Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
28<br />
Növényvédelem<br />
apró szulák (Convolvulus arvensis),<br />
mezei acat (Cirsium arvense),<br />
hamvas szeder (Rubus caesius),<br />
vidra keserûfû – (Polygonum amphibium)<br />
szemben szinte kizárólag<br />
ez az egyetlen hatékony lehetôség.<br />
A mélyrôl csírázó nagymagvú kétszikûek,<br />
mint a szerbtövis-fajok<br />
(Xanthium strumarium, Xantium<br />
italicum), vagy a késôn csírázó melegigényes<br />
gyomfajok selyemmályva<br />
– (Abutilon theophrasti), varjúmák<br />
– (Hibiscus trionum) ellen<br />
szintén a posztemergens technológiák<br />
adják a legjobb eredményt.<br />
Évelô egyszikû gyomfajok tarackbúza<br />
(Agropyron repens), rizómáról kelô<br />
fenyércirok (Sorghum halepense), csillagpázsit<br />
(Cynodon dactylon) esetében<br />
köztudott, hogy az alapkezelések nem<br />
hatékonyak. A fenyércirok esetében<br />
még külön gond, hogy a magról kelô<br />
egyedek és a rizómáról kelô egyedek<br />
fejlôdése nem egyforma, ami külön nehezíti<br />
az ellenük való hatékony védekezést.<br />
Természetesen a fent említett gyomfajokon<br />
túl szakszerû szerválasztással<br />
a kukoricában elôforduló bármelyik<br />
gyomnövény a veszélyességi küszöb<br />
alá szorítható.<br />
A posztemergens kezelések esetében<br />
is megvannak azok az alapszabályok,<br />
melyeket célszerû betartanunk. A<br />
7–8 levelesnél fejlettebb állományban<br />
több készítmény (egyes szulfonilkarbamidok,<br />
dikamba, 2,4-D) a kukoricát is<br />
károsíthatja, ugyanakkor a túlfejlett<br />
magról kelô kétszikûek ellen már nem<br />
rendelkeznek kellô hatékonysággal.<br />
A hômérsékletnek is fontos szerepe<br />
van a kezeléseknél. Túl alacsony, 10 °C<br />
fok alatti hômérsékleten a készítmények<br />
lassabban hatnak, a gyomnövények<br />
nehezebben veszik fel a hatóanyagot.<br />
25 °C fok feletti hômérsékleten<br />
a herbicidek károsíthatják a kukoricát,<br />
ez különösen az olajos emulziókkal<br />
és az adalékanyagokkal (nedvesítô<br />
szer, olajadalék, hatásfokozó, N-mûtrágya)<br />
együtt kijuttatott herbicidek<br />
esetében fontos.<br />
Nagy általánosságban leszögezhetô,<br />
hogy az állománykezeléseket a T 4-es<br />
életformába tartozó kétszikû gyomfajok<br />
2–4 valódi leveles, a magról kelô<br />
egyszikûek 1–3 leveles fenológiai állapotához<br />
célszerû idôzíteni, de ez sem<br />
örökérvényû, általános szabály, mert a<br />
csattanómaszlag (Datura stramonium)<br />
és a szerbtövis-fajok (Xanthium spp.)<br />
szikleveles-kétleveles állapotukban a<br />
legérzékenyebbek a herbicidekre. A<br />
4–6 leveles maszlag (acélos zöldeskék)<br />
levelét már erôs viaszbevonat borítja,<br />
ami fokozott herbicid-ellenállóságot<br />
biztosít a gyomnövénynek. Az ellenük<br />
való védekezés éppen ezért bonyolultabb,<br />
mert ezt az állapotot általában az<br />
idôjárástól függôen május elejére-közepére<br />
érik el, és az ilyenkor elvégzett<br />
korai posztemergens kezelés után még<br />
tömeges újrakelésük várható. Ilyen<br />
esetekben fokozottan megnô azon<br />
posztemergens készítmények szerepe,<br />
amelyek az adott gyomnövény ellen jó<br />
reziduális (talajon keresztüli) hatással<br />
is rendelkeznek.<br />
Évelô egy- és kétszikûek esetében,<br />
azok intenzív növekedési szakaszában<br />
van a kezelés optimális idôpontja. Sövényszulák,<br />
aprószulák, rizómáról kelô<br />
fenyércirok ellen a gyomnövények<br />
25–30 cm-es fejlettségénél van a kezelés<br />
hatékony idôpontja, mezei acat ellen<br />
annak tôlevélrózsás állapotában<br />
kell a permetezést végrehajtani.<br />
A preemergens alapkezelések<br />
A vetés után, kelés elôtt alkalmazandó<br />
preemergens kezelések továbbra is fontos<br />
láncszemét képezik a kukorica<br />
gyomirtási technológiájának, nagy elônyük,<br />
hogy a kikelô kis kukorica növénynek<br />
nem kell versenyeznie a talaj<br />
tápanyag- és vízkészletéért a gyomnövényekkel.<br />
Ezen kezelések mûködésének alapfeltétele<br />
a kezelést követô két héten belül<br />
lehulló, legalább 15–20 mm csapadék.<br />
Megfelelô bemosócsapadék hiányában<br />
a hatóanyag nem jut le a gyomnövények<br />
csírázási zónájába, és a kívánt<br />
gyomirtó hatás elmarad. Ez az<br />
oka annak, hogy aszályos, csapadékszegény<br />
tavaszokon a preemergens készítmények<br />
nem minden esetben hozzák<br />
a tôlük elvárható eredményt. A<br />
szerek csapadékigényében jelentôs<br />
szerepet játszik az egyes készítmények<br />
vízoldékonysága, amelynek figyelembevétele<br />
fontos szakmai szempont.<br />
A készítmények dózisát a talaj kötöttségének,<br />
szervesanyag-tartalmának<br />
megfelelôen kell meghatározni. Laza<br />
szerkezetû talajokon az engedélyokiratban<br />
meghatározott alacsonyabb dózisban,<br />
kötöttebb talajokon a magasabb<br />
dózisban kell a készítményeket<br />
kijuttatni.<br />
Csekély 1,0–1,5% alatti szervesanyag-tartalmú<br />
talajokon bizonyos hatóanyagok<br />
fokozott fitotoxicitási veszéllyel<br />
járnak.<br />
A preemergens kezelések egy esetleges<br />
állománykezelés idôzítését is<br />
elôsegítik, mert az alapkezelésekkel<br />
megakadályozhatjuk a gyomnövények<br />
„szétnövését”, azaz a heterogén fejlettségû<br />
állomány kialakulását.<br />
Az alapkezelések további nagy elônye,<br />
hogy a területen csökkentik a fajok<br />
számát, és így az állománykezeléssel<br />
kijuttatandó herbicidek, kombinációk<br />
kiválasztása könnyebb.<br />
A muhar fajok (fakó, zöld és ragadós<br />
muhar) látványos felszaporodásában<br />
egyértelmûen jelentôs szerepet játszott<br />
a preemergens alapkezelések<br />
mind gyakoribb elhagyása. A kukorica<br />
gyomirtásában széles körben alkalmazott<br />
posztemergens szulfonilurea hatóanyagok<br />
legtöbbjénél hatékonysági<br />
lyuk a muhar fajok, nem irtják azokat<br />
eredményesen. Azokon a területeken,<br />
ahol a magról kelô gyomfajok elleni<br />
alapkezelések elmaradnak, és a terület<br />
fertôzött muhar fajokkal, ott a gyomnövény<br />
további felszaporodására kell<br />
számítanunk.<br />
Az adalékanyagok szerepe<br />
A herbicidek hatáskifejtését a segédanyagok<br />
különbözôképpen javíthatják.<br />
Vannak adalékanyagok, amelyeknek<br />
használata kötelezô (WG, DF, OD<br />
szulfonil ureákhoz) a jó hatás eléréséhez.<br />
Vannak hatásfokozók, amelyeket a<br />
még jobb felszívódás érdekében, esetleg<br />
dóziscsökkentés igényével keverünk<br />
a permetlébe.<br />
Egyes kukorica herbicidekhez nem<br />
ionos anyagok, növényi eredetû olajok,<br />
N-mûtrágyák használata egyaránt javasolt.<br />
Ez utóbbi anyagokat elsôsorban<br />
tartós szárazságban alkalmazzuk a<br />
szulfonil urea típusú herbicidekhez. Az<br />
adalékanyagok mellett meghatározó<br />
szerepe van a permetlének használt víz<br />
minôségének is, a kemény, magas nátriumtartalmú<br />
víz jelentôsen ronthatja a<br />
herbicid hatékonyságát, a permetlé<br />
pH-értéke szintén befolyásolja a hatékonyságot.<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Change language