Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai ... - MEK
Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai ... - MEK
Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai ... - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
szkíták voltak. A Fekete-tenger északi partvidékén a IV század közepén érte el fénykorát<br />
Ateas király vezetésével a szkíta állam, a Tanaistól <strong>az</strong> Isztrosig (Dunáig) szervezve meg<br />
egyeduralmát. Ebben <strong>az</strong> időszakban emelhették a sztyeppe dúsg<strong>az</strong>dag szkíta kurgánjainak<br />
egy részét is. „Úgy látszik <strong>az</strong> ottani barbárok (a Borysthenés=Dnyeper és a Meotis<br />
vidékéről van szó) legnagyobb részén Ateas uralkodott, aki háborút viselt Amyntas fia,<br />
Philippos ellen" - írja Strabón. 27 Ateas a Balkán irányába terjeszkedett, ahol szembekerült<br />
Philippos makedón uralkodóval. 339-ben a<br />
szkíták vereséget szenvedtek a Duna mellett, 28 s<br />
maga Ateas is - 90 éves korában! - elesett. 29<br />
S. kép. Kora szarmata zabiák és falerák<br />
(SZIMONYENKO 1994A. 3-4. rajz)<br />
A IV század vége Szkítia számára vészterhes<br />
időszakká vált: nyugati határain folytatódtak a harcok<br />
a makedónokkal, a keleti határokon a<br />
Bosporusi Királysággal. 30 A Philippostól elszenvedett<br />
vereség utáni évtizedekben a szkíták nagy<br />
része elmenekült részben a Dnyeper alsó folyásához<br />
és a Krím sztyeppéi részére, kisebb csoportjuk<br />
pedig a Dunától délre, Dobrudzsában húzódott<br />
meg létrehozva ez utóbbi területen a források Kis<br />
Szkítiáját (Scythia Minor): „a thrákok átengedték a<br />
területet részint erőszak hatása alatt, részint a föld<br />
rosszasága miatt, merthogy legtöbb helyt mocsaras.<br />
" 31<br />
A szkíták nyugati elmozdulásának hátterében <strong>az</strong><br />
új iráni nép - a szarmaták - expanziója állt. 32 A<br />
hunok megélénkülő katonai-politikai aktivitása,<br />
elmozdulásuk Kína határán a III—II. század fordulóján<br />
a különféle iráni népek nagyarányú nyugati<br />
expanzióját váltotta ki. A „szauromaták... pusztává<br />
tették Szkítia nagy részét", ahogyan <strong>az</strong>t Szicíliai<br />
Diodóros írja. 33 A szarmaták birtokba vették a<br />
Fekete-tenger északi partvidékét. Vándorlásuk<br />
következménye <strong>az</strong> Alsó-Dnyeper menti szkíta<br />
telepek és temetők megszűnése is legkésőbb <strong>az</strong> i. e.<br />
III. század első harmadának végén. A szkíták visszaszorultak<br />
a Dnyeper torkolatvidékére, ahol erődítményeket emeltek a szarmaták ellen. Ezeket csak<br />
<strong>az</strong> I. század végén - II. század elején sikerült a szarmatáknak felszámolniuk. 34 A szarmaták kezdetben<br />
csak a környező területet tudták birtokba venni. Meg kell jegyeznünk <strong>az</strong>onban, hogy a III.<br />
századi szarmata leletanyag <strong>az</strong> európai sztyeppe (<strong>az</strong> antik auctorok alapján Európa és Ázsia határa<br />
a Tanais) nagy részén hiányzik. A Fekete-tenger északi partvidékén <strong>az</strong> i. e. II. század végén jelentek<br />
meg a legkorábbi, szarmatákhoz köthető leletek. 35 A szarmata temetkezések III. századi<br />
Don-Dnyeper közi hiányát sokan és sokféleképpen próbálták értelmezni, de mára még nem<br />
született megfelelő magyarázat. 36 Tény, hogy egy-egy népcsoport vándorlásakor <strong>az</strong> első generáció/k<br />
leletanyagát gyakran nem könnyű kimutatni.<br />
Az i. e. II. század közepe táján mind a régészeti leletanyag, mind a források alapján nagyarányú<br />
változások mutathatók ki <strong>az</strong> egész eurázsiai sztyeppén. 37 A szarmaták egyre aktívabban<br />
mozogtak mind nyugati, mind keleti irányban.<br />
12
Change language