A Mi KÃ³rhÃ¡zunk: 2009. jÃºnius - Szent JÃ¡nos KÃ³rhÃ¡z

A MI KÓRHÁZUNK 

Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza 

és Észak-budai Egyesített Kórházai 

Gyermeknap 

a Gye rme k - 

sebészeten 

2009. június Gyermeknap 

• Interjú 

dr. Kiss Sándor 

osztályvezető 

főorvossal 

• Bemutatkozik a 

Fejlődésneurológiai 

osztály 

• Ház a Baba utcában

Tartalomjegyzék 

A sebészet lelki alkat kérdése 3 

Ház a Baba utcában 5 

Az Aranycsapat gyógyítója 7 

Neuropathia Centrum nyílt a kórházban 9 

A diabétesz és krónikus szövődményeinek 

korszerű kezelése 9 

Ápolók Nemzetközi Napja 10 

Fejlődésneurológia a Margit Kórházban 12 

E-klub – Dr. Demeter Jolán 

centrumvezető főorvossal 14 

Amit az emlőrák megelőzése 

és korai felfedezése érdekében tudni kell 15 

Irodaszerektől az orvosi anyagokig 16 

Tudományos ülések 17 

Orvosdinasztiák – 

Az Altmann doktorok 19 

Óvoda a Kórház területén 20 

Hírek 21 

Búcsúzunk 

Dr. Földváry Árpád főorvos 22 

A Mi Kórházunk • a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai ingyenes lapja 

Megjelenik 2000 példányban, szerkeszti a Szerkesztő bizottság 

Felelős kiadó: Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes főigazgató 

Szerkesztő bizottság: Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes, Dr. Badacsonyi Szabolcs, Lászlóné Dezső Kornélia, Dr. Demeter Pál, Dr. Katona József, 

Dr. Balázs Magdolna, Bősze Izabella • Újságíró: Székely Ilona • Címlapfotó: Balázs Magdolna • Hátsó borító fotója: Szabadosi Béláné, 

Tipográfia, nyomdai elõkészítés és kivitelezés: fotoGOLD Kft. 

Felelős vezető: Borvető Béla 

Kapcsolat: pr@janoskorhaz.hu • Budapest 1125 Diós árok 1-3. 

ISSN 1587-1193

A sebészet lelki alkat kérdése 

Interjú Dr. Kiss Sándor osztályvezető főorvossal 

Pár perce jött ki a műtőből, 

éppen hogy letette a szikét. 

– Gyakori, hogy a főorvos úr 

műt? 

– Igen, szinte mindennap. 

– Mondják: a sebészek az orvosi 

szakma művészei. Önt is kézügyessége 

predesztinálta a sebészi hivatásra? 

– Annak idején a családomban 

több volt a képzőművész, mint az 

orvos. Jó tanuló gyerekként kihívásnak 

tekintettem az orvosi pályát, 

nehezebb volt az egyetemre bekerülni, 

mint manapság. Én is örököltem 

valamit kézügyesség terén, de meg - 

győződésem, hogy a sebészet nem 

kézügyesség, hanem lelki alkat kérdése. 

Aki első próbálkozásra meg tud 

kötni egy csomót, az nem biztos, hogy 

megbízhatóbb, mint akinek csak a 

századik próbálkozásra sikerül. 

Sokkal fontosabb, hogy az illető gyorsan 

tudjon döntést hozni. El tudja 

dönteni, hogy valakit meg kell-e operálni, 

vagy sem. És hogy olyan műtétet 

vállaljon, amit meg is tud csinálni. 

A sebészeten ügyeletben dolgozó 

orvos egy éjszaka alatt több döntést 

hoz, mint egy átlagember egész életében. 

Ezért van az, hogy az első hathét 

évben egy kezdő sebész szoros 

kontroll alatt van. 

– Pályája során került olyan 

helyzetbe, amikor elbizonytalanodott? 

– Természetesen vannak hely - 

zetek, amikor az ember elbizonytalanodik, 

de ha ezt felismeri és segítséget 

kér, ez nem csökkenti tekintélyét sem 

saját maga, sem környezete előtt. 

Szerencsés vagyok, mert azt csinálhatom, 

amit szeretek és amit elkezdtem. 

1974-ben végeztem az egyetemet és 

azóta a Jánosban dolgozom ugyanebben 

az épületben. Külön leges emberek 

voltak a mestereim. Első dr. 

Gergely Rezső, akivel sajnos csak 

három évet volt lehetőségem dolgozni 

– de orvosi szemléletből, bölcsességből 

nagyon sokat tanultam tőle. 

Második főnököm dr. Ihász Mihály 

professzor – tőle talán a szigort, rendszeretetet, 

következetességet vettem 

át leginkább. Utolsó főnököm dr. 

Faller József professzor, aki től a szakmát, 

annak legnehezebb részét leshettem 

el. Ő az, akinek atyai barátsága 

mai napig kísér pályámon, és remélem 

ez még sokáig így lesz. Mindhármuk 

képe a szobám falán van emlékeztetőül. 

Ugyanígy az osztály első főorvosáé, 

dr. Ludvik Endréé, aki ezt az 

Intézményt építtette és annak első 

igazgatója is volt. 

Fokozatosan jutottam előbbre a 

kórházi ranglétrán. Osztály veze tő - 

ként most ugyanaz a szoba az enyém, 

Fotó: Bazánth Ivola 

melyben egykor a főnökeim íróasztala 

állt. 

– Ennek a sebészeti osztálynak mi 

a fő területe és melyek a leggyakoribb 

műtétek? 

– Általános sebészetnek nevezik, 

amit mi végzünk. Egy héten háromszor 

vagyunk felvételesek, ez azt 

jelenti, hogy ha valakinek akut sebészeti 

ellátásra van szüksége a fővárosban, 

tehát ha kilyukad valakinek a 

gyomra, vakbélgyulladása van, akkor 

idehozzák. Ezen belül elsősorban hasi 

sebészetre, nagyrészt daganatsebészetre 

vagyunk berendezkedve, de 

emlősebészeti és érsebészeti profilunk 

is van. Nem operálunk mellkassebészeti 

eseteket és nem csinálunk 

A Mi Kórházunk • 3

idegsebészetet. Operálunk strúmát, 

de a traumatológia és az ortopédia 

külön van. Az egyik kollégánk plasztikai 

sebész is, az emlőműtétek után 

szükséges re konstrukciókat általában 

ő végzi. Sajnos azt kell mondanom, 

hogy az emlőrákos műtétek és a vastagbél-daganatos 

megbetegedések 

lettek nagyon gyakoriak. Tavaly 200 

fölött volt az emlőműtétek száma, és 

130 körül műtöttünk vastagbélrákos 

beteget. Műtéti számunk az elmúlt 10 

évben fokozatosan növekszik. Az 

elmúlt évben 2100 műtét történt a 

Szent János Kórházban. Ellátási területünk 

320 000 főre terjed, de betegeink 

40%-a a területen kívülről érkezik. 

A Kórházon belülről kevés beteg 

(az összbeteg-forgalom 3%-a) kerül 

átvételre. 

A manuális osztályokkal (urológia, 

nőgyógyászat, traumatológia, ortopédia) 

a kapcsolat igen jó, kölcsönösen 

kisegítjük egymást szakmai, de egyéb 

területen is. Mi látjuk el az Ortopéd- 

Traumatológia hasi sérültjeit és az 

egész kórházban az érsérülteket. 

Gyakran kérünk illetve adunk egymásnak 

műtét közben segítséget. 

Igen jó a kapcsolatunk az Köz - 

ponti Intenzív és Anesz teziológiai 

osz tállyal, műtéti tevékenységünket 

nagyban segíti ez a kapcsolat. 

– Több mint harmincéves tapasztalattal 

a háta mögött, mit gondol, 

mi az oka a daganatos beteg ségek 

„megváltozásának”? 

– A vastagbél daganat esetében 

egyrészt javult a diagnosztika, tehát 

többet felismernek, másrészt az előfordulása 

is megnőtt. Amikor idekerültem, 

nagyon ritka volt a vastagbélrák. 

Most szinte minden munkanapra 

jut egy. Viszont a gyomorrák, ami 

akkoriban volt sok, most jóval kevesebb. 

És meg kell említenem a laparoszkópiás 

epeműtéteket – ’93 óta 

végezzük ezeket –, amelyek szintén 

gyakoribbak a korszerű műtéti technika 

használata miatt. A betegek és a 

belgyógyászok is könnyebben rászánják 

magukat a műtétre, hiszen csak 

kis lyukat fú runk a hasfalon és a beteg 

epehólyagot eltávolíthatjuk. 

– Hol tart a tudomány, mi lehet a 

vastagbélrák oka? 

Ezt nagyon jó lenne tudni, de még 

mindig csak feltételezések vannak. Az 

biztos, hogy a jobb szociális körülmények 

között lévő országokban gyakoribb, 

ezért hozzák összefüggésbe a 

jobban előkészített, finomított, rostszegény 

élelmiszerek fogyasztásával. 

De ezenkívül még rengeteg oka lehet. 

– A kutatások nyomán időnként 

felröppennek hírek, hogy az Aspirin 

és a C-vitamin rendszeres szedése 

védettséget nyújthat. 

– Igen, ez igaz. Egy professzor 

viszont azt mondta: a rák igazi okát 

talán valamikor egy bányamérnök 

fogja kitalálni, mert mi orvosok 

ugyanúgy gondolkodunk és nehezen 

„...a rák igazi okát 

talán valamikor egy 

bányamérnök fogja 

kitalálni, mert mi 

orvosok ugyanúgy 

gondolkodunk és 

nehezen tudunk elszakadni 

az iskolában 

tanultaktól.” 

tudunk elszakadni az iskolában tanultaktól. 

– Munkája során melyek voltak 

azok az orvostechnikai újítások, 

melyek lényegesen könnyebbé tették 

a gyógyítást? 

– Az egyik legnagyobb ugrás a már 

említett laparoszkópia bevezetése 

volt. Már nem kell a műtét alatt megnyitnunk 

az epevezetéket, amely a 

halálozást 15%-kal megnövelné. A 

diagnosztikában az endoszkópos vizsgálat 

illetve az ultrahang jelentett 

hatalmas előrelépést. A varrattechnika 

is sokat fejlődött. A másik fontos 

dolog: a varrógépek elterjedése. 

Speciális varrógép segítségével ma 

már olyan végbélzáróizom közeli 

daganatot is meg tudunk oldani, amit 

pár évvel ezelőtt nem tudtunk volna 

föntről, kézzel megvarrni és ezeknél a 

betegeknél végleges kivezetést kellett 

csinálnunk. A radiológiában a CT és a 

CTMR elterjedését kell megemlítenem, 

az érsebészet területén pedig az 

érfestéses vizsgálatok vannak nagy 

segítségünkre. És nem beszéltem még 

az antibiotikumokról, az altatás és az 

intenzív terápia elért eredményeiről. 

Ma már olyan korú és állapotú betegeket 

is operálunk, akiket pár évvel 

ezelőtt senki sem vállalt volna. Azt 

viszont fontosnak gondolnám, hogy a 

betegeket pszichológiailag is gondoznunk 

kellene műtét előtt, illetve 

műtét után. Egy csonkító emlőműtét 

esetében, vagy egy végbélkivezetéses 

betegnél fontos lenne a lelki irányítás. 

Sajnos ennek Magyarországon nincs 

hagyománya. 

– Az integrációt követően a sebészeti 

ellátás két telephelyen működik. 

A János mellett az osztályhoz tartozóan 

a Bécsi úti telephelyen is végeznek 

műtéteket. Ez hogy zajlik a gyakorlatban? 

– A Szent Jánosban 57, a Bécsi 

úton 10 ágy áll rendelkezésre. Döntés 

született arról, hogy a Bécsi úti telephelyen 

történnek az emlőműtétek, 

illetve a gyulladásos bélbetegségben 

szenvedő betegek gyógyítása. Nem 

könnyű ennek lebonyolítása, ráadásul 

egy intézeten belül ugyanazt a profilt 

két helyen működtetni nem is gazdaságos. 

Remélem, idővel gördülékenyebbé 

válik ebben a helyzetben is a 

sebészeti munka. 

– Mi az, amit szívesen megoldana, 

vagy változtatna az osztályon? 

– Ezt a százéves épületet nagyon 

szeretem, a múlt századfordulón 

képeslapokon szerepelt a kórház. 

Európa legmodernebb kórháza volt, 

elsőként működtetett például belső 

telefonhálózatot. A hotel részen 

viszont szívesen változtatnék. A nagy 

kórtermet, melyben 20 ágy is volt, át 

kellene építenünk, hogy kevesebb 

beteg legyen egy légtérben. A műtőben 

a felszereltség megfelelő, de 

hiányzik a légkondicionálás. Az osztályon 

utoljára hat éve volt festés, egy 

tisztasági festésre is szükségünk 

lenne. Gondot jelent még a nővérhiány, 

valamint sebészorvosnak is egyre 

kevesebb fiatal jelentkezik. 

– Ennyi év alatt bizonyára operált 

olyan beteget is, akit elveszített. 

– Van, akin nem tudunk segíteni 

és ez rossz emlék. Sok betegem 

viszont visszajár húsz év múlva is. Ők 

hozzám küldik családtagjaikat, ismerőseiket, 

ha hasonló panaszuk van. A 

gyógyult betegek megerősítenek 

abban, hogy jól döntöttem, amikor a 

sebészetet választottam. 

Székely Ilona 

4 • A Mi Kórházunk

Ház a Baba utcában 

Fotó: Peták Dénes 

Még Járicz István autókereskedő 

építtette a fehér villát a 

negyvenes években. A közeli 

Ali utcában lakott Váncza, a sütőporkirály, 

a Baba utcában pedig a Járicz 

család. Az államosítás után a Bauhaus 

stílusú épület a belügyminisztérium 

tulajdonába került. Mondják: Voro - 

silov marsall is aludt többször a házban, 

s hogy Tildy Zoltánt is őrizték itt 

valamikor. 

Akácillat, festői kilátás, meztelen 

Vénusz a kertben. A medence melletti 

szobor Medgyessy Ferenc előtanulmánya. 

A földszinten Járicz Józsa 

mozaikjain lépkedünk, az autókereskedőnek 

iparművész húga volt. Az 

ötvenes évek végén a gyermekparalízis-járványt 

követően ezen a helyen 

alakították ki fokozatosan a vastüdős 

osztályt. Mert a Baba utcai villában 

évtizedek óta heine-medines betegek 

élnek. Jelenleg itt működik a 

Légzésrehabilitációs Központ, mely 

az egyesítés következtében szintén 

kórházunk része. 

Magyarországon utoljára ötvenkilencben 

pusztított a gonosz kór. 

Több, mint hatezer gyerek kapta el a 

betegséget. Volt, aki csak lázas lett, de 

akinél a gerincvelő különböző pontjait 

támadta a vírus, különféle bénulásokat 

szenvedett. Fájdalmas izomgörcsök 

után deformálódtak a végtagok, 

s a csontok is összezsugorodtak. 

Akadt olyan kisgyerek, aki leült a bilire, 

de felállni már nem tudott. A vírus 

nem válogatott, kilenc hónapos babát 

ugyanúgy megbénított, mint egy 

hároméveset. Sokan a Sabin-csepp 

elődjét, a Salk-cseppet hibáztatták, de 

mondják azt is: az ötvenes években 

kevés volt az oltóanyag, felhigították a 

Salk-cseppet, s ezért nem alakulhatott 

ki a gyerekek szervezetében a 

megfelelő ellenreakció és védelem. 

A poliomyelitis egyeseknél a légzőizmokat 

támadta meg. A fulladástól 

ezeket a gyerekeket csak a lélegeztető 

gép mentette meg. Mivel a László 

Kórház akkoriban nem tudta fogadni 

a sok új beteget, kiutalták a Baba 

utcai villát a Heine-Medin kór légzésbénult 

áldozatainak, hogy itt részesüljenek 

utókezelésben. Az első lélegeztető 

géppel élő gyerekek 1959. 

augusztus 3-án kerültek ide. Az orvosok 

öt évre becsülték hátralévő idejüket. 

A gyerekek azonban élni akartak, 

és meghazudtolták a tudományos 

állásfoglalást. A különlegesen felszerelt 

villában nőttek fel, megtanultak 

írni, olvasni, később letették az érettségit 

és kis közösséget alkotva keresték 

az élet szépségeit. A legtöbben 

elsajátították az ún. békalégzést, amivel 

nappal gép nélkül is létezhettek. 

Szájon keresztül összegyűjtötték a 

levegőt és a tüdőbe préselték, vagyis a 

tüdőbe nyelték. 1979-ben huszonhét 

heine-medines fiatal élt a Baba utcai 

házban. A tolószék és a légzési nehézségek 

ellenére ugyanúgy szerelmesek 

lettek, nevettek, nyelveket tanultak, 

regényeket olvastak, zenét hallgattak, 

akár az egészséges ifjak. Jelenleg 

kilencen élnek még, akik a gyermekbénulás 

után ezen az osztályon kezdték 

életü ket. Hatan közülük férjhez 

mentek, megnősültek, házastársuk 

segítségével saját otthonukban laknak. 

(Ők időnként térnek vissza a villába 

egy-egy hetes kivizsgálásra. 

Vérvételre az itteni főnővér utazik ki 


Doszkocs Zsuzsa 

hozzájuk.) Három „őslakos” ötvenen 

túli férfi azonban most is a Baba utcai 

falak közt tartózkodik. 

Lutas Éva, a Légzésrehabilitációs 

Központ főnővére vezet körbe az osztályon. 

Éva húsz éve dolgozik a villában, 

jól ismeri Ivánt, Rózsa Zolit és 

Kárpáti Gyurit, Európa utolsó vastüdős 

emberét. 

„Három éve az utolsó vastüdőt is 

lecserélhettük korszerű, kis lélegeztető 

gépre, amely pozitív technológiával 

lélegeztet – tájékoztat Lutas Éva. – A 

vastüdő negatív technikával működött: 

megemelte a mellkast, s a levegő 

az orron keresztül jutott a tüdőbe. A 

korszerű gépek már benyomják a 

levegőt a szervezetbe és az sem utolsó 

szempont, hogy ezalatt nem kell egy 

„fémkoporsóban” feküdni az életben 

maradáshoz.” 

Kárpáti Gyuri ötvenkilencben 

hároméves volt. Egy játszós nap után 

édesanyjával sétált hazafelé a bölcsődéből, 

amikor fájni kezdett a lába. 

Szánti Iván és Lutas Éva főnővér 

Otthon már 

magasra szökött 

a láza, az 

orvosok gyorsan 

felismerték 

a gyermekbénulást. 

A kisfiú 

a László Kór - 

házból került a 

Baba utcába, 

vastüdős lett, s 

azóta itt él. A 

felnőtt Gyuri 

vidáman fogad 

bennünket, ak - 

kumulátoros 

meg hajtású ko csijával könnyen gördül 

a teraszra. A szobájában tükrökkel 

figyeli az utcát, egy he gyes végű 

bot tal kapcsolja a számítógépet. 

Kárpáti Gyuri 

Működik az internet, ha baj van, megnyomja 

a csengőt. Szép időben szeret 

csavarogni a Rózsadombon, ilyenkor 

„harapja a levegőt”. A zöldségesnél 

vesz magának narancsot. Akivel 

lehet, beszélget, ismerkedik. 

Valamikor éveken át együtt lakott az 

egyik nővérrel, nagyon sajnálja, hogy 

véget értek a szerelmes idők. 

Rózsa Zolit ötvenhétben, másfél 

évesen támadta meg a vírus. Neki a 

légzőizmain kívül a keze bénult meg, 

lábizmai majdnem épek maradtak, 

így egészen kiskorától kezdve a lábával 

tevékenykedett. A rengeteg tornáztatás, 

gyógypakolás eredményeként 

dobozt hajtogatott, szalagot cserélt 

a magnón, de még a pénzt is lábujjai 

közé szorította, amikor fizetett a 

közértben. Most felnőttként a számítógép 

klaviatúráján is lábbal dolgozik. 

Szobájában rezsó és grillsütő is 

van, a nővérek segítségével készít 

kakaót, sült csirkét. Ha szépen süt a 

nap, bőrdzsekibe bújik és lábbal hajtható 

Yamaha motorjával bejárja a 

fővárost. Szeret átrobogni a 

Lánchídon. 

Szánti Iván szintén nagy barangoló, 

egyszer elkocsizott az Omszkitóhoz 

is. Amikor ágyban fekszik, csővel 

a nyakában, akkor sem tétlenkedik. 

Elvégezte a teológia szakot, gyakran 

bibliai kutatómunkába mélyed. 

Éva nővér megsúgja: talán legjobban 

a szebbik nem hiányzik neki. 

Doszkocs Zsuzsa festőnő nem a 

gyermekparalízis áldozata, izomsorvadás 

következtében bénultak meg 

légzőizmai. Tíz éve él a Baba utcában, 

mert egy ideje csak gépekkel tud levegőt 

venni. Az emberi és technikai feltételek 

adottak voltak az osztályon,

ezért született a döntés, hogy olyan 

légzésbénultak is az osztályra kerülhetnek, 

akik nem heine-medinesek. 

Zsuzsa szobája igazi művészlak, tele 

virággal, festménnyel, színes ceruzákkal. 

Általában éjjel dolgozik, számos 

kiállítást rendeztek már képeiből. 

A villa újabb lakói közé tartozik 

Szabó Árpád, aki szintén izomsorvadástól 

szenved. Pénzes István professzor 

végezte el nála az életmentő 

gégemetszést. Árpádnak a Rózsa - 

dombon hamarosan megváltoztott az 

élete. Megismert egy lányt, megnősült 

és fia született. Benedek most 

kilencéves. Árpád a hétvégéket családjával 

zuglói otthonukban tölti. 

A Baba utcai házban gondozzák 

még Évát, aki a kegyetlen ALS betegség 

áldozata. Az egykor energikus 

matematika tanárnő már a szemét 

sem tudja kinyitni, minden izma felmondta 

a szolgálatot. 

Lutas Éva minden betegének történetét 

ismeri, fürdeti, fésüli őket, 

sóskát turmixol az ebédjükhöz, manikűröz, 

vagy éppen mentőt hív, ha 

rosszul van valamelyikük. A főnővéren 

kívül két nővér dolgozik nappal, 

Rózsa Zoli 

kettő pedig éjjel. Schuplitz Krisztina 

kezelős gazdasági nővér Éva jobbkeze. 

A villában gyógytornász is segít a 

lakóknak, hogy a lehető legjobb állapotban 

telhessenek napjaik. Éva szerint 

a legrosszabb az, ha a betegekkel 

nem történik semmi, ha nem érkezik 

látogató a külvilágból és nincs valami 

tevékenység, amit sérültségük ellenére 

elvégezhetnének. A képernyő nem 

igazi társ. 

Doszkocs Zsuzsa verseket ír, gyönyörűen 

fest és még pályázatokat is 

nyer. Egy kattintás, s máris mutatja 

saját szerkesztésű honlapján szent - 

endrei képeit. Rózsát kapok tőle ajándékba. 

Kilépek a Baba utcai házból, szorongatom 

a virágot. Az egészséges 

emberek nem is tudják, milyen szerencsések. 


Az Aranycsapat gyógyítója 

Dr. Pénzes István 

az aneszteziológia és intenzív terápia professzora 

Minden reggel egy autó gördül 

a Baba utcai épület elé. 

Évek óta Dr. Pénzes István 

professzor vizitel a Légzésre ha - 

biltációs Központban. Madarasi 

Anna főorvosnő mellett a doktor úr 

az osztály szakmai vezetője. Pénzes 

professzor többek között sikeres 

újraélesztéseiről híres. Az Arany - 

csapat gyógyítójaként is emle getik, 

hiszen részben a „Jánosban”, részben 

a Kútvölgyi Kórházban kezelte 

Puskást, Hidegkúti Nándi bácsit, 

Sándor Csikart és most leg utóbb 

Grosics Gyulát. De gyógyított más 

neves labdakergetőket is: Szusza Feri 

bácsit és a legendás Deák Bambát. 

Amikor a Kútvölgyiben nála jártam, 

a professzor szobáját ép p el - 

hagyták a szigorlatozó egyetemisták. 

Az asztalon és a heverőn papírkupacok 

halmozódtak, a falon régi fotográfiák. 

Az egyik képen vidáman 

veszik körbe az élsportolók fehérköpenyes 

doktorukat. Néhányan már 

az égi pályán futnak a labda után, 

Papp Laci is odafent bokszol. Sándor 

Csikar Nándi bácsi temetésén lett 

rosszul, a professzor pace-makert 

ültetett be a világhírű focistának. 

Azóta köszöni, jól van. 

Grosics Gyula fulladásos panaszokkal 

került valamikor a „János - 

ba”, az egykori tanítvány, dr. Nyulasi 

Tibor hívta fel volt főnökét, segítene-e 

a kezelésben. Pénzes doktor átvette a 

sportolót, becsövezte, ellátta, évek 

óta az ő betege. 

Egy másik fényképen fejkendős 

asszony és egy barázdált arcú férfi 

mellett tejfölszőke suhanc mosolyog. 

Az ifjú Pénzes. A professzor úr 

ugyan is egy nógrádi faluban, 

Hugyagon látta meg a napvilágot 

1941 augusztusában. Szülei egyszerű 

parasztemberek voltak. 

A balassagyarmati gimnáziumból 

vették fel a Budapesti Orvos - 

tudományi Egyetemre. A diploma 

megszerzése után az esztergomi kórház 

sebészeti osztályán dolgozott. Itt 

kezdett el a sebészet mellett aneszteziológiával 

és intenzív terápiával foglalkozni. 

1974-ben Petri professzor 

meghívására a Szegedi Orvostudo - 

mányi Egyetem I. sz. Sebészeti 

Klinikájára került tanársegédi beosztásba. 

A Klinikán bekapcsolódott a 

Kulka professzor által vezetett, a 

különböző eredetű légzési elégtelen- 


Fotó: Szabadosi Béláné 

ség problematikáját vizsgáló kutatásba. 

Kulka professzor szakmai 

tudása, embersége, bravúros sebészi 

manualitása életre szóló hatást gyakorolt 

az ifjú Pénzes doktorra. 

„Kulka professzor híres mellkasés 

tüdősebész volt, mellette tanultam 

a szakmát, érdeklődése rám is 

átragadt – emlékszik vissza Pénzes 

professzor. – Mivel szeretett főnökeim 

a tüdő körül kutattak, az én profilom 

is a légzés lett. Nem véletlen, 

hogy később nagydoktori értekezésemet 

a „A posztoperatív légzési elégtelenség” 

címmel készítettem el.” 

A következő állomás 1979-ben 

Budapest, az Országos Korányi Tbc 

és Pulmonológiai Intézet. Itt lesz az 

újonnan szervezett 24 ágyas Anesz - 

te ziológiai és Intenzív Betegáellátó 

Osztály osztályvezető főorvosa. 

Szakmai karrierjének csúcsát jelenti, 

amikor 1991-ben a Semmelweis 

Egyetemen megalakul az Anesz - 

teziológiai és Intenzív Terápiás 

Tanszék, majd Klinika, melynek egészen 

2006-ig 

Pénzes István 

nemcsak tanára, 

de igazgatója is. 

Tanítvá nyaiból 

sokan lettek osztályvezető 

főorvosok. 

„Érzelmileg 

azért is nagyon 

kötődöm a Já - 

nos Kór ház hoz 

– meséli a professzor 

úr –, 

mert itt kezdtem 

el egyetemi ta - 

nár ként dolgozni. 

A társszakmák 

vezetői itt 

mind kiváló 

szak emberek, 

együtt gyógyítottunk 

sikerrel 

éveken át. ’97 

végén átkerült 

ugyan a tanszék 

a Kútvölgyi 

Kórházba, de a 

régi csapatból 

most is sokan itt 

vannak, s ha 

megjelenek, régi 

ismerősként 

fogadnak. Rá - 

adá sul a mostani Anesz teziológiai és 

Intenzív Terápiás Osztály vezetője is 

egykori tanítványom: dr. Nyulasi 

Tibor. A jelenlegi neurológus osztályvezetővel, 

dr. Folyovich Andrással 

pedig annak idején együtt dolgoztuk 

ki a rezidensek sürgősségi 

oktatását. Több mint tíz kedves 

tanítványom gyógyít a Jánosban.” 

A Baba utcából már a kilencvenes 

években gyakran hívták Pénzes professzort, 

ha gond volt valamelyik 

beteggel. Így a „lélegeztetés szakértője” 

egyre közelebbi kapcsolatba 

került a heine-medines lakókkal. 

„Ebben a villában egy kuriózum 

osztály működik – folytatja dr. Pén - 

zes. – Nem tudok még egy országot, 

ahol ennyire gondoznák a gyermekparalízis 

légzésbénult áldozatait. 

Gyakran itt mutatom be az orvostanhallgatóknak 

a magyarországi Hei - 

ne-Medin járvány és a lélegeztetés 

történetét. Csodálatosak ezek a 

kiszolgáltatott emberek, mert ra - 

gasz kodnak az élethez és beszűkült 

lehetőségeik ellenére kutatják az 

életben rejlő örömöket. Persze lehet, 

hogy feladták volna, ha az ápolóktól 

nem kaptak volna annyi szeretetteljes 

gondoskodást.” 

Az izomsorvadásban szenvedő 

Szabó Árpádnak ’96 végén állt le a 

légzése és a szíve a János Kórházban. 

Pénzes professzor élesztette újjá, a 

tracheosztómia műtét elvégzése után 

került a Baba utcába. Azóta megnősült 

és fia született. 

Kárpáti Gyuri, Európa utolsó vastüdőse, 

három éve lett rosszul a Baba 

utcában, szintén Pénzes doktor 

végezte nála a tracheosztómia műtétet 

a Klinikán, azóta ő is kisebb és 

korszerűbb lélegeztető géppel él a 

rehabilitációs villában. 

Pénzes professzor hivatalosan fél 

évtizede vezeti szakmailag a 

Légzésrehabilitációs Központot. 

Egyszer a Mónika Showba is 

behívták, amikor az életmentés volt 

a téma. Pénzes doktor nem tudta mi 

vár rá – gyerekei hasztalan próbálták 

lebeszélni a szereplésről –, elfogadta 

a meghívást. Az élő adásban 

bejött egy gimnazista fiú az édesanyjával. 

A professzor meglepetten 

ismerte fel a nagyra nőtt srácban 

egykori betegét. 

„Talán tizenöt éve történt, hogy 

egy borzasztóan összetört hároméves 

kisfiút hoztak be hozzám a János 

Kórházba. Egy apa kidobta gyerekét 

a robogó balatoni vonatból. Sokáig 

lélegeztettük a fiút, egyre csak figyeltük: 

életben marad-e. Vizsgáltuk, 

hogy mennyire károsodtak az agysejtjei. 

Az eredmények agyhalottnak 

mutatták, mégsem adtuk fel. Aztán 

egy idő után levettük a lélegeztető 

gépről és átadtuk a Budai Gyer - 

mekkórházba rehabilitációra. A kisfiú 

egyre jobban lett, édesanyja 

később meg is köszönte az orvosi 

segítséget. Hogy most viszontláthattam 

a fiút, nem bántam a tévés szereplést.” 

Egy intenzív terápiás orvos élethalál 

között gyógyít. A szakma könyvekből 

nem tanulható: csinálni kell. 

Pénzes professzor saját bevallása 

szerint még most is tanul. S ha elveszít 

egy beteget, vele együtt ő is meghal. 

Tétlenségre azonban nincs idő. 

Gyógyítani kell a következőt. 



Neuropathia Centrum nyílt 

a kórházban 

Aneuropathia diabetica a cukorbetegség 

egyik súlyos szövődménye, 

amely hazánkban kb. 150 000 

beteget érint. Idegrendszeri károsodás, 

amely az esetek egy részében fájdalommal 

és érzészavarral jár, más esetben, 

éppen ellenkezőleg a betegek nem érzékelik 

a fájdalmat, így nem vesznek tudomást 

a végtagot ért sérülésekről. A 

betegség kezelés nélkül sok esetben a 

végtag elvesztésével jár. 

Hosszú évekig egyetlen helyszínen 

működött neuropathia labo - 

ratórium, de a Wörwag Pharma tá - 

mo gatásával az elmúlt hónapokban 

több regionális centrum is nyílt, így 

április 15-én a Budai Neuro pathia 

Centrum a II. Belgyógyászati osztály 

– Diabetológia keretein belül a Szent 

János Kórházban, ahol Dr. Kádár 

Éva a Wörwag Pharma ügyvezető 

igazgatója adta át Dr. Nyulasi Tibor 

orvosigazgató-helyettesnek és Prof. 

Dr. Winkler Gábor osztályvezető 

főorvosnak a szűréshez használható 

diagnosztikai készleteket. 

A megnyitó sajtótájékoztatón 

részben kipróbálhatták, részben 

megtekinthették a résztvevők, hogy 

milyen diagnosztikai lehetőségek állnak 

az orvosok rendelkezésére, az 

egyszerűbb tip therm-től, mely a bőr 

hideg-meleg érzetét vizsgálja, a 

bonyolultabb neurométerig. Ez 

utóbbi eszközzel az áramérzet 

küszöbértékét határozzák meg a kéz 

és a láb mutatóujján, melynek segítségével 

kimutatható a neuropathia 

korai stádiuma. 

A Budai Neuropathia Centrum 

hétfőn, szerdán és pénteken fogadja 

a betegeket 11-16 óra között előjegyzés 

alapján, melyet a 458-4588-as 

számon kérhetnek. 

A diabétesz 

és krónikus szövődményeinek 

korszerű kezelése 

AKórházban évek óta hagyomány, 

hogy a II. Belgyógyászati 

osztály – Diabetológia főnővére 

– Eisen hauerné Fördős Andrea – és 

munkatársai mind a szakdolgozóknak, 

mind az orvosoknak szóló tudományos 

napot rendeznek. A program szervezésében 

idén részt vettek a Budai és 

Margit Kórház telephelyen dolgozó 

kollégák is, így ez volt az első közösen 

szervezett szakmai program, melyre 

április 22-én került sor. Az idei rendezvényt 

anyagilag három szponzor 

támogatta: a Lilly Hungária Kft., a 

Novo Nordisk Hun gária Kft., valamint 

a Sanofi-Aventis Zrt. Ezenkívül több 

cég tartott kiállítást és adott szóróanyagokat, 

ajándékokat a résztvevőknek: 

a Merc Kft,a Berlin-Chemie 

Menarini, a Roche Kft, valamint a 

Medtronic Hungária Kft. 

Az előadások két nagyobb blokkba 

csoportosíthatóak, a kora délelőtti 

szekció a gyerek-diabétesszel és educatioval 

foglalkozott, a későbbi pedig 

a diabetes szövődményeivel. 

A je len lévők egy igen 

érdekes oktatófilmet is 

megnézhettek, mely kifejezetten 

gyermekek számára 

készült, azzal a céllal, 

hogy az ő nyelvükön 

mondja el a cukorbetegségről 

a legfőbb tudnivalókat, 

és felhívja a figyelmüket 

a helyes életvezetés 

fontosságára. A napot 20 perces 

workshopok zárták le öt témában, 

ahol gyakorlati oktatásban vehettek 

részt a jelenlévők, többek között az 

inzulinpumpa és az inzulinbeadó eszközök 

használatáról.

Ápolók Nemzetközi Napja 

Az alábbiakban Dr. Harmos 

Géza ünnepi beszédét közöljük 

rövidített változatban. 


Tisztelt Munkatársak! 

Megtisztelő, ugyanakkor igen 

nehéz évente ismétlődő, 

jeles napokon, ünnepeken, 

beszédet mondani. 

És most itt állok Önök előtt és 

megpróbálom a lehetetlent, méltóan 

köszönteni a kórház szakdolgozóit az 

Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából. 

Röviden áttekinteném az ápolástörténet 

egyes szakaszait. 

Az első írásos emlékek az egyiptomi 

papiruszokon találhatók meg, az 

orvosi leírásokon kívül utalnak az 

ápolási folyamatokra is. 

Az asszíroknál a belgyógyászokon 

és sebészeken kívül volt egy ápolókezelő 

rend, melynek tagjai elkészítették 

a gyógyszereket és fürdőket, 

valamint részt vettek az ápolásban, 

ha a beteg orvoslással kívánta magát 

gyógyíttatni és nem amulettel, mert 

erre is megvolt a lehetősége. 

Az ókori hinduknál a férfiak voltak 

a kórházakban azok, akik a betegeket 

ápolták. 

Kínában és a görögöknél nem 

voltak kórházak, azonban a rómaiaknál 

igen, ahol az értékes rabszolgákat 

és a sérült katonákat ápolták. Ebben 

az időszakban alakultak ki a mozgó 

kórházak is. 

A korai kereszténység idején 

alapvetően változott a betegellátás, 

így az ápolás filozófiája is. 

Az ókori orvosok aggodalom nélkül 

megtagadták a segítséget a gyógyíthatatlan 

betegektől. A pogány 

orvosok elmenekültek a járványok 

idején és magára hagyták a haldoklókat. 

A kereszténység azonban mindenkit 

ápolt, félelem nélkül közeledett 

a beteghez, segítve rajta, ahogy 

lehetett. Az ellátásban megjelent a 

könyörületesség. A betegápolás a 

püspökök és papok feladata lett, a 

diakónusok és diakonisszák segítő, 

szolgáló és végrehajtó feladatokat 

láttak el. Minden keresztény ház 

10 • A Mi Kórházunk 

szállás volt az utasoknak és ápoló 

hely a betegeknek. Ma úgy mondanánk 

hogy a házi ápolást preferálták. 

Azonban hamarosan megjelentek a 

hospitalék, a kórházak is, azok részére, 

akiknek otthon már nem jutott 

hely az ápolásra. 

A középkorban megalakultak a 

betegápolással foglalkozó férfi és női 

szerzetesrendek, melyeknek tagjai 

már képzésben is részesültek. 

A keresztes hadjáratok alatt létrehozták 

a hadi ápolórendeket és megjelentek 

a világi ápolók is. 

A céhrendszer erősödésével 

kialakultak a világi, városi kórházak. 

A nővérek feladata volt a betegápolás 

és a haldoklóknak nyújtott lelki 

vigasz. 

Az újkorban kettéválik a szegényés 

betegellátás. 

1629-ben De Gras kidolgozta az 

első nővérképző programot. 

A XVIII. század végén már a hierarchikus 

tagozódás is megindult, az 

ápolók segítségére voltak a segédápolók. 

Bécsben megjelent az első 

ápolástani tankönyv, de ennek ellenére 

a XIX . század elején az ápolók 

nem részesültek megfelelő képzésben. 

A tudomány fellendülése maga 

után vonta az igényt a jobb ápolás és 

az ápolóképzés iránt. 

Azért születnek a nagy formátumú 

emberek, hogy a problémákat 

megoldják. Elérkeztünk ahhoz a 

hölgyhöz, akinek a születésnapján 

van az ápolók világnapja, aki kidolgozta 

a modern ápolási elveket és az 

ápolói munkát megbecsült hivatássá 

tette. A neve: Florence Nightingale 

(1820-1910). 

Származásából, a család addigi 

életviteléből nem következett, hogy 

szívós munkával, akarattal nemcsak 

szülőhazájában, Angliában, de 

az egész világon elismert és nemzetközi 

tekintély lett az ápolástudomány 

területén. Több mint 200 

tudományos közleményt írt és első 

nőként kapta meg az angol becsületrendet. 

Jelmondata, amely ma is érvényes: 

„Furcsának tűnhet azt kijelenteni, 

de a legelső követelmény egy 

kórház iránt, hogy ne ártson a betegeknek.” 

A nagy magyar ápolók közül egy 

nevet említek: Kossuth Zsuzsát, aki 

az 1848-as szabadságharc alatt a 

tábori kórházak főápolónője lett. 

Kórházunkban a Kápolna előtti teret 

nevezték el róla. 

Nagy ugrás az időben: 1950 után 

az egészségügyi szakiskolákban 

képezték évtizedekig az ápolókat, 

majd 1965-ben kezdik meg működésüket 

az egészségügyi szakközépiskolák, 

amellyel párhuzamosan a munka 

melletti ápolónőképző tanfolyamok 

működtek. 1988-ban megindították a 

diplomás ápolóképzést. Az ápolás 

már nem az orvosi tevékenység függeléke, 

hanem önálló tudomány.

Tisztelt Munkatársak! 

Szeretnék néhány emléket megosztani 

Önökkel pályakezdő orvos 

koromból. 1974-ben kezdtem el dolgozni 

az akkori János Kórházban. 

Kikerülve az egyetemről némi elméleti 

tudás birtokában, de szinte nulla 

gyakorlattal kezdtem el a szakmai 

munkát. Visszaemlékszem az első 

vénás injekcióra, infúzióbekötésére, 

katétercserére és egyéb beavatkozásokra, 

melyek mind a betegnek, 

mind nekem nagyon gyötrelmesek 

lehettek. Akkor, és azóta is igen sok 

támogatást kaptam az idősebb, gyakorlott 

ápolóktól, akik úgy segítettek, 

hogy a beteg lehetőleg ne vegye 

észre, hogy zöldfülű az orvosa. 

Itt is megköszönöm azon ápolók 

segítségét, bátorítását akik pályám 

során tudásukkal és tapasztalatukkal 

segítettek a gyakorlat megszerzésében. 

Felmerülhet a kérdés, hogy mi az 

elsődleges a betegek ellátásában, az 

orvosi, vagy a ápolói tevékenység. 

Hiszem, hogy ez egy rossz kérdésfelvetés, 

hiszen egymást maximálisan 

kiegészítő, támogató tevékenységnél 

nem lehet prioritást megjelölni. 

Lehet korszerű diagnosztika, terápia, 

brilliáns orvosi beavatkozás, de 

ezek mit sem érnek, ha a beteg nem 

kap szakszerű ápolást, emberi szót, 

nincs aki beadja a gyógyszert, etesse, 

itassa, felültettesse és próbálja 

meg tartani benne a gyógyulás 

reményét. Elviselje a beteg ember 

esetleges ingerültségét, néha durvaságát, 

zavartságát, a hozzátartozók 

sokszor nem megalapozott vádaskodását. 

A fent felsorolt negatívumok ellenére 

sok szépet kaphat az egészségügyi 

dolgozó: a gyógyult emberek 

köszönetét, a napi kis csaták győzelmét, 

a munkatársak szeretetét. 

Sokszor elgondolkozom, hogy mi 

tart minket ezen a pályán. A többször 

megkezdett, de soha sem végigvitt 

reformnak mondott átalakítások, 

az egészségügyi dolgozók társadalmi, 

anyagi megbecsültségének 

hiánya vagy igen alacsony volta, a 

folyamatosan átdolgozott hétvégék, 

ünnepek, éjszakák, a túlórák, a nagyfokú 

fizikai és lelki leterheltség, az 

egymás iránti megbecsülés esetenkénti 

hiánya. A család elvárása, hogy 

légy itthon, a munkahelyé, hogy nélküled 

ellehetetlenül az ellátás, a 

betegeké, hogy segíts rajtam. Igen 

nehéz összeegyeztetni a munkát és a 

családi életet, gondolom ez is egyik 

indoka volt korábban az ápoló rendek 

kialakulásának. 

Mégis mi tart minket ezen a 

nehéz, gyötrelmes de gyönyörű 

pályán? Az idősebbek ismerhetik 

Moldova György könyvét a MÁV-ról: 

Akit egyszer a mozdony füstje megcsapott... 

Talán analógia vonható az 

egészségügy vonatkozásában is. 

Mi a baj az ápolókkal? Mióta az 

eszem tudom az, hogy kevesen vannak, 

mindig kevesebben mint, ahány 

ideális lenne, miközben a feladatok 

jelentősen nőttek, gondoljunk csak 

az ápolási dokumentáció bevezetésére, 

prevenciós illetve a sebkezelő 

lapok kitöltésére vagy az ápolási 

zárójelentésre. Jelenleg is több mint 

120 munkatársunk hiányzik. 

Égetően szükséges, a nővérszálló 

évtizedek óta elodázott felújítása, 

hiszen az ott lakó munkatársaink 

méltatlan körülmények között töltik 

pihenőidejüket. 

Azért vagyunk itt, hogy egy bizonyos 

naphoz kötötten megköszönjük 

az ápolók áldozatos munkáját. Nem 

szeretem az egy napos megemlékezéseket, 

mert ha csak egy napra koncentráljuk 

a szeretetet, a tiszteletet, 

az elismerést akkor megnyugtathatjuk 

a lelkiismeretünket, hogy megtettük, 

amit elvárnak tőlünk a szokások. 

Azonban a mindennapok vannak 

többségben, ezért jó lenne, ha az 

egymás megbecsülését, mások munkájának 

tiszteletét és elismerését a 

betegek érdekében való együtt dolgozást 

, az év 365 napjára tudnánk 

kiterjeszteni. 

Sok sikert kívánok magunknak 

hozzá! 



Fejlődésneurológia 

a Margit Kórházban 

AFejlődésneurológiai osztály 2007. 

november 22-én nyílt meg az 

Egyesített Kórházban, a Bécsi út 

132. „A” épület III. emeletén, 32 évnyi 

svábhegyi működése folytatásaképpen. 

Feladatköre 20 aktív (ebből 10 szakági 

subintensiv) ággyal és járóbeteg-szakrendeléssel 

ellátni az egész ország területéről 

kivizsgálásra és kezelésre küldött 

idegrendszerileg károsodott újszülötteket 

és fiatal csecsemőket. 

Az osztály orvosai gyermekgyógyász 

és gyermekideggyógyász szakorvosok, 

gyógytornászai speciálisan 

képzettek és tapasztaltak, fejlődés - 

pszichológusai klinikai szakpszichológusok. 

Gyakorlott szakápolók, 

elektroterápiás szakasszisztensek, 

gyógypedagógus tagja a teamnek. Az 

osztály országos csecsemő epilepszia 

központ, ennek megfelelő szakaszszisztenciával. 

Az osztályvezető főorvos 

dr. Berényi Marianne az orvostudományok 

kandidátusa. Prof. Dr. 

Katona Ferenc a fejlődésneurológia 

megalapítója, az orvostudományok 

doktora részmunkaidőben dolgozik. 

Mi is valójában a klinikai fejlődésneurológia, 

amely önálló klinikai 

szakágazat és mint ilyen praxiskóddal 

rendelkezik. Fő feladata az idegrendszerileg 

károsodottnak vélt csecsemők 

mielőbbi kivizsgálása és felelősségteljes 

döntés, hogy valóban terápiára 

szorul-e a csecsemő vagy sem. Az 

idegrendszeri vagy agyi károsodások 

zöme a magzati élet folyamán alakul 

ki és az osztályon alkalmazott speciális 

módszerekkel már az első hetekben 

megállapítható szükség van-e 

neuroterápiára, azaz az első életévben 

alkalmazható, speciális idegrendszeri 

kezelésre. Az agyfejlődés világra 

hozott károsodása még nem jelenti 

azt, hogy a további fejlődés veszélyezteti 

a jövendő életminőséget. A kivizsgálás 

folyamata tisztázza a valódi 

veszélyeztetettséget és szükség esetén 

a terápiás programot. A szülők számára 

megnyugvást jelent a kivizsgálás 

alapján megállapított differenciál 

diagnózis, felszabadulást, ha a terápiára 

nincs szükség. A neuroterápia 

pedig aktivitást, tevékenységet nyit 

számukra, amelynek – ha szükséges – 

aktív résztvevőivé válnak. Az osztály 

munkatársaira ez nem csekély felelősséget 

ró. 

Közismert milyen összetett felépítésű, 

komplex működésű az agy. A 

fejlődő agy 350 grammról kb. 700 

grammra gyarapszik az első évben. A 

fejlődés során a kialakult szerkezetek 

és működéseik egymással szoros kapcsolatban 

alakulnak ki, kapcsolatrendszerek 

milliárdjai keletkeznek, 

alakulnak át, tűnnek el és jelentkeznek 

más formában. Ebből a folyamatos 

átalakulásból származik az a képlékenység, 

plaszticitás amely az agy 

fejlődését lehetővé teszi. 

Vizsgálat közben ez a képlékeny 

állapot jelzi előre veszélyben van-e az 

emberi mozgás, emberi értelem, nyelvi 

kommunikáció, magatartás, hiszen 

mindegyiknek megvan a maga agyfejlődési 

folyamata. Ezek pedig sok szálon 

összekapcsolódnak és alakítják 

egymást. Mindezt csak objektív módszerekkel 

lehet vizsgálni. Erre szolgál 

az osztály speciális felszereltsége: a 

Doppler ultrahang, video-EEG (az 

agyi idegsejtek elektromos aktivitását 

mérő eszköz, melyhez videofelvevő is 



kapcsolódik), többféle kiváltott agyi 

potenciál berendezés, mozgásvizsgálat, 

a szelektív figyelem, rövid memória 

vizsgálati berendezése és más 

diagnosztikai eljárások. 

Ki kell emelni, hogy a kivizsgálás 

sokrétűsége az agy sokrétűségét tükrözi, 

a vizsgálatok ismétlése a járóbeteg-rendelés 

keretén belül, pedig az 

agy fejlődését. Ugyanakkor a leletek 

csak összefüggésükben értékelhetőek 

és épp a leletezés szakértelme az, 

amely az osztály tapasztalatából adódik. 

Mindez a szülők számára is 

garanciát jelent. Az osztály felfogása a 

szülőkkel való őszinteség, a szakvélemény 

kendőzetlen közlése a lehető 

legkörültekintőbb módon. 

Az osztály speciális feladatai közé 

tartozik a nyitott gerinccel (spina bifida) 

született újszülöttek születést 

követő első 24 órán belüli complex 

műtét előtti kivizsgálása, beleértve a 

neuro-urodynamikai vizsgálatot, a 

lelet és a prognózis írásos közlését a 

korai zárást végző sebészettel. A 

műtétet követően a hólyag- és végbélbénulás 

elektroterápiája és a paraparesis 

speciális kezelése napi rendszerességgel 

járóbeteg-ellátás keretében 

történik. 

Az osztályra évente átlagosan 

1000-1500 új beteget irányítanak 

idegrendszeri szabályozási zavar gyanújával. 

Közülük évente 450-500 osztályos 

felvételt és részletes műszeres 

kivizsgálását igényel. Belőlük kerül ki 

az a kb. 300-350 eset, akinél szükséges 

megkezdeni a rendszeres korai 

neuroterápiát. Mind a kezelésbe vettek, 

mind a kezelést nem igénylők 

átlagosan 4-6 hetente jönnek vissza 

ambuláns ellenőrző vizsgálatra, 

melynek száma évente átlag 3000 

alkalom. A korai kivizsgálás és korai 

kezelés eredményeként az a betegség 

mely 100%-ban értelmi és/vagy mozgásfogyatékosságot 

eredményez az 

esetek kb. 46%-ban az első 1-1,5 

életév végére tünetmentesen 

gyógyítható. A kezelt betegek 

32%-ban lényeges javulás 

érhető el, elsősorban a mozgásszabályozás 

vonatkozásában, 

de ez a csoport a 1,5- 

életévet követően további 

ellátást (ekkor már rehabilitációt) 

igényel elsősorban 

sensoros és mentális, precognitiv-cognitiv 

problémák 

miatt. Az időben kezelésbe 

vett betegek majd negyedében 

(22%) a korai neuroterápia 

érdemi eredménnyel nem jár. 

Ezek ben a betegekben súlyos halmozott 

fogyatékosság alakul ki, 

mely az önálló életvezetést nem 

teszi lehetővé, de a rendszeres 

foglalkozás és a szülők folyamatos 

felvilágosítása, tá mo - 

gatása, életvezetésük segítése 

megkönnyíti a 

súlyos helyzet elfogadását. 

Az osztály 

munkatársai 

aktívan 

vesznek 

részt mind 

az orvos-, 


mind a szakorvosképzésben, a védőnők, 

gyógy tornászok, gyógypedagógusok 

graduális oktatásában, posztgraduális 

képzésében. Rend szeresen 

adnak elő hazai és külföldi tudományos 

kongresszusokon, eredményeiket, 

hazai és nemzetközi szaklapokban 

publikálják, monográfiákban, 

könyvfejezetekben ismertetik. 

A Magyar Fejlődésneurológiai 

Társaság – melyet a MOTESZ (Ma - 

gyar Orvostársaságok és Egyesületek 

Szövetsége) 2008-ban vett fel tag - 

egyesületei sorába – elnökségét az 

osztály munkatársai adják. 

A Magyar Rehabilitációs Társaság 

tudományos lapjának a REHA BI - 

LITÁCIÓ-nak főszerkesztője Katona 

Ferenc professzor úr, a főszerkesztő 

helyettese Berényi Marianne osztályvezető 

főorvos asszony. 

Dr. Berényi Marienne 


E-Klub – Dr. Demeter Jolán 

centrumvezető főorvossal 

Fotók: Bazánth Ivola 

Minden hónap harmadik szerdáján 

klubnap van a János 

előadótermében. Az önsegítő 

társaság az egészségesek felé is nyitott, 

de valójában emlőrákos betegek látogatják. 

A rendszerváltás előtt az emberek 

nem nagyon csoportosulhattak, a 

kilencvenes évek elején azonban megnőtt 

a civil szervezetek száma. Dr. 

Demeter Jolán főorvos asszony kilencvenhétben 

gondolta úgy, hogy elindítja 

a kórházban az emlődaganatos nők számára 

az E-Klubot. 

„Óriási segítséget jelent a nőknek 

ez a társaság a betegséggel való küzdelemben 

–mondja Demeter doktornő. 

– Általában azok jönnek el a rendezvényre, 

akiket itt diagnosztizáltunk, 

vagy akik műtét után rendszeresen 

visszajárnak kontrollra. Ha kérdezi 

valaki, hogy az emlőrákkal kapcsolatban 

hol kaphat bővebb információt, 

ajánlom neki a klubot.” 

A legtöbb embert megmenti a kétségbeeséstől, 

ha látja, hogy betegségével 

nincs egyedül, és talán nem is ő 

van a legrosszabb helyzetben. Itt 

kibeszélhetik egymás közt az orvosokat, 

megvitatják: ki milyen természetgyógyászati 

készítményt szed. És 

minden klubnap tartogat valamilyen 

érdekes programot. A főorvos 

asszony év elején felméri az igényeket. 

Sok asszony kéri, hogy hívjanak 

meg be szélgetésre egy orvost. 

Ilyenkor leül közéjük onkológus, 

plasztikai sebész vagy éppen gyógyszerész, 

s válaszol a kezeléssel kapcsolatos 

kérdésekre. De kedvelt vendég 

egy földrajztudós is, aki vetítésekkel 

egybekötött előadásokat tart egzotikus 

országokról. Az évek alatt a finom 

házi sütemény is hagyománnyá vált. 

Akinek van kedve otthon kikenni a 

tepsit, boldogan kínálgatja klubtársainak 

a vaníliás kiflit, krumplis pogácsát. 

Az E-Klubnak két képzőművész 

is tagja, tőlük eredt az ötlet, hogy fessenek 

virágcsendéletet. Demeter doktornő 

most is őrzi szekrényében a színes 

csokrokat. Az egyik 

festmény alkotóját egy 

éve vitte el a rák. 

Május a kirándulás 

hónapja. Az idén a martonvásári 

kastélyt látogatták 

meg, de voltak 

már Egerben, Pannon - 

halmán is. De járnak 

együtt múzeumba, színházba, 

vagy éppen a 

közeli falunapot választják. 

Leg utóbb a csömöri 

lakodalmas fesztiválon 

vettek részt. 

Több orvos is tagja a 

társaságnak, a betegség 

őket sem kíméli. 

Egyszer egy fiatal nőt 

nagyon meg viselt a rákkal 

való szembenézés. A 

klubtagok közül egy 

pszichiáter doktornő 

foglalkozott vele, hogy 

könnyebben megbirkózzon 

a halálközeli 

élménnyel. Már mindkettőjüket 

elveszítették. 

„Sajnos még most is meghalhat 

valaki emlőrákban, de messze nem 

olyan százalékban, mint régen. 

Ebben nagyon nagy a javulás. A megbetegedések 

száma viszont nagyon 

magas. Évente nyolcezer. A tudomány 

egyre inkább azt feltételezi, 

hogy az emlőrákot is valamilyen vírus 

okozhatja. Mint ahogy a méhnyakrákot 

is. Persze vannak tényezők, 

melyek elősegíthetik a kialakulását. 

Én három gyermeket szültem és 

szoptattam, nem ittam, nem dohányoztam, 

nem szedtem fogamzásgátlót, 

soha nem voltam túlsúlyos, egy 

nap mégis csomót tapintottam a mellemben.” 

Demeter doktornő már négy éve 

vezette az E-klubot, amikor 2001- 

ben megoperálták. Levették az egyik 

mellét, végigcsinálta a kemoterápiát. 

Már teljesen jól van, de ehhez az is 

hozzájárult, hogy vállalta a rekonstrukciót. 

A helyreállító emlőműtét 

mindenkinek jár, a TB fizeti. Kevés 

nő tudja, hogy ettől nem kell félni, 

tökéletesen dolgoznak a plasztikai 

sebészek. Talán a tájékozatlanságban 

az is közrejátszik, hogy az ellenőrző 

orvosok nagy része férfi és nem hangsúlyozzák 

eléggé a rekonstrukció 

lehetőségét és előnyeit. 

Nemrég egy idős apáca járt a főorvos 

asszonynál szűrésen. Levette a 

melltartóját, lecsatolta a műmellét és 

a vizsgálat végén azt mondta: nagyon 

kell vigyáznia erre a protézisre, mert 

húsz éve operálták és azóta nem 

kapott újat. Dr. Demeter csodálkozva 

kérdezte: „Hát nem tudta, hogy az 

neki jár?” „Nem” A doktornő gyorsan 

elintézte, hogy az apácát soron kívül 

fogadják az onkológusok. 

Demeter Jolán ötéves volt, amikor 

bátyja felültette a biciklivázra. 

Göröngyös földúton kerékpároztak, 

hatalmasat estek. Jolán nyílt törést 

szenvedett a lábán és kapott egy tetanuszmérgezét. 

Amikor ezt negyvenhétben 

túlélte, még kislányként 

eldöntötte, hogy orvos lesz. Diploma 

után nyolc évig belgyógyászként dolgozott 

a Szabolcs utcai kórházban,

majd elment röntgen szakorvosnak. 

Később jött az ultrahang és a mammográfia. 

Dr. Demeter 1976 óta dolgozik 

a „Jánosban”, és nyolcvanhárom 

óta foglalkozik emlővizsgálattal. 

Amikor ’95-ben elindult a kórházban 

a „világbanki” mammográfiai emlőszűrés, 

akkor került a részleg a jelenlegi 

szűrőállomás épületébe. 2001 óta 

a népegészségügyi program keretében 

szűrőcentrumként működik. Az 

akkor kapott mammográfiás gép 

tökéletesen üzemel, de lassan le kellene 

cserélni. A tökéletes megoldás 

egy digitális készülék lenne. Sajnos 

100 millió forintba kerül, míg a 

hagyományos 18-20 millióba. 

„Előfordul, hogy valaki elsírja 

magát, amikor a vizsgálaton kiderül, 

hogy emlődaganata van – folytatja a 

főorvosnő.– Azonnal a halálra gondolnak. 

Mondom nekik: nézzenek 

rám, en gem is operáltak, levették a 

mellem és most 

jól érzem ma gam. 

Volt olyan, aki 

nem hitte el. 

Levetkőztem neki 

és megmutattam 

a műtét nyomait. 

Aki tudja, hogy 

átmentem a be - 

teg ségen, jobban 

bízik bennem.” 

Dr. Demeter 

Jolán évek óta a 

Magyar Rák elle - 

nes Liga elnökhelyettese, öt éve pedig 

az Európai Rákellenes Ligák 

Szövetségének elnökségébe is beválasztották. 

Egy ideje a Világ Rákligái 

Szövetségének egyik munkacsoportjában 

is tevékenykedik. 

Férjét nyelőcsőrák vitte el, de 

mellette maradtak gyerekei és hét 

unokája. A pénz nem érdekli, az olvasás 

mellett a zene nyújtja számára a 

legnagyobb kikapcsolódást. Lelke sen 

újságolja, hogy júniusban micsoda 

Wagner-operákat adnak a Mű vé - 

szetek Palotájában, de hát erről most 

lemarad. Krétán lesz éppen az Euró - 

pai Rákellenes Liga elnökségi ülésén. 


Amit az emlőrák megelőzése és korai felfedezése 

érdekében tudni kell 

Az emlőrák a nők egyik leggyakoribb 

rosszindulatú daganata. 

Magyarországon évente 2700-nál 

több asszonyt veszítünk el a betegségben. 

Az emlőrák okát nem 

ismerjük, csak elősegítő tényezőit. 

Ilyen az életkor – 50-70 éves korban 

a leggyakoribb az előfordulás. 

Gyakoribb az emlőrák, minél fiatalabb 

életkorban kezdtek menstruálni, 

és ha ez a ciklikus periódus az 

átlagnál magasabb életkorban fejeződik 

be. Fokozza a rizikót, ha már 

volt valamilyen emlőelváltozása, ha 

nem szült, szoptatott, ha a klimax 

után hormonpótló gyógyszereket 

szed. Emlőrák kialakulását elősegíti 

a túlsúly, a magasabb alkoholfogyasztás, 

az egészségtelen táplálkozás, 

illetve a dohányzás is. 

A megelőzés legfontosabb része 

az, ami az életmódunkon múlik. 

Sajnos, ha mindent megteszünk, 

akkor sem tudjuk teljesen megelőzni 

a betegséget. Fontos viszont, 

hogy a daganatot minél korábban 

vegyük észre, mert a korai, a környezetre 

még nem terjedő emlőrák 

95%-ban gyógyítható! 45 éves kor 

előtt nincs szervezett szűrővizsgálat, 

a nőknek saját maguknak kell 

figyelni a mellük állapotára. Erre a 

legalkalmasabb a tapintásos ön - 

vizsgálat. 

A fiatalkorban kialakuló emlőrák 

ugyanúgy gyógyítható, mint a 

klimax utáni emlőrákok, ám fontos, 

hogy fiatal korban a rákos burjánzás 

sokkal gyorsabb. Ezért 

lényeges, hogy minél hamarabb 

diagnosztizálják, majd kezeljék a 

betegséget. A gyógyulás után a kiújulás 

kockázata is magasabb, ezért 

komolyan kell venni a kontroll 

vizsgálatokat. 

Hazánkban 2001-ben vezették 

be a 45-65 év közötti asszonyok kétévenkénti 

meghívásos mammográfiás 

szűrővizsgálatát, amely során 

mindkét emlőről speciális röntgenfelvételeket 

készítenek. A vizsgálat 

mindössze néhány percig tart. 

Amennyiben rosszindulatú daganatra 

utaló eltérés nincs, a hölgynek 

levélben elküldjük a leletet. Ha 

olyan eltérést találunk, amely miatt 

kiegészítő vizsgálatot tartunk szükségesnek, 

akkor külön értesítjük. A 

visszahívás ijesztő, de a visszahívottak 

nagyobb részénél csak jóindulatú 

eltérést találunk. A további kezelést 

az Onkológiai Bizottságban 

beszéljük meg, amelynek több szakterület 

orvosai a tagjai. 

65 év fölött is kifejlődhet az 

emlőrák, de méh- vagy petefészekdaganat 

is, ezért mind a mammográfia, 

mind a nőgyógyászati vizsgálat 

idős korban is javasolt, különösen 

akkor, ha valamilyen panasz 

van (leggyakoribb az emlőben a 

csomó, illetve véres váladékozás a 

hüvelyből). Sajnos az idős asszonyok 

gyakran nem akarnak gondot 

okozni a családjuknak, azt hiszik, 

hogy az ő daganatukat már úgysem 

lehet megoperálni. Akárhány éves 

is valaki, akármennyire is nem 

akar senkit terhelni a betegségével, 

kérem, forduljon orvoshoz! A 

daganatot idős korban is el lehet 

távolítani, és kezelni is lehet. Ha 

nincs, aki segítene – mert sajnos ez 

sem ritka – segítségért fordulhat a 

házi orvos mellett dolgozó ápoló 

nővérhez, az egészségügyi szociális 

nővérhez, vagy a segítő szervezetekhez. 

MINDENKI FONTOS 

NEKÜNK! 

Dr. Demeter Jolán 

Centrumvezető főorvos 

Szt. János Kórház, 

Emlőszűrő Centrum 


Irodaszerektől az orvosi anyagokig 

Interjú Bátyai Károllyal a Logisztikai Osztály vezetőjével 

Pár hónapja lett a Logisztikai 

Osztály vezetője Bátyai Károly. 

– Hol dolgozott eddig és hogy került 

kapcsolatba a Szent János 

Kórházzal? 

– Február elseje óta töltöm be ezt 

az állást, de kapcsolatom a „János 

Kórházzal” jóval régebbi. Még az 

integráció előtt, 2004-ben, amikor 

ebben a kórházban is bevezetésre 

került a gazdasági rendszer, több 

alkalommal jártam itt oktatóként. A 

rendszer bevezetésében, adatkonverziójában, 

később a rendszer felügyeletében 

segítettem, majd a felmerülő 

kérdésekben tanácsadóként 

tevékenykedtem. Előző munkahelyem 

1992 óta a Kalocsai Kórház 

volt, ahol kezdetben pénzügyi osztályvezető, 

végül pedig gazdasági 

igazgató lettem. Ha még jobban viszszamegyünk 

az időben, pályám elején 

Kalocsán a Járási Hivatalnál dolgoztam, 

ahol végigjártam a ranglétrát. 

Egyszerű könyvelő, gépi adatrögzítő, 

pénzügyi ügyintéző volt a 

beosztásom. Majd Miskén a helyi 

tanácsnál (akkor így hívták az önkormányzatot) 

a teljes pénzügyi-számviteli 

munkát rám bízták, illetve az 

adócsoport irányítását is. A vezető 

távollétében irányítottam az egész 

hatósági és egyéb ügyintézést. Innen 


kerültem Kalocsára, az egészségügy 

területére. Amikor megkerestek a 

János Kórházból, hogy vállalnék-e 

egy felelősségteljes logisztikai vezetői 

feladatot, kis gondolkodás után 

igent mondtam. De még most is 

Kalocsáról ingázom, illetve időnként 

egy pesti barátomnál alszom. Talán 

majd ősszel költözöm feleségemmel 

a fővárosba. 

– Ezek szerint nem ez az első kórház, 

melyet szakemberként belülről 

lát. Miért van az, hogy a legtöbb 

kórház veszteségesen működik? 

– Általánosan elmondható, hogy 

egyre rosszabb helyzetbe került az 

egészségügy. A finanszírozás soha 

nem volt inflációkövető. 94 előtt a 

bázis finanszírozási rendszer működött, 

amikor a béreknél és a dologi 

kiadásoknál többé-kevésbé érvényesültek 

az automatizmusok, és kiszámítható 

bevételek voltak. A több éve 

működő „teljesítmény volumen korlát” 

szerinti finanszírozás több 

egészségügyi intézményt lehetetlen 

helyzetbe hozott. A Kórház Szö - 

vetség adatai alapján az egészségügyi 

intézmények 80-90%-a pénzügyi 

nehézségekkel küzd. Húsz alatt 

van azoknak a kórházaknak a 

száma, melyek pozitív mérleggel 

rendelkeznek. És hogy az új finanszírozási 

rendszer milyen lesz, az 

majd csak a jövőben derül ki. 

A János kórházban is várhatóan 

csökkennek a bevételi lehetőségek, 

az abszurd a finanszírozásban az, 

hogy akkor is, ha a teljesítmény történetesen 

nő. 

– Az első hónapokban gondolom 

bejárta az osztályokat, ellátogatott 

a telephelyekre. 

– Sajnos nem tudtam minden 

helyre eljutni. A Bécsi úti telephelyen 

volt egy megbeszélésem, azt 

hiszem sikerült megoldani az anyagellátással 

kapcsolatos gondokat. A 

nehézségekben közrejátszott, hogy 

létszámhiánnyal küszködtünk, nem 

volt elég a szállítói kapacitás. 

Ráadásul hirtelen új logisztikai feladatot 

kaptunk, hiszen nemrég a 

volt Margit Kórházba került a János 

kórház telephelyről a központi 

gyógyszerraktár. De jelenleg már 

elfogadhatóan működik a számítógépes 

informatikai rendszer, az osztályok 

elektronikusan adják le 

gyógyszer és anyagigénylésüket, 

nem kell levelet írni, kézbesíteni, s 

ez nagy megtakarítást jelent időben. 

Úgy tűnik, hogy ez a módszer a 

Bólyai úti telephelyen is beválik. Itt 

még adós vagyok egy személyes 

látogatással. 

– Az elektronikus rendszeren 

keresztül a dolgozók is láthatják, 

hogy mi van raktáron? 

– Minden áttekinthetővé válik, 

még azt is nyomon lehet követni, 

hogy hol tartanak az igénylések. Odavissza 

működik az adatinformáció. 

– Nagy vonalakban hogy foglalná 

össze: mi a Logisztikai Osztályt 

feladata? 

– Tömören: a logisztikához tartozik 

a teljes anyagellátás az irodaszerektől 

kezdve az orvosi anyagokig – 

kivételt képeznek a műszaki anyagok, 

orvosi műszerek, gyógyszertári és a 

vérkészítmények. De az összes nyomtatványt, 

takarítószert, textíliát, papírárut 

mi szerezzük be. Ez havi szinten 

közel 80 millió forintot jelent. Az 

említetteken kívül vannak az eseti 

finanszírozási eszközök (EFI tételek), 

melyeket tételesen, külön fizet ki a 

központ. Ide tartoznak például a 

pace-makerek, varrógépek, implantátumok, 

protézisek, melyek nagy 

értéket képviselnek, év végére a 201 

millió forintot is elérheti. Ebből adódik, 

hogy a mi dolgunk megkeresni a 

partnereket, eldönteni, hogy kitől mit 

szerezzünk be. Ami nem esik közbeszerzés 

alá, arra legalább három cégtől 

kérünk árajánlatot. Óriási cikktörzzsel 

rendelkezünk, a Kórháznak 

széles szakmai spektruma van és 

ezeknek az egészségügyi cikkeknek 

meg kell oldanunk a raktározását,

majd el kell juttatnunk ezeket a megfelelő 

helyszínre. Tizenöt partnerral 

konszignációs raktárt működtetünk, 

hogy ha azonnal kell valami, ne kelljen 

rá napokat várnunk. Ez nagyon 

fontos a gyógyítás területén. 

– Van olyan egészségügyi cikk, 

amellyel kapcsolatban leltárhiányt 

tapasztalt? 

– Az utóbbi időkben a textíliákkal 

adódtak problémák. Ide tartoz nak a 

lepedők, ágyneműhuzatok, műtéti 

textíliák, műtéti ruhák, dolgozói 

munka és védőruhák. Ezek nagyon 

kevés ideig vannak tárolva a raktárban, 

mert szinte azonnal kiadjuk a 

felhasználóknak. A technikai hiány 

abból is adódik, hogy a készlet a 

mosatás miatt naponta változik. A 

leltárhiány azonban az utóbbi évben 

meghaladta a hárommillió forintot. 

Fokozott figyelmet szeretnék erre a 

területre is fordítani. Tiszta képet 

kell kapnunk a textíliákról, hogy 

megtörténhessen a tényleges selejtezés. 

Ki kell vennünk az osztályos 

nyilvántartásból is a használhatatlan 

holmikat és akkor világosan fogjuk 

látni, hogy melyik osztályon kell textíliapótlásról 

gondoskodnunk. Amíg 

ez nem történik meg, hamis adatokat 

látunk a számítógépes nyilvántartásban 

az adott osztályról. 

– Mik a tervei, min szeretne változtatni 

a logisztika területén? 

– Szeretném a számítógépes 

adatfeldolgozást teljes egészében 

bevezetni, hogy minél kevesebb 

papírt használjunk. Fontos a meglévő 

rendelési szokások, szállítási szerződések 

alapos felülvizsgálata is. El 

kell érni, hogy a kórház a lehető legkedvezőbb 

feltételekkel tudjon árut 

beszerezni, bár a mostani gazdasági 

helyzetben nagyon nehéz feladat a 

költségeket szinten tartani, mivel a 

beszállító cégek érvényesíteni akarják 

az inflációs és az egyéb pénzügyi 

piaci hatásokat. 

Célom továbbá, hogy egy igazi 

szolgáltató szellemben működő kollektívát 

kovácsoljak össze a munkatársakból. 

Jelenleg létszámhiánnyal 

küzdünk, mert nem könnyű olyan 

Fotók: Szabadosi Béláné 

szakembert találni, akinek egészségügyi 

áruismerete és megfelelő gyakorlata 

lenne. Lénye ges feladatomnak 

tartom még a megfelelő, átlátható 

keretgazdálkodás kialakítását is. 

Olyan megfelelően szabályozott, de 

kontrollálható beszerzési és felhasználói 

kereteket kell kialakítani, hogy 

az elektronikusan is naprakészen 

áttekinthető legyen, melyhez a megfelelő 

informatikai rendszer is támogatást 

nyújt. 

A szakmai egységek havi felhasználói 

terveit (igényeit) úgy kell biztosítanunk, 

hogy túl nagy pénz ne áramoljon 

ki a rendszerből. Ezen dolgozom. 


Április 23-án Dr. Blatniczky 

László elnökletével került sor 

a kórház különböző telephelyein 

és osztályain folyó gyermekellátásokat 

bemutató tudományos ülésére. 

Mind a hat előadás igen érdekes 

témákat dolgozott fel. 

Schill Beáta dr., Horváth Katalin 

dr., Márkus Rita dr., Princzkel 

Erzsébet dr.: PIC-i életek; Boros 

Veronika dr., Németh Tünde dr. 

(OGYEI), Kurimay Tamás dr.: A 

pszichiátriai betegek ellátása 

anya–gyermek egységben; Altmann 

Tudományos ülések 

...a gyerme kellátásról 

Anna dr.: Gyermekkori fejfájás 

kivizsgálása és buktatói; Medveczky 

Erika dr.: Műszeres egyensúly felmérés 

a gyermek-rehabilitációban; 

Madarasi Anna dr.: Az infekció szerepe 

a léguti allergiás betegségekben; 

Garai Zsolt dr., Zaránd Raymund 

dr., Lellei István dr.: A tracheotomia 

indikációja és kivitelezése. 

A jelenlévők betekintést nyerhettek 

a PIC – Perinatalis Intenzív 

Centrum, a koraszülött csecsemők 

ellátását biztosító részleg – mindennapjaiba, 

hallhattak egy Magyar - 

országon újdonságnak számító kezdeményezésről, 

melyben a pszichiátriai 

betegséggel küzdő anyát és 

egészséges csecsemőjét együtt látják 

el a kórházban, növelve ezzel az 

édesanya gyógyulási esélyeit. Egy 

másik kutatásban az előadó rávilágított, 

hogy a gyerekeknél oly gyakori 

fejfájást a legalább átlagos intelligenciával 

rendelkező gyermekeknél 

az is kiválthatja, hogy erőteljesebben 

élik meg a részképességek esetleges 

problémáit, ami szorongáshoz vezethet 

náluk. 


Csókay András előadás közben (fotó: Szabadosi Béláné) 

Előadók 

Dr. Csókay András 

osztályvezető főorvos 

A robotkéz-technikával végzett agyi 

érpótlás lehetőségeiről, 

Dr. Mezei László főorvos 

Jobb pitvari mobilis thrombus diagnózisa 

és kezelése 

Dr. Polner Kálmán 

osztályvezető főorvos 

Egy peritoneálisan dializált beteg 

többszörös hasi aneurizmájának 

megoldása stent graft beültetéssel 

Dr. Németh Zsuzsanna főorvos 

Metasztatikus világossejtes vesecarcinoma 

kezelés molekuláris célzott 

terápiával: 2 évig tartó teljes remissió 

Dr. Trocsányi Márta 

Súlyos idegrendszeri károsodás 

miatt végzett rehabilitáció 

Érdekes esetek 

A Tudományos ülés első előadásaként 

dr. Csókay András egy olyan 

esetet és műtétet ismertetett, amelyet 

még csak az általa vezetett munkacsoport 

végzett, eddig összesen 

három alkalommal, s legutóbb itt a 

János Kór házban. 

Április 3-án, az idegsebészeten 

egy 57 éves férfibetegen hajtottak 

végre 14 órás műtétet, akinek 

komplex, kóros agyi értágulata volt. 

Az értágulat azért veszélyes, mert a 

tágulat elvékonyodott fala miatt 

nyomásemelkedést követően agyvérzés 

történhet. Endo vasculáris 

módszereket az agyi érsebészetben 

már régóta alkalmaznak az értágulat 

kiküszöbölésre. Ha azonban a 

tágulat komplex kiterjedésű és 

helyzetű, vagyis több eret is érint, 

mint a fenti beteg esetében, akkor 

alkalmazható az az érpótló technika, 

ami leginkább a szívkoszorú 

ereknél alkalmazott by pass műtétekhez 

hasonlatos. Csak hogy az 

aorta vagy a szív koszorú erek átmérője 

2 mm vagy jóval nagyobb. 

Tehát az agyi erek sokkal vékonyabbak. 

Így az oldalkirekesztésben 

való érpótlás, ami által nem kell 

kirekeszteni a keringést az agyban, 

lehetetlen volt eddig a kéz természetes 

pontatlansága (fél mm a kéz 

természetes remegése) miatt. A kéz 

remegésének kiiktatására fejlesztette 

ki Csókay főorvos a „robotkéznek” 

elnevezett technikát, amely 

egy olyan kézmegtámasztási technika, 

amikor a fogót, műszereket az 

operáló orvos újbeggyel irányítja. 

Nem valóságos robottal végzi tehát 

a műtétet, mert a szövetek, erek 

tapintására az operáló orvosnak 

szüksége van, de a „robotkéz” technikával 

pontosabbá és precízebbé 

lehet tenni a beavatkozást. Más - 

részről ez a technika, mint a fenti 

férfibeteg esetében is, lehetővé 

tette, hogy agyi érpótlást végezzenek 

oldalkirekesztéssel, az erek 

lezárása nélkül, a vérkeringés folyamatos 

fenntartásával. Az agy funkciói 

tehát nem károsodnak. Az értágulatos 

szakaszt kirekesztik úgy, 

hogy mellé, oldalról egy épp eret 

varrnak be. A kéz nem remeg, a 

műtét elvégezhető, sőt az idegsebészet 

műtéti csapata el is végezte, a 

beteg azóta is jól van. 

További sikeres műtéteket kívánunk! 

Utak és tévutak 

a gasztro enterológiában 

Május 7-én tudományos ülésére 

került sor, melyet a János telephely 

Gasztroenterológiai osztálya, a 

Magyar Gasztroenterológiai Tár - 

saság és a Magyar Ultrahang Tár - 

saság szervezett. 

Üléselnökök 

Dr. Szilvás Ágnes és Dr. Deme ter 

Pál. 


Az előadások: 

1. Dr. Székely György: 

Paramedicina a gasztroenteroló - 

giában 

2. Dr. Demeter Pál: 

A belek keringési zavarainak 

diagnosztikájáról 

3. Dr. Szilvás Ágnes: 

Három dimenziós ultrahang 

diagnosztika gócos májbetegsé - 

gekben 

4. Dr. Micskei Éva: 

I. típusú diabetes mellitus előfordulása 

coeliakiás gyermekekben 

5. Dr. Siket Ferenc: 

Epeúti operatív endoscopia 

6. Dr. Penyige József: 

Colon polyposis formájában jelentkező 

Mantle-cell lymphoma 

7. Dr. Bóka Béla: 

Henoch- Schönlein purpura egy 

eset kapcsán.

Orvosdinasztiák 

Az Altmann doktorok • Apa és lánya 

Van az úgy, hogy az ember 

lánya apja hivatását választja. 

Ez történt az Altmann családban 

is. Dr. Altamann István belgyógyász, 

az egykori Honvéd Kórház 

főrovosának lánya is gyógyítónak 

ment. Dr. Altmann Anna jelenleg 

gyemekneurológus főorvos a Bólyai 

úti telephelyen, az Epilepszia 

Centrum vezetője a régi Budai 

Gyermekkórház területén. 

Édesapja 1926-ban született a 

Józsefvárosban. A Teleki tér akkoriban 

forgalmas volt az iparosoktól, 

kereskedőktől, Altmann nagyapának 

pedig kocsmája volt a Kun utcában. 

Jóféle borral töltötte a poharakat, 

pénzt azonban keveset keresett. 

Szegény családnak számítottak. 

Majd jött a háború. Átvészelték valahogy 

az embertelen időket. Köz - 

vetlenül a háború után a kocsmáros 

fia beadta jelentkezését az orvosi 

egye temre. Így lett Altmann Ist - 

vánból első generációs értelmiségi. 

Diploma után a csepeli kórházba 

került, majd évtizedekig belgyógyászként 

dolgozott a Honvéd Kór - 

házban. Szakértelme és tudása révén 

nagy tekintélyű vezető főorvos lett a 

Vérellátó Osztályon. 

„Gyerek voltam, amikor apu a 

Honvédban dolgozott, de nagyon jó 

emlékeim vannak az akkori Kór - 

házról. – Meséli dr. Altmann Anna. 

– Ha végigmentem a folyosón, mindenki 

tudta, hogy ki vagyok, és az ott 

dolgozó emberek is ismerték egymást. 

Együtt éltünk, kirándultunk, 

összejártunk a kollégákkal, akik egyben 

apám barátai is voltak. 

Valahogy szorosabb kapcsolat volt 

az emberek között, mint a mai világban. 

A katonásdiból csak annyira 

emlékszem, hogy egyszer egy évben 

apám elment egy háromnapos gyakorlatra.” 

Anna nem tudja miért, de már 

kisiskolásként is gyerekorvos szeretett 

volna lenni. Talán mert Zsófi 

nénire akart hasonlítani, aki egy 

kedves személyiség volt a baráti társaságban. 

Szülei is örültek döntésének. 

Édesapja szerint: az orvosi 

szakma a legszebb a világon. 

„1986-ban kaptam meg a diplomám, 

akkor nagyon nehéz volt állást 

találni Budapesten. – Folytatja Anna. 

– Végül a Dél-pesti Kórház koraszülött 

osztályán kaptam munkát, amit 

imádtam. Aztán nekem is gyerekeim 

születtek, muszáj volt a lakóhelyünkhöz 

közelebbi állást találnom. Így 

kerültem a Bethesda (akkor Apáthy) 

Kórházba, az Ilka utcai részleghez, 

Kiss Péter főorvos úrhoz, ahol megismertem 

Dr. Neuwirth Magda gyermekneurológust. 

Teljesen megfertőződtem, 

nagyon érdekesnek találtam 

a gyermekneurológiát.” 

Altmann doktornőből neves gyermekneurológus 

lett, aki a budai 

telephelyen kívül két magánklinikán 

is gyógyít. Gyakran keresik fel olyan 

gyerekek, akik tanulási nehézségekkel, 

magatartásbeli problémákkal, 

vagy étkezési zavarokkal küzdenek. 

Ezek a tünetek sokszor pszichés 

okokra vezethetők vissza. A neurológiai 

rendelőben megjelenő gyerekek 

50%-a epilepsziás. 

„Szerencsére az epilepszia 80%-a 

már gyógyítható. Leírhatatlan öröm 

és sikerélémény, amikor egy kisgyereknek 

a kezelésem és gyógyító csapatunk 

munkájának hatására megszűnnek 

a rohamai és újra jókedvű, 

tünetmentes kislány vagy kisfiú válik 

belőle.” 

Anna lányai az orvosi helyett a 

közgazdasági egyetemet választották. 

A kisebbik lány, Pető Réka, 

magyar kardbajnok, álma a londoni 

olimpia. Anna nem bánja, hogy gyerekei 

a jelenlegi körülmények között 

nem lesznek orvosok. Úgy véli: a 

szakma szépsége sok területen elveszett, 

mert általában nagyon kevés 

idő jut egy betegre és megszűnt a 

bensőséges viszony orvos és páciens 

között. Ráadásul az adminisztrációs 

terhek növelésével is sokkal mechanikusabbá 

vált a gyógyítás. „Nagyon 

szeretem a munkám, de igazat adok 

a lányaimnak. Édesapámnak viszont 

nagy fájdalma, hogy unokáiból nem 

lesznek orvosok. ” 



Óvoda a Kórház területén 

Interjú Bak Ferenccel, a Hegyvidéki Oktatási és 

Közművelődési Iroda vezetőjével 

AJános Kórház területén van egy 

épület, melyet panelekből emeltek 

a hatvanas években. Annak idején 

a kórház dolgozóinak gyerekei játszottak 

itt: a földszinten bölcsőde, az emeleten 

óvoda működött. Aztán, ahogy teltek az 

évek, az épületnek más funkciója akadt. 

Az utóbbi évtizedben gyógyszerraktárként 

is használták. 

– 2009 telén a Hegyvidéki Önkormányzat 

bérbe vette az épületet és 

szeptembertől új óvodát nyit benne a 

kerületieknek. Miért volt erre szükség? 

Nincs elég óvoda a környéken? 

– A döntést több körülmény indokolta. 

Egyrészt a Ratkó-korszakban 

született lányok most lettek nagymamák, 

nemrég születtek az unokáik, így 

a kerületben is nőtt a gyerekek száma. 

Másrészt a gazdasági válság következtében 

egyre kevesebb szülő tudja fizetni 

a magánóvodákat. Így érthető, hogy 

megnőtt az igény az önkormányzati 

óvodai férőhelyek iránt, ahol a szülőknek 

csak az étkezés után kell fizetni. 

Emelnünk kellett a létszámot, míg 

korábban az is előfordult, hogy be kellett 

zárnunk egy óvodai csoportot, 

mert nem voltak benne gyerekek. 

– Hány csoportot indítanak a 

János kórházi óvodában? 

– Hat 25 fős csoport indul, ebből 

négy kiscsoport (hároméves korosztály) 

lesz. Az elkövetkező években 

kilencre bővülne a csoportok száma, 

két játszóházzal. Most ősszel egy játszóház 

várja a gyerekeket. 

– Mit jelent a játszóház fogalma? 

– Ide olyan szülők hozhatják két 

évesnél idősebb gyereküket, akik otthon 

vannak ugyan, de szükségük van 

hetente pár órás szabadidőre, hogy 

elintézzenek valamit, vagy csak játszótársat, 

változatosságot szeretnének 

biztosítani gyereküknek. Étkezést 

is lehet kérni, a játszóház óránként 

háromszázharminc forintba kerül. 

– Az óvodába az egyesített Szent 

János Kórház dolgozóinak gyerekeit 

is felveszik, vagy csak akkor, ha a 

kerületben laknak? 

– Megállapodást kötöttünk a 

Kórházzal, hogy a Kórház dolgozóinak 

gyerekeit automatikusan felveszszük, 

ha jelentkeznek. A teljes óvodai 

létszám 30%-át jelöltük meg limitnek, 

ez hatvan gyereket is jelenthet a 

Kórház részéről. Eddig tíz óvodást 

jeleztek, akik közül hatan még nem 

töltötték be a három évet. A törvény 

szerint ők a harmadik életévük betöltése 

után lehetnek óvodások. 

– A „kórházi” gyerekek ugyanolyan 

feltételekkel vehetik igénybe az 

óvodát, mint a hegyvidéki lakosok? 

– Igen. Nekik is csak az étkezés 

kerül pénzbe, illetve néhány külön 

program: cirkusz, kirándulás. 

– Ahhoz, hogy a kicsik birtokba 

vehessék az óvodát, alapos felújításra 

van, volt szükség. Hol tartanak a 

munkálatok? 

– A kertet teljesen szét kellett 

szedni, mert nekünk európai szabványnak 

megfelelő játszóteret kell 

biztosítanunk. Jelenleg ütéscsillapító 


gumifelületet rakunk le, és különféle 

játékokat telepítünk. Kilenc homokozója 

lesz a kilenc csoportnak, most 

festik a kerítést. És persze a belső 

tereket is teljesen felújítjuk, bebútorozzuk. 

Kicse réljük az ablaküvegeket, 

a bejárati ajtókat, az árnyékoló vásznakat. 

A falakat kifestjük és új linóleum 

kerül a padlóra. Lesz, ahol kiemelünk 

egy válaszfalat, mert egy hetven 

négyzetméteres tornaszobát is létesítünk. 

A melegítőkonyhába korszerű 

felszereléseket vásárolunk. 

– Milyen költséggel jár mindez? 

– Hatvan vagy hetven millióba 

kerül a felújítás. 

– Honnan szállítják az ebédet a 

gyerekeknek? 

– Az étkeztetésre közbeszerzési 

pályázatot írunk ki, de ideális az 

lenne, ha a János Kórház telephely 

konyhája biztosítaná az étkezést, 

hiszen így a dietetikus ellátás is könynyen 

megoldható lenne és a tejérzékeny, 

lisztérzékeny vagy cukorbeteg 

gyerekek is a számukra megfelelő 

étrend szerint étkezhetnének. 

– Hányan jelentkeztek eddig az új 

óvodába? 

– Első körben hatvankilencen. A 

további egyeztetések során valószínű, 

hogy még ugyanennyi gyereket át 

fogunk ide irányítani, illetve felvenni, 

mert a többi óvodánk tele van.

HÍREK 

Kinevezés 

XII. kerületi házi- és gyermekorvosok 

és a főigazgató asszony találkozója 

A Kórház pályázatot írt ki az ápolási 

igazgatói beosztásra, melynek elbírálására 

június 12-én került sor. A 

pályázók közül Lászlóné Dezső 

Kornéliát – a jelenlegi megbízott 

ápolási igazgatót – találta a bírálóbizottság 

a pozícióra a legalkalmasabbnak. 

A kinevezés 2009. július 1-jei 

hatállyal, határozatlan időre szól. 

Gratulálunk és további sikeres munkát 

kívánunk! 

Április 16-ra az Auguszt Pavilon 

Cukrászdába kötetlen beszélgetésre 

hívta a XII. kerületi háziorvosokat 

kórházunk főigazgatója Dr. Pintérné 

dr. Gönczi Ágnes, valamint a XII. 

kerület alpolgármestere, Kovács 

Lajos. A kezdeményezéstől a nem 

egészen egy éve kinevezett főigazgató 

asszony bizalomteremtést, együttgondolkodást, 

a problémák felvetésének 

és megoldásának közös keresését 

remélte a kerületi lakosok jobb és 

hatékonyabb ellátása érdekében. A 

háziorvosok felvetették a saját és kórházi 

informatikai rendszer összekapcsolásának 

lehetőségét, amely munkájukat 

nagyon megkönnyítené. Online 

rendszeren tudnának betegeik 

számára időpontot kérni laborra, 

röntgenre, egyéb diagnosztikai vizsgálatokra, 

s a leleteket is meg tudnák 

kapni a kórháztól az informatikai 

rendszeren keresztül, amit aztán 

könnyen be tudnának illeszteni a 

betegek dokumentációjába. Megvaló - 

síthatná azt a célt, hogy a lelet utaz - 

zon és ne a beteg. Dr. Pintérné dr. 

Gönczi Ágnes jelezte, hogy teljesen 

egyetért a háziorvosok ezen felvetésével. 

Jelenleg a kórház informatikai 

rendszere még nem alkalmas erre, de 

folyik a kórház informatikai rendszerének 

egységesítése, s ha ez a fejlesztés 

megtörtént erre a lépésre is sort 

szeretnének keríteni. Felmerült a 

kórház bizonyos épületeinek, egységeinek 

meglehetősen rossz infrastrukturális 

állapota, amely minden 

orvosi és szakdolgozói igyekezet, odaadás 

ellenére is hátráltatja a gyógyulást, 

rontja a betegek közérzetét. A 

főigazgató asszony jelezte, hogy 

elkezdték az I. Bel gyógyászati Osztály 

rendbetételét, s a főváros ez éves költségvetésében 

50 millió forint van 

elkülönítve az osztály felújítására. A 

kórház tervezi és pályázati anyagot is 

összeállított már egy új, Sürgősségi 

Ellátó Egység felépítésére. Szó esett 

még a kórházban fekvő betegek 

gyógyszerellátásáról, a szakrendelők 

főbejárathoz közelibb elhelyezéséről. 

Ez utóbbival kapcsolatos pozitív fejlemény, 

hogy a reuma szakrendelés 

hamarosan lejjebb költözik a II. Bel - 

gyógyászat épületébe. 

A legjobb hulladék a „nem keletkező hulladék” 

Ma még hazánkban nagy mennyiségű 

hasznosítható anyag kerül a 

kukákba, melyek jobb helyen lennének 

a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken. 

A hulladékhegyek csökkentése 

mindannyiunk feladata és felelőssége. 

A szelektív hulladékgyűjtést követő 

„fázis” már az újrahasznosítás, 

melynek során az összegyűjtött 

anyagból új anyagot hoznak létre, 

ezáltal csökkentve a környezet szenynyezését. 

Intézetünk I. sz. Telephelyén - a 

János Kórházban - már korábban 

elkezdődött a kartonhulladék szelektív 

gyűjtése. Idén tavasztól lehetőség 

nyílik arra, hogy a dolgozók és a betegek 

az itt tartózkodásuk során keletkezett 

papír és PET-palack hulladékokat 

szelektíven gyűjtsék. A gyűjtők 

a hulladéktípusoknak megfelelően 

külön böző színkóddal vannak ellátva: 

kék: papír, zöld: a PET-palack. 

A hatékonyság érdekében kizárólag 

szennyeződésmentes vegyes 

papírhulladékot (irodai papír, csomagolópapír, 

hullámpapír), és ugyancsak 

szennyeződésmentes, tömörített 

(laposra taposott) PET-palackot lehet 

a gyűjtőkbe dobni. A gyűjtőeszközök 

a raktárból igényelhetőek, 

melyeket igény szerint 

a Szállítási csoport 

dolgozói ürítenek. 

A szelektíven gyűjtött, 

tiszta hulladék 

ingyenesen kerül elszállításra, 

az értékesebb, 

kartonhulladékkal pedig 

bevételhez is jut Inté - 

zetünk. 

A környezetszennyezés 

és kommunális hulladékszállítási 

díj csökkentése érdekében vegyék 

igénybe a kihelyezett szelektív gyűjtőeszközöket! 

A szelektív gyűjtés hatékony 

működése érdekében szívesen fogadjuk 

a dolgozók, betegek észrevételeit, 

javaslatait. 

Piszmánné Papp Angelika

Egészségnap a Hegyvidéken 

Gyermeknap a János Kórház 

Gyermekosztályán 

Az ez évi Gyermeknapon a celeb-világ 

sztárjai látogattak el kórházunkba, s 

hoztak ajándékokat, lufikat és felhőtlen 

jókedvet a Gyerme kosztály betegeinek. 

A vendégek egy feldíszített 

mikrobusszal érkeztek a kórház udvarára, 

s a gyerekek már nagyon várták 

őket. Danny Blue, LL Junior, 

Erdőhegyi Brigitta és Kustánczi Lia 

végigjárták a kórtermeket, cső alakú 

lufiból állatfigurákat hajtogattak, a 

kezükben lévő állat- és mesefigurás 

lufikból pedig kedvükre választhattak 

az éppen begipszelt lábú vagy felkötött 

karú kisgyerekek. Egy óra nevetés, 

játszás, barátkozás után a celeb 

világ sztárjai úgy viharzottak el, ahogy 

jöttek. Vidámság nyomukban. 

Május 17-én szűréssel egybekötött 

Egészségnapot szervezett a Hegy - 

vidéki Önkormányzat. Az eddigi szokásoknak 

megfelelően az önkormányzat 

ismét segítséget kért kórházunktól 

a szűrések minél szélesebb körű elvégzése 

érdekében. 

Angiológiai szűrést 

végzett dr. Káli 

András, a III. Bel - 

gyógyászat főorvosa 

hallásvizsgálatot és 

gégészeti szűrést dr. 

Kiss Sán dor ad - 

junk tus úr, helico - 

bakter szűrést Bárkányi 

Anna az I. 

Belgyó gyá szati 

Osztályról, emlőönvizsgálatot 

tanított 

és tartott dr. De - 

meter Jolán fő - 

orvos asz szony és 

csontritkulás vizsgálatot 

végzett Dr. 

Fűkő Zita főorvos 

aszszony, valamint 

asszisztenseik. A 

ren dezvényen 

mint egy 1000 em ber jelent meg. 

Orvo saink és segítőik munkáját 

nagyon köszönjük, minden bizonnyal 

hozzájárult a prevenció és az egészségtudatos 

szemlélet további elterjedéséhez. 

Dr. Kiss Sándor szűrés közben 

Búcsúzunk 

Dr. Földváry Árpád 

főorvos 

1943–2009 


Dr. Földváry Árpád urológussebész 

főorvos az Óbuda-Békás - 

megyer Szakorvosi Rendelőinté - 

zetének főorvosa ez év áprilisában 

hosszú betegség után elhunyt. 

Földváry főorvos orvosi működését 

1969-ben a Szent János Kórház 

(ekkor János Kórház) Urológiai 

sebészeti osztályán kezdte meg a 

híres Noszkay Aurél prof. által vezetett 

osztályon. A barátságos, közvetlen 

és mindig jó kedélyű fiatal doktort 

csakhamar mindenki megkedvelte, 

és hamar beilleszkedett az urológiai 

osztály szigorú munkarendjébe. 

Kitünő manualitása és nyugodt 

természete miatt rövidesen fontos 

műtéti feladatokat is rábíztak. 

Ezen sorok írója, mint medikus 

ismerte és szerette meg Árpit, aki – 

intézeti demonstrátorként – gyakorlatvezetője 

volt anatómiából. 

1985-ben Földváry főorvos 

elhagyta a János Kórház urológiai 

osztályát, és az akkori Margit Kórház 

Rendelőintézet Szakorvosi Rendelő - 

intézetének lett szakorvosa. 

Járóbeteg-ellátási feladatain kí - 

vül, konziliáriusi feladatot is ellátott 

a Margit Kórházban. 

1996-ban vezetőváltás történt a 

Szent Margit Kórház Rendelőitézet 

emelt szintű urológiai Szakambu lan - 

ciáján, és ez időtől kezdve Földváry 

főorvos vezetőfőorvos-helyet tesként 

dolgozott. 

Mindaddig, amíg súlyos betegsége 

le nem döntötte lábáról, aktívan 

és önzetlen segítőkészséggel vett 

részt a Szakambulancia és Szakren - 

delő tevékenységében. 

Árpi nagyon fogsz hiányozni…. 

Nyugodj békében! 

Dr. Bajor Gábor 

vezető főorvos

Többmilliós adományok a Kórháznak 


A Gyermekrák Alapítvány hatmillió 

forint értékű adománnyal támogatta 

a Szent János Kórház fogászati szűrővizsgálati 

programját. Az ünnepélyes 

átadásra április 8-án került sor a 

sajtó jelenlétében, melyen részt vett a 

Fővárosi Önkormányzat részéről 

Horváth Csaba főpolgármester-he - 

lyet tes, a Kórház részéről Dr. Pintérné 

dr. Gönczi Ágnes főigazgató asszony, 

valamint az Alapítvány elnöke Balogh 

István úr. 

A Szájsebészeti részleg főorvosa, 

Dr. Katona József a szájüregi 

daganatok megelőzése érdekében 

köszönettel vette az Alapítvány 

segítségét a szájsebészeti kezelőegység 

és tartozékai megvásárlásához, 

és egyben elmondta, hogy az 

onkológiai statisztikai adatok szerint 

az elmúlt harminc év során 14- 

szeresére nőtt az ajak- és szájüregdaganatok 

okozta halá lozás Ma - 

gyar országon. A Kórház ban kiterjedt 

szűrővizsgálatokat kezdtek a 

helyzet további súlyosbodásának 

megakadályozására, és ehhez óriási 

segítség az Alapítvány adományából 

beszerzett készülék is, 

melynek megtekintésével zárult a 

sajtóbemutató, ahol a jelenlévőknek 

Kato na főorvos be mutatta a 

gé pet, és el mond ta, hogy ter vezik a 

jövőben csont sebészeti moto rok és 

egyéb ki egé szítők csatlakoztatását 

is lehetővé tenni, mellyel a baleseti 

ellátás színvonala tovább nő. 

A Sze rencse játék Zrt. tízmillió 

forinttal támogatta a „Szív Adja a 

Szívnek Alapítványt”, amely a Szent 

János Kórház telephely III. Bel gyó - 

gyá szati osztály – Kardiológia mun - 

káját segíti. Az ünnepélyes átadásra 

április 28-án került sor, melyen részt 

vett a Kórház főigazgatója Dr. 

Pintérné Dr. Gönczi Ágnes és a 

Szerencsejáték Zrt. szponzorációs 

igazgatója Feldmájer Sándor is. 

Prof. Dr. Jánosi András osztályvezető 

főorvos és egyben az 

Alapítvány Kura tó riumának el - 

nöke köszönettel vette a tá mo - 

gatást, mely gének megfelelő géppel vizsgálják 

lehe tővé tette, ki. 

hogy az Ala - A megvásárolt berendezés teljesen 

pítvány és a Kór - 

új, 2009-es készülék, 

ház egy nagy ér - melyet a jelenlevők működés közben 

tékű szívultrahang-ké 

meg is tekinthettek. A szí- 

szü léket 

vásá rol jon. 

A szív és ér - 

vultrahang az EKG egyidejű rögzítésével 

alkalmas a szív működésének 

részletes megítélésére, a 

rend szeri (kar- 

szív billentyűinek és a szívizom 

dio vasz ku láris) 

meg bete ge dések 

részletes vizsgálatára. Többfajta 

vizsgálófej csatlakoztatható a 

a statisz tikai gép hez, így lehetővé válik a nyelőcsövön 

ada tok szerint a 

világon minden 

har madik ember haláláért felelősek. 

keresztüli szívultrahang 

ill. terhelés alatti ultrahang készítése 

is. 

A ma gyar - 

országi adatok en - Dr. Németh Marianna az új gép használata közben 

nél ros z szabbak, 

mivel ha zánkban a 

halá lo zások felét a 

szív- és érrendszeri 

be teg ségek okozzák. 

Ezért is különösen 

fontos, hogy 

mind a betegeket 

mind a szűrésre 

érkezőket a kor 

technikai fejlettsé-

A Mi KÃ³rhÃ¡zunk: 2009. jÃºnius - Szent JÃ¡nos KÃ³rhÃ¡z

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?