Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai ... - MEK
Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai ... - MEK
Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai ... - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ellenfél, amely számos alkalommal adóztatta <strong>az</strong> olbiaiakat, a Saitapharnés vezette saii minden<br />
bizonnyal szarmata törzs (vagy törzsszövetség) volt. 58<br />
Egy másik európai szarmata csoport királya lehetett Gatalos, akiről Polybios adata emlékezik<br />
meg. I. e. 179-ben vett részt a Pharnakes pontusi király háborújára pontot tévő béketárgyaláson<br />
egy sor kis-ázsiai állam (a Pontusi Királyság, Pergamon, Bythinia és Kappadokia)<br />
képviselőjével együtt. 59<br />
Akár <strong>az</strong> aorsz törzsszövetségből váltak ki (esetleg annak részét képezték) a kisebb-nagyobb<br />
szarmata törzsek - köztük a roxolánok -, akár nem, annyi bizonyos, hogy <strong>az</strong> aorszok megjelenése<br />
végzetessé vált a szirákok számára. Az aorszok jóval erősebbnek bizonyultak náluk.<br />
Nemcsak <strong>az</strong> aorszokkal, <strong>az</strong> alánokkal is ugyanez a helyzet, akik <strong>az</strong> I. század elejére minden<br />
bizonnyal már jelen voltak európai Sarmatia területén, s ott aktívan bele is avatkoztak <strong>az</strong><br />
események alakításába.<br />
Érzékenyen érinthették a szirákokat <strong>az</strong> i. sz. 35. év eseményei. Ekkor Artabanes parthus<br />
király és Tiberius egyaránt saját emberét akarta Armenia trónjára emelni. Harcukba<br />
bevonták a közeli szarmatákat is. „Vele (ti. Artabanesszal) szemben Pharasmanes (Rómabarát<br />
ibériai király) albániaiakat bír csatlakozásra, szarmatákat hív segítségül, kiknek jogarviselő<br />
(sceptuchi) főemberei mindkét oldalról ajándékokat fogadván el, ottani szokás<br />
szerint egymással szemben foglalnak állást. De a hiberek, a terep urai, a Kaspi úton rohanvást<br />
lezúdítják a szarmatákat <strong>az</strong> armeniaiak ellen. Azokat pedig, akik a parthusokhoz akartak<br />
rohanni, könnyen fel tudják tartóztatni, mivel a többi átjárót <strong>az</strong> ellenség elzárta, <strong>az</strong><br />
egyetlent pedig, amely a tenger és <strong>az</strong> albániai hegyek nyúlványai között megmaradt, a nyár<br />
tette járhatatlanná, mert <strong>az</strong> északi szelektől víz alá kerülnek a gázlók." 60 Ugyanerről <strong>az</strong><br />
eseményről emlékezik meg Josephus Flavius, 61 valamint Cassius Dio. 62 A harcok a<br />
Kaukázusban folytak. Mint láttuk, errefelé régóta a szirákok voltak a hegyek északi<br />
előterében <strong>az</strong> urak. Az „egymással szemben" állást foglaló szarmaták ennek megfelelően a<br />
szirákok és vagy <strong>az</strong> aorszok, vagy <strong>az</strong> alánok lehettek. A szirákokat Róma (Ibéria) oldalán<br />
látjuk harcolni, míg a velük mindig ellenséges aorszok vagy <strong>az</strong> alánok a parthusok mellé<br />
szegődtek. 63<br />
Az időszámításunk kezdetére olyannyira instabillá vált a szirákok helyzete - beleértve a<br />
Kubány jobb partját is -, hogy erődített telepekre húzódtak vissza, sírjaik fokozatosan eltűntek<br />
a jobb partról. Elvonulásuk útját a korábbi boszporusi szövetség határozta meg: a Tamanyfélszigetre<br />
szorultak vissza. 64<br />
Claudius császár idején már alighanem innen avatkozhattak bele Róma és a bosporusi<br />
király, VIII. Mithridates, 65 háborújába. Moesia provinciát - É-i határán a Dunával -<br />
Claudius alatt hozták létre. Ekkor a rómaiak szövetségest kerestek a boszporusi királyokban.<br />
66 Mithridates <strong>az</strong>onban önállóságát hangsúlyozta, s nem követett Róma-barát politikát.<br />
A rómaiak jobbnak látták eltüntetni a nagyravágyó, dédnagyapja nyomdokaiba lépni<br />
készülő bosporusi királyt, s testvérét, Cotyst ültették a trónra. I. sz. 45-ben, először a<br />
történelemben ezért jelent meg a római hadsereg a Krímben (illetve a Fekete-tenger északi<br />
partvidéken) Didius Gallus vezetésével. Mithridates igyekezett a Zorsinés király vezette<br />
szirákokra támaszkodni, majd veresége után <strong>az</strong> aorsz törzs királyánál, a rómaiakkal szövetségben<br />
álló Eunonésnál kért menedéket. 67<br />
„A bosporusi Mithridates pedig hatalmának elvesztése után bolyongás közben megtudta,<br />
hogy Didius római vezér s a hadsereg zöme elvonult, <strong>az</strong> új királyságban csak a fiatalságánál<br />
fogva tapasztalatlan Cotys és néhány cohors maradt hátra Iulius Aquila római lovaggal.<br />
Erre ... fellázította a törzseket ... Mikor erről tudomást szereztek, s már-már a Bosporus<br />
16