A Mi Kórházunk: 2003. augusztus (V/4) - Szent János Kórház
A Mi Kórházunk: 2003. augusztus (V/4) - Szent János Kórház
A Mi Kórházunk: 2003. augusztus (V/4) - Szent János Kórház
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Mi</strong> Kórházunk<br />
a Fõvárosi Önkormányzat <strong>Szent</strong> János Kórház és Rendelõintézet<br />
magazinja<br />
Egy nap az Ellátási<br />
Osztály vezetõjének<br />
életében<br />
Pollenek támadása<br />
Semmelweis-napi<br />
kitüntetések<br />
Interjú Dr. Lukács Judittal,<br />
a Semmelweis-gyûrû<br />
idei tulajdonosával<br />
V. évfolyam 4. szám<br />
<strong>2003.</strong> <strong>augusztus</strong>
A MI KÓRHÁZUNK<br />
a Fõvárosi Önkormányzat<br />
<strong>Szent</strong> János<br />
Kórház és Rendelõintézet<br />
magazinja<br />
Felelõs kiadó:<br />
Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató<br />
Fõszerkesztõ:<br />
Nagy Erika, PR-menedzser<br />
Szerkesztõségi titkár:<br />
Dr. Glanz János<br />
Szerkesztõbizottság:<br />
Dr. Belsõ László<br />
Bozsik Éva<br />
Prof. Dr. Jánosi András<br />
Konc Krisztina<br />
Prof. Dr. Lipcsey Attila<br />
Nándori Ferenc<br />
Somogyvári Zoltánné<br />
Dr. Tóth János<br />
Prof. Dr. Winkler Gábor<br />
A Szerkesztõség<br />
levelezési címe:<br />
Fõvárosi Önkormányzat<br />
<strong>Szent</strong> János Kórház és RI.<br />
Fõigazgatóság<br />
1125 Budapest, Diós árok 1–3.<br />
Tel.: 458-4510<br />
Fax: 458-4656<br />
Tartalomjegyzék<br />
Egy nap...<br />
„A részvétel semmi, csak az eredmény számít”<br />
– Interjú Nemes Istvánnal, az Ellátási Osztály vezetõjével......................3<br />
Segíthetünk?<br />
Pollenek támadása ..........................................................................................5<br />
Bemutatkozunk<br />
Beszámoló a <strong>Szent</strong> János Kórház Tudományos Bizottsága által<br />
<strong>2003.</strong> júniusban szervezett ülésrõl ............................................................7<br />
Rendezvényeink<br />
Egészségnap: Egészségünk titkai – prevenció „mindenek elõtt”!................8<br />
Semmelweis-napi kitüntetések .....................................................................10<br />
„Meghatottan, elkötelezetten...” – Interjú Dr. Lukács Judittal ...................11<br />
Postánkból ........................................................................................................12<br />
Aktualitások ......................................................................................................12<br />
Hírmozaik .........................................................................................................14<br />
Kiadja a Tudomány Kiadó Kft.<br />
1146 Budapest,<br />
Hermina út 57–59.<br />
Tel.: 273-2844<br />
Fax: 384-5399<br />
A kiadásért felel:<br />
Guti Péter ügyvezetõ<br />
Nyomdai elõkészítés:<br />
BPE Kft.<br />
Fotó:<br />
Kriszti Fotó Bt.<br />
és Szabados Béláné<br />
Nyomdai munkálatok:<br />
Grafit Pencil Kft.<br />
Megjelenik 2 havonta<br />
ISSN 1587–1193<br />
A folyóiratban megjelent<br />
valamennyi eredeti írás és képi<br />
anyag csak a Szerkesztõség írásos<br />
hozzájárulásával sokszorosítható<br />
vagy közölhetõ más lapban.<br />
A címlapon a Fõbejárat látható<br />
2 A <strong>Mi</strong> Kórházunk
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...<br />
„A részvétel semmi,<br />
csak az eredmény számít”<br />
Interjú Nemes Istvánnal, az Ellátási Osztály vezetõjével<br />
– 2000. március 1-én kezdtem a<br />
<strong>Szent</strong> János Kórházban dolgozni, így<br />
a gazdasági–mûszaki ellátás területén<br />
a legrégebben az Intézetnél dolgozó<br />
osztályvezetõ vagyok. Egy multinacionális<br />
cégtõl jöttem át, de az<br />
egészségügy sem idegen terület számomra.<br />
10 évig a Pest Megyei Flór<br />
Ferenc Kórház volt a munkahelyem,<br />
és a feleségem is az egészségügyben<br />
dolgozik.<br />
– Hogyan fogadták a munkatársai?<br />
– <strong>Mi</strong>elõtt erre a kérdésre válaszolnék,<br />
engedje meg, hogy röviden vázoljam<br />
az akkori helyzetet.<br />
A kinevezésem elõtt néhány hónapig<br />
nem volt vezetõje az osztálynak.<br />
A feladatot megosztva, megbízás<br />
alapján csoportvezetõk látták el.<br />
A létszám hetven fõ körül mozgott,<br />
túlnyomó többségben fizikai dolgozók.<br />
Az osztály ügykörébe tartozott a<br />
klasszikus gondnoksági feladatokon<br />
(kommunális szemétszállítás, telefonközpont,<br />
parkfenntartás, javítások<br />
megrendelése) túlmenõen a külsõ<br />
és belsõ szállítás (beleértve a házon<br />
belüli mentõszállítást is), a rovarirtás,<br />
a veszélyes hulladékgazdálkodás,<br />
a portaszolgálat biztosítása és<br />
az Intézet területén szétszórtan elhelyezkedõ<br />
férfiszállások üzemeltetése.<br />
Jellemzõ, hogy e szerteágazó<br />
feladatok ellátásához semmiféle informatikai<br />
háttér nem állt rendelkezésre,<br />
az osztályon mindössze egy<br />
villanyírógép volt. A gépjármûpark<br />
elavult, korszerûtlen, életkora meghaladta<br />
a 10 évet.<br />
Az Intézet anyagi helyzete katasztrofális<br />
volt, kirendelt önkormányzati<br />
biztos felügyelte a mûködést. Az<br />
évek óta elmaradt bérfejlesztés következményeként<br />
feszült munkahelyi<br />
légkör, fásult, elkeseredett, egzisztenciális<br />
bizonytalanságban lévõ<br />
munkatársak fogadtak. Többen tartós<br />
betegállományban voltak, sokan<br />
évek óta nem tudták kivenni a szabadságukat.<br />
A munkafolyamatok<br />
szabályozottsága rendkívül alacsony<br />
szintû volt, a munkaköri leírások pedig<br />
formálisak, ezért azt még csak<br />
tudták a dolgozók, hogy mit kell tenni,<br />
de hogy hogyan, az már nem volt<br />
egyértelmû. Keretgazdálkodásnak<br />
nyoma sem volt.<br />
Ebben a helyzetben talán nem<br />
kell ecsetelnem, hogy milyen fogadtatásban<br />
volt részem. A levegõben<br />
volt az a kimondatlan várakozás,<br />
hogy ez a kívülrõl jött világmegváltó<br />
is majd csak belebukik.<br />
Elodázhatatlan volt az osztály<br />
feladatainak profiltisztítása, a munkafeltételek<br />
javítása, az informatikai<br />
fejlesztés és nem utolsó sorban a<br />
szemléletváltás.<br />
– A vezetõség támogatta ebben?<br />
– Ez nem volt kérdés. Az elsõ<br />
perctõl kezdve élveztem a bizalmat<br />
és a segítõkész támogatást. Az osztály<br />
szervezeti felépítésének átalakításával<br />
kezdtük. A portaszolgálat az<br />
önálló Rendészeti és Védelmi Osztály<br />
alárendeltségébe került. Kialakult<br />
az osztály jelenlegi szervezeti<br />
felépítése, amely a Szállítási Csoportot,<br />
a Gondnoksági Csoportot és a<br />
Gazdasági Ellenõrzési Csoportot foglalja<br />
magába. Fokozatosan megvalósult<br />
az elengedhetetlen informatikai<br />
fejlesztés is: mára hat darab fejlett,<br />
hálózatba kapcsolt számítógépen<br />
dolgozunk. A korszerûtlen, gazdaságtalanul<br />
üzemeltethetõ gépjármûpark<br />
egy részét leselejteztük és értékesítettük,<br />
másik részét korszerû<br />
Volkswagen személy- és haszongépjármûvekre<br />
cseréltük. Célunk az egy-<br />
Tisztelt Olvasók,<br />
Kedves Kollégák!<br />
A nyári szabadságok után<br />
olykor komoly erõfeszítésekkel<br />
jár ismételten a napi munkára<br />
koncentrálni, visszazökkenni a<br />
hétköznapok „bájos zakatolásába”.<br />
… napsütés, balzsamos szél,<br />
kiadós mediterrán vacsorák<br />
után egy jéghideg Ozujsko Pivo<br />
a horvát tengerparton, hatalmas<br />
beszélgetések a barátokkal<br />
– ugye önöknek is ismerõs? És<br />
valahogy más ez az érzés …<br />
még most is ..., pedig már eltelt<br />
néhány hét!<br />
Remélem, Önök is feltöltõdtek,<br />
kipihenték magukat – s továbbra<br />
is örömmel lapozgatják<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk oldalait.<br />
Önök – <strong>Mi</strong> – a <strong>Szent</strong> János Kórház<br />
aktív munkatársai együtt<br />
szerkesztjük, és együtt olvassuk<br />
ezt az újságot.<br />
Szeretném, ha a tartalom és<br />
forma összhangja tovább erõsödne,<br />
s egyre több olyan cikk<br />
jelenhetne meg, amely mind a<br />
szakma, mind a laikusok számára<br />
egyaránt érdekességként<br />
szolgál.<br />
<strong>Mi</strong>ndehhez az Önök javaslataira,<br />
kreatív ötleteire, tapasztalataira<br />
is feltétlenül szükség<br />
van, hiszen – meggyõzõdésem<br />
– az eredményes munka a jó<br />
csapatjátékosokban rejlik! Postaládánk<br />
mindig nyitott az<br />
Önök számára!<br />
Jó Munkát és Szép Napokat<br />
kíván Önöknek a fõszerkesztõ!<br />
<strong>2003.</strong> <strong>augusztus</strong> www.janoskorhaz.hu<br />
3
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...<br />
séges gépjármû flotta kialakítása, mivel<br />
így jelentõsen csökkenthetõek a<br />
javításra és karbantartásra fordított<br />
költségek.<br />
Aktualizálásra kerültek a munkaköri<br />
leírások és elkészültek az osztály<br />
mûködésének kereteit biztosító szabályzatok,<br />
így minden munkatársam<br />
tudja, hogy mit, mikor, mivel és hogyan<br />
kell tennie. Az Intézet saját hatáskörben<br />
meghozott közérzetjavító<br />
intézkedései és a központi béremelés<br />
nagyban hozzájárult a dolgozók<br />
biztonságérzetének megerõsítéséhez<br />
és a munkahelyi hangulat javulásához.<br />
Keretgazdálkodásunk naprakész,<br />
feladatainkat pótkeret igénybevétele<br />
nélkül teljesítjük.<br />
– Ezek szerint sikerült véghezvinnie<br />
elképzeléseit?<br />
– Elbizakodottság lenne azt állítani,<br />
hogy minden elképzelésem és<br />
tervem megvalósult, és már nincs is<br />
min javítani. A legnagyobb elért<br />
eredménynek azt tartom, hogy a korábbi<br />
állapotból, amikor az osztályt<br />
a tehetetlenségi erõ mûködtette, sikerült<br />
a tervszerû, szabályozott mûködés<br />
állapotába kerülnünk. Kiegyensúlyozott<br />
a munkakapcsolatunk<br />
úgy a betegellátó, mint a gazdasági-mûszaki<br />
ellátás társosztályaival.<br />
– Mennyiben változott az osztály<br />
összetétele?<br />
– A közel hetvenfõs létszám lecsökkent<br />
36-ra. Ez elsõsorban a szervezeti<br />
változásoknak (portaszolgálat<br />
átszervezése, parkfenntartás vállalkozásba<br />
adása, gépjármû javítószolgálat<br />
megszüntetése) tudható be.<br />
Ami a személyi összetételt illeti,<br />
az osztály dolgozóinak körülbelül a<br />
fele régi, több éve, esetenként évtizede<br />
az Intézetben dolgozik. Az a<br />
szemléletváltás, amirõl az elején beszéltem,<br />
nem ment könnyen és áldozatok<br />
nélkül. Néhányan úgy döntöttek,<br />
hogy a megváltozott körülmények<br />
között nem kívánnak a <strong>Szent</strong><br />
János Kórházban dolgozni. Volt, aki<br />
nem tudott megfelelni a követelményeknek<br />
vagy fegyelmi vétségek miatt<br />
váltunk meg tõle. A<br />
régi dolgozók jelenlegi<br />
létszáma stabil, lelkiismeretes,<br />
elkötelezett<br />
munkatársai az<br />
Intézetnek.<br />
Az elmúlt három<br />
évben belépett dolgozók<br />
körében már nagyobb<br />
fluktuáció mutatkozik.<br />
Ez annak<br />
tudható be, hogy az<br />
adott feladatra mindig<br />
a legalkalmasabb<br />
munkatársat keresem.<br />
Komolyan veszem a<br />
három hónapos próbaidõt,<br />
és amennyiben<br />
kétségem merül<br />
fel az alkalmasságot<br />
illetõen, nem javaslom<br />
az érintett dolgozó<br />
véglegesítését. Természetesen<br />
ezt mindig<br />
egyeztetem a közvetlen<br />
munkahelyi vezetõvel.<br />
Mezõné Fodor Éva, Primusz Tibor<br />
László és Sáromi Gábor csoportvezetõ<br />
személyében olyan munkatársaim<br />
vannak, akik saját területüket önállóan,<br />
pontosan, az intézet érdekeit sajátjukként<br />
kezelve irányítják, nagyban<br />
megkönnyítve ezzel a munkámat.<br />
– Melyek a további céljai?<br />
– Ezt a kérdést szeretném két<br />
részre bontani. Az egyik az Intézet<br />
egésze elõtt álló, olyan nagyszabású<br />
célok, mint a minõségbiztosítás bevezetése<br />
vagy a kórházi rekonstrukció.<br />
A minõségbiztosítás vonatkozásában<br />
az Infrastruktúra Team vezetõjeként<br />
konkrét feladataim is vannak,<br />
amelyeknek szeretnék a tõlem telhetõ<br />
legjobban megfelelni. Ezen túlmenõen<br />
célom, hogy valamennyi munkatársam<br />
segítse elõ a maga területén<br />
a mielõbbi sikeres bevezetést. Ez<br />
mind a csoportvezetõk, mind az én<br />
részemre komoly feladatot jelent a<br />
felvilágosítás terén.<br />
A kórházi rekonstrukció során az<br />
osztály jelenlegi, szûkös elhelyezésére<br />
szolgáló 20-as épület az elsõk között<br />
kerül lebontásra. Célom, hogy<br />
addigra olyan elhelyezést találjak,<br />
ahol, bár még a jelenleginél is szûkösebb<br />
körülmények között, de az osztály<br />
mûködõképességét meg tudjuk<br />
õrizni.<br />
Szûkebb, rövidebb távú célom a<br />
Szállítási Csoport munkakörülményeinek<br />
javítása olyan rakodó eszközök<br />
és berendezések beszerzésével,<br />
amelyek a nagy fizikai erõkifejtést<br />
igénylõ tevékenységet megkönnyítik.<br />
Az egész kórházat érintõ tervem a<br />
szelektív hulladékgyûjtés bevezetése.<br />
Elõrehaladott tárgyalások folynak a<br />
tömörített hulladékgyûjtés irányába.<br />
Ez komoly együttmûködést és több<br />
erõfeszítést igényel a kórház valamennyi<br />
dolgozójától, azonban túl<br />
azon, hogy az Európai Uniós csatlakozás<br />
után alapvetõ követelmény<br />
lesz, költség- és környezetkímélõbb<br />
eljárás.<br />
4 A <strong>Mi</strong> Kórházunk
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?<br />
Pollenek támadása<br />
Hazánkban évrõl évre nõ az allergiás<br />
megbetegedésben szenvedõk<br />
száma. A megváltozott életmódnak,<br />
a helytelen táplálkozásnak, a felgyorsult<br />
életritmusnak és fõleg a környezetszennyezésnek<br />
köszönhetõen az<br />
allergia ma már népbetegség; a fejlett<br />
európai országokban a leggyakoribb<br />
idült megbetegedések közé tartozik,<br />
s a lakosság egyre nagyobb százalékát<br />
érinti.<br />
Az allergiáról kérdeztem Dr. Mohácsi<br />
Editet, a <strong>Szent</strong> János Kórház<br />
allergológusát.<br />
– Az allergia nem más, mint a<br />
szervezet kisiklott védekezõ rendszere.<br />
Az egészséges ember immunrendszere<br />
azonnal reakcióba lép, pl.<br />
ha baktérium kerül a szervezetbe,<br />
azt bekebelezi vagy feloldja, egyszóval<br />
megsemmisíti, így – miután a<br />
szervezet kivédte a „támadást” – a<br />
beteg meggyógyul. Az allergiásoknál<br />
ez fordítva mûködik. Az allergiát az<br />
öröklött genetikai hajlam és a környezet<br />
együttese váltja ki. Bejut a<br />
szervezetbe egy arra ártalmatlan<br />
anyag – az allergén –, amely beindítja<br />
az immunfolyamatot, és komoly<br />
tüneteket idéz elõ, betegséget<br />
okoz.<br />
– Az allergia mely fajtái ismertek?<br />
Parlamenti bizottság harcol a parlagfû ellen<br />
– Attól függõen, hogy az allergén<br />
mely célszervet érinti, beszélünk alsó<br />
vagy felsõ légúti allergiáról, ételérzékenységrõl,<br />
bõrallergiáról,<br />
gyógyszer, foglalkozási, valamint rovar<br />
vagy méhcsípés okozta allergiáról.<br />
– Melyik a leggyakoribb allergia?<br />
– A leggyakrabban elõforduló allergia<br />
a széna- vagy allergiás nátha és<br />
az asztma bronchiale. Kiváltó okai<br />
lehetnek szezonálisak és egész évben<br />
fennállóak, azaz peremniálisak. Az<br />
elõbbinél a tünetek bizonyos szezonális<br />
idõszakokban fellépõ allergének<br />
következtében jelentkeznek.<br />
Március-április a fák, május-június a<br />
fûfélék, július-szeptember pedig a<br />
gyomnövények, különösen a parlagfû<br />
idõszaka. Az úgynevezett peremniális<br />
allergének – mint a házipor-atka,<br />
toll, kedvenc háziállatunk szõre,<br />
vagy éppen az akvárium – egész évben<br />
megtalálhatók közvetlen környezetünkben,<br />
így azoknál, akik genetikailag<br />
örökölték a hajlamot, bármikor<br />
kiválthatják az allergiás tüneteket.<br />
– Melyek az allergia legfontosabb<br />
tünetei?<br />
– A leggyakoribb a tüsszögés, az<br />
orrfolyás és/vagy -dugulás, viszketés,<br />
A parlagfû elleni fellépés érdekében országgyûlési eseti bizottság felállításáról<br />
döntött a parlament. A bizottság célja, hogy Magyarországon<br />
rövid idõn belül jelentõsen csökkenjen a parlagfû termõterülete, és ezáltal<br />
az allergiás megbetegedések, tünetek száma.<br />
Magyarország egyik súlyos egészségügyi problémája az allergia, amit<br />
elsõsorban a behurcolt parlagfû agresszív virágporszemeinek igen nagy<br />
arányú idõszakos koncentrációja okoz. Az adatok szerint napjaikban körülbelül<br />
2,5 millió ember szenved pollen-allergiától, az ország 7,7 millió<br />
hektár termõföldjébõl 5 millió hektár fertõzött, az allergiás betegek<br />
száma folyamatosan emelkedik. A bizottság megbízatása a tervek szerint<br />
<strong>2003.</strong> szeptember 30-ig szól, amikor tevékenységérõl jelentést terjeszt<br />
megvitatásra az Országgyûlés elé.<br />
Tudta-e, hogy...<br />
• a fûfélék kilencezer faja borítja<br />
a föld felületének húsz<br />
százalékát, és ezek pollenjei<br />
váltják ki leggyakrabban a<br />
szénanátha tüneteit<br />
• a parlagfû – amely még<br />
nyolcvan évvel ezelõtt is botanikai<br />
ritkaságnak számított<br />
– elsõ hazai leírása 1922-bõl<br />
való, ekkor bukkantak rá az<br />
ország délnyugati részén, ám<br />
a hetvenes évekre már átvándorolt<br />
az északkeleti vidékekre<br />
is, s mára a leggyakoribb<br />
gyomnövény hazánkban<br />
• egyetlen növény egy idényben<br />
több mint nyolcmilliárd<br />
virágporszemcsét termel<br />
• a legmagasabb pollenkoncentrációk<br />
a Dél-Dunántúlon,<br />
az Alföld déli részén és a<br />
fõvárosban mérhetõk, mert<br />
itt kezdõdik leghamarabb a<br />
virágzás, és itt a leghosszabb<br />
a szezon<br />
Forrás: weborvos<br />
kaparó torok, rekedtség, könnyezõ<br />
piros szem, légszomj stb.<br />
– Mennyiben van jelentõsége annak,<br />
hogy minél elõbb orvoshoz menjünk,<br />
ha allergiás tüneteket észlelünk?<br />
– A légúti allergia kezelése elsõrendû<br />
helyet foglal el, annál is inkább,<br />
mert ennek elhanyagolása az<br />
alsó légutak súlyos allergiás betegségét<br />
idézheti elõ. Az orrunk a<br />
légutunk kapuja: szellõzése és járatának<br />
a szabaddá tétele azért fontos,<br />
mert az orr tisztító és párásító<br />
funkciója következtében a levegõt<br />
elõkészíti az alsó légutak számára.<br />
Ha valakinek eldugul az orra, és<br />
szájon át lélegzik, a belélegzett levegõ<br />
töményen, tisztítatlanul, allergénekkel<br />
teli kerül az alsó légutakba.<br />
A hörgõ nyálkahártyája megvas-<br />
<strong>2003.</strong> <strong>augusztus</strong> www.janoskorhaz.hu<br />
5
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?<br />
tagodik, fokozódik a váladéktermelés,<br />
a hörgõfal simaizomzata összehúzódik,<br />
következésképpen a hörgõ<br />
átmérõje szûkül, és súlyos asztmás<br />
roham alakulhat ki. Ebben az<br />
esetben a betegnek azonnali orvosi<br />
ellátásra van szüksége, sõt, akár<br />
életmentõ beavatkozásra is sor kerülhet.<br />
– Mennyire kezelhetõ az allergia?<br />
– Ma már különbözõ terápiás lehetõségek<br />
állnak rendelkezésre. Elsõsorban<br />
a tüneti terápiát alkalmazzák,<br />
vagyis általában az orrviszketés,<br />
orrfolyás, dugulás kezelése az elsõdleges<br />
feladat. A legújabb eljárások<br />
Okok és fokok<br />
szerint az antihisztamint már az allergiaszezon<br />
kezdete elõtt 2–3 héttel<br />
elkezdik adagolni. Klinikai vizsgálatok<br />
támasztották alá, hogy ezzel a<br />
módszerrel késleltethetõ a tünetek<br />
megjelenése, illetve csökkenthetõ<br />
azok intenzitása. Fontosak az orrnyálkahártya<br />
gyulladását csökkentõ<br />
készítmények, illetve az allergiás reakciókat<br />
megszüntetõ lokális szteroid<br />
orrkészítmények. Azonban soha<br />
nem szabad figyelmen kívül hagyni,<br />
hogy az orrnak lehetnek egyéb –<br />
más jellegû – megbetegedései is,<br />
amelyek az allergiához hasonló tüneteket<br />
idézhetnek elõ. Idetartozik<br />
Az allergiás reakciót bármi kiválthatja, azonban többnyire idegen fehérje<br />
vagy növényi eredetû anyag áll a háttérben. A környezetben elõforduló<br />
leggyakoribb allergének: fû, virágok és fák pollenjei, állati szõr és<br />
toll. Az allergiás hajlam genetikailag is örökölhetõ.<br />
Az allergia kialakulásában és terjedésében szerepet játszó környezeti<br />
hatások ugyanis olyannyira károsították mára az emberi szervezetet,<br />
hogy az immunrendszer téves reakciója beépült a genetikai programunkba.<br />
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói az<br />
allergia és a negatív pszichés állapotok összefüggéseit kutatják. Az eddigi<br />
adatok alátámasztották, hogy a stressz és az erõs érzelmek ronthatják,<br />
míg a relaxáció javíthatja az asztmások, illetve a krónikus allergiaformákban<br />
szenvedõk állapotát.<br />
A legújabb német kutatások bebizonyították, hogy nemcsak a levegõben<br />
keringõ pollenek mennyisége emelkedik, hanem bizonyos környezeti-vegyi<br />
hatásokra megváltozik a szerkezetük is. A Bergmann vezette<br />
vizsgálat bebizonyította, hogy ugyanannak a növénynek a nagyvárosban,<br />
forgalmas utak mentén, illetve a tisztább levegõjû vidékeken szedett<br />
példányaiban más-más a pollenek fehérjeszerkezete, s ez a magyarázata<br />
annak is, hogy a növényekben szegényebb városokban élõk körében<br />
mégis magasabb az allergiás asztmások száma, mint a zöldellõ vidékeken.<br />
Mutánsveszély<br />
A további kutatások tanúsága szerint a változásért a kipufogógázokban<br />
található anyagok, az ózon, a kén-dioxid, s még a dízelmotorok<br />
kibocsátotta szennyezõdések is okolhatók, amelyek önmagukban is<br />
allergizálnak, mert fellazítják a hörgõk és az orr nyálkahártyáját, ami<br />
megkönnyíti a pollenek hordozta betegítõ anyag bejutását a szervezetbe.<br />
például a polip, az orrsövény-ferdülés<br />
vagy az orrmelléküreg-gyulladás.<br />
Ezért, ha az orr tünetei nem kellõképpen<br />
javulnak, mindenképpen<br />
fül-orr-gégészeti vizsgálatot kell végeztetni.<br />
– Más – szelídebb – módszerekkel,<br />
például homeopátiás készítményekkel<br />
megszüntethetõk-e a tünetek?<br />
– Ma már különbözõ alternatív<br />
terápiás lehetõségek állnak a rendelkezésünkre,<br />
azonban alapvetõen<br />
nem szoktam javasolni a pácienseimnek.<br />
<strong>Mi</strong>ndazonáltal természetesen<br />
nem zárnám ki annak a lehetõségét,<br />
hogy bizonyos esetekben kiegészítõ<br />
kezelésként – a javasolt gyógyszerek<br />
szedése mellett – jól alkalmazhatók<br />
ezek a módszerek.<br />
– <strong>Mi</strong>lyen új módszerek vannak?<br />
– A jövõ terápiája az immunterápia,<br />
amely az allergiás mechanizmust<br />
normalizálja. Az immunterápiával<br />
elõkészítjük az allergiás szezon<br />
fogadására a szervezetet. Ez azt<br />
jelenti, hogy a szervezetet elõkészítik<br />
az allergiás szezon fogadására<br />
azáltal, hogy annak az allergénnek,<br />
amire specifikusan érzékeny a beteg<br />
meghatározott koncentrációját állítják<br />
elõ. Az eddigi tapasztalatok szerint<br />
azoknál az egyéneknél, akik<br />
csak egy allergénre reagálnak pozitívan,<br />
teljes tünetmentességet értek el.<br />
Azoknál pedig, akiknek többféle<br />
allergénre is jelentkeznek a tünetei,<br />
ezzel a módszerrel pár napos náthára<br />
lehet lecsökkenteni a tüneteket.<br />
Az immunterápia injekció formájában<br />
és szájon át szedhetõ tabletta<br />
vagy csepp formájában lehetséges<br />
úgy, hogy a készítményt hetente<br />
emelkedõ koncentrációban juttatjuk<br />
a szervezetbe, majd késõbb havonta.<br />
Kitekintõ<br />
Az allergia az egyik leggyakoribb<br />
krónikus betegség Európában. Az<br />
Európai Unió adatai szerint a tagor-<br />
6 A <strong>Mi</strong> Kórházunk
Segíthetünk? • Segíthetünk?<br />
Szelíd gyógymódok az<br />
allergia ellen<br />
A leggyakoribb allergiás betegség<br />
a szénanátha. A betegség<br />
hagyományos gyógyszereként<br />
az úgynevezett antihisztaminok<br />
szedését javasolják, súlyosabb<br />
esetekben szükség lehet<br />
szteroidok alkalmazására<br />
is. Enyhébb esetekben van<br />
azonban más megoldás is.<br />
Gyógyteát készíthetünk<br />
gyógynövényekbõl, de akik a<br />
felsorolt gyógynövények valamelyikére<br />
allergiásak, természetesen<br />
nem használhatják<br />
õket.<br />
• Szöszös ökörfarkkóró – megnyugtatja<br />
és ellazítja a<br />
légzõrendszert, mérsékli a<br />
szénanáthát kiváltó ingerek<br />
következményeit.<br />
• Gyömbérgyökér – meleget<br />
adó, a tüdõ mûködését javító<br />
stimulálószer.<br />
szágokban élõk körülbelül harmincöt<br />
százalékát érinti a kór, ez csaknem<br />
120 millió ember.<br />
Nem is olyan régen csupán egyszerû<br />
kellemetlenségnek tartották a<br />
szénanáthát. Ám amióta ez a kór és<br />
a többi allergia már minden harmadik<br />
embert kínoz, negatívan befolyásolva<br />
munkájának hatékonyságát,<br />
egész életminõségét, és nem<br />
utolsó sorban hihetetlen költségeket<br />
okozva az egészségügynek, immár<br />
központi problémává vált a<br />
betegség elleni küzdelem. Magyarországon<br />
becslések szerint a lakosság<br />
húsz–huszonöt százaléka küszködik<br />
az allergiával, a Medinfo<br />
munkacsoport elemzése szerint az<br />
egészségbiztosító évente négymilliárd<br />
forintot költ az allergia gyógyszereire,<br />
további kétmilliárdot pedig<br />
maguk a betegek hagynak a patikákban.<br />
Bemutatkozunk • Bemutatkozunk • Bemutatkozunk<br />
Beszámoló a <strong>Szent</strong> János Kórház<br />
Tudományos Bizottsága által<br />
<strong>2003.</strong> júniusban szervezett ülésrõl<br />
Dr. Folyovich András: Fiatalkori cerebrovascularis kórképek<br />
Dr. Vastagh Ildikó: Transcraniális Doppler vizsgálatok cerebrovascularis<br />
betegségekben<br />
<strong>2003.</strong> június 19-én a <strong>Szent</strong> János<br />
Kórház rendszeres tudományos<br />
programja keretében ideggyógyászati<br />
tárgyú elõadások hangzottak el. Az<br />
elõadók Dr. Folyovich András, a Neurológiai<br />
Osztály vezetõ fõorvosa és<br />
Dr. Vastagh Ildikó, a Semmelweis<br />
Egyetem ÁOK Neurológiai Klinikájának<br />
tanársegéde voltak. Az elõadások<br />
a neurológia egyik legdinamikusabban<br />
fejlõdõ területével, a strokekal<br />
foglalkoztak.<br />
A stroke – cerebrovascularis betegség<br />
– magyar szóhasználattal agyérbetegség.<br />
Világszerte a vezetõ halálokok<br />
között szerepel, a megbetegedettek<br />
száma Magyarországon is kiugróan<br />
magas. A téma aktualitását részben<br />
ez, részben a legújabb eredmények<br />
iránti felfokozott várakozás<br />
magyarázza. A stroke agyi érrendszeri<br />
elváltozás, mely az agymûködés<br />
körülírt vagy teljes zavarához vezet.<br />
Hirtelen kialakuló tünetegyüttes,<br />
mely legalább 24 óráig fennáll és kizárható<br />
egyéb megbetegedés a háttérben.<br />
A tudományos ülésen elhangzott<br />
elsõ elõadás témája az ún. „fiatalkori<br />
stroke” volt. A fiatalkor fogalma<br />
ezen a téren egyértelmû: 15 évnél<br />
idõsebb, de 45 évnél fiatalabb korban<br />
fellépõ elsõ agyi érkatasztrófa<br />
esetén beszélünk errõl. Ez a betegcsoport<br />
olyan tulajdonságokkal rendelkezik,<br />
melyek eltérnek a késõbbi<br />
életkorban kialakuló agyi érbetegségekétõl.<br />
45 évnél fiatalabb korban az<br />
összes stroke-nak csak kb. 10–15%-a<br />
fordul elõ, azonban a legmodernebb<br />
vizsgálati technika mellett is kiugróan<br />
magas számban, 35–40%-ban a<br />
kóreredet tisztázatlan marad. Idõsebb<br />
korban szinte mindig kimutatható<br />
valamilyen jól meghatározható,<br />
de csak szûk csoportból kikerülõ hajlamosító<br />
tényezõ, ún. rizikófaktor<br />
vagy alapbetegség, miközben a fiatalkori<br />
csoportban alig van ilyen, ha<br />
mégis, akkor ritkaságszámba menõ,<br />
akár 40–50 féle kóroki tényezõ jön<br />
szóba. Fiatalkorban gyakoribb az<br />
agyvérzések aránya, mint késõbb. Az<br />
elõbbiekbõl következik, hogy minden<br />
olyan új kóroki tényezõ felismerése,<br />
mely ebben a csoportban agyi<br />
érbetegséget okozhat, jelentõs eredménynek<br />
számít a kutatásban és<br />
közvetlenül a betegség megelõzésében.<br />
Alig egy évtizede ismerték föl,<br />
hogy a vérben egyes speciális fehérjék<br />
hiánya a gátló mechanizmusok<br />
elégtelensége révén fokozott trombózis<br />
hajlamot eredményez. A tudományos<br />
ülés elsõ részében az ún.<br />
thrombophiliának a kóroki szerepét<br />
elemezték. Az agy vénás hálózatának<br />
trombózisában ennek a betegségnek<br />
szerepe egyértelmû, de az artériákéban<br />
még vitatott. Saját vizsgálataink<br />
éppen ez utóbbi területre irányultak.<br />
Jelenleg úgy tûnik, hogy önmagában<br />
a thrombophilia az agyi artériás<br />
rendszer trombózisához nem elégséges<br />
ok, azonban más – többek között<br />
genetikus – tényezõkkel együtt<br />
az agyérbetegséget magyarázhatja. Itt<br />
nem csak elvi megközelítésrõl van<br />
szó, hiszen az eredmények birtoká-<br />
<strong>2003.</strong> <strong>augusztus</strong> www.janoskorhaz.hu<br />
7
Bemutatkozunk<br />
ban erélyes gyógyszeres megelõzõ<br />
kezelés lehet indokolt.<br />
A tudományos ülés második elõadása<br />
az ún. transcraniális Doppler<br />
(TCD) vizsgálattal foglalkozott, mely<br />
a <strong>Szent</strong> János Kórház Neurológiai<br />
Osztályán is elérhetõ. A TCD olyan<br />
speciális ultrahang-diagnosztika,<br />
mely nem a nyaki erek áramlásának<br />
rutinszerû vizsgálatát jelenti, hanem<br />
a koponyán belüli erek ábrázolását.<br />
Számtalan hasznos információt szolgáltat<br />
az arra alkalmas betegeknél az<br />
agyi keringésre vonatkozóan, e mellett<br />
azonban különleges diagnosztikai<br />
folyamatokat is lehetõvé tesz. Ez<br />
utóbbiak közül egyrõl esett ez alkalommal<br />
szó: a vénás és artériás érhálózat<br />
kóros összeköttetése (shunt)<br />
révén lehetõvé váló agyi embolizáció<br />
vizsgálatáról. A Heidelbergi Orvosegyetemen<br />
kidolgozott és a Neurológiai<br />
Klinikán alkalmazott módszer<br />
révén a beteg számára pusztán egy<br />
vénás injekció megterhelését jelentõ<br />
eljárással jó találati aránnyal deríthetõk<br />
fel ezek a kóros érkapcsolatok.<br />
Nagyszámú fiatalkori stroke-os beteg<br />
vizsgálata során többször volt kimutatható<br />
ún. jobb-bal shunt.<br />
A júniusi tudományos ülés kissé<br />
eltért a havonta szokásos rendezvényektõl.<br />
Noha az utóbbi két évben<br />
többször hangzott el neurológiai vonatkozású<br />
elõadás, önálló ülést most<br />
tartottunk. Ennek megfelelõen volt<br />
helye a köszönetnek is, hiszen a<br />
megelõzõ kutatást és együttmûködést<br />
lehetõvé tevõ intézményeket és<br />
munkatársaikat, a neurológus nemzedékek<br />
nevelõit – így most Dr.<br />
Csanda Endre, Dr. Lipcsey Attila és<br />
Dr. Szirmai Imre professzorokat – jogosan<br />
megillette ez. Üzenet értéke is<br />
volt az elõadásoknak: olyan témával<br />
foglalkoztak, melyek értékeléséhez<br />
csak hosszú évek kitartó munkája és<br />
több tudományos központ együttmûködése<br />
révén lehetett kellõ számú<br />
beteget választani.<br />
Dr. Folyovich András<br />
osztályvezetõ fõorvos<br />
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink<br />
Egészségnap: Egészségünk titkai<br />
– prevenció „mindenek elõtt”!<br />
Az esemény megnyitása<br />
(balról jobbra: Dr. Ferencziné Csepregi<br />
Zsuzsanna, ÁNTSZ/XII. ker.;<br />
Somogyvári Zoltánné, Ápolási Igazgató;<br />
Nagy Adrien, intézeti szakoktató)<br />
A Kossuth rádió egyik júliusi Reggeli<br />
Krónikájában hangzott el a megdöbbentõ<br />
hír, mely szerint demográfiai<br />
krízishelyzetet teremtett a lakosság<br />
rossz egészségi állapota. Kétségtelen<br />
és tényként kezelendõ az is,<br />
hogy a magyar egészségügy sok-sok<br />
problémával terhes.<br />
1981 óta több mint fél millióval<br />
lettünk kevesebben, és ennek hátterében<br />
túl azon, hogy a születések<br />
száma csökken az országban, a rendkívül<br />
komor halálozási helyzet a felelõs.<br />
A halálozások elsõdleges oka<br />
pedig a krónikus, nem fertõzõ betegségekben<br />
keresendõ: a szív- és érrendszeri<br />
betegségek, a daganatos<br />
megbetegedések, valamint a légzõés<br />
az emésztõrendszer betegségei.<br />
A betegségmegelõzés, az egészséges<br />
életmódra nevelés a születés elõtt<br />
kezdõdõ folyamat kell, hogy legyen.<br />
Ahhoz, hogy a kívánt terhességekbõl<br />
egészséges gyermekek születhessenek,<br />
az élet minden színterét át kellene,<br />
hogy hassa az egészség, mint<br />
értékszemlélet. Tisztában vagyok azzal,<br />
hogy ez ma még egy kicsit utópia,<br />
illúzió, de pontosan ezért rendkívül<br />
fontos a betegségmegelõzés jelentõsége<br />
és szerepe társadalmi szinten<br />
egyaránt. És egy másik – nem elhanyagolható<br />
szempont! Magyarország<br />
2004-tõl az Európai Unió tagja<br />
lesz, egy olyan közösségé, amelynek<br />
lakosai 6 évvel tovább élnek, mint<br />
hazánkban. Olyan közösségbe igyekszünk,<br />
amelyben az egészség érték,<br />
ahol jól tudják, hogy az egészségügy<br />
és a szociális ágazat fejlesztése kizárólag<br />
hatékony együttmûködéssel<br />
oldható meg. Ahol az egészségi állapot<br />
javítása az ország társadalmi,<br />
gazdasági fejlõdésének elõfeltétele!<br />
Én, laikusként hiszek a prevenció<br />
mindenható voltában! A kitûzött cél<br />
– azaz egy egészségesebb társadalom<br />
– eléréséhez a hagyományos megközelítés<br />
ma már nem alkalmazható,<br />
ezért üdvözöltem lelkesen a <strong>Szent</strong> János<br />
Kórház és az ÁNTSZ XII. Kerületi<br />
Intézete által közösen szervezett<br />
Egészségnapot, amely a fent megfogalmazott<br />
célt szolgálta.<br />
Az elsõsorban egészségügyi dolgozók<br />
részére szervezett Egészségnap<br />
a Johan Béla Népegészségügyi Program<br />
megvalósításának része. A több<br />
állomásból összeállított, egész napos<br />
rendezvény – melyben gyógytornászok,<br />
dietetikusok, szakorvosok és<br />
szakasszisztensek, valamint a XII. ke-<br />
8 A <strong>Mi</strong> Kórházunk
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink<br />
rület egészségnevelõje vettek részt –<br />
alapvetõen az egészségügyben dolgozók<br />
egészségnevelõ, egészségfejlesztõ<br />
munkájához nyújtott elméleti<br />
és gyakorlati tanácsokat.<br />
Több fórumon, egyre többen és<br />
részletesebben foglalkoznak szakemberek<br />
és laikusok egyaránt az egészséges<br />
táplálkozással – és annak egyes<br />
betegségekre gyakorolt hatásával –,<br />
vagy a szûrõvizsgálatok elengedhetetlen,<br />
megelõzõ szerepével. Magyarországon<br />
évente kb. 34 ezer ember<br />
hal meg rákos megbetegedésben! A<br />
statisztikai adatokat illetõen a férfiaknál<br />
elsõ, a nõknél a második helyet<br />
foglaljuk el. Az okok számosak:<br />
benne rejlik az életmódunk, a környezetszennyezés,<br />
a legnagyobb<br />
probléma azonban a szervezett-tervezett<br />
népegészségügyi szûrések, illetve<br />
a meglévõ kötelezõ szûréseken<br />
való tudatos részvétel hiánya. (Egy<br />
megdöbbentõ adat: a 45 és 65 év közötti<br />
nõk csupán 30–40 százaléka<br />
megy el a több mint egy éve létezõ<br />
mellrákszûrésre. S ami még meglepõbb:<br />
Budapesten az országos átlagnál<br />
is kevesebben vesznek részt az<br />
ingyenes szûrõvizsgálaton!)<br />
Az emlõszûrés jelentõségérõl Rothschüller<br />
Gáborné, radiológus asszisztens tájékoztatta<br />
a megjelenteket<br />
Kálnai Beáta, gyógytornásztól az otthon is könnyedén elvégezhetõ<br />
mozgásformákat, rehabilitációs gyógytornát sajátíthatták el az érdeklõdõk<br />
A fentiekbõl levonva a konzekvenciákat:<br />
még mindig kevés azoknak<br />
a programoknak a száma az<br />
egészségügyi ellátórendszerben,<br />
amelyek a prevencióval foglalkoznak,<br />
és elsõdleges céljuk, hogy valamennyiünket<br />
– szakembereket és a<br />
nagyközönséget egyaránt – ráébressze<br />
arra, hogy az egészség érték!<br />
Igen, közhelynek hangzik –<br />
de „halálosan” komoly –,<br />
hogy nekünk kell megtenni<br />
az elsõ lépést egy egészségesebb,<br />
tudatosabb társadalom<br />
megteremtésének irányába!<br />
Ezért követendõ valamennyi<br />
egészségügyi intézmény<br />
– és a laikusok – számára<br />
egyaránt az Egészségnaphoz<br />
hasonló, tervezett és<br />
szervezett programok megteremtése.<br />
Ezúton szeretném megköszönni<br />
az Intézet munkatársainak<br />
(Somogyvári Zoltánnénak<br />
és Nagy Adriennek),<br />
valamint az ÁNTSZ XII. kerületi<br />
képviselõjének (Dr.<br />
Ferencziné Csepregi Zsuzsannának)<br />
a szervezésben való<br />
lelkes közremûködést, s remélem,<br />
hogy a jövõben az Egészségnap<br />
– immáron követendõ példaként,<br />
érdekes programokkal – a Népegészségügyi<br />
Program szerves részét<br />
képezõ preventív fórummá válhat<br />
nemcsak a <strong>Szent</strong> János Kórház dolgozói<br />
számára.<br />
…mert ÉRTÉK az egészség!<br />
Az AG FOODS Kft. képviseletében<br />
Varga Zsolt tartott diabetikus<br />
termékekbõl bemutatóval egybekötött<br />
kóstolót az érdeklõdõknek<br />
<strong>2003.</strong> <strong>augusztus</strong> www.janoskorhaz.hu<br />
9
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink<br />
Semmelweis-napi kitüntetések<br />
A hagyományoknak megfelelõen<br />
idén is július elsején került sor a<br />
Semmelweis-napi ünnepségre az intézet<br />
auditóriumában. Közismert,<br />
hogy Semmelweis Ignácnak, a gyermekágyi<br />
láz kóroktana felismerõjének<br />
életében nagyon kevés elismerés<br />
jutott, annál több egészségügyi intézményben<br />
emlékeznek meg országszerte<br />
„Az anyák megmentõjérõl”.<br />
Semmelweis születésének 185. évfordulóján<br />
felfedezése ma is ugyanolyan<br />
aktuális, mint a hajdani monarchia<br />
idején. Amikor életére emlékezünk,<br />
felmerül a kérdés, vajon tanításának<br />
maradandó-e a hatása a<br />
mai gyógyításban? Azt hiszem, a napi<br />
munka során fel sem vetõdik ez a<br />
kérdés, hiszen ma már az egészségügyi<br />
ellátás természetes rutinja (kell,<br />
hogy legyen!) a sterilizálás. Azonban<br />
– tényként kezelendõ –, hogy<br />
járványügyi szakemberek statisztikái<br />
szerint kórházainkban még<br />
ma is több tízezer beteg kap fertõzést.<br />
Érdemes elgondolkodni –<br />
(nemcsak) egy ilyen jeles nap<br />
kapcsán a feltett kérdésen: valóban<br />
mindig, minden körülmények<br />
között megteszünk minden<br />
tõlünk telhetõt a mûtõk, az épületek,<br />
az eszközök sterilitásáért<br />
az egészségügyi elõírásoknak<br />
megfelelõen?<br />
Az egészségügyi intézményekben<br />
július elsõ napjaiban tartott<br />
ünnepségek kapcsán elsõsorban<br />
Semmelweis Ignácra emlékezünk,<br />
azonban ezen a napon bensõséges<br />
körülmények között jutalmazza meg<br />
az Egészségügyi <strong>Mi</strong>nisztérium, valamint<br />
az egyes intézmények vezetõi a<br />
kiemelkedõ tevékenységet végzõ<br />
munkatársakat. Nem volt ez<br />
másként az idén sem: miniszteri<br />
dicséretben 1 kollégánk, fõigazgatói<br />
dicséretben 15 munkatárs,<br />
igazgatói dicséretben pedig 35 fõ<br />
részesült. Az elõléptetések bejelentésére<br />
is e jeles napon került<br />
sor: 8 munkatárs fõorvosi, szintén<br />
nyolc fõ pedig adjunktusi<br />
elõléptetésben részesült.<br />
Az immáron több évtizedes<br />
tradíciót követve Dr. Nagy Péter<br />
Pál, fõigazgató az ünnepség keretein<br />
belül adta át a Semmelweis-emlékgyûrût<br />
Dr. Lukács Juditnak,<br />
a Pulmonológiai osztály<br />
osztályvezetõ fõorvosának, címzetes<br />
egyetemi docensnek. Mélységes,<br />
õszinte meghatottság és<br />
örömkönnyek kísérték a gyûrû<br />
átadását, hiszen – én azt hiszem<br />
– valamennyiünk számára a legnagyobb<br />
kitüntetés, ha kollégáink<br />
tisztelnek bennünket elismerésükkel.<br />
Lukács doktornõ õszinte köszönetét<br />
és háláját kifejezve –<br />
olykor elcsukló hangon – tartotta<br />
meg ünnepi beszédét, megemlékezve<br />
Semmelweis Ignácról, az emberrõl<br />
és az orvosról, hangsúlyozva,<br />
hogy Semmelweis a rutin tevékenységek<br />
során minden nap velünk van.<br />
Én, laikusként is biztos vagyok abban,<br />
hogy Semmelweis emléke az<br />
idõk végezetéig elkísér bennünket,<br />
hiszen olyan eredménnyel gazdagította<br />
az orvostudományt, amelynek<br />
történelmi jelentõsége nem vész –<br />
nem veszhet – a feledés homályába.<br />
Semmelweis olyan megbecsülést<br />
szerzett – nemcsak hazánkban, hiszen<br />
még ma is jelennek meg világszerte<br />
publikációk, melyek õt idézik<br />
– amilyen csak keveseknek jut osztályrészül,<br />
zsenialitásának elismerésére<br />
azonban – ahogy a történelem<br />
során számtalan esetben – csak halála<br />
után került sor.<br />
Az ünnepséget a Magyar Állami<br />
Operaház mûvészeinek (Botos Veronika,<br />
brácsa; Kunszeri Márta, fuvola;<br />
Novák Zita, hegedû; Sztankovics Béla,<br />
gitár) elõadása zárta, akik – tavalyi<br />
ígéretüknek híven – az idei rendezvény<br />
kapcsán is üdítõ játékukkal<br />
örvendeztették meg a közönséget. A<br />
megemlékezés után a megjelenteket<br />
kötetlen beszélgetéssel egybekötött<br />
állófogadáson látta vendégül az intézet<br />
menedzsmentje az ebédlõben.<br />
10 A <strong>Mi</strong> Kórházunk
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink<br />
„Meghatottan – elkötelezetten…”<br />
Interjú Dr. Lukács Judittal<br />
Idén nyolcadik alkalommal adták<br />
át a Semmelweis-gyûrût, melyet ezúttal<br />
– a fõorvosi testület titkos szavazata<br />
alapján – Dr. Lukács Juditnak,<br />
a Pulmonológiai osztály vezetõ fõorvosának,<br />
címzetes egyetemi docensnek<br />
ítéltek oda.<br />
– Ha jól tudom meglehetõsen régóta<br />
– több évtizede – dolgozik a <strong>Szent</strong> János<br />
Kórházban. <strong>Mi</strong>nek köszönhetõ ez a<br />
nagyfokú elkötelezettség?<br />
– 1965-ben központi gyakornokként<br />
jöttem ide, a kórház IV. Tüdõosztályára.<br />
1967-ben kerültem át a<br />
IV. Tüdõosztályról az I. Tüdõosztályra.<br />
Abban az idõben Dr. Sassy-<br />
Dobray Gábor vezette az osztályt. A<br />
fõorvos úr volt az általános tüdõgyógyászati<br />
szemlélet egyik megalapítója,<br />
akitõl pályakezdõ fiatal kollégái<br />
sokat tanulhattak. Én is tõle tanultam<br />
a tüdõgyógyászat és a bronchocitológia<br />
legrejtettebb titkait is,<br />
így lett az asztma mellett a tüdõdaganat-diagnosztika<br />
a szakterületem.<br />
Mellette sajátítottam el a belgyógyászati<br />
szemléletet is. Lehetõvé tette<br />
számomra, hogy a tüdõgyógyászati<br />
szakvizsga letétele után a belgyógyászati<br />
szakvizsgát is megszerezzem.<br />
1979-tõl pedig másod fõorvosa lettem.<br />
Dr. Sassy-Dobray fõorvos 1982-<br />
ben bekövetkezett halálakor vettem<br />
át a citológiai laboratórium vezetését,<br />
s ekkor kapcsolódtam be az aszszisztensek<br />
citológusképzésébe, valamint<br />
a bronchocitológiai orvos-továbbképzésbe<br />
is.<br />
1992-ben, Kelemen Sándor professzor<br />
úr nyugdíjazását követõen,<br />
én vettem át az osztály vezetését:<br />
korszerû, magas színvonalú tüdõgyógyászati<br />
diagnosztikát és pulmonológiai<br />
kezelést igyekeztem<br />
megvalósítani. Véleményem szerint<br />
azonban rendkívül fontos, hogy a<br />
betegek a magas szintû szakmai ellátás<br />
mellett a nekik kijáró tiszteletet<br />
és emberséget is mindig megkapják,<br />
hiszen ez a páciensek közérzetéhez<br />
alapvetõen hozzátartozik.<br />
– Hogyan néz ki ma a Pulmonológiai<br />
osztály?<br />
– Osztályunk a tüdõgyógyászat<br />
valamennyi ágát felöleli. <strong>Mi</strong>nden orvoskollégának<br />
speciális területe van:<br />
két allergológus, két onkológus és<br />
egy kardiológus szakorvos dolgozik<br />
az osztályon, emellett minden kolléga<br />
tüdõgyógyász szakorvos is egyben.<br />
Kedvenc témám – mint már<br />
említettem – a tüdõdaganat diagnosztikája<br />
és citológiája, valamint az<br />
asztma kezelése és gondozása.<br />
Az asztma lényegében<br />
allergiás hörgõgyulladás<br />
– olyan krónikus<br />
betegség, amely nem<br />
gyógyítható, de a rendelkezésre<br />
álló korszerû<br />
gyógyszerekkel ma már<br />
tünetmentessé tehetõ.<br />
Azonban egyáltalán nem<br />
mellékes, a beteg hogyan<br />
használja a gyógyszereit,<br />
ezért kiemelkedõen fontos<br />
az asztmagondozás.<br />
Létrejött egy önálló civil<br />
szervezet, a <strong>Szent</strong> János Asztma Egyesület,<br />
melynek jelenleg is szakmai<br />
társelnöke vagyok. Ez az egyesület<br />
havonta tart foglalkozásokat, melynek<br />
elsõdleges célja, hogy az asztmás<br />
betegeknek részletes felvilágosítást<br />
nyújtson, megismertesse õket betegségükkel,<br />
a gyógyszerek helyes használatával,<br />
valamint az egyéb kiegészítõ<br />
kezelésekkel, például a légzõtornával.<br />
– Kollégái segítik munkáját?<br />
– Igen, úgy érzem, saját munkatársaimmal<br />
és a társosztályok kollégáival<br />
is nagyon jó a kapcsolat. Igyekeztem<br />
az osztályon a legmodernebb<br />
eljárásokat megvalósítani, ami<br />
természetesen csak munkatársaim<br />
segítségével volt lehetséges. Ezért úgy<br />
gondolom, a gyûrû nem csak engem<br />
illet. Köszönettel tartozom valamennyi<br />
kollégámnak. Rendkívül<br />
nagy megtiszteltetés számomra,<br />
hogy rám szavaztak. Talán nem érdem,<br />
hogy 38 éven át egy munkahelyen<br />
dolgoztam, de itt mindig jól<br />
éreztem magam, a kórháztól megbecsülést<br />
kaptam és igyekeztem a betegeket<br />
szolgálni egész életemben.<br />
<strong>2003.</strong> <strong>augusztus</strong> www.janoskorhaz.hu<br />
11
Postánkból • Postánkból • Postánkból • Postánkból • Postánkból<br />
Aktualitások • Aktualitások<br />
Tisztelt Traumatológiai Osztály!<br />
Nemrég, egy apró balesetbõl adódó<br />
térdhúzódással kerültem az<br />
Önök járóbetegeket ellátó osztályára.<br />
A hajnali óra ellenére – máshol<br />
nem tapasztalható! – alapos, gyors<br />
vizsgálatban és ellátásban részesültem.<br />
A kontrollvizsgálatok alkalmával<br />
szintén hasonló „beteg-barát” stílusban<br />
részesített kezelõorvosom,<br />
annak ellenére, hogy a pénteki és<br />
szombati napokon tapasztalt – kánikulától<br />
és egyéb megpróbáltatásoktól<br />
fokozottan ingerült – betegáradat<br />
próbára tette mindannyiunk türelmét.<br />
Kezelõorvosom, Dr. Deierl Krisztián<br />
volt, akinek ezúton is szeretnék<br />
köszönetet mondani türelmes, áldozatos<br />
munkájáért. Kívánok neki további<br />
szakmai sikereket, jó egészséget<br />
és olyan betegeket, akik – hozzám<br />
hasonlóan – elmondhatják,<br />
hogy öröm volt a paciensének lenni.<br />
Tisztelettel:<br />
Schellenpergerné Komáromi Anna<br />
<strong>2003.</strong> június 16.<br />
Az Alapítvány a<br />
Cukorbetegekért<br />
ingyenes kiadványa,<br />
megjelenik évente hat<br />
alkalommal.<br />
Bõvebb felvilágosítás,<br />
megrendelés:<br />
Tudomány Kiadó<br />
Telefon:<br />
273-2840, 273-2844<br />
Köszönet tanuló szülésznõk<br />
oktatásáért<br />
Tisztelt Fõigazgató Úr!<br />
A 2002/<strong>2003.</strong> tanév befejeztével<br />
szeretném megköszönni azt a segítséget,<br />
amelyet az Ön vezetése alatt<br />
álló kórház szülészeti osztálya, orvosi<br />
és szakdolgozói kollektívája a tanuló<br />
szülésznõ területi szakmai gyakorlati<br />
oktatásával nyújtott iskolánknak.<br />
Külön köszönet illeti Dévai Jánosné<br />
oktatás-felelõs vezetõ-szülésznõt<br />
lelkiismeretes szervezési és gyakorlati<br />
oktató munkájáért.<br />
Dr. Lintner Ferenc, fõorvos úr,<br />
Nagy Adrien, szakoktató és Somogyvári<br />
Zoltánné, ápolási igazgató figyelemmel<br />
kísérte és támogatta a gyakorlati<br />
képzést.<br />
A szülõszoba vezetõje és kollektívája<br />
felelõsségteljes szerepet vállalt a<br />
tanuló felkészítésében.<br />
Külön köszönjük, hogy a Meddõségi<br />
Centrumban Keresztény Istvánné<br />
fõnõvér szervezésével és segítségével<br />
tölthették tanulóink IVFoszályos<br />
gyakorlatukat. Szívesen<br />
fogadták õket, igen sokat tapasztalhattak<br />
és tanulhattak az ott folyó<br />
magas színvonalú szakmai tevékenységrõl.<br />
Az Intézmény a gyakorlóterület<br />
biztosításával és a szülésznõi hivatásra<br />
való felkészítéssel nagyban<br />
hozzájárult tantervi céljaink eléréséhez.<br />
A szülésznõképzésben együttmûködésükre<br />
a jövõben is számítunk!<br />
Köszönettel:<br />
Dr. Farkas Istvánné<br />
igazgató<br />
Kossuth Zsuzsa Humán<br />
Szakközépiskola és Gimnázium<br />
<strong>2003.</strong> június 14.<br />
Komolyabb kommunikáció<br />
<strong>2003.</strong> május 5-én marketing csoporttal<br />
bõvült Intézetünk, amely egy<br />
marketing csoportvezetõvel, egy PRmenedzserrel,<br />
valamint egy pályázatfigyelõ<br />
kolléganõvel kezdte meg tevékenységét.<br />
A csoport feladata a<br />
marketingkommunikáció eszközeit<br />
felhasználva az Intézet saját bevételeinek<br />
növelése mellett a külsõ és<br />
belsõ kommunikáció erõsítése, a<br />
<strong>Szent</strong> János Kórház arculatának, jó<br />
hírnevének tudatos felépítése, mindemellett<br />
kormányzati, alapítványi,<br />
EU-s fejlesztési pályázatok figyelése,<br />
az azokra idõben történõ reagálás,<br />
valamint a pályázati anyagok elkészítésének<br />
koordinálása.<br />
<strong>Mi</strong>ndannyiunk számára elengedhetetlenül<br />
fontos, hogy valamennyi<br />
– a <strong>Szent</strong> János Kórház – osztályain<br />
kezelt beteg, páciens minden alkalommal<br />
elégedetten hagyja el Intézetünket,<br />
sõt, immáron a tudatos választás<br />
lehetõségével élve legközelebb<br />
is bennünket válasszon.<br />
Csak úgy tudjuk pácienseink elégedettségét,<br />
és egy tudatosan bennünket<br />
választó pacientúrát kialakítani,<br />
ha a magas színvonalú szakmai<br />
tudáson, egészségügyi ellátáson túlmenõen<br />
minden esetben humánusan<br />
fordulunk pácienseinkhez –<br />
kommunikációnk mind a külvilág,<br />
mind a betegek, mind pedig egymás<br />
irányába elkötelezettséget, lojalitást<br />
és stabil alapokon nyugvó, átgondolt<br />
kommunikációs stratégiát tükröz. Ez<br />
az a cél, melyet <strong>Mi</strong>ssziós Nyilatkozatunk<br />
is tartalmaz, s amely kifejezi a<br />
<strong>Szent</strong> János Kórház valamennyi<br />
munkatársának vágyát: kiérdemelni<br />
és hosszútávon megõrizni az emberek<br />
szeretetét és megbecsülését.<br />
Elérhetõségük:<br />
Tel.:<br />
Bozsik Éva (csoportvezetõ): 4165<br />
Nagy Erika (PR-menedzser): 4110<br />
Bindis Gabriella (pályázatfigyelõ):<br />
4053<br />
marketing@mail.janoskorhaz.hu<br />
12 A <strong>Mi</strong> Kórházunk
Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások<br />
Helikopteres leszállópálya<br />
A Légügyi Igazgatóság <strong>2003.</strong> június<br />
10-i hatállyal visszavonásig érvényes<br />
nem nyilvános fel- és leszállóhely<br />
üzemeltetési engedélyt adott a <strong>Szent</strong> János<br />
Kórház kérelmére a Fõvárosi<br />
Önkormányzat tulajdonában, az Intézet<br />
kezelésében és használatában<br />
álló, a teniszpályák magasságában<br />
elhelyezkedõ mentõhelikopter-leszállóhely<br />
üzemeltetésére.<br />
A 26×26 m alapterületû leszállópálya<br />
kizárólag mentõhelikopterek<br />
fogadására használható a napkelte és<br />
napnyugta közötti idõszakban, mely<br />
az Alsó-svábhegyi út felõl közelíthetõ<br />
meg.<br />
Az Egészségügyi Regionális Centrumként<br />
is funkcionáló <strong>Szent</strong> János<br />
Kórház a hét valamennyi napján<br />
non-stop traumatológiai ügyeletet<br />
tart. A traumás betegek ellátását a<br />
helikopterrel való szállítás nagymértékben<br />
befolyásolja – hiszen sok<br />
esetben perceken múlhat a beteg élete<br />
–, s ezt a saját leszállóhely megléte<br />
alapvetõen megkönnyíti. Az Országos<br />
Mentõszolgálat a riasztást követõen<br />
egyelõre saját esetkocsijain<br />
szállítja be a betegeket a traumatológiai<br />
osztályra, azonban további terveink<br />
között szerepel, hogy közvetlen<br />
kapcsolatot létesítsünk a leszállópálya<br />
és a traumatológia között.<br />
Pályázatok<br />
Figyelem!<br />
Kórházunkat, orvosainkat, ápolóinkat,<br />
dolgozóinkat, parkjainkat,<br />
mókusainkat érintõ pályázatok figyelése<br />
állandó!<br />
A jövõben minden osztály idõben<br />
értesítést kap az õket érintõ pályázatokról<br />
a Marketing csoporttól, mert<br />
célunk és feladatunk minél több lehetséges<br />
erõforrás bevonása.<br />
Jelenleg futó pályázataink<br />
Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium<br />
által kiírt pályázat a sportlétesítmények<br />
építésének, korszerûsítésének<br />
és felújításának támogatására (a<br />
teniszpálya befedésére vonatkozó pályázati<br />
anyag összeállítása a Mûszaki<br />
osztállyal karöltve folyamatban van).<br />
Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ<br />
Intézet pályázata az egészségügyi<br />
képesítéssel rendelkezõ szakdolgozók<br />
továbbképzésének támogatására<br />
(Ápolási Igazgatósággal történt<br />
kapcsolatfelvételt követõen folyamatban).<br />
Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi<br />
Fõfelügyelõség pályázata az<br />
egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos<br />
munkavégzést, illetve a<br />
munkakörülmények javítását szolgáló<br />
pénzeszközökbõl való támogatásra<br />
(Rendészeti és Védelmi Osztály<br />
dolgozik rajta).<br />
Egészségügyi, Szociális és Családügyi<br />
<strong>Mi</strong>nisztérium pályázata angol nyelvi<br />
oktatás támogatására az egészségügyi<br />
és szociális ápolásban dolgozó ápolók<br />
részére (minden osztály kapott<br />
róla körlevelet).<br />
Aneszteziológiai és intenzív ellátás,<br />
Perinatális Intenzív Centrumok berendezéseire<br />
kiírandó pályázat igényfelmérése<br />
(elküldve).<br />
Együttmûködési megállapodás<br />
a Rhode Island Hospital és a<br />
<strong>Szent</strong> János Kórház között<br />
Egyeztetõ tárgyalások után júniusban<br />
a Rhode Island Hospital<br />
(Providence, Rhode Island, USA) és<br />
a <strong>Szent</strong> János Kórház hivatalos<br />
együttmûködési megállapodást írt<br />
alá a két kórház közötti együttmûködés<br />
bõvítése céljából.<br />
Az együttmûködés az alábbi programokra<br />
terjedhet ki: tanszéki tanárok,<br />
vezetõk vagy diákok cseréje, közös kutatási<br />
projektek lebonyolítása, közös<br />
kiadványok tervezése, valamint kulturális<br />
programok szervezése. A Rhode<br />
Island Hospital és a <strong>Szent</strong> János Kórház<br />
közötti kapcsolat elsõ kiemelt területe<br />
a két intézmény pszichiátriai<br />
osztályai közötti együttmûködés.<br />
Sziget fesztivál – másképp<br />
Idén harmadszor vállalta a <strong>Szent</strong><br />
János Kórház Traumatológiai Osztálya<br />
a Sziget Fesztivál traumatológiai<br />
hátterének biztosítását. A „szigetlakók”<br />
közül 38 járóbeteg és öt fekvõbeteg<br />
került ellátásra, két beszállított<br />
beteg esetében pedig mûtétre is<br />
szükség volt. A nyári pangás idején a<br />
„szigetlakók” hozzájárultak az osztály<br />
betegforgalmának növekedéséhez,<br />
a betegek ellátása során pedig jó<br />
hasznát vették a tavaly megnyitott<br />
felvételi betegfürdetõnek, illetve az<br />
osztályon telepített bankkártya leolvasónak<br />
is.<br />
Támogatások<br />
Intézetünk „A Központi Sterilizáló<br />
gépparkjának összeállítása” pályázat<br />
elnyerésével – 2 db mûszermosó és<br />
fertõtlenítõ készülék beszerzésére – 4<br />
millió Ft támogatást kapott az Országos<br />
Munkabiztonsági és Munkaügyi<br />
Felügyelõségtõl. Egy készülék már<br />
üzemel az Ortopédiai Osztályon, a<br />
másik berendezést a Sebészeti Osztály<br />
rekonstrukciós munkáit követõen<br />
vehetik birtokba munkatársaink.<br />
Felújítások a traumatológiai<br />
osztályon<br />
Rövidesen befejezõdik a Traumatológiai<br />
Osztályon folyó felújítás: elvégezték<br />
az épület teljes festését, tapétázását,<br />
a nyílászárók javítását és<br />
festését – ezzel egyidejûleg pedig az<br />
épületen belül kialakították a Traumatológiai<br />
Szakrendelés új rendelõjét.<br />
Az osztály felszereltsége az újonnan<br />
fellépõ igényeknek megfelelõen<br />
folyamatosan fejlõdik.<br />
A munkálatok végzése alatt a<br />
megfelelõ koordinációnak köszönhetõen<br />
az osztály folyamatosan mûködõképes<br />
maradt, a nagy felfordulás<br />
ellenére sem a mûtéti számban,<br />
sem az elbocsátott betegszámban<br />
visszaesés nem következett be. (GJ)<br />
<strong>2003.</strong> <strong>augusztus</strong> www.janoskorhaz.hu<br />
13
Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik<br />
Aktualitások, érdekességek itthonról és a nagyvilágból<br />
Orvosszakma és<br />
érdekképviselet:<br />
Könnyen borulhat az elõjegyzés<br />
Az egészségügyi szaktárca „hangulatjavító”<br />
rendelete szerint a háziorvosoknak<br />
a rendelési idõ egy részében<br />
lehetõséget kell biztosítaniuk arra,<br />
hogy a betegeket elõre egyeztetett<br />
idõpontban fogadják, így elõzve meg<br />
a sorban állást, az órákig tartó várakozást.<br />
Bár ez már kötelezõ, a betegek<br />
többsége még nem él a lehetõséggel,<br />
sokan nem is tudnak róla.<br />
A tervezhetõ betegellátási rend kialakítását<br />
a szaktárca egyelõre csak a<br />
háziorvosi rendelõkben tette kötelezõvé.<br />
Az érintetteknek fél évük van<br />
rá, hogy a rendszert zökkenõmentessé<br />
tegyék. Ha januártól nem mûködik,<br />
az egészségbiztosító a praxis méretétõl<br />
függõen 50–100 ezer forintot<br />
is visszavonhat a háziorvosoktól.<br />
Majdnem mindenhol az úgynevezett<br />
vegyes rendszert alkalmazzák a<br />
háziorvosok, ami azt jelenti, hogy a<br />
rendelési idõ egy részében megbeszélt<br />
idõpontra, a fennmaradó részében<br />
pedig érkezési sorrendben jönnek<br />
a betegek. Csakhogy, – állítják<br />
többen – az egész rendszernek semmi<br />
értelme, hiszen egyetlen pillanat<br />
alatt fölborulhat, például akkor,<br />
amikor az orvost egy sürgõs esethez<br />
hívják. Akadnak viszont kedvezõ tapasztalatok<br />
is – van, ahol évek óta sikeresen<br />
mûködik az elõjegyzési<br />
rendszer: két éve alakították ki így a<br />
betegfogadást, mégpedig azért, mert<br />
felfigyeltek arra, hogy a rendelõben<br />
kizárólag nyugdíjas, idõs betegek várakoznak,<br />
akik ráérnek fél napokat<br />
ücsörögni a váróban. Viszont az aktív,<br />
30 és 60 év közötti korosztály<br />
nem járt orvoshoz, így kikerült a betegellátásból<br />
és a szûrésekbõl. A tapasztalatok<br />
szerint, amióta konkrét<br />
idõpontot tudnak adni, az egyensúly<br />
helyrebillent. Ha szûrésre rendel be<br />
pácienseket pontos idõre az orvos,<br />
mindig eljönnek. Gyógyszer felírására<br />
nem kell várni, a receptet az aszszisztens<br />
soron kívül kiadja. Az idõsek<br />
ugyan nehezebben szokták meg<br />
a változást, a fiatalok és a középkorúak<br />
viszont kifejezetten örültek,<br />
hogy megszûnt a várakozási idõ.<br />
Közel a magas vérnyomás<br />
génjeihez<br />
Brit kutatók négy olyan területet<br />
azonosítottak az emberi genetikai állományban,<br />
amelyek valószínûleg a<br />
magas vérnyomás kialakulására hajlamosító<br />
génváltozatokat rejtik – írja<br />
a BBC. A magas vérnyomásban szenvedõk<br />
– más egészségügyi problémák<br />
mellett – fokozott kockázatnak<br />
vannak kitéve az agyérkatasztrófák<br />
(stroke) és a szívinfarktus szempontjából.<br />
Régi kérdés, hogy a kondíció<br />
kialakulásában mekkora a gének és<br />
mekkora a környezeti hatások (fõképp<br />
az életmód) szerepe.<br />
Brit kutatók közel 1600 család<br />
több mint 3500 tagjának DNS-ét<br />
vizsgálták. Ezekben a családokban<br />
legalább két olyan testvér volt, akik<br />
igen magas vérnyomástól szenvedtek.<br />
A vizsgálatok során kiderült, hogy<br />
a vizsgált személyek nagy részére<br />
számos gén szempontjából ugyanolyan<br />
aktivitási mintázat jellemzõ. E<br />
gének négy különbözõ kromoszómán<br />
fordulnak elõ, de egyelõre csak<br />
a körülbelüli helyzetüket sikerült behatárolni.<br />
Az eredmény alapján<br />
azonban következhet a gének pontos<br />
azonosítása, ami viszont új gyógyszerek<br />
és új diagnosztikai eljárások<br />
kifejlesztését alapozhatja meg.<br />
Fontos hozzátenni azonban, hogy<br />
ezek a gének minden bizonnyal – a<br />
legtöbb betegséghez hasonlóan –<br />
nem önmagukban lesznek felelõsek<br />
a magas vérnyomásért, hanem egyes<br />
változataik jelenléte csupán nagyobb<br />
kockázatot jelent majd.<br />
Csontfûrész helyett<br />
széndioxid-lézer<br />
Lehet, hogy a sebészek hamarosan<br />
elfelejthetik a hagyományos csontfûrészt?<br />
A bonni Holográfia- és Lézerkutató<br />
Intézetben ugyanis kifejlesztettek<br />
egy újfajta széndioxid-lézert,<br />
amellyel nagyon finom, 0,2 milliméteres,<br />
vágásokat lehet tenni csontszövetben<br />
is, anélkül, hogy a csontok<br />
hõre érzékeny részei sérülnének.<br />
Az új berendezés lényege, hogy<br />
rendkívül rövid idejû fényimpulzusokat<br />
bocsát ki. Emellett a program<br />
lehetõvé teszi, hogy a vágás formáját,<br />
mélységét is meg lehessen választani,<br />
egészen odáig menõen, hogy az orvos<br />
akár bonyolultabb mintákat is<br />
vághat a csontba, pl. dupla W-alakú<br />
formát, aminek komoly jelentõsége<br />
lehet, pl. a Bypass-mûtéteknél a<br />
mellcsont esetében. Az ilyen alakú<br />
vágás esetén az átvágott csontrészek<br />
jobban illeszkednek és a levegõvétellel<br />
járó mozgások ellenére gyorsabban<br />
forrnak össze.<br />
Világszerte egyre többet<br />
költenek az egészségügyre<br />
A fejlett országokban az állam<br />
egyre többet költ az egészségügyre. A<br />
világelsõ az USA, ahol a GDP-nek<br />
már csaknem 14 százalékát emészti<br />
fel ez az ágazat. Európában Svájc és<br />
Németország vezet. Az OECD legfrissebb<br />
adatai szerint a világ országai<br />
2001-ben minden korábbinál nagyobb<br />
arányban fordították költségvetésüket<br />
egészségügyi kiadásokra:<br />
átlagosan a GDP 8,4 százalékát. Ez<br />
0,3 százalékos növekedés volt a<br />
2000-es adathoz képest.<br />
14 A <strong>Mi</strong> Kórházunk
Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik<br />
A Health Data 2003 jelentés szerint<br />
a GDP százalékában kifejezett<br />
számok az USA elsõségét mutatják.<br />
Itt nõttek leginkább az egészségügyre<br />
fordított pénzalapok, amelyek elérték<br />
a GDP 13,9 százalékát. A második<br />
helyen Svájcot találjuk (10,9<br />
százalék), míg a harmadik a napjainkban<br />
recesszióval küszködõ Németország<br />
(10,7 százalék).<br />
Az OECD a költségnövekedésért<br />
részben a gyógyszerek drágulását,<br />
részben pedig a modern orvosi technológiák<br />
elterjedését okolja. Megdöbbentõ<br />
adat, hogy az új, korszerûbb és<br />
természetesen a korábbiaknál drágább<br />
orvosságok Franciaországban és<br />
Olaszországban az egészségügyi büdzsé<br />
20 százalékát viszik el. Az elemzés<br />
szerint az egészségügyi kockázatok<br />
is megváltoztak. Míg sikerült jelentõsen<br />
visszaszorítani a dohányzást,<br />
az elmúlt 20 évben aggasztóan<br />
nõtt az elhízottak aránya, amit a rossz<br />
étkezési szokások mellett a fizikai tevékenység<br />
hiánya okoz.<br />
Az országos<br />
Alapellátási Intézet<br />
egészségjavító programot indít<br />
Magyarországon az emberek háromnegyede<br />
szív-, érrendszeri és daganatos<br />
betegségekben hal meg,<br />
ezért az országos Alapellátási Intézet<br />
egészségjavító programot indít.<br />
Az intézet segítséget nyújt a háziorvosoknak<br />
abban, hogy a betegek életmódját<br />
és a páciensek családjában fellépõ<br />
betegségeket is nyomon kövessék,<br />
s így pontosabb képet kapjanak a<br />
betegeket fenyegetõ kockázatokról.<br />
A cél az, hogy a háziorvosok tájékoztassák<br />
pácienseiket arról, mit kell<br />
tenniük az egyes betegségek kialakulása<br />
ellen. A háziorvosok elvégeznék<br />
a szív- és érrendszeri betegségek szûrését,<br />
és jobban ösztönöznék a nõket,<br />
hogy az emlõ- és nõgyógyászati<br />
daganatos megbetegedések szûrõvizsgálatain<br />
részt vegyenek. A program<br />
része, hogy az orvosok a betegellátás<br />
során egy kérdõív segítségével<br />
tájékozódnak az ellátottak életkörülményeirõl<br />
és az egyes betegségek kialakulásának<br />
esélyérõl. Az intézet az<br />
egészségügyi minisztérium támogatásával<br />
három ilyen vizsgálatot kezdeményezett.<br />
Egy tavasszal elvégzett felmérés<br />
szerint a betegek 41 százalékának volt<br />
magas vérnyomása, 12 százalékuk pedig<br />
cukorbetegségben szenvedett; közel<br />
30 százalékuk dohányzott, egynegyedük<br />
pedig zsíranyagcsere-zavarokkal<br />
küzdött. Szeptemberre várható annak<br />
a vizsgálatnak az eredménye,<br />
amely az emberek gazdasági helyzete<br />
és egészségi állapota közötti összefüggésekre<br />
mutat rá.<br />
Az õsz folyamán egy harmadik felmérést<br />
is elindítanak, ekkor közel 100<br />
ezer beteg adatait gyûjtenék össze.<br />
A rossz fõnök káros az<br />
egészségre<br />
Az igazságtalan fõnök mindenki<br />
életét megkeseríti, ráadásul komolyan<br />
károsítja az egészséget is – mutatta<br />
ki egy angol felmérés. Az angliai<br />
Chilterns University College szakemberei<br />
28 kórházi ápolónõn végeztek<br />
megfigyeléseket. A kutatás eredményébõl<br />
kiderült, hogy a felettestõl<br />
tapasztalt igazságtalanság az alkalmazottakban<br />
magas vérnyomáshoz<br />
vezethet, ami hosszú távon növeli a<br />
szívinfarktus és az agyérkatasztrófák<br />
(stroke) kockázatát. Szisztolés vérnyomásuk<br />
15, diasztolés vérnyomásuk<br />
7 Hgmm-el nõtt. (10 Hgmm<br />
szisztolés és 5 Hgmm diasztolés<br />
vérnyomásemelkedés 16%-kal magasabb<br />
szívkoszorúér-megbetegedési<br />
és 38%-kal magasabb stroke kockázatot<br />
jelent.)<br />
Testi-lelki harmónia<br />
Felgyorsult világunkban egyre<br />
többen küzdenek testi és lelki problémákkal.<br />
Nem csoda, hiszen rendszertelenül<br />
táplálkozunk, nem sportolunk,<br />
nem figyelünk kellõképpen<br />
egészségünkre. A jóga gyakorlataival<br />
fizikai és mentális egészségünket<br />
egyaránt javíthatjuk.<br />
A jóga önmagunk megismerésének<br />
egyik legtökéletesebb eszköze.<br />
Ha mindennapi életünk részévé válik,<br />
segíthet a gyógyulásban, megfelelõ<br />
gyakorlatokat végezve megtalálhatjuk<br />
testi, lelki egyensúlyunkat. A<br />
klasszikus jóga alapvetõ célja az önismeret,<br />
mert így saját magunk is segíteni<br />
tudunk gyógyulásunkban. A<br />
jóga testgyakorlatai és légzéstechnikái<br />
javítják a fizikai egészséget, pozitívan<br />
hatnak az izmokra, ízületekre,<br />
légzõszervekre, kedvezõen befolyásolják<br />
a szívmûködést, a vérkeringést,<br />
az idegrendszer, a nyirokrendszer<br />
mûködését és a pszichés funkciókat.<br />
A jógagyakorlatok pszichoszomatikus<br />
hatásúak: légzõtechnikákkal,<br />
testgyakorlatokkal fokozatosan<br />
eljuthatunk az ellazultság, a belsõ<br />
béke és harmónia érzetéhez.<br />
A test árulkodik szellemünkrõl,<br />
lelkünkrõl. Ha a testünket helyrehozzuk,<br />
az hatással van lelki mûködésünkre,<br />
és ez fordítva is igaz. A<br />
mindennapi hajtás, stressz, feszültség<br />
levezetésére is alkalmasak a gyakorlatok.<br />
Amit eszünk..<br />
Egészségünk, gyógyulásunk nagymértékben<br />
függ a táplálkozás minõségétõl.<br />
A táplálék nemcsak a testre,<br />
hanem az elmére és a lelkiállapotra is<br />
hatással van. Olyan élelmeket érdemes<br />
választanunk, amelyek biztosítják<br />
a pozitív energiát és az egészséget,<br />
mint a zöldségek, gyümölcsök, magvak,<br />
diófélék, tej, fûszerek, gyógynövények.<br />
Fontos, hogy ne az intenzív<br />
ízeket részesítsük elõnyben, és kevesebb<br />
sót fogyasszunk. Napi háromnégy<br />
étkezést javasolnak a szakemberek.<br />
Reggel édes gyümölcsöt célszerû<br />
fogyasztani, délben fõtt ételt, este pedig<br />
könnyû vacsorát, hiszen éjszaka<br />
csak tartalékon mûködik a szervezet.<br />
<strong>2003.</strong> <strong>augusztus</strong> www.janoskorhaz.hu<br />
15
Beszélgessünk!<br />
<strong>Mi</strong>ndenrõl, ami a reumatológiai betegségekkel kapcsolatos:<br />
a testrészekrõl és betegségeikrõl, ezek gyógykezelésérõl!<br />
A Tudomány Kiadó Kft. gondozásában megjelent, kemény borítóval készült könyv terjedelme 288<br />
oldal, melyen több mint 70 ábra segíti a megértést, eligazodást. A lexikon tartalmazza a szövegben<br />
esetleg használt szakszavakon felül a reumatológiai zárójelentésekben gyakrabban elõforduló betegségeket<br />
és gyógykezeléseket is.<br />
A könyv közérthetõen, párbeszédes formában tárgyalja a következõ témaköröket:<br />
Derék • Nyak • Váll • Könyök • Kéz • Csípõ • Térd • Láb<br />
Reumatoid artritisz • Bechterew-kór • Köszvény • Csontritkulás<br />
Gyógykezelés • Az életet megkönnyítõ eszközök • Lexikon<br />
Élelmiszerek kalóriatáblázata • Élelmiszereink kalciumtartalma<br />
Megrendelhetõ a Tudomány Kiadó Kft-nél:<br />
1146 Budapest, Hermina út 57–59. • Telefon: 273-2840, 273-2844
Change language