You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
7<br />
Gazdaság 2012. március 29.<br />
A koraiság fokozása a csemegekukorica-termesztésben<br />
Tavaly ősszel a hosszan<br />
elhúzódó szárazság miatt<br />
még azok a termelők sem<br />
tudták bevetni a földjeiket,<br />
akiket a hatalmas ráfordítási<br />
költségek sem<br />
tudtak eltántorítani a gazdálkodástól.<br />
A legtöbben<br />
közülük most azt mérlegelik,<br />
hogy a hamarosan<br />
induló tavaszi vetési kampány<br />
során melyik kultúrát<br />
részesítsék előnyben.<br />
Vidékünkön a legtöbben<br />
a kukoricára esküsznek,<br />
ám akadnak szép számmal<br />
olyanok is, akik inkább<br />
a tavaszi búzával, tavaszi<br />
árpával illetve zabbal<br />
kísérleteznének.<br />
– Talán a kísérletezés<br />
szó jellemzi legjob<strong>ban</strong> a<br />
mostani helyzetet – vallja<br />
Posztojenko Lídia, a<br />
beregszászi járási vetőmag-felügyelet<br />
munkatársa.<br />
– Ugyanis a tavaszi<br />
kalászosok sikeres termesztéséhez<br />
igen sok tényezőnek<br />
kell összejönnie.<br />
Ezek a kultúrák kifejezetten<br />
igénylik a jól elkészített<br />
nyugágyföldet, nagyon<br />
érzékenyen reagálnak a<br />
szárazságra, csak megfelelő<br />
tápanyag ellátottságú<br />
Tel.: 2-41-74<br />
Elterjedt nyári csemege a<br />
főtt tengeri. Vagy tíz évvel<br />
ezelőtt, amikor<br />
zsengére érett a<br />
takarmánykukorica,<br />
törtük a<br />
tejes csöveket,<br />
fogyasztottuk<br />
sülve, főve, kiki<br />
gusztusa szerint.<br />
Majd nálunk<br />
is megjelentek<br />
a csemegekukorica-fajtákat<br />
kínáló vetőmagcégek,<br />
amelyek édes<br />
vagy nagyon édes ízei,<br />
roppanó érés idő és felhasználói<br />
cél alapján rendezett<br />
fajtasorokkal álltak<br />
elő. A konzervipari<br />
célra termesztettek szépen<br />
elválnak a friss piaci<br />
felhasználásra szántaktól.<br />
A piacra a szuper édes,<br />
korai fajták valók, mert<br />
ezen fajták csöveit 2–3<br />
hétig lehet érés után a tövön<br />
tartani a minőség különösebb<br />
romlása nélkül.<br />
A koraiság pedig mindennél<br />
lényegesebb. A tavalyi<br />
év árdinamikáját értékelve<br />
a munkácsi nagy<strong>ban</strong>i<br />
piacon, elmondható,<br />
hogy az első csemegekukorica<br />
csövek július első<br />
napjai<strong>ban</strong> jelentek meg<br />
3 hrivnya körüli nagy<strong>ban</strong>i<br />
áron, majd a hónap végére<br />
1–1,2 hrivnya körüli<br />
árra esett vissza, vagyis<br />
aki korán a piacra tudja<br />
vinni az áruját, 2–3 szoros<br />
árbevételt tud elérni.<br />
Milyen módszerekkel<br />
lehet a koraiságot fokozni?<br />
A termőhely megválasztásával.<br />
Legmegfelelőbb<br />
számára a középkötött<br />
mély termőrétegű, humusz<strong>ban</strong><br />
gazdag, enyhén<br />
savanyú talaj.<br />
Kerüljük a víznyomásos,<br />
hideg talajokat.<br />
Olyan helyet<br />
keressünk a tengerink<br />
számára, hogy<br />
feltétlenül öntözni<br />
lehessen.<br />
A fajtaválasztással.<br />
A korai fajták 85–91<br />
nap, a középérésűek 92–104<br />
nap tenyészidejűek a kelés<br />
után. Elsősor<strong>ban</strong> a korai fajtákra<br />
érdemes alapozni, amelyek<br />
másodtermesztésre is alkalmasak.<br />
Egyéb fogásokkal. A<br />
Kárpát-medence a kukoricatermesztés<br />
északi határán<br />
fekszik. A kukorica hőigénye<br />
plusz 22, minusz 7 fok.<br />
Normál szabadföldi termesztés<br />
esetén a vetés legkorábbi<br />
ideje április 20-ra tehető.<br />
A kelés gyorsasága – megfelelő<br />
nedvesség esetén – a<br />
hőmérséklet fügvénye. Az<br />
elvetett magvak 10 0 C alatt<br />
22 nap alatt, 15 0 C-on 15 nap<br />
alatt, 20 0 C – 7 nap alatt kelnek<br />
ki. Itt van lehetőségünk<br />
az anyatermészetnek besegíteni,<br />
hogy védett körülményeket<br />
teremtsünk az elvetett<br />
magnak, akár úgy is, hogy a<br />
tengeriből palántát nevelünk.<br />
Ez úgy kivitelezhető,<br />
hogy a kukoricavetőmagot<br />
sejttálcába vetjük, március<br />
15-20 körül, biztosítva a<br />
keléshez szükséges optimális<br />
hőmérsékletet (fóliasátor).<br />
Négyhetes palántanevelési<br />
idővel lehet számolni<br />
a csemegekukorica esetében.<br />
földben fejlődnek normálisan,<br />
és adnak elfogadható<br />
hozamot. Egyébként a tavaszi<br />
búza fajták – nálunk<br />
a legismertebbek a korai<br />
93-as, a Mironovkai tavaszi<br />
búza, e kettő hazai nemesítésű,<br />
és a Trizo német szelekciójú<br />
– sikértartalmuk jóval<br />
magasabb, mint őszi társaiké,<br />
ám hozamok tekintetében<br />
jóval elmaradnak tőlük. Sajnos<br />
a beregszászi járás vetőmegtermesztésére<br />
szakosodott<br />
gazdaságai – jelenleg<br />
négy van belőlük – még nem<br />
jelezték felénk, hogy zabon<br />
kívül rendelkeznek más tavaszi<br />
kalászos vetőmagjával.<br />
Aki tehát ragaszkodik<br />
Fel kell készülni, hogy négy,<br />
de legfeljebb öt lombleveles<br />
kor<strong>ban</strong> mindenképpen ki<br />
kell ültetni a növényt. Ezen<br />
áll vagy bukik a siker, mert<br />
a hatodik lomblevél fejlődésénél<br />
már megindul a csőképződés.<br />
Ha pedig ilyenkor<br />
nem tud fejlődésnek indulni<br />
Indul a vetési idény<br />
Milyen a tavaszi vetőmagellátás?<br />
a tavaszi búzához illetve tavaszi<br />
árpához, annak azt tanácsolom,<br />
hogy keresse fel<br />
Ukrajna Állami Vetőmagtartalék<br />
Alapja honlapját, és itt<br />
pontosan tájékozódhat a kínált<br />
fajtákról és azok áráról.<br />
Felsorolt tételek mellett itt<br />
Folyik a piacon árusított zöldségmagvak ellenőrzése<br />
a kukorica, akkor hoz ugyan<br />
csövet, de kicsiket, nem piacos<br />
méretűeket.<br />
Az intenzív technológia<br />
előírásai szerint 65 cm széles<br />
bakháton, az ikersorok<br />
közötti távolság 32 cm, 22<br />
cm a tőtávolság, így 55–58<br />
ezer tő jut egy hektárra, ilyen<br />
sűrűséggel alig fattyasodik a<br />
kukorica. A bakhátakat ajánlatos<br />
fekete fóliával takarni,<br />
aláfektetve a csepegtetőcsöveket.<br />
Az ültetés előtt a palánta<br />
gyökerét mártsuk indítótrágya<br />
oldatba. A kiültetett<br />
állományt lehetőség<br />
szerint takarjuk fátyolfóliával,<br />
akár több sort takarva<br />
egyetlen szélesebb darabbal<br />
és művelőutanként rögzítve.<br />
A lazán felrakott fátyolfólia<br />
hasznos dolog, egy hét<br />
koraiságot biztosan jelent,<br />
mint egy búra, úgy védi a<br />
növényeket. Majdnem derékig<br />
ér a tengeri, amikor levehető<br />
a fátyolfólia, kicsit<br />
megnyomja a leveleket, de<br />
nem lesz semmi baja a növényeknek.<br />
Valamivel később érik<br />
a kukorica a helyrevetett<br />
technológiával. A vetés<br />
akkor kezdődhet, ha a talaj<br />
hőmérséklete 5 – 7 cm<br />
mélységben eléri a 12 – 14<br />
0<br />
C-t. Hasznos a koraiság<br />
szempontjából, ha vetőmagot<br />
barázdába vetjük.<br />
Töltögetővel,<br />
vagy<br />
más alkalmas<br />
eszközzel<br />
7–10 cm<br />
mély barázdát<br />
húzunk<br />
és annak a<br />
mélyére vetjük<br />
a magot<br />
3–5cm<br />
mélyre. A<br />
barázdát ne<br />
húzzuk vissza, hanem erre<br />
terítjük a fátyolfóliát, védett<br />
körülményeket teremtve<br />
a keléshez és a későbbi<br />
növekedéshez. Az<br />
ápolási munkák végzéséhez<br />
vegyük le a fátyolfóliát,<br />
majd végezve terítsük<br />
vissza, figyeljünk arra,<br />
hogy a fátyolfóliát párás<br />
időben este vagy kora reggel<br />
vegyük le, különben<br />
perzselést okozhatunk.<br />
A hektáronkénti vetőmagszükséglet<br />
korai vetések<br />
esetén 16–17 kg, későbbi<br />
vetésnél 10–12 kg.<br />
Korábbi vetéseknél azért<br />
célszerű megemelt vetőmagmennyiséget<br />
használni,<br />
mert számítani kell a<br />
csíranövények egy részének<br />
pusztulására.<br />
Hidi László<br />
szaktanácsadó,<br />
Terra Dei<br />
azt is jelzik, hogy mely kategóriájú<br />
vetőmagról van szó.<br />
– No és ha az inter<strong>net</strong>en<br />
megtalált vetőmag több száz<br />
kilométerre van innét?<br />
– Szerintem akkor sincs<br />
nagy gond, mivel az egész<br />
országot behálózó csomagküldő<br />
szolgálatok – ha megtörtént<br />
a <strong>ban</strong>ki átutalás – rövid<br />
időn belül leszállítják a<br />
kért mennyiséget. Ezt az eljárást<br />
akkor ajánlanám, ha<br />
néhány zsák vetőmagról<br />
van szó. Több tonna esetében<br />
már érdemes járművet<br />
fogadni. Ha viszont<br />
valamilyen okból kifolyólag<br />
nem bíznak ezekben a<br />
szolgáltatások<strong>ban</strong>, akkor<br />
keressék fel valamelyik<br />
vetőmag-forgalmazással<br />
is foglalkozó cég kárpátaljai<br />
telephelyét, Szemagro,<br />
Eridon, Rajz.<br />
– A beszélgetésünk elején<br />
már utaltunk rá, hogy<br />
sokan valószínűleg idén is<br />
a kukoricát választják majd.<br />
– Kétségtelen, hogy<br />
a tavalyi jó termés miatt<br />
a magángazdák körében<br />
megnőtt a kukorica ázsiója.<br />
Sokan vallják, hogy a gyenge<br />
tápanyag-ellátottságú talajainkra<br />
leginkább egy helyi,<br />
igénytelen fajta, a Kárpáti<br />
sárga lófogú a legmegfelelőbb.<br />
Ám aki a magasabb<br />
hozamok érdekében<br />
hajlandó a megfelelő menynyiségű<br />
műtrágyát megadni,<br />
az bátran vásároljon a<br />
Pioner, illetve a Kiskun fajták<br />
közül. Hogy hol? Ismét<br />
az inter<strong>net</strong>en való böngészésre<br />
hívnám a gazdákat.<br />
Ha pedig a hagyományos<br />
fajta mellett döntöttünk,<br />
akkor azt készséggel elárulom,<br />
hogy a Kárpáti sárga<br />
lófogú vetőmagja nálunk a<br />
járás néhány gazdaságá<strong>ban</strong><br />
beszerezhető.<br />
Eszenyi Gábor<br />
Tavaszi permetezés<br />
Nyereményjáték<br />
E heti kérdésünk:<br />
A kora tavaszi tennivalók<br />
között az egyik legfontosabb<br />
a télvégi lemosó permetezés.<br />
Ezzel nem csak<br />
elpusztíthatjuk a különböző<br />
korokozók áttelelő<br />
alakjait, hanem erősen<br />
megnehezíthetjük aktív<br />
támadásukat a kerti szezon<br />
idején.<br />
Permetezés előtt a törzsek,<br />
ágak kérgét kéregkaparóval<br />
vagy drótkefével<br />
alaposan dörzsöljük<br />
át, hogy a repedésekben<br />
megbújó károsítók,<br />
áttelelő tojások, hernyók,<br />
bábok a felszínre kerüljenek.<br />
A sarjhajtásokat is<br />
ajánlatos levágni, mert<br />
ezek a vértetű kedvenc áttelelő<br />
helyei. A törzsön,<br />
vázágakon lévő varas sebeket<br />
éles késsel, kacorral<br />
az egészséges részig<br />
ki kell vágni, majd sebkezelő<br />
anyaggal bekenni.<br />
A permetezés előtt végezzük<br />
el a metszést is, mert<br />
a fák megritkított koronáját<br />
a permetszer könynyebben,<br />
hatékonyab<strong>ban</strong><br />
be tudja vonni. Mindenképpen<br />
távolítsuk el a beteg,<br />
elhalt ágrészeket is. A<br />
sebfelületeket sebkezelővel<br />
(Fagél, Fadoktor, Fabalzsam,<br />
Faplaszt, Fixpol)<br />
kell lezárni. Ezek hatóanyagai<br />
megakadályozzák<br />
a baktériumok, gombák<br />
számára a seben keresztüli<br />
fertőzést.<br />
Az őszibarack levélfodrosodását,<br />
az almástermésűek<br />
tűzelhalás betegségét<br />
és a meggy moníliás<br />
betegségét okozó gombák<br />
ellen az eredményes védekezés<br />
alapja az optimális<br />
időben, jó minőségben<br />
végrehajtott tavaszi rezes<br />
lemosó permetezés. Rügyfakadás<br />
után óvatosan, a<br />
növény rézérzékenységének<br />
figyelembe vételével,<br />
kisebb dózissal – az őszibarackot,<br />
kajszit és almát<br />
piros bimbós állapotáig, a<br />
meggyet, körtét fehérbimbós<br />
állapotáig – kezelhetjük.<br />
Vigyázat, mert későbbi<br />
időpont<strong>ban</strong> alkalmazva<br />
ezek a szerek perzselést<br />
okozhatnak! Kéntartalmú<br />
készítményekkel védekezzünk<br />
a lisztharmat ellen.<br />
Ezek a készítmények<br />
atkaölő mellékhatással is<br />
rendelkeznek. Olaj tartalmú<br />
szereket használjunk<br />
csonthéjas- és almatermésű<br />
gyümölcsfákon. Ezekkel<br />
a szerekkel tudunk a<br />
leghatékonyab<strong>ban</strong> védekezni<br />
az atkák, pajzstetvek<br />
és a levéltetvek ellen. A<br />
kombinált hatóanyagú készítmények<br />
a kártevők és<br />
bizonyos kórokozók ellen<br />
is védelmet biztosítanak.<br />
János gazda<br />
A beregszászi piacon Mátyfalvi Sándornál<br />
megbízható, jó minőségű vetőmagvak,<br />
növényvédőszerek kaphatók.<br />
Mennyi a korai csemegekukorica kelés utáni tenyész<br />
ideje?<br />
1. 45–60 nap<br />
2. 61–80 nap<br />
3. 85–91 nap<br />
A helyes válasz sorszámát karikázza be, a szelvényt vágja<br />
ki, (a kérdést és a válaszokat) ragassza fel a terjesztőinknél<br />
kapható szelvényre és küldje be terjesztőinkkel, illetve<br />
dobja be szerkesztőségünk postaládájába.<br />
Beküldési határidő: 2012. április 8.<br />
A KárpátInfo 2012. 11. számá<strong>ban</strong><br />
megjelent feladvány helyes megfejtése:<br />
Igen, elpusztulnak a gyomok a takarásra használt fekete<br />
fólia alatt. (3. válasz)<br />
Nyertesünk: Mohacsek Júlia (Nagymuzsaly, Újélet u. 37.)<br />
Nyeremény: vetőmagok
Change language