Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
színháztörté<strong>net</strong><br />
CENNER MIHÁLY<br />
Bárdos Artúr emlékezete<br />
„Először hadd emlékezzem meg a szín-ház<br />
munkájáról. Bárdos Artúr, aki ezek-ben a<br />
mostoha időkben is rendíthetetlenül áll az<br />
irodalom süllyedő dereglyéjén, és utóbb<br />
egymás után ismertetett meg bennünket<br />
több új, nemes tehetséggel — azokkal, akik<br />
a szabad vizeken hajóznak ezúttal szintén<br />
egy fiatal franciát szólaltat meg, Paul<br />
Raynalt. Háromfelvonásos tragédiáját<br />
lefordíttat-ta Színi Gyulával, a toll kitűnő<br />
művészével, s mintaszerű együttesben<br />
mutat-ta be. ”<br />
Kosztolányi Dezsőnek Paul Raynal: Az<br />
ismeretlen katona című drámája 1926-os,<br />
belvárosi színházi bemutatójának<br />
kritikájából idéztünk. Ebben a né-hány<br />
sorban Kosztolányi elmondja a<br />
leglényegesebbeket Bárdos Artúrról. Irodalmi<br />
ízlését, az új iránti lelkesedését,<br />
együttesének színvonalát dicséri. Ha ehhez<br />
hozzátesszük fáradhatatlan színészfelfedező<br />
tehetségét, szinte már jellemeztük<br />
Bárdos Artúr színházi pályáját.<br />
Az új színpad<br />
1882-ben Budapesten született. Jogot<br />
végzett, és hírlapokba, folyóiratokba — így<br />
a Nyugatba is — művészeti tárgyú cikkeket<br />
írt. 1909-ben megalapította és két éven át<br />
szerkesztette a Színjáték című színházi és<br />
zenei hetilapot. Ugyan-ebben az évben<br />
németországi tanulmányútra indult.<br />
Hamburgban, majd Lipcsében vállalt<br />
dramaturg-rendezői állást, gyakorlatilag is<br />
megismerve a színházak életét, amelyről<br />
addig már számos elméleti cikket írt.<br />
Hazatérve megírta Az új színpad című<br />
munkáját, amely jórészt németországi<br />
tapasztalatainak összegezése. Erre vall<br />
például az egyik fejezet címe: Reinhardt<br />
műhelyében. A könyv a Nyugat kiadásában<br />
jelent meg 1911-ben. A következő évben<br />
megalapítja első szín-házát az Aréna úton,<br />
Új Színpad néven, Révész Bélával közösen.<br />
A március közepén nyílt színház a szezon<br />
végéig működött. Minden előadását maga<br />
Bárdos rendezte. Irodalmi színpadot<br />
teremtett, új hangú irodalmi művek<br />
számára. Szerzői:<br />
Schnitzler, Heijermans, France, F. Th.<br />
Csokor, Mirabeau, Strindberg, de bemutatta<br />
Krúdy: Kárpáti kaland című<br />
egyfelvonásosát is. Tagjai között voltak:<br />
Halmos Ilona (később Kosztolányi<br />
Dezsőné), Judik Etel (Karinthy Frigyesné),<br />
Simonyi Mária (Móricz Zsigmond későbbi<br />
felesége). Garas Márton, Vámos Hugó stb.<br />
Mind a szerzők, mind a közreműködők arra<br />
engednek következtetni, hogy Bárdos Artúr<br />
előtt a régi Thália Társaság eszméje<br />
lebegett, legalábbis ami az irodalmi nívót,<br />
az újdonságot és az új színpadnak<br />
megfelelő közreműködők személyét illeti,<br />
,mert Judik, Garas és Vámos színészi<br />
pályájukat a Thália Társaságban kezdték.<br />
Hasonló törekvést árul cl tervező<br />
gárdájának névsora is, akik között az<br />
egykor a Tháliának is dolgozó Gulácsy<br />
Lajos, továbbá Rippl Rónai József, Biró<br />
Mihály, Katona Nándor és Kozma Lajos<br />
neve olvasható.<br />
Az Új Színpaddal kezdődött Bárdos Artúr<br />
színházalapító tevékenysége. Harminchét<br />
éves színigazgatói működése során<br />
tizenkétszer alapított vagy vett át<br />
színházat; sokszor érte kudarc, de ez<br />
sohasem kedvetlenítette cl. Bálint Lajos<br />
Karzat és páholy című emlékeőkötetében a<br />
Bárdos Artúrról való emlékezésének ezt a<br />
címet adta: Aki mindig új-ra kezdi. Ebben<br />
így ír: „Kevés embert ismertem, aki<br />
annyira megrögzötten és olyan öntudattal<br />
hitt volna a maga el-hivatottságában, mint<br />
Bárdos Artúr. Jó egynéhány színháznak<br />
volt vállalkozó és egyben művészeti<br />
igazgatója Budapesten, sőt Berlinben is.<br />
Dc keveset tudok olyat is, aki annyi<br />
balsikerrel élte ki ezt a változatlan és egyre<br />
újrakezdő becsvágyát. ”<br />
Az Új Színpad után megalapította a<br />
Modern Színpad Kabarét, utána a Modern<br />
Színpadot, majd a z Andrássy úti Színházat.<br />
1918 márciusában vette át először a<br />
Belvárosi Színház vezetését, hogy azután<br />
az évtizedek folyamán még háromszor<br />
térjen vissza ahhoz a szín-házhoz, amely<br />
végül is az ő nevével forrott össze a<br />
színházi utókor emlékezeté-ben.<br />
Műsorában a Modern Színpadon bevezetett<br />
egyfelvonásosokat adott elő, később áttért<br />
az egész estét betöltő da-rabokra. Szerzői<br />
között Gábor Andort, Hatvany Lilit,<br />
Karinthy Frigyest, Zilahy Lajost, Szenes<br />
Bélát, Harsányi Zsoltot, Bíró Lajost, Színi<br />
Gyulát, Szép Ernőt, Herczeg Ferencet<br />
találjuk. Mű-sora tehát nagyon is<br />
eklektikus lehetett. Kétéves, első<br />
működésének legmaradandóbb emléke<br />
Maeterlinck: Szent Antal<br />
csodája című szatirikus legendájának<br />
színrehozatala volt.<br />
Az Andrássy úti Színházban jele<strong>net</strong>eket<br />
és kabarétréfákat játszottak, a szerzők<br />
nagyjából megegyeztek a Belvárosi<br />
Színház szerzőivel, színészei között találjuk:<br />
Ilosvay Rózsit, Kökény Ilonát,<br />
Boross Gézát, Bánóczi Dezsőt, Ürmössy<br />
Anikót, Bojda Jucit, Rátkai Mártont.<br />
Jelentősebb volt a Nagymező utcai<br />
Télikert Orfeum, illetve a Rádius mozi<br />
helyiségében (ma Thália Színház) megnyitott<br />
Renaissance Színház, amelyet<br />
Bárdos Artúr 1922 végétől 1926 szezonzárásáig<br />
vezetett. Ebben a színház-ban<br />
mutatta be Niccodemi: Tökmag című nagy<br />
sikerű vígjátékát, Crommelynek: A<br />
csodaszarvas című drámáját, amelyben a<br />
fiatal Tőkés Annát fedezte fel a magyar<br />
színpadok számára. Idézünk a korabeli<br />
kritikából: „Bárdos Artúr az új íróval<br />
együtt új színészi értéket mutatott be a<br />
Csodaszarvas elő-adásán. Egy egészen<br />
fiatal színésznő, Tőkés Annie játszotta az<br />
asszony szerepét olyan komoly művészi<br />
eszközökkel. amelyek mindenképpen<br />
jelentős színészi eseménnyé avatták első<br />
fellépését. ” A nagy színészfelfedező<br />
ezúttal sem tévedett, de a felfedezéseknek<br />
még koránt sincs vége, sőt csak ezután<br />
fedez fel újabb és újabb tehetségeket.<br />
Bemutatja Szép Ernő Lila ákácát, majd<br />
Móricz Zsigmond Búzakalász című<br />
vígjátékát. Mesélik, hogy Móricz,<br />
megismerve Tő-kés tehetségét,<br />
ragaszkodott az ő szerepeltetéséhez<br />
művében, sőt, amikor Bárdos ebbe nem<br />
egyezett bele, darabjának visszavételével<br />
fenyegetőzött. Bárdos azonban pontosan<br />
ismerte .színészeit: kit mire lehet<br />
legjobban használni. A Búzakalász női<br />
főszerepében ismét új színésznőt avatott:<br />
Somogyi Erzsit. Móricz nemcsak<br />
megbékélt, hanem tökéletesen<br />
megelégedett volt Bárdos döntésével.<br />
Ezután merész lépés következett. Színre<br />
vitte Strindbergnek addig az öszszes<br />
színpadokon megbukott tragédiáját, a<br />
Haláltáncot. Edgár kapitány szerepére<br />
Somlay Artúrt választotta, partneréül az<br />
általa szinte sztárolt Simonyi Máriát.<br />
Somlay pályájának döntő győzelmét aratta<br />
Edgár szerepében. A korabeli kritika csak<br />
felsőfokon jellemzi ezt a páratlan<br />
alakítást. Újabb szerző, újabb darab, a<br />
csemegét kedvelők számára: Paul<br />
Géraldy: Szeretni. Jean Sarment: Az<br />
aranyhalász című színművét évekkel<br />
előbb már bemutatta a Belvárosi<br />
Színházban, most felújítja a Renaissanceban,<br />
s ez egyúttal utolsó rende-
Change language