Letöltés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi Tudományegyetem

38 Novák Zoltán – Farkasné Fekete Mária
országok felmérjék gazdasági helyzetüket, meghatározzák lehetıségeiket, kitörési
pontjaikat, illetıleg stratégiát dolgozzanak ki az esetleges veszélyeket, fenyegetettségeket
mérséklendı, elhárítandó. Kutatásunk mindezen országjelentéseket,
helyzetfelméréseket is tartalmazó programdokumentumok, statisztikai
adatbázisok tárházát, valamint a témában releváns tudományos kutatóprogramok
problémafelvetéseit és vívmányait mintegy szintetizálva közelíti meg a témát.
[1–3, 7]
A tanulmány a felzárkózást gátló problémák bemutatásával kísérletet tesz
a regionális heterogenitás mértékének meghatározására, ugyanakkor ajánlásokat
is megfogalmaz. Elemzésünk – különös tekintettel – a hazánkkal hasonló (agrár)gazdasági,
társadalmi, politikai múlttal, jelennel és jövıvel rendelkezı országokra
összpontosít (Lengyelország, Csehország és Szlovákia), kitér a csatlakozás
elıtt álló két KKE-országra (Románia és Bulgária), ugyanakkor összevetést
végez a KKE-10 országok, valamint az EU-15-ök vonatkozásában.
ÉRTEKEZÉS
2004. májusában 10 új ország csatlakozott az EU-hoz. Ennek eredményeként (i)
az integrálódó országok több millió „farmerével” bıvült az egykori „Tizenötök”
7 millió mezıgazdasági termelıinek köre; (ii) a KAP további 38 millió hektár
mezıgazdasági területre terjed ki; (iii) az AGENDA I keretében (2004–2006
között) az Unió megközelítıleg – bázis árakon számítva – 13 milliárd EUR agrárgazdasági
támogatást fog pótlólagosan az új tagállamok részére folyósítani.
A mezıgazdaság jelentısége
Az EU-15-ökkel szemben a KKE-10 országokban jelenleg a mezıgazdaság
sokkal több embert foglalkoztat (mind az alkalmazottak száma, mind az aránya
tekintetében), de az egyes országok között is nagy különbségek fedezhetık fel –
a „spektrum” Csehország 5,2%-ától; Románia 42,8%-áig terjed. Megjegyzendı,
hogy Csehország (5,2%), Magyarország (4,8%) és Szlovákia (6,7%) által realizált
arányszám többé-kevésbé megegyezik az EU-15-ök átlagával (5,5%).
Azokban az országokban, ahol a mezıgazdaság kevésbé intenzív és ahol dominánsabb
a (félig) önellátó gazdaságok száma, ott az agárfoglalkoztatottság sokkal
magasabb (Románia: 42,8%; Lengyelország: 18,8%). A KKE-országok
kevesebb mennyiségő növényvédı szert és mőtrágyát használnak, ugyanakkor
alacsonyabb hozamokat is realizálnak (1. táblázat és 1. ábra). [8]