Letöltés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi Tudományegyetem

28 Kuttor Dániel
A tanulmány terjedelmi korlátai miatt mind az öt alkotóelem vizsgálatára
nem nyílik lehetıség, ezért mindösszesen a politikai, gazdasági és társadalmi
tényezık a Kárpát-medence régióinak versenyképességére gyakorolt hatását
elemzem.
A VERSENYKÉPESSÉG POLITIKAI ÖSSZETEVİJE
A politika alapvetı formálója egy adott régió versenyképességének, attól függıen,
hogy milyen feltételeket szab a gazdasági és társadalmi folyamatoknak,
illetve mekkora teret enged a helyi véleményeknek, lentrıl jövı kezdeményezéseknek.
A politikai struktúra, a közigazgatási rendszer áttekintése különösen
lényeges Kelet-Közép-Európával kapcsolatban, hiszen a kontinens ezen részén
bı másfél évtizeddel ezelıtt még rendkívüli módon központosított államok léteztek.
Ennek megfelelıen szükséges megvizsgálni, hogy a szubszidiaritás európai
uniós elvét szem elıtt tartva, minként ment végbe a térségben a központi
hatalom decentralizációja. Annak ellenére, hogy az érintett államok eltérı politikai
berendezkedéssel bírnak, mégis közös pontok, hasonló folyamatok állapíthatók
meg, fedezhetık fel.
A rendszerváltást követıen mind Magyarországon, mind Romániában és
Szlovákiában a közigazgatás alapjaivá az önkormányzattal bíró települések és a
megyék váltak. Bár északi szomszédunknál a reform lassabban haladt, emiatt a
kerületi (magyar megyének megfelelı) szint önállóságának megteremtése teljes
körően csak az elmúlt években valósult meg (HORVÁTH, 2004).
Megfigyelhetı, hogy a központi ellenırzés mindhárom országban csökkent,
azonban az állami dekoncentrált szervek (romániai prefektusok, illetve a
szlovákiai kerületi államigazgatási hivatalok) révén még mindig fontos szerepet
játszik a döntéshozatalban (HORVÁTH, 2003).
A 90-es évek közepétıl az EU elvárásainak megfelelıen mindhárom ország
továbbfejlesztette területi egységeinek hierarchikus rendszerét, melynek
eredményeként létrejött vagy újjáalakult a kistérségek és régiók szintje.
Míg a kistérségeknek a járások révén volt történelmi elızménye a Kárpátmedencében,
addig a regionális szint nem tekintett vissza nagy múltra, nem
rendelkezett hagyományokkal. Egyedül Szlovákiában volt ismert ez a területi
szint, ahol évtizedekkel korábban megalkották a régiók hálózatát, mely kisebb
változtatással a mai struktúra alapjául szolgált. Magyarország és Románia 1997-
ben, illetve 1998-ban megyéi összevonásával hozta létre regionális struktúráját.
Jelenleg, 2005-ben Magyarország 7, Szlovákia 4, Románia Kárpátokon inneni
része 3 darab NUTS 2-es területi egységre oszlik. Az eltérı múlt és kialakulás
ellenére a három ország regionális rendszere abban megegyezik, hogy egységei
önkormányzati funkcióval nem bírnak, mindösszesen fejlesztési-statisztikai
feladatokat látnak el.