Hetilap PDF-ban - KÃ¡rpÃ¡tinfo.net

More documents

Recommendations

Info

2 2012. március 29. Amiről beszélnek Egy ukrán lap figyelemre méltó véleménye Figyelemreméltó cikket közölt március 24-i számában az Ungváron megjelenő RIO című hetilap. Az antagonizmus története című írásában Volodimir Martin, a cikk szerzője arra a következtetésre jut, hogy „a két magyar párt ellenségeskedése Kárpátalján növeli a hatalom képviselőjének esélyét a magyar nyelvű egyéni választókerületben aratott győzelemre.” Mivel a tárgyilagos, szélsőségektől mentes, egész oldalas cikk bizonyára érdeklődésre tarthat számot a magyar olvasók körében, elhatároztuk, kivonatosan közöljük tartalmát. A cikk szerzője röviden összefoglalja a két kárpátaljai magyar szervezet – a KMKSZ és az UMDSZ – eddigi történetét. A KMKSZ 1989-ben alakult meg, az UMDSZ – két évvel később. Jelenleg két közismert magyar politikus áll az élükön – a 44 éves Kovács Miklós (KMKSZ) és a 40 éves Gajdos István (UMDSZ). Kovács Miklós 1998- ban győzött a beregszászi egyéni választókerületben, parlamenti képviselő lett, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottságban tevékenykedett, mint pártonkívüli képviselő a Szolidaritás frakció tagja volt. Gajdos István a 2002. évi parlamenti választásokon nyerte el parlamenti mandátumát, és ugyanebben a bizottságban dolgozott, mint az Egyesített Szociáldemokrata Párt tagja, pártja parlamenti frakciójának a tagja volt, a „narancsos” forradalom után azonban átült a Szocialista Párt frakciójába. Az ezt követő parlamenti választásokon azonban egyik ukrajnai párt sem ajánlott „befutó” helyet a több mint 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbség képviselőjének, ezért jelenleg nincs képviselőjük a Legfelső Tanácsban. 2005-ben a választási törvény megváltoztatása következtében, melynek értelmében csak politikai pártok állíthattak képviselő jelölteket, mindkét magyar szervezet országos politikai párttá alakult. A cikk szerzőjének véleménye szerint jelenleg a KMKSZ hozzávetőlegesen több mint 40 ezer, az UMDSZ több mint 20 ezer tagra számíthat. Erről pontosabb adatot valószínűleg csak a következő parlamenti választásokon nyerünk majd. A megyei tanácsi választásokon egyébként a KMKSZ 20,5 ezer szavazatot szerzett és 3 képviselőt delegálhatott a testületbe, az UMDSZ 15,5 ezer voksot kapott, de ezzel nem érte el a 3 százalékos küszöböt, egyéni választó kerületekből viszont 4 képviselőt delegálhatott a megyei tanácsba. A cikk szerzőjének véleménye szerint az eddigi magyar kormányok nem segítették elő a két magyar szervezet közeledését, együttműködését. Az előző magyar kormány egyértelműen az UMDSZ-t támogatta, Orbán Viktor kormánya viszont a KMKSZ-t favorizálja. Az utóbbinak egyik leginkább közismert bizonyítéka, hogy az UMDSZ-t megfosztották a schengeni vízum kiadásához szükséges támogató nyilatkozatok kiállításának jogától. A cikk szerzője megkísérelte tisztázni ennek okát, az ungvári főkonzulátus viszont kérdésére azt válaszolta, hogy nem illetékes ennek a kérdésnek a tisztázására. Az újságíró kérdéseire válaszolva, Gajdos István, az UMDSZ elnöke kifejtette, hogy személy szerint ő és az UMDSZ mindig a két magyar párt közötti ellentétek megszüntetésére törekedett, a KMKSZ viszont a szembenállás mellett szállt síkra. Véleménye szerint az UMDSZ és a KMKSZ két éven keresztül kiválóan oldották meg a támogató nyilatkozatok kiadását, ennek ellenére 2010-ban, a FI- DESZ győzelme után az UMDSZ-t alaptalanul fosztották meg ettől a jogától. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke szerint a két magyar szervezet együttműködése jelenleg lehetetlennek tűnik, véleménye szerint ugyanis az UMDSZ a hatalom jelenlegi birtokosait szolgálja ki. A magyar középiskolák végzősei nem egyenrangúak az ukrán tanintézetek érettségizőivel a felsőoktatási intézményekbe való felvételizésnél, a hivatalos kétnyelvűség is csorbát szenved még a túlnyomóan magyarlakta beregszászi járásban is, ahol a járási közigazgatási hivatal vezetői között már egy magyar sincs. A cikk szerzője szerint a két magyar szervezet közötti ellentétek az idén súlyos következményekhez vezethetnek. Míg az 1994, 1998 és 2002 évi választásokon a beregszászi egyéni választókerületben mindig magyar nemzetiségű képviselőjelölt került ki győztesen, most a helyzet gyökeresen megváltozott. A választókerület határait ugyanis úgy jelölhetik ki, hogy a magyar nemzetiségű választópolgárok kisebbségbe kerülhetnek, Ha pedig a magyar szervezetek nem egy közös jelöltet, hanem kettőt jelölnek meg, könnyen vereséget szenvedhetnek. Egy közös jelölt megnevezése mindenképpen növelné a magyarok esélyeit, hogy képviselőt juttassanak a parlamentbe, a két magyar párt közötti ellentétek azonban egyelőre ezt lehetetlenné teszik. Amit a cikk szerzője szerint a hatalmon lévő erők nem fognak kihasználatlanul hagyni. -i-gy Az elmúlt évek eseményei alapján sok mindent el lehetne mondani Ukrajna gazdasági helyzetéről. Korábban már volt szó arról, hogy a politikai eseményektől, parlamenti összetételtől, sőt, a parlament működésétől, illetve nem működésétől függetlenül, a gazdaság szinte önálló gépezetként működött tovább. A gazdasági és pénzügyi krízis rányomta bélyegét az ukrán gazdasági szektorokra is, a politikai helyzet pedig még tovább rontott a befektetési klímán. Ennek ellenére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank statisztikái szerint Ukrajna 2010 és 2011 folyamán javuló tendenciákat tudott felmutatni: megállították a gazdasági termelés csökkenését, továbbá megteremtették a jóléti növekedés alapjait. A két világszervezet véleménye meghatározó jellegű, hiszen a külföldi befektetők nem az ukrajnai statisztikák alapján tájékozódnak. A pozitívumok mellett ki kell emelni, hogy a politikai elit, a jelenlegi kormány továbbra sem tud mit kezdeni az olyan ágazatokkal, amelyek a fejlesztése Elejét lásd az 1. oldalon Heti körkép Ukrajna lassan küzdi le a krízist Javuló mutatók, mégis stagnáló gazdaság Barátság évszázadokon keresztül Konferencia a magyar– lengyel barátság napján Ráadásul sem genetikai, sem nyelvi rokonság nincs a két nemzet között. Vannak azonban ezek fölött lebegő eszmények: a keresztyénség tudatos vállalása, a család szentségének hirdetése, a nemzeti önazonosság őrzésének programja, fogalmazott a főkonzul. Megnyitójában Dr. Brenzovics László történész Lengyelországnak vidékünkkel való szoros kapcsolatát elevenítette fel. Mint mondta, Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa, élénk kereskedelmi és kulturális kapcsolatokkal, a legfőbb kapcsolattartó vidék volt Magyarország és Lengyelország között. Így volt 1939-ben is, amikor Németország és a Szovjetunió megegyezett Lengyelország kárára. Miután megszűnt a közös határ – Kárpátalja a Szovjetunióhoz került –, a kapcsolat intenzitása nem állt helyre, de a népben megmaradt a történelmi barátság emlékezete. A kárpátaljai magyaroknak van feladatuk a lengyel-magyar barátság megőrzésében és továbbfejlesztésében – mondta a szónok –, történelmünk, múltunk és reméljük, jövőnk is összeköt bennünket. A lengyel menekültügy Magyarországon (1939-1946) címmel Wojciech Frazik történész, a krakkói Nemzeti Emlékezet Intézet főmunkatársa tartott előadást dr. Zoltán András egyetemi tanár közreműködésével. Hangsúlyozta, hogy a II. világháború alatt nemcsak a lengyelek kaptak segítséget Magyarországon – a zsidók, francia, brit, holland, olasz, szerb, szovjet hadifoglyok is –, viszont, ha a hagyományos lengyel-magyar barátságról beszélünk, ezt a motívumot a többiek esetében hiába keresnénk. Az előadó Stanisław Gabriel Worcell lengyel politikus és publicistát idézte: „Magyarország és Lengyelország két évszázados tölgy. Mindegyik külön-külön hatalmas törzset növelt, de gyökereik, melyek széles sávban elterülnek a föld alatt, egymásba fonódnak, és láthatatlanul összenőttek. Ezért az egyiknek a jóléte a másik szerencséjének is a függvénye” Gerencsér Tibor történész doktorandusz (ELTE-BTK) értekezésének a következő címet adta: A lengyel menekültek Kárpátalján 1939-ben. Ebből kiderült, hogy a kárpátaljai Beregszász, Munkács, Ungvár, a Tatár-, az Uzsoki-, a Vereckei- és a Toronyai-hágó történelmi bizonyítékokkal alátámaszthatóan kapcsolódnak a lengyel menekültek fogadásához. Ami pedig rendkívül barátságos volt. Bár egyik napról a másikra egy viszonylag kis területen jelent meg több tízezer menekült, a viszszaemlékezésekből mégis azt láthatjuk, hogy a lakosság egyöntetű lelkesedéssel fogadta őket. Szalonnával, kenyérrel, szőlővel, csípős gulyással... Az előadó hozzátette: ez a magatartás követendő, nemcsak a magyarok számára, hanem más nemzeteknek is Európában. A rendszerváltás utáni magyar-lengyel kapcsolatokról beszélt Konrad Sutarski lengyel kisebbségi politikus, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára igazgatója. Az ezeréves lengyelmagyar barátság nemcsak létezik, de ma újabb hullámát a perspektivikusabb gazdasággal rendelkező országok csoportjába sorolhatná Ukrajnát. A kisvállalatok támogatására nem léteznek hatékony szabályozások, problémás a mezőgazdasági szektor és a számítógépgyártás ágazata is. Éppen ezért a pozitív tendenciák csak viszonylagosnak tekinthetők, valójában nem történik előrelépés, marad a stagnálás. A GDP terén szintén viszonylagos a kialakult helyzet. 2008-ban 180 milliárd amerikai dollárnyi GDP-t sikerült kitermelni, viszont 2009-re, a krízis idősza kára ez a termelés 110 milliárdra esett vissza. Az emelkedés viszont ezután újraindult és 2011-re elérte a 150 milliárd dollárt. Szakértők szerint 2013-ra Ukrajna GDP-je meghaladja majd a krízis előtti időszak mutatóját és eléri a 190 milliárd amerikai dollárt. Mindez jól hangzik, viszont ha összehasonlítjuk a lengyelországi és törökországi adatokkal, már nem fest annyira jól a helyzet. 1991 után Ukrajna, Lengyelország és Törökország megközelítőleg ugyananynyi GDP-t termeltek. Csakhogy azóta a lengyelek Ukrajnához képes megháromszorozták a hazai össztermék mennyiségét, a törökök pedig megötszörözték. Ehhez képest Ukrajna gyakorlatilag egy helyben topog. Ukrajna kereskedelmi mérlege szintén jelentős mértékű visszaesést mutatott 2009-ben. 2008-ban 75 milliárd dolláros exportot sikerült produkálni, ami a következő évre 54 milliárdra esett vissza. A következő években viszont hatalmas tempóval kezdődött meg a mérleg visszaállítása: már 2011-re elérte a 73 milliárdot, 2013-ra pedig megközelítheti a 80 milliárd dollárt. Ezek az adatok nagyszerű eredmények lehetnének, csakhogy figyelembe kell vennünk az importot is. Ennek tükrében kiderül, hogy az ország kereskedelmi szaldója egyre inkább a negatív irányba tolódik. A krízis időszakához képest több mint 2 milliárd dollárral nőt a negatív szaldó mértéke. Ukrajna sokkal többet importál, mint exportál, ez pedig csökkenti a fizetőképességét, mind a belső, mind pedig a külső piacokon. Elemzők szerint egyelőre bíztatónak mondható a nemzeti valuta árfolyama az amerikai dollárhoz képest. Bár 2000-ben még 5,5 hrivnyába került 1 amerikai dollár, 2008- ban pedig még ennél is erősebb volt, 2009-re megtörtént a jelentős leértékelődése: 7,79-es árfolyamig. Elemzők szerint az elkövetkezendő 1-2 évben marad a 8 hrivnya/ USD dollár arány, ami kedvez a gazdasági helyzetnek. Láthatjuk, hogy Ukrajna gazdasági helyzete és megítélése meglehetősen nehéz feladat. Bizonyos szemszögből jelentős előrelépések vannak, de objektív értékelés alapján még mindig csak úszunk az árral. Közeledik a parlamenti választás, az erőviszonyok átalakulóban vannak. Most az a kérdés, hogy az új parlament és az új kormány mennyire lesz képes majd megmozgatni az állóvizet? Újlaki László is tapasztaljuk, mondta. Példaként említette, hogy amikor Magyarországot a nemzetközi pénzvilág megtámadta, a lengyelek érezték, tudták, hogy ez a támadás igazságtalan. Magyarország mellett foglalt állást a lengyel kormány és miniszterelnök, több uniós képviselő, de a társadalom is. Március 15-én pedig néhány ezer lengyel érkezett a magyar fővárosba. Ott voltak a Nemzeti Múzeum előtt és a Kossuth téren. Megismételhetetlen élménynek nevezte a találkozást, amikor a lengyelek és a magyarok megölelték egymást, megköszönve, amit egymásért tettek a történelem során. Ez a szolidaritás, a külföld által megtámadott Magyarországgal való összetartozás jele, fogalmazott Konrad Sutarski. Az ünnepségen népdalcsokrot adott elő a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kórusa. Soós Katalin
Közélet 3 2012. március 29. KMKSZ közgyűlés Beregszászon Otthon lenni szülőföldünkön Elejét lásd az 1. oldalon Elejét lásd az 1. oldalon – Mit mutattak a vízminták? – Köztudott dolog, hogy Beregszászon a vájt illetve vert kutak vízminősége nem a legjobb. Ebből a szempontból tehát nem ért minket meglepetés. Ám hogy a város különböző körzeteiben mely káros anyagok jelentik a fő veszélyforrást, az csupán a konkrét vizsgálatok alapján állapítható meg. Azon a csütörtöki napon több mint ötven vízmintát hoztak be városunk lakói. Ezek közül sok vízmintában a vas- és mangántartalom meghaladta az elfogadott normát. Ismét bebizonyosodott, hogy egyre nagyobb veszélyforrást jelent nálunk az ivóvízben található jelentős mennyiségű nitrit és nitrát. Ezek a vegyületek gyakran olyan magas koncentrációban vannak jelen a kutak vizében, hogy hosszabb távon a fogyasztóknál egészségkárosodást idézhetnek elő. Ahová tehát nem jut el a vezetékes ivóvíz, ott a lakók alapvető érdeke, hogy mihamarabb tisztázzák, milyen káros anyagokat tartalmaz az általuk használt ivóvíz. A magyar főiskolán vasárnap megtartott fórumra a Beregvidéken működő mind a 34 szervezet elküldte küldötteit, akik valamivel több, mint kilencezer tagot képviseltek. Voltunk már többen is, jegyezte meg a létszám kapcsán az elnök, aki sikeresnek és eredményesnek nevezte a szervezeten belül zajló megújulási folyamatot. A beszámolóból kiderült, hogy az elmúlt év alatt közel negyven kisebb-nagyobb rendezvényre került sor a KMKSZ szerevezésében. Mit ad nekem a KMKSZ? – ezt a kérdést elég gyakran szögezik nekik aktivistáinknak, folytatta gondolatmenetét az elnök. A kérdést valószínűleg nem így kellene feltenni, ám ha már egyszer így fogalmaztunk, jusson eszünkbe, hogy az oktatási-nevelési támogatás, vízumdíj-visszatérítés, a főiskola, líceumaink fenntartása mind-mind olyan tétel, amelyet jelentős részben a KMKSZ közbenjárásának köszönhetően folyósít a magyar állam. A muzsalyi aranybánya, a Beregszászi Magyar Gimnázium új szárnyának felépítése és más ügyek kapcsán is az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos lenne, ha ősztől a kárpátaljai magyarok képviselője ott lenne az ukrán parlamentben. A vita során felszólaló Kovács Miklós, a KMKSZ Környezetvédelmi nap a Vérke-parti városban Vízmintavizsgálat, szemétgyűjtés, rajzpályázat – A megoldás? – Nyilvánvaló, hogy a városi központi vezetékrendszer kibővítése nem megy egyik napról a másikra, ám mint a gyakorlati példák mutatják, annak számtalan útja-módja van, hogy a főzéshez használt ivóvízmennyiséget beszerezzük az egészséges vizet adó kutakból, esetleg máshonnan. – Mennyire volt sikeres az e napra meghirdetett szemétgyűjtő akció? – Az akció fő célja az volt, hogy a Vérke partján található, illetve a csatornából kihalászott szemetet öszszegyűjtsük. Felhívásunkra a város igen sok polgára reagált pozitívan. A nap folyamán több mint másfélszázan kapcsolódtak be a munkába. A késő délutáni órákban négy teherautónyi szemetet szállítottunk el. Túl a konkrét eredményeken azt is fontosnak tartjuk, hogy mind többen szembesültek azzal a ténnyel: mi magunk is rengeteget tehetünk környezetünk megóvása érdekében. Természetesen azt is próbáltuk tudatosítani a város polgáraiban, hogy a tiszta víz az egyik legféltettebb közös kincsünk. Ezen a napon a Polgármesteri Hivatalban a megyei kommunális szolgálat kihelyezett kollégiumi ülésére is elnöke elismeréssel szólt a KMKSZ törzsgárdájának kitartásáról és állhatatosságáról, melyet az elmúlt nyolc év alatt sokszor próbára tettek. Az elnök kiemelte: gyakran nincs könnyű helyzetben az a kárpátaljai magyar, aki, hogy hivatali felettesei jóindulatát elnyerje, nemzettársait arra buzdítja, hogy szavazzanak ukrán pártokra. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor az egyén saját egzisztenciáját védve a kárpátaljai magyarság érdekei ellenében cselekszik. A KMKSZ-nek viszont mindig is olyan ügyek mellé kell állnia, amelyek a kárpátaljai magyarság hosszú távon való megmaradását biztosítja, és ezt várja el a tagságtól is, az egyéni érdekeken felülemelkedve. Brenzovics László alelnök beszámolt arról, hogy Magyarország a Keleti Partnerség jegyében egymillió dollárt fektet kárpátaljai oktatási intézmények fejlesztésébe. Ukrajna ezen projekt keretében vállalja, hogy állja az összeg másik felét, s ily módon többek között számos magyar oktatási intézmény felszereltsége javul. Ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarság a szülőföldjén otthon érezze magát, mind szélesebb körben kell biztosítani az anyanyelv használatához való jogot, hangsúlyozta Orosz Ildikó, a KMPSZ, illetve a magyar főiskola elnök asszonya. Sokat várunk az elfogadás előtt álló nyelvtörvénytől, ám ne feledjük, a jelenleg hatályos nyelvtörvény is számos lehetőséget biztosít a beregszászi járásban abszolút többséget alkotó magyarság számára. A kétnyelvű űrlapok használatához ugyanúgy jogunk van, mint ahhoz, hogy a különböző hivatalokban magyarul tudó hivatalnokok intézzék ügyes-bajos dolgainkat. Horkay Sámuel, a KMKSZ beregszászi városi szervezetének tiszteletbeli elnöke a nyelvkérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a kárpátaljai magyar az anyanyelve mellett, és ne az anyanyelve helyett tanuljon meg ukránul. Kovács Elemér sor került. Gajdos István polgármester pozitívan értékelte a Kárpátvíz Kft. munkáját, mely mára napi 24 órás vízszolgáltatást biztosít. Mindamellett, mint mondta, igen sok gonddal küszködnek: például igencsak elavult a szennyvízelvezető és a vízszolgáltató rendszer, ezek felújítása immáron halaszthatatlan feladat. Emellett vízeink megóvása, környezetünk tisztántartása érdekében fontos szerepet kap a szemételszállítás és -tárolás is. A 2006-tól működő Bereg Vertikál Vállalat megfelelő színvonalon gyűjti össze és szállítja el a háztartási hulladékot, mondta Gajdos István, aki abbéli reményének is hangot adott, hogy az Európai Unió támogatásával 2013 végéig Makkosjánosi határában felépül egy korszerű hulladék-feldolgozó üzem. A vizeink és környezetünk megóvása közös feladatunk. A Földet kölcsön kaptuk unokáinktól. A mi felelősségünk, hogy milyen állapotokat hagyunk magunk után. Most hatalmas összegeket fordítunk arra, hogy eltakarítsuk a szemetet, tisztítsuk vízrendszerünket. Pedig van egy sokkal olcsóbb megoldás: nem kell szemetelni. Ezt a nálunk fejlettebb országokban már régen felismerték… Eszenyi Gábor Gazdasági forradalom készül Ukrajnában Petro Porosenko elfogadta a gazdasági miniszteri poszt betöltésére való felkérést, mivel az ukrán államfő ígéretet tett arra, hogy a minisztérium reformja, illetve az ország gazdaságának reformja terén támogatást nyújt. Az új gazdasági miniszter előtt három fő feladat áll: a gazdaság átláthatóvá tétele, az üzleti környezet javítása és az erőforrások hatékony felhasználása. Porosenko elsőrendű feladatnak egy nyílt közbeszerzési rendszer létrehozását tartja. Ehhez a statisztikai mutatók nyilvánossá tétele szükséges, valamint az, hogy a társadalom és a befektetők számára információkat biztosítsanak a reális gazdasági helyzetről – adta hírül a Tsn.ua internetes hírportál. A reform második része a vállakozói tevékenység szabadságát hivatott megteremteni. Porosenkónak meggyőződése, hogy a gazdasági minisztériumnak az üzeti tevékenységek védelmére kell kelnie és likvidálnia kell a bűnöldöző szervek indokolatlan beavatkozását az üzleti tevékenységekbe. Ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy a gazdasági károkat pénzügyi felelősség terhelje. Ez a rész konkrét feladatokat tartalmaz: a tulajdonjogok bejegyzésének egyszerűsített rendszere bevezetését, az ukrán vállalatok és szervezetek állami nyilvántartásához való nyílt hozzáférésének biztosítását, valamint az offshore penziós ügyletek betiltását. A harmadik rész a hatékony erőforrás felhasználásának kérdése. Ennek célja a versenyképesség biztosítása és a makrogazdasági egynesúlytalanságok kiegyenlítése. Ezt Porosenko véleménye szerint az exporthitelezési rendszer bevezetésével és az ukrán vállalatok külső piacokon való politikai támogatásával, kockázatbiztosítással lehet elérni. Ezenkívül a hazai vállalatokat a külföldi gyártók részéről való tisztességtelen versenytől tervezik megóvni, a föld minimális árára vonatkozóan jogi szabályozást terveznek biztosítani és a falvak infrastrukturáját tervezik fejleszteni. Biztonságosnak ítélték az ukrán atomerőműveket A stressz-tesztek eredményei szerint biztonságosak az ukrán atomerőművek – jelentette ki március 22-én Brüsszelben Nyikita Konsztantinov, az ukrán energiaügyi és szénipari minisztérium stratégiai politikai, beruházási és nukleáris energetikai komplexumának igazgatója. „Az ukrán atomerőművek biztonsági szintjének értékelése során bebizonyosodott, hogy az atomerőművek nem jelentenek veszélyt” – mondta a köztisztviselő. Konsztantinov megjegyezte, hogy Ukrajna a stressz-teszt programban részt vevő más országokkal együtt befejezte a nemzeti jelentés elkészítését. Ukrajnában jelenleg olyan független szakértők dolgoznak, akiknek ellenőrizniük kell a nemzeti jelentés eredményeit. Mint ismeretes, Ukrajna és Svájc is csatlakozott az atomerőművek stressz-tesztjének európai programjához, mely a japán Fukushima-1 atomerőműben történt baleset után vette kezdetét. Az értékelést három szakaszban végzik: az elsőben a villamosenergia-gyártó vállalatok nyújtják be jelentéseiket, a második szakaszban a nemzeti hatóságok nukleáris biztonságra vonatkozó jelentéseit készítik el, majd a harmadikban az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó csoport szakértői vizsgálják a nemzeti jelentéseket. A FÁK-kal való szabadkereskedelem nem áll ellentétben az EU-integrációval A FÁK-kal való szabadkereskedelmi zóna nem áll ellentétben Ukrajna európai integrációjával – jelentette ki Valerij Horoskovszkij első miniszterelnök-helyettes az egyik ukrán tévécsatornának nyilatkozva. Arra a kérdésre, hogy a kormánynak az EU-integrációval kapcsolatban már van-e konkrét megállapítása, Horoskovszkij azt felelte: „Természetesen van. Biztos vagyok abban, hogy pont ezen az úton haladunk. Nagyon gyakran az Oroszországgal való viszonyok normalizálását szembeállítják az Európai Unióval kapcsolatos törekvéseinkkel. Nézetem szerint ez egy helytelen dolog. Ukrajnának jó viszonyt kell fenntartania a szomszédos országokkal, főleg Oroszországgal” – jelentette ki az első miniszterelnök-helyettes. „Teljesen rendben van, amikor mi a FÁK tagországok integrációs folyamataiban részt veszünk, de csak azokban, melyek nem ellenkeznek az európai integrációnkkkal” – tette hozzá Horoskovszkij. „Ezért, ami a szabadkereskedelmi zónát illeti: ez ama formájában, melyet jelenleg látunk nem ellenkezik az eurointegrációval” – jegyezte meg a köztisztviselő. Horoskovszkij pontosította, hogy a megállapodás aláírására az ellentmondások miatt nem került ezidáig sor – írja a Tsn. ua internetes hírportál. Mint ismeretes, Valerij Muntiyan, a Miniszteri Kabinet Oroszországgal, FÁK- és EURASEC tagországokkal való együttműködésért felelős kormánybiztosa március 12-én kijelentette, hogy a Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium nem lát okot a FÁK keretén belüli szabadkereskedelmi zónáról szóló megállapodás ratifikilásának késleltetésére. „A dokumentum Ukrajna kezdeményezésére készült el. Maximális szinten védjük benne érdekeinket. Ezt a dokumentumot az államfők illetve a kormányfők már jóváhagyták. A FÁK létrejöttének 20. évfordulója alkalmából tartott ülésen az államfők mégegyszer megvitatták a dokumentum előnyeit és hátrányait, és egyhangúan arra a következtetésre jutottak, hogy ez a dokumentum jobb az előzőnél. Ez elősegíti az áruforgalom növekedését, megszünteti a kereskedelmi akadályokat” – jegyezte meg a kormánybiztos.
Page 1: 2012. március 29. 13 16. évf. 13.
Page 5 and 6: 5 Közélet 2012. március 29. Luca
Page 7 and 8: 7 Gazdaság 2012. március 29. A ko
Page 9 and 10: 9 Heti műsor 2012. március 29. P
Page 11 and 12: Bútor Konyhai ülőgarnitúra elad
Page 13 and 14: Hirdetések 13 2012. március 29. J
Page 15 and 16: Fornoson március 30-án ünnepli 7

Hetilap PDF-ban - KÃ¡rpÃ¡tinfo.net

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?