Korai magyar helynévszótár 1. - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

Tisza
Sztaniszlóháza ’település Arad vm. K-i részén
Fülöpköve közelében’ 1337: p. … Stanizlohaza,
que al. nom. Gyurthyanus vocatur (Gy. 1: 176).
L. Gyertyános.
Sztára I. 1. ’a Latorca jobb oldali mellékvize
Bereg vm. ÉNy-i részén’ 1326: Stara, fl. (Gy. 1:
519). Vö. Sztára szádja. II. 1. ’település Baranya
vm. Ny-i részén a Dráva mellett’ 1322, 1325:
Ztara, 1332–5/PR., 1341, 1350 (A. 5: 356, Z. 2:
421–3): Stara, 1332–5/PR.: Stora (Gy. 1: 394).
Sztára-Duna ’a Duna egyik ága Baranya vm.-
ben, Izsépnél említik’ 1247: ad veterem Danubium,
quod Schtarduna vulg. nominatur (Gy. 1:
319). Vö. Duna.
Sztára szádja ’Bereg vm.-ben Csépánfölde határában
említett patak’ +1248>393: Ztarazada,
fl. (Gy. 1: 519, 537). Vö. Sztára (I.1).
S(z)tojk ’Árva vm.-ben Revisnye határában
említett völgy’ [1272]/272: Stoyk, vall. (Gy. 1:
197).
Sztrák ’település Baranya vm. középső részén
Siklóstól É-ra’ 1329/XIV.: Straak, 1336: Ztraak,
p., v. (Gy. 1: 301).
Sztranya ’Bars vm.-ben Taszár határában említett
patak’ +1209/XVII.: Stranya, fl. (Gy. 1:
480).
Sztrisin ’Bodrog vm.-ben Aranyán határában
említett halastó’ +1055/[1416 k.]: Srten, stag.
(DHA. 155, Gy. 1: 707), [1089–90], +1092/
+274//399: Strisin, pisc. (DHA. 265, 284, Gy. 1:
706–7).
Sztrusica ’Baranya vm.-ben Bonahidakrassó
határában említett víz’ 1312: aque Strusicha al.
nom. Bleza vocatum, 1319: Strusica, aqua (Gy.
1: 333). L. Bleza.
Szudas ’település Csanád vm.-ben, helye ismeretlen’
+1256: Zudas (Gy. 1: 873).
szug – zug.
Szuha ’a Sajó Gömör vm.-ben eredő bal oldali
mellékvize Borsod vm.-ben’ 1294 (RegArp.
3971, BorsOkl. 123, HÁO. 52), 1299, 1299/406:
Zuha, fl., flum., vall. (Gy. 1: 735, 778, 794),
1299: Zucha, fl. ~ Zwha, fl. (Gy. 1: 735, 794).
Szuhod ’település Borsod vm. É-i részén a Bódva
közelében’ 1229: Zymhud, t., 1268: Zunhod,
t., 1317, 1319: Zonhod, v., 1332–5/PR.: Semhod
~ Zemchad ~ Zemhed (Gy. 1: 809), 1343: Zunhud
(A. 4: 350), 1430: Zohod (Cs. 1: 180).
Szurak-rév ’Arad vm.-ben Vinga határában
említett hely’ 1256: Zwrakrew (Márki 217).
Szurdok 1. ’település Abaúj vm. középső részén
Gönctől Ny-ra, a Hernád mellett’ 1337:
Zurdok, p. (A. 3: 398). L. Szurdokbénye. 2. ’település
Bács vm. D-i részén, Lugas környékén
fekhetett’ 1334: Zurduk, p. (Gy. 1: 239). Kn.
+1015/+158//403/PR. (Nadojca, Baranya vm.):
Zurduk (DHA. 74, Gy. 1: 344), +1015/+158//
XVII. (Nadojca, Baranya vm.): Zuducz (DHA.
74), +1015/+158//XVIII. (Nadojca, Baranya vm.):
Szedulcz (DHA. 74), 1267/380 (a Duna menti
Szekcsőhöz közeli Peterd, Baranya vm.): zurduk
vel horhag (Gy. 1: 369). L. Horhágy (Kn.). –
Ne. Bény(e)iszurdok [1300]: Benneyzurduk,
Szurdokbénye 1234/243: Byna de Zurduk, Szurdok-szád
1288/302: Zurdukzad, Szurdok út
1267/380: Zurdukut ¦ ~a: Bényeszurdoka 1300:
Bennazurduka, Csabaszurdoka szádja 1347:
Chabazurduka zada, Devecser szurdoka 1347:
Deuecherzurduka ¦ -i: Szurdokibénye 1299: Zurdikybene.
Szurdokbénye ’település Abaúj vm. középső
részén Gönctől Ny-ra, a Hernád mellett’ 1234/
243, 1243 [ƒ: 1242]: Byna de Zurduk, 1326/375:
Zudukbenye, p. ~ Zurdukbenye, p. (Gy. 1: 149–
50). Alakváltozata Szurdokibénye, Bénye(i)-
szurdok(a). Bénye (1.) és Szurdok (1.) néven is
említik. Vö. Szerep (II.1.).
Szurdokibénye ’település Abaúj vm. középső
részén Gönctől Ny-ra, a Hernád mellett’ 1299:
Zurdikybene, p. ~ Zurdukibene, p. (Gy. 1: 150).
L. Szurdokbénye.
Szurdok-szád ’Baranya vm.-ben Hazugd határában
említett hely’ 1288/302: Zurdukzad, foss.
(Gy. 1: 315).
Szurdok út ’Baranya vm. ÉK-i részén Peterd
határában említett út’ (vö. Gy. 1: 396) 1267/380:
Zurdukut, loc. (Gy. 1: 369).
Szurkos -cser ’Bars vm.-t K-ről, Hont vm. felől
határoló nagy kiterjedésű erdőség’ 1075/
+124/+217, +1124/+217/505: per silvam Huntiensem
[~ Hontiensem], que Hungarice Surkus-
269