Letöltés - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi Tudományegyetem

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara
Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
ÉVKÖNYV 2004–2005
5. A SZÉKELYEK, ÍRORSZÁG, A KIVÁNDORLÁS
ÉS A TİKE
Geréb László
PhD-hallgató
MÜTF – Székelyudvarhelyi Képzési Központ, ügyvezetı igazgató
BEVEZETİ
Jelen tanulmányunk egy régió fejlesztési lehetıségeit mutatja be a külsı beruházások
fontosságát, valamint a helyi versenytényezık elınyeit tárgyalva. Ez a
régió a Székelyföld. A tanulmány a Székelyföldre beruházni vágyó, vagy éppen
a beruházáson elgondolkodó vállalkozónak is néhány, nemzeti érzelemtıl sem
mentes, de a gazdasági racionalitás próbáját kiálló támponttal szolgálhat. Közben
arra is rámutatunk, hogy miért közös érdek a magyar vállalkozó és a székelyföldi
ember számára egyaránt, ha magyar tıke áramlik a Székelyföldre.
A beruházások elemzése során fontos tényezı a vállalatok telephelyválasztási
politikája. Telephelyválasztás politikán belül „hard” (erıs) és „soft”
(lágy) tényezıket különböztetünk meg. A „hard” tényezık a hely adta elınyöket,
vagyis a nyersanyagok közelségét, a felvásárló piacok közelségét illetve
fizikai (szállítási, energiahordozó, stb.) infrastruktúra meglétét jelentik. A „soft”
tényezık a humán infrastruktúrát, a technikai infrastruktúrát, piacra jutás feltételeit,
a makrogazdasági szabályozásokat foglalják magukba.
Az utóbbi évtizedek tendenciájaként könyvelhetjük el, hogy a vállalkozások
esetében a beruházási döntésekkor a telephely-választási politikák esetében
a „soft” tényezık kezdtek túlsúlyban kerülni a „hard” tényezıkkel szemben.
Egyre inkább a munkaerı olcsósága és képzettsége kezdett meghatározó lenni a
beruházási döntésekben, de ugyanakkor természetesen nem hanyagolható el a
„hard” tényezık szerepe sem.
Amit a fenti elméletekhez hozzáfőzhetünk, hogy a Székelyföld „hard” tényezıkben
meglehetısen szegény, fıleg ha az infrastrukturális ellátottságot
vesszük figyelembe. Ezzel szemben a „soft” tényezık területén meglehetısen
kedvezı a helyzete.
Az következıkben a fenti tényezık közti összefüggéseket, a tényezık hátterében
álló politikai és gazdasági viszonyokat vizsgáljuk meg. Az elsı részben
a „hard” tényezık állapotával foglalkozunk, melyet a közpénzek tükrében elemzünk
ki. Ezen részben arra próbálunk választ találni, hogy mi is az oka a székelyföld
infrastrukturális elmaradottságnak. Ezt követıen arról beszélünk, hogy