02.01.2015 Views

V and T napta´r szerel - Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete

V and T napta´r szerel - Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete

V and T napta´r szerel - Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Cégünk az olasz Pazzaglia típusú<br />

földlabdázógépek magyarországi<br />

kizárólagos forgalmazója. Az összes<br />

gyártott típust szállítjuk, valamint minden<br />

létez kiegészítiket és<br />

alkatrészeiket is forgalmazzuk.<br />

2004 óta foglakozunk faiskolai drótkosarak<br />

forgalmazásával, miután magunk is már több<br />

éve használjuk azokat. Minden típusból,<br />

többféle méretben, folyamatosan nagyobb<br />

mennyiség<br />

raktárkészlettel rendelkezünk.<br />

A Nematop ® Magyarországon egyedülálló, a<br />

barázdáshátú vincellérbogár ellen<br />

kifejlesztett, fonálférgeket tartalmazó<br />

biológiai növényvéd készítmény. Független<br />

kísérletekkel bizonyított, hogy a szer a<br />

hazánkban egyre elterjedtebb kártevvel<br />

szemben kitn hatásfokú. Cégünk a<br />

Nematop ® kizárólagos hazai forgalmazója.<br />

A bambuszkarók használata a faiskolai<br />

nevelmunkák elengedhetetlen része.<br />

Többféle méret bambuszkarót<br />

forgalmazunk, melyek tartóssága garantált.<br />

További információkért, árajánlatokért forduljon<br />

telefonon, emailben vagy faxon a kereskedelmi<br />

részleg munkatársaihoz.<br />

Telefon: 94-313-486, 94-528-325<br />

Fax: 94-314-893<br />

Email: prenor@prenor.hu


Egyesületi hírek<br />

Egyesületünk 2006 évi közgyûlését 2007<br />

jan. 31.-én, szerdán 8,00 órakor a Prenor<br />

Kft (Szombathely, Béke tér 1) központjában<br />

rendezzük. Az alapszabály szerinti<br />

határozatképtelenség (a tagok 50%-a +1<br />

fô, jelenleg ez 116 tag!) esetén változatlan<br />

napirendi pontokkal, a megjelent tagok<br />

számától függetlenül határozatképes,<br />

megismételt közgyûlést tartunk 2007.<br />

február 2.-án, Bükfürdôn, a Termál szálló<br />

konferencia termében. A közgyûlést<br />

néhány üzem vetítettképes bemutatása és<br />

szakmai konzultáció követi.<br />

Másnap, február 3.-án 6 felkért elôadóval<br />

konferenciát tartunk a szakmát manapság<br />

legjobban foglalkoztató kérdésrôl: a<br />

dísznövények forgalmazásában<br />

bekövetkezô változásokról és ezek<br />

hatásáról a termesztésre.<br />

A konferencián tagjaink számára (2006<br />

évre rendezett tagdíj!) az ingyenes részvétel<br />

lehetôségét biztosítjuk. Fakultatív<br />

étkezéseket (vacsora, ebéd) és szállást<br />

mindenki térítés ellenében rendelhet.<br />

Mind a taggyûlésre vonatkozó meghívót (a<br />

taggyûlés napirendi pontjaival), mind a<br />

bemutatkozó üzemek nevét, a konzultációk<br />

témaköreit, mind a konferencia<br />

napirendjét rövidesen kiküldendô<br />

meghívónkban részletesen ismertetjük.<br />

A szaporítóanyagot elôállító<br />

dísznövénytermesztôk regisztrációjáról,<br />

nyilvántartásba vételérôl rendelkezô EU<br />

és hazai szabályozásáról rendezett 2 napos<br />

konferenciát 3 külhoni szakértô<br />

közremûködésével az FVM.<br />

Retkes József 70 éves születésnapja alkalmából<br />

a MTA szakmai tanácskozást<br />

szervezett 2006. dec. 15.-én a Budapesti<br />

Corvinus Egyetem Budai Campusában.<br />

Az ünnepelt méltatásán és szakmai útjának<br />

ismertetésén túl elôadásokat hallhattunk<br />

a dísznövénytermesztés ágazatainak<br />

(vágottvirág, szárazvirág, díszfaiskola és<br />

sziklakerti növények) jelentôs<br />

képviselôitôl.<br />

December 13-14.-én két napos<br />

nemzetközi konferenciát szervezett az<br />

FVM és a Díszn. Szövetség „brüsseli“<br />

anyagi és EU-s szakértôi segítséggel a<br />

dísznövény ágazat törvényi szabályozásának<br />

megvitatására. A három ország szakértôi<br />

egyértelmûen a hazai szabályozásnál<br />

lényegesen egyszerûbb és egy hatóság<br />

(a növényvédelmi) által végzett gyakorlatról<br />

számoltak be. Úgy tûnik a konferencia<br />

visszhangja hatással lehet a most felálló<br />

agrárirányítási rendszer kialakítására.<br />

Egyesületünk vezetôsége Kovács Istvánt<br />

javasolta az Év Kertésze címre, melyet a<br />

HOHU megnyitóján vehetett át. Gratulálunk.<br />

A nemzetközileg védett fajták teljes listája<br />

/CPVO/ megtekinthetô a honlapunkon<br />

/www.fakertesz.hu/.<br />

A fajtavédelemmel és a nemzetközileg védett<br />

fajtákkal kapcsolatos kérdéseikkel<br />

forduljanak Dr. Orlóci Lászlóhoz.<br />

(Tel.: +36/30 97-53-999, fax: +36/12-106-<br />

465, email: orloci@yahoo.com)<br />

3


Hírek a szakmából<br />

Két nagy holl<strong>and</strong> faiskolai termékeket forgalmazó<br />

cég egyesült Eurogreen Hulden<br />

B.V. néven. Több mint 15 miliió növényt<br />

forgalmaznak több mint 15 országba. Lengyelországban,<br />

Romániában, Bulgáriában is<br />

vannak partnereik. Rózsát, gyümölcsöt és<br />

egyéb faiskolai termékeket szállítanak<br />

kertészeti áruházakba, áruház láncokba,<br />

nagykereskedôknek, termelô faiskoláknak<br />

és csomagküldô hálózatuk is van. A két<br />

cég erôi egyesítésével kínálatuk<br />

szélesítését tervezik. A két cég teljes<br />

munkaerô létszámát átvették.<br />

Két nagy ismert kereskedelmi egység<br />

egyesülésével ( Alsmeeri virág-Veilingt és<br />

Flora Holl<strong>and</strong>) egy 4 milliárd EU forgalmú<br />

(több mint 1000 milliárd Ft, a<br />

hazai díszfaiskolai termelés kb. 6-10 milliárd<br />

Ft! termelôi áron) cég jön létre<br />

Flora Hol<strong>and</strong> néven. A méretre jellemzô,<br />

hogy a holl<strong>and</strong> kartell hatóság engedélye<br />

még hiányzik.<br />

Az egyik legismertebb faiskolai termesztô táj<br />

–Schleswig-Holstein- faiskoláinak száma 6 év<br />

alatt 12 %-al (58 faiskolával) csökkent. A<br />

csökkenés elsôsorban a „másodállású” és a<br />

kisebb üzemek körébôl került ki. Egyidejûleg<br />

nôtt az átlagos üzemméret, a 2000 évi több<br />

mint 7 ha-ról ( a hazai 2 ha alatt van!) majdnem<br />

10 ha-ra. Figyelemre méltó, hogy a 10<br />

ha alatti üzemek az összes faiskolai területnek<br />

csak 36%-át képviselik, 57 üzem (13%)<br />

átlagosan több mint 20 ha- termesztô felülettel<br />

az összes felület felén (!) gazdálkodik, a<br />

két üzemnagyság közötti felületen termelôk<br />

száma érdemben nem változott.<br />

Az ismert holl<strong>and</strong> Beterams faiskola (120<br />

Ha) teljes növényállományát átvette<br />

(árverésen) a 65 km távolságra lévô Van<br />

den Berk faiskola. Ezzel összesen 400 Haon<br />

a sorfák, parkfák, szoliter- és formára<br />

nyírt, valamint nagyméretû bonsai<br />

növények még szélesebb választékát kínálja<br />

és Európa legnagyobb faiskolái közé<br />

került!<br />

2006 elsô negyedévében a termékpálya<br />

1000 német cége eredményei alapján pozitív<br />

jövôkép rajzolódik a cégek több mint<br />

80%-ban! A cégek kb. 40%-a az elôzô<br />

idôszaknál kedvezôbb szerzôdésekrôl,<br />

rendelésekrôl, 46%-a változatlan<br />

helyzetrôl számol be. A cégek 21%-a kedvezôbb,<br />

a többiek változatlan árakról számolnak<br />

be még az erôsen nyomott privát<br />

szféra árai esetén is. Összességében a termékpálya<br />

üzemeinek 60%-a kielégítônek,<br />

24%-a jónak, 1,23%-a nagyon jónak látja a<br />

szakma kilátásait. A saját üzemeik kilátásait<br />

4%-uk nagyon jónak, 43%-uk<br />

kielégítônek, 42%-uk jónak látja. Ezzel a<br />

megkérdezettek majdnem 90%-a a saját<br />

cégeik 2006 évi kilátásait pozitívnak tartja<br />

(emlékezzünk a 2006 februári bükki konferencián<br />

indokolatlanul kialakult pesszimista<br />

hangulatra, melyet most az évi végi<br />

eredmények is cáfolnak).<br />

A Zalai Agrárkamara vezetôi az EU<br />

fôvárosában, Brüsszelben jártak szakmai<br />

tanulmányúton. A tucatnyi elôadáson túl<br />

egy gazdához, egy „mintagazdaságba” is<br />

eljutottak. Innen azzal az érzéssel távoztak,<br />

mintha a nemzeti szabályozásunk túltenne<br />

az EU alapító tag belga szabályozáson<br />

ezzel jelentôs versenyhátrányba<br />

4


kényszerítve hazánkat. (Lásd a díszfaiskola<br />

hazai regisztrációs rendszert, 62/2004<br />

FVM rend. és az EU többi tagállama szabályozási<br />

gyakorlatát)<br />

3 soros, teljesen automatikus földlabdázó<br />

gép Ezendam-tól (Borne, Holl<strong>and</strong>ia). A<br />

sortáv 50 cm plusz-mínusz 10%. A földlabda<br />

átmérôje 18–28 cm. Teljesítménye<br />

2400 növény/óra (20.000 db/nap). Maximális<br />

növénymagasság 120 cm<br />

Lommers-van Eijken (Bergeik-Holl<strong>and</strong>ia)<br />

önjáró kiemelôgépe 20–45 cm földlabdákat<br />

készít 3 soros kivitelben. Teljesítménye<br />

15.000 db/nap. Szintén automatikus<br />

metszô adaptere 25–75 cm átmérôjû<br />

metszésre, formára vágásra alkalmas 90<br />

cm-es növénymagasságig.<br />

Albizia julibrissin „Summer Chocolade” a<br />

2006 évi Plantarium kiállítás újdonságai<br />

között volt látható. Az Adré Briant francia<br />

cég által bejelentett védett fajta Japánból<br />

származik. Bíbor-vörös lombjával, vörös virágaival<br />

tûnik ki. A fajnál valószínûleg<br />

fagyérzékenyebb.<br />

Thuja plicata „4ever Goldy” A Thuja plicata<br />

„Martin” fajtából keletkezett újdonságot a<br />

Hortis cég mutatta be. Védett. A holl<strong>and</strong><br />

Dries Lujten (Steensel) faiskolában<br />

keletkezett, az idei évtôl különbözô<br />

méretekben kapható a faiskolai kereskedelemben.<br />

Aranysárga lombú, mely ôszre<br />

vörösre színezôdik. A holl<strong>and</strong> kiállító<br />

(Plantarium 2006) szerint télálló.<br />

Gurisatti Gábor<br />

Tartós alap-és fejtrágya:<br />

extenzív talajon termesztéshez<br />

Szabályozott tápanyagleadás:<br />

Hosszú hatású alap-és fejtrágya:<br />

konténeres, cserepes termesztéshez<br />

Tápoldatozás:<br />

specialitások<br />

a faiskolai<br />

termesztésben<br />

Sicher ist sicher<br />

Der Marathon Dünger<br />

Triabon ®<br />

Hakaphos ®<br />

ÚJDONSÁG!<br />

Forgalmazza:<br />

MEDOSZ Kft.:<br />

SZOMBATHELY.<br />

Tel./fax: 06-94-505-977<br />

NOVOCHEM Kft.:<br />

NAGYKANIZSA.<br />

Tel./fax: 06-93-310-979<br />

FLORA Kft.:<br />

KECSKEMÉT.<br />

Tel.: 06-20-332-7608<br />

Fax.: 06-76-471-672<br />

COMPO képviselet:<br />

HEFLER JÓZSEF:<br />

Tel.: 06-20-802-5970<br />

COMPO több mint kompetencia a növénytáplálásban<br />

5


OMMI<br />

2006.dec. 13-14.-én az FVM 2 napos konferenciát,<br />

vitanapot rendezett a<br />

dísznövény szaporítóanyagok elôállítását,<br />

forgalmazását szabályozó hazai és európai<br />

hatósági rendrôl és gyakorlatról.<br />

3 ország, Németország, Belgium és Olasz -<br />

or szág 1-1 szakértôjét kérte fel hazájuk<br />

ha tó sági szabályozási rendjének<br />

ismertetésére, az EU irányelvek hazai<br />

szabályozásában.<br />

A konferencián a rendezô FVM képviselôin<br />

túl, az OMMI, a Dísznövény Szövetség és<br />

en nek tagegyesületei, a Magyar Agrárkamara<br />

va lamint a Pest megyei Növényvédelmi és<br />

Ta laj vé del mi Szolgálat képviselôi vettek<br />

részt.<br />

A 98/56 EC európai irányelvekrôl, ezek hazai<br />

jogrendbe való illesztésérôl (62/2004. FVM<br />

rend.) valamint alkalmazásukról szólt a két<br />

napos konferencia, beszélgetés, vita. Mind az<br />

európai jogszabály értelmezésérôl, de<br />

különösen az országonkénti átültetésérôl,<br />

alkalmazásáról egységes véleményt kialakítani<br />

nem sikerült. Az OMMI két képviselôje szinte<br />

mindenben a magyar jogszabály és jogalkalmazási<br />

gyakorlat („OMMI ellenôrzés”)<br />

helyességének megerôsítését lát ta, szemben<br />

a többi 23 résztvevô ér telme zé sé vel. A<br />

három ország sza k értôje természetesen a<br />

magyar jogszabályt, ennek alkalmazási gyakorlatát<br />

nem minôsítette, de országuk<br />

ellenôrzési rendjét bemutatva ez szöges el -<br />

len tétben áll a hazai gyakorlattal (ugyanazon<br />

közös EU tagjaiként, ugyanazon 98/56 EC<br />

rendelet irányelveinek használata mellett.)<br />

A <strong>Nyugat</strong>-dunántúli <strong>Díszfaiskolások</strong> kép -<br />

viseletében a konferencián részt véve, az<br />

alábbi következtetésekre ju tottam:<br />

1. Majdnem ahány ország, európai ha tó -<br />

ság, érdekképviselet (Copa, Co ge ga, holl<strong>and</strong>,<br />

angol, stb.) annyi meg fogal mazás, ér -<br />

tel mezés rejlik a fenti rendeletben és or -<br />

szá gonkénti honosításában a „szaporítóanyag”<br />

és „szaporítóanyag termesztô”<br />

kifejezés mö gött. A magyar szakmai<br />

nyelv hasz nálat különösen eltér az EU<br />

irányelvekben használttól: ezt a jogalkotók<br />

is érez hették, mert hol szaporítóanyag, hol<br />

alapanyag fogalmáról be szél nek. Ha egy<br />

többször átültetett 30-40 éves díszfára vo -<br />

nat koz tatjuk, mindkét kifejezés a ma gyar<br />

szakmai nyelvhasználatban bizarrnak tûnik.<br />

Min den nek ellenére, ha egy nagyobb<br />

méretû díszfa továbbnevelési céllal kerül<br />

értékesítésre, a szaporítóanya gok<br />

nevelését, for galma zá sát szabályozó rendelet<br />

sze rint kell eljárni: a termesztésben a<br />

származást, a nyomon követhetôséget, a<br />

termesztés kritikus pont jait ad mi nisztrálni<br />

kell.<br />

2. Szöges ellentétben áll az európai és a<br />

hazai ellenôrzési gyakorlat több lé nyeges<br />

ponton: Európában nincs té teles ellenôrzés<br />

(ezt az EU rendelet sem írja elô), míg nálunk<br />

ez az ellenôrzés díjkivetésének az alapja. Az<br />

pe dig, hogy hazánkban az elôírt nyomon<br />

követhetô nevelés során egy adott szaporítóanyagot<br />

10-20-30 évig évente<br />

ellenôrizzenek, ezen tevékeny ség díját<br />

évente a termelônek leszámlázzák, abszurd.<br />

3. Fentiekbôl következik, hogy a származást<br />

és a termesztés folyamatát, pontosabban<br />

ennek nyomon követhetôségét kell<br />

ellenôrizni. Ezt az Agrárkamara képviselôje,<br />

6


valamint a Prenor Kft faiskola vezetôjének<br />

elôadása, tájékoztatása, vala mint saját helyszínen<br />

szerzett ismereteim szerint is<br />

Olaszországban úgy ellenôrzik (a növény -<br />

egész ségügyi ellenôrzésen túl), hogy a legnagyobb<br />

faiskolák nem is tudnak róla: nyilvánvalóan<br />

a gyakorlatban nincs ilyen<br />

ellenôrzés. A belga szakértô, – aki az<br />

ellenôrzô hatóság képviselôje a regionális flam<strong>and</strong><br />

szer vezetnél – elôadta, hogy az<br />

ellenôrzés az évenkénti növény egész ségügyi<br />

ellenôrzésen túl abból áll, hogy megkérdezi<br />

az ellenôrzött termelô üzem képviselôjét,<br />

kapcsolattartóját a hatósággal („kontakt sze -<br />

mély”) vezet-e a faiskola bármilyen nyo mon<br />

követésre alkalmas adminisztrációt Arra<br />

személyesen nem kíváncsi, de ha reklamáció,<br />

gond lép fel, a termelô felelôsége ezen dokumentáció<br />

alapján tisztáz<strong>and</strong>ó.<br />

4. Mindhárom szakértô országában (ezen<br />

országok díszfaiskolai termelése 30-40xse<br />

a hazainak) egy hatóság ellenôrzi a<br />

dísznövény szaporítóanyag termesztést<br />

(ez növény egész ség ügyi hatóság)<br />

beleértve a származás, nyomon követhetôség<br />

kérdését is! Ebbôl következik,<br />

hogy nincs a termelônek két regisztrációs<br />

(=nyilvántartási) száma sem.<br />

5. A dísznövény szaporítóanyag termesztést<br />

szabályozó magyar törvénybe<br />

bekerült termékpálya szerinti kötelezô<br />

terméktanácsi tagság teljes értetlenséget<br />

váltott ki a külhoni szakértôkben<br />

is: pedig ôk nem tudják hogy ilyen terméktanács<br />

Magyar or szágon soha egy<br />

másodpercig nem mûködött, a<br />

dísznövénytermesztés jel lege miatt nem<br />

is mûködhetett. Egy ilyen paragrafus csak<br />

arra alkalmas, hogy az egész törvény<br />

hitelét megkérdôjelezze.<br />

6. Mindhárom EU országban a<br />

dísznövény szaporítóanyag termesztés<br />

ellenôrzésének költségeit döntôen az<br />

állam téríti. Belgi um ban egy bizonyos<br />

díjat elkülönítetten egy alapba fizetnek a<br />

termesztôk, ez az alap biztosítja a különleges<br />

esetek ki vizsgálásához szükséges<br />

külön költségeket: szakértôk díjait,<br />

kiszállás, utazási, la bor vizsgálatok költségeit,<br />

stb. Hazánk ban az állam mind<br />

nagyobb arányban terheli a kettô(!)<br />

ellenôrzô szerv mûködési költ ségeit a<br />

termelôre, anélkül hogy ezen összegek<br />

felhasználásába, azok indokoltságára a<br />

legkisebb betekintésünk lenne.<br />

7. Fentiekbôl következik, hogy a<br />

vonatkozó európai irányelveknek a hazai<br />

törvénybe iktatása legalábbis nem<br />

szerencsés, a hazai alkalmazás, a gyakorlat<br />

pedig olymértékben eltér a többi EU<br />

tagállamétól (tételes ellenôrzés a folyamatellenôrzés<br />

helyett, kettô ellenôrzô<br />

szerv, felesleges szabályozások: pd. egy új<br />

terület elôzetes növényegyészségügyi<br />

alkalmassági vizsgálata) hogy az a hazai<br />

termesztôket hátrányosan befolyásolja. A<br />

hazai rendelet szerinti regisztráció (nyilvántartásba<br />

vétel és nem engedély)<br />

feltételei feltûnô hasonlóságot mutatnak<br />

a korábbi, megszüntetett engedélyezési<br />

eljárás feltételeivel – az EU irányelvek<br />

szerint: indo kolatlanul.<br />

Gurisatti Gábor<br />

7


A lomblevelû örökzöldek útján 1.<br />

Több mint egy emberöltô telt el azóta, hogy<br />

könyvhalmok között egy kis “erika” író gép -<br />

pel az örökzöldekrôl és a télen is zöld ker -<br />

tek rôl írtam. A könyvek, cikkek jelentették<br />

akkor körülöttem az adatforrást s az írógép<br />

a mo dern technológiát. Nem volt még “tör -<br />

lés/delete, másolás/copy, újraírás/undo” s<br />

egy mozdulattal megnyíló végtelen forrás, a<br />

világháló; helyette indigó, példányonkénti<br />

javí tás a keskeny gépradírral, többszöri át -<br />

gé pelés… ma már a messzetûnô tör té -<br />

nelem…<br />

1969 ôsze volt; a készülô könyv volt az elsô<br />

bemutatkozás az olvasó- és szak kö zös -<br />

ségnek, egyben vizsga a kritika fórumain. A<br />

gondolatok akkor már évek óta érlelôdtek<br />

bennem s oly természetesek voltak, hogy<br />

igazán csak visszatekintve vált elgon dol koz -<br />

ta tóvá: honnan is eredt éppen ez az érdek -<br />

lôdés az ebbôl kibontakozó különös feladat<br />

Örökzöld akkor még ritka volt itt a fôvárosban;<br />

nem volt tán egyetlen Euony mus japonicus<br />

a szabadban s Lonicera nitida-t, L. pileata-t<br />

de még Cotoneaster dammeri-t sem igen<br />

lehetett látni nem, hogy örökzöld fát: csak<br />

Alpár Ignác szobránál a Ligetben zöldellt<br />

télen is egy Ilex, ennek is egy különösen szép<br />

(s csodával határosan megmaradt) kaméliát<br />

idezô, ép levélszélû változata. Akkortájt csak<br />

három Pyracantha-bokorról tudtam Pesten<br />

és Budán s ciprusért Pécsre, vagy a Folly<br />

Arbo ré tumba, Viburnum rhytidophyllumlátványért<br />

pedig a szombathelyi Savaria szálló<br />

teraszáig kellett utazni…<br />

A kis alkotó mûhelyben fenn a hatodikon<br />

a gép mellôl fel-fel állva idônként kitekintve<br />

el-el kal<strong>and</strong>oztam a szabadba;<br />

gyönyörû ôsz volt és az írás ilyenkor benn,<br />

maga volt a szobafogság. Október végén a<br />

természet még olyan pompában ragyogott,<br />

mintha a fák és bokrok az évben nem<br />

engedel mes ked nének a természet rendjének.<br />

Aztán hirtelen hûvös, tépô szelek<br />

érkeztek s szinte órák alatt tünt el az<br />

októberi va rázs; hirtelen áttetszôvé vált a<br />

park amelyben hársak, platánok, nyárfák<br />

fonódtak egy más ba, alattuk<br />

gyöngyvesszôvel olajfûzzel és aranycserjecsoportokkal.<br />

A pázsitban keskeny<br />

ösvények jelezték a tervi elgon dolás s a<br />

gyakorlati/praktikus élet cél sze rû sége<br />

közötti különbséget. Így fentrôl nézve jól<br />

látszott, hogy a tervezôasztalon még bizo -<br />

nyára szépen mutató letrasett-el gon do -<br />

san kidolgozott és árnyalt parkok mily<br />

silánnyá egyszerûsödhetnek a meg va ló -<br />

sításkor. A tégla és betonfalak közé a fák<br />

az élôhelyi harmónia és formavilág teljes<br />

mellôzésével kerültek. Platán és ezüstfa<br />

Nyár és hárs Míg ezen eltûnôdtem, ker -<br />

té szeti munkások érkeztek s az ágyásokból<br />

hamarosan eltûntek a petúniák,<br />

büdöskék, vanília ízû termésekkel<br />

megrakott lantánák; s egy kis traktor<br />

fürgén fordult és máris fekete trágyakupacok<br />

kerültek a pázsitra. Egy háztömbbel<br />

arrébb, ahol még álltak a családi házak<br />

valaki kapával rózsatöveket kupacolt és<br />

papírral, rongyokkal kötötte be a törzsre<br />

oltott tearózsákat, majd ásni kezdett… –<br />

késô délutánra már fekete-barnára változott<br />

a kert s bizarrul lengtek a madárijesztôvé<br />

változott rózsatövek. A “télen is<br />

zöld kert” gondolati világába merülve s a<br />

megvalósíthatóságon töprengve láttam,<br />

8


hogy a hagyomány s az amirôl irok – mai<br />

kifejezéssel élve – “még köszönô viszonyban<br />

sem voltak egymással”. Egy régi, ôsi<br />

hagyomány rendje szerint mentek itt a<br />

dolgok s miként a gyümölcs a ver<strong>and</strong>ára a<br />

fa a pincébe vagy az eresz alá, úgy került a<br />

kert is egyfajta “betakarítás” utáni állapotba.<br />

A lépéseket egyszerre uralta az átadott<br />

tapasz talat a termelô kertészet és<br />

dísz ker tészet furcsa ötvözete, a szokás<br />

hatalma. Ugyanakkor addigra már talán<br />

mindent olvastam Amb rózy-Migazzi-tól,<br />

Rapaics Raymund-tól s már sokasodtak a<br />

személyes tapasztalatok is. Tudtam,<br />

Ambrózynak s tán kevés, de lelkes<br />

híveinek igaza van a “hortus semper virens”,<br />

a “semper-vireo” gondo la tok kal s, hogy<br />

égövünkön a néhány hetes igazi télért túl<br />

nagy árat fizettünk: fél évre feláldozzuk<br />

kertjeinket, parkjainkat. (5067)<br />

2007, január 15: lám eltelt 35 év, s<br />

ismét az örökzöldekrôl írok. A kis<br />

“erika” gép még itt áll polcon, kegyeletbôl,<br />

de az ezközök mily drámaian megváltoztak.<br />

Itt Dend ro ló giai Alapítványi épületben<br />

Ambrózy képe s körülötte a miénk, az ô<br />

világa is: az örök zöld lomb ezer árnyalatával<br />

virul itt a télben a tavasz. Az “idén, még nem<br />

volt tél”; a téli gyepben töretlen optimizmussal<br />

nyílik a száz szorszép, az erdôszélen<br />

hosszúra nyúl tak a mogyoró-barkák s a<br />

hóvirág fehér harang jai sok helyen már<br />

áttörték a téli avart. Itt az épület körül a téli<br />

jázmin zöld vesszein hosszan sorakoznak<br />

duzzadt rü gyek, vagy a már kitárult sárga<br />

csillagok. De nem csak a növények érzik a<br />

téli tavaszt: este (pille) baglyok koppannak a<br />

kivilágított ablakon s tegnap a téli napsütésben<br />

február-véget kiáltott egy elkeveredett<br />

nyaktekercs.<br />

A Föld más és más flórájú tájairól hozott<br />

magvakból évente sok száz vetésbôl folyik<br />

itt a fajfenntartó munka, megfigyelés és<br />

hidegtûrési szelekció s a gyarapodási jegy -<br />

zék egyben egy pontosan vezetett adatbázis.<br />

Az épület körüli részen idén még nem volt<br />

dér és reggelente 10 fokkal is több van itt,<br />

mint 10–15 méterrel lejjebb a hajlaton, az<br />

“alsóréten”, ahol oly hamar megáll a Fe ke tehegyrôl<br />

lecsurgó hideg levegô, amint lassan<br />

folydogál a Hideg-völgy felé. Két külön világ<br />

ez itt: fenn a lombos örökzöldek és ciprusok<br />

között egy-egy melegebb téli napon<br />

akár a Riviérán is lehetnénk, míg lejjebb, a<br />

lombhullatók között a tél honol; ím Amb -<br />

rózy gondolata: a belátható területen belül<br />

is két külön világ él itt: tavasz itt fenn, tél ott<br />

lenn, meg a környezô tölgyesek barna lombja<br />

közt; a telet látva, még gyönyörûbb ez a<br />

lombokból szôtt tavasz. A nyáron szárazabb<br />

hajlaton mediterrán világ él és virul; pille ró -<br />

z sa (Cistus), jeneszter (Spartium) és levendula<br />

(Lav<strong>and</strong>ula) ölelkezik babérhárssal (Philly -<br />

rea) s örökzöld tölgyekkel; köztük a makkia<br />

karmazsin-, magyal- és édesmakkú töl gyei -<br />

vel (Qu. coccifera, Qu. ilex, Qu. edulis), vörös<br />

és fôníceai borókákkal (Juni pe rus oxyced rus, J.<br />

phoenicea); arrább az amerikai mediterrán, a<br />

kaliforniai csaparral és a Parti-hegység fái<br />

közül a Quercus agrifolia, Q. chrysolepis, Q.<br />

wisli zenii, Q. vaccinifolia s Rham nus californica<br />

zöldell vagy kissé keletebbrôl, Q. graciliformis,<br />

Q. pungens. Itt a lejtôn meg az épület<br />

körül van vagy 15 féle “összetett-levelû borbolya”<br />

(”Mahonia”) köztük a száraz övbeli<br />

Berberis dictyota, B. fremontii, B. haematocarpa,<br />

B. harrisoniana, B. nevinii, B. pinnata, B.<br />

9


pumila, B. trifoliolata, míg a szubtrópusiak<br />

közül Ber be ris bealei, B. confusa, B. fortunei, B.<br />

japonica, B. napaulensis, B. nervosa, B. lomariifolia,<br />

B. oiwa ke nsis és B. veitchiorum. A belsô<br />

udvart ahol a mediterrán nö vé nye ket a<br />

szubtró pu sa ik váltják fel, a télálló pálmák<br />

képe hatá roz za meg: Rhapi dophyllum hystrix,<br />

Sabal minor, Trachy car pus fortunei, T. takil, T.<br />

wagneri… Az egy más fölé rendezôdô lombkorona-szintek<br />

most alakulnak; a Holboellia<br />

coriacea és a Stauntonia hexaphylla (bambuszszálra<br />

csa va rodva) jutott eddig a legmagasabbra,<br />

de lassan nyomukba ér a Ligustrum<br />

lucidum, L. japonicum, a Photinia serrulata, a<br />

Ph. glabra, Stranvaesia davidii, S. d. var. undulata,<br />

(egy kü lö nösen szép nagy és tar tós termésû<br />

változat), a S. niitaka yamen sis, s a<br />

nemzetség-hibrid Stran vinia dammeri. A sok<br />

más fatermetû örökzöld között olyan<br />

érdekességek virulnak itt, mint a Gansu-ból<br />

hozott Den dro pa nax trifidus és a Dendro pa -<br />

nax den ti gerus, a már 2 métert meghaladó<br />

gyöngy termésû Hel wingia chinensis<br />

(szerencsére porzós és termôs egyedbôl is<br />

kelt, így a színesbôl feketére érô termésekbôl<br />

is akad rajtuk bôven). A felsô örökzöld<br />

szint közé szép vi rá gú, ko rán nyíló, tavaszt<br />

hirdetô cser jék ötvö zöd nek: Corylopsis fajok<br />

és a sárga- illetve fehérvirágú Chimonanthus<br />

prae cox és a Ch. salici folius Kínából. A felsô<br />

szintek alatt Sarco cocca gyepek és Rubus tricolor<br />

vegyül Vinca-val és a vele rokon, de fás<br />

szárú Trachelos permum–mal és Hedera<br />

nepalensis-szel, különféle szubtrópusi<br />

Daphne-kal és a hokkaidoi törpe dérbabérral<br />

(Skimmia japonica var. intermedia) ismer -<br />

tebb nevén a kúszó dérbabérrral (S. japonica<br />

var. repens).<br />

Északabbi Amerika és Mexikó, Délkelet-<br />

Ázsia és a déli félteke erdeit járva botanikai<br />

célok mellett továbbra is elkísért bennünket<br />

a “télen is zöld kertek” víziója. Sok minden,<br />

ami Ambrózy idején vagy az 1950-és években<br />

még ritkaságszámba ment, ma már szin -<br />

te köznövény. Fenyôk, lombos örök zöld faj -<br />

ták sokszor tömegesek, mégis, valami hiány -<br />

zik: e növények többnyire csak díszletek; az<br />

elért hatás az örökzöld kertektôl messze<br />

jár. Ma már látszik, hogy a vízió s a fagytûrô<br />

örökzöld fajok, fajták megtalálása még csak<br />

egy lépés a sok közül; a lehe tôségeket még<br />

oly sok más tényezô befolyásolja… a piac, a<br />

kereslet-kínálat a kivitelezôi-termelôi (anyagi)<br />

érdekkötelékek s persze, a zöldnövényi<br />

érték tulajdonjogi biztonsága…(azaz: teljes<br />

kiszolgáltatottsága) a közterületen külö nös -<br />

képpen. S mindezek mellé a klí mán kat tûrô<br />

szelekciók létrehozása szinte csak magán<br />

szenvedély, aminek alig van gazdasági háttere,<br />

támogatása pedig még kevésbbé. Ami<br />

30 éve még elsôsorban a kutatás és az<br />

ismeretterjesztés kérdésének tünt, mára<br />

sokkal öszetettebbé vált. A kör nye zet vé de -<br />

lem rôl fenntartható parkokról szóló tanítás<br />

eszméje drámaian ütközik a másik érdek -<br />

kör rel, a megélhetés, a termelés és fogyasz -<br />

tás kimé letlen hajtóerejével, mókus ke re ké -<br />

vel. Errôl álmodott volna Ambrózy<br />

Tulajdonképpen mi a kert, a parki<br />

föld Kirakatrendezés vagy valami<br />

marad<strong>and</strong>ó, generációknak tovább épülô<br />

rendszer mely a globális zöldövezet minél<br />

szervesebben rendezôdô természetes<br />

környezetet adó része Vagy minden<br />

négyzetmétere a termesztés és a fenntartás<br />

gépezetét szolgálja<br />

10


Tulajdonképpen mi a télen is zöld<br />

kert Az erdei fák és az örökzöldek szövôdménye-e<br />

mint egy távolkeleti – kínai, japán –<br />

kolostorkert, vagy valami alig gyakorlatias<br />

do log, a képzelet szüleménye Idealizált, né -<br />

hány év re alapozott optimista kertészkedés<br />

Tulajdonképpen összefér az örökzöld<br />

lomb és a fagytûrés Tudományos téma ez,<br />

vagy gyakorlati kertészeti feladat Mennyi<br />

kérdés volna megbeszélendô, s minden szóhoz<br />

mennyi téma kapcsolódik... vajjon hol volt a<br />

Cupressus goveniana a Tioga elje ge sedés idején,<br />

amikor a Vancouveri Flora-Tartományt<br />

Washing ton államig borította a jégtakaró<br />

Vajjon van-e összefüggés a mostani termôhely<br />

és a klimatûres között, vagy a múlt a<br />

meghatározó Hol voltak a klasszikus<br />

Mediterráneum örök zöld jei amikor a Mazuritavaknál<br />

állt a sarki jégtakaró Mennyire<br />

mérhetô a lehetséges (potenciális) hidegtûrés a<br />

mostani természetes elterjedés alapján Milyen<br />

mérvû alaki és élettani a változatosság rejlik<br />

azokban a fajokban, amelyeket a verseny talán<br />

teljesen más növényzeti zónába szorí tott, mint<br />

amelyben igazán otthon lenne, vagy amelyet<br />

önmagukban (tehát a térért folyó verseny<br />

nélkül) még eltûrnének Meddig tart a “kis<br />

jégkorszak” óta tartó, periodikusan bár változó,<br />

de mégis egyenletesen tar tó felmele-gedés és<br />

lesz–e újabb kisjégkor Vagy dönt az üvegházhatás<br />

és az ebbôl származó felmelegedés… –<br />

Izgalmas témák, amelyekrôl érdemes az<br />

örökzöld kert gondolata jegyében is beszélni.<br />

Folytatjuk<br />

Debreczy Zsolt<br />

Faiskolai kiegészítôk<br />

a német Hermann Meyer cégtôl<br />

A Hermann Meyer jelenleg a legnagyobb,<br />

faiskolai kellékeket és segédanyagokat<br />

forgalmazó német cég, mely<br />

egész Európába szállít. Évente megújuló,<br />

színes, kb. 300 oldalas és egyre színvonalasabb<br />

katalógusuk minden faiskolás<br />

szakembernek segítséget nyújthat<br />

munkája során. A cég minden jelentôsebb<br />

hazai és nemzetközi faiskolai<br />

illetve növénykiállításon megjelenik termékeivel,<br />

többek közt a 2006-os magyarországi<br />

faiskolai börzén is, ezután<br />

egyáltalán nem meglepô, hogy<br />

hazánkban is egyre többen élnek a<br />

lehetôséggel és tôlük szerzik be<br />

közvetve vagy közvetlenül termékeiket.<br />

Történeti áttekintés:<br />

A németországi Hermann Meyer cég elôdje<br />

1792-ben alakult, családi vállalkozásként mû -<br />

kö dött Rellingenben, mely el sô sorban ko -<br />

vács-, illetve bádogos mun kák elvégzésére<br />

sza ko sodott. A cég 1853-tól csak<br />

kereskedelemmel foglalkozott, az elsô<br />

faiskolai kiegészítô eszközöket (ásókat és<br />

metszôollókat) már 1899-tôl forgalmazták.<br />

1917-tôl a cég kizárólag faiskolákban<br />

használatos eszközöket és segédanyagokat<br />

szállított. Elsô ka talógusukat 1925-ben adták<br />

ki, mely 1992-tôl kizárólag színes képeket<br />

tartalmaz. A cég Német or szágban jelenleg 4<br />

telephellyel rendelkezik: Wester ste de ben,<br />

Willichben, Nos sen ben és Relling en ben.<br />

11


2007-ben új telephely nyi tását ter ve zik a délnémetországi<br />

Lange nau ban.<br />

A megrendeléseket postán, emailben, faxon<br />

vagy telefonon lehet leadni. A Hermann Me yer<br />

cég a megrendelt termékeket a megrendelônek<br />

postán küldi el, a fizetés átutalással történik. A<br />

magas postaköltségek mi att ajánlatos több<br />

megrendelést összevárni vagy a cikkeket egy<br />

nagyobb faiskolán ke resz tül megrendelni, amely<br />

amúgyis rendszeresen szállít a cég valamelyik<br />

telephelyérôl. A cég termékei Magyarországon<br />

többek közt a Prenor Kertészeti és Parképítô<br />

Kft-nél is megvásárolhatók.<br />

A következôkben felsorolt termékcsoportokból<br />

egyértelmûen látható, hogy a Her -<br />

mann Meyer cég minden cikkel rendelkezik,<br />

amelyik elengedhetetlen feltétele<br />

a sike res termesztésnek.<br />

Termékcsoportok:<br />

• Bambuszok, karók, oszlopok, kötözô és<br />

kapcsozóanyagok-, gépek, oltógumik<br />

• Földlabdázási segédanyagok (szövetek,<br />

drótkosarak)<br />

• Cserepek, konténerek (minden méretben,<br />

többféle színben)<br />

• Csomagolás, anyagmozgatás<br />

• Dróttermékek (drótfonatok, faiskolai<br />

drótkosarak)<br />

• Fóliák, védôanyagok<br />

• Jeltáblák, feliratozás<br />

• Munka- és védôruházat<br />

• Mûtrágyák, fûmagok<br />

• Növényvédôszerek<br />

• Növényvédelmi gépek<br />

• Kések, ollók, fûrészek (mindenféle típusban<br />

és méretben)<br />

• Szerszámok, mérôeszközök (ásók, földlabdázó<br />

ásók, gereblyék, talajmûvelô<br />

eszközök)<br />

• Öntözéstechnika (csövek, szivattyúk,<br />

szórófejek, öntözôkomputerek)<br />

• Gépek, alkatrészek (fûmagvetôk, kerti<br />

gépek)<br />

• Információs anyagok, könyvek, egyéb<br />

Újdonságok a 2007-es Meyer katalógusban<br />

(a teljesség igénye nélkül):<br />

• Csúcsrügyvédô mûanyag kupak fenyôfatermesztéshez.<br />

• Okatsune típusú, speciálisan edzett<br />

önélezô metszôollók többrétegû<br />

pengével.<br />

• Okatsune 217 típusú Buxus-nyíró olló.<br />

• Silky teleszkópfûrész magasan végzendô<br />

metszési munkákhoz.<br />

• Felco Expert ágvágó olló, 60 cm-es nyéllel.<br />

• Meyer analitikai készlet: pH, EC, nitrát -<br />

mennyiség-meghatározás, mérôhengerek.<br />

• Gravírozható alumínium, fém és<br />

mûanyag jeltáblák.<br />

A cég eddigi eladási tapasztalatai<br />

alapján Magyarországon a legkelendôbb<br />

cikkek a következôk:<br />

Sinkó Zoltán<br />

metszôollók<br />

oltó- és szemzôkések<br />

oltógumi<br />

fûrészek<br />

földlabdázóásók<br />

jutaszövet<br />

törzsvédô juta<br />

drótkosarak<br />

cserepek és konténerek<br />

jeltáblák<br />

oltóviasz<br />

munkaruhák<br />

cserepek és konténerek<br />

12


ÚJ IRÁNYZAT A FAISKOLAI<br />

TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁSBAN<br />

MÛTRÁGYÁK MIKROELEMEK BIOSTIMULÁTOROK<br />

RADIFARM: gyökeresedést segítô biostimulátor, dugványok<br />

gyökereztetéséhez, fák, cserjék átültetéséhez, a gyorsabb<br />

eredés és az intenzívebb gyökérnövekedéshez<br />

MEGAFOL: magas aminósav tartalmú biostimulátor, segíti<br />

a vesszôk beérlelését, fagytûrô képesség javítása, növeli a fotoszintetikus<br />

aktivitást<br />

KENDAL: belsô ellenálló képesség fokozó biostimulátor<br />

(betegségekkel szemben), a hajtásrendszer erôsítése,<br />

lombfelület növelés<br />

VIVA: gyorsítja a tápelemek felvételét, javítja a gyökéraktivitást,<br />

növeli a sótûrést<br />

BREXIL mikroelem lombtrágyák: a mikroelem hiány<br />

megelôzésére,mono (Fe, Mg, Zn, Mn) és összetett (Combi)<br />

kivitelben, LPCA kelát kötés, nincs perzselési veszély, magas<br />

hatóanyag tartalom, jó keverhetôség, rendkívüli hatásfok<br />

FERRILENE 6: kelatizált vas készítmény, meszes, kedvezôtlen<br />

kémhatású talajokon is biztosan felvehetô, nem kötôdik le<br />

a talajkolloidokra, rendkívüli tartós hatás<br />

PLANTAFOL: a növény igényéhez igazodó, változatos<br />

összetételû lombtrágya, a mikroelemek EDTA kelát formában,<br />

nedvesítô adalékanyaggal<br />

ACTIWIN: lassú lebomlású mûtrágya, 3–4 hónap hatástartalommal,<br />

konténeres növényekhez, rövid tenyészidejû<br />

kultúrákhoz, gyepfelületek kezelésére<br />

MASTER: tökéletesen vízoldható, csúcsminôségû NPK<br />

mûtrágya, a harmonikus tápanyag ellátáshoz, komplex<br />

mikro elem tartalommal, sokféle összetételbenTermékeinkkel<br />

kapcsolatosan részletes információért keresse munkatársainkat!<br />

ÉBER CSABA<br />

30/384-5875<br />

MALAGROW KFT<br />

5002 Szolnok,<br />

Újszászi út Pf.:182<br />

www.malagrow.hu<br />

Tel./fax:<br />

56/411-404,<br />

56/514-160<br />

13


A Faiskolai Börze jövôjérôl<br />

14 évvel ezelôtt a Börzét azzal a<br />

szándékkal indítottuk, hogy egyesületi<br />

tagjainknak lehetôséget teremtsünk<br />

árújuk bemutatására. Ezt a célkitûzést a<br />

börze az elmúlt években jól ellátta.<br />

Valójában már a kezdeti után kiállítottak<br />

egyesületünkön kívüli termelôk is. Az<br />

utóbbi években megjelentek a külföldi<br />

kiállítók és az eszközöket, anyagokat<br />

szállító cégek is.<br />

A politikai és a gazdasági környezet az<br />

indulás óta jelentôsen változott. Ma az<br />

EU tagja Magyar ország, nyugati szomszédjainkkal<br />

– Ausztria, Szlovénia, Szlo -<br />

vákia – egy gazdasági rendszerbe tartozunk.<br />

Ezekbe az országokba jelentôs<br />

mennyiségû árút szállítanak a hazai<br />

faiskolák, a jövôben is stabil piacnak<br />

ígérkeznek.<br />

Napjainkban ebben a régióban a mi<br />

Faiskolai Börzénken kívül nincs egyetlen<br />

jelentôs szakmai kiállítás sem. A hazai<br />

termelés érdeke azt kívánja, hogy<br />

használjuk ki ezt a lehetôséget és fejlesszük<br />

egy regionális kiállítássá a faiskolai<br />

Börzét.<br />

Javaslatai a következôk:<br />

1. Regionális kiállítássá kellene átalakítani<br />

a Börzét, a kiállítókat egész Európából kellene<br />

fogadni.<br />

2. A cél érdekében fel kellene venni a<br />

kapcsolatot a már említett országok –<br />

Ausztria, Szlovákia, Szlovénia – szakmai<br />

szervezeteivel.<br />

3. Meg kellene vizsgálni, hogy egy ilyen<br />

kiállítás Szombathelyen hol rendezhetô<br />

meg. A feltételeket hosszú távú<br />

szerzôdéssel kellene biztosítani.<br />

4. Egy ilyen kiállításnak legalább 2 naposnak<br />

kellene lennie, a második napon a<br />

közönségnek is meg kellene nyitni.<br />

5. Egyesületünk tulajdonrésszel rendelkezik<br />

az Ex-Horto Kiállítás-szervezô<br />

Kft-ben. A rendezést erre a Kft-re kellene<br />

bízni. A Kft kötelessége lenne a rendezvény<br />

technikai, jogi, pénzügyi bonyolítása,<br />

az <strong>Egyesülete</strong> a felügyelet.<br />

6. Meg kellene vizsgálni, hogy egy ilyen<br />

rendezvény milyen EU-s pénzeket tudna<br />

pályázat útján megszerezni.<br />

Javasolom, hogy a 2007. évi közgyûlés tárgyalja<br />

meg ezt a témát. Bízza meg az<br />

elnökséget az elôkészítô munka<br />

elvégzésével.<br />

Véleményem szerint az elsô ilyen kiállítást<br />

2008-ban lehetne megrendezni.<br />

Józsa Miklós<br />

14


USDA Zónatérkép<br />

Az Egyesült Államok Mezôgazdasági<br />

Minisztériuma /USDA/ az 1960-as években<br />

készítette el a fagytûrési zónák térképét. A<br />

föld országait az átlagos minimum<br />

hômérsékletet figyelembe véve 12<br />

fagytûrési zónára osztották. Minden zóna<br />

10 F, azaz 5,5 °C kiterjedésû.<br />

A sarkvidékeknél kezdôdik az 1-es zóna /-45<br />

°C / és a 12-es az Egyenlítô környéke, ahol az<br />

éves minimum átlag hômérséklet +10 °C.<br />

Ezeket a hômérsékleti tartományokat és<br />

értékeket úgy kapták meg, hogy 20 éven<br />

keresztül minden zónába feljegyezték a téli<br />

minimum hômérsékleteteket.<br />

A zónák nem egységesek, hiszen az északdéli<br />

elhelyezkedés, a topográfiai jellemzôk, a<br />

tengerektôl való távolság mind befolyásolják<br />

az értékeket. Emiatt a zónatérképen<br />

kialakulnak olyan szigetszerû foltok, amelyeket<br />

egy melegebb zóna vesz körül, vagy<br />

elôfordul, hogy a zóna a tengerparton<br />

keskeny sávba szûkül.<br />

Az USDA - térkép fô célja, hogy megmutassa,<br />

melyik zónába vagyunk és így láthassuk,<br />

hogy azon a területen milyen növényeket<br />

termeszthetünk, illetve például honnét és<br />

hová exportálhatunk, illetve importálhatunk<br />

növényeket a legkisebb veszéllyel.<br />

Lényegében az éghajlati zónák a növények<br />

fagytûrését jelzik, vagyis azt, hogy hol<br />

képesek életben maradni. A zónák<br />

kialakítása csak az átlagos minimum –<br />

hômérsékleten alapul, nem szolgáltat<br />

további információkat egy adott zóna<br />

hômérsékleti szélsôségeirôl és ingadozásairól.<br />

A zónatérképek csak az átlagos<br />

legalacsonyabb hômérsékleti értéket<br />

jelzik, ezért a zónán belül különbözô<br />

helyeken sokkal melegebb vagy hidegebb<br />

hômérsékletek is lehetnek, mint az<br />

átlagérték, de mégis növények hômérsékleti<br />

igényeihez támpontot ad.<br />

Magyarország az éves átlagos minimum –<br />

hômérsékletek alapján a 6-os USDA zónába<br />

/ -23°C – tól -18°C-ig / tartozik. A 6-os<br />

zóna sokféle tájat foglal magába, így a<br />

növényzet is nagyon változatos. A 6-os<br />

zónát átmeneti zónának tekinthetjük, emiatt<br />

a különbözô fagytûrésû fás növények<br />

közül többnek az életfeltételeit képes biztosítani,<br />

mint a legtöbb egyéb zóna.<br />

Minél többet tudunk arról, hogy növényeink<br />

milyen hômérsékleti és egyéb környezeti<br />

feltételeket viselnek el, annál kiválóbb<br />

növényeket tudunk elôállítani.<br />

USDA zones Europe<br />

Average Annual<br />

Minimum Temperature<br />

°C Zone °F<br />

-40 to -35 3 -40 to -30<br />

-35 to -29 4 -30 to -20<br />

-29 to -23 5 -20 to -10<br />

-23 to -18 6 -10 to 0<br />

-18 to -12 7 0 to 10<br />

-12 to -7 8 10 to 20<br />

-7 to -1 9 20 to 30<br />

-1 to 5 10 30 to 40<br />

15


45 év a magyar Dísznövénytermesztésben<br />

Történések a Dísznövény szakmában egy életpálya során…<br />

Egyesületi tagtársunk Retkes József 2006-ban<br />

töltötte be 70. életévét. A jubileum alkal mával<br />

az MTA Kertészeti Bizott sá gá nak Dísznövény<br />

Alkalmazása (2006. december 15-én) ünnepi<br />

szakmai tanácskozást szervezett „45 év a<br />

magyar dísznövénytermesztésben” címmel.<br />

Az alábbiakban dr. Schmidt Gábor albizottsági<br />

elnök indító elôadásából idézünk:<br />

Több, mint 45 évvel ezelôtt…<br />

1936. január 10. Lajosmizse Retkes József<br />

születésnapja<br />

A dísznövénytermesztés uradalmi<br />

kertészetekben és néhány nagyváros<br />

vonzáskörzetében<br />

mûködô<br />

magánkertészetben folyik. (Üzemméret:<br />

1000 m 2 növényház és/vagy 1-10 ha<br />

faiskola)<br />

1950-54: A gimnáziumi évek…<br />

Erre az idôszakra esik Retkes József elsô<br />

barátkozása a virágtermesztéssel a Gye nes<br />

Kertészetben, Kecskeméten ahol tanul má -<br />

nyait folytatja.<br />

A dísznövénytermesztés egészére részben<br />

kisüzemi magántermesztés jellemzô, fô -<br />

ként a nagyvárosok körül valamint a kom -<br />

mu nális üzemek megerôsödése (államosítások)<br />

Ez utóbbiak önellátók és az<br />

egész szakmai vertikumot átfogják: a virágok<br />

megtermelésétôl azok<br />

kereskedelméig és felhasználásáig. Üzemméret:1-3000<br />

m 2 üveg ház és 5-20 ha<br />

faiskola.<br />

1954-59. Kertészeti és Szôlészeti<br />

Fôiskola<br />

1959. február 20. A kertészmérnöki diploma<br />

megszerzése. A Dísznövény termesz tést<br />

is eléri a TSz-esítés elsô hulláma. Jellem -<br />

zôek a zöldhitelek és a „modernizálás”<br />

kezdete a Gyulai blokk korszakkal.<br />

Domokos János a Kertészeti Fôiskola Dísz -<br />

növénytermesztési és Dendrológiai Tan -<br />

szé kének professzora elindítja napjainkig<br />

ívelô programját a hazai flóra értékeinek<br />

fel tárásával és dísznövényként történô<br />

hasz nosításával.<br />

Ahonnan (a kerekített) 45 évet számoljuk…<br />

1959-1970: A gyümölcsözô tapasztalatszerzés<br />

korszaka<br />

Retkes József elôször Miskolcra kerül,<br />

ahol faiskolai gyakorlatot szerez. A<br />

következô évtôl Szombathelyre költözik,<br />

ahol az ERTI Kámoni Arborétumában<br />

középvezetô, Bánó Istvánnal közösen az<br />

erdészeti nemesítés, magtermô plantázsok,<br />

létesítésében fejt ki úttörô munkát,<br />

és az utódvizsgálati kísérleteket végzi.<br />

Ezalatt a magyar dísznövénytermesztésben<br />

(a 60-as évektôl) megindul a szocialista<br />

nagyüzemek létrehozása, ezen belül:<br />

új korszerû növényházak is épülnek<br />

(Sasad, Óbuda, Rozmaring, Szombathelyi<br />

Kertész TSz.).<br />

A nagyüzemek korszerûsítésével együtt a<br />

szellemi infrastruktúra háttérbázisát is<br />

fejlesztik. Ebben a korszakban az agrár felsôoktatási<br />

intézmények új létesítményeket,<br />

épületeket kaptak. Így a<br />

Kertészeti Fô is ko la is új épületeket (Képület,<br />

Központi Kollégium) kap, tangaz-<br />

16


dasága a jelenlegi K épület helyérôl<br />

Soroksárra Szigetcsépre költözik.<br />

1970-1995: A tapasztalatok hasznosítása a<br />

Szom bathelyi Kertész TSz-ben, Itt Retkes Jó -<br />

zsef elôször fôkertész, majd fômérnök. 1974:<br />

Mezôgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetés.<br />

1981: Magyar Tudományos Akadémia dí ja<br />

A magyar dísznövénytermesztésben<br />

kialakulnak európai mércével is nagyüzemnek<br />

számító cégek (részben zöldségtermesztési<br />

dotációval) és lendületesen<br />

fejlôdnek. A legnagyobb növényházi üzemek<br />

mérete 4-8 ha üvegházra, a faiskoláké<br />

(Debrecen, Pécs, Miskolc, Budapest,<br />

Szombathely) 30-60 ha beültetett felületre<br />

bôvül.<br />

Szombathelyen a Kertész Termelô szö vet -<br />

kezet üveg felülete (akkor korszerû házakkal)<br />

1976-ban 3,7 ha, majd 1980-ra 8 ha<br />

növekszik. Fôkultúrák a különleges<br />

cserepesek (teljes paletta!), vágott virágból<br />

a Cimbidium-kultúra. Úttörô jellegû a<br />

virágfuvarok megszervezése az országban<br />

(elsôként) és a merisztéma-szaporítás<br />

kiépítése (Retkes József mindkettôben<br />

vezetô szerepet játszik.)<br />

Országosan a növényházi termesztésben<br />

ekkor van a vágott szegfû korszak a (keleti<br />

exportra is); az összes fedett felület 160-ról<br />

kereken 260-ha-ra nô (fólia + üveg együtt),<br />

ebbôl a szegfû az 1980-as év végére több<br />

mint 60 ha-ral részesedik! Ekkorra érnek be<br />

a Sorbus, Tilia, egynyári virágok Domokos<br />

János által indított intenzív nemesítési programjainak<br />

elsô eredményei.<br />

Retkes József az 1970-es évektôl kezdi az<br />

elsô cserepes fajtáinak elôállítását, több<br />

mint 35 fajtát állított elô, tevékenységét<br />

1981-ben Fleischmann Rudolf-díjjal ismeri<br />

el a Földmûvelésügyi Minisztérium.<br />

Idôközben a magyar dísznövénytermesztésben<br />

kialakul a központi<br />

elosztóhálózat, (1975: a Flora coop megalakulása).<br />

1976-tól indul új gazdasági<br />

mechanizmus: a kiskereskedelem mind<br />

nagyobb hányada magánkézbe kerül és a<br />

termesztésben is nô a magán szektor<br />

aránya.<br />

Ennek kísérô jelenségei:<br />

– újabb kultúrák térhódítása,<br />

– „fél-maszek” üzemek létrejötte (bedolgozók,<br />

háztáji gazdaságok)<br />

– 1980-as évek végére fokozatos belsô<br />

privatizáció,<br />

– nem hivatalos nyitás a nyugat felé.<br />

1993: A Dísznövény Szövetség és<br />

Terméktanács élén<br />

A rendszerváltás után létrejön a Dísz nö -<br />

vény Szövetség és Terméktanács melynek<br />

elnökéül 1993-ban Retkes Józsefet<br />

választják. Ezen túlmenôen a Magyar<br />

Kertészeti Tanács alapító tagja és elnöke<br />

is.<br />

A hazai dísznövénytermesztést más vo -<br />

nat kozásban is érinti az 1989-1990-es<br />

rend szerváltás. A magyar fajták kilépnek<br />

a vi lág piacra, magánüzemek létrejötte és<br />

fô képp a kereskedelem átalakulása és<br />

1993-ban létrejön a Flora Hungaria<br />

virágcsarnok.<br />

Retkes József, mind a szövetségek, mind pedig a<br />

Virágcsarnok létrehozásánál jelen van, irányítja,<br />

segíti a hazai kertészeteknek kedvezô folyamatokat,<br />

1993/94-ben például a Szövetség eléri,<br />

17


hogy a magyar – termesztôket segítô 40%-os<br />

védôvám a vágott virág csoportban továbbra is<br />

megmarad és csak 10 év múlva, fokozatosan<br />

szû nik meg.<br />

1995-2004: A Flora Hungaria szakmai<br />

igazgatója<br />

Retkes József 10 éven át szaktanácsadója,<br />

majd irányítja az ország nagykereskedelmi<br />

központját. Közben a csarnok területe 0,5-<br />

ha-ról 1,5 ha-ra emelkedik, kamionrakodózsilipekkel<br />

bôvül, kezdeményezések vannak a<br />

profiltisztításra, számítógépes értékesítésre.<br />

Az idôszak egyik legfontosabb eseménye a<br />

virágimport liberalizációja: 1993-tól „de fac -<br />

to” (még importvámok), majd 2004-tôl: „de<br />

jure” is (EU-csatlakozás) Idôközben a<br />

szegfûkorszak leáldozik: megkezdôdik számos<br />

új kultúra, élükön a rózsa-gerbera és a<br />

liliom fel futása, technikai téren pedig a<br />

hidro kul tú rás termesztés elôtérbe kerülése.<br />

2004-2006: Aktív nyugdíjas évek…<br />

Második nyugdíjba vonulását követôen<br />

Retkes József magánnemesítôként és szakmai<br />

tanácsadóként, szakmapolitikai tanulmányokat<br />

készít, fajtáit menedzseli.<br />

Közben a termesztésben és a kereskedelemben<br />

gyökeres strukturális átalakulások mennek<br />

végbe: fokozódik az import-nyomás, átéljük a<br />

sokadik energiaválságot. Bíz ta tó jel hogy még<br />

mindig épülnek új növény házak.<br />

Összegzés a 70. születésnap évében<br />

Retkes József napjaink egyik utolsó polihisztora<br />

aki jártas mind a mérséklet égövi mind a trópusi<br />

növények ismeretében, rendszertanában és aki<br />

a faiskolai és a növényházi termesztés,<br />

kereskedelem valamint a dísznövények<br />

nemesítése terén egyaránt marad<strong>and</strong>ót alkotott.<br />

jubileumi köszöntôjén tartott válaszelôadásában<br />

érdekes szemelvényeket mutatott<br />

be erdészeti, díszfaiskolai és növényházi<br />

dísznövény fajtáiból fajtajelöltjeibôl, látványos<br />

példát szolgáltatva arra, miként hasznosul a<br />

botanika és genetika ismerete egy jószemû<br />

nemesítô munkája során, hogy válhat mindez<br />

hatékony eszközzé az új fajták<br />

menedzselésében, elterjesztésében, nemzetközi<br />

védelmében.<br />

Retkes Józsefnek 70 éve betöltése alkalmával<br />

jó erôt, egészséget és további sikerekben<br />

gazdag alkotó éveket kívánunk!<br />

dr. Schmidt Gábor<br />

Az újságban lehetôség van hirdetéseket megjelentetni.<br />

Bôvebb információ: 30/372-5328<br />

Faiskolai Értesítô 2007/1 (január).<br />

Kiadja a <strong>Nyugat</strong>-dunántúli <strong>Díszfaiskolások</strong> <strong>Egyesülete</strong><br />

9700 Szombathely, Béke tér 1.<br />

Elnök: Gurisatti Gábor<br />

Titkár, fôszerkesztô: Németh Gábor Tel.: 30/372-5328<br />

E-mail: fakertesz@fakertesz.hu<br />

Honlap: www.fakertesz.hu<br />

18


hogy a magyar – termesztôket segítô 40%-os<br />

védôvám a vágott virág csoportban továbbra is<br />

megmarad és csak 10 év múlva, fokozatosan<br />

szû nik meg.<br />

1995-2004: A Flora Hungaria szakmai<br />

igazgatója<br />

Retkes József 10 éven át szaktanácsadója,<br />

majd irányítja az ország nagykereskedelmi<br />

központját. Közben a csarnok területe 0,5-<br />

ha-ról 1,5 ha-ra emelkedik, kamionrakodózsilipekkel<br />

bôvül, kezdeményezések vannak a<br />

profiltisztításra, számítógépes értékesítésre.<br />

Az idôszak egyik legfontosabb eseménye a<br />

virágimport liberalizációja: 1993-tól „de fac -<br />

to” (még importvámok), majd 2004-tôl: „de<br />

jure” is (EU-csatlakozás) Idôközben a<br />

szegfûkorszak leáldozik: megkezdôdik számos<br />

új kultúra, élükön a rózsa-gerbera és a<br />

liliom fel futása, technikai téren pedig a<br />

hidro kul tú rás termesztés elôtérbe kerülése.<br />

2004-2006: Aktív nyugdíjas évek…<br />

Második nyugdíjba vonulását követôen<br />

Retkes József magánnemesítôként és szakmai<br />

tanácsadóként, szakmapolitikai tanulmányokat<br />

készít, fajtáit menedzseli.<br />

Közben a termesztésben és a kereskedelemben<br />

gyökeres strukturális átalakulások mennek<br />

végbe: fokozódik az import-nyomás, átéljük a<br />

sokadik energiaválságot. Bíz ta tó jel hogy még<br />

mindig épülnek új növény házak.<br />

Összegzés a 70. születésnap évében<br />

Retkes József napjaink egyik utolsó polihisztora<br />

aki jártas mind a mérséklet égövi mind a trópusi<br />

növények ismeretében, rendszertanában és aki<br />

a faiskolai és a növényházi termesztés,<br />

kereskedelem valamint a dísznövények<br />

nemesítése terén egyaránt marad<strong>and</strong>ót alkotott.<br />

jubileumi köszöntôjén tartott válaszelôadásában<br />

érdekes szemelvényeket mutatott<br />

be erdészeti, díszfaiskolai és növényházi<br />

dísznövény fajtáiból fajtajelöltjeibôl, látványos<br />

példát szolgáltatva arra, miként hasznosul a<br />

botanika és genetika ismerete egy jószemû<br />

nemesítô munkája során, hogy válhat mindez<br />

hatékony eszközzé az új fajták<br />

menedzselésében, elterjesztésében, nemzetközi<br />

védelmében.<br />

Retkes Józsefnek 70 éve betöltése alkalmával<br />

jó erôt, egészséget és további sikerekben<br />

gazdag alkotó éveket kívánunk!<br />

dr. Schmidt Gábor<br />

Az újságban lehetôség van hirdetéseket megjelentetni.<br />

Bôvebb információ: 30/372-5328<br />

Faiskolai Értesítô 2007/1 (január).<br />

Kiadja a <strong>Nyugat</strong>-dunántúli <strong>Díszfaiskolások</strong> <strong>Egyesülete</strong><br />

9700 Szombathely, Béke tér 1.<br />

Elnök: Gurisatti Gábor<br />

Titkár, fôszerkesztô: Németh Gábor Tel.: 30/372-5328<br />

E-mail: fakertesz@fakertesz.hu<br />

Honlap: www.fakertesz.hu<br />

18

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!