V and T napta´r szerel - Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete
V and T napta´r szerel - Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete
V and T napta´r szerel - Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Cégünk az olasz Pazzaglia típusú<br />
földlabdázógépek magyarországi<br />
kizárólagos forgalmazója. Az összes<br />
gyártott típust szállítjuk, valamint minden<br />
létez kiegészítiket és<br />
alkatrészeiket is forgalmazzuk.<br />
2004 óta foglakozunk faiskolai drótkosarak<br />
forgalmazásával, miután magunk is már több<br />
éve használjuk azokat. Minden típusból,<br />
többféle méretben, folyamatosan nagyobb<br />
mennyiség<br />
raktárkészlettel rendelkezünk.<br />
A Nematop ® Magyarországon egyedülálló, a<br />
barázdáshátú vincellérbogár ellen<br />
kifejlesztett, fonálférgeket tartalmazó<br />
biológiai növényvéd készítmény. Független<br />
kísérletekkel bizonyított, hogy a szer a<br />
hazánkban egyre elterjedtebb kártevvel<br />
szemben kitn hatásfokú. Cégünk a<br />
Nematop ® kizárólagos hazai forgalmazója.<br />
A bambuszkarók használata a faiskolai<br />
nevelmunkák elengedhetetlen része.<br />
Többféle méret bambuszkarót<br />
forgalmazunk, melyek tartóssága garantált.<br />
További információkért, árajánlatokért forduljon<br />
telefonon, emailben vagy faxon a kereskedelmi<br />
részleg munkatársaihoz.<br />
Telefon: 94-313-486, 94-528-325<br />
Fax: 94-314-893<br />
Email: prenor@prenor.hu
Egyesületi hírek<br />
Egyesületünk 2006 évi közgyûlését 2007<br />
jan. 31.-én, szerdán 8,00 órakor a Prenor<br />
Kft (Szombathely, Béke tér 1) központjában<br />
rendezzük. Az alapszabály szerinti<br />
határozatképtelenség (a tagok 50%-a +1<br />
fô, jelenleg ez 116 tag!) esetén változatlan<br />
napirendi pontokkal, a megjelent tagok<br />
számától függetlenül határozatképes,<br />
megismételt közgyûlést tartunk 2007.<br />
február 2.-án, Bükfürdôn, a Termál szálló<br />
konferencia termében. A közgyûlést<br />
néhány üzem vetítettképes bemutatása és<br />
szakmai konzultáció követi.<br />
Másnap, február 3.-án 6 felkért elôadóval<br />
konferenciát tartunk a szakmát manapság<br />
legjobban foglalkoztató kérdésrôl: a<br />
dísznövények forgalmazásában<br />
bekövetkezô változásokról és ezek<br />
hatásáról a termesztésre.<br />
A konferencián tagjaink számára (2006<br />
évre rendezett tagdíj!) az ingyenes részvétel<br />
lehetôségét biztosítjuk. Fakultatív<br />
étkezéseket (vacsora, ebéd) és szállást<br />
mindenki térítés ellenében rendelhet.<br />
Mind a taggyûlésre vonatkozó meghívót (a<br />
taggyûlés napirendi pontjaival), mind a<br />
bemutatkozó üzemek nevét, a konzultációk<br />
témaköreit, mind a konferencia<br />
napirendjét rövidesen kiküldendô<br />
meghívónkban részletesen ismertetjük.<br />
A szaporítóanyagot elôállító<br />
dísznövénytermesztôk regisztrációjáról,<br />
nyilvántartásba vételérôl rendelkezô EU<br />
és hazai szabályozásáról rendezett 2 napos<br />
konferenciát 3 külhoni szakértô<br />
közremûködésével az FVM.<br />
Retkes József 70 éves születésnapja alkalmából<br />
a MTA szakmai tanácskozást<br />
szervezett 2006. dec. 15.-én a Budapesti<br />
Corvinus Egyetem Budai Campusában.<br />
Az ünnepelt méltatásán és szakmai útjának<br />
ismertetésén túl elôadásokat hallhattunk<br />
a dísznövénytermesztés ágazatainak<br />
(vágottvirág, szárazvirág, díszfaiskola és<br />
sziklakerti növények) jelentôs<br />
képviselôitôl.<br />
December 13-14.-én két napos<br />
nemzetközi konferenciát szervezett az<br />
FVM és a Díszn. Szövetség „brüsseli“<br />
anyagi és EU-s szakértôi segítséggel a<br />
dísznövény ágazat törvényi szabályozásának<br />
megvitatására. A három ország szakértôi<br />
egyértelmûen a hazai szabályozásnál<br />
lényegesen egyszerûbb és egy hatóság<br />
(a növényvédelmi) által végzett gyakorlatról<br />
számoltak be. Úgy tûnik a konferencia<br />
visszhangja hatással lehet a most felálló<br />
agrárirányítási rendszer kialakítására.<br />
Egyesületünk vezetôsége Kovács Istvánt<br />
javasolta az Év Kertésze címre, melyet a<br />
HOHU megnyitóján vehetett át. Gratulálunk.<br />
A nemzetközileg védett fajták teljes listája<br />
/CPVO/ megtekinthetô a honlapunkon<br />
/www.fakertesz.hu/.<br />
A fajtavédelemmel és a nemzetközileg védett<br />
fajtákkal kapcsolatos kérdéseikkel<br />
forduljanak Dr. Orlóci Lászlóhoz.<br />
(Tel.: +36/30 97-53-999, fax: +36/12-106-<br />
465, email: orloci@yahoo.com)<br />
3
Hírek a szakmából<br />
Két nagy holl<strong>and</strong> faiskolai termékeket forgalmazó<br />
cég egyesült Eurogreen Hulden<br />
B.V. néven. Több mint 15 miliió növényt<br />
forgalmaznak több mint 15 országba. Lengyelországban,<br />
Romániában, Bulgáriában is<br />
vannak partnereik. Rózsát, gyümölcsöt és<br />
egyéb faiskolai termékeket szállítanak<br />
kertészeti áruházakba, áruház láncokba,<br />
nagykereskedôknek, termelô faiskoláknak<br />
és csomagküldô hálózatuk is van. A két<br />
cég erôi egyesítésével kínálatuk<br />
szélesítését tervezik. A két cég teljes<br />
munkaerô létszámát átvették.<br />
Két nagy ismert kereskedelmi egység<br />
egyesülésével ( Alsmeeri virág-Veilingt és<br />
Flora Holl<strong>and</strong>) egy 4 milliárd EU forgalmú<br />
(több mint 1000 milliárd Ft, a<br />
hazai díszfaiskolai termelés kb. 6-10 milliárd<br />
Ft! termelôi áron) cég jön létre<br />
Flora Hol<strong>and</strong> néven. A méretre jellemzô,<br />
hogy a holl<strong>and</strong> kartell hatóság engedélye<br />
még hiányzik.<br />
Az egyik legismertebb faiskolai termesztô táj<br />
–Schleswig-Holstein- faiskoláinak száma 6 év<br />
alatt 12 %-al (58 faiskolával) csökkent. A<br />
csökkenés elsôsorban a „másodállású” és a<br />
kisebb üzemek körébôl került ki. Egyidejûleg<br />
nôtt az átlagos üzemméret, a 2000 évi több<br />
mint 7 ha-ról ( a hazai 2 ha alatt van!) majdnem<br />
10 ha-ra. Figyelemre méltó, hogy a 10<br />
ha alatti üzemek az összes faiskolai területnek<br />
csak 36%-át képviselik, 57 üzem (13%)<br />
átlagosan több mint 20 ha- termesztô felülettel<br />
az összes felület felén (!) gazdálkodik, a<br />
két üzemnagyság közötti felületen termelôk<br />
száma érdemben nem változott.<br />
Az ismert holl<strong>and</strong> Beterams faiskola (120<br />
Ha) teljes növényállományát átvette<br />
(árverésen) a 65 km távolságra lévô Van<br />
den Berk faiskola. Ezzel összesen 400 Haon<br />
a sorfák, parkfák, szoliter- és formára<br />
nyírt, valamint nagyméretû bonsai<br />
növények még szélesebb választékát kínálja<br />
és Európa legnagyobb faiskolái közé<br />
került!<br />
2006 elsô negyedévében a termékpálya<br />
1000 német cége eredményei alapján pozitív<br />
jövôkép rajzolódik a cégek több mint<br />
80%-ban! A cégek kb. 40%-a az elôzô<br />
idôszaknál kedvezôbb szerzôdésekrôl,<br />
rendelésekrôl, 46%-a változatlan<br />
helyzetrôl számol be. A cégek 21%-a kedvezôbb,<br />
a többiek változatlan árakról számolnak<br />
be még az erôsen nyomott privát<br />
szféra árai esetén is. Összességében a termékpálya<br />
üzemeinek 60%-a kielégítônek,<br />
24%-a jónak, 1,23%-a nagyon jónak látja a<br />
szakma kilátásait. A saját üzemeik kilátásait<br />
4%-uk nagyon jónak, 43%-uk<br />
kielégítônek, 42%-uk jónak látja. Ezzel a<br />
megkérdezettek majdnem 90%-a a saját<br />
cégeik 2006 évi kilátásait pozitívnak tartja<br />
(emlékezzünk a 2006 februári bükki konferencián<br />
indokolatlanul kialakult pesszimista<br />
hangulatra, melyet most az évi végi<br />
eredmények is cáfolnak).<br />
A Zalai Agrárkamara vezetôi az EU<br />
fôvárosában, Brüsszelben jártak szakmai<br />
tanulmányúton. A tucatnyi elôadáson túl<br />
egy gazdához, egy „mintagazdaságba” is<br />
eljutottak. Innen azzal az érzéssel távoztak,<br />
mintha a nemzeti szabályozásunk túltenne<br />
az EU alapító tag belga szabályozáson<br />
ezzel jelentôs versenyhátrányba<br />
4
kényszerítve hazánkat. (Lásd a díszfaiskola<br />
hazai regisztrációs rendszert, 62/2004<br />
FVM rend. és az EU többi tagállama szabályozási<br />
gyakorlatát)<br />
3 soros, teljesen automatikus földlabdázó<br />
gép Ezendam-tól (Borne, Holl<strong>and</strong>ia). A<br />
sortáv 50 cm plusz-mínusz 10%. A földlabda<br />
átmérôje 18–28 cm. Teljesítménye<br />
2400 növény/óra (20.000 db/nap). Maximális<br />
növénymagasság 120 cm<br />
Lommers-van Eijken (Bergeik-Holl<strong>and</strong>ia)<br />
önjáró kiemelôgépe 20–45 cm földlabdákat<br />
készít 3 soros kivitelben. Teljesítménye<br />
15.000 db/nap. Szintén automatikus<br />
metszô adaptere 25–75 cm átmérôjû<br />
metszésre, formára vágásra alkalmas 90<br />
cm-es növénymagasságig.<br />
Albizia julibrissin „Summer Chocolade” a<br />
2006 évi Plantarium kiállítás újdonságai<br />
között volt látható. Az Adré Briant francia<br />
cég által bejelentett védett fajta Japánból<br />
származik. Bíbor-vörös lombjával, vörös virágaival<br />
tûnik ki. A fajnál valószínûleg<br />
fagyérzékenyebb.<br />
Thuja plicata „4ever Goldy” A Thuja plicata<br />
„Martin” fajtából keletkezett újdonságot a<br />
Hortis cég mutatta be. Védett. A holl<strong>and</strong><br />
Dries Lujten (Steensel) faiskolában<br />
keletkezett, az idei évtôl különbözô<br />
méretekben kapható a faiskolai kereskedelemben.<br />
Aranysárga lombú, mely ôszre<br />
vörösre színezôdik. A holl<strong>and</strong> kiállító<br />
(Plantarium 2006) szerint télálló.<br />
Gurisatti Gábor<br />
Tartós alap-és fejtrágya:<br />
extenzív talajon termesztéshez<br />
Szabályozott tápanyagleadás:<br />
Hosszú hatású alap-és fejtrágya:<br />
konténeres, cserepes termesztéshez<br />
Tápoldatozás:<br />
specialitások<br />
a faiskolai<br />
termesztésben<br />
Sicher ist sicher<br />
Der Marathon Dünger<br />
Triabon ®<br />
Hakaphos ®<br />
ÚJDONSÁG!<br />
Forgalmazza:<br />
MEDOSZ Kft.:<br />
SZOMBATHELY.<br />
Tel./fax: 06-94-505-977<br />
NOVOCHEM Kft.:<br />
NAGYKANIZSA.<br />
Tel./fax: 06-93-310-979<br />
FLORA Kft.:<br />
KECSKEMÉT.<br />
Tel.: 06-20-332-7608<br />
Fax.: 06-76-471-672<br />
COMPO képviselet:<br />
HEFLER JÓZSEF:<br />
Tel.: 06-20-802-5970<br />
COMPO több mint kompetencia a növénytáplálásban<br />
5
OMMI<br />
2006.dec. 13-14.-én az FVM 2 napos konferenciát,<br />
vitanapot rendezett a<br />
dísznövény szaporítóanyagok elôállítását,<br />
forgalmazását szabályozó hazai és európai<br />
hatósági rendrôl és gyakorlatról.<br />
3 ország, Németország, Belgium és Olasz -<br />
or szág 1-1 szakértôjét kérte fel hazájuk<br />
ha tó sági szabályozási rendjének<br />
ismertetésére, az EU irányelvek hazai<br />
szabályozásában.<br />
A konferencián a rendezô FVM képviselôin<br />
túl, az OMMI, a Dísznövény Szövetség és<br />
en nek tagegyesületei, a Magyar Agrárkamara<br />
va lamint a Pest megyei Növényvédelmi és<br />
Ta laj vé del mi Szolgálat képviselôi vettek<br />
részt.<br />
A 98/56 EC európai irányelvekrôl, ezek hazai<br />
jogrendbe való illesztésérôl (62/2004. FVM<br />
rend.) valamint alkalmazásukról szólt a két<br />
napos konferencia, beszélgetés, vita. Mind az<br />
európai jogszabály értelmezésérôl, de<br />
különösen az országonkénti átültetésérôl,<br />
alkalmazásáról egységes véleményt kialakítani<br />
nem sikerült. Az OMMI két képviselôje szinte<br />
mindenben a magyar jogszabály és jogalkalmazási<br />
gyakorlat („OMMI ellenôrzés”)<br />
helyességének megerôsítését lát ta, szemben<br />
a többi 23 résztvevô ér telme zé sé vel. A<br />
három ország sza k értôje természetesen a<br />
magyar jogszabályt, ennek alkalmazási gyakorlatát<br />
nem minôsítette, de országuk<br />
ellenôrzési rendjét bemutatva ez szöges el -<br />
len tétben áll a hazai gyakorlattal (ugyanazon<br />
közös EU tagjaiként, ugyanazon 98/56 EC<br />
rendelet irányelveinek használata mellett.)<br />
A <strong>Nyugat</strong>-dunántúli <strong>Díszfaiskolások</strong> kép -<br />
viseletében a konferencián részt véve, az<br />
alábbi következtetésekre ju tottam:<br />
1. Majdnem ahány ország, európai ha tó -<br />
ság, érdekképviselet (Copa, Co ge ga, holl<strong>and</strong>,<br />
angol, stb.) annyi meg fogal mazás, ér -<br />
tel mezés rejlik a fenti rendeletben és or -<br />
szá gonkénti honosításában a „szaporítóanyag”<br />
és „szaporítóanyag termesztô”<br />
kifejezés mö gött. A magyar szakmai<br />
nyelv hasz nálat különösen eltér az EU<br />
irányelvekben használttól: ezt a jogalkotók<br />
is érez hették, mert hol szaporítóanyag, hol<br />
alapanyag fogalmáról be szél nek. Ha egy<br />
többször átültetett 30-40 éves díszfára vo -<br />
nat koz tatjuk, mindkét kifejezés a ma gyar<br />
szakmai nyelvhasználatban bizarrnak tûnik.<br />
Min den nek ellenére, ha egy nagyobb<br />
méretû díszfa továbbnevelési céllal kerül<br />
értékesítésre, a szaporítóanya gok<br />
nevelését, for galma zá sát szabályozó rendelet<br />
sze rint kell eljárni: a termesztésben a<br />
származást, a nyomon követhetôséget, a<br />
termesztés kritikus pont jait ad mi nisztrálni<br />
kell.<br />
2. Szöges ellentétben áll az európai és a<br />
hazai ellenôrzési gyakorlat több lé nyeges<br />
ponton: Európában nincs té teles ellenôrzés<br />
(ezt az EU rendelet sem írja elô), míg nálunk<br />
ez az ellenôrzés díjkivetésének az alapja. Az<br />
pe dig, hogy hazánkban az elôírt nyomon<br />
követhetô nevelés során egy adott szaporítóanyagot<br />
10-20-30 évig évente<br />
ellenôrizzenek, ezen tevékeny ség díját<br />
évente a termelônek leszámlázzák, abszurd.<br />
3. Fentiekbôl következik, hogy a származást<br />
és a termesztés folyamatát, pontosabban<br />
ennek nyomon követhetôségét kell<br />
ellenôrizni. Ezt az Agrárkamara képviselôje,<br />
6
valamint a Prenor Kft faiskola vezetôjének<br />
elôadása, tájékoztatása, vala mint saját helyszínen<br />
szerzett ismereteim szerint is<br />
Olaszországban úgy ellenôrzik (a növény -<br />
egész ségügyi ellenôrzésen túl), hogy a legnagyobb<br />
faiskolák nem is tudnak róla: nyilvánvalóan<br />
a gyakorlatban nincs ilyen<br />
ellenôrzés. A belga szakértô, – aki az<br />
ellenôrzô hatóság képviselôje a regionális flam<strong>and</strong><br />
szer vezetnél – elôadta, hogy az<br />
ellenôrzés az évenkénti növény egész ségügyi<br />
ellenôrzésen túl abból áll, hogy megkérdezi<br />
az ellenôrzött termelô üzem képviselôjét,<br />
kapcsolattartóját a hatósággal („kontakt sze -<br />
mély”) vezet-e a faiskola bármilyen nyo mon<br />
követésre alkalmas adminisztrációt Arra<br />
személyesen nem kíváncsi, de ha reklamáció,<br />
gond lép fel, a termelô felelôsége ezen dokumentáció<br />
alapján tisztáz<strong>and</strong>ó.<br />
4. Mindhárom szakértô országában (ezen<br />
országok díszfaiskolai termelése 30-40xse<br />
a hazainak) egy hatóság ellenôrzi a<br />
dísznövény szaporítóanyag termesztést<br />
(ez növény egész ség ügyi hatóság)<br />
beleértve a származás, nyomon követhetôség<br />
kérdését is! Ebbôl következik,<br />
hogy nincs a termelônek két regisztrációs<br />
(=nyilvántartási) száma sem.<br />
5. A dísznövény szaporítóanyag termesztést<br />
szabályozó magyar törvénybe<br />
bekerült termékpálya szerinti kötelezô<br />
terméktanácsi tagság teljes értetlenséget<br />
váltott ki a külhoni szakértôkben<br />
is: pedig ôk nem tudják hogy ilyen terméktanács<br />
Magyar or szágon soha egy<br />
másodpercig nem mûködött, a<br />
dísznövénytermesztés jel lege miatt nem<br />
is mûködhetett. Egy ilyen paragrafus csak<br />
arra alkalmas, hogy az egész törvény<br />
hitelét megkérdôjelezze.<br />
6. Mindhárom EU országban a<br />
dísznövény szaporítóanyag termesztés<br />
ellenôrzésének költségeit döntôen az<br />
állam téríti. Belgi um ban egy bizonyos<br />
díjat elkülönítetten egy alapba fizetnek a<br />
termesztôk, ez az alap biztosítja a különleges<br />
esetek ki vizsgálásához szükséges<br />
külön költségeket: szakértôk díjait,<br />
kiszállás, utazási, la bor vizsgálatok költségeit,<br />
stb. Hazánk ban az állam mind<br />
nagyobb arányban terheli a kettô(!)<br />
ellenôrzô szerv mûködési költ ségeit a<br />
termelôre, anélkül hogy ezen összegek<br />
felhasználásába, azok indokoltságára a<br />
legkisebb betekintésünk lenne.<br />
7. Fentiekbôl következik, hogy a<br />
vonatkozó európai irányelveknek a hazai<br />
törvénybe iktatása legalábbis nem<br />
szerencsés, a hazai alkalmazás, a gyakorlat<br />
pedig olymértékben eltér a többi EU<br />
tagállamétól (tételes ellenôrzés a folyamatellenôrzés<br />
helyett, kettô ellenôrzô<br />
szerv, felesleges szabályozások: pd. egy új<br />
terület elôzetes növényegyészségügyi<br />
alkalmassági vizsgálata) hogy az a hazai<br />
termesztôket hátrányosan befolyásolja. A<br />
hazai rendelet szerinti regisztráció (nyilvántartásba<br />
vétel és nem engedély)<br />
feltételei feltûnô hasonlóságot mutatnak<br />
a korábbi, megszüntetett engedélyezési<br />
eljárás feltételeivel – az EU irányelvek<br />
szerint: indo kolatlanul.<br />
Gurisatti Gábor<br />
7
A lomblevelû örökzöldek útján 1.<br />
Több mint egy emberöltô telt el azóta, hogy<br />
könyvhalmok között egy kis “erika” író gép -<br />
pel az örökzöldekrôl és a télen is zöld ker -<br />
tek rôl írtam. A könyvek, cikkek jelentették<br />
akkor körülöttem az adatforrást s az írógép<br />
a mo dern technológiát. Nem volt még “tör -<br />
lés/delete, másolás/copy, újraírás/undo” s<br />
egy mozdulattal megnyíló végtelen forrás, a<br />
világháló; helyette indigó, példányonkénti<br />
javí tás a keskeny gépradírral, többszöri át -<br />
gé pelés… ma már a messzetûnô tör té -<br />
nelem…<br />
1969 ôsze volt; a készülô könyv volt az elsô<br />
bemutatkozás az olvasó- és szak kö zös -<br />
ségnek, egyben vizsga a kritika fórumain. A<br />
gondolatok akkor már évek óta érlelôdtek<br />
bennem s oly természetesek voltak, hogy<br />
igazán csak visszatekintve vált elgon dol koz -<br />
ta tóvá: honnan is eredt éppen ez az érdek -<br />
lôdés az ebbôl kibontakozó különös feladat<br />
Örökzöld akkor még ritka volt itt a fôvárosban;<br />
nem volt tán egyetlen Euony mus japonicus<br />
a szabadban s Lonicera nitida-t, L. pileata-t<br />
de még Cotoneaster dammeri-t sem igen<br />
lehetett látni nem, hogy örökzöld fát: csak<br />
Alpár Ignác szobránál a Ligetben zöldellt<br />
télen is egy Ilex, ennek is egy különösen szép<br />
(s csodával határosan megmaradt) kaméliát<br />
idezô, ép levélszélû változata. Akkortájt csak<br />
három Pyracantha-bokorról tudtam Pesten<br />
és Budán s ciprusért Pécsre, vagy a Folly<br />
Arbo ré tumba, Viburnum rhytidophyllumlátványért<br />
pedig a szombathelyi Savaria szálló<br />
teraszáig kellett utazni…<br />
A kis alkotó mûhelyben fenn a hatodikon<br />
a gép mellôl fel-fel állva idônként kitekintve<br />
el-el kal<strong>and</strong>oztam a szabadba;<br />
gyönyörû ôsz volt és az írás ilyenkor benn,<br />
maga volt a szobafogság. Október végén a<br />
természet még olyan pompában ragyogott,<br />
mintha a fák és bokrok az évben nem<br />
engedel mes ked nének a természet rendjének.<br />
Aztán hirtelen hûvös, tépô szelek<br />
érkeztek s szinte órák alatt tünt el az<br />
októberi va rázs; hirtelen áttetszôvé vált a<br />
park amelyben hársak, platánok, nyárfák<br />
fonódtak egy más ba, alattuk<br />
gyöngyvesszôvel olajfûzzel és aranycserjecsoportokkal.<br />
A pázsitban keskeny<br />
ösvények jelezték a tervi elgon dolás s a<br />
gyakorlati/praktikus élet cél sze rû sége<br />
közötti különbséget. Így fentrôl nézve jól<br />
látszott, hogy a tervezôasztalon még bizo -<br />
nyára szépen mutató letrasett-el gon do -<br />
san kidolgozott és árnyalt parkok mily<br />
silánnyá egyszerûsödhetnek a meg va ló -<br />
sításkor. A tégla és betonfalak közé a fák<br />
az élôhelyi harmónia és formavilág teljes<br />
mellôzésével kerültek. Platán és ezüstfa<br />
Nyár és hárs Míg ezen eltûnôdtem, ker -<br />
té szeti munkások érkeztek s az ágyásokból<br />
hamarosan eltûntek a petúniák,<br />
büdöskék, vanília ízû termésekkel<br />
megrakott lantánák; s egy kis traktor<br />
fürgén fordult és máris fekete trágyakupacok<br />
kerültek a pázsitra. Egy háztömbbel<br />
arrébb, ahol még álltak a családi házak<br />
valaki kapával rózsatöveket kupacolt és<br />
papírral, rongyokkal kötötte be a törzsre<br />
oltott tearózsákat, majd ásni kezdett… –<br />
késô délutánra már fekete-barnára változott<br />
a kert s bizarrul lengtek a madárijesztôvé<br />
változott rózsatövek. A “télen is<br />
zöld kert” gondolati világába merülve s a<br />
megvalósíthatóságon töprengve láttam,<br />
8
hogy a hagyomány s az amirôl irok – mai<br />
kifejezéssel élve – “még köszönô viszonyban<br />
sem voltak egymással”. Egy régi, ôsi<br />
hagyomány rendje szerint mentek itt a<br />
dolgok s miként a gyümölcs a ver<strong>and</strong>ára a<br />
fa a pincébe vagy az eresz alá, úgy került a<br />
kert is egyfajta “betakarítás” utáni állapotba.<br />
A lépéseket egyszerre uralta az átadott<br />
tapasz talat a termelô kertészet és<br />
dísz ker tészet furcsa ötvözete, a szokás<br />
hatalma. Ugyanakkor addigra már talán<br />
mindent olvastam Amb rózy-Migazzi-tól,<br />
Rapaics Raymund-tól s már sokasodtak a<br />
személyes tapasztalatok is. Tudtam,<br />
Ambrózynak s tán kevés, de lelkes<br />
híveinek igaza van a “hortus semper virens”,<br />
a “semper-vireo” gondo la tok kal s, hogy<br />
égövünkön a néhány hetes igazi télért túl<br />
nagy árat fizettünk: fél évre feláldozzuk<br />
kertjeinket, parkjainkat. (5067)<br />
2007, január 15: lám eltelt 35 év, s<br />
ismét az örökzöldekrôl írok. A kis<br />
“erika” gép még itt áll polcon, kegyeletbôl,<br />
de az ezközök mily drámaian megváltoztak.<br />
Itt Dend ro ló giai Alapítványi épületben<br />
Ambrózy képe s körülötte a miénk, az ô<br />
világa is: az örök zöld lomb ezer árnyalatával<br />
virul itt a télben a tavasz. Az “idén, még nem<br />
volt tél”; a téli gyepben töretlen optimizmussal<br />
nyílik a száz szorszép, az erdôszélen<br />
hosszúra nyúl tak a mogyoró-barkák s a<br />
hóvirág fehér harang jai sok helyen már<br />
áttörték a téli avart. Itt az épület körül a téli<br />
jázmin zöld vesszein hosszan sorakoznak<br />
duzzadt rü gyek, vagy a már kitárult sárga<br />
csillagok. De nem csak a növények érzik a<br />
téli tavaszt: este (pille) baglyok koppannak a<br />
kivilágított ablakon s tegnap a téli napsütésben<br />
február-véget kiáltott egy elkeveredett<br />
nyaktekercs.<br />
A Föld más és más flórájú tájairól hozott<br />
magvakból évente sok száz vetésbôl folyik<br />
itt a fajfenntartó munka, megfigyelés és<br />
hidegtûrési szelekció s a gyarapodási jegy -<br />
zék egyben egy pontosan vezetett adatbázis.<br />
Az épület körüli részen idén még nem volt<br />
dér és reggelente 10 fokkal is több van itt,<br />
mint 10–15 méterrel lejjebb a hajlaton, az<br />
“alsóréten”, ahol oly hamar megáll a Fe ke tehegyrôl<br />
lecsurgó hideg levegô, amint lassan<br />
folydogál a Hideg-völgy felé. Két külön világ<br />
ez itt: fenn a lombos örökzöldek és ciprusok<br />
között egy-egy melegebb téli napon<br />
akár a Riviérán is lehetnénk, míg lejjebb, a<br />
lombhullatók között a tél honol; ím Amb -<br />
rózy gondolata: a belátható területen belül<br />
is két külön világ él itt: tavasz itt fenn, tél ott<br />
lenn, meg a környezô tölgyesek barna lombja<br />
közt; a telet látva, még gyönyörûbb ez a<br />
lombokból szôtt tavasz. A nyáron szárazabb<br />
hajlaton mediterrán világ él és virul; pille ró -<br />
z sa (Cistus), jeneszter (Spartium) és levendula<br />
(Lav<strong>and</strong>ula) ölelkezik babérhárssal (Philly -<br />
rea) s örökzöld tölgyekkel; köztük a makkia<br />
karmazsin-, magyal- és édesmakkú töl gyei -<br />
vel (Qu. coccifera, Qu. ilex, Qu. edulis), vörös<br />
és fôníceai borókákkal (Juni pe rus oxyced rus, J.<br />
phoenicea); arrább az amerikai mediterrán, a<br />
kaliforniai csaparral és a Parti-hegység fái<br />
közül a Quercus agrifolia, Q. chrysolepis, Q.<br />
wisli zenii, Q. vaccinifolia s Rham nus californica<br />
zöldell vagy kissé keletebbrôl, Q. graciliformis,<br />
Q. pungens. Itt a lejtôn meg az épület<br />
körül van vagy 15 féle “összetett-levelû borbolya”<br />
(”Mahonia”) köztük a száraz övbeli<br />
Berberis dictyota, B. fremontii, B. haematocarpa,<br />
B. harrisoniana, B. nevinii, B. pinnata, B.<br />
9
pumila, B. trifoliolata, míg a szubtrópusiak<br />
közül Ber be ris bealei, B. confusa, B. fortunei, B.<br />
japonica, B. napaulensis, B. nervosa, B. lomariifolia,<br />
B. oiwa ke nsis és B. veitchiorum. A belsô<br />
udvart ahol a mediterrán nö vé nye ket a<br />
szubtró pu sa ik váltják fel, a télálló pálmák<br />
képe hatá roz za meg: Rhapi dophyllum hystrix,<br />
Sabal minor, Trachy car pus fortunei, T. takil, T.<br />
wagneri… Az egy más fölé rendezôdô lombkorona-szintek<br />
most alakulnak; a Holboellia<br />
coriacea és a Stauntonia hexaphylla (bambuszszálra<br />
csa va rodva) jutott eddig a legmagasabbra,<br />
de lassan nyomukba ér a Ligustrum<br />
lucidum, L. japonicum, a Photinia serrulata, a<br />
Ph. glabra, Stranvaesia davidii, S. d. var. undulata,<br />
(egy kü lö nösen szép nagy és tar tós termésû<br />
változat), a S. niitaka yamen sis, s a<br />
nemzetség-hibrid Stran vinia dammeri. A sok<br />
más fatermetû örökzöld között olyan<br />
érdekességek virulnak itt, mint a Gansu-ból<br />
hozott Den dro pa nax trifidus és a Dendro pa -<br />
nax den ti gerus, a már 2 métert meghaladó<br />
gyöngy termésû Hel wingia chinensis<br />
(szerencsére porzós és termôs egyedbôl is<br />
kelt, így a színesbôl feketére érô termésekbôl<br />
is akad rajtuk bôven). A felsô örökzöld<br />
szint közé szép vi rá gú, ko rán nyíló, tavaszt<br />
hirdetô cser jék ötvö zöd nek: Corylopsis fajok<br />
és a sárga- illetve fehérvirágú Chimonanthus<br />
prae cox és a Ch. salici folius Kínából. A felsô<br />
szintek alatt Sarco cocca gyepek és Rubus tricolor<br />
vegyül Vinca-val és a vele rokon, de fás<br />
szárú Trachelos permum–mal és Hedera<br />
nepalensis-szel, különféle szubtrópusi<br />
Daphne-kal és a hokkaidoi törpe dérbabérral<br />
(Skimmia japonica var. intermedia) ismer -<br />
tebb nevén a kúszó dérbabérrral (S. japonica<br />
var. repens).<br />
Északabbi Amerika és Mexikó, Délkelet-<br />
Ázsia és a déli félteke erdeit járva botanikai<br />
célok mellett továbbra is elkísért bennünket<br />
a “télen is zöld kertek” víziója. Sok minden,<br />
ami Ambrózy idején vagy az 1950-és években<br />
még ritkaságszámba ment, ma már szin -<br />
te köznövény. Fenyôk, lombos örök zöld faj -<br />
ták sokszor tömegesek, mégis, valami hiány -<br />
zik: e növények többnyire csak díszletek; az<br />
elért hatás az örökzöld kertektôl messze<br />
jár. Ma már látszik, hogy a vízió s a fagytûrô<br />
örökzöld fajok, fajták megtalálása még csak<br />
egy lépés a sok közül; a lehe tôségeket még<br />
oly sok más tényezô befolyásolja… a piac, a<br />
kereslet-kínálat a kivitelezôi-termelôi (anyagi)<br />
érdekkötelékek s persze, a zöldnövényi<br />
érték tulajdonjogi biztonsága…(azaz: teljes<br />
kiszolgáltatottsága) a közterületen külö nös -<br />
képpen. S mindezek mellé a klí mán kat tûrô<br />
szelekciók létrehozása szinte csak magán<br />
szenvedély, aminek alig van gazdasági háttere,<br />
támogatása pedig még kevésbbé. Ami<br />
30 éve még elsôsorban a kutatás és az<br />
ismeretterjesztés kérdésének tünt, mára<br />
sokkal öszetettebbé vált. A kör nye zet vé de -<br />
lem rôl fenntartható parkokról szóló tanítás<br />
eszméje drámaian ütközik a másik érdek -<br />
kör rel, a megélhetés, a termelés és fogyasz -<br />
tás kimé letlen hajtóerejével, mókus ke re ké -<br />
vel. Errôl álmodott volna Ambrózy<br />
Tulajdonképpen mi a kert, a parki<br />
föld Kirakatrendezés vagy valami<br />
marad<strong>and</strong>ó, generációknak tovább épülô<br />
rendszer mely a globális zöldövezet minél<br />
szervesebben rendezôdô természetes<br />
környezetet adó része Vagy minden<br />
négyzetmétere a termesztés és a fenntartás<br />
gépezetét szolgálja<br />
10
Tulajdonképpen mi a télen is zöld<br />
kert Az erdei fák és az örökzöldek szövôdménye-e<br />
mint egy távolkeleti – kínai, japán –<br />
kolostorkert, vagy valami alig gyakorlatias<br />
do log, a képzelet szüleménye Idealizált, né -<br />
hány év re alapozott optimista kertészkedés<br />
Tulajdonképpen összefér az örökzöld<br />
lomb és a fagytûrés Tudományos téma ez,<br />
vagy gyakorlati kertészeti feladat Mennyi<br />
kérdés volna megbeszélendô, s minden szóhoz<br />
mennyi téma kapcsolódik... vajjon hol volt a<br />
Cupressus goveniana a Tioga elje ge sedés idején,<br />
amikor a Vancouveri Flora-Tartományt<br />
Washing ton államig borította a jégtakaró<br />
Vajjon van-e összefüggés a mostani termôhely<br />
és a klimatûres között, vagy a múlt a<br />
meghatározó Hol voltak a klasszikus<br />
Mediterráneum örök zöld jei amikor a Mazuritavaknál<br />
állt a sarki jégtakaró Mennyire<br />
mérhetô a lehetséges (potenciális) hidegtûrés a<br />
mostani természetes elterjedés alapján Milyen<br />
mérvû alaki és élettani a változatosság rejlik<br />
azokban a fajokban, amelyeket a verseny talán<br />
teljesen más növényzeti zónába szorí tott, mint<br />
amelyben igazán otthon lenne, vagy amelyet<br />
önmagukban (tehát a térért folyó verseny<br />
nélkül) még eltûrnének Meddig tart a “kis<br />
jégkorszak” óta tartó, periodikusan bár változó,<br />
de mégis egyenletesen tar tó felmele-gedés és<br />
lesz–e újabb kisjégkor Vagy dönt az üvegházhatás<br />
és az ebbôl származó felmelegedés… –<br />
Izgalmas témák, amelyekrôl érdemes az<br />
örökzöld kert gondolata jegyében is beszélni.<br />
Folytatjuk<br />
Debreczy Zsolt<br />
Faiskolai kiegészítôk<br />
a német Hermann Meyer cégtôl<br />
A Hermann Meyer jelenleg a legnagyobb,<br />
faiskolai kellékeket és segédanyagokat<br />
forgalmazó német cég, mely<br />
egész Európába szállít. Évente megújuló,<br />
színes, kb. 300 oldalas és egyre színvonalasabb<br />
katalógusuk minden faiskolás<br />
szakembernek segítséget nyújthat<br />
munkája során. A cég minden jelentôsebb<br />
hazai és nemzetközi faiskolai<br />
illetve növénykiállításon megjelenik termékeivel,<br />
többek közt a 2006-os magyarországi<br />
faiskolai börzén is, ezután<br />
egyáltalán nem meglepô, hogy<br />
hazánkban is egyre többen élnek a<br />
lehetôséggel és tôlük szerzik be<br />
közvetve vagy közvetlenül termékeiket.<br />
Történeti áttekintés:<br />
A németországi Hermann Meyer cég elôdje<br />
1792-ben alakult, családi vállalkozásként mû -<br />
kö dött Rellingenben, mely el sô sorban ko -<br />
vács-, illetve bádogos mun kák elvégzésére<br />
sza ko sodott. A cég 1853-tól csak<br />
kereskedelemmel foglalkozott, az elsô<br />
faiskolai kiegészítô eszközöket (ásókat és<br />
metszôollókat) már 1899-tôl forgalmazták.<br />
1917-tôl a cég kizárólag faiskolákban<br />
használatos eszközöket és segédanyagokat<br />
szállított. Elsô ka talógusukat 1925-ben adták<br />
ki, mely 1992-tôl kizárólag színes képeket<br />
tartalmaz. A cég Német or szágban jelenleg 4<br />
telephellyel rendelkezik: Wester ste de ben,<br />
Willichben, Nos sen ben és Relling en ben.<br />
11
2007-ben új telephely nyi tását ter ve zik a délnémetországi<br />
Lange nau ban.<br />
A megrendeléseket postán, emailben, faxon<br />
vagy telefonon lehet leadni. A Hermann Me yer<br />
cég a megrendelt termékeket a megrendelônek<br />
postán küldi el, a fizetés átutalással történik. A<br />
magas postaköltségek mi att ajánlatos több<br />
megrendelést összevárni vagy a cikkeket egy<br />
nagyobb faiskolán ke resz tül megrendelni, amely<br />
amúgyis rendszeresen szállít a cég valamelyik<br />
telephelyérôl. A cég termékei Magyarországon<br />
többek közt a Prenor Kertészeti és Parképítô<br />
Kft-nél is megvásárolhatók.<br />
A következôkben felsorolt termékcsoportokból<br />
egyértelmûen látható, hogy a Her -<br />
mann Meyer cég minden cikkel rendelkezik,<br />
amelyik elengedhetetlen feltétele<br />
a sike res termesztésnek.<br />
Termékcsoportok:<br />
• Bambuszok, karók, oszlopok, kötözô és<br />
kapcsozóanyagok-, gépek, oltógumik<br />
• Földlabdázási segédanyagok (szövetek,<br />
drótkosarak)<br />
• Cserepek, konténerek (minden méretben,<br />
többféle színben)<br />
• Csomagolás, anyagmozgatás<br />
• Dróttermékek (drótfonatok, faiskolai<br />
drótkosarak)<br />
• Fóliák, védôanyagok<br />
• Jeltáblák, feliratozás<br />
• Munka- és védôruházat<br />
• Mûtrágyák, fûmagok<br />
• Növényvédôszerek<br />
• Növényvédelmi gépek<br />
• Kések, ollók, fûrészek (mindenféle típusban<br />
és méretben)<br />
• Szerszámok, mérôeszközök (ásók, földlabdázó<br />
ásók, gereblyék, talajmûvelô<br />
eszközök)<br />
• Öntözéstechnika (csövek, szivattyúk,<br />
szórófejek, öntözôkomputerek)<br />
• Gépek, alkatrészek (fûmagvetôk, kerti<br />
gépek)<br />
• Információs anyagok, könyvek, egyéb<br />
Újdonságok a 2007-es Meyer katalógusban<br />
(a teljesség igénye nélkül):<br />
• Csúcsrügyvédô mûanyag kupak fenyôfatermesztéshez.<br />
• Okatsune típusú, speciálisan edzett<br />
önélezô metszôollók többrétegû<br />
pengével.<br />
• Okatsune 217 típusú Buxus-nyíró olló.<br />
• Silky teleszkópfûrész magasan végzendô<br />
metszési munkákhoz.<br />
• Felco Expert ágvágó olló, 60 cm-es nyéllel.<br />
• Meyer analitikai készlet: pH, EC, nitrát -<br />
mennyiség-meghatározás, mérôhengerek.<br />
• Gravírozható alumínium, fém és<br />
mûanyag jeltáblák.<br />
A cég eddigi eladási tapasztalatai<br />
alapján Magyarországon a legkelendôbb<br />
cikkek a következôk:<br />
Sinkó Zoltán<br />
metszôollók<br />
oltó- és szemzôkések<br />
oltógumi<br />
fûrészek<br />
földlabdázóásók<br />
jutaszövet<br />
törzsvédô juta<br />
drótkosarak<br />
cserepek és konténerek<br />
jeltáblák<br />
oltóviasz<br />
munkaruhák<br />
cserepek és konténerek<br />
12
ÚJ IRÁNYZAT A FAISKOLAI<br />
TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁSBAN<br />
MÛTRÁGYÁK MIKROELEMEK BIOSTIMULÁTOROK<br />
RADIFARM: gyökeresedést segítô biostimulátor, dugványok<br />
gyökereztetéséhez, fák, cserjék átültetéséhez, a gyorsabb<br />
eredés és az intenzívebb gyökérnövekedéshez<br />
MEGAFOL: magas aminósav tartalmú biostimulátor, segíti<br />
a vesszôk beérlelését, fagytûrô képesség javítása, növeli a fotoszintetikus<br />
aktivitást<br />
KENDAL: belsô ellenálló képesség fokozó biostimulátor<br />
(betegségekkel szemben), a hajtásrendszer erôsítése,<br />
lombfelület növelés<br />
VIVA: gyorsítja a tápelemek felvételét, javítja a gyökéraktivitást,<br />
növeli a sótûrést<br />
BREXIL mikroelem lombtrágyák: a mikroelem hiány<br />
megelôzésére,mono (Fe, Mg, Zn, Mn) és összetett (Combi)<br />
kivitelben, LPCA kelát kötés, nincs perzselési veszély, magas<br />
hatóanyag tartalom, jó keverhetôség, rendkívüli hatásfok<br />
FERRILENE 6: kelatizált vas készítmény, meszes, kedvezôtlen<br />
kémhatású talajokon is biztosan felvehetô, nem kötôdik le<br />
a talajkolloidokra, rendkívüli tartós hatás<br />
PLANTAFOL: a növény igényéhez igazodó, változatos<br />
összetételû lombtrágya, a mikroelemek EDTA kelát formában,<br />
nedvesítô adalékanyaggal<br />
ACTIWIN: lassú lebomlású mûtrágya, 3–4 hónap hatástartalommal,<br />
konténeres növényekhez, rövid tenyészidejû<br />
kultúrákhoz, gyepfelületek kezelésére<br />
MASTER: tökéletesen vízoldható, csúcsminôségû NPK<br />
mûtrágya, a harmonikus tápanyag ellátáshoz, komplex<br />
mikro elem tartalommal, sokféle összetételbenTermékeinkkel<br />
kapcsolatosan részletes információért keresse munkatársainkat!<br />
ÉBER CSABA<br />
30/384-5875<br />
MALAGROW KFT<br />
5002 Szolnok,<br />
Újszászi út Pf.:182<br />
www.malagrow.hu<br />
Tel./fax:<br />
56/411-404,<br />
56/514-160<br />
13
A Faiskolai Börze jövôjérôl<br />
14 évvel ezelôtt a Börzét azzal a<br />
szándékkal indítottuk, hogy egyesületi<br />
tagjainknak lehetôséget teremtsünk<br />
árújuk bemutatására. Ezt a célkitûzést a<br />
börze az elmúlt években jól ellátta.<br />
Valójában már a kezdeti után kiállítottak<br />
egyesületünkön kívüli termelôk is. Az<br />
utóbbi években megjelentek a külföldi<br />
kiállítók és az eszközöket, anyagokat<br />
szállító cégek is.<br />
A politikai és a gazdasági környezet az<br />
indulás óta jelentôsen változott. Ma az<br />
EU tagja Magyar ország, nyugati szomszédjainkkal<br />
– Ausztria, Szlovénia, Szlo -<br />
vákia – egy gazdasági rendszerbe tartozunk.<br />
Ezekbe az országokba jelentôs<br />
mennyiségû árút szállítanak a hazai<br />
faiskolák, a jövôben is stabil piacnak<br />
ígérkeznek.<br />
Napjainkban ebben a régióban a mi<br />
Faiskolai Börzénken kívül nincs egyetlen<br />
jelentôs szakmai kiállítás sem. A hazai<br />
termelés érdeke azt kívánja, hogy<br />
használjuk ki ezt a lehetôséget és fejlesszük<br />
egy regionális kiállítássá a faiskolai<br />
Börzét.<br />
Javaslatai a következôk:<br />
1. Regionális kiállítássá kellene átalakítani<br />
a Börzét, a kiállítókat egész Európából kellene<br />
fogadni.<br />
2. A cél érdekében fel kellene venni a<br />
kapcsolatot a már említett országok –<br />
Ausztria, Szlovákia, Szlovénia – szakmai<br />
szervezeteivel.<br />
3. Meg kellene vizsgálni, hogy egy ilyen<br />
kiállítás Szombathelyen hol rendezhetô<br />
meg. A feltételeket hosszú távú<br />
szerzôdéssel kellene biztosítani.<br />
4. Egy ilyen kiállításnak legalább 2 naposnak<br />
kellene lennie, a második napon a<br />
közönségnek is meg kellene nyitni.<br />
5. Egyesületünk tulajdonrésszel rendelkezik<br />
az Ex-Horto Kiállítás-szervezô<br />
Kft-ben. A rendezést erre a Kft-re kellene<br />
bízni. A Kft kötelessége lenne a rendezvény<br />
technikai, jogi, pénzügyi bonyolítása,<br />
az <strong>Egyesülete</strong> a felügyelet.<br />
6. Meg kellene vizsgálni, hogy egy ilyen<br />
rendezvény milyen EU-s pénzeket tudna<br />
pályázat útján megszerezni.<br />
Javasolom, hogy a 2007. évi közgyûlés tárgyalja<br />
meg ezt a témát. Bízza meg az<br />
elnökséget az elôkészítô munka<br />
elvégzésével.<br />
Véleményem szerint az elsô ilyen kiállítást<br />
2008-ban lehetne megrendezni.<br />
Józsa Miklós<br />
14
USDA Zónatérkép<br />
Az Egyesült Államok Mezôgazdasági<br />
Minisztériuma /USDA/ az 1960-as években<br />
készítette el a fagytûrési zónák térképét. A<br />
föld országait az átlagos minimum<br />
hômérsékletet figyelembe véve 12<br />
fagytûrési zónára osztották. Minden zóna<br />
10 F, azaz 5,5 °C kiterjedésû.<br />
A sarkvidékeknél kezdôdik az 1-es zóna /-45<br />
°C / és a 12-es az Egyenlítô környéke, ahol az<br />
éves minimum átlag hômérséklet +10 °C.<br />
Ezeket a hômérsékleti tartományokat és<br />
értékeket úgy kapták meg, hogy 20 éven<br />
keresztül minden zónába feljegyezték a téli<br />
minimum hômérsékleteteket.<br />
A zónák nem egységesek, hiszen az északdéli<br />
elhelyezkedés, a topográfiai jellemzôk, a<br />
tengerektôl való távolság mind befolyásolják<br />
az értékeket. Emiatt a zónatérképen<br />
kialakulnak olyan szigetszerû foltok, amelyeket<br />
egy melegebb zóna vesz körül, vagy<br />
elôfordul, hogy a zóna a tengerparton<br />
keskeny sávba szûkül.<br />
Az USDA - térkép fô célja, hogy megmutassa,<br />
melyik zónába vagyunk és így láthassuk,<br />
hogy azon a területen milyen növényeket<br />
termeszthetünk, illetve például honnét és<br />
hová exportálhatunk, illetve importálhatunk<br />
növényeket a legkisebb veszéllyel.<br />
Lényegében az éghajlati zónák a növények<br />
fagytûrését jelzik, vagyis azt, hogy hol<br />
képesek életben maradni. A zónák<br />
kialakítása csak az átlagos minimum –<br />
hômérsékleten alapul, nem szolgáltat<br />
további információkat egy adott zóna<br />
hômérsékleti szélsôségeirôl és ingadozásairól.<br />
A zónatérképek csak az átlagos<br />
legalacsonyabb hômérsékleti értéket<br />
jelzik, ezért a zónán belül különbözô<br />
helyeken sokkal melegebb vagy hidegebb<br />
hômérsékletek is lehetnek, mint az<br />
átlagérték, de mégis növények hômérsékleti<br />
igényeihez támpontot ad.<br />
Magyarország az éves átlagos minimum –<br />
hômérsékletek alapján a 6-os USDA zónába<br />
/ -23°C – tól -18°C-ig / tartozik. A 6-os<br />
zóna sokféle tájat foglal magába, így a<br />
növényzet is nagyon változatos. A 6-os<br />
zónát átmeneti zónának tekinthetjük, emiatt<br />
a különbözô fagytûrésû fás növények<br />
közül többnek az életfeltételeit képes biztosítani,<br />
mint a legtöbb egyéb zóna.<br />
Minél többet tudunk arról, hogy növényeink<br />
milyen hômérsékleti és egyéb környezeti<br />
feltételeket viselnek el, annál kiválóbb<br />
növényeket tudunk elôállítani.<br />
USDA zones Europe<br />
Average Annual<br />
Minimum Temperature<br />
°C Zone °F<br />
-40 to -35 3 -40 to -30<br />
-35 to -29 4 -30 to -20<br />
-29 to -23 5 -20 to -10<br />
-23 to -18 6 -10 to 0<br />
-18 to -12 7 0 to 10<br />
-12 to -7 8 10 to 20<br />
-7 to -1 9 20 to 30<br />
-1 to 5 10 30 to 40<br />
15
45 év a magyar Dísznövénytermesztésben<br />
Történések a Dísznövény szakmában egy életpálya során…<br />
Egyesületi tagtársunk Retkes József 2006-ban<br />
töltötte be 70. életévét. A jubileum alkal mával<br />
az MTA Kertészeti Bizott sá gá nak Dísznövény<br />
Alkalmazása (2006. december 15-én) ünnepi<br />
szakmai tanácskozást szervezett „45 év a<br />
magyar dísznövénytermesztésben” címmel.<br />
Az alábbiakban dr. Schmidt Gábor albizottsági<br />
elnök indító elôadásából idézünk:<br />
Több, mint 45 évvel ezelôtt…<br />
1936. január 10. Lajosmizse Retkes József<br />
születésnapja<br />
A dísznövénytermesztés uradalmi<br />
kertészetekben és néhány nagyváros<br />
vonzáskörzetében<br />
mûködô<br />
magánkertészetben folyik. (Üzemméret:<br />
1000 m 2 növényház és/vagy 1-10 ha<br />
faiskola)<br />
1950-54: A gimnáziumi évek…<br />
Erre az idôszakra esik Retkes József elsô<br />
barátkozása a virágtermesztéssel a Gye nes<br />
Kertészetben, Kecskeméten ahol tanul má -<br />
nyait folytatja.<br />
A dísznövénytermesztés egészére részben<br />
kisüzemi magántermesztés jellemzô, fô -<br />
ként a nagyvárosok körül valamint a kom -<br />
mu nális üzemek megerôsödése (államosítások)<br />
Ez utóbbiak önellátók és az<br />
egész szakmai vertikumot átfogják: a virágok<br />
megtermelésétôl azok<br />
kereskedelméig és felhasználásáig. Üzemméret:1-3000<br />
m 2 üveg ház és 5-20 ha<br />
faiskola.<br />
1954-59. Kertészeti és Szôlészeti<br />
Fôiskola<br />
1959. február 20. A kertészmérnöki diploma<br />
megszerzése. A Dísznövény termesz tést<br />
is eléri a TSz-esítés elsô hulláma. Jellem -<br />
zôek a zöldhitelek és a „modernizálás”<br />
kezdete a Gyulai blokk korszakkal.<br />
Domokos János a Kertészeti Fôiskola Dísz -<br />
növénytermesztési és Dendrológiai Tan -<br />
szé kének professzora elindítja napjainkig<br />
ívelô programját a hazai flóra értékeinek<br />
fel tárásával és dísznövényként történô<br />
hasz nosításával.<br />
Ahonnan (a kerekített) 45 évet számoljuk…<br />
1959-1970: A gyümölcsözô tapasztalatszerzés<br />
korszaka<br />
Retkes József elôször Miskolcra kerül,<br />
ahol faiskolai gyakorlatot szerez. A<br />
következô évtôl Szombathelyre költözik,<br />
ahol az ERTI Kámoni Arborétumában<br />
középvezetô, Bánó Istvánnal közösen az<br />
erdészeti nemesítés, magtermô plantázsok,<br />
létesítésében fejt ki úttörô munkát,<br />
és az utódvizsgálati kísérleteket végzi.<br />
Ezalatt a magyar dísznövénytermesztésben<br />
(a 60-as évektôl) megindul a szocialista<br />
nagyüzemek létrehozása, ezen belül:<br />
új korszerû növényházak is épülnek<br />
(Sasad, Óbuda, Rozmaring, Szombathelyi<br />
Kertész TSz.).<br />
A nagyüzemek korszerûsítésével együtt a<br />
szellemi infrastruktúra háttérbázisát is<br />
fejlesztik. Ebben a korszakban az agrár felsôoktatási<br />
intézmények új létesítményeket,<br />
épületeket kaptak. Így a<br />
Kertészeti Fô is ko la is új épületeket (Képület,<br />
Központi Kollégium) kap, tangaz-<br />
16
dasága a jelenlegi K épület helyérôl<br />
Soroksárra Szigetcsépre költözik.<br />
1970-1995: A tapasztalatok hasznosítása a<br />
Szom bathelyi Kertész TSz-ben, Itt Retkes Jó -<br />
zsef elôször fôkertész, majd fômérnök. 1974:<br />
Mezôgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetés.<br />
1981: Magyar Tudományos Akadémia dí ja<br />
A magyar dísznövénytermesztésben<br />
kialakulnak európai mércével is nagyüzemnek<br />
számító cégek (részben zöldségtermesztési<br />
dotációval) és lendületesen<br />
fejlôdnek. A legnagyobb növényházi üzemek<br />
mérete 4-8 ha üvegházra, a faiskoláké<br />
(Debrecen, Pécs, Miskolc, Budapest,<br />
Szombathely) 30-60 ha beültetett felületre<br />
bôvül.<br />
Szombathelyen a Kertész Termelô szö vet -<br />
kezet üveg felülete (akkor korszerû házakkal)<br />
1976-ban 3,7 ha, majd 1980-ra 8 ha<br />
növekszik. Fôkultúrák a különleges<br />
cserepesek (teljes paletta!), vágott virágból<br />
a Cimbidium-kultúra. Úttörô jellegû a<br />
virágfuvarok megszervezése az országban<br />
(elsôként) és a merisztéma-szaporítás<br />
kiépítése (Retkes József mindkettôben<br />
vezetô szerepet játszik.)<br />
Országosan a növényházi termesztésben<br />
ekkor van a vágott szegfû korszak a (keleti<br />
exportra is); az összes fedett felület 160-ról<br />
kereken 260-ha-ra nô (fólia + üveg együtt),<br />
ebbôl a szegfû az 1980-as év végére több<br />
mint 60 ha-ral részesedik! Ekkorra érnek be<br />
a Sorbus, Tilia, egynyári virágok Domokos<br />
János által indított intenzív nemesítési programjainak<br />
elsô eredményei.<br />
Retkes József az 1970-es évektôl kezdi az<br />
elsô cserepes fajtáinak elôállítását, több<br />
mint 35 fajtát állított elô, tevékenységét<br />
1981-ben Fleischmann Rudolf-díjjal ismeri<br />
el a Földmûvelésügyi Minisztérium.<br />
Idôközben a magyar dísznövénytermesztésben<br />
kialakul a központi<br />
elosztóhálózat, (1975: a Flora coop megalakulása).<br />
1976-tól indul új gazdasági<br />
mechanizmus: a kiskereskedelem mind<br />
nagyobb hányada magánkézbe kerül és a<br />
termesztésben is nô a magán szektor<br />
aránya.<br />
Ennek kísérô jelenségei:<br />
– újabb kultúrák térhódítása,<br />
– „fél-maszek” üzemek létrejötte (bedolgozók,<br />
háztáji gazdaságok)<br />
– 1980-as évek végére fokozatos belsô<br />
privatizáció,<br />
– nem hivatalos nyitás a nyugat felé.<br />
1993: A Dísznövény Szövetség és<br />
Terméktanács élén<br />
A rendszerváltás után létrejön a Dísz nö -<br />
vény Szövetség és Terméktanács melynek<br />
elnökéül 1993-ban Retkes Józsefet<br />
választják. Ezen túlmenôen a Magyar<br />
Kertészeti Tanács alapító tagja és elnöke<br />
is.<br />
A hazai dísznövénytermesztést más vo -<br />
nat kozásban is érinti az 1989-1990-es<br />
rend szerváltás. A magyar fajták kilépnek<br />
a vi lág piacra, magánüzemek létrejötte és<br />
fô képp a kereskedelem átalakulása és<br />
1993-ban létrejön a Flora Hungaria<br />
virágcsarnok.<br />
Retkes József, mind a szövetségek, mind pedig a<br />
Virágcsarnok létrehozásánál jelen van, irányítja,<br />
segíti a hazai kertészeteknek kedvezô folyamatokat,<br />
1993/94-ben például a Szövetség eléri,<br />
17
hogy a magyar – termesztôket segítô 40%-os<br />
védôvám a vágott virág csoportban továbbra is<br />
megmarad és csak 10 év múlva, fokozatosan<br />
szû nik meg.<br />
1995-2004: A Flora Hungaria szakmai<br />
igazgatója<br />
Retkes József 10 éven át szaktanácsadója,<br />
majd irányítja az ország nagykereskedelmi<br />
központját. Közben a csarnok területe 0,5-<br />
ha-ról 1,5 ha-ra emelkedik, kamionrakodózsilipekkel<br />
bôvül, kezdeményezések vannak a<br />
profiltisztításra, számítógépes értékesítésre.<br />
Az idôszak egyik legfontosabb eseménye a<br />
virágimport liberalizációja: 1993-tól „de fac -<br />
to” (még importvámok), majd 2004-tôl: „de<br />
jure” is (EU-csatlakozás) Idôközben a<br />
szegfûkorszak leáldozik: megkezdôdik számos<br />
új kultúra, élükön a rózsa-gerbera és a<br />
liliom fel futása, technikai téren pedig a<br />
hidro kul tú rás termesztés elôtérbe kerülése.<br />
2004-2006: Aktív nyugdíjas évek…<br />
Második nyugdíjba vonulását követôen<br />
Retkes József magánnemesítôként és szakmai<br />
tanácsadóként, szakmapolitikai tanulmányokat<br />
készít, fajtáit menedzseli.<br />
Közben a termesztésben és a kereskedelemben<br />
gyökeres strukturális átalakulások mennek<br />
végbe: fokozódik az import-nyomás, átéljük a<br />
sokadik energiaválságot. Bíz ta tó jel hogy még<br />
mindig épülnek új növény házak.<br />
Összegzés a 70. születésnap évében<br />
Retkes József napjaink egyik utolsó polihisztora<br />
aki jártas mind a mérséklet égövi mind a trópusi<br />
növények ismeretében, rendszertanában és aki<br />
a faiskolai és a növényházi termesztés,<br />
kereskedelem valamint a dísznövények<br />
nemesítése terén egyaránt marad<strong>and</strong>ót alkotott.<br />
jubileumi köszöntôjén tartott válaszelôadásában<br />
érdekes szemelvényeket mutatott<br />
be erdészeti, díszfaiskolai és növényházi<br />
dísznövény fajtáiból fajtajelöltjeibôl, látványos<br />
példát szolgáltatva arra, miként hasznosul a<br />
botanika és genetika ismerete egy jószemû<br />
nemesítô munkája során, hogy válhat mindez<br />
hatékony eszközzé az új fajták<br />
menedzselésében, elterjesztésében, nemzetközi<br />
védelmében.<br />
Retkes Józsefnek 70 éve betöltése alkalmával<br />
jó erôt, egészséget és további sikerekben<br />
gazdag alkotó éveket kívánunk!<br />
dr. Schmidt Gábor<br />
Az újságban lehetôség van hirdetéseket megjelentetni.<br />
Bôvebb információ: 30/372-5328<br />
Faiskolai Értesítô 2007/1 (január).<br />
Kiadja a <strong>Nyugat</strong>-dunántúli <strong>Díszfaiskolások</strong> <strong>Egyesülete</strong><br />
9700 Szombathely, Béke tér 1.<br />
Elnök: Gurisatti Gábor<br />
Titkár, fôszerkesztô: Németh Gábor Tel.: 30/372-5328<br />
E-mail: fakertesz@fakertesz.hu<br />
Honlap: www.fakertesz.hu<br />
18
hogy a magyar – termesztôket segítô 40%-os<br />
védôvám a vágott virág csoportban továbbra is<br />
megmarad és csak 10 év múlva, fokozatosan<br />
szû nik meg.<br />
1995-2004: A Flora Hungaria szakmai<br />
igazgatója<br />
Retkes József 10 éven át szaktanácsadója,<br />
majd irányítja az ország nagykereskedelmi<br />
központját. Közben a csarnok területe 0,5-<br />
ha-ról 1,5 ha-ra emelkedik, kamionrakodózsilipekkel<br />
bôvül, kezdeményezések vannak a<br />
profiltisztításra, számítógépes értékesítésre.<br />
Az idôszak egyik legfontosabb eseménye a<br />
virágimport liberalizációja: 1993-tól „de fac -<br />
to” (még importvámok), majd 2004-tôl: „de<br />
jure” is (EU-csatlakozás) Idôközben a<br />
szegfûkorszak leáldozik: megkezdôdik számos<br />
új kultúra, élükön a rózsa-gerbera és a<br />
liliom fel futása, technikai téren pedig a<br />
hidro kul tú rás termesztés elôtérbe kerülése.<br />
2004-2006: Aktív nyugdíjas évek…<br />
Második nyugdíjba vonulását követôen<br />
Retkes József magánnemesítôként és szakmai<br />
tanácsadóként, szakmapolitikai tanulmányokat<br />
készít, fajtáit menedzseli.<br />
Közben a termesztésben és a kereskedelemben<br />
gyökeres strukturális átalakulások mennek<br />
végbe: fokozódik az import-nyomás, átéljük a<br />
sokadik energiaválságot. Bíz ta tó jel hogy még<br />
mindig épülnek új növény házak.<br />
Összegzés a 70. születésnap évében<br />
Retkes József napjaink egyik utolsó polihisztora<br />
aki jártas mind a mérséklet égövi mind a trópusi<br />
növények ismeretében, rendszertanában és aki<br />
a faiskolai és a növényházi termesztés,<br />
kereskedelem valamint a dísznövények<br />
nemesítése terén egyaránt marad<strong>and</strong>ót alkotott.<br />
jubileumi köszöntôjén tartott válaszelôadásában<br />
érdekes szemelvényeket mutatott<br />
be erdészeti, díszfaiskolai és növényházi<br />
dísznövény fajtáiból fajtajelöltjeibôl, látványos<br />
példát szolgáltatva arra, miként hasznosul a<br />
botanika és genetika ismerete egy jószemû<br />
nemesítô munkája során, hogy válhat mindez<br />
hatékony eszközzé az új fajták<br />
menedzselésében, elterjesztésében, nemzetközi<br />
védelmében.<br />
Retkes Józsefnek 70 éve betöltése alkalmával<br />
jó erôt, egészséget és további sikerekben<br />
gazdag alkotó éveket kívánunk!<br />
dr. Schmidt Gábor<br />
Az újságban lehetôség van hirdetéseket megjelentetni.<br />
Bôvebb információ: 30/372-5328<br />
Faiskolai Értesítô 2007/1 (január).<br />
Kiadja a <strong>Nyugat</strong>-dunántúli <strong>Díszfaiskolások</strong> <strong>Egyesülete</strong><br />
9700 Szombathely, Béke tér 1.<br />
Elnök: Gurisatti Gábor<br />
Titkár, fôszerkesztô: Németh Gábor Tel.: 30/372-5328<br />
E-mail: fakertesz@fakertesz.hu<br />
Honlap: www.fakertesz.hu<br />
18