You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
5<br />
Közélet 2012. március 29.<br />
Lucaszékeként épül a magyar gimnázium<br />
A tehetség legyőzi a nehézségeket<br />
Elejét lásd az 1. oldalon<br />
A Beregszászi Bethlen<br />
Gábor Magyar Gimnázium<br />
az első állami nyolcosztályos<br />
gimnázium, ahol<br />
a kárpátaljai magyar gyerekek<br />
tehetséggondozása<br />
folyik. Az intézmény méltán<br />
büszke a nagy előd, az<br />
egykori Magyar Állami<br />
Királyi Gimnázium eredményeire,<br />
de az elmúlt évben<br />
újraindításának huszadik<br />
évfordulóját méltató<br />
mostani gimnázium tanárai<br />
sem szégyenezhetnek<br />
végzőseik miatt.<br />
– A mostoha körülmények<br />
ellenére kimagasló<br />
eredményeket produkál a<br />
Beregszászi Magyar Gimnázium.<br />
– Diákjaink sikereire<br />
igencsak büszkék vagyunk<br />
– kezdi beszélgetésünket<br />
Szabó Árpád igazgató.<br />
– Mind az állami,<br />
mind a KMPSZ tantárgyi<br />
vetélkedőin kitűnően bizonyítanak<br />
gyerekeink. A<br />
pedagógusszövetség vetélkedői<br />
még zajlanak, így<br />
arról nincs kimutatásunk,<br />
de sok mindent elárul az<br />
az adat, hogy az idei járási<br />
vetélkedőkön 71, a megyei<br />
olimpiádákon pedig 21 dobogós<br />
helyezést értek el tanítványaink.<br />
(Csak összehasonlításképpen:<br />
Beregszász<br />
összes tanintézménye<br />
– köztük van az ukrán<br />
gimnázium is – együtt 11<br />
megyei helyezést hozott<br />
el!) Két diákunk pedig az<br />
országos versenyen képviseli<br />
majd Kárpátalját:<br />
Kocsis Adrienn (Csulák<br />
Katalin tanítványa) német<br />
nyelvből, Pallay Mária<br />
(Homa György tanítványa)<br />
pedig információs<br />
technológiák tantárgyból<br />
lett a megyében a legjobb.<br />
– A továbbtanulási<br />
mutatók is igen szépek!<br />
– Így van! Büszkék vagyunk<br />
rá, hogy végzőseink<br />
túlnyomó többsége sikeresen<br />
veszi a felvételi akadályokat,<br />
és átlagosan 95<br />
%-<strong>ban</strong> tovább folytatják<br />
tanulmányaikat.<br />
– Éppen ezért sokkal<br />
nagyobb odafigyelést, törődést<br />
érdemelne a Beregszászi<br />
Magyar Gimnázium.<br />
– Az épületet – hála Istennek,<br />
vagy sajnos – mára<br />
kinőttük. Már nincs olyan<br />
zug, amit be ne laktunk volna!<br />
A pincében is honfoglaltunk,<br />
ott is vannak tantermeink,<br />
laboratóriumaink. Bár el<br />
kell mondanom, ott legszívesebben<br />
csak a mellékhelyiségeket<br />
hagynám meg, mert<br />
az a rész aztán végképp nem<br />
éppen oktatási céllal épült!<br />
– Ez az egész épületre<br />
jellemző… Évek óta szorgalmazzák<br />
az új épületszárny<br />
építését. Hol áll most<br />
a munka?<br />
– A kérdésben a válasz<br />
is benne van: áll. 2004-ben<br />
tettük le az alapkövet, aztán<br />
2007-ben végre hozzá is<br />
kezdtünk az építkezéshez.<br />
De anyagiak híján igencsak<br />
lassan halad a munka. Eddig<br />
a megyei büdzséből semmit<br />
nem kaptunk, a járási költségvetésből<br />
évente átlagosan<br />
1 milliót utaltak ki erre<br />
a célra.<br />
– Ha jól tudom, a gimnázium<br />
új épületének tervezett<br />
költségvetése 22 millió<br />
hrivnya. Ha évente csak<br />
1 milliót kapnak, s eddig<br />
2007-től kb. 4 milliót ruháztak<br />
be, akkor még 18 évet<br />
kell várni a befejezésre…<br />
– De idén még azt az egymilliót<br />
sem kaptuk meg... Az<br />
egész járás oktatási intézményeinek<br />
fejlesztésére összesen<br />
45 ezer hrivnya jut!… És<br />
nem kapunk anyaországi támogatást<br />
sem.<br />
– Hát ennek az intézménynek<br />
végül is ukrán állami<br />
költségvetésből kellene<br />
felépülnie, hisz itteni adófizető<br />
polgárok gyermekei tanulnak<br />
a gimnázium<strong>ban</strong>…<br />
– Így igaz, így kellene<br />
lennie, de sajnos nem működik,<br />
nem kapjuk meg a<br />
megfelelő támogatást. Az<br />
anyaországtól nem is anynyira<br />
az anyagi segítséget<br />
várnánk, viszont az ukrán-magyar<br />
kormányközi<br />
vegyesbizottság tárgyalási<br />
pontjaiba felvehették volna<br />
ezt a kérdést is, és talán ráhatásra<br />
az ukrán állam is lépne.<br />
Sajnos többszöri kérésünk<br />
ellenére a magyar gimnázium<br />
ügye nem került napirendre.<br />
És bár minden kritériumnak<br />
megfeleltünk, a<br />
nemzeti jelentőségű intézmények<br />
listájára sem kerültünk<br />
fel. Elszomorító, hogy<br />
sokszor a pártpolitika miatt<br />
kerülnek hátrányos helyzetbe<br />
oktatási intézmények.<br />
Legalábbis ez a gimnázium.<br />
Egyszer nem vagyunk elég<br />
pirosak, máskor meg nem<br />
eléggé narancssárgák…<br />
– Mégsem adják fel!<br />
– Nem is tehetjük. Hisz a<br />
kárpátaljai magyarság jövője<br />
is függ attól, milyen munka<br />
folyik oktatási intézményeinkben,<br />
a gimnázium<strong>ban</strong>.<br />
Az eredményeink arról tanúskodnak,<br />
hogy jól végezzük<br />
munkánkat. És a tanári<br />
kar továbbra is arra törekszik,<br />
hogy tartsa, s lehetőleg<br />
emelje a színvonalat.<br />
– Az oktatási színvonal<br />
emelésén múlik egyébként<br />
magyar iskoláink megmaradása<br />
is…<br />
– Ezt vallom magam is.<br />
Sajnos az utóbbi években<br />
sok magyar szülő íratta ukrán<br />
iskolába gyermekét. És<br />
ez nem csak azzal magyarázható,<br />
hogy azt szeretnék,<br />
megtanuljon a gyermekük<br />
ukránul, hanem nézzünk<br />
szembe a tényekkel: sok magyar<br />
iskolá<strong>ban</strong> egyre több<br />
a cigány gyerek, akik sokszorosan<br />
hátrányos helyzetből<br />
kerültek ki, és értelmi<br />
fejlettsé gük is alacsonyabb.<br />
Míg őket a tanító felzárkóztatja,<br />
a többiek lemaradnak.<br />
Így aztán inkább az<br />
ukrán iskolába viszi a szülő<br />
a gyermekét.<br />
– Ahol meg ő kerül<br />
hátrányos helyzetbe…<br />
– Így van. Éppen ezért<br />
kellene arra törekedni,<br />
hogy a magyar iskolák<strong>ban</strong><br />
kellő szinten elsajátítsák a<br />
gyerekek az államnyelvet.<br />
Ehhez persze végre a minisztérium<strong>ban</strong><br />
is meg kellene<br />
érteni, hogy az ukrán<br />
a magyar gyerek számára<br />
mégiscsak egy idegen<br />
nyelv, s így az idegen<br />
nyelv oktatásának módszereit<br />
kellene alkalmazni.<br />
Egyébként az utóbbi<br />
időben egy újabb tendencia<br />
figyelhető meg: a szülők<br />
egy része az első négy<br />
osztály után visszahozza<br />
gyermekét a magyar iskolába.<br />
Hozzánk is felvételiznek<br />
ukrán iskolából…<br />
– Apropó, felvételi.<br />
Mit tapasztalnak, továbbra<br />
is csökken a jelentkezők<br />
száma?<br />
– Nem, már nincs csökkenő<br />
tendencia. Mindamellett,<br />
a fentebbiekből is következik:<br />
sok értelmes gyereket<br />
ukrán iskolába írattak,<br />
az elcigányosodás hatására<br />
csökken sok iskola oktatási<br />
színvonala, így kevés a magyar<br />
iskolákból igazán alapos<br />
tudással induló gyerekek<br />
száma. Ezért is döntöttünk<br />
úgy, hogy féléves ingyenes<br />
előkészítőt hirdetünk.<br />
Így hétvégeken a pedagógusok<br />
– ingyen és bérmentve<br />
– igyekeznek felkészíteni<br />
a jelentkezőket a<br />
rájuk váró feladatok megoldására,<br />
a szintkülönbségek<br />
csökkentésére törekednek,<br />
emellett a gyerekek<br />
megismerkednek az intézménnyel,<br />
a tanárokkal, s<br />
nem éri majd őket felvételikor<br />
stresszhatás. És nyitott<br />
az ajtónk a szülők előtt<br />
is, megismerkedhetnek a<br />
gimnázium életével. Három<br />
hónap eltelte után látjuk: a<br />
gyerekek ma már felszabadultan<br />
mozognak a gimnázium<strong>ban</strong>,<br />
és többségük alig<br />
várja, hogy itt tanulhasson.<br />
Mit is kívánhatnánk?<br />
A tanároknak sok értelmes<br />
gyereket, a diákoknak<br />
sok szép, maradandó<br />
élményt, jó tanulást. És<br />
mindannyiuknak: épüljön<br />
már fel végre az új épületszárny,<br />
hogy a lelkiismeretes,<br />
odaadó munkához, a<br />
jó tanuláshoz, a sikerekhez<br />
megfelelő körülmények is<br />
biztosítva legyenek.<br />
Kovács Erzsébet<br />
Megjelent az Együtt<br />
idei első száma<br />
A már hagyományos színű<br />
borítóval jelent meg<br />
a Magyar Írószövetség<br />
Kárpátaljai Írócsoportjának<br />
irodalmi folyóirata.<br />
Az Együtt idei első számát<br />
ezúttal Horváth Anna<br />
munkái illusztrálják. Vári<br />
Fábián László főszerkesztő<br />
Sikoly és sóhaj címmel<br />
barátjának, a Szentendrén<br />
élő Kutlán András<br />
festőművésznek írt verset.<br />
Sikoly és sóhaj a Tiszaháton.<br />
Ezt tedd a képre,<br />
Bandó barátom. Ebben<br />
a szám<strong>ban</strong> a prózai művek<br />
vannak többségben,<br />
de azért a líra kedvelői is<br />
kedvükre csemegézhetnek<br />
Czébely Lajos, Fecske<br />
Csaba, Lengyel János,<br />
Zselicki József, Béla István<br />
és Fodor Géza költeményeiből.<br />
Fodor Géza<br />
Nagymajtény méltósága<br />
című verse a 300 évvel ezelőtt<br />
véget ért magyar szabadságharcra<br />
emlékezik:<br />
„Pedig a kőbe zárt fogsorok<br />
alól Iszonyú szitkok<br />
lángmarása árad De<br />
závárzatra fagy mégis a<br />
kanóc Csonttörő szélben,<br />
Nagy Kurucország<strong>ban</strong>.”<br />
A falusi élet mindennapjaiba<br />
enged betekintést<br />
Bartha Gusztáv A gabonafarkas<br />
legendája című<br />
novellája. A Tanakajdon<br />
élő Vasi Szabó János A<br />
grandville desert címet viselő<br />
írása a tudományos<br />
fantasztikum világába repíti<br />
az olvasót. Lengyel János<br />
novellájá<strong>ban</strong> Kosztolányi<br />
Dezső egyik regényalakja<br />
látogat el Kárpátaljára,<br />
ahol intim kapcsolatba<br />
kerül Mitracsek úrral. Novellával<br />
képviselteti magát<br />
Weinrauch Katalin, továbbá<br />
részletet olvashatunk Cseh<br />
Sándor Akácfák alatt című<br />
regényéből.<br />
Ernyei Beáta írása a kárpátaljai<br />
magyar színészek<br />
vendégelőadásaival, a magyarországi<br />
sikerekkel foglalkozik.<br />
A román Silviu<br />
Purcarete Scapin, a szemfényvesztő<br />
című művéből<br />
készült előadásról a következőket<br />
írta: „A tragikum és<br />
a komikum bizarr kombinációja<br />
Scapin halálánál mutatkozik<br />
meg a leginkább. A<br />
halál módja és a végső percek<br />
eseményei groteszk humorral<br />
telítődnek”.<br />
Zubánics László történelmi<br />
tanulmánya Petrőczy<br />
Kata Szidónia életével fog-<br />
lalkozik. Huszt várának<br />
egykori úrnőjét az első magyar<br />
költőnőnek tartják.<br />
Dupka György munkájának<br />
témája a kényszermunkára<br />
hurcolt kárpátaljai fiatalok<br />
kálváriája. Kovács Eleonóra<br />
recenzióját a 2011-ben megjelent<br />
A magyar-ukrán közös<br />
múlt és jelen: összekötő<br />
és elválasztó „fehér foltok”<br />
című tanulmánykötetről<br />
írta. Az ungvári Intermix<br />
Kiadó által jegyzett könyvet<br />
Zubánics László szerkesztette.<br />
Ugyancsak könyvismertetővel<br />
jelentkezett Híres-László<br />
Kornélia, munkájának<br />
címe Mi is érintettek<br />
vagyunk. A Magyar<br />
anyanyelvű cigányok, romák<br />
Kárpátalján című kötet<br />
2010-ben jelent meg<br />
Ungváron a PoliPrintnél. A<br />
könyvben többek között tanulmányt<br />
olvashatunk Braun<br />
Lászlótól, Csernicskó<br />
Istvántól és Molnár Józseftől.<br />
A hosszabb terjedelmű<br />
írások közé tartozik<br />
Kabdebó Tamás esszéje és<br />
Pomogáts Béla irodalomtörténész<br />
Az értelmiség szerepe<br />
a jelenben és a jövőben<br />
című előadása<br />
Nagy érdeklődésre tarthat<br />
számot Csordás László<br />
A felkészüléstől a szétszóródásig.<br />
A fiatal nemzedék<br />
helyzete a kortárs kárpátaljai<br />
magyar irodalom<strong>ban</strong><br />
című tanulmánya. Ez egy<br />
korábbi munka kibővített<br />
változata, amit a közelmúlt<strong>ban</strong><br />
a Kortárs is leközölt. Az<br />
ambiciózus fiatal kritikus<br />
Becske József Lajos, Bakos<br />
Kiss Károly, Lőrincz<br />
P. Gabriella, Czébely Gabriella<br />
költők, Kovács Gábor<br />
filozófus, Pap Ildikó<br />
és Brenzovics Marianna<br />
írók, továbbá Lengyel János<br />
író-történész munkásságát<br />
elemzi. Csordás munkája<br />
egyúttal összegzi az érintettekről<br />
megjelent korábbi<br />
kritikákat.<br />
Ha Együtt, akkor természetesen<br />
nem maradhat<br />
el Dupka György lapigazgató<br />
szokásos Kárpátaljai<br />
Kultúrkrónikája. A szerkesztőbizottság<br />
továbbra<br />
is várja az előfizetőket és a<br />
támogatókat. Nem szabad<br />
hagyni, hogy 10 év sikeres<br />
működés után Kárpátalja<br />
egyetlen magyar nyelvű<br />
irodalmi folyóirata a Hatodik<br />
Síp, a Pánsíp és a Véletlen<br />
Balett sorsára jusson.<br />
Grabovszky Zalán<br />
Horváth Annára emlékeztek<br />
Író, tanár, művész<br />
Horváth Anna a kárpátaljai<br />
képzőművészet<br />
máig egyik legjelentősebb<br />
alakja. Munkássága,<br />
alkotásai összekapcsolják<br />
az embereket,<br />
mivel e művek a kárpátaljai<br />
és a magyarországi<br />
népművészet hagyományaira<br />
épülnek, s az<br />
általa megformált alakok<br />
arcvonásaiból valódi<br />
élettapasztalat sugárzik.<br />
Élete és neve összekapcsolódott<br />
Beregszászéval, hisz<br />
a mai napig ő az egyik legismertebb<br />
művésze a városnak.<br />
Nem véletlen hát,<br />
hogy a 6-os számú iskolá<strong>ban</strong><br />
március 21-én tartott,<br />
Beregszász értékeit bemutató<br />
módszertani értekezlet<br />
záróakkordjaként kiállítást<br />
szerveztek a művész<br />
tiszteletére.<br />
A jelenlévőknek Fring<br />
Erzsébet szervezőpedagógus<br />
beszélt Horváth Anna<br />
életéről, munkásságáról, s<br />
arról, hogy milyen ember is<br />
volt az egykori pedagógus,<br />
aki a 6-os iskolá<strong>ban</strong> művelődéstörté<strong>net</strong>et<br />
okított, de<br />
ennél jóval többre is megtanította<br />
egykori diákjait.<br />
Egyrészt arra, hogy tanulják<br />
meg meglátni a szépet, másrészt<br />
pedig azt, hogy szeressék<br />
szülőföldjüket, Kárpátalját<br />
és szűkebb pátriájukat,<br />
Beregszászt.<br />
Elmondta,<br />
hogy<br />
Horváth<br />
Anna a<br />
keramika<br />
és a<br />
tanítás<br />
mellett<br />
írással is<br />
foglalkozott,<br />
s<br />
két önálló<br />
kötete is megjelent Az a<br />
régi nyár és Megtört a csend<br />
címmel.<br />
A jelenlévők az ungvári<br />
televízió által készített utol-<br />
só Horváth Anna interjút<br />
is megtekinthették, melyben<br />
őszintén beszélt mindennapjairól,<br />
a munkájáról,<br />
arról hogy mit gondol<br />
az életről, az emberekről.<br />
Néhány szó<strong>ban</strong> Máté<br />
Magdolna is megemlékezett<br />
egykori barátjáról.<br />
Fring Erzsébet arról is<br />
tájékoztatott, hogy az iskolá<strong>ban</strong><br />
ezúttal kiállításra került<br />
szobrok, festmények,<br />
grafikák nem egy különálló<br />
magángyűjtemény darabjai,<br />
hanem sok-sok ember<br />
együttműködése kellett hozzá,<br />
hogy e tárlat létrejöjjön.<br />
Harsányi Andrea
Change language