A Mi Kórházunk 2012. december - Szent János Kórház

A MI KÓRHÁZUNK
Szent János Kórház
és Észak-budai Egyesített Kórházak
2012. december
• Új rezidensek
• A húszéves CT
• Emlő-klub

Tartalomjegyzék
Karácsonyi köszöntő 3
Rezidensek köszöntése 4
Képriport a Szemészetről 5
Fiatal Diplomások Fóruma 8
Interjú Péterfy Nórával 10
Stigmatizált gyerekek 11
Naptár 2013 12
Húszéves a CT 14
Együtt a mellrák ellen 15
Hogyan alakul ki a rákos daganat 16
Szakdolgozói Tudományos Nap 17
Intézeti Diabetes Nap 18
Kongresszusok 19
Hírek – események 21
A Mi Kórházunk • a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak ingyenes lapja
Megjelenik 2000 példányban, szerkeszti a Szerkesztőbizottság
Felelős kiadó: Dr. Kázmér Tibor főigazgató
Szerkesztő: Dr. Balázs Magdolna, • Újságíró: Székely Ilona
Címlapfotó: Bazánth Ivola • Képszerkesztő: Várkonyi Zoltán • Fotók: Bazánth Ivola, Várkonyi Zoltán, Karajorgis Mária
Nyomdai előkészítés és kivitelezés: fotoGOLD Kft.
Felelős vezető: Borvető Béla
Kapcsolat: pr@janoskorhaz.hu • Budapest 1125 Diós árok 1–3.
ISSN 1587-1193

Meglehetősen mozgalmas
esztendőt tudhatunk magunk mögött,
és várhatóan a következő sem lesz sokkal
nyugalmasabb. Intézményünk január 1-jétől már
állami fenntartás alatt működik, ami egyrészt sok felelősséget
és gondot levesz a vállunkról, másfelől azonban
– és ez tagadhatatlan – a betegellátással kapcsolatos
munkát, a szervezést nem teszi könnyebbé. Gazdálkodásunkban
is fokozott figyelemre, takarékos megoldásokra van
szükségünk. Talán nem kell magyaráznom, hogy az állam óriási
küzdelmet folytat az ország pénzügyi nehézségeinek leküzdésében. A forráshiány természetesen
nem kerülhette el az egészségügyi ágazatot sem, a kórházak állami tulajdonba vétele, munkájuk, beszerzéseik
központi irányítása ezért kényszerű, de szükségszerű lépés. Ez magyarázza az ellátórendszer országos
szinten tapasztalható struktúraváltását, több egészségügyi szolgáltató mára módosult funkcióját is.
Emellett jelentős változás történt az egyes ellátásokhoz és gyógyítási szintekhez rendelt területek nagyságában,
lélekszámában is. A Szent János Kórház életében az egyik nagy változást a Szent Margit Kórház leválása
hozza, amely 2013 január első napjától már önálló költségvetési intézményként végez gyógyító munkát.
Ezzel többéves „házasság” bomlik föl, a válás lebonyolítása pedig igen sok munkát adott mindkét intézménynek.
Ám mindvégig arra törekedtünk, hogy – miközben teljesítjük a fenntartó által előírtakat – ebből semmit
ne érezzenek betegeink. Sem itt, sem ott. A mi munkánk ugyanis mindenek felett és elsősorban a munkánkra
szoruló emberek testi-lelki gyógyítása. Ha jól végezzük munkánkat, a páciens meggyógyul, de legalábbis
nem romlik tovább az állapota. Továbbra is ezt fogjuk tenni, és prevencióval, szűrésekkel segítjük a
bajok megelőzését vagy korai észlelését. Régi-új főigazgatóként a nyár derekától gondoskodom arról,
hogy a kórházban minden a lehető legolajozottabban menjen tovább. Érzem kollégáim bizalmát, a
vezetőség támogatását ebben a nem könnyű helyzetben. Köszönöm minden munkatársamnak, orvosoknak,
ápolóknak és a gyógyítást segítő szakembereknek a munkát. Nem szoktam üres ígéreteket
tenni, de azon leszek, hogy a százéves Szent János Kórház patinás nevét kedvező
kontextusban említhesse a szakma és a közvélemény. Folytatnunk kell elődeink munkáját,
amely több, mint száz esztendőn át biztosította az intézmény fennmaradását.
Munkatársaimnak kívánom, hogy újult erővel lépjenek át a következő
esztendőbe, koncentráljanak a mindennapokra és azokra a betegekre,
akik a segítségünkre szorulnak. Békés karácsonyt és további
sikereket kívánok mindnyájunknak, betegeinknek
pedig bizalmat, gyógyulást..
Dr. Kázmér Tibor
főigazgató
A Mi Kórházunk • 3

El kell csenni a tudást a nagyoktól
Rezidensek köszöntése
Kötetlen baráti beszélgetésre
hívta a kórház vezetősége a
nálunk dolgozó rezidenseket,
s aki tudott, eleget is tett a meghívásnak.
Tizennégy fiatal jelent meg november
közepén, akiket Kázmér Tibor
intézményvezető mellett Nyulasi
Tibor orvos igazgató és Lászlóné Dezső
Kornélia ápolási igazgató fogadott.
A fiatalokat Folyovich András, a
kórház rezidensképzésért felelős neurológus
főorvosa „pásztorolta”. Az
összejövetelen a főigazgató – a többi
között – a korábbi idők elhelyezkedési
lehetőségeit vetette össze a jelenlegi
helyzettel. A fiatal orvosok ma kényelmesebb
helyzetben vannak, mint
elődeik – derült ki -, hiszen néhány
évtizede valóságos háború folyt egyegy
jobb budapesti álláshelyért, s nem
is igazán lehetett válogatni az orvosi
szakmák között.
Ma viszont a fiatalok „diktálnak”.
A főigazgató meg is ragadta az alkalmat,
hogy kiderítse, a jelenlévők közül
hányan tervezik a külföldre távozást.
Senki nem jelentkezett, bár az
is igaz, hogy ezt nem erősítenék meg
szerződéssel (a jelenet
Mátyás király történetét
idézte az okos lánynyal).
A hazai kórházak
nagyon jól állnak
szakmailag – emelte
ki Kázmér Tibor -, más
a helyzet a körülményekkel,
a bérezéssel.
Tulajdonképpen ezt
tükrözték a rezidensek
jelzései is. Többen nyilatkoztak
úgy, hogy tudományos
munkát is
folytatnának, sőt van,
akinek már több tudományos közlése
is megjelent. A rezidensek részéről
igényként merült föl egyrészt, hogy
több szakorvos segítse tevékenységüket,
másfelől az elvárások egzaktabb
és bővebb meghatározását várnák el.
A megoldás persze nem egyszerű, tekintettel
bizonyos szakmák szakorvoshiányára,
valamint a tapasztalt
gyógyítók időbeosztására és oktatási
hajlandóságára.
„A szakmát a hivatástól az különbözteti
meg, hogy ha tennivaló van,
az ember nem az óráját nézi” – hangsúlyozta
Nyulasi Tibor, aki az intenzív
osztályt is vezeti. Szerinte egyfajta
erőszakosság is szükséges ahhoz,
hogy a rezidens „ellopja” a tudást. Aki
így tesz, az villámgyorsan képes fejlődni,
több beteget láthat el. Egy szó
mint száz: az orvoslásba nagyon sok
energiát kell fektetni, a rendszerproblémákat
– például az ügyeletben magára
hagyott rezidens jelenségét – pedig
a vezetőségnek kell megoldania.
NIC
2012-től rezidensi képzésben részt vevő, illetve rezidens képzésre pályázó orvosaink:
Dr. Kerepesi Klára, Fül-, Orr-, Gégészeti Osztály
Dr. Katona János, Szájsebészet
Dr. Kulcsár Edina, KAITO
Dr. Keller Balázs, KAITO
Dr. Mohácsi Zita, KAITO
Dr. Varga Katalin, KAITO
Dr. Dér János, Urológiai Osztály
Dr. Mályi Kata, I. Belgyógyászati Osztály
Dr. Gosztola Petra, I. Belgyógyászati Osztály
Dr. Ravasz Kinga, I. Belgyógyászati Osztály
Dr. Jankó Ágnes, Központi Röntgen
Dr. Bakó Áron, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály
Dr. Gati András, Idegsebészeti Osztály
Dr. Nagy Tamás, Neurológiai Osztály
Dr. Kardulecz Ottilia, II. Belgyógyászat
Dr. Oláh Roland, II. Belgyógyászat
Dr. Pál Tamás, III. Belgyógyászat
Dr. Vandrus Boglárka, III. Belgyógyászat
Dr. Arányi Viktória, Pszichiátriai Osztály
Dr. Sörös Petra, Pszichiátriai Osztály
Dr. Szabó Balázs Előd, Sebészet
Dr. Pepó Lilla, Szülészet-Nőgyógyászat
Dr. Barna Petronella, Gyermekrehabilitációs Osztály
Budai Gyermekkórház
Dr. Pártos Gergely, Gasztroenterológia – Margit Kórház
Dr. Rév Katalin, Általános Belgyógyászat – Margit kórház
Dr. Paksicza Lilla, Nefrológia – Margit Kórház
4 • A Mi Kórházunk

Szempillantásnyi sebészet
Szemészeti Osztály
A régi szemészeti rendelőből porfelhő
gomolyog, az új központi gyógyszerellátót
építik. Alig látok, csak sejtem,
hogy mindjárt célhoz érek. A bejáratnál
modern, nagy tábla irányítja a forgalmat:
balra fekvőbeteg-, jobbra járóbeteg-ellátás.
Balra ritkább, jobbra tömött
sorok. A főnővéri szoba felé haladva
a kórtermeket pásztázom. Friss
illat, vakító fehér falak, kontrasztban a
fekete firhanggal. Fény és sötétség. Itt
reggeli csúcsforgalom. A főnővér türelmet
kér, a betegek a cseppnyi pupillatágítót.
A műtéti előkészületek javában
folynak, a páciens helyi vagy cseppérzéstelenítőt
kap. A műtét során mindenkinek
ébernek kell lennie. Fontos,
hogy a pupillát jó ritmusban tágítsák,
nehogy épp a műtétre szűküljön öszsze.
A beteg pszichéjével is foglalkoznak,
enyhe nyugtatót kaphat, amit az
orvos ír fel, ez mindenkinek szinte rutinszerűen
jár. A folyóson egymással
szemben, tágra nyílt pupillákkal várják
a műtéteket a betegek.
9.00 óra. Kezdődnek a műtétek. Engem
is sterilbe öltöztetnek. Környezetbarát
zöldben tetszelgek. Arcomon
maszk, a fejfedőmtől alig látok. Aztán
megszokom. Gombos Katalin főorvos
asszony bemosakszik, én szokom a terepet.
Közben a maratoni műtéti kiírásra
pillantok. Az első egy korombeli
nő lesz, másodszori retinaleválással.
Megborzadok, haladjunk. Közben
A Mi Kórházunk • 5

alig tudom levenni a szemem a műtősnő
fejfedőjéről, egy koponya díszíti, azt
mustrálom.
– Van neki teknősbékás is – említi a főorvos
asszony, mire mindenki elmosolyodik.
A beteg meg is érkezik, saját
lábán, s az asztalra fekszik. A zöld
köpenyektől semmit sem látok, kivetítőn
követem az eseményeket. Levegőt
is alig merek venni, ámulok és bámulok,
főleg a főorvos asszony kézügyességét.
Mire feleszmélek, már a második
műtétnél járunk. Rutin ügy, egy
szürke hályog. A beteg szemét és környékét
sterilizálják. A főorvos asszony
a jódban hisz, nagy találmánynak tartja.
Eztán a szemet hermetikusan körbezárják
egy speciális kendővel. A mozdulat
maga is lenyűgöző. Aztán jönnek
az instrukciók:
– Beszélni szabad, mozogni nem. Lazítsa
el a szemét. Amolyan szemjógának
tűnik. Tizenkilenc perc elteltével újabb
beteg érkezik. Hatvan és hetven közötti
stramm férfi, szintén szürke hályoggal.
Feladat ugyanaz, ám a műtét felénél,
a páciens az orrát próbálja vakarni.
A főnővér határozottan, de kedvesen
utasítja:
– Steril részekhez nem nyúlunk, s kérem,
előtte szóljon! Hát igen, itt aztán
tudnia kell a jobb kéznek, mit csinál a
bal. Kapkodásnak helye nincs, szempillantás
alatt könnyen kisiklik egy rutinmenet
is. A műtét végén jönnek a tanácsok.
– Uszodába, kérem, ne menjen, emelni
pedig csak tizenöt-húsz kilóig!
– Húha, doktornő, az nehéz lesz! A feleségem
annál sokkal többet vásárol! A
következő operáció kicsit komplikáltabb,
hosszabb. Az idős asszony szemnyomása
plusz harminc. Miniatűr műszer
töri lelkesen, majd szívja magába
gyorsan a lencsét. Amikor az új lencsét
helyezi be a doktornő, újszövetségi tanítás
jut az eszembe. „Könnyebb a tevének
a tű fokán átmenni, hogy nem…”
De a lencse már át is bújt, bent is van.
Hála Istennek. Betegünk fedőkötéssel
mosolyog. Továbbállok, Lengyel
Józsefné főnővérrel nézem végig az
osztály többi részét, s közben múltról,
jelenről faggatom.
– Nekem mindegy volt, csak szemészet
legyen – kezdi. Férje a három gyerekkel
ágált a három műszak ellen, végül
a főiskolát is elkezdte, miután harmadik
gyermeke az elemibe kezdett járni.
Kellett a diploma. Amikor idekerült,
rettenetes állapotok uralkodtak
az osztályon. Tizennyolc éve nem festettek,
nem volt akadálymentesített a
bejárat, a nővérek badellával osztották
az ebédet, majd ugyanők mosogattak,
mert kisegítő személyzet arra sem volt.
Csótányok hemzsegtek az alagsorban,
maga a rettenet. Persze ez a múlt. Azóta
kifestettek, megtörtént az akadálymentesítés,
s a főorvos asszony ideje
alatt elkezdődött az átépítés. A paravános
rendszer megszűnt, jöttek a kisebb
kórtermek, újjáépült a műtő. Mesél
a műtétek előtti és utáni feladatokról
is. Operáció végeztével pótolni kell a
folyadékot, kötelező a minimum fél óra
pihenés, majd kísérettel ki lehet menni
a mellékhelyiségbe is. Ideghártyaleváláskor
üvegtesti műtétet végeznek,
ilyenkor szilikonolajjal, vagy gázzal töltik
fel az üvegtesti teret, s a műtét befejeztével
speciális pozíciókat kell felvennie
a betegnek. Muszáj szigorúan
6 • A Mi Kórházunk

együttműködnie, mert újra leválhat a
retinája. A korombeli, retinalevált nőhöz
érkezünk. Épp együttműködik, a
fura pózokat gyakorolja. Főorvos aszszony
lép ki a műtőből, csatlakozik hozzánk.
Három éve vezeti az osztályt. Azt
mondja, az övék a technikai háttér miatt
a leggyorsabban fejlődő orvosi ágazat.
Az új lencsék terén is elképesztő
a fejlődés. A beteget kevésbé megterhelő,
a jobb látást nyújtó beavatkozások
felé halad a szemészet. A sebméretek
legyenek minél kisebbek, a gyógyulás
minél gyorsabb. Egyre jobban terjednek
az egynapos műtétek, például
a szürke hályog beavatkozásoknál.
Szívesebben csinálnának több operációt,
ám kevés műtét finanszírozása
megoldott. Pedig az egynapos operációnak
sok optikai előnye is van, nemcsak
az, hogy a beteg hamarabb hazamehet.
Minél kisebb a seb, annál jobb
a műtét utáni látásélmény. Megjelentek
olyan ambuláns kezelések is, amelyek
már műtéti körülményeket igényelnek.
Ilyenkor gyógyszert juttatnak
a szem belsejébe egy kis tűvel. Rengeteg
ambuláns injekciót adnak, de ez nehezen
összeegyeztethető a műtéti menettel.
A főorvos asszony az intenzív
ambuláns ellátásban látja a jövőt. Ehhez
persze a munkaerő jobb kihasználására
lenne szükség. Katalin szerint az
egészségügyben is fel kell venni a fizetős
szolgáltatókkal a versenyt. Az osztályon
ennek is szeretne megfelelni. Ám
sokszor a telefonos vonalak, a számítógépes
rendszer nem tud lépést tartani.
A betegirányítást átalakítaná, hívókódos
szisztéma kiépítésében gondolkodik.
Egy cég már ígért is neki egy monitort,
amelyen a betegek láthatnák a
behívókódokat. Ám hangos rendszer is
kell, itt természetesen nem minden beteg
lát jól.
– Senki nem látja, mekkora érték, hogy
nálunk megtalálható az OTC készülék,
amely a retina rétegeiről tud nagyfelbontású
képet és információt adni. De
szeretnének egy olyan készüléket is,
amivel még pontosabban tudják bevinni
a műlencséket. Mondjuk egy IOL
mastert, ami sokkal pontosabb optikai
módszer. Minél drágább lencsét szeretnénk
beültetni a betegeknek, annál
fontosabb a precíz szolgáltatás, a pontosabb
beültetés, hiszen az már egy
életre szól. A doktornő bővítené a szolgáltatásokat
is, például, hogy a beteg
megvehesse magának a spéci lencsét,
amit viszont OEP-finanszírozott műtét
során ültetnének be neki. Ez a kórháznak
is jó, mert nem az intézménynek
kell kifizetnie magát a lencsét. Vannak
tehát tervek, panaszok, de örömök is.
– A modern kor elvárásainak megfelelünk,
fő műtéti típusainkban hozzuk a
budapesti elvárásokat, sőt némelyekben
felette is vagyunk. A korszerűtlen
lencseműtéteket tíz százalék alá csökkentettük.
A doktornő büszke a retinadiagnosztikára
és a kezelések fejlesztésére
is. Szeretné erősíteni a gyakorlatban
is jól működő gyermekszemészeti
rendelést.
– Gyermekrendelésre hatalmas az
igény, sok az előjegyzés, hosszú a várólista.
S persze most költöztünk az új
helyre, még jól be kell lakni.
Bazánth Ivola
A Mi Kórházunk • 7

Fiatal Diplomások fóruma
A
november 22–23-án megtartott
Fiatal Diplomások Fórumán
26 előadás hangzott el (az
előadók neveit és az előadások címeit
keretes részünkben közöljük). Az előző
évekhez hasonlóan magas színvonalú
munkákat ismerhettünk meg.
Az előadások többségében jól dokumentáltak
voltak, az előadók pontosan
betartották a megadott időkeretet.
Mindig feltűnő a fiatalok fórumán,
hogy olyan területeket is megközelítenek
előadásaikkal, amelyek
több osztály szakorvosainak is gondot,
problémát jelentenek, de sem tudományos
ülésen, sem főorvosi értekezleten,
sem a kórház egyéb más fórumán
nem kerül szóba. Ilyen volt
most például a Központi Fogda, közkeletű
nevén a „Gyorskocsi utca” által
hozzánk beutalt betegek pszichiátriai
vizsgálata. Az OPNI megszűnése
óta kórházunk látja el a Gyorskocsi
utcai előzetes letartóztatásban lévő
személyek akut pszichiátriai vizsgálatát,
amely sokszor jelentős megterhelés
az osztályon dolgozó kollégáknak.
A 2007 óta ideküldött 346
beutalt 80%-a visszakerült a fogdába,
tehát indokolatlan volt a beutalás.
Az előadás kapcsán a belgyógyászati
osztályon dolgozó kollégák is
megerősítették a sok Gyorskocsi utcából
érkezett indokolatlan beutalás
problémáját. Érdekes előadást hallhattunk
az Együtt programban részt
vevő édesanyák gyógyszereléséről
vagy annak hiányáról, a gyermekkori
fejsérülésekről, a gyulladásos bélbetegségek
genetikai okairól, a partydrogok
végzetes hatásairól, az idősebb
kori teherbeesés lehetőségének
vizsgálatáról. Két fiatal sebész kolléga,
Kolozsi Péter és Bári Attila feldolgozta
a 2005-2012 között kórházunk-
Díjazottak:
I. díj: Dr. Péterfy Nóra (Traumatólógia és Kézsebészeti
Osztály): Haemostasist befolyásoló kezelésben részesülő
csípőtáji törött betegeink vizsgálata a Traumatológiai
és Kézsebészeti Osztályon 2010–2012 között.
II. díj: Dr. Kovács Dóra, Salamon Mónika, Hazay
Máté és Soós Zsuzsanna (II.Bel-Diabetológia és Szülészeti
Osztály) :WHO versus IADPSG krétériumok a
gestatios diabetesz szűrésére
III. díj: Dr. Bári Attila, Dr. Kolozsi Péter, Dr. Szabó
Balázs Előd (Sebészeti Osztály) Appendicitis ma: I.
Diagnosztika; Appendicitis ma: II. Therápia
8 • A Mi Kórházunk

Fiatal Diplomások Fórumának előadói
2012. november 22 (csütörtök)
1. Diabéteszes ketoacidózis előfordulása osztályunk egy éves betegforgalmában
Dr. Benedek–Kováts Emese–Dr. Bodnár Anita – II. Belgyógyászat
2. Armakoterápiás dilemmák az Együtt Program esetei kapcsán
Dr. Pelikán Anett – Pszichiátriai Osztály
3. Nem tervezett áthelyezések a rehabilitációban
Dr. Jobbágyi Anna – Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály
4. Csendes gyilkos – A cystikus pancreas elváltozások képalkotó diagnosztikája
Dr. Jankó Ágnes Irma – Radiológiai Osztály
5. A „8%-os rendelet” első tanulságai a szakrendelésünkön gondozott cukorbetegek
adatainak elemzése alapján
Dr. Hegedüs-Virág Zsófia–Dr. Majtényi Petra – II. Belgyógyászat
6. A Doppler echokardiográfia, mint addicionális diagnosztikus eszköz a szignifikáns
főtörzs (LM) szűkület megítélésében
Dr. Nagy Edit – III. Belgyógyászat
7. Folyamatos szöveti glukózszint monitorozás szerepe a diabetes kezelésében
és gondozásában
Dr. Oláh Roland – II. Belgyógyászat
8. Fejsérülések gyermekkorban
Dr. Fadgyas Balázs – Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztály
9. WHO versus IADPSG krétériumok a gestatios diabetes szűrésére
Dr. Kovács Dóra–Dr. Salamon Mónika–Dr. Hazay Máté–Dr. Soós Zsuzsanna –
II. Belgyógyászat és Szülészet–Nőgyógyászat
10. Gyulladásos bélbetegségek pathogenezise: Fontos környezeti és genetikai
tényezők
Dr. Mályi Kata Sára – I. Belgyógyászat
11. A MODY kalkulátor értéke a monogénes diabetes formák predictiójában
Dr. Bodnár Anita–Dr. Benedek–Kovács Emese – II. Belgyógyászat
12. Gina, avagy amikor a parti az intenzív osztályon ér véget –
Dr. Keller Balázs, KAITO
13. A terhességek kimenetele operatív hiszteroszkópiát követően
Dr. Bollobás Máté – Szülészet–Nőgyógyászat
2012. november 23 (péntek)
1. Perinatalis fehérállományi sérülések következményei
Dr. Hajnal Györgyi, Margit Kórház – Fejlődésneurológiai Osztály
2. Hypertoniás sóoldat inhalátio hatékonysága RSV Bronchiolitisben
Dr. Adonyi Nóra–Dr. Tory Vera–Dr. Szirmai Annamária – Gyermekgyó gyászati
Osztály
3. A Budapesti Központi Fogda által 2007–2012 közötti beutalt személyek pszichiátriai
vizsgálatának néhány karakterisztikus jellemzője.
Dr. Sörös Petra–Dr. Kiss Dániel – Pszichiátriai Osztály
4. Alacsony AMH értékelése az életkor függvényében
Dr. Skriba Eszter – Budai Meddőségi Centrum
5. Egy oligo-anuriás akut veseelégtelen beteg diagnosztikai problémái.
(Esetismetetés. Keressétek és kutassátok a teljes diagnosztikai igazságot.)
Dr. Kálmán Éva – Margit Kórház, II. Belgyógyászat
6. Appendicitis ma: I. Diagnosztika
Dr. Bári Attila–Dr. Kolozsi Péter–Dr. Szabó Balázs Előd – Sebészeti Osztály
7. Appendicitis ma: II. Therápia
Dr. Kolozsi Péter, Dr. Bári Attila, Dr. Szabó Balázs Előd, Sebészeti Osztály
8. Újszülött- és fiatal csecsemőkori epilepsziák szemiológiája
Dr. Telecs Borbála – Margit Kórház, Fejlődésneurológiai Osztály
9. Haemostasist befolyásoló kezelésben részesülő csípőtáji törött betegeink
vizsgálata a Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályon 2010–2012 között.
Dr. Péterfy Nóra – Traumatológiai és kézsebészeti Osztály
10. KAZUISZTIKA: Egy ritka tumor szindróma bemutatása
Dr. Halászteleki Csaba – Margit Kórház, IV. Belgyógyászat
11. Preoperatív tápláltsági állapotok felmérésének fontossága
Dr. Mohácsi Zita – KAITO
12. A normális ejectiós frakciójú hypertoniás betegek genetikailag hajlamosak
az oxidatív stresszre a bal kamrai diastólés dysfunkctioval arányosan
Dr. Pepó Lilla–Dr. Jánosi Olivér–Dr.Vereczkei András – Szülészet-Nőgyógyászat
13. Intrauterin magzati elhalás aneszteziológiai és intenzív terápiás vonatkozásai
– anyai szövődmények
Dr. Kulcsár Edina Linda – KAITO
ban végzett sérvműtéteket, majd öszszehasonlította
a Manninger Jenő
idejében végzett hasonló műtétekkel.
Igazi kuriózum ez kórházunk szakmai
munkájának vonatkozásában. Külön
kiemelendő a II. Bel-Diabetológiai
osztály, innen 5 fiatal kolléga tartott
előadást. Köszönet a Margit Kórház
II.Belgyógyászati-Nefrológiai Osztályának
és Fejlődésneurológiai Osztályának,
akik több előadással tisztelték
meg a fórumot, jóllehet kiválásuk
már előrehaladottnak mondható. Kiváló
előadás volt a végül első helyezést
nyert Péterfy Nóra előadása a csípőtáji
törött betegekről, valamint remekül
dokumentált előadást láthattunk
Telecs Borbálától az újszülött
és csecsemőkori epilepsziák tüneteiről.
Kár, hogy ebben az évben csak orvos
előadó szerepelt a programban, a
többi diplomás szakterület most nem
hozott előadást. Talán jövőre. A tudományos
ülés két napján 102 résztvevő
volt jelen.
A bíráló bizottságot prof. dr.Jánosi
András DSc., dr. Konc János PhD, dr.
Demeter Jolán , dr. Blatniczky László
PhD és dr. Kovács András PhD alkották.
Köszönjük az összes előadónak
az előadásokba fektetett energiát, a
résztvevőknek az érdeklődő figyelmet.
B. M.
A Mi Kórházunk • 9

Győztes lány a Traumatológián
Fiatal Diplomások Fóruma • Péterfy Nóra
Huncut szemek, fekete hajfonat,
egy törékeny lány várt
fehér köpenyben a traumatológia
lépcsőjén. Péterfy Nórára
méltán büszkék az osztály dolgozói:
hiszen a Fiatal Diplomások Fórumán
először nyert első díjat nőként a Traumatológiai
Osztályról.
Csípőtáji törésekről szóló dolgozatát
dr. Detre Zoltán főorvos
kutatásához kapcsolódva kezdte
írni, majd miután önállóan összesítette
az adatokat, meglepő eredményre
jutott.
„Ha az osztályunkra csípőtáji
töröttet szállítanak, számunkra
fontos kérdés a sérült korábbi
gyógyszerelése. A véralvadásgátló
gyógyszerek (pl. Syncumar)
kettős problémát jelentenek. Az
alvadási paraméterek normalizálásához
szükséges idő az ideális
műtéti idő halasztását jelenti,
melynek következtében megnő
az ápolási idő és a ráfordított
gyógyszerigény (K-vitamin,
FFP, vvt) – kezdi el a történetet
Nóra. – Pedig ezekkel a törésekkel
kockázatos váratni a beteget.
Combnyaktörötteknél egy 6–12
órás időablakon belül lenne szükséges
a dislocatió megszüntetése
és a törés rögzítése, különben
azok az erek, amelyek ellátják a combfejet,
maradandóan sérülhetnek, melyek
következménye a letört combfej
elhalása. Általános elv: a sérülés
szövődményének elkerülése, ennek
legjobb módszere a korai mobilizálás.
Ennek elmaradása esetén megnő
a szövődmények száma (felfekvés,
a húgyúti fertőzés, a tüdőgyulladás).
Sikeres műtét után járókerettel már
másnap lábra állhat a beteg.”
Nóra a csípőtáji töréseket dolgozatában
combnyaktörésekre és egyéb
tomportáji törésekre bontotta. 2010
januárjától 2012 áprilisáig a következő
szempontok szerint nézte át mindazokat
a betegeket, akik ilyen töréssel
kerültek az osztályra (majd műtéten
is átestek): szedtek-e a baleset előtt
véralvadásgátlót, mennyit kellett várniuk
a műtétre, mennyi volt az ápolási
idő, történt-e halálozás, illetve hány
10 • A Mi Kórházunk
betegnél kellett transzfúziós kezelést
biztosítani, s kik voltak azok, akiknél
féléven belül valamilyen szövődmény
alakult ki. Az adatokat összehasonlította
azokkal a betegtársakkal, akik
ugyanilyen törést szenvedtek, de nem
szedtek véralvadásgátlót.
„Az volt a furcsa, hogy mindenki
azt várta, akik véralvadásgátlót szedtek,
azoknál rosszabbak lesznek a
mutatók. Azaz: nagyobb a halálozási
arány, több lesz a szövődmény és
a transzfúzió, – folytatja Nóra. – Az
összesített statisztika azonban meglepően
mást mutatott. Szövődmények
tekintetében alig volt eltérés, s
volt olyan év, amikor a halálozás nagyobb
volt azoknál, akik nem szedtek
véralvadásgátlót. Transzfúzió esetében
az egyik töréstípusnál a gyógyszerfogyasztók
jártak jobban, a másiknál
azoknak kellett több transzfúzió,
akik nem éltek véralvadásgátlóval.
Az eredményen mindenki csodálkozott,
ezért nem hagyjuk abba a
kutatást. A dolgozat több kérdést is
felvet. Például azt, hogy a különböző
egyéb betegségek mennyire befolyásolják
a betegek gyógyulását, s lehet,
hogy sok beteg azért nem szedett véralvadásgátlót,
mert egyáltalán nem
járt orvoshoz, s habár általánosan
rosszabb állapotban voltak, nem derültek
ki azok a társbetegségeik, amelyek
miatt itt transzfúzióra szorultak.
Ezt feltételezzük, de az újabb kérdésekre
újabb válaszokat kell találnunk.”
Dr. Péterfy Nóra kórházunk
másodéves rezidense, akit a baleseti
sebészet mellett a kéz- és
helyreállító sebészet érdekel a
legjobban. Jelenleg gyermeksebészeti
gyakorlatát tölti Gyermeksebészeti
és Traumatológiai
Osztályunkon.
Édesapja évekig a kubai élelmiszeripari
kutatóintézetben
dolgozott, Nóra is Havannában
született. Hatéves volt, amikor
a család végleg hazaköltözött. A
spanyol nyelvet azóta sem felejti.
Az orvosi egyetemre azonban
nehezebb volt az út. Nórát a gimnáziumban
a biológia, a fizika, és
a matematika érdekelte, szeretett
lovagolni és kézilabdázni, a
humán tárgyak teljesítésében viszont
alulmaradt. Még az osztályfőnök
is megpróbálta lebeszélni
az orvosi pályáról. De ezt a lányt
keményebb fából faragták. Mivel
pontszáma nem volt elég a SOTÉ-ra,
elkezdte tanulmányait az akkori TFen,
humán-kineziológia szakon. Már
majdnem ott ragadt, amikor barátai
rábeszélték: próbálja meg még egyszer
az orvosit. Másodszor csak két
ponttal maradt le. Ezután egy teljes
évig csak az újabb vizsgára készült.
Harmadszorra már magasan megugrotta
a lécet.
Nóra boldog, hogy a traumatológián
dolgozhat, látszik rajta: megtalálta
a helyét, még akkor is, ha fárasztóak
az ügyeletek. Kamaszként órákig
várakozott ugyanitt egy kéztöréssel,
most már érti miért, átkerült a másik
oldalra. Orvosként tapasztalja: ha sok
a beteg és egyetlen orvos rendel, elkerülhetetlen
a várakozás, hiszen a sürgősség
elve mindent felülír.
Székely Ilona

Stigmatizált gyerekek
Gyermekgyógyászati estek Budán
Stigmák és korlátok címmel tartott
nagyon érdekes és tanulságos
előadást dr. Altmann Anna
főorvosnő, a Gyermekgyógyászati estek
Budán című rendezvénysorozat
keretében, a Budai Gyermekkórházban.
Az előadás lényegében a krónikus
betegséggel, jelen esetben epilepsziával
rendelkező gyermekek indokolatlan
megbélyegzéséről, a velük érintkező
közeg – óvoda, iskola, pedagógusok,
szülők – korlátozó és gyakran korlátolt
viselkedési attitűdjéről szólt.
Altmann Anna szakterülete az epilepsziás
gyermekek kezelése. Több
évtizedes tapasztalattal rendelkezik
ezen gyermek-betegcsoport kezelésében.
Gyakori tapasztalata, hogy ezeket
a gyerekeket a környezetük idő előtt és
indokolatlanul kizárja nagyon sok tevékenységből,
amelyből következik,
hogy nem tudnak hasonló életminőséghez
jutni, mint egészséges kortársaik.
Pedig a megkülönböztetés, a korlátozás
indokolatlan. A társadalmi közeg,
elsősorban a pedagógusok befogadói
attitűdjét kellene fejleszteni.
A WHO-nak már jó ideje van ajánlása
arról, hogy az epilepsziával élő
emberek a társadalom befogadott tagjaiként,
képességeik szerint dolgozhassanak
és életminőségük közelítse
meg az egészségesekét. Mit jelent az,
hogy epilepsziás – tette fel a kérdést
Altmann Anna. Minden epilepsziás
más és más – válaszolt is rögtön az önmagának
feltett kérdésre. Fontos tény,
hogy a rohamok időtartama elenyésző
az élettartamhoz képest. Változtak, de
még nem eléggé változtak az epilepsziás
betegséggel kapcsolatos nézetek
is. Az 50-es években az Egyesült Államokban
és Angliában még megtiltották
az epilepsziás betegek házasságát,
az USA bizonyos államaiban sterilizációjukról
szóló törvény volt érvényben.
Angliában csak a 70-es években
helyezték hatályon kívül ezeket a törvényeket.
Miért speciális betegség a gyermekkori
epilepszia –tette fel ismét a kérdést
Altmann doktornő. A rohamok
között egy epilepsziás gyermek teljesen
tünetmentes, de mindig ott lebeg
a feje fölött Damoklesz kardja, amely
a lehetőségeit folyamatosan korlátok
közé szorítja. Ezzel megváltoztatja a
helyzetét a családban, az óvodában-iskolában,
a társadalomban. Az epilepsziás
kisgyermekek kétharmada meggyógyul,
kinövi betegségét, de ahhoz,
hogy egészséges felnőtt legyen nem
elég a rohammentesség. Meg kell találni
azokat és csak azokat a korlátokat,
amik feltétlenül szükségesek, figyelembe
véve a gyermek életkorát, a
család körülményeit, szokásait. A szomorú
tény mégis az, hogy bár az epilepsziás
betegek kétharmada rohammentes,
ennek ellenére kétharmaduk
rokkantnyugdíjas, háromnegyed részük
aluliskolázott. Nem tudnak tehát
megfelelően integrálódni a társadalomba.
Az okok többrétűek – folytatta
előadását Altmann főorvosnő. Egyrészt
a társadalmi közeg elutasító attitűdje,
az orvostársadalom hiányos ismeretei,
a betegek csökkent önértékelés,
a habilitáció és rehabilitáció hiánya,
a felelősségvállalás hiánya. Gyakori
probléma, hogy maguk a szülők
sem fogadják el beteg gyermeküket,
sőt még gyermekük
elől is
megpróbálják
titkolni a betegséget.
Majd ha
már megtudták
a gyermekek
a betegséget,
utána a szülők
„túlféltik” őket,
s nem a képességeiknek
megfelelő,
reális elvárásokat
támasztanak
velük
szemben. Ne feledjük: az előítéletek
fő forrása a tudatlanság miatt érzett
tehetetlenség. Így a sikeres rehabilitációnak
korszerű ismereteken kell
alapulnia. Orvosi részről a megmaradt
képességek fejlesztésén, a pedagógusok
részéről a gyermek képességeinek
megfelelő oktatáson, a társadalom részéről
anyagi támogatáson. Fontos,
hogy a szülő, a szakorvos, a védőnő, a
pedagógus azonos nyelven beszéljen,
ne egymás ellen dolgozzon. Fontos
tudni, hogy nincs az epilepsziás betegségre
speciálisan jellemző viselkedési
zavar. Nincs olyan fejlesztő módszer,
ami az epilepsziás betegeknél tilos. A
gyermek képességeinek megfelelően
tanulhat, sportolhat, használhat fogszabályozót,
kaphat oltásokat, nézhet
TV-t, használhat számítógépet, szórakozhat,
dolgozhat, sőt szoptathat is.
Néhány szakma és sporttevékenység
van csak tiltólistán, azt viszont ismerni
kell. A szórakozásoknál is a veszélyekre
kell felhívni a figyelmét inkább,
mint tiltani – összegzi tapasztalatait
a főorvosnő. Fontos az önállóságra
nevelés, az elengedés szülői attitűdje
is. Így kevésbé alakulnak ki pszichés
problémák, önértékelési zavarok, depresszió.
„A legnagyobb hiba, amit az
orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül
próbálják meggyógyítani, hogy az
elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig
az elme és a test egy, és nem szabadna
külön kezelni.” –idézi majd egyórás
előadása végén Platónt Altmann
Anna, s csak egyetérthetünk vele.
B. M.
A Mi Kórházunk • 11

Január
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31
Február
Március
H K Sz Cs P Sz V H K
Sz Cs P Sz V
1 2 3
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10 4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17 11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24 18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28
25 26 27 28 29 30 31
Július
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31
Augusztus
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31
Szeptember
H K Sz Cs P Sz V
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Szent János Kórház és
Észak-budai Egyesített Kórházak
Április
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30
²º¹³
Május
Június
H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5
1 2
6 7 8 9 10 11 12 3 4 5 6 7 8 9
13 14 15 16 17 18 19 10 11 12 13 14 15 16
20 21 22 23 24 25 26 17 18 19 20 21 22 23
27 28 29 30 31
24 25 26 27 28 29 30
Október
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31
November
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30
December
H K Sz Cs P Sz V
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Húszéves a Computer Tomográfunk
14 • A Mi Kórházunk
Tudományos ülést szervezett
október 25-én a Szent János
Kórház Radiológiai Osztálya a
Computer Tomográfia (CT) laboratórium
20 éves működésének évfordulója
alkalmából.
A CT a XX. század talán legforradalmibb
diagnosztikai fejlesztése, jelentősége
a röntgen sugarak felfedezéséhez
mérhető. A CT-k is röntgen
sugarat használnak a felvételek elkészítéséhez,
de a sugarak nem filmet
exponálnak, hanem detektorok
segítségével érzékelik őket, majd a
detektorokból nyert villamos jelekből
számítógép segítségével készítik
el a rekonstruált keresztmetszeti
képet. A CT kifejlesztéséért Godfrey
Hounsfield (Nagy-Britannia) és Allan
Cormac (USA) 1979-ben orvosi Nobel-díjat
kaptak. A CT az első képalkotó
technika, amely lehetővé tette a test
mélyebb struktúráinak szeletről szeletre
történő vizsgálatát. Az első CTket
Amerikában alkalmazták az 1970-
es években, Magyarországon először
az Orvostovábbképző Intézet jutott
készülékhez a 80-as években.
A Szent János Kórházban 1992-ben
került beszerzésre az első CT készülék.
A tudományos ülésen dr. Sági Sarolta
főorvosnő, a CT labor akkori vezetője,
jelenleg a Szent Margit Kórház radiológiai
osztályvezetője emlékezett az izgalmas
kezdeti évekről. 1992-ben betanulásra
egy Simens Sireton készüléket
kapott az osztály. A diagnosztikus
eljárás betanulásában az OITI, az Érsebészeti
Klinika és a Radiológiai Klinika
orvosai segítettek. Ki kellett alakítani
a helyiséget is a készülékhez, hiszen a
nagyméretű számítógépes egység, generátor,
vezérlőpult, klímaberendezések
társultak a páciensasztalhoz és
a gantry-hez. Ez a helyiség egyébként
20 éve ugyanott működik, a Traumatológiai
épület
földszintjén.
Ennek a készüléknek
vívmánya
volt már,
hogy direkt módon
ábrázolni
tudta a központi
idegrendszert,
vi szont egy koponya
vizsgálat
még 8-10 percig
tartott, 10 mmes
szeletvastagságú
képeket
készített, s egy
perc alatt két szeletről tudott felvételt
készíteni. Még ugyanezen év áprilisában
kapott a kórház egy Elscint Exel
2400 Elit készüléket. Ez egy harmadik
generációs, a test teljes kivizsgálására
alkalmas készülék volt, amelynek
gantry-je már dönthető volt, s választható
volt a szeletvastagság is, amelyről
felvételt kívántak készíteni (a legkisebb
2 mm). Tizenkét évig szolgálta
a betegellátást, a napi rutinvizsgálatokat,
a kezdetben 6, később 7 napot
ügyelő sürgősségi betegellátást.
2004-ben új, már szeletes spirál
elven működő készüléket kapott
a kórház. Ezzel a CT-vel a legkisebb
szeletvastagság, amelyről felvételt lehetett
készíteni 1,5 mm volt és gyorsabban
készítette el a képeket is. Ez
a készülék csak 3 évig volt használatban,
2007. februárjában egy új Bright
Speed GE készülék került kórházunkba,
amely a mai napig szolgálja a betegellátást.
Ez egy négy szeletes spirál
készülék, amely a rutin alkalmazás
mellett virtuális endoszkópiák és
angiográfiai vizsgálatok elvégzésére
is alkalmas. A fejlesztés azonban nem
állt meg, fejezte be előadását, s a CT
készülékek János kórházi történetének
ismertetését Sági főorvosnő.
Ma már a legmodernebb
készülék 256 szeletes
spirállal rendelkezik, s az
expozíciós ideje is egyre rövidebb.
A következő előadásban
dr. Bakos Mária főorvosnő,
a radiológiai osztály jelenlegi
vezetője a CT szerepét
a sürgősségi ellátás jelentősége
szempontjából közelítette meg. Egy
beteg sérülésekor fontos a diagnosztika
gyorsasága, az időfaktor, amely
alapján a beavatkozásról a döntést
meg lehet és meg is kell hozni. A budai
terület 650 ezres ellátási területe,
valamint a hozzá tartozó agglomeráció
lakossága évi kb. 15 ezer beteg CT
vizsgálatát teszi lehetővé. Ez havonta
hozzávetőlegesen 1240 beteg vizsgálatának
elvégzését és leletezését jelenti,
amely óriási terhet ró a szakorvosokra
és szakasszisztensekre, adminisztrátorokra
egyaránt. CT vizsgálatot
kérhetnek a traumatológiai
sérülésekhez, a stroke-hoz, szemészeti,
gégészeti, belgyógyászati indikációkhoz
egyaránt.
Tóka Magdolna főorvosnő a gyermekradiológia
irányából közelítette
meg a CT jelentőségét. A gyermekkori
CT vizsgálatok legnagyobb részét a
traumatológiai esetek, balesetek, törések
következményeként szükséges
indikációk adják. Hangsúlyozta, hogy
a növekedésben lévő szövetek fokozottan
sugárérzékenyek, s ezért a leghatásosabb
sugárvédelem: a vizsgálatok
kellően átgondolt indikációja.
A CT vizsgálatot végző szakszemélyzet
gyermekeknél a legrövidebb idő
alatt a legkisebb sugárexpanziót alkalmazzák.
Ebből adódóan gyermekeknél
csak akkor végezzünk CT vizsgálatot,
ha más diagnosztikai módszertől
nem várhatunk megfelelő diagnózist
– hangsúlyozta előadása végén
Tóka főorvosnő.
B. M.

Együtt a mellrák ellen
15 éves az Emlő-klub
Immár 15. éve működik Kórházunkban
az E-klub, amely rövidítés
Emlő-klubot takar, de ők maguk
gyakran beleértik a rövidítésbe az
Erőt és az Egzisztenciát is. A Magyar
Rákellenes Liga XII. kerületi szervezeteként
csendben teszik a dolgukat,
biztosítanak (sors)közösséget az emlődaganattal
küzdő betegeknek.
Bár nem szereti, ha mondják róla,
de a Klub lelke, energiát adó centruma
dr. Demeter Jolán főorvosnő, kórházunk
Mammográfiai Centrumának
vezetője. Aki maga is átesett és legyűrte
ezt a betegséget, s a Klub működtetésével
szívügye, hogy reményt, ismereteket
és életvezetési technikákat adjon
hasonló sorsú betegtársainak.
A Klub 1997. szeptemberében alakult,
elsősorban XII. kerületi emlőbetegek
részvételével. Jelenleg tagjainak
száma 80 fő körül jár. Havonta
egy alkalommal, szeptembertől áprilisig
minden hónap harmadik szerdáján,
15–18 óra között találkoznak
rendszeresen a Szent János Kórház
Auditóriumában. Minden év májusában
egy egynapos kirándulást szerveznek
az ország valamelyik városába.
Meglátogatták már közösen, Pannonhalmát,
Gödöllőt, Vácot, Veszprémet,
Esztergomot és Párkányt, Kecskemétet,
Nagyköröst, Zircet, Komáromot,
Martonvásárt és Győrt. Évente egykét
alkalommal szintén együtt valamelyik
múzeumba is elmennek.
A havi rendszerességű klubdélutánjaikon
gyakran hallgatnak ismeretterjesztő
jellegű tudományos előadásokat
valamilyen rákbetegségről,
amelyeket a kórház orvosai tartanak
Demeter főorvosnő kérésére.
Ősszel például dr. Varga Antal főorvos
úr tartott nagyon érdekes és laikusoknak
is érthető, izgalmas előadást a
leggyakoribb nőgyógyászati daganatos
betegségekről, dr. Székely György
főorvos úr az emésztőszervi daganatos
betegségekről, dr. Kerkai Györgyi
főorvosnő a melanómáról, dr. Lukács
Judit főorvosnő a tüdődaganatokról.
E daganatos betegségek kapcsán
az előadók hangsúlyosan beszélnek
mindig a prevenció és szűrések
fontosságáról, a felismerhető tünetekre
való odafigyelés jelentőségéről,
a betegséggel való reális szembenézés
fontosságáról,
a műtétek
és az utókezelések
sikereiről,
esélyeiről.
Az előadásokat
követő beszélgetések
kapcsán
gyakran
merül fel sok
varázsszerhez
és táplálék-kiegészítőhöz
fűződő
téveszme,
hiedelem, amit
a jelenlévő orvosok nagy tapintattal
próbálnak a helyükre tenni. Ezekre
a klubfoglalkozásokra a tagok maguk
szervezik a büfét. Remek süteményeket
sütnek, zöldségeket, gyümölcsöket
hámoznak és formáznak,
mindig nagyon gusztusos a büféasztal.
A klubnap végét mindig tornával
zárják. A novemberi klubfoglalkozáson
ajándékokat készítettek, amelyeket
a karácsony előtti napokban szoktak
szétosztani a Krónikus Belgyógyászati
Osztály kevéssé látogatott betegeinek.
Évente egy alkalommal eljön
hozzájuk Juhász Krisztina pszichiáter
főorvosnő, aki segít a betegség
feldolgozásában, a pozitív életvezetési
stratégiák kialakításában. Tizenöt
éves fennállásuk során vendégül
látták már többek között Göncz
Árpádnét, Csákányi Esztert, Kulka
Jánost, Moór Mariannt, Darvas Ferencet,
Lukács Sándort.
Az E-klub működésének anyagi
alapjait elsősorban a tagdíjakra építik,
amely évente 1000 Ft nyugdíjasoknak,
2000 Ft keresőknek. A befolyt
tagdíjakhoz még egyszer anynyit
hozzáad támogatásként a Magyar
Rákellenes Liga is. Az utóbbi két
évben pedig évi 100 ezer forinttal támogatja
ezen felül a klub működését
a Hegyvidéki Önkormányzat. Igazi
civil klub, önvédő-segítő szervezet
az E-klub, ami tagjai aktivitásnak teret
adva és motiválva segíti őket, segítik
saját magukat a túlélésben, a jobb
életminőség megteremtésében. Mert
a sorsunk azért rajtunk is múlik.
Sz. I.
A Mi Kórházunk • 15

Hogyan alakul ki a rákos daganat
Előadás az E-klubban
16 • A Mi Kórházunk
Dr. Varga Antal főorvos úr, az
onkológiai gondozó vezető
főorvosa tartotta a Liga szeptember
19- rendezvényén az első előadást,
mindjárt a mindenkit érintő
nőgyógyászati daganatokról.
Az emberi szervezet, organizmus
keletkezése leginkább a világ keletkezésével,
az ősrobbanással rokonítható.
Az, hogy lényegében
egyetlen megtermékenyített
petesejtből egy nagyon differenciált
organizmus alakul ki
– az bonyolult biokémiai folyamatok
eredménye. Ezeket
a folyamatokat a sejtek genetikai
állománya szabályozza.
Az emberi szervezet működése
során sejtjeink folyamatosan
lecserélődnek,
megújulnak. A szervezet növekedési
fejlődési szakaszában
több új sejt keletkezik,
mint amennyi elpusztul, és
Különböző szövetek, szervek
alakulnak ki, aminek végén
létrejön a felnőtt ember. Felnőttkorban
aztán ez a folyamat
leáll, a keletkező és az elpusztuló
sejtek egyensúlyba
kerülnek, majd az öregedési
szakaszban a sejt pusztulás
kerül előtérbe. Rosszindulatú
daganat akkor alakul
ki, amikor bizonyos sejtcsoportok
genetikai állománya
megváltozik, „örökéletű” genetikai
programmal kezdenek
bírni, melyet már a szervezet
védekező mechanizmusai nem
tudnak leállítani. Hogy ez pontosan
mikor történik – bár óriási ismeretanyag
keletkezett ebben a témában –
még nem egészen értjük.
Rákos sejtek folyamatosan keletkeznek
szervezetünkben – mondja
mindenki megdöbbenésére Varga
Antal, naponta kb. 1 millió, ami 1
cm 3 -nél kisebb területet foglal el. Immunrendszerünk
azonban, amíg jól
működik, elpusztítja ezeket a rákos
sejteket.
Ezt a hallatlanul bonyolult működést
megzavarhatják és kóroki
szerepük a rák kialakulásában bizonyított
pl. HPV vírusoknak, de
ugyancsak kóroki szerepe bizonyított
az ionizáló sugárzásnak, a dohányzásnak,
is. Elmondható ez a
számos civilizációs ártalomként jelentkező
környezetszennyezésről, a
táplálkozási szokások megváltozásáról,
vegyszerek, élelmiszer-tartósító
anyagok mértéktelen elterjedéséről
és szinte a sort a végtelenségig
folytathatnánk.
Az egyértelműen bizonyított, hogy
a rák genetikai eredetű betegség, melyet
génjeink mutációja okoz. Ebből
következik, ahogy minden ember genetikai
állománya is különbözik, az
azonos típusú rákbetegségek is különbözőek.
A modern rákgyógyítás éppen
ezért igyekszik az adott személyre vonatkozó
leghatásosabb terápiát alkalmazni.
A rákos daganatok sokfélesége
miatt ezért általános rákgyógyszer
nem létezik. Az eddigiekből következik,
hogy a cél a rákos daganatok minél
korábbi felismerése, hogy minél
kisebb volumenű daganatot kelljen
gyógyítani. Ezt célozzák a szűrővizsgálatok.
Óriási fejlődés van a képalkotó
vizsgálatok területén (ultrahang,
CT, MR, PET CT), amelyek egyre kisebb
méretű tumorok felismerését teszik
lehetővé.
Főorvos úr külön beszélt az egyes
lokalizáció szerinti nőgyógyászati
rákokról. Így a szeméremtest
rákról, amely főként
az ösztrogén szint csökkenése
után jelentkezik, de
korai felismerés esetén műtéttel
jól gyógyítható. Említette
a hüvelyrákot, amely ritkán
fordul elő ugyan, de gyakran
rossz kimenetelű, s nagy műtéti
beavatkozás szükséges eltávolításához.
A méhnyakrák
hátterében a HPV vírus áll,
bármely életkorban előfordulhat.
Korai stádiumban a
méh megőrzése mellett jól
gyógyítható. Kifejlesztették
a védőoltást, amelyért orvosi
Nobel-díjat adtak. A méhtest
rák szűréssel való felismerése
nehézkesebb, leggyakoribb
tünete a menopauzában is jelentkező
vérzés. Ennek tisztázása
szakorvosi feladat. Hajlamosító
tényező a hosszú
menstruációs idő, az elhízás,
a cukorbetegség, a 30 év feletti
első terhesség vagy a nemszülés.
Az ováriumdaganat
bár nem túl gyakori, de nehezen
és sokszor csak későn diagnosztizálható.
A korai stádiumban végrehajtott,
gyors műtét jelentheti a hatékony
megoldást. Végül, de persze előfordulását
tekintve a leggyakoribb nőgyógyászati
daganat, az emlőrák. Ennek
korai felismerése rendszeres mammográfiai
vizsgálattal lehetséges. Ettől
eltekintve rendkívül fontos a nők
önvizsgálatra való felkészítése – fejezte
be előadását Varga főorvos úr. Ami
persze a jelenlévő, hasonló betegségben
szenvedő hallgatóságnak nem vigasz,
de mindenki másnak előremutató
tanulság.
B. M.

Holisztikus szemlélet,
team-munka, beteg-edukáció
Színvonalas, a napi problémára
reagáló, konkrét javaslatokat is
felvető tudományos ülést tartottak
szakdolgozóink. November 14-én
a Szakdolgozói Tudományos Nap keretében
10 előadás hangzott el. Az előadások
sokféle területről, s legnagyobb
örömünkre mindhárom kórházból érkeztek.
Mint minden ilyen akalommal,
most is sűrítetten szembesülhetünk
szakdolgozóink óriási tapasztalatával,
felkészültségükkel, betegek iránti elkötelezettségükkel.
Elhangzott előadások
Bereczné Babus Eszter: Integrált szülő–csecsemő–kisgyermek
konzultáció, mint új szakma és
lehetőség a gyermekellátás területén
Csernákné Marton Veronika: Az ellenanyagszűrés
szerepe a biztonságos betegellátásban.
Eisenhauerné Fördős Andrea: Gesztációs
diabeteses kismamák korszerű, holisztikus ellátása
Finta Erika–Reithofferné Kiss Mária:
Aktivizáló betegápolás a Mozgásszervi Rehabilitációs
Osztályon
Guth Hanga Virág: Szellemi hanyatlás idős
korban – ezzel járó ápolási és gondozási problémák
az Ápolási Osztályon
Heintz Bernadett: „Csúúúcs:) Tábor”
Jakabné Harcsa Erzsébet : A teammunka jelentősége
a Budai Trauma Centrumban”
Pánti Mária: Incontinens betegek higiénés ápolása-gondozása
az Ápolási Osztályon
Tóth Ivett: A szülésre felkészítő tanfolyamok hatása
a szülés megélésére
Szuhán Andrea: Nephrológiai betegek oktatása
A mostani előadók közül többen
hangsúlyozták a betegekhez való
hozzáállás holisztikus szemléletének
fontosságát. A test sokszor a lelki
problémáktól, a konfliktusok feldolgozatlanságától,
a kibeszélés hiányától
beteg – hívta fel a figyelmet
Eisenhauerné Fördös Andrea előadásában,
de érintette e témát Heinz Bernadett
„Csúúúúcs táborról” szóló előadása
és Babus Eszter integrált szülő–
csecsemő–kisgyermek konzultációról
szóló előadásában is. Fontos minden
érintett bevonása a neuralgikus tünetek
megszüntetéséhez. Majdnem minden
előadó a teammunka fontosságát
is hangsúlyozta. Érdekes, hogy az inkább
individualitásra épülő orvosi attitűd
mellett a szakdolgozók mennyire
a teammunka fontosságát, az egymásrautaltságot
hangsúlyozzák.
Szintén több előadó szólt az életkor
és az ezzel együttjáró krónikus betegségek
növekedése következtében előálló
ápolás szerepének növekedéséről.
Tovább élünk, többet töltünk betegen
és betegek körül életünkben, fontos a
szakszerű ápolás, s az ehhez szükséges
eszközök, tárgyi kultúra fejlesztése is.
Végül szintén majdnem minden
előadás hangsúlyozta
a beteg-edukáció
fontosságát,
a betegek és környezetük
bevonását
a gyógyulási folyamatba,
s a prevencióba
is. Az öttagú
zsűrinek nehéz
dolga volt a bírálat
során. A Bíráló
Bizottság elnöke
dr. Jánosi
András profeszszor
úr volt, tagjai
pedig: Csalári
Erika szakoktató,
Lőrincz Veronika, Tunyi Tünde és
Bódis Nikolette főnővérek, diplomás
szakápolók.
I. helyezést ért el Bereczné Babus
Eszter, a gyermekosztály főnővére
„Integrált szülő–csecsemő–kisgyermek
konzultáció, mint új szakma és lehetőség
a gyermekellátás területén”
című előadásával. A díjjal 75 000 Ft
pénzjutalom is járt.
II. helyezett lett a Budai Gyermekkórház
teamje Heintz Bernadett,
Csáki Eszter, Zimonyi
Krisztina „Csúúúúcs:) Tábor”-ról
szóló előadása, amely túlsúlyos gyermekek
mozgással, diétával, szociális
programokkal egybekötött táboroztatását
mutatta be. A helyezéssel 55 000
Ft díjazás is járt.
III. helyezést ért el Guth Hanga
Virág „Szellemi hanyatlás idős
korban – ezzel járó ápolási és gondozási
problémák az Ápolási Osztályon”
című előadásával. A pénzjutalom ebben
az esetben 40 000 Ft volt.
Ezen kívül a FESZ (Független Egészségügyi
Szakszervezet) felajánlott egy
közönségdíjat, amelyet az összegyűjtött
szavazatok alapján Tóth Ivett „A
szülésre felkészítő tanfolyamok hatása
a szülés megélésére” című előadása
nyerte el. A díj egyhetes üdülés két személy
részére a FESZ balatoni üdülőjében,
választható időpontban. A FESZ
elnöke, Zalatnai Zoltán, felajánlott egy
különdíjat is, amelyet Eisenhauerné
Fördős Andrea „ Gesztációs diabeteses
kismamák korszerű, holisztikus ellátása”
című előadása nyerte el. A díj szintén
egyhetes balatoni üdülés két személy
részére. Minden résztvevő előadó
ezen túl kapott egy 5000 Ft-os vásárlási
utalványt és az Ecolab által felajánlott
ajándékcsomagot. Köszönjük
az Ecolabnak, hogy évek óta támogatja
a szakdolgozók rendezvényeit.
Sz. I.
A Mi Kórházunk • 17

9. Intézeti Diabetes Nap
2012. november 8.
Kilencedik alkalommal került
megrendezésre intézetünkben
az egész napos, orvosok és szakdolgozók
számára egyaránt akkreditált
továbbképző előadás sorozat.
Ezúttal a délelőtti programot három
nagy tematikus blokkra osztottuk.
Az első, Blatniczky főorvos úr koordinálásával
a diabétesszel szövődött
terhesség, az 1-es típusú diabetes
prevenciója, valamint a gyermekdiabetes
ellátás szakmai és társadalmi-szociális
aspektusait járta körül.
A Budai Gyermekkórház szakemberei
(Blatniczky főorvos úr, Szabó Gabriella
és Pész Andrásné diabetológiai
szakápolók) mellett előadást tartott e
blokkban a Magyar Diabetes Társaság
Terhesdiabetológiai munkacsoportjának
vezetője, a Honvédkórház
Diabetes szakrendelésének főorvosa,
Baranyi Éva docens asszony is. A második
témakör a cukorbetegség határterületi
kérdéseivel foglalkozott,
vezetését prof. dr. Winkler Gábor vállalta
magára. Előbb Lengyel Zoltán
főorvos úr ismertette a cukorbetegség
és a daganatképződés összefüggését,
a kérdést mind a cukorbetegeken
megjelenő tumoros betegségek,
mind a daganatok mellett kialakuló
diabetes szemszögéből megközelítve.
Ezt követően Krizsán Mária adjunktusnő
dialízisre szoruló cukorbetegek
18 • A Mi Kórházunk
kezelésének speciális
szempontjait,
Steiner Tamás
adjunktus az
időskori diabetes
gondozásának sajátos
aspektusait,
majd Soós Zsuzsanna
doktornő
a májbetegségek
és a diabetes
kapcsolatát foglalta
össze. A harmadik
tematikus összeállítás, Hajós
Péter főorvos üléselnökségével a
cukorbetegség kezelésének aktuális
kérdéseit foglalta keretbe. Előadás
hangzott el a glukagonszerű peptid
(GLP)-1 kezelés új távlatairól (prof.
dr. Winkler Gábor), a premix inzulinkezelés
lehetőségeiről – bemutatva
a hagyományos konzervatív kezelést,
„intenzifikálásának”
módozatait és az analóg inzulinkeverékekkel
történő
prandialis premix kezelés
formáit is – (Czégeni
Anna főorvos). A közvéleményt
alaposan felborzoló
„8%-os rendelet” hátteréről
és szakrendelésünk ezzel
kapcsolatos tapasztalatairól
(Hegedűs-Virág Zsófia
dr.), valamint a dipeptidil
peptidáz (DPP)-4 gátlók
differenciálterápiájáról
(Polyák Annamária főorvos) számolt
be.
A délutáni előadások Eisenhauerné
Fördős Andrea a II. Belgyógyászat főnővére
irányításával a diabetes edukáció
jelentőségét állította a középpontba. Patai
Csilla diabetológiai szakápoló az inzulinkezelés
során előforduló hibákról,
buktatókról és elkerülési lehetőségeikről
beszélt, Nagy Henriett diabetológiai
szakápoló a betegközpontú, személyre
szabott oktatás, Eisenhauerné Fördős
Andrea a lábápolásról és oktatásának
fontosságáról tartott előadást.
A délután második részében
forgó rendszerben, kiscsoportos
megbeszélésekre került sor. A megbeszélendő
kérdések között szerepelt
inzulinbeadó tollak (HumaPen
Luxura, Novopen 4, SoloStar,
ClicStar) használatának elsajátíttatása,
a Victoza (lirgalutid), valamint
analóg inzulinok alkalmazását elősegítő
oktatócsomagok bemutatása, új vércukormérők
(DCont Ideal), továbbá, interaktív
betegoktató térképek ismertetése.
A workshopokat nagy gyakorlatú,
betegoktatást rendszeresen végző
diabetológiai szakápolók, Regős Krisztina,
Nagy Henriett, Pész Andrásné,
Szabó Gabriella, Németh Katalin, valamint
Eisenhauerné Fördős Andrea vezették.
A rendezvényre előzetesen 252 jelentkezés
érkezett, az ország minden
részéből. Végül 275-n regisztráltak (orvos
67 fő:, szakdolgozó 208 fő:). Szponzoraink
támogatása ezúttal is lehetővé
tette, hogy a részvétel ingyenes lehessen,
s a résztvevőket kávéval, frissítővel
és hideg ebéddel is vendégül lássuk.
A rendezvényt dr. Torgyik Pál, intézetünk
orvos igazgatója nyitotta meg, s a
délelőtt egy részén Lászlóné Dezső Kornélia
ápolási igazgató, valamint prof.
dr. Jánosi András tudományos igazgató
is megtisztelte jelenlétével.
A résztvevők nagy száma, egész napos
kitartása, kérdésekben is megnyilvánuló
élénk érdeklődése arra készteti a
szervezőket, hogy 2013-ban is meghirdessék
e továbbképző rendezvényeket.
E konferenciasorozat Eisenhauerné
Fördős Andreának köszönheti elindulását,
az ő és munkatársai szervezőkészségét,
lelkesedését, elkötelezettségét
tükrözi a mostani egész napos rendezvény
sikere is. Köszönettel tartozunk
intézetünk vezetésének is, hogy
teret adott és immár kilencedik alkalommal
segítette e továbbképzés megvalósulását.
prof. dr. Winkler Gábor
szakmai koordinátor

Kongresszusok
Visegrádi négyek a jobb pszichiátriai ellátásért
A
Visegrádi Négyek részvételével
2012. október 18–20. között
került megrendezésre a
Pszichiátriai Ápolók II. Nemzetközi
Konferenciája. A kezdeményezés
2011 szeptemberében indult útjára a
szlovákiai Radaván. A szervezőbizottságban
kórházunk dolgozói is képviseltették
magukat. Zalatnai Zoltán a
Magyar Pszichiátriai Társaságot képviselte,
Tunyi Tünde, a MESZK pszichiátriai
tagozatvezetőjeként vett
részt a szervezési munkában. A konferencia
hivatalos programját megelőzően
a „0. Napon” külföldi vendégeinkkel
meglátogattuk a parlamentet,
egy buszos „körutazás” keretében
megmutattuk Budapestet. Aznap este
a 4 ország ápolásvezetői és a pszichiátriai
tagozatvezetők
munkavacsorán
vettek
részt. Másnap
délelőtt
külföldi vendégeink
meglátogatták
az Állami
Egészségügyi
Központot
és megtekinthették
a pszichiátria
osztályt
is. A konferencia
megnyitóján díszvendégként
jelen volt dr. Kurimay Tamás a Pszichiátria
Osztály osztályvezető főorvosa,
mint a lelki egészség kormányzati
szakértője is. A pszichiátriai ápolás
tagozat kezdeményezésére elnök
úr támogatásával felterjesztettük a
szakma három jeles képviselőjét Pro
Sanitate díjra, melyet a minisztérium
elfogadott. A konferencia megnyitója
után az elismeréseket Beneda Attila,
az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke
adta át. A plenáris előadások
nagy sikert arattak, különösen „az
ország toxikológusa” dr. Zacher Gábor
előadása, aki nagy népszerűségnek
örvend a pszichiátriai szakdolgozók
körében is. A konferencia második
napján a délelőtt a Lelki Egészség
Világnapja jegyében zajlott. Intézetünk
ápolási igazgatója, Lászlóné Dezső
Kornélia üléselnökként vezette le
az első szekciót Móricz Istvánné ápolási
igazgató asszonnyal együtt. Délután
külön szekcióban kerültek bemutatásra
az alternatív terápiák, melyeknek
létjogosultsága és helye van a
pszichiátriai ellátásban. Az este fénypontja
a gálavacsora volt, mely sokszínű
és szórakoztató is volt egyben.
A konferencia záró ceremóniáján került
aláírásra a Budapest Deklaráció,
melyben lefektettük a jövőbeni
együttműködési szándékainkat és
feladatainkat. (A deklaráció a kamara
honlapján megtekinthető). A konferencia
zárásaként díjaztuk a közönség
által legjobbnak ítélt előadást és
a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt
előadást is. A közönségdíj nyertese:
Irinyi Tamás: ‚Menni vagy maradni
Döntés a lelki egészség tükrében” című
előadása lett. A szakmai díj nyertese
pedig mgr. Ján Bĕhounek Cseh
Köztársaság) – „Projekt út, hogyan
javítsuk a betegek együttműködését a
kezelésnél” című előadása. 2013-ban
Prágában szervezik meg a III. Nemzetközi
pszichiátriai ápolói konferenciát,
melyben a Visegrádi Négyek országaként
várnak bennünket.
Tunyi Tünde főnővér
I. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia
A
Best Western Hungaria Hotelben
2012. október 25-26-án
Budapesten került megrendezésre
az IME Az egészségügyi vezetők
szaklapja kezdeményezésével és támogatásával
az I. IME Országos Infekciókontroll
Továbbképzés és Konferencia.
A konferencia meghívott előadói
között szerepelt Paller Judit országos
tisztifőorvos, Ludwig Endre, Szalka
András, Prinz Gyula, de a GYEMSZIből,
az Országos Epidemiológiai Központból
valamint az ország különböző
helyein fekvő kórházakból is érkeztek
a szakma képviselői a színvonalas
rendezvényre. Kórházunkat
előadóként és levezető elnökként
a kórházhigiénés osztály vezetője,
résztvevőként az osztály dolgozói közül
többen is képviselték.
Sajnos azonban leginkább csak a
szakma képviselői voltak jelen a rendezvényen.
Pedig a szervezők nem titkolt
célja igazából az lett volna, hogy
az egészségügyi vezetők figyelmét felhívja
az egészségügyi ellátással összefüggő
fertőzések növekvő problémájára.
Rávilágítson arra, hogy az egyetlen
eszköz, ami a jelenlegi járványügyi
helyzetben a kezünkben van, az a megelőzés!
Mert gyógyítani egyre kevésbé
tudunk. Az egyre rezisztensebb kórházi
baktériumtörzsekkel szemben elfogynak,
elfogytak az antibiotikumaink.
Meg kellene akadályozni, hogy
ezek a törzsek megfertőzzék a betegeinket!
Hogyan Biztosítani kell a megfelelő
mennyiségű és minőségű fertőt-
A Mi Kórházunk • 19

lenítőszereket, védőeszközöket! Biztosítani
kellene a megfelelő létszámú jól
képzett személyzetet! Meg kellene védeni
a hozzánk gyógyulni érkező betegeket
ezektől a kórokozóktól!
Az IME szaklap vezetői próbálnak
segíteni abban, hogy a magasabb
szinten döntéseket hozó egészségügyi
vezetők, és a kórházak vezetői – ráébredve
a probléma betegellátás minőségét
alapvetően meghatározó és befolyásoló
voltára – a szűkös anyagi
források elosztásakor vállalják a megelőzés
költségeit. Annak biztos tudatában,
hogy hosszú távon csak ez a járható
út ahhoz, hogy megtakarítsuk a
fertőzések gyógyítására fordítandó
ennél jóval magasabb költségeket. Így
eleget tudunk tenni a betegbiztonsággal
kapcsolatos alapvető követelményeknek,
és nem utolsó sorban képviselve
a „Nil nocere” (ne árts!) elvét,
meggyógyítsuk a betegeinket.
Dr. Rákay Erzsébet
A Neurológiai Osztály – Stroke Centrum fiatal orvosai nemzetközi és hazai továbbképzéseken, konferenciákon
A
neurológiai osztályon hagyománya
van a klinikai kutatásoknak,
melyek együttműködő
(általában egyetemi) partnerintézettel,
klinikával közösen történnek.
Évente nagy számú előadás, közlemény
születik ebből, de 2012. különösen
sikeres volt e tekintetben.
A 2011-es év sikerei
után (akkor dr. Horváth
Eszter és dr. Majoros
Angéla Hamburgban
vett részt és adott
elő az Európai Stroke
Konferencián, dr. Béres-
Molnár Katalin Anna pedig
Bordeaux-ban volt
Alzheimer-kórral foglalkozó
továbbképzésen)
Ebben az évben dr.
Nagy Gabriella Londonban
járt, ahol a sclerosis
multiplex legújabb kezelésével
ismerkedett.
Dr. Erdei Katalin, dr. Varga Viktória,
dr. Béres-Molnár Katalin Anna Prágában
az Európai Neurológiai Társaság
Konferenciáján volt jelen, Stockholmban
Béres-Molnár Katalin Anna
az Európai Neurológus Társaságok
Szövetségének Konferenciáján elsőszerzős
poszterrel vett részt. 2012.
november 9-én 3 munkánkkal poszter-bemutatót
tartottunk a Semmelweis
Egyetem kiemelkedő jelentőségű
nemzetközi tudományos fórumán,
a XXI. International Semmelweis
Symposiumon. Az egyik poszter első
szerzője ezúttal is dr. Béres-Molnár
Katalin Anna rezidens volt. November
végén a Magyar Ideg- és Elmeorvos
Társaság Konferenciáján Debrecenben
8 poszterrel vett részt Osztályunk.
A Legjobb Poszter Díjára kiírt
pályázaton dr. Béres-Molnár Katalin
Anna 4., dr. Varga Viktória megosztott
6-11. helyezést ért el. Klinikai kutatásainkat
mindig teammunkában csináljuk,
ezért szinte minden
fiatal orvos 5-11 szerzői
munkát tudhat magáénak
2012-ben.
A megterhelő osztályos
orvosi feladatok mellett
kutatással is foglalkozni
további erőfeszítést
igényel. Tapasztalatunk
szerint azonban ez a mindennapok
rutinja mellett
sok örömet, és mint a
fentiekből kitűnik, dicsőséget
is hoz. Utóbbi megilleti
az előadót, a csapatmunka
minden résztvevőjét,
de természetesen a
Neurológiai Osztályt és legalább anynyira
a Szent János Kórházat.
Dr. Folyovich András
osztályvezető főorvos
Magyarországi Fájdalom Társaság Konferenciája
Szegeden tartotta a Magyarországi
Fájdalom Társaság éves konferenciáját
november 16-17-én. A rendkívül
nívós programú konferenciát dr. Fazekas
Gábor főorvos úr, kórházunk
20 • A Mi Kórházunk
Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának
vezetője, a Társaság elnöke
nyitotta meg. Az első szekcióban,
amely a fejfájások csillapításának új
eredményeiről szólt, dr. Altmann
Anna főorvos asszony, a Budai
Gyermekkórház Epilepszia
Centrumának vezetője
tartott igen érdekes előadást
a gyermekkori fejfájásokról.
Mindig meg kell
vizsgálni a fejfájást kiváltó
okokat, a gyermek és a szülők
anamnézisét, gondolni
érdemes a gyakran provokáló
okként felmerülő éhezésre is.
De elsősorban időt és türelmet kell
szentelni gyermekinkre, foglalkozni
fejlődésükkel, lelki problémáikkal.
A korszerű diagnosztikai vizsgálatok
nem gyógyítanak, sem a CT,
sem az EEG, hangsúlyozta a főorvosnő.
De még a sok-sok beadott,
pláne a fölöslegesen beadott gyógyszerek
sem. A testi bajok mögött nagyon
gyakran lelki bajok húzódnak
meg, s orvos, szülő, védőnő, pedagógus
közös munkája, türelmes odafigyelése
tudja csak a problémákat
enyhíteni, kiküszöbölni.

HÍREK – ESEMÉNYEK
Pénzes István kitüntetése
„Pro Anaesthesia Debreceniensi”
díszoklevelet vehetett
át dr. Pénzes István főorvos úr,
dr. Fülesdi Béla egyetemi tanártól,
a Debreceni Orvostudományi
Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív
Terápiás Tanszékének vezetőjétől.
Az elismerést immár 10.
éve minden évben azoknak az orvosoknak
nyújtják át, akik a debreceni
altatóorvoslás és intenzív
terápia létrejöttében és fejlődésében
elévülhetetlen érdemeket
szereztek. Pénzes professzor úrnak
nagyon sok aneszteziológus
tanítványa, neveltje dolgozik országszerte,
így a debreceni orvosi
centrumban is. Nagyon büszke kitüntetetésére,
amit – mint mondta
azért becsül nagyra, mert érdek
nélkül adták. A díszoklevélen az
áll: „Az aneszteziológia és intenzív
terápia művelői nagyra értékelik
áldozatos tevékenységét, hogy
a szakma megteremtéséhez és fejlesztéséhez
az elmúlt évtizedek
során hozzájárult.” Gratulálunk
Pénzes főorvos úrnak és további
egészségben töltött, hasonlóan
aktív munkaéveket kívánunk!
BÚCSÚZUNK
Dr. Vass Ágnes (1937-2012)
Dr. Vass Ágnes főorvos, c. egyetemi
docens 75 éves korában, hosszú, súlyos
betegség következtében 2012. november
10-én elhunyt. Vass főorvosnő
1965- október 1-től 1996. december 28-
ig dolgozott Intézetünk III. Belgyógyászati
Osztályán. Baráth Jenő profeszszor
osztályán kezdte el tevékenységét,
hosszú ideig Szám professzor helyettese
volt, majd 1989-től szakmai helyettesemként
segítette munkámat. Vass főorvosnő
belgyógyász és kardiológus szakorvosi képesítéssel
rendelkezett, oktatói munkája elismeréseként c.
egyetemi docens kinevezést kapott. Intézetünk népszerű,
megbecsült munkatársa volt, szakmai
felkészültsége, humánus magatartása
a betegek sokaságának jelentett
biztonságot és segítséget. A mindennapi
munkában igényes, következetes
szakmai színvonalat képviselt, élvezte
a szakdolgozók szeretetét és megbecsülését.
Ameddig egészsége engedte
fáradhatatlanul dolgozott, gyógyított,
oktatott, és amikor kellett segített
az osztály vezetésében. Külön kiemelendő,
hogy három osztályvezető munkáját
segítette, konfliktusok nélkül volt
képes alkalmazkodni az eltérő vezetői koncepciókhoz.
Emlékét kegyelettel megőrizzük.
Prof. dr. Jánosi András
Kovácsné Kovács Judit Katalin
(1961-2012)
Ismét gyászol a Szülészet-Nő gyógyászati
osztály.
Kedves kolléganőnk, Kovácsné Kovács
Judit Katalin hosszan tartó, méltósággal
viselt súlyos betegség után, 2012.
11. 21-én örökre eltávozott közülünk.
A mi Katánk, Katink 14 évvel ezelőtt
nőgyógyászati részlegünkön, mint ápolónő
kezdte meg munkáját. Életvidám
természetével, kedvességével hamar
beilleszkedett közénk.
Nem csak mi, kollégái, de osztályunkon megforduló
pácienseink is szerették határozott, gyógyulásuk érdekében
olykor erőn felül folytatott munkáját,
vidám természetét.
Bár az élet nagyon megviselte, mindig
látszott rajta a betegek iránti elkötelezettség,
empátia, a szakma maximális tisztelete,
szeretete.
Nem hagyta hogy legyűrjék a problémák.
Kitartott, küzdött a végsőkig.
Életének legnagyobb, az egészségért,
az életért vívott csatáját sajnos elveszítette.
Méltánytalanul keveset, mindössze 51
évet élt.
Drága Kati, nagyon fogsz hiányozni nekünk.
Szülészet-Nőgyógyászati osztály dolgozói
A Mi Kórházunk • 21

HÍREK – ESEMÉNYEK
Főorvosi értekezlet
A november 14-i főorvosi értekezleten
elsőként dr. Páli Sándor főorvos úr
tartott tájékoztatót a 2013. évi költségvetés
tervezésével kapcsolatos elvárásokról.
A 2013. évre legalább 18%-os
teljesítménynövekedés lenne szükséges
ahhoz, hogy a János Kórházat a
Budai Gyermekkórházzal együtt a jelenlegi
színvonalon finanszírozni lehessen.
Ez kb. 10 millárd forint bevételt
jelentene.
Ezt követően
dr. Gombos
Katalin
főorvos aszszony,
a szemészeti
osztály
vezetője
tartott beszámolót
osztályának
teljesítményéről.
Fő profiljuk
továbbra is a szürkehályog-sebészet.
Az utóbbi két évben, az országos
arányoknak megfelelően több mint
80%-ban ezzel az új technikával végzik
a szürkehályog műtéteket.Az osztály
betegellátási területe jelentősen
csökkent a júliusi kapacitások újraosztásánál.
Jelenleg 200 ezer fő tartozik
a Szemészeti Osztály területéhez.
Az országos műtéti statsztikák alapján
a csökkentett ellátási terület alapján
22 • A Mi Kórházunk
Diabéteszesek, ha találkoznak
évi 1320 szürkehályog műtétet kellene
elvégezni az osztálynak. A hajlítható
műlencsék relatív drága ára miatt
sajnos erre az osztályon nincs lehetőség,
bár a műtéti kapacitás és humán
erőforrás ezt lehetővé tenné. A várólista
erre a műtéti típusra kórházunkban
féléves, tavalyi évben 790 ilyen műtét
történt. Viszonylag új műtéti eljárás
osztályunkon a vitrectomia műtét.
Jelenleg 3 operatőr tudja végezni ezt a
műtétet az osztályon, a műtéti szám folyamatosan
növekszik.
A vitrectomia műtétekhez diagnosztikus
háttérként nélkülözhetetlen
OCT készülék 2010 óta rendelkezésünkre
áll.
Fejlődési lehetőségnek a főorvos
asszony a szürkehályog műtétek minőségének
további javítását (még kisebb
sebek, jobb lencsék beültetése),
a vitrectomia műtétek számának növelését,
valamint a gyermekszemészet
János Kórházon belüli fejlesztését jelölte
meg.
Székely György főorvos úr, az I.
Belgyógyászati osztály vezetője szintén
értékelte osztályának elmúlt néhány
éves tevékenységét. Az osztály
40 éve működik, jelenleg 3. progreszszivitási
szinten. Problémát jelentett
az osztály működésében, hogy 2007-
ben az ágyszámukat 50-ről 35-re csökkentették.
2012-ben azonban visszakapták
a korábbi
ágyszámukat.
A
tavalyi évben
felújításra
került
az osztály,
kialakításra
került egy
4 ágyas őrző
is az emésztőszervi
vérző betegek számára. Végzik
a kapszulás endoszkóp vizsgálatokat,
amely egy speciális, szűk vékonybél-gyulladásban
szenvedő betegkör
diagnosztikai vizsgálatára alkalmas.
Sikerrel végzik a gyulladásos
bélbetegek biológiai terápiáját
is. 2011-ben 1429 fekvőbeteget látott
el az osztály, 3465 emésztőszervi
endoszkópiát végeztek, 4133 hasi ultrahangot,
a hepatológiai szakambulancián
6430 beteget láttak el. Operatív
endoszkópia keretében stentbehelyezést,
nyelőcsőtágítást, PEG
behelyezést, idegentest eltávolítást
végeznek. Hatékony diagnosztikus
alkalmazás az osztályon elérhető 3D
ultrahang diagnosztika. A megoldandó
problémák között a szakorvos- és
szakdolgozó-hiányt, az endoszkópos
eszközpark elavultságát, korszerűsítésének
igényét jelölte meg Székely
György főorvos úr.
A szokásos évi Diabetes Világnap alkalmából
találkozóra hívta november 24-
én a Budai Gyermekkórház Diabetes
Gondozója és a Juvenilis-Diab-Help
Alapítvány a gyermekkórház által az
elmúlt három és fél évtizedben gondozott
diabéteszes betegeit, valamint
családtagjaikat (650 fő). A jelentős
számban megjelent résztvevők számára
Blatniczky főorvos úr edukációs
előadást szervezett, valamint ismertetett
egy felmérést az egykori gondozottak
– akik ma már felnőttek – jelenlegi
ellátási színvonaláról. A szervezők
mintegy 2,5 órás műsort is szerveztek.
Ebben felléptek saját gondozottjaik is.
Így Koleszár Mónika, aki saját életútját
mondta el, Kovács J. Dávid Nagykőrösről,
aki barátaival együttest alakítva
pezsgő hangulatú tánczenét varázsolt
a színpadra, Jónás Gábor kézilabdázó
és Szigethy-Piros Márk 7 éves
kisfiú, aki németül és magyarul is elmondta
versét. Profi előadóművészek
is színesítették a programot. Nagy sikert
arattak Litkay Gergely humorista
gyermekkori történetei és Papp János
színművész versei, monológjai.
Köszönjük a művészeknek, hogy immár
többedik alkalommal, honorárium
nélkül, jótékonysági céllal vállalták
a fellépést. A rendezvényen öt kiállító
cég is részt vett, a 77 Elektronika
Kft., a Nyírfacukor Kft., a Tudomány
Kiadó, a Roche Magyarország Kft. és
a Twinmed Kft., akiknek támogatása
lehetővé tette e hagyományteremtési
céllal megszervezett, jó hangulatú
rendezvény megtartását.

HÍREK
A november 28-án tartott főnővéri
értekezleten Bódis Nikoletta, a III.
Belgyógyászati Osztály főnővére tartott
beszámolót az osztály ápolásszakmai
munkájáról. A tartalmilag színvonalas
és jól dokumentált előadásból az osztály
gépparkjára és felszereltségére
vonatkozó ellentmondásokat emelnénk
ki. A járóbeteg ellátást szolgáló eszközpark
felújítása szükséges, nagy forgalmat
bonyolítanak le, sok vizsgálatot
végeznek, s az erre szolgáló helységek
nem a legmegfelelőbbek – mutatta be
az előadásban Bódis Niki. A járóbeteg
forgalom gyakran összeér a fekvőbeteg
ellátással, ami zavarja mind az orvosi,
mind az ápolói feladatok zavartalan
ellátását. Ezzel szemben viszont a koronária
őrző nagyon jól felszerelt, ágyak,
matracok, műszerek tekintetében egyaránt.
Idén még egyedi fertőtlenítő egységeket
is elhelyeztek minden ágynál,
ami látszólag csekélység, de az ápolás
Október 31-től megszűnt dr. Tor gyik
Pál orvos-igazgató munkaviszonya kórházunkban.
Munkáját az Országos
Korányi Tbc és Pulmo nológiai
Intézetben folytatja. Köszön jük kórházunkban
végzett 19 hónapos tevékenységét,
s további munkájához sok sikert
Főnővéri értekezlet
Személyi változások
mindennapját végző nővérek számára
nagyon komfortos, kényelmes és biztonságos
megoldás. A főnővér megemlítette,
hogy a nyári TEK változása
következtében némileg átalakult az osztály
beteganyaga is. A pilisi körzet elkerülésével
– ahol sok szociális otthon
található – kevesebb krónikus beteg
érkezik hozzájuk, mint korábban, s így
talán visszaerősödhet egy kicsit az osztály
kardiológiai profilja. Megoldandó
feladatként jelölte meg egy sürgősségi
betegvizsgáló kialakítását, komfortosabb
ágyak beszerzését, valamint a járó
és fekvőbeteg részleg jobb elválasztását.
Ezt követően Lőrinc Veronika, a
Főnővéri Kollégium elnöke tartott
beszámolót az éves tevékenységükről.
Beszámolt a spontán megtartott délutáni
vizitek tapasztalatairól, valamint a
foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál
tett látogatásuk konzekvenciáiról is. Ez
utóbbinak nincs anyagkerete, nincs
hozzáférése a Medwors rendszerhez,
nincs helységeikben szervezett takarítás
és műszerkarbantartás. A betegek
élelmezésének vizsgálata is rejteget
még javítani valókat. Kicsit több hús,
nagyobb adag a gyermekosztály tinédzsereinek,
változatosabb és frissebb felvágott
választék bizony jobb közérzetet
okozna betegeinknek.
Végül Zalatnai Zoltán, a FESZ
(Független Egészségügyi Szakszer -
vezet) számolt be a tagjaik körében
végzett életkörülményekre vonatkozó
kérdőíves felmérésükről.
kívánunk. Az orvosigazgatói feladatok
ellátására dr. Nyulasi Tibor orvosigazgató-helyettes,
a KAITO vezetője kapott
megbízást. Az informatikai csoport
vezetője október 31-től Somorjai Attila
lett. A műszerügyi csoportot december
1-től Láng Ferenc vezeti.
Véradás
Sikeres véradás volt ismét kórházunkban
november 30-án. Ebben az évben
már a második alkalommal szervezte
meg a véradást intézményünk transzfúziós
szolgálata. A 71 jelentkező önkéntes
véradó közül 63 kollégánktól sikerült
vért venni. Nyolc vért adni szándékozó
munkatársunknál valamilyen olyan
egészségügyi problémát találtak, amely
miatt a véradás éppen akkor nem volt
lehetséges (magas vérnyomás, nem
megfelelő vérkép, súlyhatár alattiság).
Hasznos tudnunk, hogy vért 18 és 60 év
közötti személyek adhatnak, s a minimális
testsúlyhatár 50 kg. Mindenesetre
mindenkinek a szándékát is köszönjük,
akik jelentkeztek a véradásra. Bár több
volt rá az igény, de 12 kollégánknak
sikerült célzottan vért adnia, azaz megmondta
azt a személyt, akinek a saját
vérét valamilyen beavatkozás kapcsán
szánja. Felhívjuk a figyelmet, hogy célzott
véradásra bármikor lehetőség van,
ha valaki hozzátartozója részére szeretne
vért adni egy műtéthez. Ha éppen
nem szervez kórházunk, akkor az
Országos Vérellátó Szolgálat telephelyét
kereshetjük fel ezzel a szándékunkkal
(1113 Bu dapest, Karolina út 19-21.).
Kiemeljük a Műszaki osztály munkatársainak
részvételét, ahonnan 9 fő adott
vért, valamint az orthopéd-traumatológai
osztály dolgozóit, ahonnan 7 fő vett
részt a véradáson. Köszönjük továbbá a
Budai Gyermekkórház, a Margit kórház
munkatársainak, hogy a távolság ellenére
is részt vettek a véradáson.
Szűrés a szemészeten
November 24-én a Hegyvidéki Önkormányzattal közösen lebonyolított
prevenciós szűrőszombatok programon belül szemészeti szűrést tartott
kórházunk. A megadott négy órán felül további két órát biztosított Gombos
Katalin főorvos asszony, így összesen 38 kerületi lakost sikerült szűrni. A
szűrést végző dr. Burka Gabriella, vízust mért, szemfenék- és szemnyomás
vizsgálatot végzett, majd a szükséges konzultáció után tanácsokkal látta el
a megjelent kerületi lakosokat. A szűrést asszisztensként Lovász Jánosné,
adminisztrátorként Fehér Henriett segítette.

Budapesti Kórházak II. focitornája
Idén második alkalommal került megrendezésre a
Budapesti Kórházak focitornája. A Promosport Kft. szervezésében
ebben az évben 18 kórház csapata nevezett a rendezvényre
a tavalyi év 12 csapathoz képest. Dinamikusan nő
tehát az érdeklődés a fővárosi kórházak körében a szervezett
focizás iránt. A rendezvény
fővédnökei dr. Szócska
Miklós államtitkár úr és dr.
Török Krisztina a GYEMSZI
főigazgatója voltak. A nagy
érdeklődésre való tekintettel
a szervezők jelezték,
hogy 2013-ban országos
kiterjesztésű tornát szeretnének
szervezni, mintegy
40 kórház bevonásával.
Csapatunk természetesen
idén is nevezett a tornára.
Meglehetősen nehéz csoportba
kerültünk, mert ide
sorsolták a címvédő Igazságügyi
Megfigyelő és Elmegyógyintézetet, a tavalyi évben
igen jól szereplő Szent István és Szent László Kórház csapatát,
valamint a Semmelweis Egyetem, az Országos
Onkológiai Intézet és a Szent Imre Kórház csapatait is. Első
két mérkőzésünket sajnos elveszítettük a Semmelweis
Egyetem (1:2) és a későbbi győztes Igazságügyi Megfigyelő
és Elmegyógyintézet ellen (1:4). Kis szünet után azonban
csapatunk felpörgött és két következő mérkőzését megnyerte
az Onkológiai Intézet (2:1) és a Szent Imre Kórház ellen
(1:0). Így a körbeverések folytán olyan helyzet alakult ki
csoportunkban, hogy az utolsó mérkőzés „ki-ki meccs” volt
a Szent István-László Kórház csapatával. Sajnos eléggé
meggyőző, 4:1 arányú vereséget szenvedtünk, s így most
nem jutottunk tovább csoportunkból. Ennek ellenére vagy
ezzel együtt is nagyon jól
éreztük magunkat a jó hangulatú
rendezvényen.
Nagyon jó képességű játékosokból
álló csapatunk
többször remekül játszott.
Kár, hogy csapatként nem
mindig tudta kihozni
magából azt a teljesítményt,
ami a játékosokban
egyénileg külön-külön
benne volt. Idén is, mint
tavaly a csapat motorja volt
dr. Keszthelyi László, képzett,
technikás csatárjátékot
mutatott Molnár Tibor
és dr. Kolozsi Péter, Lestyán Jani jól szervezte a védőmunkát,
s Neumann József és Lukács József idei újoncként
remekül épült csapatunkba. Dr. Molnár László minden védhetőt
védett, olykor még a védhetetlent is. Nagyszerűen
helytállt a most kevesebbet játszó Kovács György és Jellér
Viktor is. Köszönet a résztvevő játékosoknak és a megjelent
szurkolóknak, hogy képviselték kórházunkat a tornán,
nagyszerűen helytálltak, s hozzájárultak egy remek élmény
megteremtéséhez.
Mikulás a Gyermekosztályon
December 6-án, ahogy ilyenkor
lenni szokott a Gyermek -
osztályra is megérkezett a
Mikulás. Tavaly nagyobb felhajtás
keretében Joulupukki a
finn Lapföldről, idén bensőségesebb
körülmények között a
Dussmann Kft-től. De a gyereknek
a Mikulás az Mikulás.
Bár tudják, hogy jön, mégis
mindig meglepődnek, meghatódnak,
megörülnek neki. Így
volt ez most is. Mackós, barátságos,
nyugodt, mosolygós
Mikulást fogtak ki a bent
fekvő gyerekek és szüleik.
Minden gyerek csomagot is
kapott, benne csokival, szaloncukorral,
gyümölccsel, s
persze jó szóval. Reméljük
Mikulás idén is gyorsította a
gyerekek gyógyulását, pótolta
az otthoni és az óvodai-iskolai
ünnepség hiányát, s hozzájárult
egy kellemesebb nap
eltöltéséhez.