Taraba István Művese Állomás - Szent János Kórház

A MI KÓRHÁZUNK
Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza
és Észak-budai Egyesített Kórházai
2010. december
• Röntgenek a kórházban
• Taraba István
Művese Állomás
• Megnyílt a Múzeum

Tartalomjegyzék
Karácsonyi köszöntő 3
Képalkotó diagnosztika
a gyógyítás szolgálatában 4
Szívgyógyász diplomata –
Dr. Matos Lajos 8
Taraba István Művese Állomás
a Margit Kórházban 10
Naptár 2011 12
Fiatal Diplomások Fóruma 14
A szorongás és a harag beteggé tesz –
Beszélgetés dr. Folyovich Andrással és
dr. Zsiga Katalinnal
a Neurológiai Osztály –
Stroke Centrumban 16
Nincs késő a változásra 17
Gyógyszeres mozsártól
a szétszedhető mini-műtőasztalig 18
Művész a gipszelőben –
Donát Lajos két élete 19
Ne azt add, amit kérek,
hanem amire gondolok! 20
Hírek, események 21
Ez a lapszám a
Pfizer (Magyarország) Kft.
támogatásával készült.
A Mi Kórházunk • a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai ingyenes lapja
Megjelenik 2000 példányban, szerkeszti a Szerkesztőbizottság
Felelős kiadó: Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes főigazgató
Szerkesztőbizottság: Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes, Dr. Badacsonyi Szabolcs, Lászlóné Dezső Kornélia, Dr. Demeter Pál, Dr. Katona József,
Dr. Balázs Magdolna, Bősze Izabella • Újságíró: Székely Ilona •
Címlapfotó: Bazánth Ivola • Képszerkesztő: Várkonyi Zoltán • Fotók: Bazánth Ivola, Szabadosi Béláné, Várkonyi Zoltán
Nyomdai előkészítés és kivitelezés: fotoGOLD Kft.
Felelős vezető: Borvető Béla
Kapcsolat: pr@janoskorhaz.hu • Budapest 1125 Diós árok 1–3.
ISSN 1587-1193

Képalkotó diagnosztika a gyógyítás
szolgálatában
Bemutatkoznak a Röntgen Osztályok
A gyógyításban alapvető
szerep jut a diagnosztikai
eljárásoknak. Ha betér valaki
egy rendelőbe, vagy behozzák a
kórházba, az orvos
megvizsgálja, a tünetek alapján
gondol valamilyen betegségre,
de azt bizonyítani is kell.
A vizsgálatot végző orvos
kopogtat, néz, hall és tapint, de
nem lát bele a szervezetbe.
Ahhoz, hogy a betegség gyanúja
beigazolódjon, vagy hogy a
doktor bizonyos feltevéseket
kizárjon, első lépésként
segítségül kell hívnia
a diagnosztikai eljárásokat,
legyen az labor, szövettan vagy
képi diagnosztika.
Ez alkalommal a radiológiai
diagnosztikai egységek vagy
más néven Röntgen Osztályok
munkáját mutatjuk be.
AJános Kórház olyan tekintélyes
méretű intézmény, melyben
nagyon sok szakma van
együtt és hatalmas területet, valamint
népességcsoportot lát el. Az is
nehezíti az ellátást, hogy a betegek
kiszámíthatatlan számban és időpontban
keresik fel a kórházat, hiszen
nem mindegy, hogy csúszik-e az
út, meleg vagy hideg front van –
mert akkor pl. sokkal több a baleset
–, vagy épp a többi budai kórházat
kell diagnosztikában kisegíteni valamilyen
probléma miatt.
„Rendkívül gyorsan és pontosan
kell dolgoznunk, gyakorlatilag mindenkor
elérhető módon – mondja
dr. Bakos Mária, a Röntgen Osztály
főorvosa. – A Diós árok mentén ha -
tal mas belgyógyászati egység működik
többféle típusú belgyógyászattal,
van egy manuális egység, melybe
beletartozik a nőgyógyászat, szülészet,
Meddőségi Centrum, nagyon
fontosak a sebészeti egységek: hasi
sebészet, érsebészet, aztán máshol
másik épületben látják el a betegeket
a gégészeti egységek, létezik külön
szemészet, fül-orr-gégészet és szájsebészet
és nem hagyhatjuk ki a traumatológákat
és a Neurológiai
Osztályt sem. Mivel Stroke Centrum
vagyunk, az azonnali képi diagnosztikának
nagyon nagy szerepe van a
betegellátásban, stroke riadó esetén
minden perc számít. A traumatogiai
ellátásnál külön ki kell emelni az ortopéd-traumatológiát
és a Trau -
matológiai és Kézsebészeti Osztályt,
ahol nemcsak sérült végtagot gyógyítanak,
de politraumatizált betegel -
látás és idegsebészet is folyik. Az intenzív
osztályokon is készítünk röntgenfelvételeket,
végzünk ultrahangvizsgálatot.
Utoljára hagytam a gyerekosztályt
és gyermeksebészetet,
melynek szintén óriási a betegforgalma.
A legkisebb 80 dekagrammos
koraszülött babáktól egészen a 120
kilós túlsúlyos serdülőkig rengeteg
gyerek érkezik hozzánk, akiknek pl.
belgyógyászati, gégészeti, neurológiai
vagy ép pen traumatológiai segítségre
van szükségük. A pavilonrendszer
miatt mi is „széttagoltan” végezzük
munkánkat: az Uro ló gián, Mam -
mog ráfián, Orto pé dián, Trauma toló -
gián, Szájsebészeten és természetesen
a Központi Radioló gián. Állandó
ügyeletet biztosítunk a Gyer mek -
osztá lyon, a CT-ben, a Trau mato -
lógián vagy Ortopédián és a Köz -
ponti Rön t gen ben.”
Több osztályon található hely ben
röntgenkészülék, bár ez nem túl gazdaságos.
Ahol nincs készülék, onnan
a Központi Röntgen Osztályra hozzák
át a betegeket, s ott végzik el rajtuk
a szükséges vizsgálatokat.
A 4 szeletes CT készülék fiatalnak
mondható, mindössze hároméves.
Ekkora betegforgalom mellett indokolt
lenne egy korszerűbb, nagyobb
szeletszámú CT beszerzése is. Bakos
főorvosnő elmondja: a berendezés
na gyon leterhelt, iszonyatos mun kát
végez. Novemberi mutatók szerint
ebben az évben eddig 12 ezer 300 beteget
vizsgáltak meg vele, s ez máris
meghaladja a tavalyi teljesítményt, s
ezrekkel több bármelyik másik fővárosi
kórház vizsgálati számánál.
Előnye: tapasztalatszerzés, a ritka
kórképek megismerése.
Sajnos a radiológiai diagnosztikus
egységek gépparkja általánosan
elavultnak mondható, hiszen a technika
óriási léptékben fejlődött az
utóbbi évek alatt, s ezen a területen
nem történt meg pl. a digitalizált
üzemmódra való áttérés. A hagyományos
röntgenkészülékek 20-30
évesek, vagy még régebbiek és az ultrahang
berendezések is korosabbak.
Egy új hagyományos röntgenberen-

dezés ma már drágának mondható,
hiszen vegyszert, filmet igényel, ráadásul
használatakor veszélyes
anyagokat kell kezelni.
A digitalizált képalkotás gyorsabb,
kevesebb megterhelést jelent a
betegnek, asszisztensnek, megkönnyíti
a lelet továbbítását, archiválá -
sát, hiszen a törvény 30 évre előírja a
felvételek megőrzését. Tele is van
vele pince, padlás, mondhatnánk
tréfásan, de a tárolás valóban gondot
jelent és a beázott épületek felújítá -
sát is nehezíti.
A radiológiai egységek munkájához
tartozik a hagyományos, általános
röntgendiagnosztika (pl. mellkas-,
csont-, koponyafelvételek), a
gyomor- és bélrendszeri diagnosztika,
emlődiagnosztika (mammográfia)
és az ultrahang, valamint a CT
diagnosztika.
„A szívultrahangot a kardiológu -
sok végzik nagy számban, a nőgyógyászok
pedig a terhességi ultrahangot,
de a többit, pl. ereket, lágy részeket,
hasat mi nézzük – folytatja
Bakos főorvosnő. – Nagyon sok
olyan betegség van, amelyek kiderítése
kifejezetten képalkotó diagnosztikához
kötött. Ide tartoznak a mellkasi,
hasi betegségek, szívbetegségek
nagy része, s nem csak a koronarográfiák,
hanem a szívizom- és billentyű-betegségek
is. Itt persze CT és
MR készülékre van szükség.
Kiemelném még a daganatos betegségeket,
melyek vezetik a halálozási
statisztikát. Arra pedig mindig figyelnie
kell a kezelőorvosnak, hogy
feleslegesen ne tegye ki a beteget sugárterhelésnek.
A klinikusnak mérlegelnie
kell, hogy milyen áron mit
nyer egy-egy vizsgálattal.”
A radiológia olyan szakma, amikor
a röntgenes orvos azt a vizsgálati
képet látja, amit a röntgenasszisztens
elkészít. Ezért nagyon fontos,
hogy az asszisztens szakképzett legyen,
jól kezelje a készüléket. Kór -
házunkban képzett csapat dolgozik,
de a fizetés szerénysége miatt kevesen
vannak főállásban. Mind a radio
lógusnak, mind az asszisztensnek
tudnia kell, hogy a klinikus mit kérdez,
mire kiváncsi a beteggel kapcsolatban,
hogy célzottan tudják elkészíteni,
majd értékelni a felvételt.
A célzott területen kívül a radiológus
minden más elváltozásra is felhívja
a figyelmet, ami betegségre
utalhat.
Dr. Bakos Mária szenvedélyes orvos,
évtizedeket töltött már a pályán,
mégsem tűnik fáradtnak. Len -
dülettel osztja a feladatokat, mondatai
határozottak. Az idő mindenkinek
kincs, betegek sora kígyózik az
ajtó előtt. Mária a Bajcsy Kórházban
volt hosszú ideig osztályvezető főorvos,
majd a Tétényi úti Kórházban
dolgozott. Öt éve vezeti a Szent
János Kórház Radiológiai Osztályát.
Képi memóriája legendás, igazságügyi
orvosszakértő, oxiológusi
szakvizsgával is rendelkezik.
A röntgenfelvételeken túl Bakos
doktornő a fakanalat is ügyesen forgatja.
Rendszeresen süt családtagjainak,
barátainak, hétvégére túrós
pogácsa és csokitorta készül
A mentőzésről sem tud leszokni,
egyetemista kora óta részt vesz a sürgősségi
betegellátásban.
Röngtensugár és ultrahang a Margitban
November végén a Szent
Margit Kórház radiológus főorvosát
kerestem fel. Meg -
lepő módon egy darabig csak a János
Kórházról beszélgettünk. Kiderült:
Sarolta előző munkahelye hosszú
ideig a János volt, 24 évet töltött a
Diós árok mentén, ebből tízet a
Röntgen Osztály osztályvezető főorvosaként.
„Szegeden végeztem az egye -
temet, kis kitérővel a János Kór ház -
ban kezdtem el dolgozni, kitanultam
a hagyományos röntgendiagnoszti -
kát, s letettem a szakvizsgát. Ennek
az intézménynek köszönhetem, hogy
elsők között tanulhattam meg az ultrahang
diagnosztikát is. A nyolcvanas
években sokkal több orvos jutott
egy-egy szűkebb területre, s hiába éltünk,
dolgoztunk szétszórva a pavilonokban,
mégis mindig szántunk rá
időt, hogy összejöjjünk a kollégákkal,
kilnikusokkal, reggel együtt kávéztunk,
beosztottuk a munkát és megbeszélhettük
a problémás eseteket.
Később, ahogy egyre nőtt a terhelés,
az orvosok száma pedig fogyatkozott,
változott a munkastílus, mindenki
sokkal leterheltebb lett. 91-ben telepítették
a János Kórházba az első CTt,
ekkor bízott meg a labor vezetésé -
vel az akkori osztályvezető, Balogh
főorvos. Sajnos MR készülék nem
volt, így ennek diagnosztikáját saját
ambícióból máshol sajátítottam el.”
Sági doktornő 2006-ban vállalta
el az akkor még önálló Szent Margit
Kórházban a Röntgen Osztály vezetését.
A kisebb intézményben a családias
légkör jobban lehetővé teszi a
kommunikációt, könnyebben elérhetőek
a munkatársak. Ez azért is
fontos, mert a radiológiai vizsgálatoknál
lényeges, hogy a felvétel készítése
ne rutinszerűen, hanem célzottan
történjen, mert a képet kiértékelő
szakembernek tudnia kell, mire
A Mi Kórházunk • 5

kíváncsi a klinikus, milyen diagnózisokat
kell elkülönítenie, így lehet
csak hatékony a diagnosztika.
A Margit Kórházban nincs CT és
MR készülék, csak hagyományos
röntgen, ultrahang diagnosztika és
mammográfia.
A radiológusoknak sok munkát
adnak a belgyógyászati osztályok, a
geriátria és a másik legforgalmasabb
egység: az onkológia.
„Sajnos nagyon sok beteget diagnosztizálunk
rosszindulatú daganattal.
Ki kell emelnem diagnosztikus
központunkat, amely kifejezetten
emlővizsgálatokkal foglalkozik –
folytatja Sági főorvosnő. – Kór há -
zunkban nagyon jó a patológiai hát -
tér, ezért a felismerésre kerülő daganatokon
rögtön elvégzik a biopsziás
aspirációt, melyet a patológia azonnal
feldolgoz, s ezután itt van helyben
az onkológus és a sebész, így emlőrák
esetén komplex kezelésben részesülhet
a beteg. Egyéb betegségeknél
sokszor van szükség további vizsgálatra,
CT-re, MR-re, mert az ultrahangon
sem látszik minden. A szülész-nőgyógyászok
maguk végzik az
ultrahangot, mi csak akkor, ha nem
nőgyógyászati oka van a panasznak
(pl. terhesség kapcsán epekő gyanúja
merül fel.). Az egyesítés után újdonságnak
számít, hogy a Svábhegyről a
Bécsi útra került a Fejlődés -
neurológia, így nekik is biztosítjuk a
diagnosztikai hátteret.”
Sarolta elmondja még, hogy a
gépparkot illetően természetesen jól
jönne a Margitban is egy CT, hiszen a
különböző képalkotók együtt adják
meg sokszor a diagnózist, és jobb
lenne, ha minden egy helyen lenne
egy kézben. A másik fontos lépést itt
is a digitalizálás jelentené. A digitali -
zált képek jobb felbontásúak, egy
gombnyomásra látható az eredmény,
s az archiválás sem okozna
gondot. A direkt digitális röntgen
nagyon drága, de létezik egy másik
megoldás: egy mobil direkt digitális
panelt lehetne szerelni a már meglévő
készülékhez, ez megfizethető és
költséghatékonyabbá tenné a diagnosztikus
eljárást.
Az ultrahang-készülékeknél is fiatalításra
volna szükség: az egyik
nyolc, a másik tizenhat éves. A mammográfia
területén is a digitális készülék
lenne az ideális.
A beszélgetés közben kopognak,
az asszisztens két nagyméretű röntgenfelvételt
mutat a doktornőnek.
Sarolta az ablak felé fordítja a fekete
filmet, bólogat, azt mondja, rendben
van. Daganatos beteg gerincén kerestek
áttétet, nem mindegy, hogy az
értő szem mit lát a képen.
„A hagyományos röntgenen elég
nehéz a degeneratív és a rákos daganatot
elkülöníteni – mondja Sági főorvosnő.
– Valószínű, itt is további
vizsgálatra lesz szükség. A radiológiában
nagyon fontos a tapasztalat.
Sok részletből kell meglátni, mi az
anatómiai képlet, mi a vetülés, műtermék,
s hol a betegség. Emlék -
szem, kezdő koromban egyszer
nagyon megijedtem. Egy fiatal nő
mellkas röntgenfelvételén egy furcsa
képletet láttam, azt hittem daganat
van a tüdejében. Aztán kiderült: gyönyörű
hosszú copfja volt, ennek vetülete
okozta a gyanús foltot.”
Sarolta büszke a Röntgen Osztály
összetartó kollektívájára, képzett
asszisztenseire, s külön köszöni
Hortobágyi Lászlóné vezető asszisztens
munkáját, aki régóta szívvel-lélekkel
dolgozik az osztályért. A főorvosnő
kórházon kívül legszívesebben
két unokájával foglalkozik, fiából
szintén orvos: tüdőgyógyász lett.
Sági doktornőt is vizsgálták már
saját munkaeszközeivel.
„Akkor értettem meg igazán, mit
élnek át a betegek, amikor szorongva
a gép elé állnak. A képalkotó diagnosztikai
eljárások azonban pótolhatatlanok,
hiszen általuk egyre részletesebben
beleláthatunk a szervezetbe,
s egyre pontosabban meg tudjuk
határozni nemcsak a betegséget, hanem
remélhetőleg a hatásos terápiát
is.”
Átvilágított gyerekek
ABudai Gyermekkórház területén
2007-ben megszűnt az aktív
fekvőbeteg ellátás, ennek
megfelelően az orvosok és szakdolgozók
létszáma csökkent, így a
Röntgen részlegen is a romló feltételek
mellett már feleannyian sem dolgoznak
a hűséges munkatársak,
mint a korábbi, aktív időszakban. A
Bólyai utcában a rehabilitációs betegellátáson
kívül az itt működő tizenhat
szakrendelő, a budai háziorvosi
rendelők, valamint különböző magánrendelések
évi 7-8000 beteg
vizsgálatában igénylik a részleg diagnosztikai
munkáját. A pulmonológiai,
allergológiai, diabetológiai, endokrinológiai,
nefrológiai és gasztroenterológiai
szakrendeléseken nagyon
sok kis páciens megfordul. Ezek a
területek gyakorta támaszkodnak a
6 • A Mi Kórházunk

öntgenes csapat vizsgálati eredményeire.
A Logodi utcából átkerült
Szemészeti Szakrendelő, valamint az
Epilepszia Centrum további intézeti
forgalmat generál.
„Korábban a várakozási idő mind
a hagyományos röntgenre, mind az
ultrahangra minimális volt, most a
sürgősségi esetektől eltekintve az
ultrahang vizsgálatra való várakozási
idő fokozatosan kitolódott – mondja
dr. Szécsényi-Nagy István, a
Rönt gen részleg főorvosa. –
Pillanatnyilag azt mondhatjuk, a tradicionális
röntgen készülékünk állapota
az országos átlaghoz hasonló, a
Siemens-Acuson ultrahang készülékünk
viszonylag korszerű, alig kétéves.
A digitalizálás viszont nem halasztható
sokáig, hiszen ezzel a technikával
film felhasználás nélkül, kisebb
sugárterheléssel, a kényszerű
ismétléseket elkerülve és egyúttal a
nagyon munkaigényes archivum
gondozását is kiváltva, részletgazdag
felvétel készíthető, amely egyben teleradiológiai
távlatot nyit.”
Gyermekellátásról lévén szó,
nem hagyható ki a kérdés, hogyan
viszonyulnak a kiskorúak a képalkotó
diagnosztikai vizsgálatokhoz, félnek-e
a gépektől
„Korosztályonként változó – válaszol
Szécsényi főorvos. – Az idegenekkel
való kommunikáció a gyermek
életkorának függvénye.
Általában az újszülöttekre – fiatal
csecsemőkre – jellemző, hogy már
pár nap, hét után nyitottá válnak a
külvilág iránt, s egy rossz hangulatból
a néhány hónapos csecsemő
is könnyedén kizökkenthető,
előbb-utóbb felhagy
a sírással, tiltakozással
és a vizsgálat elvégezhető.
Ugyanakkor a másfél, kétvagy
hároméves gyerekekkel
időnként nehezebben boldogulunk,
hiszen őket a „kisebbik
dackorszakukban” nem
mindig sikerül kellően megnyugtatni.
Szoronganak, félnek,
érzelmi kitöréseik vannak.
Ilyenkor a szülőkre vagyunk
utalva, akik próbálják
lecsendesíteni a gyermeket,
de bizony sokszor kudarcot
vallanak. Ilyen esetben az
asszisztensek bevetik a figyelemelterelés
technikáját,
de ez jelentősen megnyújthatja a
vizsgálati időt. Próbálunk bizalmukba
férkőzni, biztatjuk a kicsiket: fogják
meg a transducert, a kazettát,
érezzék, hogy a vizsgálat nem jár veszéllyel,
fájdalommal, s hogy majd
később mondják el az óvodában,
hogy a röntgentől, ultrahangtól nem
kell félniük. A vizsgálat után szinte
mindig teljes a feloldódás és a barátság”.
A hagyományos röntgentechnika
szerepe a korábbi évtizedekhez képest
az ultrahang és más leképező
technikák belépésével a gyermekel -
látás területén is jelentősen visszaszorult,
csak a tüdő és a csontrendszer
vizsgálatában őrizte meg leginkább
a jelentőségét. A Bólyai utcában
ezen kívül pl. a különböző disztrófiák,
a növekedés elmaradásának
megítélésében röntgen segítségével
figyelemmel kísérhető a csontnövekedés
-érés, a kéztőcsontok és aprócsöves
csontok alakulása. Fejlődési
zavarral járhat a különböző osteodysplasia,
gasztroenterológiai elváltozás:
felszívódási zavar, gyulladásos
bélbetegség vagy egy enzim hibás
működése, vagy annak hiánya a
májban vagy a bélben, a D vitamin
hiánya és számos endokrin betegség:
HGH-hiány, a pajzsmirigy hormon
veleszületett szintézis zavara. A belső
elválasztású mirigyek morfológiája,
mérete ultrahanggal hatékonyan
nyomon követhető. A reflux betegség
kiemelt gasztroenterológiai terület
már a gyerekeknél is, amelynek
kimutatásában szintén jól használható
az ultrahang, s nem annyira
kellemetlen, mint a szondás vizsgálat.
Ilyenkor folyadékkal feltöltött
gyomor mellett nézik a nyelőcsőgyomor
kapcsolatot.
A tüdőgyulladásnak is van olyan
fajtája, melyről az orvos csak röntgenfelvétel
birtokában bizonyosodhat
meg. Szécsényi főorvos csapata jó
kapcsolatot ápol a klinikai határterületek
művelőivel, az ortopédia, gasztroenterológia,
endokrinológia és nefrológia
témában közös tudományos
előadások, cikkek is születtek. A legtöbb
háziorvossal konzultatív kapcsolatban
állnak, hiszen számos kolléga
még a Budai Gyermekkórházban
szerezte meg a szakvizsgához szükséges
gyakorlatát.
Szécsényi-Nagy doktor 35 éve
dolgozik a Budai Kórházban, édes -
apja legendás belgyógyász és laboros
volt. Idősebb Szécsényi a harmincas
években Párizsban és Baselban különféle
klinikákon dolgozott, s a külföldön
megismert experimentális
metodikákat a hazai klinikákon
majd kórházakban honosította meg.
(Kiemelt szerepet játszott a korszerű
laboratóriumi háttér megteremtésében
pl. a jódmeghatározás, vagy a fehérjeszétválasztási,
szteroid és porfirin
technikák terén.)
Ifjabb Szécsényi-Nagyot az apa
kezdetben óvta az orvoslástól, de végül
nem bánta, hogy fia medikusnak
állt. A fiú nemcsak hivatásában, de
különösen kedvelt hobbijában is követte
apját. A zene szeretete, a fotográfia,
a fény és a papír mágiája

mindkettőjüket lenyűgözte. Szé -
csényi-Nagy István talán mégsem
véletlenül lett radiológus.
„Az egyetemen a belgyógyászat és
az endokrinológia érdekelt, diploma
után már tudtam, hogy gyerekgyógyász
vagy belgyógyász leszek – folytatja
Szécsényi főorvos. –
Gyakornokként a Péterfy Kórházban
kezdtem, ahol a belgyógyászaton
fekvő betegeimet lekísértem a röntgenvizsgálatra.
Az ottani főorvos
hozzájárult, hogy amit én is el tudok
végezni, kis segítséggel magam végezzem.
A második évben az
Idegsebészeti Tudományos Inté -
zetben speciális érfestést, PEG vizsgálatot
tanultam. 1976-ban gyermekgyógyászt
és röntgenest kerestek
a Budai Gyermekkórházba, mert ekkor
dr. Lauf László főorvos sugallatára,
dr.Péter Ferenc professzor sikeresen
bővítette a kórház diagnosztikai
hátterét és izotóplaboratóriumot
is létesített. Örömmel jöttem
mindezen területeket művelni, a
szakvizsgák megszerzését követően a
kollégák és a hely varázsa miatt szívesen
maradtam.”
Szécsényi-Nagy doktor is 1983-
tól négy évig egy líbiai kórházban
dolgozott egy nagy forgalmú szülészet
mellett működő csecsemő és
gyerekosztályon. Ott hazai viszonylatban
számos ritka kórképpel találkozott:
pl. rheumás carditis, diabeteses
foetopathia, meningitisben,
tbc-ben, maláriában, s különféle fertőzésekben
megbetegedett gyerekeket
gyógyított. Részt vett a patológiás
újszülött ellátásban és a szívműtéten
átesett gyerekek utókezelésében.
1992-ben rövid ösztöndíjjal a torontói
egyetem HfSC radiológiai osztályán
szerzett szakmai gyakorlatot.
Visszatérte óta radiológus főorvosként
nyújt segítséget a gyermekek
gyógyításában, a szülők bátran
rábízhatják csemetéiket.
Székely Ilona
Szívgyógyász diplomata
Ezüst érdemkereszt a kardiológusnak
Kórházunk kardiológiai szakrendelésének
orvosát, dr.
Matos Lajost, októberben
Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel
tüntették ki.
Dr. Matos Lajos orvoscsaládban
nőtt fel: édesanyja gyerekgyógyászként,
édesapja fogorvosként praktizált.
Mosolyogva mondja: a fogászati-szájsebészeti
rendelő volt a gyerekszobája.
Kisfiúként gyakran beszélgetett
a várakozó betegekkel, természetesnek
vette, hogy belőle is
gyógyító lesz.
A gimnáziumban sikeresen szerepelt
tanulmányi versenyeken, különösen
irodalomból jeleskedett.
Mivel országos első, illetve második
helyezettként mentesült az írásbeli
felvételi vizsga alól, a szóbeli megmérettetés
után könnyen bejutott az
orvosi egyetemre. Az ötvenes években
járunk, az ifjú Matos szorgalmas
medikusnak bizonyult. Diák -
körösként az Élettani Intézet professzora,
dr. Kovách Arisztid hívta
maga mellé, így korán bekapcsolódott
a tudományos munkába.
„Az egyetem elvégzéséig Kovách
professzor munkacsoportjában dolgoztam,
kutatási témája a vérzéses és
traumás sokk volt - meséli Matos
doktor. Ezen a területen a világ egyik
8 • A Mi Kórházunk
legnagyobb szakértőjének számított,
különleges élmény volt a kutatásban
neki segédkezni. A kísérletben részt
vevő kutyákat én készítettem elő
műtétre. A tapasztalatok alapján
több dolgozatot is írtam, a diákkörös
pályázaton először második, majd
első helyezett lettem.”
Az ötvenhatos forradalom idején
kórházban dolgozott a Tétényi úton.
Felvonuláson részt vett, fegyveres
harcban nem. Később a végzős medikust
mégis figyelmeztették: rajta
van az ötvenhatos listán, esélytelenül
pályázna bármilyen budapesti
állásra. Így került friss diplomával a
Győr megyei Csornára, ahol két évet
töltött a sebészeten. A kicsi, de nagy
forgalmú járási kórház kevés orvossal
rendelkezett, aki ügyelt, minden
osztályon ellátta a sürgős eseteket.
Dr. Matos így szerzett tapasztalatot
többek között a pszichiátria és szülészet
területén is, így egyáltalán nem
bánta a vidéki orvoslást. Később egy
betege segítségével kerülhetett
vissza a fővárosba: a hálás páciens
közbenjárt a megyei hatóságnál, állítsanak
ki papírt, hogy Matos doktor
elhagyhatja a régiót. Erre azért is
volt szükség, mert Budapesten
Gottsegen György professzor éppen
állatkísérletes gyakorlattal rendelkező
fiatal orvost keresett, s Kovách
Arisztid régi diákkörösét ajánlotta a
professzornak. Dr. Matos a csornai
kórház után az Országos Kar -
diológiai Intézetben folytatta pályá -
ját.
„Gottsegen professzor elve az
volt, hogy a szakosodás előtt mindenkinek
a kardiológiai belgyógyászatot
kell megtanulni, így engem is
a Belosztályra osztott gyakornoknak
– folytatja Matos doktor. – Időnként
átmentem a szívsebészetre, de végül
nem lettem szívsebész. A professzorral
és Török Eszter professzor
asszonnyal a fiatalkori magas vérnyomás
okait kutattuk, az intézetben
csodálatos emberekkel dolgozhattam.
Nagyon korán kezdtem gyógyszervizsgálatokkal
foglalkozni, 1968-
ban elnyertem egy egyéves klinikai
farmakológiai ösztöndíjat Man -
chesterbe. Az itt szerzett diplomát
Magyarországon is elfogadták, így
egy idő után én vezethettem a
Kardiológiai Intézetben a klinikai
farmakológiai részleget.”
Matos doktor egész fiatalon
résztvett nemzetközi kardiológiai
kongresszusokon, előadásokat tartott,
a leghíresebb szívgyógyászokkal
találkozott, hiszen maga Gottsegen
professzor is a világ tíz legjobb szívgyógyásza
közé tartozott. Nem -
zetközi kongresszusokat szervezett,

ápolta a nemzetközi kapcsolatokat.
A szocialista
Magyar ország egzotikumnak
számított a nyugati
tudósok számára, előszeretettel
látogattak hozzánk
és szívesen meghívták
az azonos témával foglalkozó
magyar szakembereket
is. Dr. Matos így
jutott el a hatvanas évektől
kezdve minden európai
és világkongresszusra
a kardiológia területén. A
Szív Világszövetség Klini -
kai Tanácsába először
tagnak ajánlották, majd
egy argentin kongresszuson
megválasztották alelnöknek.
A 21 tagú tanács
később elnöknek szavazta
dr. Matos Lajost.
„Ebben a tisztségemben a világszövetség
tevékenységét kellett megszervezni,
a tanácsnak nagy szerepe
volt a nemzetközi irányelvek kidolgozásában
és a továbbképzésben.
Ezen azt kell érteni, hogy a kardiológiát
a világnak olyan területeire is
igyekeztük elvinni, ahol ez gyakorlatilag
nem létezett. Többször voltam
például Kínában, Ma laj ziában, ahol
egy héten keresztül utaztunk, előadásokat
tartottunk. Több nemzetközi
gyógyszervizsgálatban is közreműködtem,
a Földnek szinte minden
szegletében megfordultam.”
Matos doktor egészen nyugdíjazásáig
az Országos Kardiológiai
Intézet orvosa volt. Innen ismerte
kórházunk kardiológus professzora,
Jánosi András is, akivel valamikor
kollégák voltak. Jánosi professzor
hívta Matos doktort a Szent János
Kórház kardiológiai osztályára, ahol
új, kardiológiai szakrendelést szerveztek.
„Most öten látjuk el a rendelést,
minden szakorvos vállal egy napot
a héten. Ez a szakrendelés óriási
terhet vesz le a kórházról, hiszen sok
konzílium ambulanter megoldható:
a betegnek nem kell emiatt befeküdni,
mindenkinek egyszerűbb, kényelmesebb
és olcsóbb.”
A klinikai farmakológust azonban
nemcsak a hatásos gyógyszerek, de a
szív- és érrendszeri betegségek megelőzése
is mindig érdekelte. Matos
doktor feleségével, dr. Lengyel
Margittal hosszú évek óta figyelemmel
kíséri az előadásokat és kutatásokat,
melyek pl. a népbetegségnek
számító érelmeszesedés megelőzéséről
szólnak. A helyes életmódot és
életvitelt többféle szempontból vizsgálták,
elemezték. Számos publikáció
mellett közös munkájuk eredménye
a „Szíves szakácskönyv”, melyet
hamar elkapkodtak, négy kiadást is
megért. Most készül az ötödik bővített
kiadás színes ételfotókkal, mely
remélhetőleg meghozza a házi -
asszonyok kedvét az egészséges főzéshez.
Az örökölt genetika mellett a táplálkozásnak
és az életmódnak van a
legnagyobb szerepe a szív- és érrendszeri
betegségek kialakulásában.
Matos doktor elmondja: a jelenlegi
felmérések szerint a japánoknak a leg
jobbak az életkilátásaik, azaz náluk
leghosszabb a várható élettartam.
Ők köztudottan sok halat esznek,
ezért nem ártana nekünk is hetente
két-három alkalommal halat fogyasztani.
„Egyébként minden, ami nem
méreg, bátran az asztalra tehető,
csak a megfelelő arányokat kell ki -
ala kítani az étrendünkben – tanácsolja
dr. Matos. – A táplálkozás mellett
néhány éve komolyabban foglalkozunk
a bor egészségre gyakorolt
hatásával. Hamarosan egy
olyan tudományos kongresszuson
veszünk részt, ahol borászok és orvosok
együtt fejtik ki a szőlő levének
gyógyító erejét. Érdekes, hogy
az alkohol már önmagában is emeli
a jó koleszterinszintet, persze mértékkel
iszogatva. És nemcsak a vörösbor,
de a fehérbor is jótékonyan
hat a szervezetre. A vörösbor köztudottan
legértékesebb anyaga a rezveratrol,
ami döntően a piros szőlő
héjában található. A másik érdekes
felfedezés a csokoládéval függ össze.
Az inkák ősi itala szintén gyógyító
hatású a szív- és érrendszeri
betegségekre, de csak jó minőségű
ún. fekete étcsokoládé formájában
cukor és adalékanyagok nélkül, növényi
édesítőszerrel. A borszakértők
eddig kifejezetten rosszallták az
édességet, különösen a csokoládét
borral fogyasztva. Most divatba jött.
Amerikában már kapható a különleges
vörösboros csokoládé, melynek
egy szelete annyi rezveratrolt
tartalmaz, mintha meginnánk ötven
pohár vörösbort.”
Szóba kerül még az olívaolaj, a
zöldség és gyümölcs, s persze a mozgás,
mely kiadós sétát is jelenthet a
ház körül, csak rendszeres legyen.
Matos doktor elegáns, csupa
energia, s nincs rajta súlyfelesleg
sem. Nagyszerű életet mondhat magáénak,
büszke lehet családjára, orvosi
pályájára.
Székely Ilona
A Mi Kórházunk • 9

Taraba István Művese Állomás
a Margit Kórházban
Névadó ünnepségre gyülekezett
a nefrológiai szakma 2010.
október 31-én a Szent Margit
Kórházban. A műveseállomás
felvette Dr. Taraba István nephro
lógus professzor nevét és lelepleztek
tiszteletére egy emléktáblát
is. Alábbiakban dr.
Pol ner Kálmán főorvos úr megemlékezését
közöljük rövidített
változatban.
Nagy megtiszteltetés számunkra,
hogy a műveseállomásunk
fennállásának 25. évfordulója
alkalmából rendezett ünnepségünkre
ilyen nagy számban fogadták
el meghívásunkat. Külön öröm,
hogy ezen évforduló alkalmából méltó
emléket állíthatunk műveseállomásunk
megalapítójának, a hazai
nephrologia egyik legkiemelkedőbb
képviselőjének, sokunk tanítómesterének,
dr. Taraba István professzornak.
Életrajzából kiemelem, hogy pedagógus
szülők gyermekeként átlagon
felüli műveltségre tett szert, több
nyelven beszélt, iskoláit mindvégig kitűnő
eredménnyel végezte. Orvosi
diplomáját 1960-ban kapta meg a
Semmelweis Orvostudományi Egye -
temen, ahol elméleti kutatóként az
Élettani Intézetben Bálint professzor
mellett dolgozott. Több alkalommal
volt tanulmányúton a világ legjobb
egyetemein, így egy évet Bostonban a
Harvardon, egy évet a Belfasti Egye -
temen, fél évet Berlinben a Humboldt
Egyetemen, 4 hónapot Svéd ország -
ban, Göteborg ban töltött. Tudomá -
özv. Taraba Istvánné férje emléktáblájánál
nyos tevékenységének középpontjában
az akut veseelégtelenség problémája
állt, amiből 34 éves korában
megírta a kandidátusi disszertációját.
1971-től érdeklődése a klinikai orvoslás
felé fordult és a SOTE II.
Belklinikán Petrányi professzor mellett
belgyógyászati szakvizsgát tett, és
az akkor még gyermekcipőben járó
művesekezelés problémájával kezdett
foglalkozni. Döntő szerepe volt a klinika
Dialízis Részlegének kialakításában,
aminek 1979-ben a vezetője lett.
Bár kiemelkedő hemodialízis tapasz -
talattal rendelkezett, és először végzett
Magyarországon hemofiltrációs
kezelést, érdeklődése egyre inkább a
peritoneális dialízisre irányult. A peri -
tonealis dialízis kezelést nemcsak annak
gazdasági előnyei miatt forszírozta,
hanem meggyőződése volt, hogy a
megfelelő dózisban végezett PD kezelés
azonos értékű kezelést jelent a HD
kezelésekkel. Balással végzett vizsgálatainak
eredményeit 1981-ben közölte
az Orvosi Hetilapban.
Taraba professzor élen járt az automata
PD készülékek hazai bevezetésében
is, hiszen munkatársaival kifejlesztette
a PDK-8 tipusú automata PD
készüléket, aminek használatával
nemcsak a nagy nővérmunkaerőt
igény lő IPD kezelések váltak egyszerűbbé,
de ez a betegek otthoni kezelésében
is új lehetőséget jelentett.
A betegekkel való kapcsolata kü -
lönleges volt, hiszen egyenrangú partnereknek
tekintette, és arra biztatta
őket, hogy vállalják fel önmaguk kezelését,
hiszen így a dialízis mellett is
képesek lesznek a korábbi tevékenységük
folytatására. Ezt ma nephrologiai
rehabilitációnak
hívjuk.
Ebben a folyamatban
kulcs -
szereplőnek
tar totta a jól
képzett dialízis
nővéreket,
akiknek a
mun káját
rendkívüli
mó don el -
ismerte, és így
nem meglepő, hogy ezek a nővérek
rajongásig szerették és tisztelték őt.
Gál György és Petrányi György
professzorokkal 1984-ben írta meg a
„Dialízis kezelés a beteg otthonában”
című tanulmányát, ahol az otthoni
első CAPD kezelésről, az automata
PD kezelésről és az első sikeres otthoni
hemodialízisről számolt be. Ezek
az ered mények korszakalkotóak voltak,
melyeket még ma sem tudunk a
mindennapi életben maradéktalanul
megvalósítani.
Szakmai tapasztalatait és rendkívüli
elméleti ismereteit felhasználva
hiánypótló könyveket írt. Így 1980-
ban ő írta a Peritoneális dialízisről
szóló fejezetet a Balogh–Pet rá nyi–
Rényi–Vámos által szerkesztett
Neph rologia című monográfiában,
1983-ban jelent meg a „Vese elég -
telenség és kezelése” című könyve,
majd szerkesztője volt az 1985-ben
megjelenő „Dialízis kezelés” című
könyvnek.
A kiemelkedő szakmai eredmények
mellett közéleti munkássága is
meghatározó volt. 1976-ban alapító
tagja volt a Magyar Nephrologiai
Társaságnak, aminek kezdetben a főtitkári,
majd 1986-tól az elnöki pozícióját
töltötte be.
Nem kis meglepetést jelentett a
hazai szakmában, amikor ez a rendkívül
sikeres, vezető pozícióban levő
szakember 1985-ben otthagyta az
egyetemet, és elfogadva Dr. Mar -
kovits György főigazgató meghívását,
elvállalta a Margit Kórházban akkor
épülő új Nephrologiai profilú belgyógyászati
osztály vezetését, amihez egy
12 gépes műveseállomást is építettek.
Talán kevesen tudják, hogy ennek a
műveseállomásnak a végleges kialakítása
Taraba professzor tervei szerint
történt, és az ő kívánságára svéd
Gambro művesegépekkel szerelték
fel. Így érthető, hogy abban az időben
Magyar országon ez volt a legmodernebb
nephrológiai osztály, mely osztály
rövidesen a hazai nephrologiai
betegellátás és oktatás központja lett.
Taraba professzor szervezte meg a hazai
nephrologiai szakorvosképzést, és
a nephrologiai szakápolóképzést is. A

jelenleg vezető pozícióban levő nephrologusok
többsége ebben a kórházban
készült fel és szerzett nephrologiai
szakvizsgát. Itt ülésezett a Magyar
Nephrologiai Tár saság, számos országos
továbbképző program is itt került
megrendezésre. Ezek közül a legsikeresebb,
melyen több neves külföldi
elő adó is részt vett, a Nephrologiai
Szemináriumok voltak.
Taraba professzor munkásságát
nemcsak hazai, de nagy nemzetközi
elismerés is övezte. Vezetőségi tagja
volt az Európai Dialízis és Transz -
plantációs Társaságnak, az Európai
Műszerv Társaságnak és számos
nemzetközi nephrologiai folyóirat
szerkesztőségének is. Taraba professzor
55. életévében fellépő súlyos
betegsége, majd rövid időn belül bekövetkező
halála meggátolta őt tudományszervezői
ambícióinak kiteljesedésében.
Másik nagy örökségünk a Margit
Kórház Nephrologiai Osztálya, ami
nagyon közel állt ahhoz, hogy professzor
úr álmaként az Orvos -
továbbképző Egyetem Nephro logiai
Tanszéke legyen. De ez már nem fért
bele az ő földi idejébe. Így maradtunk
egy közkórház átlagon felüli osztálya,
amely büszke a hagyományaira, és a
lehetőségeihez képest igyekszik megállni
a helyét a hazai nephrologia élmezőnyében.
Büszkén mondhatom,
hogy osztályunk 2001-ben megkapta
a legmagasabb szakmai minősítést
jelentő „Nephrologiai Cen trum” kinevezést.
Je lenleg több mint 400 000
lakos regionális nephrologiai szakel -
látása tartozik hozzánk. Az akut és
krónikus dialízis kezeléseket ma már
20 gépre bővített
műveseállomásunkon
heti
18 kezelési műszakban
végezzük.
1999-ben
létrehoztunk egy
Plazma ferezis
Rész leget, ahol
minden rászoruló
betegünk számára
biztosítani
tudjuk ezt a speciális
terápiás eljárást.
Az elmúlt
13 évben ultrahang
vezérléssel
közel 1000 vesebiopsziát
végeztünk,
melynek
szövettani feldolgozását
kórházunkban Kaszás
Ilona főorvosnő által vezetett kitűnő
nephropathológiai háttér biztosítja.
Nagy ta pasztalatot szereztünk az autoimmun
vesebetegségek kezelésében
is.
Műveseállomásunk különlegessége,
hogy az 1996-ban tíz évre megkötött
bérleti szerződést a Fresenius
céggel 2006-ban dr. Gusztonyi Ágnes
főigazgató felbontotta, és azóta a dialízis
újra kórházi irányítás alatt működik.
Ezzel ismét helyreállt a teljes egység
a nephrologiai osztály és a műveseállomás
között.
Taraba professzor a rendszerváltás
hajnalán riasztónak tartotta az egész -
ségügy privatizációs törekvéseiben a
műveseállomások vállalkozásként
való működtetését. Professzor úrnak
azonban már erre a küzdelemre sem
maradt elég ideje, így a dolgok úgy történtek,
ahogy történtek. Ennek eredményeként
ma már a művesekezelések
90%-át hazánkban külföldi vállalatok
nyújtják. Büszkék vagyunk arra,
hogy mi ezzel a sodrással szembe tudtunk
szállni, és elsőként vettük vissza
újra a saját hatáskörünkbe a műveseállomásunk
működtetését. Hogy ennek
milyen súlyos nehézségei voltak,
és vannak még ma is, azt nem részletezem.
Hiszen professzor úr egész életében
arra tanított bennünket, hogy
„A nehézségek arra valók, hogy legyőzzük
őket”. Példája bennünket is
kötelez. – Szerencsére nem vagyunk
egyedül. Hiszen Gusztonyi Ágnes fő -
igazgatónő után az összevont kórházak
főigazgatója dr. Pintérné dr.
Gönczi Ágnes is minden szükséges támogatást
megadott az osztályunk és a
műveseállomásunk zökkenőmentes
működtetéséhez. És így közösen lehetünk
büszkék arra, hogy alapítónk,
Taraba István professzor elveihez
hűek maradtunk. Ezt a hagyományőrzést
és tiszteletet szeretnénk kifejezni
azzal, hogy művese állomásunkat a
mai nappal Taraba István Művese Állomásnak
nevezzük el.
Megköszönve szíves figyelmüket,
felkérem dr. Rosivall László professzor
urat, a Semmelweis Egyetem
Kórélettani Intézet igazgatóját, a
Magyar Vese Alapítvány elnökét,
hogy Madarassy István ötvös szobrászművész
úrral együtt leplezzék le a
dr. Taraba István professzor tiszteletére
készített emléktáblát. A dombormű
a régi Margit Kórház épületéről
készült, melyen a felirat azt hirdeti,
hogy itt dolgozott 1985–1990 között
prof. dr. Taraba István a magyar
nephrologia kiemelkedő alakja. És
rajta van professzor úr gyakran emlegetett
mondása: „A nehézségek arra
valók, hogy legyőzzük őket.”
Dr. Polner Kálmán főorvos
A Mi Kórházunk • 11

2011
Fővárosi Önkormányza
és Észak-budai Eg
Január
H K Sz Cs P Sz V
52 1 2
1 3 4 5 6 7 8 9
2 10 11 12 13 14 15 16
3 17 18 19 20 21 22 23
4 24 25 26 27 28 29 30
5 31
Február
H K Sz Cs P Sz V
5 1 2 3 4 5 6
6 7 8 9 10 11 12 13
7 14 15 16 17 18 19 20
8 21 22 23 24 25 26 27
9 28
Május
H K Sz Cs P Sz V
17 1
18 2 3 4 5 6 7 8
19 9 10 11 12 13 14 15
20 16 17 18 19 20 21 22
21 23 24 25 26 27 28 29
22 30 31
Június
H K Sz Cs P Sz V
22 1 2 3 4 5
23 6 7 8 9 10 11 12
24 13 14 15 16 17 18 19
25 20 21 22 23 24 25 26
26 27 28 29 30
Szeptember
H K Sz Cs P Sz V
35 1 2 3 4
36 5 6 7 8 9 10 11
37 12 13 14 15 16 17 18
38 19 20 21 22 23 24 25
39 26 27 28 29 30
Október
H K Sz Cs P Sz V
39 1 2
40 3 4 5 6 7 8 9
41 10 11 12 13 14 15 16
42 17 18 19 20 21 22 23
43 24 25 26 27 28 29 30
44 31

t Szent János Kórháza
2011
yesített Kórházai
Március
H K Sz Cs P Sz V
9 1 2 3 4 5 6
10 7 8 9 10 11 12 13
11 14 15 16 17 18 19 20
12 21 22 23 24 25 26 27
13 28 29 30 31
Április
H K Sz Cs P Sz V
13 1 2 3
14 4 5 6 7 8 9 10
15 11 12 13 14 15 16 17
16 18 19 20 21 22 23 24
17 25 26 27 28 29 30
Július
H K Sz Cs P Sz V
26 1 2 3
27 4 5 6 7 8 9 10
28 11 12 13 14 15 16 17
29 18 19 20 21 22 23 24
30 25 26 27 28 29 30 31
Augusztus
H K Sz Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6 7
32 8 9 10 11 12 13 14
33 15 16 17 18 19 20 21
34 22 23 24 25 26 27 28
35 29 30 31
November
H K Sz Cs P Sz V
44 1 2 3 4 5 6
45 7 8 9 10 11 12 13
46 14 15 16 17 18 19 20
47 21 22 23 24 25 26 27
48 28 29 30
December
H K Sz Cs P Sz V
48 1 2 3 4
49 5 6 7 8 9 10 11
50 12 13 14 15 16 17 18
51 19 20 21 22 23 24 25
52 26 27 28 29 30 31

Fiatal Diplomások Fóruma
Már sokéves hagyományra
tekint vissza kórházunkban
a Fiatal Diplo mások
Fóruma, melyen idén 2010. november
25–26-án rekordszámú, összesen
32 előadás hangzott el. Ös szes -
ségében megállapíthatjuk, hogy sok
volt a ritka betegségek ismertetése,
ami részben az előadható érdekességgel,
részben a tapasztalati gyógyítás
rutinjának fiatal korból adódó
hiányával magyarázható. Több
elő adásban hangsúlyt kapott az osztá
lyok közötti kooperáció nélkülözhetetlensége,
a komplex ellátás következtében
történt gyógyulás,
amelyre kórházunk széles szakmastruktúrája
miatt kiváló lehetőség
nyílik.
A bíráló bizottságot prof. dr.
Jánosi András, dr. Madarasi Anna,
dr. Gombos Katalin, dr. Fazekas
Gábor, dr. Székely György (idegsebészet)
alkották.
Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően
idén egy bizottság előtt hangzott
el valamennyi munka, nem voltak
manuális és nem manuális előadások.
A magas színvonalat mutatja,
hogy végül a két napot külön-külön
értékelve hirdettek eredményt.
November 25-én az alábbi elő -
adások hangzottak el:
1. Bokányi Orsolya dr., Lestyán
János dr.: Súlyos arckoponya-sérült
intenzív osztályos ellátása (KAITO-
Szájsebészeti Osztály)
2. Soós Zsuzsa dr.:
Multiplex májtályog képében
jelentkező actinomycosis
esete: a kórismézés
nehézségei (II.
Belgyógyá szati
Osztály)
3. Halászlaki Csaba
dr.: Kazu isztika: Ver -
ner-Morrison Szind -
róma (VIPOMA) (IV.
Belgyógyászati Osz tály
Margit)
4. Lestyán János
dr.: Retro bul báris haematoma
(F-O-G és
Száj sebészeti Osztály)
5. Majoros Angéla
dr, Kiss Magdolna.:
Artéria cerebri media malignus infarctusán
átesett fiatal férfibeteg
komplex ellátásának kérdései. Az aktív
és rehabilitációs kezelés egysége
(Neurológiai Osztály – Moz -
gásszervi Rehabilitációs Osz tály)
6. Kántor Zita dr, Surman
Adrien dr, Nagy Andrea dr,: Útvesztők
az STEMI diagnózisában három
eset tanulságai alapján. (Ka r -
diológiai Osztály János Kórház.
Kardiológiai Osztály Margit Kór -
ház)
7. Virágh Zsófia dr., Soós Zsu -
zsanna dr.: Haemothorax-szal és
ma gas D-dimerrel járó időskori aorta
disszekció esete (II. Belosztály)
8. Bollobás Máté dr.: Hystero -
scopos adhaesiolysis szerepe az
Asher man színdróma
okozta meddőség kezelésében
(Szülészeti-Nő gyó -
gyászati Osztály)
9. Majtényi Petra dr.:
Humán vs. analóg inzulinokat
használó intenzív inzulinkezelés
2-es típusú
cukorbetegekben (II.
Belosztály)
10. Nádaskay Fru zsi -
na dr.: Az Eagle-syndroma
– esetbemutatás (F-O-
G, Szájsebészeti Osztály)
11. Kocsi Zsuzsanna
dr.: Transzfúzió kapcsán
kialakult ARDS esete osz-
14 • A Mi Kórházunk

tályunkon (Központi Inten zív
Osztály)
12. Fenyves Tamás.: Az
„Együtt-program” komplex
pszichiátriai ellátórendszere
anya–gyermek egység megőrzésével
(Pszi chiátriai Osztály)
13. Gadó Judit dr.: Újszülöttkori
hólyagos bőrelváltozás
– esetismertetés (Gyer-
mek osztály)
14. Merán Zoltán dr.:
Kisérvasculitisek differenciáldiagnosztikájának
bemutatása
egy neuropathiás beteg
esete kapcsán (Nefrológia
Margit Kórház)
15. Várnai Dániel dr., Szigeti
Szabolcs dr.: Trache ostoma az intenzív
osztályon (KAITO)
16. Körmendy Réka dr.: Almafa
alatt általában alma van, de nem
mindig: az endocarditis prognózisának
meghatározója a korai diagnózis
(Kardiológiai Osztály Margit Kór -
ház)
November 26-án elhangzott előadások
:
1. Molnár Rita dr.: A gazdasági
válság hatása a pszichiátriai osztá -
lyon 2008–2009 között kezelt páciensek
körében. (Pszichiátriai Osz -
tály)
2. Varga Tímea dr.: A

A szorongás és a harag
beteggé tesz
Beszélgetés Dr. Folyovich Andrással és Dr. Zsiga Katalinnal
a Neurológiai Osztály – Stroke Centrumban
16 • A Mi Kórházunk
Atesti betegségek és a lelki állapot
közti összefüggés régóta
foglalkoztatja az orvosokat, kutatókat
és a mindennapi embert egyaránt.
Ezen a területen azonban az
ok-okozati kapcsolatot feltárni nagyon
nehéz. Az utóbbi évek kutatásai
alapján közelebb kerülünk a kérdés
megértéséhez.
Népi megfigyelés: az öröm és a bánat
egyaránt okoz testi tüneteket. Ha
valaki jó, vagy rossz hírt kap, akkor
arca elpirul vagy elsápad, szívdobogást
érez, esetleg elájul.
Pulzus- és vérnyomásváltozás
következik be,
tehát érzelmi reakciók
váltanak ki egyértelmű
testi tüneteket anélkül,
hogy bárki az illetőhöz
egy ujjal is hozzányúlna.
Az utóbbi évek új tudományága
többek között
ezeknek a jelenségeknek
az élettani alapját is vizsgálja,
vagyis azokat a jelenségeket
is, amikor heves
érzelmi igénybevétel
mellett hirtelen, látszólag
megmagyarázhatatlan
szívhalál következik
be. Ilyen tragédia lehetett,
amikor a mátrai patakáradat az
édesanya szeme láttára sodorta el fiát
az autójában ülve, úgy, hogy mind -
össze pár méter választotta el őket
egymástól. Az asszony néhány órával
később szívinfarktust kapott és a kórházban
meghalt. Ezeket a haláleseteket
azért is nehéz bizonyítékokkal alátámasztani,
mert az érzelmi felindultság
olyan szívritmuszavarokat tud
okozni, melyek még a boncasztalon
sem mutathatók ki utólag. „A választ
az idegrendszer anatómiájában, az
agyi strukúrában kell keresnünk –
mondja dr. Folyovich András neurológus,
osztályvezető főorvos. – Az ún.
limbikus rendszer (az agy azon része,
amely az érzelmek feldolgozásáért felel,
szabályozza a pulzust, keringést), s
az ezzel nagyon szorosan együttműködő,
egymásba ágyazottan elhelyezkedő
halántéklebeny, jelenti azt a
struktúrát, mely anatómiai alapul
szolgál ezekre a történésekre. A
Neurológiai Osztály – Stroke Cen t -
rum 2006-ban tudományos anyagot
állított össze az Országos Mentő -
szolgálat akkori főigazgatójával, dr.
Göbl Gáborral együtt, melynek eredménye
meg is jelent magyar orvosi
szaklapban.”
A lélekbeni változásoknak és
azoknak testi betegségekkel való kölcsönhatásának
másik területe a depresszió
kapcsolata a szívbetegséggel,
valamint az agyi érbetegséggel (stroke).
A depresszió jelentős részben
közös biokémiai gyökereket mutat a
stroke-kal: a szeretoninnak nevezett
anyag a hangulatzavar létrejöttében
ugyanúgy szerepet játszik, mint az
agyi infarktushoz vezető trombóziskészségben.
A depresszió rizikófaktora
a stroke-nak és a szívinfarktusnak
egyaránt, ezek a betegek sokkal
nehezebben gyógyulnak és rehabilitálhatók,
mint az ép pszichéjűek. A
Neurológia Osztály - Stroke Centrum
egyik kutatási területe az ún. posztstroke
depresszió, amikor a stroke
utáni állapot okoz depressziót.
Tudjuk, hogyha maradványtünetekkel
gyógyul az agyi érkatasztrófa, s a
beteg hátralévő életén keresztül bé -
nán, rossz egyensúllyal kénytelen
élni, az lehangolttá teszi. A posztstroke
depresszió fogalma azonban
nem ezt jelenti, hanem azt, hogy az
ilyen beteg túl azon depressziós, mint
amennyi az életmódbeli korlátokból
következne. Ugyanazon agyterület
ugyanolyan károsodásánál azok a betegek,
akik ezt egy trauma, baleset révén
szenvedik el, kimutatottan kevésbé
depressziósak, mintha ennek az
agyi elváltozásnak okozója agyi érbetegség:
a stroke.
„Meg kell említenünk
vizsgálódásaink
egy újabb területét,
mely részben a
szorongással, részben
a haraggal és az
agresszivitással foglalkozik
vizsgálva a
kapcsolatot a strokekal
– folytatja a főorvos.
– Új ez a kutatási
terület. Ún. „D típusú
személyiség”-
ként írják le azokat
az embereket, akikre
speciális magatartásforma
a legjellemzőbb,
s mint ilyenek,
magas rizikófaktorral rendelkeznek a
különböző szívérrendszeri betegségekre.
A D típusú személyiségről elmondható,
hogy hajlamos a szorongásra,
a negatív benyomások fokozottan
uralják a különféle helyzetekben
és kevéssé, vagy egyáltalán nem képes
ezeket a negatív élményeket más emberekkel
megosztani. Általában makacs
és tartós lehangoltságtól szenvednek,
krónikus hangulati nyomottságról,
krónikus fáradtságról és kimerültségről
panaszkodnak. Agyi érbetegségeknél
a D típusú személyiséget
alig vizsgálták a szakemberek.
Kórházunk Neuro lógiai Osztálya ezzel
a területtel is kiemelten foglalkozik. A
Semmelweis Egyetem Maga tartás -
tudományi Intézetével, illetve a
Gyógy szerhatástani Intézettel kö -

zösen, dr. Purebl György tanár úrral
és dr. Tekes Kornélia professzor
asszonnyal együttműködve vizsgálják
az egyes személyiségtípusok és ún. új
biogén aminok szerepét heveny agyi
érkatasztrófában, melyek többek kö -
zött a szorongásért tehetők felelőssé.
Ezek a kutatások a megbízható orvosi
háttér mellett igénylik a tudományos
kutatás iránt érdeklődő pszichológusok
munkáját is, így ők meghatározó
részesei a tudományos munka sikerének”.
Amennyire gyakran vizsgált a
rossz hangulat, de még a düh kapcsolata
is az érbetegségekkel, annyira
kevés adat áll rendelkezésre a boldogság
és a szívbetegségek kapcsolatára.
Visszatérően mindössze egy
közleményt idéznek, mely szerint
22%-kal volt alacsonyabb a szívbetegség
aránya a magukat boldognak
érzők között. Érdemes megállni egy
szóra annál, hogy akár jobb, akár
rosszabb hangulatú személyeket
vizsgáltak mindig kizárólag szívbetegségekkel
kapcsolatban tették. Ez
látszólag ellentmondásos, hiszen a
hangulat „lakhelye” az agy, így kézenfekvő
lenne az összefüggés vizsgálata
az agyi érbetegségekkel, a
stroke-kal. Ez még sincs így. A már
említett poszt-stroke depressziót
leszámítva ilyen vizsgálat alig fellelhető.
Ennek több oka is van. Az agyi
érbetegségek számtalan más ún. magas,
humán – emberi funkciót károsítanak.
Az agyi érbetegségek a
pszichés tünetek jóval szélesebb körét
idézhetik elő, mint önmagában a
hangulati élet zavarát. Ekkor pedig
nehéz megtalálni az utóbbi elváltozását,
mint tűt a szénakazalban.
Emellett a stroke gyakori tünete a
beszédkifejezés – és értés zavara,
márpedig ez fontos működés a hangulatzavar
biztos megítélésében.
Kérdés, hogy a modern kor megpróbáltatásai
lehetővé teszik-e a feszültségtől,
indulattól, szorongástól
mentes mindennapjainkat – veti fel
Folyovich főorvos. Az őszinte válasz
megítélése szerint egyértelmű: nem.
De ne feledjük: az iskolában sem az a
jó tanár, aki a hibázó diákot nem számoltatja
el. A megoldást egykori ta -
nára és tanítómestere, Csanda professzor
úr adta meg, szerinte, a büntetést,
dühöt, haragot sohase vidd át
másnapra, mindig gyakorold a megbocsátást.
Éjszaka mindig megbocsátó
csókkal válj el gyermekedtől, házastársadtól,
szeretteidtől. Ez a kulcsa
az igazságnak és a megbékélésnek.
Soha ennyire aktuális üzenete nem
volt a neuropsychiátriának, pszichológiának.
Az azért elmondható, hogy a szélsőséges
hangulati kilengések, legyenek
akár jó vagy rossz irányúak, a
szervezetet, a testi működéseket jelentősen
igénybe veszik. A kiegyensúlyozott
és kedvező hangulati környezet
biztosan csökkenti a testi és
lelki betegségek kockázatát. Kérdés,
hogy napjainkban mekkora esély van
ennek elérésére akár a munkahelyen,
akár a magánéletben. Mindenesetre
ennek megvalósítására törekednünk
kell, és így válik a boldogság nem csak
lelki adománnyá, de az igen drága
egészségügyi ellátás költségkímélő
eszközévé.
A Neurológiai Osztály – Stroke
Centrum kutatatásai tehát látszólag
a misztikum miatt érdekesek, de az
igaz ság az, hogy az orvos, pszichológus
és pszichiáter együttműködé -
sével ezeken a vizsgálódásokon keresztül
valóban újat tudunk felmutatni
és remélhetőleg az elért eredmények
közvetlenül a betegek számára
is hasznosíthatók lesznek.
Nincs késő a változásra
Az O rszágház Felsőházi termében,
a Magyar Diabetes Tár sa -
ság szervezésében került megrendezésre
november 11-én a Chang -
ing Diabetes Parlamenti fórum a cukorbetegekért
című konferencia. Az
esemény fővédnökei prof. dr. Rét -
helyi Miklós miniszter és a budapesti
Dán Királyi Nagykövetség, díszvendégei
dr. Schmittné Makray Katalin
és Őfelsége Benedikte dán hercegnő
voltak. Az ülésen elnökölt dr. Winkler
Gábor professzor úr a II. Belgyó -
gyászati osztály vezetője, a Magyar
Diabetes Társaság elnöke, valamint
részt vett kórházunk több szakorvosa.
Az eseményen vezető szakembe -
rek beszéltek a magyarországi megoldandó
feladatokról, a gyermekkori
cukorbetegség terjedéséről, a megelőzés
lehetőségeiről. Emellett ismertették
a Nemzeti Diabetes Prog ramot,
amelyben alapvető változásokat javasoltak
a következő négy területen:
Nagyfokú kockázattal rendelkező
egyének felismerése, körükben a cukorbetegség
és a szív- és érrendszeri
kockázat csökkentésének elérése;
– a cukorbetegség és kockázati
tényezőinek tudatosítása a lakosság
körében;
– korai, megfelelő terápia biztosítása,
az önellenőrzés és az önmenedzselés
feltételeinek biztosítása,
edukációja és népszerűsítése a szűrés
során diabéteszesnek bizonyult
betegek számára;
– a cukorbeteg-gondozás szakmai
és szervezeti színvonalának erősítése.
A tanácskozáson elhangzott,
hogy a diabetes népegészségügyi je -
lentőségű kórkép: a lakosság 7,6%-a
cukorbeteg és ugyanennyire tehető
azok száma, akik cukorbetegek, de
nem tudnak állapotukról. Ez azt je -
lenti, hogy országunkban legalább
1,5 millió cukorbeteg él.
A jelenlévők egyetértettek abban,
hogy mindkét típusú diabétesznél
kulcsfontosságú a cukorbetegség
idejében történő felismerése, a betegség
terjedésének megállítására
pedig széles körben végzett, államilag
finanszírozott szűrővizsgálatok
szükségesek. Az időben megkezdett
terápiával számos szövődmény megelőzhető,
vagy késleltethető, jobb
életminőséget adva a betegeknek.
A Mi Kórházunk • 17

Gyógyszeres mozsártól
a szétszedhető mini-műtőasztalig
Múzeum a Kórházban
Október 21-én került sor a
Szent János Kórház orvoslástörténeti
gyűjteményének átadására.
Az intézmény idén ünnepli
300. születésnapját, hiszen az elődnek
tekintett 1710-ben alapított
Széna téri kórházból az orvosi gárda
átköltözött az 1898-ban megnyílt új
épületekbe.
Múzeum kialakítására egyszer
már történt kísérlet 1996-ban, amikor
az „új” kórház alapkőletételének
100. évfordulóját ünnepelték. Az akkori
ápolástörténeti tárlat, melyen
egy 1943-as betegápoló oklevél, "injectio"
tároló az 1880-as évekből,
ampullák, fecskendők mel lett a magyarországi
ápolórendek öltözetét
bemu tató 23 bábu is helyet kapott,
azonban nem maradhatott hosszútávon
a kórházi kápolna
egyik folyosóján,
mivel
nem voltak ideálisak
a körülmények.
Dr. Katona
József főorvos –
aki 1973 óta dolgozik
a kórházban
– vet te vállára
a nemes feladatot,
hogy új
helyet keressen a
tárlatnak, és saját,
több évtizedes
gyűjtőmunkájának
kis csodáival
is gyarapítsa. Így került be sok különleges
orvosi műszer - régi sterilizátorok,
fogók, sztetoszkópok, fecskendők,
gyógyszerek, gyógyszeres
dobozok, vagy a főorvos úr nagypapájának
mai napig működő lázmérője
a 20-as évekből a kiállításba.
Egy igazi kuriózumot is megvizsgálhattak
az érdeklődők a 20-as épület
első emeletén kialakított múzeumszobában,
a két világháború közti
időszakból származó kicsinyített
szétszedhető műtőasztalt. Ezzel mutatták
be a cégek, milyen terméket
szeretnének eladni. Dr. Pintérné dr.
Gönczi Ágnes főigazgató asszony,
akinek a támogatásával alakult az új
helyszín, megköszönte a főorvos úr
kitartó munkáját, és további segítséget
ígért a bővítéshez.
A kór há zi be teg ápo lás hoz 1948-
ig szervesen hoz zá tar toztak a se gítő
rendek. A Szent Já nos Kór házban a
Szt. Vince apácarend tagjai dolgoztak.
Egyikük, a 92 éves Visy Klára
vincés nővér még ma is jó egészségnek
örvend, és részt vett a megnyitón.
Mesélt a munkájukról, amit novíciusként
végzett 1940 nyarán, az
emberi légkörről, amit az orvosok és
a nővérek között tapasztalt. Rendük
37 kórházban teljesített szolgálatot,
de ahogy sajnálattal mondta, mára
már akadozik az utánpótlás, ami a
több évtizedes üldöztetés következménye
is. Nagy örömünkre szolgált,
hogy a munkatársak közül is sokan
megtisztelték a megnyitót, és nem
csak az idősebb korosztály tagjai
közül. Lesz, aki továbbvigye a kórház
szellemiségét.
Munkatársakat és „külsős” érdeklődőket
is szívesen fogad a múzeum.
A látogatásához előzetes időpont-egyeztetés
szükséges: 458-
4500/4394, vagy 4864-es mellék,
vagy pr@janoskorhaz.hu.

Művész a gipszelőben
Donát Lajos két élete
AGyermeksebészeten törött
karú kislány ül az ágyon, copf -
járól vállára lóg a masni. A
műtőssegéd nagy gondossággal készíti
a gipszet, ujjai közt formálódik
a fehér anyag. Ki gondolná, hogy a
rutinos gipszelő kórházon kívül akvarelleket
fest, szobrot mintáz, s művészként
tucatnyi kiállítást mondhat
magáénak. Donát Lajos több mint tizenhét
éve kötözi a sérült gyerekeket,
részt vesz ügyeletben, segédkezik
ambulancián. Valamikor azt hitte:
ideiglenes állomás lesz életében a
János Kórház. A rendszerváltás után
művészi ambíciókkal lépte át a magyar
román határt, a sepsiszentgyörgyi
erdőkből a pesti utcákra, galériákba
tévedt.
„Gyerekkorom óta festek, rajzo -
lok, mindig közeli kapcsolatban éltem
a természettel – meséli Donát
Lajos. – Erdélyben sokszor ültem tűz
körül a pásztorokkal, hallgattam a
hegyek legendáit: varázslat volt. A
szüleim nem örültek, hogy képzőművésznek
készültem, de ez sem tántorított
el céljaimtól. Kolozs váron elvégeztem
a kirakatrendező, dekoratőr
iskolát és nagy reményekkel érkeztem
Budapestre a kilencvenes évek
elején. Kerestem az utam, a fejlődés
lehetőségét, s hamarosan barátokra,
művésztársakra leltem a pesti fiata -
lok közt. A Képző művé szeti Főisko -
lára jártam anatómia órákra, este pedig
a „Tilos az Ában”, az Egyetemi
Színpadon vagy a Fiatal Művészek
Klubjában beszélgettünk.”
Az erdélyi fiú elő ször a Báb -
színháznál próbált elhelyezkedni
díszlet- és jelmeztervezőként,
majd az
Operaházhoz került a
festőterembe. Itt három
évig bírta az óriás
oszlopok, hátterek
festését, aztán be kellett
látnia: a hatalmas
dekorációk szakszerű
mázolása nem viszi
előbbre a művészi pályán.
Jövedelmét portrézással
egészítette ki,
a Városligetben rajzolt
élethű arcképeket
gyerekekről, túristákról.
A bohém pénzkeresetnek köszönhette,
hogy kedve szerint be -
utazhatta Európát. Az antik művészetet
Görögországban, Itáliában
tanulmányozta, de hosszabb időt
töltött Párizsban és London ban is. A
krétai cserépedényeket soha nem
felejti, rajzolt a Ná polyiöbölben
és az Eiffel-torony
lábánál. Aztán
egyszer nem tért vissza
szabadságáról az Ope -
ra házba. Másik biztos
állást keresett, ahol
hasznát vehetik kézügyes
ségének. Meg -
érzésből kopogtatott a
János Kórház ajtaján.
Lászlóné Dezső Nelli
megbízható munkaerőnek
ítélte a betévedt
festőt, műtőssegédből
pedig amúgy is üresedés volt. Így került
Donát Lajos 1993-ban a
Gyereksebészetre, ahol azóta is fáradhatatlanul
gipszel.
2003 után készült első önálló kiállítására.
A Magyarok Házában fafaragásokat
mutatott be, aztán a pomázi
Teleki-Wattay kastélyban akvarelleket,
Szentendrén, az
ArtUnio Galériában újszerű,
útkereső művészeti alkotá -
sokat. Mun káin a székely népballadák,
fejfák, népművészeti
motívumok éppúgy éreztetik
hatásukat, mint az erdélyi havasok
és a női formák, legyen
szó termékenységről, anyaságról,
vagy testi szerelemől.
„Egy szobrász bibliája maga a
test, az anatómia, de egyébként is elmondhatom,
hogy műveim legfőbb
ihlető forrása a nő, és nem csak, ha
aktot mintázok, hanem akkor is, ha
tájképet festek. Aba-Novákék,
Zsögödi Nagy Imre művészete,
Szőnyi festészete és a nagybányaiak
állnak hozzám a legközelebb. Van -
nak megrendelőim, a kórházi munka
után akvarelleket, olajat festek,
szobrászkodom, vagy fafaragásokat
készítek. Keveset alszom. A Ferenczy
Vizuális Műhelyben is képzem magam:
modell után rajzolok. Egyre
nehezebb megfelelni az elvárásoknak
mind az egészségügyben, mind
az alkotómunkában, mégis mindkettő
fontos. Életem része az osztályos
munka is, ahol az orvos munkáját
segítem. Egyszer felkértek, hogy
anatómia tankönyvbe illusztrációkat
készítsek, testrészeket rajzoltam aprólékos
pontossággal, érdekes feladat
volt.”
Donát Lajos legújabb kiállítása
decembertől látható a Vármegye
Galériában, ahol többekkel együtt
fafaragásokat mutat be az érdeklődő
közönségnek.
Székely Ilona

Ne azt add, amit kérek,
hanem amire gondolok!
Néhány mondatban szeretnénk
Nektek elmondani, hogy milyen
ta pasztalatokkal gazdagodtunk
a Műtősnői Kongresszuson,
ami november 25–27. között volt
Hajdú szoboszlón.
Érdekes előadásokat hallgattunk
meg, legelőször is kiemelnénk az
idegsebészeti műtőben dolgozó
Ranyhóczki Anita előadását, aki az
endoszkópos technika térhódítását
mutatta be a gerincsebészeti beavatkozások
esetében. A fenti címben is
foglalt tartalom méltán tükrözi az
operációk során a műtősnők és műtősasszisztensek
nélkülözhetetlen
szerepét.
A sebészeten dolgozó műtősnők
megmutatták milyen sokat fejlődött
az inguinális (lágyéki) sérvellátás
Parietene Progrip hálóbeültetéssel,
laparoszkópos megoldással és a leg -
újabb sebzáró szerkezettel, melynek
neve:V-lock. Hallottunk egy kombinált
műtéti eljárást is, amely a szkópos
és a hagyományos technikát ötvözte
a vastagbél tumoros műtéteinél.
Nekünk a szívünk csücskei a traumatológiai
előadások voltak, amelyek
bemutatták a legújabb implantátumokat
és eljárásokat. Szeretnénk
megemlíteni, hogy büszkén mutattuk
meg a többieknek dr. Detre
Zoltán Tanár úr fejlesztését, a HWX
szeget, melyet a humerustörések
(felkar) ellátásánál alkalmazunk.
Érdeklődéssel hallgattuk a háborús
övezetekben folyó betegellátás
minden mozzanatát. Irigykedve néztük
a modern műtőket, gépeket, a
fantasztikus anyagellátást. Szuper jó
varróanyagok, kötszerek, implantátumok
kerültek a kezeink közé és
tudjuk, sok ezek közül csak emlék
marad.
Érdeklődéssel hallgattuk azokat a
beszámolókat is, amelyek a minket
érő veszélyekről – kórokozók, sugár
stb. – szóltak. Szerintetek a kiégés
milyen szintjén állunk Meddig bír -
juk Sokáig, mert szeretjük, amit
csinálunk.
Gondolom mindenki kíváncsi ennek
a két napnak a könnyebb oldalára
is. Bevalljuk, nem a szokásos két
műtét közti szalvétás szendvicseket
ettük, hanem a fantasztikus svédasztal
kínálatát. Fáradt csontjainknak
pedig jólesett a fürdő minden kényeztető
ajánlata. Csütörtök este
színházat csináltunk Kautzky
Armanddal, pénteken ütős! koncertet
hallgattunk meg a miskolci fiata -
lokkal. Nehéz volt hazaindulni, de
tudtuk, itthon várnak a kolléganők,
akik helyettünk is állták a sarat.
Szeretnénk megköszönni a lehetőséget
főműtősnőnknek, Király Er -
zsébetnek, a kolléganőknek, akik
ezeken a napokon is dolgoztak és
szponzorainknak, akik az anyagi segítséget
nyújtották.
Legutoljára egy mondatot szeretnénk
megosztani Veletek: ha kaptok
lehetőséget, használjátok ki, fantasztikus
feltöltő ereje van!
Kemencei Viktória, Berárné
Marton Terézia
szakasszisztensek
Traumatológiai és Kézsebészeti
Osztály
Panoráma röntgen (OP-röntgen) a szájsebészeten
A kórház új berendezése a még tö kéletesebb diagnoszti -
kát szolgálja. Ennek segítségével egyetlen felvételen valamennyi
fog, az ezeket körülvevő csont, az állkapocsízület,
az arcüreg is láthatóvá válik. Segítségével egy rendelőben
végzett szájvizsgálat során esetlegesen rejtve maradt
elváltozások, krónikus gyulladások (fogászati gó -
cok) is felfedezhetőek. A berendezés nélkül csak 10-12
kis szájüregi képpel lehetne leképezni a fogakat, és a
szájüregi elváltozásokat egyáltalán nem lehetne felismerni.
A vizsgálatra csak szájsebészeti beutalóval kerül
sor.
20 • A Mi Kórházunk

HÍREK – ESEMÉNYEK
Az időskor nem betegség
Az I. kerület Idősek Klubjának október
25-én Folyovich András főorvos
a Neurológia osztály és Stroke
Centrum vezetője volt meghívott előadója.
A szervezők által meghirdetett
cím „Időskori feledékenység”
igen sokakat, közel 50 főt vonzott a
családias hangulatú klubszobába.
Ennek egyik oka, hogy a médiában
nagy publicitást kapó témáról van
szó: az Alzheimer-kór szinte minden
nap fellelhető a sajtóban. Rettegett
kórkép, amely miatt sokan ellátásra
szorulnak. Az előadás éppen ezt a
sokféle információt igyekezett rendezni,
a valós helyzetről beszámolni.
Ezt követően az érdeklődők személyes
kérdéseikkel fordultak a főorvos
úrhoz.
A szellemi hanyatlás (demencia)
nem betegség, hanem tünet. Oka lehet
egyrészről az Alzheimer-kór,
Magyarországon azonban az ún. vasculáris
(keringési betegségre visszavezethető)
demencia, ill. a kettő
kombinációja is jelentős probléma.
A korai tünetek még nem
akadályozzák meg a napi tevékenységet:
röviddel korábbi
eseményekre, cselekedetekre
nem emlékszik a
beteg, keresi a kulcscsomót,
szemüveget, stb. Ez még
egyáltalán nem biztos, hogy
betegség, lehet figyelemzavar,
túlhajszoltság jele is. A
demencia „előszobájának”
tartott „enyhe kognitiv deficit”
azonban átmehet jelentős
szellemi hanyatlásba, de
visszafordítható is lehet.
A demencia kivizsgálását
és ellátását több szakterület
együttesen végzi. A
Neurológiai osztály kiemelt
feladatai közé tartozik az ún.
Demencia Centrum működtetése,
azonban a családorvos szerepe is óriási:
hozzá fordul a beteg vagy hozzátartozója
először, ő a híd a szakorvos
felé. Innen jut el a beteg neurológushoz,
pszichiáterhez, ahol részletes
fizikális, műszeres és pszichológiai
vizsgálatok alapján állítják fel a
diagnózist. Nagyon fontosak az életmódbeli
tanácsok. A szellemi frissesség
fenntartása, az emberi kapcsolatok
ápolása jelentősen javít a beteg
kilátásain. Éppen az idős korosztály
az, amelyik fokozatosan elmagányosodik.
A civil szervezetek, a környezet
tud ezen segíteni. A nyugdíjas
klubok, az összejövetelek nem csak
jó hangulatot biztosítanak, de a gyógyítás
részét képezik.
Zárszóként Folyovich főorvos úr
hangsúlyozta, hogy időskorban az
embereknek más pozitív tulajdonságai
kerülnek előtérbe, mint fiatal
korban. A bölcsesség, megfontoltság,
tapasztalat ugyanolyan értékek
mint az ifjúkori gyorsaság, rugalmasság.
Ezt a gondolatot mindenkinek
magáévá kell tenni, így a természetes
folyamatokat nem valami
sorscsapásként, hanem az élet velejárójaként
éljük meg.
Főorvosi értekezlet
Az október 26-i értekezleten Elek
Róbert (Ilex Kft.) tartott beszámolót
a kórház első féléves kontrolling adatairól.
Kiemelte, hogy az intézmény
nagyon jól gazdálkodott, az időszakra
eső 6,7 milliárd forintos költségvetés
mellett mindössze 0,3 %-os hiány
keletkezett. Vázolta, hogy mely osztályok
azok, amelyek általában fedezetet
termelnek, és hol keletkeznek
hiányok. A hozzászólásokban a főorvosok
egy része nehezményezte, hogy
bár többletet termel az osztályuk,
mégis az átlaghoz képest nagyobb elvonást
kellett megélniük idén. Erre
válaszként az hangzott el, hogy az
egyes osztályok eltérő összegből termelnek
ki egy-egy HBCs pontot, és ez
is megjelenik az osztályokra lebontott
költségvisszafogásokkor. A főorvosok
jelezték azt is, hogy valóban
igyekeztek költséghatékonyan gazdálkodni,
de nem lehet a végletekig
spórolni az elhasználódott eszközökön.
A második napirendi pontban Dr.
Hirschberg Andor főorvos úr a Fülorr-gégészeti
és Szájsebészeti osztály
vezetője számolt be 2009-es tevékenységükről.
Kiemelte az osztály kimagasló
oktatási és tudományos tevékenységét,
viszont felhívta a figyelmet,
az orvosok magas átlagéletkorára,
és arra, hogy nincs rezidensük, hiányzik
az utánpótlás. Sok a magánklinika,
amelyekkel nehéz a kórháznak
felvennie a versenyt. Erre leginkább
új eljárások bevezetésével van
mód, így terveik között szerepel a lézer-beavatkozások
elterjesztése.
Őt dr. Katona József főorvos úr előadása
követte, aki a Szájsebészeti részleg
munkájáról beszélt. Kiemelte,
hogy sikerült egy új OP röntgen-készüléket
beszerezni, melynek segítségével
az álcsont-traumát még hatékonyabban
lehet diagnosztizálni.
Hangsúlyozta a team-munka fontosságát
és gyakorlatát a részlegen.
Dr. Lellei István főorvos úr a
Gyermek Fül-orr gégészeti részleg
vezetőjeként az egység itteni történetéről,
az intézményben töltött 3,5
évükről számolt be. Nagyon jó lehetőségnek
tartja, hogy közvetlenül a
Gyereksebészet mellett kaptak helyet,
így az esetleges társszakmai támogatás
közel van. Problémaként az
alacsony orvoslétszámot jelölte meg.
Az Egyebek pontban dr. Vajda
Katalin főorvos a Pathológiai osztály
vezetője a főorvosokat kérte meg a
vizsgálati anyagok pontosabb beküldésére,
több főorvos pedig köszönetet
mondott a vezetőségnek az elmúlt
időszakban történt felújításokért.
A Mi Kórházunk • 21

A Budai Gyermekkórház szemészetének támogatása
Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 300 ezer forint támogatást
nyújtott az Aprónép Alapítványon keresztül a Budai Gyermekkórház szemészeti
szakrendelésének. A támogatásból egy prizmakompenzátorral ellátott
dioptriamérő kerül majd beszerzésre. A gyerekek nevében is köszönjük az
Erste biztosító és az Aprónép Alapítvány támogatását és közreműködését!
Sok résztvevővel élénk, érdekes, izgalmas
konferenciát tartott az I.
Belgyógyászati osztály a Magyar
Gasztro enterológiai Társa sággal és
a Magyar Ultrahang Társasággal
együttműködve. Első előadóként dr.
Nemesánszky Elemér szokatlan, de
nagyon üdvözlendő gyakorlatként
egy májtranszplantált beteget mutatott
be a hallgatóságnak. Németh
Józsefet Nemesánszky professzor és
dr. Horváth Gábor 7 éve ismeri és
kezeli, az utóbbi 5 évben az I.
Belgyógyászat hepatológiai ambulanciáján.
Bemutatásra került az a
folyamat, amely a 7 évvel ezelőtti
betegség első diagnosztizálásán, az
5 évvel ezelőtt megszervezett és
Miskolcon elvégzett TIPS beültetésen,
majd az ez évben végrehajtott
máj-transzplantáción keresztül a
jelenleg nagyon is jó állapotú, derűs
Németh Józsefig vezet. A végsőkig
Nemesánszky Elemér
és Németh József
Tudományos ülés
elkötelezett gyógyítási akarat, a lehetőségek
ismerete, a beteg útjának
megszervezési képessége: tehát az
orvosilag megtehető mind kevés lett
volna, ha nincs az „élés családi tradíciója”,
ahogy Németh János fogalmazza.
Nemesánszky professzor
hangsúlyozza, hogy sok múlik az orvos
képességein, ambícióján, felkészültségén,
odafigyelésén, a technológián
is, de e beteg kooperációjának
elérése talán a legfontosabb. Ezt
követően dr. Szilvás Ágnes tartott
előadást „Újdonságok a gasztroenterológiai
ultrahang diagnosztikában
címmel, majd dr. Demeter Pál
főorvos úr ismertette a világban jelenleg
elérhető legfejlettebb gyomor
endoszkópiai technikákat. siket
Ferenc főorvos úr az epeúti invazív
endoszkópia néhány érdekes, problémás
esetét mutatta be, majd
Székely György főorvos úr a bélflóra
elváltozások gyógyszeres kezeléséről
tartott előadást. Utolsó
előadóként dr. Bíró Gizella
emlékezett Bálint Mihályra, ismertette
a Bálint-csoportok
tevékenységét és jelentőségét.
„A beteg számára legfontosabb
maga az orvos” – zárta előadását,
amivel a jelenlévők
–egyike a ritka konszenzusoknak-
egyet is értettek.
Főnővéri értekezlet
A november 9-i értekezleten a
Fülorr-gégészeti Osztály főnővére
Szabó Judit tartott beszámolót.
Hangsúlyozta, hogy mennyire fontos,
hogy a szakdolgozók összeszokott
csapatot alkotnak, az épület állaga
viszont sok gondot okoz. Őt a
Főnővéri Kollégium vezetőjének,
Lörincz Veronikának a beszámolója
követte, aki elmondta, hogy az osztályok
után most a gyógytornászokat
és a műtőket szeretnék végiglátogatni.
Meghívott előadóként Boros Ottó
főrendész a térfigyelő kamerák beüzemeléséről
beszélt, amelyek a Szt.
János Kórház területén kerültek elhelyezésre.
Kérte a jelenlevőket,
hogy a letéti lehetőségre mindig hívják
fel a betegek figyelmét, ezáltal
is csökkentve annak lehetőségét,
hogy ellopjanak tőlük valamit.
Elmondta, hogy a Szt. János
Kórházból közvetlenül is hívható a
XII. kerületi rendőrkapitányság a
8517-es vagy a 8518-as kódon.
Lászlóné Dezső Kornélia ápolási
igazgató beszámolt a TÁMOP -6.2.4
pályázat eddigi eredményeiről.
Jelezte, hogy decembertől újabb 3
kolléga kezdi meg munkáját GYESről
GYED-ről visszatérve a program
keretében.
Felföldi Katalin ápolási igazgatóhelyettes
a programban már résztvevők
munkáját köszönte meg, akik
magas rizikójú betegek ápolását
végzik.
Bátyai Károly logisztikai osztályvezető
a selejtezéssel kapcsolatos tudnivalókra
hívta fel a figyelmet, és elmondta,
hogy szeretnének egy „börzét”
kialakítani, ahová olyan eszközök
kerülnek, amelyek egy osztályon
már nem kellenek, de máshol még
hasznosíthatóak lehetnének.
A főnővérek problémaként jelezték,
hogy a mosatással állandóan gond
van. Nem a saját textíliáikat kapják
vissza, sok a használhatatlan anyag.
Az osztályvezető úr kérte, hogy minden
egyes alkalommal szóljanak az
Ellátási csoportnak, és vegyenek fel
jegyzőkönyvet. Mint mondta, tudja,
hogy ez sok idő és
energia, de csak így lehet megfogni a
dolgot. Ezt néhány főnővér gyakorlati
tapasztalata is alátámasztotta,
akik már több hete így járnak el, és
javult valamelyest a visszakapott
textíliájuk minősége.

HÍREK – ESEMÉNYEK
Kórházunk menedzsmentje 6 rezidensi
álláshelyet hirdetett meg ebben az
évben. Kettőt-kettőt az orthopédiatraumatológiai
és a radiológiai szakmában,
egyet-egyet pedig gyermeksebészet-traumatológia
és idegsebészeti
szakterületen. A 6 álláshelyre összesen
31 végzett orvos adta be pályázatát,
amely ismerve az országos rezidensek
pályázati és főként elhelyezkedési
adatait (a helyek felét nem tudták
betölteni) különösen jónak tekinthető.
Legtöbb pályázó a radiológiai szakmában
(14 fő) és az orthopédia-traumatológiai
szakmában (10 fő) volt, de
örvendetes, hogy gyermeksebészeti
rezidensi helyre öten és idegsebészeti
rezidensi helyre ketten is pályáztak. A
megváltozott alkalmazási szabályok
miatt a rezidenseket mostantól nem
az egyetemnek, hanem a szolgáltató
A Hegyvidéki Önkormányzat és a Szt.
János Kórház együttműködésében
2010. szeptember 25-től 2011. május
21-ig, általában minden hónap utolsó
szombatján különböző ingyenes szűrővizsgálatokon
vehetnek részt a XII.
kerületi lakosok.
A szűrésekre bejelentkezni az
aktuális hónap első munkanapjától
lehetséges Lakatos Henriettánál az
1-250-2170/1261 melléken 8 és 15 óra
között. Csak az előzetesen a
Szűrőszombatra bejelentkezettek
Új rezidensek kórházunkban
Szűrőszombatok
intézménynek, tehát a kórháznak kell
közszolgálati alkalmazásba vennie. A
6 meghirdetett rezidensi álláshelyből
ötöt töltöttünk be november 1-től,
illetve december 1-től, egy kiválasztott
pályázó időközben sajnos személyes
okok miatt visszalépett. Az ő álláshelye
is azonban hamarosan meghirdetésre
fog kerülni. Örömmel üdvözöljük
kórházunkban dr. Fadgyas Balázst,
aki a Gyermeksebészeti és Trauma -
tológiai Osztály, dr. Gáti Nikolettet,
aki az Orthopéd-traumatológiai Osz -
tály, dr. Hegedűs Titanillát, aki a
Radiológiai Diagnosztikai Osztály, dr.
Szloboda Péter Zsoltot, aki az
Idegsebészeti Osztály és dr. Péterfy
Nórát, aki a Traumatológiai és Kéz -
sebészeti osztály rezidenseként tevékenykedik.
Mun kájukhoz sok sikert és
türelmet kívánunk!
vehetnek részt szombati napon a
Kórház szakrendelésén.
2011. január 29. 10–14 óráig
Szilágyi Erzsébet fasor 18.
Bőr- és nemibeteg szűrés (dermatoskóp
vizsgálat, insolációs ártalom,
tanácsadás)
2011. február 26. 10–14 óráig
11. épület
Nőgyógyászati szűrés (fizikális vizsgálat,
menopausa tanácsadás, rákszűrés)
Kitüntetés
Batthyány-Strattmann László születésének
140. évfordulója alkalmából
kitüntetéseket adott át Réthelyi
Miklós nemzeti erőforrás miniszter és
Szócska Miklós egészségügyért felelős
államtitkár 2010. október 28-án. A
miniszter úr ünnepi beszédében a
„szegények orvosa” munkásságát felidézve
méltatta mindazok munkáját,
akik orvoslásra, gyógyításra tették fel
életüket. Több évtizeden keresztül
végzett, kimagasló szakmai munkásságának
elismeréseként Batthyány-
Strattmann László-díjban részesült
dr. Pelényi Attila, a Gyerme ksebé -
szeti és Traumatológiai Osztály megbízott
osztályvezető főorvosa.
Gratulálunk és további sok sikert
kívánunk a munkájához!
Új eszközök a rehabilitációs osztályon
November végén két új eszközhöz
jutott a mozgásszervi rehabilitációs
osztály. A Magyar Fejlesztési Bank
jóvoltából az Alapítvány a Szent János
Kórházért közreműködésével egy mágneses
kezelőággyal és egy rehabilitációs
tornáztató asztallal lett gazdagabb az
osztály eszközkínálata. A mágneses
kezelőágy a passzív rehabilitációs módszereket
gazdagítja. Segíti a sebgyógyulást,
a csontképződést, csökkenti a
gyulladásokat. Előnye, hogy olyan
betegeknél is alkalmazhatóak a kezelések,
akiknek traumatológiai, orthopédiai
okokból beültetett fém protetikájuk,
illetve csavarjaik, lemezeik vannak.
A passzív rehabilitációs eszközök zöme
ugyanis az ő eseteikben nem alkalmazhatóak.
Az ággyal tudják az egész testet
is kezelni, de lehetséges helyi, koncentrált
kezelést is alkalmazni (pl. csak a
térdet). A rehabilitációs tornáztató asztal
az aktív eszközök körét tágítja.
Egyben is és több
részletben is állítható,
a beteg pillanatnyi
szükségleteinek
megfelelő
tornagyakorlat
szerint. Köszönet
a Magyar Fejlesztési
Bank nagyvonalú
támogatásának,
mivel a
mágneses kezelőágy
800 ezer
forintba, a rehabilitációs
tornáztató
asztal 280
ezer forintba
került. Nélkülük – ahogy mondani
szokták – az eszközállomány-bővítés
nem jöhetett volna létre.