PanII 20 1010.pdf
PanII 20 1010.pdf
PanII 20 1010.pdf
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
23<br />
hetõ a szolgáltatások, ellátások mûködtetése. Mivel<br />
a civil szervezeteket általában érintettek mûködtetik,<br />
a megoldások és valódi igények valóságosan<br />
megszólaltathatóak, megkímélik a kormányzatot<br />
a hibás és költséges megoldások kidolgozásától<br />
és megvalósításától. Persze csak akkor, ha az<br />
adott civil szervezet valóban felnõtt ahhoz a szerepéhez,<br />
hogy a társadalmi problémák megoldásában<br />
segítségére legyen a döntéshozóknak.<br />
VERES KATA - Látássérültek Ceglédi Szervezete<br />
az akkoriban megélénkülõ társas élet<br />
szervezeteiben elsõsorban a helyi<br />
közélet ügyeit lehetett ezekben megtárgyalni,<br />
de szívesen jártak ide azok<br />
is, akik az országos politika fordulatai<br />
iránt érdeklõdtek. Cegléden az elsõ ilyen egyletek<br />
közül kiemelkedik az 1867-ben alakult a<br />
Népkör: az az egyesület, amely Kossuth Lajost<br />
választotta elsõ díszelnökéül és amely hosszú<br />
mûködése alatt talán a legtöbbet tett annak<br />
érdekében, hogy a Kossuth-kultusz túlélje a történelmi<br />
viharokat ebben a városban. A Népkörön<br />
kívül a Kossuth Kör, a Kaszinó, az Újvárosi<br />
Olvasóegylet, az Árpád Olvasóegylet, az<br />
Iparosi Ifjúság Önképzõ Egylete, a turini 100-as<br />
küldöttség neve volt még a legismertebb Cegléden.<br />
A régi egyletek általában nem szigorú<br />
munkaterv szerint mûködtek, hanem egyszerûen<br />
teret adtak az illedelmes társalgásra,<br />
lehetõséget nyújtottak az újságok, könyvek<br />
elolvasására, vagy a jótékonykodásra. Egykor<br />
nagyon népszerûek voltak az amatõr színházi<br />
elõadások is, de a bálok és a táncos mulatságok<br />
jelentették az igazi lehetõséget a társas együttlétre.<br />
Csak a politikai és a vallási tevékenységet<br />
Régi egyletek<br />
A mai szóval „civil”-nek nevezett mozgalmak és egyesületek eredete a 19. században gyökerezik.<br />
Magyarországon a kiegyezéssel kezdõdött el az a korszak, amelyben elõször alakultak meg a<br />
kiszolgált ’48-as katonák honvédegyletei, a falusiak olvasókörei, az iparosok asztaltársaságai.<br />
tiltotta meg a legtöbb egylet alapszabálya és ezt<br />
az elõírást szigorúan ellenõrizte is az illetékes<br />
hatóság embere, aki egészen 1948-ig személyesen<br />
is felügyelhette a tagság tevékenységét. Ettõl<br />
az idõponttól kezdve azonban megváltozott a<br />
közélet Magyarországon: rendelet tiltott meg<br />
minden egyesületi tevékenységet. A szocializmusban<br />
csak a 70-es és 80-as években kelhettek<br />
új életre a különbözõ szervezeti formákban<br />
mûködõ társaságok. Cegléden a Dózsa György<br />
Ifjúsági Klub, majd a Turini Százas Küldöttség<br />
Múzeumbaráti Kör és a Kárpáti Aurél Irodalmi<br />
Asztaltárság tartozott a kevés kivétel közé; de a<br />
mûvelõdési ház csoportjai is hasonlítottak<br />
némiképp az elõd egyesületekre… Hosszú idõ<br />
után a Városvédõ és Szépítõ Egyesület volt az<br />
elsõ igazi új egyesület a városban, amely túlélte<br />
a szocializmust és a rendszerváltozás után is<br />
talpon maradt. Sok társa azonban nem akad a<br />
városban. Meglepõen kevés ma a civil egyesületek<br />
száma Cegléden. A jelenségnek feltehetõen<br />
nem egyetlen magyarázata van, de az okok<br />
között okvetlenül meg kell említeni a 21. század<br />
új szokásait és lehetõségeit.<br />
REZNÁK ERZSÉBET - Kossuth Múzeum
Change language