A Mi Kórházunk 2012. december - Szent János Kórház
A Mi Kórházunk 2012. december - Szent János Kórház
A Mi Kórházunk 2012. december - Szent János Kórház
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A MI KÓRHÁZUNK<br />
<strong>Szent</strong> János Kórház<br />
és Észak-budai Egyesített Kórházak<br />
<strong>2012.</strong> <strong>december</strong><br />
• Új rezidensek<br />
• A húszéves CT<br />
• Emlő-klub
Tartalomjegyzék<br />
Karácsonyi köszöntő 3<br />
Rezidensek köszöntése 4<br />
Képriport a Szemészetről 5<br />
Fiatal Diplomások Fóruma 8<br />
Interjú Péterfy Nórával 10<br />
Stigmatizált gyerekek 11<br />
Naptár 2013 12<br />
Húszéves a CT 14<br />
Együtt a mellrák ellen 15<br />
Hogyan alakul ki a rákos daganat 16<br />
Szakdolgozói Tudományos Nap 17<br />
Intézeti Diabetes Nap 18<br />
Kongresszusok 19<br />
Hírek – események 21<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • a <strong>Szent</strong> János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak ingyenes lapja<br />
Megjelenik 2000 példányban, szerkeszti a Szerkesztőbizottság<br />
Felelős kiadó: Dr. Kázmér Tibor főigazgató<br />
Szerkesztő: Dr. Balázs Magdolna, • Újságíró: Székely Ilona<br />
Címlapfotó: Bazánth Ivola • Képszerkesztő: Várkonyi Zoltán • Fotók: Bazánth Ivola, Várkonyi Zoltán, Karajorgis Mária<br />
Nyomdai előkészítés és kivitelezés: fotoGOLD Kft.<br />
Felelős vezető: Borvető Béla<br />
Kapcsolat: pr@janoskorhaz.hu • Budapest 1125 Diós árok 1–3.<br />
ISSN 1587-1193
Meglehetősen mozgalmas<br />
esztendőt tudhatunk magunk mögött,<br />
és várhatóan a következő sem lesz sokkal<br />
nyugalmasabb. Intézményünk január 1-jétől már<br />
állami fenntartás alatt működik, ami egyrészt sok felelősséget<br />
és gondot levesz a vállunkról, másfelől azonban<br />
– és ez tagadhatatlan – a betegellátással kapcsolatos<br />
munkát, a szervezést nem teszi könnyebbé. Gazdálkodásunkban<br />
is fokozott figyelemre, takarékos megoldásokra van<br />
szükségünk. Talán nem kell magyaráznom, hogy az állam óriási<br />
küzdelmet folytat az ország pénzügyi nehézségeinek leküzdésében. A forráshiány természetesen<br />
nem kerülhette el az egészségügyi ágazatot sem, a kórházak állami tulajdonba vétele, munkájuk, beszerzéseik<br />
központi irányítása ezért kényszerű, de szükségszerű lépés. Ez magyarázza az ellátórendszer országos<br />
szinten tapasztalható struktúraváltását, több egészségügyi szolgáltató mára módosult funkcióját is.<br />
Emellett jelentős változás történt az egyes ellátásokhoz és gyógyítási szintekhez rendelt területek nagyságában,<br />
lélekszámában is. A <strong>Szent</strong> János Kórház életében az egyik nagy változást a <strong>Szent</strong> Margit Kórház leválása<br />
hozza, amely 2013 január első napjától már önálló költségvetési intézményként végez gyógyító munkát.<br />
Ezzel többéves „házasság” bomlik föl, a válás lebonyolítása pedig igen sok munkát adott mindkét intézménynek.<br />
Ám mindvégig arra törekedtünk, hogy – miközben teljesítjük a fenntartó által előírtakat – ebből semmit<br />
ne érezzenek betegeink. Sem itt, sem ott. A mi munkánk ugyanis mindenek felett és elsősorban a munkánkra<br />
szoruló emberek testi-lelki gyógyítása. Ha jól végezzük munkánkat, a páciens meggyógyul, de legalábbis<br />
nem romlik tovább az állapota. Továbbra is ezt fogjuk tenni, és prevencióval, szűrésekkel segítjük a<br />
bajok megelőzését vagy korai észlelését. Régi-új főigazgatóként a nyár derekától gondoskodom arról,<br />
hogy a kórházban minden a lehető legolajozottabban menjen tovább. Érzem kollégáim bizalmát, a<br />
vezetőség támogatását ebben a nem könnyű helyzetben. Köszönöm minden munkatársamnak, orvosoknak,<br />
ápolóknak és a gyógyítást segítő szakembereknek a munkát. Nem szoktam üres ígéreteket<br />
tenni, de azon leszek, hogy a százéves <strong>Szent</strong> János Kórház patinás nevét kedvező<br />
kontextusban említhesse a szakma és a közvélemény. Folytatnunk kell elődeink munkáját,<br />
amely több, mint száz esztendőn át biztosította az intézmény fennmaradását.<br />
Munkatársaimnak kívánom, hogy újult erővel lépjenek át a következő<br />
esztendőbe, koncentráljanak a mindennapokra és azokra a betegekre,<br />
akik a segítségünkre szorulnak. Békés karácsonyt és további<br />
sikereket kívánok mindnyájunknak, betegeinknek<br />
pedig bizalmat, gyógyulást..<br />
Dr. Kázmér Tibor<br />
főigazgató<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 3
El kell csenni a tudást a nagyoktól<br />
Rezidensek köszöntése<br />
Kötetlen baráti beszélgetésre<br />
hívta a kórház vezetősége a<br />
nálunk dolgozó rezidenseket,<br />
s aki tudott, eleget is tett a meghívásnak.<br />
Tizennégy fiatal jelent meg november<br />
közepén, akiket Kázmér Tibor<br />
intézményvezető mellett Nyulasi<br />
Tibor orvos igazgató és Lászlóné Dezső<br />
Kornélia ápolási igazgató fogadott.<br />
A fiatalokat Folyovich András, a<br />
kórház rezidensképzésért felelős neurológus<br />
főorvosa „pásztorolta”. Az<br />
összejövetelen a főigazgató – a többi<br />
között – a korábbi idők elhelyezkedési<br />
lehetőségeit vetette össze a jelenlegi<br />
helyzettel. A fiatal orvosok ma kényelmesebb<br />
helyzetben vannak, mint<br />
elődeik – derült ki -, hiszen néhány<br />
évtizede valóságos háború folyt egyegy<br />
jobb budapesti álláshelyért, s nem<br />
is igazán lehetett válogatni az orvosi<br />
szakmák között.<br />
Ma viszont a fiatalok „diktálnak”.<br />
A főigazgató meg is ragadta az alkalmat,<br />
hogy kiderítse, a jelenlévők közül<br />
hányan tervezik a külföldre távozást.<br />
Senki nem jelentkezett, bár az<br />
is igaz, hogy ezt nem erősítenék meg<br />
szerződéssel (a jelenet<br />
Mátyás király történetét<br />
idézte az okos lánynyal).<br />
A hazai kórházak<br />
nagyon jól állnak<br />
szakmailag – emelte<br />
ki Kázmér Tibor -, más<br />
a helyzet a körülményekkel,<br />
a bérezéssel.<br />
Tulajdonképpen ezt<br />
tükrözték a rezidensek<br />
jelzései is. Többen nyilatkoztak<br />
úgy, hogy tudományos<br />
munkát is<br />
folytatnának, sőt van,<br />
akinek már több tudományos közlése<br />
is megjelent. A rezidensek részéről<br />
igényként merült föl egyrészt, hogy<br />
több szakorvos segítse tevékenységüket,<br />
másfelől az elvárások egzaktabb<br />
és bővebb meghatározását várnák el.<br />
A megoldás persze nem egyszerű, tekintettel<br />
bizonyos szakmák szakorvoshiányára,<br />
valamint a tapasztalt<br />
gyógyítók időbeosztására és oktatási<br />
hajlandóságára.<br />
„A szakmát a hivatástól az különbözteti<br />
meg, hogy ha tennivaló van,<br />
az ember nem az óráját nézi” – hangsúlyozta<br />
Nyulasi Tibor, aki az intenzív<br />
osztályt is vezeti. Szerinte egyfajta<br />
erőszakosság is szükséges ahhoz,<br />
hogy a rezidens „ellopja” a tudást. Aki<br />
így tesz, az villámgyorsan képes fejlődni,<br />
több beteget láthat el. Egy szó<br />
mint száz: az orvoslásba nagyon sok<br />
energiát kell fektetni, a rendszerproblémákat<br />
– például az ügyeletben magára<br />
hagyott rezidens jelenségét – pedig<br />
a vezetőségnek kell megoldania.<br />
NIC<br />
2012-től rezidensi képzésben részt vevő, illetve rezidens képzésre pályázó orvosaink:<br />
Dr. Kerepesi Klára, Fül-, Orr-, Gégészeti Osztály<br />
Dr. Katona János, Szájsebészet<br />
Dr. Kulcsár Edina, KAITO<br />
Dr. Keller Balázs, KAITO<br />
Dr. Mohácsi Zita, KAITO<br />
Dr. Varga Katalin, KAITO<br />
Dr. Dér János, Urológiai Osztály<br />
Dr. Mályi Kata, I. Belgyógyászati Osztály<br />
Dr. Gosztola Petra, I. Belgyógyászati Osztály<br />
Dr. Ravasz Kinga, I. Belgyógyászati Osztály<br />
Dr. Jankó Ágnes, Központi Röntgen<br />
Dr. Bakó Áron, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály<br />
Dr. Gati András, Idegsebészeti Osztály<br />
Dr. Nagy Tamás, Neurológiai Osztály<br />
Dr. Kardulecz Ottilia, II. Belgyógyászat<br />
Dr. Oláh Roland, II. Belgyógyászat<br />
Dr. Pál Tamás, III. Belgyógyászat<br />
Dr. Vandrus Boglárka, III. Belgyógyászat<br />
Dr. Arányi Viktória, Pszichiátriai Osztály<br />
Dr. Sörös Petra, Pszichiátriai Osztály<br />
Dr. Szabó Balázs Előd, Sebészet<br />
Dr. Pepó Lilla, Szülészet-Nőgyógyászat<br />
Dr. Barna Petronella, Gyermekrehabilitációs Osztály<br />
Budai Gyermekkórház<br />
Dr. Pártos Gergely, Gasztroenterológia – Margit Kórház<br />
Dr. Rév Katalin, Általános Belgyógyászat – Margit kórház<br />
Dr. Paksicza Lilla, Nefrológia – Margit Kórház<br />
4 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk
Szempillantásnyi sebészet<br />
Szemészeti Osztály<br />
A régi szemészeti rendelőből porfelhő<br />
gomolyog, az új központi gyógyszerellátót<br />
építik. Alig látok, csak sejtem,<br />
hogy mindjárt célhoz érek. A bejáratnál<br />
modern, nagy tábla irányítja a forgalmat:<br />
balra fekvőbeteg-, jobbra járóbeteg-ellátás.<br />
Balra ritkább, jobbra tömött<br />
sorok. A főnővéri szoba felé haladva<br />
a kórtermeket pásztázom. Friss<br />
illat, vakító fehér falak, kontrasztban a<br />
fekete firhanggal. Fény és sötétség. Itt<br />
reggeli csúcsforgalom. A főnővér türelmet<br />
kér, a betegek a cseppnyi pupillatágítót.<br />
A műtéti előkészületek javában<br />
folynak, a páciens helyi vagy cseppérzéstelenítőt<br />
kap. A műtét során mindenkinek<br />
ébernek kell lennie. Fontos,<br />
hogy a pupillát jó ritmusban tágítsák,<br />
nehogy épp a műtétre szűküljön öszsze.<br />
A beteg pszichéjével is foglalkoznak,<br />
enyhe nyugtatót kaphat, amit az<br />
orvos ír fel, ez mindenkinek szinte rutinszerűen<br />
jár. A folyóson egymással<br />
szemben, tágra nyílt pupillákkal várják<br />
a műtéteket a betegek.<br />
9.00 óra. Kezdődnek a műtétek. Engem<br />
is sterilbe öltöztetnek. Környezetbarát<br />
zöldben tetszelgek. Arcomon<br />
maszk, a fejfedőmtől alig látok. Aztán<br />
megszokom. Gombos Katalin főorvos<br />
asszony bemosakszik, én szokom a terepet.<br />
Közben a maratoni műtéti kiírásra<br />
pillantok. Az első egy korombeli<br />
nő lesz, másodszori retinaleválással.<br />
Megborzadok, haladjunk. Közben<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 5
alig tudom levenni a szemem a műtősnő<br />
fejfedőjéről, egy koponya díszíti, azt<br />
mustrálom.<br />
– Van neki teknősbékás is – említi a főorvos<br />
asszony, mire mindenki elmosolyodik.<br />
A beteg meg is érkezik, saját<br />
lábán, s az asztalra fekszik. A zöld<br />
köpenyektől semmit sem látok, kivetítőn<br />
követem az eseményeket. Levegőt<br />
is alig merek venni, ámulok és bámulok,<br />
főleg a főorvos asszony kézügyességét.<br />
<strong>Mi</strong>re feleszmélek, már a második<br />
műtétnél járunk. Rutin ügy, egy<br />
szürke hályog. A beteg szemét és környékét<br />
sterilizálják. A főorvos asszony<br />
a jódban hisz, nagy találmánynak tartja.<br />
Eztán a szemet hermetikusan körbezárják<br />
egy speciális kendővel. A mozdulat<br />
maga is lenyűgöző. Aztán jönnek<br />
az instrukciók:<br />
– Beszélni szabad, mozogni nem. Lazítsa<br />
el a szemét. Amolyan szemjógának<br />
tűnik. Tizenkilenc perc elteltével újabb<br />
beteg érkezik. Hatvan és hetven közötti<br />
stramm férfi, szintén szürke hályoggal.<br />
Feladat ugyanaz, ám a műtét felénél,<br />
a páciens az orrát próbálja vakarni.<br />
A főnővér határozottan, de kedvesen<br />
utasítja:<br />
– Steril részekhez nem nyúlunk, s kérem,<br />
előtte szóljon! Hát igen, itt aztán<br />
tudnia kell a jobb kéznek, mit csinál a<br />
bal. Kapkodásnak helye nincs, szempillantás<br />
alatt könnyen kisiklik egy rutinmenet<br />
is. A műtét végén jönnek a tanácsok.<br />
– Uszodába, kérem, ne menjen, emelni<br />
pedig csak tizenöt-húsz kilóig!<br />
– Húha, doktornő, az nehéz lesz! A feleségem<br />
annál sokkal többet vásárol! A<br />
következő operáció kicsit komplikáltabb,<br />
hosszabb. Az idős asszony szemnyomása<br />
plusz harminc. <strong>Mi</strong>niatűr műszer<br />
töri lelkesen, majd szívja magába<br />
gyorsan a lencsét. Amikor az új lencsét<br />
helyezi be a doktornő, újszövetségi tanítás<br />
jut az eszembe. „Könnyebb a tevének<br />
a tű fokán átmenni, hogy nem…”<br />
De a lencse már át is bújt, bent is van.<br />
Hála Istennek. Betegünk fedőkötéssel<br />
mosolyog. Továbbállok, Lengyel<br />
Józsefné főnővérrel nézem végig az<br />
osztály többi részét, s közben múltról,<br />
jelenről faggatom.<br />
– Nekem mindegy volt, csak szemészet<br />
legyen – kezdi. Férje a három gyerekkel<br />
ágált a három műszak ellen, végül<br />
a főiskolát is elkezdte, miután harmadik<br />
gyermeke az elemibe kezdett járni.<br />
Kellett a diploma. Amikor idekerült,<br />
rettenetes állapotok uralkodtak<br />
az osztályon. Tizennyolc éve nem festettek,<br />
nem volt akadálymentesített a<br />
bejárat, a nővérek badellával osztották<br />
az ebédet, majd ugyanők mosogattak,<br />
mert kisegítő személyzet arra sem volt.<br />
Csótányok hemzsegtek az alagsorban,<br />
maga a rettenet. Persze ez a múlt. Azóta<br />
kifestettek, megtörtént az akadálymentesítés,<br />
s a főorvos asszony ideje<br />
alatt elkezdődött az átépítés. A paravános<br />
rendszer megszűnt, jöttek a kisebb<br />
kórtermek, újjáépült a műtő. Mesél<br />
a műtétek előtti és utáni feladatokról<br />
is. Operáció végeztével pótolni kell a<br />
folyadékot, kötelező a minimum fél óra<br />
pihenés, majd kísérettel ki lehet menni<br />
a mellékhelyiségbe is. Ideghártyaleváláskor<br />
üvegtesti műtétet végeznek,<br />
ilyenkor szilikonolajjal, vagy gázzal töltik<br />
fel az üvegtesti teret, s a műtét befejeztével<br />
speciális pozíciókat kell felvennie<br />
a betegnek. Muszáj szigorúan<br />
6 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk
együttműködnie, mert újra leválhat a<br />
retinája. A korombeli, retinalevált nőhöz<br />
érkezünk. Épp együttműködik, a<br />
fura pózokat gyakorolja. Főorvos aszszony<br />
lép ki a műtőből, csatlakozik hozzánk.<br />
Három éve vezeti az osztályt. Azt<br />
mondja, az övék a technikai háttér miatt<br />
a leggyorsabban fejlődő orvosi ágazat.<br />
Az új lencsék terén is elképesztő<br />
a fejlődés. A beteget kevésbé megterhelő,<br />
a jobb látást nyújtó beavatkozások<br />
felé halad a szemészet. A sebméretek<br />
legyenek minél kisebbek, a gyógyulás<br />
minél gyorsabb. Egyre jobban terjednek<br />
az egynapos műtétek, például<br />
a szürke hályog beavatkozásoknál.<br />
Szívesebben csinálnának több operációt,<br />
ám kevés műtét finanszírozása<br />
megoldott. Pedig az egynapos operációnak<br />
sok optikai előnye is van, nemcsak<br />
az, hogy a beteg hamarabb hazamehet.<br />
<strong>Mi</strong>nél kisebb a seb, annál jobb<br />
a műtét utáni látásélmény. Megjelentek<br />
olyan ambuláns kezelések is, amelyek<br />
már műtéti körülményeket igényelnek.<br />
Ilyenkor gyógyszert juttatnak<br />
a szem belsejébe egy kis tűvel. Rengeteg<br />
ambuláns injekciót adnak, de ez nehezen<br />
összeegyeztethető a műtéti menettel.<br />
A főorvos asszony az intenzív<br />
ambuláns ellátásban látja a jövőt. Ehhez<br />
persze a munkaerő jobb kihasználására<br />
lenne szükség. Katalin szerint az<br />
egészségügyben is fel kell venni a fizetős<br />
szolgáltatókkal a versenyt. Az osztályon<br />
ennek is szeretne megfelelni. Ám<br />
sokszor a telefonos vonalak, a számítógépes<br />
rendszer nem tud lépést tartani.<br />
A betegirányítást átalakítaná, hívókódos<br />
szisztéma kiépítésében gondolkodik.<br />
Egy cég már ígért is neki egy monitort,<br />
amelyen a betegek láthatnák a<br />
behívókódokat. Ám hangos rendszer is<br />
kell, itt természetesen nem minden beteg<br />
lát jól.<br />
– Senki nem látja, mekkora érték, hogy<br />
nálunk megtalálható az OTC készülék,<br />
amely a retina rétegeiről tud nagyfelbontású<br />
képet és információt adni. De<br />
szeretnének egy olyan készüléket is,<br />
amivel még pontosabban tudják bevinni<br />
a műlencséket. Mondjuk egy IOL<br />
mastert, ami sokkal pontosabb optikai<br />
módszer. <strong>Mi</strong>nél drágább lencsét szeretnénk<br />
beültetni a betegeknek, annál<br />
fontosabb a precíz szolgáltatás, a pontosabb<br />
beültetés, hiszen az már egy<br />
életre szól. A doktornő bővítené a szolgáltatásokat<br />
is, például, hogy a beteg<br />
megvehesse magának a spéci lencsét,<br />
amit viszont OEP-finanszírozott műtét<br />
során ültetnének be neki. Ez a kórháznak<br />
is jó, mert nem az intézménynek<br />
kell kifizetnie magát a lencsét. Vannak<br />
tehát tervek, panaszok, de örömök is.<br />
– A modern kor elvárásainak megfelelünk,<br />
fő műtéti típusainkban hozzuk a<br />
budapesti elvárásokat, sőt némelyekben<br />
felette is vagyunk. A korszerűtlen<br />
lencseműtéteket tíz százalék alá csökkentettük.<br />
A doktornő büszke a retinadiagnosztikára<br />
és a kezelések fejlesztésére<br />
is. Szeretné erősíteni a gyakorlatban<br />
is jól működő gyermekszemészeti<br />
rendelést.<br />
– Gyermekrendelésre hatalmas az<br />
igény, sok az előjegyzés, hosszú a várólista.<br />
S persze most költöztünk az új<br />
helyre, még jól be kell lakni.<br />
Bazánth Ivola<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 7
Fiatal Diplomások fóruma<br />
A<br />
november 22–23-án megtartott<br />
Fiatal Diplomások Fórumán<br />
26 előadás hangzott el (az<br />
előadók neveit és az előadások címeit<br />
keretes részünkben közöljük). Az előző<br />
évekhez hasonlóan magas színvonalú<br />
munkákat ismerhettünk meg.<br />
Az előadások többségében jól dokumentáltak<br />
voltak, az előadók pontosan<br />
betartották a megadott időkeretet.<br />
<strong>Mi</strong>ndig feltűnő a fiatalok fórumán,<br />
hogy olyan területeket is megközelítenek<br />
előadásaikkal, amelyek<br />
több osztály szakorvosainak is gondot,<br />
problémát jelentenek, de sem tudományos<br />
ülésen, sem főorvosi értekezleten,<br />
sem a kórház egyéb más fórumán<br />
nem kerül szóba. Ilyen volt<br />
most például a Központi Fogda, közkeletű<br />
nevén a „Gyorskocsi utca” által<br />
hozzánk beutalt betegek pszichiátriai<br />
vizsgálata. Az OPNI megszűnése<br />
óta kórházunk látja el a Gyorskocsi<br />
utcai előzetes letartóztatásban lévő<br />
személyek akut pszichiátriai vizsgálatát,<br />
amely sokszor jelentős megterhelés<br />
az osztályon dolgozó kollégáknak.<br />
A 2007 óta ideküldött 346<br />
beutalt 80%-a visszakerült a fogdába,<br />
tehát indokolatlan volt a beutalás.<br />
Az előadás kapcsán a belgyógyászati<br />
osztályon dolgozó kollégák is<br />
megerősítették a sok Gyorskocsi utcából<br />
érkezett indokolatlan beutalás<br />
problémáját. Érdekes előadást hallhattunk<br />
az Együtt programban részt<br />
vevő édesanyák gyógyszereléséről<br />
vagy annak hiányáról, a gyermekkori<br />
fejsérülésekről, a gyulladásos bélbetegségek<br />
genetikai okairól, a partydrogok<br />
végzetes hatásairól, az idősebb<br />
kori teherbeesés lehetőségének<br />
vizsgálatáról. Két fiatal sebész kolléga,<br />
Kolozsi Péter és Bári Attila feldolgozta<br />
a 2005-2012 között kórházunk-<br />
Díjazottak:<br />
I. díj: Dr. Péterfy Nóra (Traumatólógia és Kézsebészeti<br />
Osztály): Haemostasist befolyásoló kezelésben részesülő<br />
csípőtáji törött betegeink vizsgálata a Traumatológiai<br />
és Kézsebészeti Osztályon 2010–2012 között.<br />
II. díj: Dr. Kovács Dóra, Salamon Mónika, Hazay<br />
Máté és Soós Zsuzsanna (II.Bel-Diabetológia és Szülészeti<br />
Osztály) :WHO versus IADPSG krétériumok a<br />
gestatios diabetesz szűrésére<br />
III. díj: Dr. Bári Attila, Dr. Kolozsi Péter, Dr. Szabó<br />
Balázs Előd (Sebészeti Osztály) Appendicitis ma: I.<br />
Diagnosztika; Appendicitis ma: II. Therápia<br />
8 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk
Fiatal Diplomások Fórumának előadói<br />
<strong>2012.</strong> november 22 (csütörtök)<br />
1. Diabéteszes ketoacidózis előfordulása osztályunk egy éves betegforgalmában<br />
Dr. Benedek–Kováts Emese–Dr. Bodnár Anita – II. Belgyógyászat<br />
2. Armakoterápiás dilemmák az Együtt Program esetei kapcsán<br />
Dr. Pelikán Anett – Pszichiátriai Osztály<br />
3. Nem tervezett áthelyezések a rehabilitációban<br />
Dr. Jobbágyi Anna – Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály<br />
4. Csendes gyilkos – A cystikus pancreas elváltozások képalkotó diagnosztikája<br />
Dr. Jankó Ágnes Irma – Radiológiai Osztály<br />
5. A „8%-os rendelet” első tanulságai a szakrendelésünkön gondozott cukorbetegek<br />
adatainak elemzése alapján<br />
Dr. Hegedüs-Virág Zsófia–Dr. Majtényi Petra – II. Belgyógyászat<br />
6. A Doppler echokardiográfia, mint addicionális diagnosztikus eszköz a szignifikáns<br />
főtörzs (LM) szűkület megítélésében<br />
Dr. Nagy Edit – III. Belgyógyászat<br />
7. Folyamatos szöveti glukózszint monitorozás szerepe a diabetes kezelésében<br />
és gondozásában<br />
Dr. Oláh Roland – II. Belgyógyászat<br />
8. Fejsérülések gyermekkorban<br />
Dr. Fadgyas Balázs – Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztály<br />
9. WHO versus IADPSG krétériumok a gestatios diabetes szűrésére<br />
Dr. Kovács Dóra–Dr. Salamon Mónika–Dr. Hazay Máté–Dr. Soós Zsuzsanna –<br />
II. Belgyógyászat és Szülészet–Nőgyógyászat<br />
10. Gyulladásos bélbetegségek pathogenezise: Fontos környezeti és genetikai<br />
tényezők<br />
Dr. Mályi Kata Sára – I. Belgyógyászat<br />
11. A MODY kalkulátor értéke a monogénes diabetes formák predictiójában<br />
Dr. Bodnár Anita–Dr. Benedek–Kovács Emese – II. Belgyógyászat<br />
12. Gina, avagy amikor a parti az intenzív osztályon ér véget –<br />
Dr. Keller Balázs, KAITO<br />
13. A terhességek kimenetele operatív hiszteroszkópiát követően<br />
Dr. Bollobás Máté – Szülészet–Nőgyógyászat<br />
<strong>2012.</strong> november 23 (péntek)<br />
1. Perinatalis fehérállományi sérülések következményei<br />
Dr. Hajnal Györgyi, Margit Kórház – Fejlődésneurológiai Osztály<br />
2. Hypertoniás sóoldat inhalátio hatékonysága RSV Bronchiolitisben<br />
Dr. Adonyi Nóra–Dr. Tory Vera–Dr. Szirmai Annamária – Gyermekgyó gyászati<br />
Osztály<br />
3. A Budapesti Központi Fogda által 2007–2012 közötti beutalt személyek pszichiátriai<br />
vizsgálatának néhány karakterisztikus jellemzője.<br />
Dr. Sörös Petra–Dr. Kiss Dániel – Pszichiátriai Osztály<br />
4. Alacsony AMH értékelése az életkor függvényében<br />
Dr. Skriba Eszter – Budai Meddőségi Centrum<br />
5. Egy oligo-anuriás akut veseelégtelen beteg diagnosztikai problémái.<br />
(Esetismetetés. Keressétek és kutassátok a teljes diagnosztikai igazságot.)<br />
Dr. Kálmán Éva – Margit Kórház, II. Belgyógyászat<br />
6. Appendicitis ma: I. Diagnosztika<br />
Dr. Bári Attila–Dr. Kolozsi Péter–Dr. Szabó Balázs Előd – Sebészeti Osztály<br />
7. Appendicitis ma: II. Therápia<br />
Dr. Kolozsi Péter, Dr. Bári Attila, Dr. Szabó Balázs Előd, Sebészeti Osztály<br />
8. Újszülött- és fiatal csecsemőkori epilepsziák szemiológiája<br />
Dr. Telecs Borbála – Margit Kórház, Fejlődésneurológiai Osztály<br />
9. Haemostasist befolyásoló kezelésben részesülő csípőtáji törött betegeink<br />
vizsgálata a Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályon 2010–2012 között.<br />
Dr. Péterfy Nóra – Traumatológiai és kézsebészeti Osztály<br />
10. KAZUISZTIKA: Egy ritka tumor szindróma bemutatása<br />
Dr. Halászteleki Csaba – Margit Kórház, IV. Belgyógyászat<br />
11. Preoperatív tápláltsági állapotok felmérésének fontossága<br />
Dr. Mohácsi Zita – KAITO<br />
12. A normális ejectiós frakciójú hypertoniás betegek genetikailag hajlamosak<br />
az oxidatív stresszre a bal kamrai diastólés dysfunkctioval arányosan<br />
Dr. Pepó Lilla–Dr. Jánosi Olivér–Dr.Vereczkei András – Szülészet-Nőgyógyászat<br />
13. Intrauterin magzati elhalás aneszteziológiai és intenzív terápiás vonatkozásai<br />
– anyai szövődmények<br />
Dr. Kulcsár Edina Linda – KAITO<br />
ban végzett sérvműtéteket, majd öszszehasonlította<br />
a Manninger Jenő<br />
idejében végzett hasonló műtétekkel.<br />
Igazi kuriózum ez kórházunk szakmai<br />
munkájának vonatkozásában. Külön<br />
kiemelendő a II. Bel-Diabetológiai<br />
osztály, innen 5 fiatal kolléga tartott<br />
előadást. Köszönet a Margit Kórház<br />
II.Belgyógyászati-Nefrológiai Osztályának<br />
és Fejlődésneurológiai Osztályának,<br />
akik több előadással tisztelték<br />
meg a fórumot, jóllehet kiválásuk<br />
már előrehaladottnak mondható. Kiváló<br />
előadás volt a végül első helyezést<br />
nyert Péterfy Nóra előadása a csípőtáji<br />
törött betegekről, valamint remekül<br />
dokumentált előadást láthattunk<br />
Telecs Borbálától az újszülött<br />
és csecsemőkori epilepsziák tüneteiről.<br />
Kár, hogy ebben az évben csak orvos<br />
előadó szerepelt a programban, a<br />
többi diplomás szakterület most nem<br />
hozott előadást. Talán jövőre. A tudományos<br />
ülés két napján 102 résztvevő<br />
volt jelen.<br />
A bíráló bizottságot prof. dr.Jánosi<br />
András DSc., dr. Konc János PhD, dr.<br />
Demeter Jolán , dr. Blatniczky László<br />
PhD és dr. Kovács András PhD alkották.<br />
Köszönjük az összes előadónak<br />
az előadásokba fektetett energiát, a<br />
résztvevőknek az érdeklődő figyelmet.<br />
B. M.<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 9
Győztes lány a Traumatológián<br />
Fiatal Diplomások Fóruma • Péterfy Nóra<br />
Huncut szemek, fekete hajfonat,<br />
egy törékeny lány várt<br />
fehér köpenyben a traumatológia<br />
lépcsőjén. Péterfy Nórára<br />
méltán büszkék az osztály dolgozói:<br />
hiszen a Fiatal Diplomások Fórumán<br />
először nyert első díjat nőként a Traumatológiai<br />
Osztályról.<br />
Csípőtáji törésekről szóló dolgozatát<br />
dr. Detre Zoltán főorvos<br />
kutatásához kapcsolódva kezdte<br />
írni, majd miután önállóan összesítette<br />
az adatokat, meglepő eredményre<br />
jutott.<br />
„Ha az osztályunkra csípőtáji<br />
töröttet szállítanak, számunkra<br />
fontos kérdés a sérült korábbi<br />
gyógyszerelése. A véralvadásgátló<br />
gyógyszerek (pl. Syncumar)<br />
kettős problémát jelentenek. Az<br />
alvadási paraméterek normalizálásához<br />
szükséges idő az ideális<br />
műtéti idő halasztását jelenti,<br />
melynek következtében megnő<br />
az ápolási idő és a ráfordított<br />
gyógyszerigény (K-vitamin,<br />
FFP, vvt) – kezdi el a történetet<br />
Nóra. – Pedig ezekkel a törésekkel<br />
kockázatos váratni a beteget.<br />
Combnyaktörötteknél egy 6–12<br />
órás időablakon belül lenne szükséges<br />
a dislocatió megszüntetése<br />
és a törés rögzítése, különben<br />
azok az erek, amelyek ellátják a combfejet,<br />
maradandóan sérülhetnek, melyek<br />
következménye a letört combfej<br />
elhalása. Általános elv: a sérülés<br />
szövődményének elkerülése, ennek<br />
legjobb módszere a korai mobilizálás.<br />
Ennek elmaradása esetén megnő<br />
a szövődmények száma (felfekvés,<br />
a húgyúti fertőzés, a tüdőgyulladás).<br />
Sikeres műtét után járókerettel már<br />
másnap lábra állhat a beteg.”<br />
Nóra a csípőtáji töréseket dolgozatában<br />
combnyaktörésekre és egyéb<br />
tomportáji törésekre bontotta. 2010<br />
januárjától 2012 áprilisáig a következő<br />
szempontok szerint nézte át mindazokat<br />
a betegeket, akik ilyen töréssel<br />
kerültek az osztályra (majd műtéten<br />
is átestek): szedtek-e a baleset előtt<br />
véralvadásgátlót, mennyit kellett várniuk<br />
a műtétre, mennyi volt az ápolási<br />
idő, történt-e halálozás, illetve hány<br />
10 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk<br />
betegnél kellett transzfúziós kezelést<br />
biztosítani, s kik voltak azok, akiknél<br />
féléven belül valamilyen szövődmény<br />
alakult ki. Az adatokat összehasonlította<br />
azokkal a betegtársakkal, akik<br />
ugyanilyen törést szenvedtek, de nem<br />
szedtek véralvadásgátlót.<br />
„Az volt a furcsa, hogy mindenki<br />
azt várta, akik véralvadásgátlót szedtek,<br />
azoknál rosszabbak lesznek a<br />
mutatók. Azaz: nagyobb a halálozási<br />
arány, több lesz a szövődmény és<br />
a transzfúzió, – folytatja Nóra. – Az<br />
összesített statisztika azonban meglepően<br />
mást mutatott. Szövődmények<br />
tekintetében alig volt eltérés, s<br />
volt olyan év, amikor a halálozás nagyobb<br />
volt azoknál, akik nem szedtek<br />
véralvadásgátlót. Transzfúzió esetében<br />
az egyik töréstípusnál a gyógyszerfogyasztók<br />
jártak jobban, a másiknál<br />
azoknak kellett több transzfúzió,<br />
akik nem éltek véralvadásgátlóval.<br />
Az eredményen mindenki csodálkozott,<br />
ezért nem hagyjuk abba a<br />
kutatást. A dolgozat több kérdést is<br />
felvet. Például azt, hogy a különböző<br />
egyéb betegségek mennyire befolyásolják<br />
a betegek gyógyulását, s lehet,<br />
hogy sok beteg azért nem szedett véralvadásgátlót,<br />
mert egyáltalán nem<br />
járt orvoshoz, s habár általánosan<br />
rosszabb állapotban voltak, nem derültek<br />
ki azok a társbetegségeik, amelyek<br />
miatt itt transzfúzióra szorultak.<br />
Ezt feltételezzük, de az újabb kérdésekre<br />
újabb válaszokat kell találnunk.”<br />
Dr. Péterfy Nóra kórházunk<br />
másodéves rezidense, akit a baleseti<br />
sebészet mellett a kéz- és<br />
helyreállító sebészet érdekel a<br />
legjobban. Jelenleg gyermeksebészeti<br />
gyakorlatát tölti Gyermeksebészeti<br />
és Traumatológiai<br />
Osztályunkon.<br />
Édesapja évekig a kubai élelmiszeripari<br />
kutatóintézetben<br />
dolgozott, Nóra is Havannában<br />
született. Hatéves volt, amikor<br />
a család végleg hazaköltözött. A<br />
spanyol nyelvet azóta sem felejti.<br />
Az orvosi egyetemre azonban<br />
nehezebb volt az út. Nórát a gimnáziumban<br />
a biológia, a fizika, és<br />
a matematika érdekelte, szeretett<br />
lovagolni és kézilabdázni, a<br />
humán tárgyak teljesítésében viszont<br />
alulmaradt. Még az osztályfőnök<br />
is megpróbálta lebeszélni<br />
az orvosi pályáról. De ezt a lányt<br />
keményebb fából faragták. <strong>Mi</strong>vel<br />
pontszáma nem volt elég a SOTÉ-ra,<br />
elkezdte tanulmányait az akkori TFen,<br />
humán-kineziológia szakon. Már<br />
majdnem ott ragadt, amikor barátai<br />
rábeszélték: próbálja meg még egyszer<br />
az orvosit. Másodszor csak két<br />
ponttal maradt le. Ezután egy teljes<br />
évig csak az újabb vizsgára készült.<br />
Harmadszorra már magasan megugrotta<br />
a lécet.<br />
Nóra boldog, hogy a traumatológián<br />
dolgozhat, látszik rajta: megtalálta<br />
a helyét, még akkor is, ha fárasztóak<br />
az ügyeletek. Kamaszként órákig<br />
várakozott ugyanitt egy kéztöréssel,<br />
most már érti miért, átkerült a másik<br />
oldalra. Orvosként tapasztalja: ha sok<br />
a beteg és egyetlen orvos rendel, elkerülhetetlen<br />
a várakozás, hiszen a sürgősség<br />
elve mindent felülír.<br />
Székely Ilona
Stigmatizált gyerekek<br />
Gyermekgyógyászati estek Budán<br />
Stigmák és korlátok címmel tartott<br />
nagyon érdekes és tanulságos<br />
előadást dr. Altmann Anna<br />
főorvosnő, a Gyermekgyógyászati estek<br />
Budán című rendezvénysorozat<br />
keretében, a Budai Gyermekkórházban.<br />
Az előadás lényegében a krónikus<br />
betegséggel, jelen esetben epilepsziával<br />
rendelkező gyermekek indokolatlan<br />
megbélyegzéséről, a velük érintkező<br />
közeg – óvoda, iskola, pedagógusok,<br />
szülők – korlátozó és gyakran korlátolt<br />
viselkedési attitűdjéről szólt.<br />
Altmann Anna szakterülete az epilepsziás<br />
gyermekek kezelése. Több<br />
évtizedes tapasztalattal rendelkezik<br />
ezen gyermek-betegcsoport kezelésében.<br />
Gyakori tapasztalata, hogy ezeket<br />
a gyerekeket a környezetük idő előtt és<br />
indokolatlanul kizárja nagyon sok tevékenységből,<br />
amelyből következik,<br />
hogy nem tudnak hasonló életminőséghez<br />
jutni, mint egészséges kortársaik.<br />
Pedig a megkülönböztetés, a korlátozás<br />
indokolatlan. A társadalmi közeg,<br />
elsősorban a pedagógusok befogadói<br />
attitűdjét kellene fejleszteni.<br />
A WHO-nak már jó ideje van ajánlása<br />
arról, hogy az epilepsziával élő<br />
emberek a társadalom befogadott tagjaiként,<br />
képességeik szerint dolgozhassanak<br />
és életminőségük közelítse<br />
meg az egészségesekét. <strong>Mi</strong>t jelent az,<br />
hogy epilepsziás – tette fel a kérdést<br />
Altmann Anna. <strong>Mi</strong>nden epilepsziás<br />
más és más – válaszolt is rögtön az önmagának<br />
feltett kérdésre. Fontos tény,<br />
hogy a rohamok időtartama elenyésző<br />
az élettartamhoz képest. Változtak, de<br />
még nem eléggé változtak az epilepsziás<br />
betegséggel kapcsolatos nézetek<br />
is. Az 50-es években az Egyesült Államokban<br />
és Angliában még megtiltották<br />
az epilepsziás betegek házasságát,<br />
az USA bizonyos államaiban sterilizációjukról<br />
szóló törvény volt érvényben.<br />
Angliában csak a 70-es években<br />
helyezték hatályon kívül ezeket a törvényeket.<br />
<strong>Mi</strong>ért speciális betegség a gyermekkori<br />
epilepszia –tette fel ismét a kérdést<br />
Altmann doktornő. A rohamok<br />
között egy epilepsziás gyermek teljesen<br />
tünetmentes, de mindig ott lebeg<br />
a feje fölött Damoklesz kardja, amely<br />
a lehetőségeit folyamatosan korlátok<br />
közé szorítja. Ezzel megváltoztatja a<br />
helyzetét a családban, az óvodában-iskolában,<br />
a társadalomban. Az epilepsziás<br />
kisgyermekek kétharmada meggyógyul,<br />
kinövi betegségét, de ahhoz,<br />
hogy egészséges felnőtt legyen nem<br />
elég a rohammentesség. Meg kell találni<br />
azokat és csak azokat a korlátokat,<br />
amik feltétlenül szükségesek, figyelembe<br />
véve a gyermek életkorát, a<br />
család körülményeit, szokásait. A szomorú<br />
tény mégis az, hogy bár az epilepsziás<br />
betegek kétharmada rohammentes,<br />
ennek ellenére kétharmaduk<br />
rokkantnyugdíjas, háromnegyed részük<br />
aluliskolázott. Nem tudnak tehát<br />
megfelelően integrálódni a társadalomba.<br />
Az okok többrétűek – folytatta<br />
előadását Altmann főorvosnő. Egyrészt<br />
a társadalmi közeg elutasító attitűdje,<br />
az orvostársadalom hiányos ismeretei,<br />
a betegek csökkent önértékelés,<br />
a habilitáció és rehabilitáció hiánya,<br />
a felelősségvállalás hiánya. Gyakori<br />
probléma, hogy maguk a szülők<br />
sem fogadják el beteg gyermeküket,<br />
sőt még gyermekük<br />
elől is<br />
megpróbálják<br />
titkolni a betegséget.<br />
Majd ha<br />
már megtudták<br />
a gyermekek<br />
a betegséget,<br />
utána a szülők<br />
„túlféltik” őket,<br />
s nem a képességeiknek<br />
megfelelő,<br />
reális elvárásokat<br />
támasztanak<br />
velük<br />
szemben. Ne feledjük: az előítéletek<br />
fő forrása a tudatlanság miatt érzett<br />
tehetetlenség. Így a sikeres rehabilitációnak<br />
korszerű ismereteken kell<br />
alapulnia. Orvosi részről a megmaradt<br />
képességek fejlesztésén, a pedagógusok<br />
részéről a gyermek képességeinek<br />
megfelelő oktatáson, a társadalom részéről<br />
anyagi támogatáson. Fontos,<br />
hogy a szülő, a szakorvos, a védőnő, a<br />
pedagógus azonos nyelven beszéljen,<br />
ne egymás ellen dolgozzon. Fontos<br />
tudni, hogy nincs az epilepsziás betegségre<br />
speciálisan jellemző viselkedési<br />
zavar. Nincs olyan fejlesztő módszer,<br />
ami az epilepsziás betegeknél tilos. A<br />
gyermek képességeinek megfelelően<br />
tanulhat, sportolhat, használhat fogszabályozót,<br />
kaphat oltásokat, nézhet<br />
TV-t, használhat számítógépet, szórakozhat,<br />
dolgozhat, sőt szoptathat is.<br />
Néhány szakma és sporttevékenység<br />
van csak tiltólistán, azt viszont ismerni<br />
kell. A szórakozásoknál is a veszélyekre<br />
kell felhívni a figyelmét inkább,<br />
mint tiltani – összegzi tapasztalatait<br />
a főorvosnő. Fontos az önállóságra<br />
nevelés, az elengedés szülői attitűdje<br />
is. Így kevésbé alakulnak ki pszichés<br />
problémák, önértékelési zavarok, depresszió.<br />
„A legnagyobb hiba, amit az<br />
orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül<br />
próbálják meggyógyítani, hogy az<br />
elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig<br />
az elme és a test egy, és nem szabadna<br />
külön kezelni.” –idézi majd egyórás<br />
előadása végén Platónt Altmann<br />
Anna, s csak egyetérthetünk vele.<br />
B. M.<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 11
Január<br />
H K Sz Cs P Sz V<br />
1 2 3 4 5 6<br />
7 8 9 10 11 12 13<br />
14 15 16 17 18 19 20<br />
21 22 23 24 25 26 27<br />
28 29 30 31<br />
Február<br />
Március<br />
H K Sz Cs P Sz V H K<br />
Sz Cs P Sz V<br />
1 2 3<br />
1 2 3<br />
4 5 6 7 8 9 10 4 5 6 7 8 9 10<br />
11 12 13 14 15 16 17 11 12 13 14 15 16 17<br />
18 19 20 21 22 23 24 18 19 20 21 22 23 24<br />
25 26 27 28<br />
25 26 27 28 29 30 31<br />
Július<br />
H K Sz Cs P Sz V<br />
1 2 3 4 5 6 7<br />
8 9 10 11 12 13 14<br />
15 16 17 18 19 20 21<br />
22 23 24 25 26 27 28<br />
29 30 31<br />
Augusztus<br />
H K Sz Cs P Sz V<br />
1 2 3 4<br />
5 6 7 8 9 10 11<br />
12 13 14 15 16 17 18<br />
19 20 21 22 23 24 25<br />
26 27 28 29 30 31<br />
Szeptember<br />
H K Sz Cs P Sz V<br />
1<br />
2 3 4 5 6 7 8<br />
9 10 11 12 13 14 15<br />
16 17 18 19 20 21 22<br />
23 24 25 26 27 28 29<br />
30
<strong>Szent</strong> János Kórház és<br />
Észak-budai Egyesített Kórházak<br />
Április<br />
H K Sz Cs P Sz V<br />
1 2 3 4 5 6 7<br />
8 9 10 11 12 13 14<br />
15 16 17 18 19 20 21<br />
22 23 24 25 26 27 28<br />
29 30<br />
²º¹³<br />
Május<br />
Június<br />
H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V<br />
1 2 3 4 5<br />
1 2<br />
6 7 8 9 10 11 12 3 4 5 6 7 8 9<br />
13 14 15 16 17 18 19 10 11 12 13 14 15 16<br />
20 21 22 23 24 25 26 17 18 19 20 21 22 23<br />
27 28 29 30 31<br />
24 25 26 27 28 29 30<br />
Október<br />
H K Sz Cs P Sz V<br />
1 2 3 4 5 6<br />
7 8 9 10 11 12 13<br />
14 15 16 17 18 19 20<br />
21 22 23 24 25 26 27<br />
28 29 30 31<br />
November<br />
H K Sz Cs P Sz V<br />
1 2 3<br />
4 5 6 7 8 9 10<br />
11 12 13 14 15 16 17<br />
18 19 20 21 22 23 24<br />
25 26 27 28 29 30<br />
December<br />
H K Sz Cs P Sz V<br />
1<br />
2 3 4 5 6 7 8<br />
9 10 11 12 13 14 15<br />
16 17 18 19 20 21 22<br />
23 24 25 26 27 28 29<br />
30 31
Húszéves a Computer Tomográfunk<br />
14 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk<br />
Tudományos ülést szervezett<br />
október 25-én a <strong>Szent</strong> János<br />
Kórház Radiológiai Osztálya a<br />
Computer Tomográfia (CT) laboratórium<br />
20 éves működésének évfordulója<br />
alkalmából.<br />
A CT a XX. század talán legforradalmibb<br />
diagnosztikai fejlesztése, jelentősége<br />
a röntgen sugarak felfedezéséhez<br />
mérhető. A CT-k is röntgen<br />
sugarat használnak a felvételek elkészítéséhez,<br />
de a sugarak nem filmet<br />
exponálnak, hanem detektorok<br />
segítségével érzékelik őket, majd a<br />
detektorokból nyert villamos jelekből<br />
számítógép segítségével készítik<br />
el a rekonstruált keresztmetszeti<br />
képet. A CT kifejlesztéséért Godfrey<br />
Hounsfield (Nagy-Britannia) és Allan<br />
Cormac (USA) 1979-ben orvosi Nobel-díjat<br />
kaptak. A CT az első képalkotó<br />
technika, amely lehetővé tette a test<br />
mélyebb struktúráinak szeletről szeletre<br />
történő vizsgálatát. Az első CTket<br />
Amerikában alkalmazták az 1970-<br />
es években, Magyarországon először<br />
az Orvostovábbképző Intézet jutott<br />
készülékhez a 80-as években.<br />
A <strong>Szent</strong> János Kórházban 1992-ben<br />
került beszerzésre az első CT készülék.<br />
A tudományos ülésen dr. Sági Sarolta<br />
főorvosnő, a CT labor akkori vezetője,<br />
jelenleg a <strong>Szent</strong> Margit Kórház radiológiai<br />
osztályvezetője emlékezett az izgalmas<br />
kezdeti évekről. 1992-ben betanulásra<br />
egy Simens Sireton készüléket<br />
kapott az osztály. A diagnosztikus<br />
eljárás betanulásában az OITI, az Érsebészeti<br />
Klinika és a Radiológiai Klinika<br />
orvosai segítettek. Ki kellett alakítani<br />
a helyiséget is a készülékhez, hiszen a<br />
nagyméretű számítógépes egység, generátor,<br />
vezérlőpult, klímaberendezések<br />
társultak a páciensasztalhoz és<br />
a gantry-hez. Ez a helyiség egyébként<br />
20 éve ugyanott működik, a Traumatológiai<br />
épület<br />
földszintjén.<br />
Ennek a készüléknek<br />
vívmánya<br />
volt már,<br />
hogy direkt módon<br />
ábrázolni<br />
tudta a központi<br />
idegrendszert,<br />
vi szont egy koponya<br />
vizsgálat<br />
még 8-10 percig<br />
tartott, 10 mmes<br />
szeletvastagságú<br />
képeket<br />
készített, s egy<br />
perc alatt két szeletről tudott felvételt<br />
készíteni. Még ugyanezen év áprilisában<br />
kapott a kórház egy Elscint Exel<br />
2400 Elit készüléket. Ez egy harmadik<br />
generációs, a test teljes kivizsgálására<br />
alkalmas készülék volt, amelynek<br />
gantry-je már dönthető volt, s választható<br />
volt a szeletvastagság is, amelyről<br />
felvételt kívántak készíteni (a legkisebb<br />
2 mm). Tizenkét évig szolgálta<br />
a betegellátást, a napi rutinvizsgálatokat,<br />
a kezdetben 6, később 7 napot<br />
ügyelő sürgősségi betegellátást.<br />
2004-ben új, már szeletes spirál<br />
elven működő készüléket kapott<br />
a kórház. Ezzel a CT-vel a legkisebb<br />
szeletvastagság, amelyről felvételt lehetett<br />
készíteni 1,5 mm volt és gyorsabban<br />
készítette el a képeket is. Ez<br />
a készülék csak 3 évig volt használatban,<br />
2007. februárjában egy új Bright<br />
Speed GE készülék került kórházunkba,<br />
amely a mai napig szolgálja a betegellátást.<br />
Ez egy négy szeletes spirál<br />
készülék, amely a rutin alkalmazás<br />
mellett virtuális endoszkópiák és<br />
angiográfiai vizsgálatok elvégzésére<br />
is alkalmas. A fejlesztés azonban nem<br />
állt meg, fejezte be előadását, s a CT<br />
készülékek János kórházi történetének<br />
ismertetését Sági főorvosnő.<br />
Ma már a legmodernebb<br />
készülék 256 szeletes<br />
spirállal rendelkezik, s az<br />
expozíciós ideje is egyre rövidebb.<br />
A következő előadásban<br />
dr. Bakos Mária főorvosnő,<br />
a radiológiai osztály jelenlegi<br />
vezetője a CT szerepét<br />
a sürgősségi ellátás jelentősége<br />
szempontjából közelítette meg. Egy<br />
beteg sérülésekor fontos a diagnosztika<br />
gyorsasága, az időfaktor, amely<br />
alapján a beavatkozásról a döntést<br />
meg lehet és meg is kell hozni. A budai<br />
terület 650 ezres ellátási területe,<br />
valamint a hozzá tartozó agglomeráció<br />
lakossága évi kb. 15 ezer beteg CT<br />
vizsgálatát teszi lehetővé. Ez havonta<br />
hozzávetőlegesen 1240 beteg vizsgálatának<br />
elvégzését és leletezését jelenti,<br />
amely óriási terhet ró a szakorvosokra<br />
és szakasszisztensekre, adminisztrátorokra<br />
egyaránt. CT vizsgálatot<br />
kérhetnek a traumatológiai<br />
sérülésekhez, a stroke-hoz, szemészeti,<br />
gégészeti, belgyógyászati indikációkhoz<br />
egyaránt.<br />
Tóka Magdolna főorvosnő a gyermekradiológia<br />
irányából közelítette<br />
meg a CT jelentőségét. A gyermekkori<br />
CT vizsgálatok legnagyobb részét a<br />
traumatológiai esetek, balesetek, törések<br />
következményeként szükséges<br />
indikációk adják. Hangsúlyozta, hogy<br />
a növekedésben lévő szövetek fokozottan<br />
sugárérzékenyek, s ezért a leghatásosabb<br />
sugárvédelem: a vizsgálatok<br />
kellően átgondolt indikációja.<br />
A CT vizsgálatot végző szakszemélyzet<br />
gyermekeknél a legrövidebb idő<br />
alatt a legkisebb sugárexpanziót alkalmazzák.<br />
Ebből adódóan gyermekeknél<br />
csak akkor végezzünk CT vizsgálatot,<br />
ha más diagnosztikai módszertől<br />
nem várhatunk megfelelő diagnózist<br />
– hangsúlyozta előadása végén<br />
Tóka főorvosnő.<br />
B. M.
Együtt a mellrák ellen<br />
15 éves az Emlő-klub<br />
Immár 15. éve működik Kórházunkban<br />
az E-klub, amely rövidítés<br />
Emlő-klubot takar, de ők maguk<br />
gyakran beleértik a rövidítésbe az<br />
Erőt és az Egzisztenciát is. A Magyar<br />
Rákellenes Liga XII. kerületi szervezeteként<br />
csendben teszik a dolgukat,<br />
biztosítanak (sors)közösséget az emlődaganattal<br />
küzdő betegeknek.<br />
Bár nem szereti, ha mondják róla,<br />
de a Klub lelke, energiát adó centruma<br />
dr. Demeter Jolán főorvosnő, kórházunk<br />
Mammográfiai Centrumának<br />
vezetője. Aki maga is átesett és legyűrte<br />
ezt a betegséget, s a Klub működtetésével<br />
szívügye, hogy reményt, ismereteket<br />
és életvezetési technikákat adjon<br />
hasonló sorsú betegtársainak.<br />
A Klub 1997. szeptemberében alakult,<br />
elsősorban XII. kerületi emlőbetegek<br />
részvételével. Jelenleg tagjainak<br />
száma 80 fő körül jár. Havonta<br />
egy alkalommal, szeptembertől áprilisig<br />
minden hónap harmadik szerdáján,<br />
15–18 óra között találkoznak<br />
rendszeresen a <strong>Szent</strong> János Kórház<br />
Auditóriumában. <strong>Mi</strong>nden év májusában<br />
egy egynapos kirándulást szerveznek<br />
az ország valamelyik városába.<br />
Meglátogatták már közösen, Pannonhalmát,<br />
Gödöllőt, Vácot, Veszprémet,<br />
Esztergomot és Párkányt, Kecskemétet,<br />
Nagyköröst, Zircet, Komáromot,<br />
Martonvásárt és Győrt. Évente egykét<br />
alkalommal szintén együtt valamelyik<br />
múzeumba is elmennek.<br />
A havi rendszerességű klubdélutánjaikon<br />
gyakran hallgatnak ismeretterjesztő<br />
jellegű tudományos előadásokat<br />
valamilyen rákbetegségről,<br />
amelyeket a kórház orvosai tartanak<br />
Demeter főorvosnő kérésére.<br />
Ősszel például dr. Varga Antal főorvos<br />
úr tartott nagyon érdekes és laikusoknak<br />
is érthető, izgalmas előadást a<br />
leggyakoribb nőgyógyászati daganatos<br />
betegségekről, dr. Székely György<br />
főorvos úr az emésztőszervi daganatos<br />
betegségekről, dr. Kerkai Györgyi<br />
főorvosnő a melanómáról, dr. Lukács<br />
Judit főorvosnő a tüdődaganatokról.<br />
E daganatos betegségek kapcsán<br />
az előadók hangsúlyosan beszélnek<br />
mindig a prevenció és szűrések<br />
fontosságáról, a felismerhető tünetekre<br />
való odafigyelés jelentőségéről,<br />
a betegséggel való reális szembenézés<br />
fontosságáról,<br />
a műtétek<br />
és az utókezelések<br />
sikereiről,<br />
esélyeiről.<br />
Az előadásokat<br />
követő beszélgetések<br />
kapcsán<br />
gyakran<br />
merül fel sok<br />
varázsszerhez<br />
és táplálék-kiegészítőhöz<br />
fűződő<br />
téveszme,<br />
hiedelem, amit<br />
a jelenlévő orvosok nagy tapintattal<br />
próbálnak a helyükre tenni. Ezekre<br />
a klubfoglalkozásokra a tagok maguk<br />
szervezik a büfét. Remek süteményeket<br />
sütnek, zöldségeket, gyümölcsöket<br />
hámoznak és formáznak,<br />
mindig nagyon gusztusos a büféasztal.<br />
A klubnap végét mindig tornával<br />
zárják. A novemberi klubfoglalkozáson<br />
ajándékokat készítettek, amelyeket<br />
a karácsony előtti napokban szoktak<br />
szétosztani a Krónikus Belgyógyászati<br />
Osztály kevéssé látogatott betegeinek.<br />
Évente egy alkalommal eljön<br />
hozzájuk Juhász Krisztina pszichiáter<br />
főorvosnő, aki segít a betegség<br />
feldolgozásában, a pozitív életvezetési<br />
stratégiák kialakításában. Tizenöt<br />
éves fennállásuk során vendégül<br />
látták már többek között Göncz<br />
Árpádnét, Csákányi Esztert, Kulka<br />
Jánost, Moór Mariannt, Darvas Ferencet,<br />
Lukács Sándort.<br />
Az E-klub működésének anyagi<br />
alapjait elsősorban a tagdíjakra építik,<br />
amely évente 1000 Ft nyugdíjasoknak,<br />
2000 Ft keresőknek. A befolyt<br />
tagdíjakhoz még egyszer anynyit<br />
hozzáad támogatásként a Magyar<br />
Rákellenes Liga is. Az utóbbi két<br />
évben pedig évi 100 ezer forinttal támogatja<br />
ezen felül a klub működését<br />
a Hegyvidéki Önkormányzat. Igazi<br />
civil klub, önvédő-segítő szervezet<br />
az E-klub, ami tagjai aktivitásnak teret<br />
adva és motiválva segíti őket, segítik<br />
saját magukat a túlélésben, a jobb<br />
életminőség megteremtésében. Mert<br />
a sorsunk azért rajtunk is múlik.<br />
Sz. I.<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 15
Hogyan alakul ki a rákos daganat<br />
Előadás az E-klubban<br />
16 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk<br />
Dr. Varga Antal főorvos úr, az<br />
onkológiai gondozó vezető<br />
főorvosa tartotta a Liga szeptember<br />
19- rendezvényén az első előadást,<br />
mindjárt a mindenkit érintő<br />
nőgyógyászati daganatokról.<br />
Az emberi szervezet, organizmus<br />
keletkezése leginkább a világ keletkezésével,<br />
az ősrobbanással rokonítható.<br />
Az, hogy lényegében<br />
egyetlen megtermékenyített<br />
petesejtből egy nagyon differenciált<br />
organizmus alakul ki<br />
– az bonyolult biokémiai folyamatok<br />
eredménye. Ezeket<br />
a folyamatokat a sejtek genetikai<br />
állománya szabályozza.<br />
Az emberi szervezet működése<br />
során sejtjeink folyamatosan<br />
lecserélődnek,<br />
megújulnak. A szervezet növekedési<br />
fejlődési szakaszában<br />
több új sejt keletkezik,<br />
mint amennyi elpusztul, és<br />
Különböző szövetek, szervek<br />
alakulnak ki, aminek végén<br />
létrejön a felnőtt ember. Felnőttkorban<br />
aztán ez a folyamat<br />
leáll, a keletkező és az elpusztuló<br />
sejtek egyensúlyba<br />
kerülnek, majd az öregedési<br />
szakaszban a sejt pusztulás<br />
kerül előtérbe. Rosszindulatú<br />
daganat akkor alakul<br />
ki, amikor bizonyos sejtcsoportok<br />
genetikai állománya<br />
megváltozik, „örökéletű” genetikai<br />
programmal kezdenek<br />
bírni, melyet már a szervezet<br />
védekező mechanizmusai nem<br />
tudnak leállítani. Hogy ez pontosan<br />
mikor történik – bár óriási ismeretanyag<br />
keletkezett ebben a témában –<br />
még nem egészen értjük.<br />
Rákos sejtek folyamatosan keletkeznek<br />
szervezetünkben – mondja<br />
mindenki megdöbbenésére Varga<br />
Antal, naponta kb. 1 millió, ami 1<br />
cm 3 -nél kisebb területet foglal el. Immunrendszerünk<br />
azonban, amíg jól<br />
működik, elpusztítja ezeket a rákos<br />
sejteket.<br />
Ezt a hallatlanul bonyolult működést<br />
megzavarhatják és kóroki<br />
szerepük a rák kialakulásában bizonyított<br />
pl. HPV vírusoknak, de<br />
ugyancsak kóroki szerepe bizonyított<br />
az ionizáló sugárzásnak, a dohányzásnak,<br />
is. Elmondható ez a<br />
számos civilizációs ártalomként jelentkező<br />
környezetszennyezésről, a<br />
táplálkozási szokások megváltozásáról,<br />
vegyszerek, élelmiszer-tartósító<br />
anyagok mértéktelen elterjedéséről<br />
és szinte a sort a végtelenségig<br />
folytathatnánk.<br />
Az egyértelműen bizonyított, hogy<br />
a rák genetikai eredetű betegség, melyet<br />
génjeink mutációja okoz. Ebből<br />
következik, ahogy minden ember genetikai<br />
állománya is különbözik, az<br />
azonos típusú rákbetegségek is különbözőek.<br />
A modern rákgyógyítás éppen<br />
ezért igyekszik az adott személyre vonatkozó<br />
leghatásosabb terápiát alkalmazni.<br />
A rákos daganatok sokfélesége<br />
miatt ezért általános rákgyógyszer<br />
nem létezik. Az eddigiekből következik,<br />
hogy a cél a rákos daganatok minél<br />
korábbi felismerése, hogy minél<br />
kisebb volumenű daganatot kelljen<br />
gyógyítani. Ezt célozzák a szűrővizsgálatok.<br />
Óriási fejlődés van a képalkotó<br />
vizsgálatok területén (ultrahang,<br />
CT, MR, PET CT), amelyek egyre kisebb<br />
méretű tumorok felismerését teszik<br />
lehetővé.<br />
Főorvos úr külön beszélt az egyes<br />
lokalizáció szerinti nőgyógyászati<br />
rákokról. Így a szeméremtest<br />
rákról, amely főként<br />
az ösztrogén szint csökkenése<br />
után jelentkezik, de<br />
korai felismerés esetén műtéttel<br />
jól gyógyítható. Említette<br />
a hüvelyrákot, amely ritkán<br />
fordul elő ugyan, de gyakran<br />
rossz kimenetelű, s nagy műtéti<br />
beavatkozás szükséges eltávolításához.<br />
A méhnyakrák<br />
hátterében a HPV vírus áll,<br />
bármely életkorban előfordulhat.<br />
Korai stádiumban a<br />
méh megőrzése mellett jól<br />
gyógyítható. Kifejlesztették<br />
a védőoltást, amelyért orvosi<br />
Nobel-díjat adtak. A méhtest<br />
rák szűréssel való felismerése<br />
nehézkesebb, leggyakoribb<br />
tünete a menopauzában is jelentkező<br />
vérzés. Ennek tisztázása<br />
szakorvosi feladat. Hajlamosító<br />
tényező a hosszú<br />
menstruációs idő, az elhízás,<br />
a cukorbetegség, a 30 év feletti<br />
első terhesség vagy a nemszülés.<br />
Az ováriumdaganat<br />
bár nem túl gyakori, de nehezen<br />
és sokszor csak későn diagnosztizálható.<br />
A korai stádiumban végrehajtott,<br />
gyors műtét jelentheti a hatékony<br />
megoldást. Végül, de persze előfordulását<br />
tekintve a leggyakoribb nőgyógyászati<br />
daganat, az emlőrák. Ennek<br />
korai felismerése rendszeres mammográfiai<br />
vizsgálattal lehetséges. Ettől<br />
eltekintve rendkívül fontos a nők<br />
önvizsgálatra való felkészítése – fejezte<br />
be előadását Varga főorvos úr. Ami<br />
persze a jelenlévő, hasonló betegségben<br />
szenvedő hallgatóságnak nem vigasz,<br />
de mindenki másnak előremutató<br />
tanulság.<br />
B. M.
Holisztikus szemlélet,<br />
team-munka, beteg-edukáció<br />
Színvonalas, a napi problémára<br />
reagáló, konkrét javaslatokat is<br />
felvető tudományos ülést tartottak<br />
szakdolgozóink. November 14-én<br />
a Szakdolgozói Tudományos Nap keretében<br />
10 előadás hangzott el. Az előadások<br />
sokféle területről, s legnagyobb<br />
örömünkre mindhárom kórházból érkeztek.<br />
<strong>Mi</strong>nt minden ilyen akalommal,<br />
most is sűrítetten szembesülhetünk<br />
szakdolgozóink óriási tapasztalatával,<br />
felkészültségükkel, betegek iránti elkötelezettségükkel.<br />
Elhangzott előadások<br />
Bereczné Babus Eszter: Integrált szülő–csecsemő–kisgyermek<br />
konzultáció, mint új szakma és<br />
lehetőség a gyermekellátás területén<br />
Csernákné Marton Veronika: Az ellenanyagszűrés<br />
szerepe a biztonságos betegellátásban.<br />
Eisenhauerné Fördős Andrea: Gesztációs<br />
diabeteses kismamák korszerű, holisztikus ellátása<br />
Finta Erika–Reithofferné Kiss Mária:<br />
Aktivizáló betegápolás a Mozgásszervi Rehabilitációs<br />
Osztályon<br />
Guth Hanga Virág: Szellemi hanyatlás idős<br />
korban – ezzel járó ápolási és gondozási problémák<br />
az Ápolási Osztályon<br />
Heintz Bernadett: „Csúúúcs:) Tábor”<br />
Jakabné Harcsa Erzsébet : A teammunka jelentősége<br />
a Budai Trauma Centrumban”<br />
Pánti Mária: Incontinens betegek higiénés ápolása-gondozása<br />
az Ápolási Osztályon<br />
Tóth Ivett: A szülésre felkészítő tanfolyamok hatása<br />
a szülés megélésére<br />
Szuhán Andrea: Nephrológiai betegek oktatása<br />
A mostani előadók közül többen<br />
hangsúlyozták a betegekhez való<br />
hozzáállás holisztikus szemléletének<br />
fontosságát. A test sokszor a lelki<br />
problémáktól, a konfliktusok feldolgozatlanságától,<br />
a kibeszélés hiányától<br />
beteg – hívta fel a figyelmet<br />
Eisenhauerné Fördös Andrea előadásában,<br />
de érintette e témát Heinz Bernadett<br />
„Csúúúúcs táborról” szóló előadása<br />
és Babus Eszter integrált szülő–<br />
csecsemő–kisgyermek konzultációról<br />
szóló előadásában is. Fontos minden<br />
érintett bevonása a neuralgikus tünetek<br />
megszüntetéséhez. Majdnem minden<br />
előadó a teammunka fontosságát<br />
is hangsúlyozta. Érdekes, hogy az inkább<br />
individualitásra épülő orvosi attitűd<br />
mellett a szakdolgozók mennyire<br />
a teammunka fontosságát, az egymásrautaltságot<br />
hangsúlyozzák.<br />
Szintén több előadó szólt az életkor<br />
és az ezzel együttjáró krónikus betegségek<br />
növekedése következtében előálló<br />
ápolás szerepének növekedéséről.<br />
Tovább élünk, többet töltünk betegen<br />
és betegek körül életünkben, fontos a<br />
szakszerű ápolás, s az ehhez szükséges<br />
eszközök, tárgyi kultúra fejlesztése is.<br />
Végül szintén majdnem minden<br />
előadás hangsúlyozta<br />
a beteg-edukáció<br />
fontosságát,<br />
a betegek és környezetük<br />
bevonását<br />
a gyógyulási folyamatba,<br />
s a prevencióba<br />
is. Az öttagú<br />
zsűrinek nehéz<br />
dolga volt a bírálat<br />
során. A Bíráló<br />
Bizottság elnöke<br />
dr. Jánosi<br />
András profeszszor<br />
úr volt, tagjai<br />
pedig: Csalári<br />
Erika szakoktató,<br />
Lőrincz Veronika, Tunyi Tünde és<br />
Bódis Nikolette főnővérek, diplomás<br />
szakápolók.<br />
I. helyezést ért el Bereczné Babus<br />
Eszter, a gyermekosztály főnővére<br />
„Integrált szülő–csecsemő–kisgyermek<br />
konzultáció, mint új szakma és lehetőség<br />
a gyermekellátás területén”<br />
című előadásával. A díjjal 75 000 Ft<br />
pénzjutalom is járt.<br />
II. helyezett lett a Budai Gyermekkórház<br />
teamje Heintz Bernadett,<br />
Csáki Eszter, Zimonyi<br />
Krisztina „Csúúúúcs:) Tábor”-ról<br />
szóló előadása, amely túlsúlyos gyermekek<br />
mozgással, diétával, szociális<br />
programokkal egybekötött táboroztatását<br />
mutatta be. A helyezéssel 55 000<br />
Ft díjazás is járt.<br />
III. helyezést ért el Guth Hanga<br />
Virág „Szellemi hanyatlás idős<br />
korban – ezzel járó ápolási és gondozási<br />
problémák az Ápolási Osztályon”<br />
című előadásával. A pénzjutalom ebben<br />
az esetben 40 000 Ft volt.<br />
Ezen kívül a FESZ (Független Egészségügyi<br />
Szakszervezet) felajánlott egy<br />
közönségdíjat, amelyet az összegyűjtött<br />
szavazatok alapján Tóth Ivett „A<br />
szülésre felkészítő tanfolyamok hatása<br />
a szülés megélésére” című előadása<br />
nyerte el. A díj egyhetes üdülés két személy<br />
részére a FESZ balatoni üdülőjében,<br />
választható időpontban. A FESZ<br />
elnöke, Zalatnai Zoltán, felajánlott egy<br />
különdíjat is, amelyet Eisenhauerné<br />
Fördős Andrea „ Gesztációs diabeteses<br />
kismamák korszerű, holisztikus ellátása”<br />
című előadása nyerte el. A díj szintén<br />
egyhetes balatoni üdülés két személy<br />
részére. <strong>Mi</strong>nden résztvevő előadó<br />
ezen túl kapott egy 5000 Ft-os vásárlási<br />
utalványt és az Ecolab által felajánlott<br />
ajándékcsomagot. Köszönjük<br />
az Ecolabnak, hogy évek óta támogatja<br />
a szakdolgozók rendezvényeit.<br />
Sz. I.<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 17
9. Intézeti Diabetes Nap<br />
<strong>2012.</strong> november 8.<br />
Kilencedik alkalommal került<br />
megrendezésre intézetünkben<br />
az egész napos, orvosok és szakdolgozók<br />
számára egyaránt akkreditált<br />
továbbképző előadás sorozat.<br />
Ezúttal a délelőtti programot három<br />
nagy tematikus blokkra osztottuk.<br />
Az első, Blatniczky főorvos úr koordinálásával<br />
a diabétesszel szövődött<br />
terhesség, az 1-es típusú diabetes<br />
prevenciója, valamint a gyermekdiabetes<br />
ellátás szakmai és társadalmi-szociális<br />
aspektusait járta körül.<br />
A Budai Gyermekkórház szakemberei<br />
(Blatniczky főorvos úr, Szabó Gabriella<br />
és Pész Andrásné diabetológiai<br />
szakápolók) mellett előadást tartott e<br />
blokkban a Magyar Diabetes Társaság<br />
Terhesdiabetológiai munkacsoportjának<br />
vezetője, a Honvédkórház<br />
Diabetes szakrendelésének főorvosa,<br />
Baranyi Éva docens asszony is. A második<br />
témakör a cukorbetegség határterületi<br />
kérdéseivel foglalkozott,<br />
vezetését prof. dr. Winkler Gábor vállalta<br />
magára. Előbb Lengyel Zoltán<br />
főorvos úr ismertette a cukorbetegség<br />
és a daganatképződés összefüggését,<br />
a kérdést mind a cukorbetegeken<br />
megjelenő tumoros betegségek,<br />
mind a daganatok mellett kialakuló<br />
diabetes szemszögéből megközelítve.<br />
Ezt követően Krizsán Mária adjunktusnő<br />
dialízisre szoruló cukorbetegek<br />
18 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk<br />
kezelésének speciális<br />
szempontjait,<br />
Steiner Tamás<br />
adjunktus az<br />
időskori diabetes<br />
gondozásának sajátos<br />
aspektusait,<br />
majd Soós Zsuzsanna<br />
doktornő<br />
a májbetegségek<br />
és a diabetes<br />
kapcsolatát foglalta<br />
össze. A harmadik<br />
tematikus összeállítás, Hajós<br />
Péter főorvos üléselnökségével a<br />
cukorbetegség kezelésének aktuális<br />
kérdéseit foglalta keretbe. Előadás<br />
hangzott el a glukagonszerű peptid<br />
(GLP)-1 kezelés új távlatairól (prof.<br />
dr. Winkler Gábor), a premix inzulinkezelés<br />
lehetőségeiről – bemutatva<br />
a hagyományos konzervatív kezelést,<br />
„intenzifikálásának”<br />
módozatait és az analóg inzulinkeverékekkel<br />
történő<br />
prandialis premix kezelés<br />
formáit is – (Czégeni<br />
Anna főorvos). A közvéleményt<br />
alaposan felborzoló<br />
„8%-os rendelet” hátteréről<br />
és szakrendelésünk ezzel<br />
kapcsolatos tapasztalatairól<br />
(Hegedűs-Virág Zsófia<br />
dr.), valamint a dipeptidil<br />
peptidáz (DPP)-4 gátlók<br />
differenciálterápiájáról<br />
(Polyák Annamária főorvos) számolt<br />
be.<br />
A délutáni előadások Eisenhauerné<br />
Fördős Andrea a II. Belgyógyászat főnővére<br />
irányításával a diabetes edukáció<br />
jelentőségét állította a középpontba. Patai<br />
Csilla diabetológiai szakápoló az inzulinkezelés<br />
során előforduló hibákról,<br />
buktatókról és elkerülési lehetőségeikről<br />
beszélt, Nagy Henriett diabetológiai<br />
szakápoló a betegközpontú, személyre<br />
szabott oktatás, Eisenhauerné Fördős<br />
Andrea a lábápolásról és oktatásának<br />
fontosságáról tartott előadást.<br />
A délután második részében<br />
forgó rendszerben, kiscsoportos<br />
megbeszélésekre került sor. A megbeszélendő<br />
kérdések között szerepelt<br />
inzulinbeadó tollak (HumaPen<br />
Luxura, Novopen 4, SoloStar,<br />
ClicStar) használatának elsajátíttatása,<br />
a Victoza (lirgalutid), valamint<br />
analóg inzulinok alkalmazását elősegítő<br />
oktatócsomagok bemutatása, új vércukormérők<br />
(DCont Ideal), továbbá, interaktív<br />
betegoktató térképek ismertetése.<br />
A workshopokat nagy gyakorlatú,<br />
betegoktatást rendszeresen végző<br />
diabetológiai szakápolók, Regős Krisztina,<br />
Nagy Henriett, Pész Andrásné,<br />
Szabó Gabriella, Németh Katalin, valamint<br />
Eisenhauerné Fördős Andrea vezették.<br />
A rendezvényre előzetesen 252 jelentkezés<br />
érkezett, az ország minden<br />
részéből. Végül 275-n regisztráltak (orvos<br />
67 fő:, szakdolgozó 208 fő:). Szponzoraink<br />
támogatása ezúttal is lehetővé<br />
tette, hogy a részvétel ingyenes lehessen,<br />
s a résztvevőket kávéval, frissítővel<br />
és hideg ebéddel is vendégül lássuk.<br />
A rendezvényt dr. Torgyik Pál, intézetünk<br />
orvos igazgatója nyitotta meg, s a<br />
délelőtt egy részén Lászlóné Dezső Kornélia<br />
ápolási igazgató, valamint prof.<br />
dr. Jánosi András tudományos igazgató<br />
is megtisztelte jelenlétével.<br />
A résztvevők nagy száma, egész napos<br />
kitartása, kérdésekben is megnyilvánuló<br />
élénk érdeklődése arra készteti a<br />
szervezőket, hogy 2013-ban is meghirdessék<br />
e továbbképző rendezvényeket.<br />
E konferenciasorozat Eisenhauerné<br />
Fördős Andreának köszönheti elindulását,<br />
az ő és munkatársai szervezőkészségét,<br />
lelkesedését, elkötelezettségét<br />
tükrözi a mostani egész napos rendezvény<br />
sikere is. Köszönettel tartozunk<br />
intézetünk vezetésének is, hogy<br />
teret adott és immár kilencedik alkalommal<br />
segítette e továbbképzés megvalósulását.<br />
prof. dr. Winkler Gábor<br />
szakmai koordinátor
Kongresszusok<br />
Visegrádi négyek a jobb pszichiátriai ellátásért<br />
A<br />
Visegrádi Négyek részvételével<br />
<strong>2012.</strong> október 18–20. között<br />
került megrendezésre a<br />
Pszichiátriai Ápolók II. Nemzetközi<br />
Konferenciája. A kezdeményezés<br />
2011 szeptemberében indult útjára a<br />
szlovákiai Radaván. A szervezőbizottságban<br />
kórházunk dolgozói is képviseltették<br />
magukat. Zalatnai Zoltán a<br />
Magyar Pszichiátriai Társaságot képviselte,<br />
Tunyi Tünde, a MESZK pszichiátriai<br />
tagozatvezetőjeként vett<br />
részt a szervezési munkában. A konferencia<br />
hivatalos programját megelőzően<br />
a „0. Napon” külföldi vendégeinkkel<br />
meglátogattuk a parlamentet,<br />
egy buszos „körutazás” keretében<br />
megmutattuk Budapestet. Aznap este<br />
a 4 ország ápolásvezetői és a pszichiátriai<br />
tagozatvezetők<br />
munkavacsorán<br />
vettek<br />
részt. Másnap<br />
délelőtt<br />
külföldi vendégeink<br />
meglátogatták<br />
az Állami<br />
Egészségügyi<br />
Központot<br />
és megtekinthették<br />
a pszichiátria<br />
osztályt<br />
is. A konferencia<br />
megnyitóján díszvendégként<br />
jelen volt dr. Kurimay Tamás a Pszichiátria<br />
Osztály osztályvezető főorvosa,<br />
mint a lelki egészség kormányzati<br />
szakértője is. A pszichiátriai ápolás<br />
tagozat kezdeményezésére elnök<br />
úr támogatásával felterjesztettük a<br />
szakma három jeles képviselőjét Pro<br />
Sanitate díjra, melyet a minisztérium<br />
elfogadott. A konferencia megnyitója<br />
után az elismeréseket Beneda Attila,<br />
az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke<br />
adta át. A plenáris előadások<br />
nagy sikert arattak, különösen „az<br />
ország toxikológusa” dr. Zacher Gábor<br />
előadása, aki nagy népszerűségnek<br />
örvend a pszichiátriai szakdolgozók<br />
körében is. A konferencia második<br />
napján a délelőtt a Lelki Egészség<br />
Világnapja jegyében zajlott. Intézetünk<br />
ápolási igazgatója, Lászlóné Dezső<br />
Kornélia üléselnökként vezette le<br />
az első szekciót Móricz Istvánné ápolási<br />
igazgató asszonnyal együtt. Délután<br />
külön szekcióban kerültek bemutatásra<br />
az alternatív terápiák, melyeknek<br />
létjogosultsága és helye van a<br />
pszichiátriai ellátásban. Az este fénypontja<br />
a gálavacsora volt, mely sokszínű<br />
és szórakoztató is volt egyben.<br />
A konferencia záró ceremóniáján került<br />
aláírásra a Budapest Deklaráció,<br />
melyben lefektettük a jövőbeni<br />
együttműködési szándékainkat és<br />
feladatainkat. (A deklaráció a kamara<br />
honlapján megtekinthető). A konferencia<br />
zárásaként díjaztuk a közönség<br />
által legjobbnak ítélt előadást és<br />
a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt<br />
előadást is. A közönségdíj nyertese:<br />
Irinyi Tamás: ‚Menni vagy maradni<br />
Döntés a lelki egészség tükrében” című<br />
előadása lett. A szakmai díj nyertese<br />
pedig mgr. Ján Bĕhounek Cseh<br />
Köztársaság) – „Projekt út, hogyan<br />
javítsuk a betegek együttműködését a<br />
kezelésnél” című előadása. 2013-ban<br />
Prágában szervezik meg a III. Nemzetközi<br />
pszichiátriai ápolói konferenciát,<br />
melyben a Visegrádi Négyek országaként<br />
várnak bennünket.<br />
Tunyi Tünde főnővér<br />
I. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia<br />
A<br />
Best Western Hungaria Hotelben<br />
<strong>2012.</strong> október 25-26-án<br />
Budapesten került megrendezésre<br />
az IME Az egészségügyi vezetők<br />
szaklapja kezdeményezésével és támogatásával<br />
az I. IME Országos Infekciókontroll<br />
Továbbképzés és Konferencia.<br />
A konferencia meghívott előadói<br />
között szerepelt Paller Judit országos<br />
tisztifőorvos, Ludwig Endre, Szalka<br />
András, Prinz Gyula, de a GYEMSZIből,<br />
az Országos Epidemiológiai Központból<br />
valamint az ország különböző<br />
helyein fekvő kórházakból is érkeztek<br />
a szakma képviselői a színvonalas<br />
rendezvényre. Kórházunkat<br />
előadóként és levezető elnökként<br />
a kórházhigiénés osztály vezetője,<br />
résztvevőként az osztály dolgozói közül<br />
többen is képviselték.<br />
Sajnos azonban leginkább csak a<br />
szakma képviselői voltak jelen a rendezvényen.<br />
Pedig a szervezők nem titkolt<br />
célja igazából az lett volna, hogy<br />
az egészségügyi vezetők figyelmét felhívja<br />
az egészségügyi ellátással összefüggő<br />
fertőzések növekvő problémájára.<br />
Rávilágítson arra, hogy az egyetlen<br />
eszköz, ami a jelenlegi járványügyi<br />
helyzetben a kezünkben van, az a megelőzés!<br />
Mert gyógyítani egyre kevésbé<br />
tudunk. Az egyre rezisztensebb kórházi<br />
baktériumtörzsekkel szemben elfogynak,<br />
elfogytak az antibiotikumaink.<br />
Meg kellene akadályozni, hogy<br />
ezek a törzsek megfertőzzék a betegeinket!<br />
Hogyan Biztosítani kell a megfelelő<br />
mennyiségű és minőségű fertőt-<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 19
lenítőszereket, védőeszközöket! Biztosítani<br />
kellene a megfelelő létszámú jól<br />
képzett személyzetet! Meg kellene védeni<br />
a hozzánk gyógyulni érkező betegeket<br />
ezektől a kórokozóktól!<br />
Az IME szaklap vezetői próbálnak<br />
segíteni abban, hogy a magasabb<br />
szinten döntéseket hozó egészségügyi<br />
vezetők, és a kórházak vezetői – ráébredve<br />
a probléma betegellátás minőségét<br />
alapvetően meghatározó és befolyásoló<br />
voltára – a szűkös anyagi<br />
források elosztásakor vállalják a megelőzés<br />
költségeit. Annak biztos tudatában,<br />
hogy hosszú távon csak ez a járható<br />
út ahhoz, hogy megtakarítsuk a<br />
fertőzések gyógyítására fordítandó<br />
ennél jóval magasabb költségeket. Így<br />
eleget tudunk tenni a betegbiztonsággal<br />
kapcsolatos alapvető követelményeknek,<br />
és nem utolsó sorban képviselve<br />
a „Nil nocere” (ne árts!) elvét,<br />
meggyógyítsuk a betegeinket.<br />
Dr. Rákay Erzsébet<br />
A Neurológiai Osztály – Stroke Centrum fiatal orvosai nemzetközi és hazai továbbképzéseken, konferenciákon<br />
A<br />
neurológiai osztályon hagyománya<br />
van a klinikai kutatásoknak,<br />
melyek együttműködő<br />
(általában egyetemi) partnerintézettel,<br />
klinikával közösen történnek.<br />
Évente nagy számú előadás, közlemény<br />
születik ebből, de <strong>2012.</strong> különösen<br />
sikeres volt e tekintetben.<br />
A 2011-es év sikerei<br />
után (akkor dr. Horváth<br />
Eszter és dr. Majoros<br />
Angéla Hamburgban<br />
vett részt és adott<br />
elő az Európai Stroke<br />
Konferencián, dr. Béres-<br />
Molnár Katalin Anna pedig<br />
Bordeaux-ban volt<br />
Alzheimer-kórral foglalkozó<br />
továbbképzésen)<br />
Ebben az évben dr.<br />
Nagy Gabriella Londonban<br />
járt, ahol a sclerosis<br />
multiplex legújabb kezelésével<br />
ismerkedett.<br />
Dr. Erdei Katalin, dr. Varga Viktória,<br />
dr. Béres-Molnár Katalin Anna Prágában<br />
az Európai Neurológiai Társaság<br />
Konferenciáján volt jelen, Stockholmban<br />
Béres-Molnár Katalin Anna<br />
az Európai Neurológus Társaságok<br />
Szövetségének Konferenciáján elsőszerzős<br />
poszterrel vett részt. <strong>2012.</strong><br />
november 9-én 3 munkánkkal poszter-bemutatót<br />
tartottunk a Semmelweis<br />
Egyetem kiemelkedő jelentőségű<br />
nemzetközi tudományos fórumán,<br />
a XXI. International Semmelweis<br />
Symposiumon. Az egyik poszter első<br />
szerzője ezúttal is dr. Béres-Molnár<br />
Katalin Anna rezidens volt. November<br />
végén a Magyar Ideg- és Elmeorvos<br />
Társaság Konferenciáján Debrecenben<br />
8 poszterrel vett részt Osztályunk.<br />
A Legjobb Poszter Díjára kiírt<br />
pályázaton dr. Béres-Molnár Katalin<br />
Anna 4., dr. Varga Viktória megosztott<br />
6-11. helyezést ért el. Klinikai kutatásainkat<br />
mindig teammunkában csináljuk,<br />
ezért szinte minden<br />
fiatal orvos 5-11 szerzői<br />
munkát tudhat magáénak<br />
2012-ben.<br />
A megterhelő osztályos<br />
orvosi feladatok mellett<br />
kutatással is foglalkozni<br />
további erőfeszítést<br />
igényel. Tapasztalatunk<br />
szerint azonban ez a mindennapok<br />
rutinja mellett<br />
sok örömet, és mint a<br />
fentiekből kitűnik, dicsőséget<br />
is hoz. Utóbbi megilleti<br />
az előadót, a csapatmunka<br />
minden résztvevőjét,<br />
de természetesen a<br />
Neurológiai Osztályt és legalább anynyira<br />
a <strong>Szent</strong> János Kórházat.<br />
Dr. Folyovich András<br />
osztályvezető főorvos<br />
Magyarországi Fájdalom Társaság Konferenciája<br />
Szegeden tartotta a Magyarországi<br />
Fájdalom Társaság éves konferenciáját<br />
november 16-17-én. A rendkívül<br />
nívós programú konferenciát dr. Fazekas<br />
Gábor főorvos úr, kórházunk<br />
20 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk<br />
Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának<br />
vezetője, a Társaság elnöke<br />
nyitotta meg. Az első szekcióban,<br />
amely a fejfájások csillapításának új<br />
eredményeiről szólt, dr. Altmann<br />
Anna főorvos asszony, a Budai<br />
Gyermekkórház Epilepszia<br />
Centrumának vezetője<br />
tartott igen érdekes előadást<br />
a gyermekkori fejfájásokról.<br />
<strong>Mi</strong>ndig meg kell<br />
vizsgálni a fejfájást kiváltó<br />
okokat, a gyermek és a szülők<br />
anamnézisét, gondolni<br />
érdemes a gyakran provokáló<br />
okként felmerülő éhezésre is.<br />
De elsősorban időt és türelmet kell<br />
szentelni gyermekinkre, foglalkozni<br />
fejlődésükkel, lelki problémáikkal.<br />
A korszerű diagnosztikai vizsgálatok<br />
nem gyógyítanak, sem a CT,<br />
sem az EEG, hangsúlyozta a főorvosnő.<br />
De még a sok-sok beadott,<br />
pláne a fölöslegesen beadott gyógyszerek<br />
sem. A testi bajok mögött nagyon<br />
gyakran lelki bajok húzódnak<br />
meg, s orvos, szülő, védőnő, pedagógus<br />
közös munkája, türelmes odafigyelése<br />
tudja csak a problémákat<br />
enyhíteni, kiküszöbölni.
HÍREK – ESEMÉNYEK<br />
Pénzes István kitüntetése<br />
„Pro Anaesthesia Debreceniensi”<br />
díszoklevelet vehetett<br />
át dr. Pénzes István főorvos úr,<br />
dr. Fülesdi Béla egyetemi tanártól,<br />
a Debreceni Orvostudományi<br />
Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív<br />
Terápiás Tanszékének vezetőjétől.<br />
Az elismerést immár 10.<br />
éve minden évben azoknak az orvosoknak<br />
nyújtják át, akik a debreceni<br />
altatóorvoslás és intenzív<br />
terápia létrejöttében és fejlődésében<br />
elévülhetetlen érdemeket<br />
szereztek. Pénzes professzor úrnak<br />
nagyon sok aneszteziológus<br />
tanítványa, neveltje dolgozik országszerte,<br />
így a debreceni orvosi<br />
centrumban is. Nagyon büszke kitüntetetésére,<br />
amit – mint mondta<br />
azért becsül nagyra, mert érdek<br />
nélkül adták. A díszoklevélen az<br />
áll: „Az aneszteziológia és intenzív<br />
terápia művelői nagyra értékelik<br />
áldozatos tevékenységét, hogy<br />
a szakma megteremtéséhez és fejlesztéséhez<br />
az elmúlt évtizedek<br />
során hozzájárult.” Gratulálunk<br />
Pénzes főorvos úrnak és további<br />
egészségben töltött, hasonlóan<br />
aktív munkaéveket kívánunk!<br />
BÚCSÚZUNK<br />
Dr. Vass Ágnes (1937-2012)<br />
Dr. Vass Ágnes főorvos, c. egyetemi<br />
docens 75 éves korában, hosszú, súlyos<br />
betegség következtében <strong>2012.</strong> november<br />
10-én elhunyt. Vass főorvosnő<br />
1965- október 1-től 1996. <strong>december</strong> 28-<br />
ig dolgozott Intézetünk III. Belgyógyászati<br />
Osztályán. Baráth Jenő profeszszor<br />
osztályán kezdte el tevékenységét,<br />
hosszú ideig Szám professzor helyettese<br />
volt, majd 1989-től szakmai helyettesemként<br />
segítette munkámat. Vass főorvosnő<br />
belgyógyász és kardiológus szakorvosi képesítéssel<br />
rendelkezett, oktatói munkája elismeréseként c.<br />
egyetemi docens kinevezést kapott. Intézetünk népszerű,<br />
megbecsült munkatársa volt, szakmai<br />
felkészültsége, humánus magatartása<br />
a betegek sokaságának jelentett<br />
biztonságot és segítséget. A mindennapi<br />
munkában igényes, következetes<br />
szakmai színvonalat képviselt, élvezte<br />
a szakdolgozók szeretetét és megbecsülését.<br />
Ameddig egészsége engedte<br />
fáradhatatlanul dolgozott, gyógyított,<br />
oktatott, és amikor kellett segített<br />
az osztály vezetésében. Külön kiemelendő,<br />
hogy három osztályvezető munkáját<br />
segítette, konfliktusok nélkül volt<br />
képes alkalmazkodni az eltérő vezetői koncepciókhoz.<br />
Emlékét kegyelettel megőrizzük.<br />
Prof. dr. Jánosi András<br />
Kovácsné Kovács Judit Katalin<br />
(1961-2012)<br />
Ismét gyászol a Szülészet-Nő gyógyászati<br />
osztály.<br />
Kedves kolléganőnk, Kovácsné Kovács<br />
Judit Katalin hosszan tartó, méltósággal<br />
viselt súlyos betegség után, <strong>2012.</strong><br />
11. 21-én örökre eltávozott közülünk.<br />
A mi Katánk, Katink 14 évvel ezelőtt<br />
nőgyógyászati részlegünkön, mint ápolónő<br />
kezdte meg munkáját. Életvidám<br />
természetével, kedvességével hamar<br />
beilleszkedett közénk.<br />
Nem csak mi, kollégái, de osztályunkon megforduló<br />
pácienseink is szerették határozott, gyógyulásuk érdekében<br />
olykor erőn felül folytatott munkáját,<br />
vidám természetét.<br />
Bár az élet nagyon megviselte, mindig<br />
látszott rajta a betegek iránti elkötelezettség,<br />
empátia, a szakma maximális tisztelete,<br />
szeretete.<br />
Nem hagyta hogy legyűrjék a problémák.<br />
Kitartott, küzdött a végsőkig.<br />
Életének legnagyobb, az egészségért,<br />
az életért vívott csatáját sajnos elveszítette.<br />
Méltánytalanul keveset, mindössze 51<br />
évet élt.<br />
Drága Kati, nagyon fogsz hiányozni nekünk.<br />
Szülészet-Nőgyógyászati osztály dolgozói<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 21
HÍREK – ESEMÉNYEK<br />
Főorvosi értekezlet<br />
A november 14-i főorvosi értekezleten<br />
elsőként dr. Páli Sándor főorvos úr<br />
tartott tájékoztatót a 2013. évi költségvetés<br />
tervezésével kapcsolatos elvárásokról.<br />
A 2013. évre legalább 18%-os<br />
teljesítménynövekedés lenne szükséges<br />
ahhoz, hogy a János Kórházat a<br />
Budai Gyermekkórházzal együtt a jelenlegi<br />
színvonalon finanszírozni lehessen.<br />
Ez kb. 10 millárd forint bevételt<br />
jelentene.<br />
Ezt követően<br />
dr. Gombos<br />
Katalin<br />
főorvos aszszony,<br />
a szemészeti<br />
osztály<br />
vezetője<br />
tartott beszámolót<br />
osztályának<br />
teljesítményéről.<br />
Fő profiljuk<br />
továbbra is a szürkehályog-sebészet.<br />
Az utóbbi két évben, az országos<br />
arányoknak megfelelően több mint<br />
80%-ban ezzel az új technikával végzik<br />
a szürkehályog műtéteket.Az osztály<br />
betegellátási területe jelentősen<br />
csökkent a júliusi kapacitások újraosztásánál.<br />
Jelenleg 200 ezer fő tartozik<br />
a Szemészeti Osztály területéhez.<br />
Az országos műtéti statsztikák alapján<br />
a csökkentett ellátási terület alapján<br />
22 • A <strong>Mi</strong> Kórházunk<br />
Diabéteszesek, ha találkoznak<br />
évi 1320 szürkehályog műtétet kellene<br />
elvégezni az osztálynak. A hajlítható<br />
műlencsék relatív drága ára miatt<br />
sajnos erre az osztályon nincs lehetőség,<br />
bár a műtéti kapacitás és humán<br />
erőforrás ezt lehetővé tenné. A várólista<br />
erre a műtéti típusra kórházunkban<br />
féléves, tavalyi évben 790 ilyen műtét<br />
történt. Viszonylag új műtéti eljárás<br />
osztályunkon a vitrectomia műtét.<br />
Jelenleg 3 operatőr tudja végezni ezt a<br />
műtétet az osztályon, a műtéti szám folyamatosan<br />
növekszik.<br />
A vitrectomia műtétekhez diagnosztikus<br />
háttérként nélkülözhetetlen<br />
OCT készülék 2010 óta rendelkezésünkre<br />
áll.<br />
Fejlődési lehetőségnek a főorvos<br />
asszony a szürkehályog műtétek minőségének<br />
további javítását (még kisebb<br />
sebek, jobb lencsék beültetése),<br />
a vitrectomia műtétek számának növelését,<br />
valamint a gyermekszemészet<br />
János Kórházon belüli fejlesztését jelölte<br />
meg.<br />
Székely György főorvos úr, az I.<br />
Belgyógyászati osztály vezetője szintén<br />
értékelte osztályának elmúlt néhány<br />
éves tevékenységét. Az osztály<br />
40 éve működik, jelenleg 3. progreszszivitási<br />
szinten. Problémát jelentett<br />
az osztály működésében, hogy 2007-<br />
ben az ágyszámukat 50-ről 35-re csökkentették.<br />
2012-ben azonban visszakapták<br />
a korábbi<br />
ágyszámukat.<br />
A<br />
tavalyi évben<br />
felújításra<br />
került<br />
az osztály,<br />
kialakításra<br />
került egy<br />
4 ágyas őrző<br />
is az emésztőszervi<br />
vérző betegek számára. Végzik<br />
a kapszulás endoszkóp vizsgálatokat,<br />
amely egy speciális, szűk vékonybél-gyulladásban<br />
szenvedő betegkör<br />
diagnosztikai vizsgálatára alkalmas.<br />
Sikerrel végzik a gyulladásos<br />
bélbetegek biológiai terápiáját<br />
is. 2011-ben 1429 fekvőbeteget látott<br />
el az osztály, 3465 emésztőszervi<br />
endoszkópiát végeztek, 4133 hasi ultrahangot,<br />
a hepatológiai szakambulancián<br />
6430 beteget láttak el. Operatív<br />
endoszkópia keretében stentbehelyezést,<br />
nyelőcsőtágítást, PEG<br />
behelyezést, idegentest eltávolítást<br />
végeznek. Hatékony diagnosztikus<br />
alkalmazás az osztályon elérhető 3D<br />
ultrahang diagnosztika. A megoldandó<br />
problémák között a szakorvos- és<br />
szakdolgozó-hiányt, az endoszkópos<br />
eszközpark elavultságát, korszerűsítésének<br />
igényét jelölte meg Székely<br />
György főorvos úr.<br />
A szokásos évi Diabetes Világnap alkalmából<br />
találkozóra hívta november 24-<br />
én a Budai Gyermekkórház Diabetes<br />
Gondozója és a Juvenilis-Diab-Help<br />
Alapítvány a gyermekkórház által az<br />
elmúlt három és fél évtizedben gondozott<br />
diabéteszes betegeit, valamint<br />
családtagjaikat (650 fő). A jelentős<br />
számban megjelent résztvevők számára<br />
Blatniczky főorvos úr edukációs<br />
előadást szervezett, valamint ismertetett<br />
egy felmérést az egykori gondozottak<br />
– akik ma már felnőttek – jelenlegi<br />
ellátási színvonaláról. A szervezők<br />
mintegy 2,5 órás műsort is szerveztek.<br />
Ebben felléptek saját gondozottjaik is.<br />
Így Koleszár Mónika, aki saját életútját<br />
mondta el, Kovács J. Dávid Nagykőrösről,<br />
aki barátaival együttest alakítva<br />
pezsgő hangulatú tánczenét varázsolt<br />
a színpadra, Jónás Gábor kézilabdázó<br />
és Szigethy-Piros Márk 7 éves<br />
kisfiú, aki németül és magyarul is elmondta<br />
versét. Profi előadóművészek<br />
is színesítették a programot. Nagy sikert<br />
arattak Litkay Gergely humorista<br />
gyermekkori történetei és Papp János<br />
színművész versei, monológjai.<br />
Köszönjük a művészeknek, hogy immár<br />
többedik alkalommal, honorárium<br />
nélkül, jótékonysági céllal vállalták<br />
a fellépést. A rendezvényen öt kiállító<br />
cég is részt vett, a 77 Elektronika<br />
Kft., a Nyírfacukor Kft., a Tudomány<br />
Kiadó, a Roche Magyarország Kft. és<br />
a Twinmed Kft., akiknek támogatása<br />
lehetővé tette e hagyományteremtési<br />
céllal megszervezett, jó hangulatú<br />
rendezvény megtartását.
HÍREK<br />
A november 28-án tartott főnővéri<br />
értekezleten Bódis Nikoletta, a III.<br />
Belgyógyászati Osztály főnővére tartott<br />
beszámolót az osztály ápolásszakmai<br />
munkájáról. A tartalmilag színvonalas<br />
és jól dokumentált előadásból az osztály<br />
gépparkjára és felszereltségére<br />
vonatkozó ellentmondásokat emelnénk<br />
ki. A járóbeteg ellátást szolgáló eszközpark<br />
felújítása szükséges, nagy forgalmat<br />
bonyolítanak le, sok vizsgálatot<br />
végeznek, s az erre szolgáló helységek<br />
nem a legmegfelelőbbek – mutatta be<br />
az előadásban Bódis Niki. A járóbeteg<br />
forgalom gyakran összeér a fekvőbeteg<br />
ellátással, ami zavarja mind az orvosi,<br />
mind az ápolói feladatok zavartalan<br />
ellátását. Ezzel szemben viszont a koronária<br />
őrző nagyon jól felszerelt, ágyak,<br />
matracok, műszerek tekintetében egyaránt.<br />
Idén még egyedi fertőtlenítő egységeket<br />
is elhelyeztek minden ágynál,<br />
ami látszólag csekélység, de az ápolás<br />
Október 31-től megszűnt dr. Tor gyik<br />
Pál orvos-igazgató munkaviszonya kórházunkban.<br />
Munkáját az Országos<br />
Korányi Tbc és Pulmo nológiai<br />
Intézetben folytatja. Köszön jük kórházunkban<br />
végzett 19 hónapos tevékenységét,<br />
s további munkájához sok sikert<br />
Főnővéri értekezlet<br />
Személyi változások<br />
mindennapját végző nővérek számára<br />
nagyon komfortos, kényelmes és biztonságos<br />
megoldás. A főnővér megemlítette,<br />
hogy a nyári TEK változása<br />
következtében némileg átalakult az osztály<br />
beteganyaga is. A pilisi körzet elkerülésével<br />
– ahol sok szociális otthon<br />
található – kevesebb krónikus beteg<br />
érkezik hozzájuk, mint korábban, s így<br />
talán visszaerősödhet egy kicsit az osztály<br />
kardiológiai profilja. Megoldandó<br />
feladatként jelölte meg egy sürgősségi<br />
betegvizsgáló kialakítását, komfortosabb<br />
ágyak beszerzését, valamint a járó<br />
és fekvőbeteg részleg jobb elválasztását.<br />
Ezt követően Lőrinc Veronika, a<br />
Főnővéri Kollégium elnöke tartott<br />
beszámolót az éves tevékenységükről.<br />
Beszámolt a spontán megtartott délutáni<br />
vizitek tapasztalatairól, valamint a<br />
foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál<br />
tett látogatásuk konzekvenciáiról is. Ez<br />
utóbbinak nincs anyagkerete, nincs<br />
hozzáférése a Medwors rendszerhez,<br />
nincs helységeikben szervezett takarítás<br />
és műszerkarbantartás. A betegek<br />
élelmezésének vizsgálata is rejteget<br />
még javítani valókat. Kicsit több hús,<br />
nagyobb adag a gyermekosztály tinédzsereinek,<br />
változatosabb és frissebb felvágott<br />
választék bizony jobb közérzetet<br />
okozna betegeinknek.<br />
Végül Zalatnai Zoltán, a FESZ<br />
(Független Egészségügyi Szakszer -<br />
vezet) számolt be a tagjaik körében<br />
végzett életkörülményekre vonatkozó<br />
kérdőíves felmérésükről.<br />
kívánunk. Az orvosigazgatói feladatok<br />
ellátására dr. Nyulasi Tibor orvosigazgató-helyettes,<br />
a KAITO vezetője kapott<br />
megbízást. Az informatikai csoport<br />
vezetője október 31-től Somorjai Attila<br />
lett. A műszerügyi csoportot <strong>december</strong><br />
1-től Láng Ferenc vezeti.<br />
Véradás<br />
Sikeres véradás volt ismét kórházunkban<br />
november 30-án. Ebben az évben<br />
már a második alkalommal szervezte<br />
meg a véradást intézményünk transzfúziós<br />
szolgálata. A 71 jelentkező önkéntes<br />
véradó közül 63 kollégánktól sikerült<br />
vért venni. Nyolc vért adni szándékozó<br />
munkatársunknál valamilyen olyan<br />
egészségügyi problémát találtak, amely<br />
miatt a véradás éppen akkor nem volt<br />
lehetséges (magas vérnyomás, nem<br />
megfelelő vérkép, súlyhatár alattiság).<br />
Hasznos tudnunk, hogy vért 18 és 60 év<br />
közötti személyek adhatnak, s a minimális<br />
testsúlyhatár 50 kg. <strong>Mi</strong>ndenesetre<br />
mindenkinek a szándékát is köszönjük,<br />
akik jelentkeztek a véradásra. Bár több<br />
volt rá az igény, de 12 kollégánknak<br />
sikerült célzottan vért adnia, azaz megmondta<br />
azt a személyt, akinek a saját<br />
vérét valamilyen beavatkozás kapcsán<br />
szánja. Felhívjuk a figyelmet, hogy célzott<br />
véradásra bármikor lehetőség van,<br />
ha valaki hozzátartozója részére szeretne<br />
vért adni egy műtéthez. Ha éppen<br />
nem szervez kórházunk, akkor az<br />
Országos Vérellátó Szolgálat telephelyét<br />
kereshetjük fel ezzel a szándékunkkal<br />
(1113 Bu dapest, Karolina út 19-21.).<br />
Kiemeljük a Műszaki osztály munkatársainak<br />
részvételét, ahonnan 9 fő adott<br />
vért, valamint az orthopéd-traumatológai<br />
osztály dolgozóit, ahonnan 7 fő vett<br />
részt a véradáson. Köszönjük továbbá a<br />
Budai Gyermekkórház, a Margit kórház<br />
munkatársainak, hogy a távolság ellenére<br />
is részt vettek a véradáson.<br />
Szűrés a szemészeten<br />
November 24-én a Hegyvidéki Önkormányzattal közösen lebonyolított<br />
prevenciós szűrőszombatok programon belül szemészeti szűrést tartott<br />
kórházunk. A megadott négy órán felül további két órát biztosított Gombos<br />
Katalin főorvos asszony, így összesen 38 kerületi lakost sikerült szűrni. A<br />
szűrést végző dr. Burka Gabriella, vízust mért, szemfenék- és szemnyomás<br />
vizsgálatot végzett, majd a szükséges konzultáció után tanácsokkal látta el<br />
a megjelent kerületi lakosokat. A szűrést asszisztensként Lovász Jánosné,<br />
adminisztrátorként Fehér Henriett segítette.
Budapesti Kórházak II. focitornája<br />
Idén második alkalommal került megrendezésre a<br />
Budapesti Kórházak focitornája. A Promosport Kft. szervezésében<br />
ebben az évben 18 kórház csapata nevezett a rendezvényre<br />
a tavalyi év 12 csapathoz képest. Dinamikusan nő<br />
tehát az érdeklődés a fővárosi kórházak körében a szervezett<br />
focizás iránt. A rendezvény<br />
fővédnökei dr. Szócska<br />
<strong>Mi</strong>klós államtitkár úr és dr.<br />
Török Krisztina a GYEMSZI<br />
főigazgatója voltak. A nagy<br />
érdeklődésre való tekintettel<br />
a szervezők jelezték,<br />
hogy 2013-ban országos<br />
kiterjesztésű tornát szeretnének<br />
szervezni, mintegy<br />
40 kórház bevonásával.<br />
Csapatunk természetesen<br />
idén is nevezett a tornára.<br />
Meglehetősen nehéz csoportba<br />
kerültünk, mert ide<br />
sorsolták a címvédő Igazságügyi<br />
Megfigyelő és Elmegyógyintézetet, a tavalyi évben<br />
igen jól szereplő <strong>Szent</strong> István és <strong>Szent</strong> László Kórház csapatát,<br />
valamint a Semmelweis Egyetem, az Országos<br />
Onkológiai Intézet és a <strong>Szent</strong> Imre Kórház csapatait is. Első<br />
két mérkőzésünket sajnos elveszítettük a Semmelweis<br />
Egyetem (1:2) és a későbbi győztes Igazságügyi Megfigyelő<br />
és Elmegyógyintézet ellen (1:4). Kis szünet után azonban<br />
csapatunk felpörgött és két következő mérkőzését megnyerte<br />
az Onkológiai Intézet (2:1) és a <strong>Szent</strong> Imre Kórház ellen<br />
(1:0). Így a körbeverések folytán olyan helyzet alakult ki<br />
csoportunkban, hogy az utolsó mérkőzés „ki-ki meccs” volt<br />
a <strong>Szent</strong> István-László Kórház csapatával. Sajnos eléggé<br />
meggyőző, 4:1 arányú vereséget szenvedtünk, s így most<br />
nem jutottunk tovább csoportunkból. Ennek ellenére vagy<br />
ezzel együtt is nagyon jól<br />
éreztük magunkat a jó hangulatú<br />
rendezvényen.<br />
Nagyon jó képességű játékosokból<br />
álló csapatunk<br />
többször remekül játszott.<br />
Kár, hogy csapatként nem<br />
mindig tudta kihozni<br />
magából azt a teljesítményt,<br />
ami a játékosokban<br />
egyénileg külön-külön<br />
benne volt. Idén is, mint<br />
tavaly a csapat motorja volt<br />
dr. Keszthelyi László, képzett,<br />
technikás csatárjátékot<br />
mutatott Molnár Tibor<br />
és dr. Kolozsi Péter, Lestyán Jani jól szervezte a védőmunkát,<br />
s Neumann József és Lukács József idei újoncként<br />
remekül épült csapatunkba. Dr. Molnár László minden védhetőt<br />
védett, olykor még a védhetetlent is. Nagyszerűen<br />
helytállt a most kevesebbet játszó Kovács György és Jellér<br />
Viktor is. Köszönet a résztvevő játékosoknak és a megjelent<br />
szurkolóknak, hogy képviselték kórházunkat a tornán,<br />
nagyszerűen helytálltak, s hozzájárultak egy remek élmény<br />
megteremtéséhez.<br />
<strong>Mi</strong>kulás a Gyermekosztályon<br />
December 6-án, ahogy ilyenkor<br />
lenni szokott a Gyermek -<br />
osztályra is megérkezett a<br />
<strong>Mi</strong>kulás. Tavaly nagyobb felhajtás<br />
keretében Joulupukki a<br />
finn Lapföldről, idén bensőségesebb<br />
körülmények között a<br />
Dussmann Kft-től. De a gyereknek<br />
a <strong>Mi</strong>kulás az <strong>Mi</strong>kulás.<br />
Bár tudják, hogy jön, mégis<br />
mindig meglepődnek, meghatódnak,<br />
megörülnek neki. Így<br />
volt ez most is. Mackós, barátságos,<br />
nyugodt, mosolygós<br />
<strong>Mi</strong>kulást fogtak ki a bent<br />
fekvő gyerekek és szüleik.<br />
<strong>Mi</strong>nden gyerek csomagot is<br />
kapott, benne csokival, szaloncukorral,<br />
gyümölccsel, s<br />
persze jó szóval. Reméljük<br />
<strong>Mi</strong>kulás idén is gyorsította a<br />
gyerekek gyógyulását, pótolta<br />
az otthoni és az óvodai-iskolai<br />
ünnepség hiányát, s hozzájárult<br />
egy kellemesebb nap<br />
eltöltéséhez.