Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai ... - MEK
Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai ... - MEK
Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai ... - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Terek-Szunzsa közén telepedett le. Ez <strong>az</strong> első hegyekbe húzódó hullámuk, amelyik<br />
elkezdett összeolvadni a helyi lakossággal. 110 Az oszét nyelv két nyelvjárása - <strong>az</strong> iron és a<br />
digor - közül a digor archaikusabb. 111 Ebből következtethető ki, hogy <strong>az</strong> alánok két hullámban<br />
kerültek a Kaukázusba. Ezzel a megállapítással összhangba hozható a régészeti<br />
anyag, s megállapítható, hogy <strong>az</strong> itt tárgyalt zűrzavaros időben vándorolt a hegyekbe <strong>az</strong><br />
alánoknak <strong>az</strong> a korábbi hulláma, amelyik részt vett <strong>az</strong> arhaikusabb digor nyelvjárás<br />
kialakításában.<br />
A római - szarmata kapcsolatok alakulásOr-a Kárpát-medencétől keletre<br />
Armenia és Parthia évszázadokon keresztül újra és újra a rómaiak külpolitikai érdeklődésének<br />
homlokterébe került. Ilyen irányú terjeszkedésükhöz erős háttérre volt szükségük<br />
a Pontusnál. A Fekete-tenger északi partvidéke éppen ezért kapott kiemelt szerepet<br />
a római politikában már Caesar és Augustus alatt, de leginkább majd Claudius s őt<br />
követően Nero, Vespasianus és Titus időszakában. A szövetségesi környezet itteni<br />
kialakításának kiemelkedő alakja volt Tiberius Plautius Silvanus moesiai helytartó, 112 aki<br />
megszilárdította a római befolyást Tyrasban és Olbiában, sőt a Fekete-tenger északi<br />
partvidékén egészen a Dnyeperig. Tulajdonképpen <strong>az</strong> ő hadjárata nyitotta rá a rómaiak<br />
szemét <strong>az</strong> alán veszedelemre. Nero nagy erőket vont össze ellenük a Bosporuson. Pontus<br />
római provinciává szervezése is 63-ban talán éppen a szarmata veszély miatt történik<br />
meg. 113 A Duna menti és a kaukázusi szarmatákat ezzel sikerült is kettévágnia. Nero halála<br />
és <strong>az</strong> utána kitört polgárháború <strong>az</strong>onban véget vetett a szarmaták/alánok elleni politikának,<br />
amit soha többé nem is újítottak fel ilyen formában. 114<br />
A szarmata-római kapcsolatok aktivizálódása <strong>az</strong> Al-Duna vidéken jól nyomon követhető<br />
összeütközéseik sorozatában. Közülük <strong>az</strong> egyik elsőről i. e. 16-ból - Cornelius Lentulus helytartósága<br />
alatt - értesülünk. Ekkor Lucius Tarius Rufus hadakozott velük. I. sz. 6-9-ben<br />
Cecinius Severus légióit - melyek a pannon-dalmata lázadás letörésében vettek részt<br />
Moesiában - a dákok és szarmaták ellen kénytelen bevetni. 115 10-1 l-ben Gneius Cornelius<br />
Lentulus, Pannónia legátusa magának Augustusnak a megbízásából harcolt a dákokkal és<br />
szarmatákkal. 116 Augustus meg is emlékezik feliratában (Res gestae divi Augusti 30-31.) a<br />
dákokról, valamint a szarmatákról: „A mi barátságunkat keresték követeik útján a bastarnák és<br />
a skythák, valamint a Tanaison innen és túl élő sarmaták királyai..." 15-ben a szarmaták<br />
betörtek a Dunán át. 117<br />
Az i. sz. 8-18 közt száműzetésében Tomiban (a mai Constanta) élő Ovidius 118 alapján <strong>az</strong><br />
egyik legerősebb törzs ezen a vidéken ekkoriban már a szarmatáké volt. (Mellettük a getáknak<br />
jutott fontos szerep.) Ovidius állítása szerint meg is tanult szarmatául és getául. Ugyancsak tőle<br />
tudjuk, hogy a szarmaták gyakran átkeltek jószágaikkal és szekereikkel a befagyott folyón. 119<br />
Ez alapján <strong>az</strong> is feltételezhető: gyakori átkeléseik oka, hogy a téli szállásuk Dobrudzsában keresendő.<br />
120 Plinius valóban egyenesen a Dunától délre is említi őket szarmata Areatae néven, 121<br />
bár <strong>az</strong> állandó határ inkább a Duna lehetett. A szarmaták al-dunai jelenlétére utal Pomponius<br />
Mela, aki i. sz. 44 körül Sarmatiáról leírja, hogy <strong>az</strong> <strong>az</strong> Istrosig tart és szarmaták lakják.<br />
Ugyancsak a 40-es években Quintus Curtius Rufus a Thrakiától ÉK-re lakó szkítákat a<br />
szarmaták egy részének nevezi vitatkozva <strong>az</strong>okkal, akik szerint a szkíták nem tartoznak a<br />
szarmatákhoz. Seneca ugyancsak megnevezi a Dunát, mint a szarmaták és rómaiak határát. 122<br />
68/69 telén Moesiát megtámadják a roxolánok, ezzel kapcsolatos a feljebb idézett Plautius<br />
26