mÃ³dosÃtott integrÃ¡lt vÃ¡rosfejlesztÃ©si stratÃ©gia salgÃ³tarjÃ¡n megyei ...

More documents

Recommendations

Info

II. SALGÓTARJÁN TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ADOTTSÁGAINAK ÉRTÉKELÉSE 10
II. SALGÓTARJÁN TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ADOTTSÁGAINAK ÉRTÉKELÉSE Nógrád megye keleti medencéjében az 1870-as évektől a szénbányászatra és energiatermelésre vas- és acélgyártás, vasöntés és üveggyártás épült. A hatalmas tőke- és tudás beáramlása 1880-1948 között korszerű ipart teremtett, amelyre a szocialista iparosítás tovább építkezett. Az 1970-es évektől a bányászaton túli ipari tevékenység Salgótarjántól déli irányba húzódott, és elérte az összeolvadó Bátonyterenyét, ahol szervezett ipartelepítés révén megjelent az acélfeldolgozás, később a könnyűipar. A nehézipar válsága azonban az 1980-as évektől karakteressé vált, melyből a kiutat egyrészt a még megmaradt kisléptékű szénbányászat és az üveggyártás korszerűsítésében látták (Nagybátony mellett pl. szénmosó és -osztályozó épült, amely soha nem állt termelésbe, vagy a síküveggyár, amely az 1980-as évek egyik legnagyobb <strong>megyei</strong> fejlesztése volt, az 1990-es évek elején válságba került). Másrészt a feldolgozottsági fok növelésében, a nehézipari alkatrész- és gépgyártás letelepítésében és fejlesztésében (FŰTŐBER, Bányagépgyártó Vállalat, VEGYÉPSZER). A zömében budapesti székhelyű vállalatok kitelepített részlegei átmenetileg sikeresek voltak, de az 1980-as évek közepén már jelentkeztek az első jelentősebb problémák. Az 1990-es évek elejére aztán egyértelműen kiderült, hogy ezek a befektetések nem váltak a térség szerves részévé, és az új piaci viszonyok között elsőként váltak fenntarthatatlanná. A salgótarjáni iparmedence súlyos gazdasági válságba zuhant, amely a Kelet-nógrádi térségre kiterjedve jelentős területi depresszióvá terebélyesedett. A gazdasági krízis kialakulása gyorsan ment végbe, és egybeesett a korábbi politikai struktúra összeomlásával, a rendszerváltással. Ugyanakkor a mezőgazdaság, bár állandóan jelen volt a térségben és jelentős fejlődésen ment keresztül, a nyolcvanas évekre szintén leszálló ágba került. A stabilabban gazdálkodó TSZ-ek mögött mindvégig kiegészítő jellegű ipari tevékenység (melléküzemág) húzódott meg, melynek leépülése hozzájárult a válság kiterjedéséhez. Az 1990-es évek első felében az üveggyapot-gyártás – akkor még japán tőkével történt megtelepedése – biztatónak tűnt, de ezt nem követte további intenzív tőkebeáramlás. A jelentősebb cégeket ugyan átalakították és privatizálták (BRG, Vegyépszer, síküveggyár, SVT, Sütőipari Vállalat, stb.), de ez egyben jelentős létszámleépítésekkel is járt. Ugyanakkor számos kisvállalat növekedésnek indult és megkezdődött a város déli részén egy új ipari parki fejlesztés, de ezek egyelőre nem tűnnek átütő megoldásnak az elhúzódó válság, az azóta is bizonytalanságok mentén alakuló társadalmi-gazdasági helyzet orvoslására. Ugyanakkor a 11
Page 1 and 2: MÓDOSÍTOTT INTEGRÁLT VÁROSFEJLE
Page 3 and 4: VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓS
Page 5 and 6: I. SALGÓTARJÁN SZEREPE A TELEPÜL
Page 7 and 8: Salgótarján térségi szerepeit t
Page 9: • Oktatási szerepkör: Salgótar
Page 13 and 14: végrehajtások rekordot döntő me
Page 15 and 16: 3. ábra Működő vállalkozások
Page 17 and 18: A kereskedelmi üzletekkel való vi
Page 19 and 20: a területi lakosságarányos ért
Page 21 and 22: 11. ábra Magán szállásadás fé
Page 23 and 24: természetvédelmi és turisztikai
Page 25 and 26: 1. táblázat A K+F mutatószámai
Page 27 and 28: 17. ábra Kutatóintézetek, K+F c
Page 29 and 30: 19. ábra A lakónépesség számá
Page 31 and 32: 21. ábra A lakónépesség megoszl
Page 33 and 34: 23. ábra A legfeljebb általános
Page 35 and 36: Jellemzővé vált a strukturális
Page 37 and 38: 1. ábra A laksűrűség (100 laká
Page 39 and 40: javítása érdekében a megfelelő
Page 41 and 42: Vezetékes víz Partizánok; Fácá
Page 43 and 44: Salgótarjánban az alacsony komfor
Page 45 and 46: 1. táblázat Bölcsődék, óvodá
Page 47: általános iskolai programválaszt
Page 50 and 51: Salgótarjánban 6 önkormányzati
Page 52 and 53: tagintézményekben. A közeljövő
Page 54 and 55: III. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGK
Page 56 and 57: 1. térkép Salgótarján főbb gen
Page 58 and 59: Zagyvaróna) viszonylag kevesen lak
Page 60 and 61:
A városrészek lakónépességéne
Page 62 and 63:
5. ábra Foglalkoztatott nélküli
Page 64 and 65:
Napsugár, Béketelep, Belváros, A
Page 66 and 67:
1. VÁROSRÉSZ: SOMOSKŐ, ERESZTVÉ
Page 68 and 69:
Az 1. városrészben mintegy 1000 f
Page 70 and 71:
2. VÁROSRÉSZ: ACÉLGYÁR, ZAGYVAR
Page 72 and 73:
szűk keresztmetszetek miatt a bels
Page 74 and 75:
3. városrész: Beszterce lakótele
Page 76 and 77:
4. VÁROSRÉSZ: VÁROSKÖZPONT: BEL
Page 78 and 79:
(55 m 2 körüliek), bár csak komf
Page 80 and 81:
A Belváros és tágabb térsége k
Page 82 and 83:
5. városrész: Kőváralja és Ide
Page 84 and 85:
6. VÁROSRÉSZ: FORGÁCH-TELEP ÉS
Page 86 and 87:
állapota átlag alatti, a kolóni
Page 88 and 89:
7. városrész: Rákóczi út körn
Page 90 and 91:
8. VÁROSRÉSZ: BAGLYASALJA 90
Page 92 and 93:
Erősségek Kedvező természeti ad
Page 94 and 95:
9. városrész: Zagyvapálfalva Zag
Page 96 and 97:
10. VÁROSRÉSZ: KÜLTERÜLET (ERES
Page 98 and 99:
IV. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 98
Page 100 and 101:
Folyamatosan növekszik a hozzáado
Page 102 and 103:
Mindenki számára elfogadható a v
Page 104 and 105:
A tervezett programok nem pontszer
Page 106 and 107:
A fejlesztéseket a gazdasági és
Page 108 and 109:
munkahelyteremtésre alkalmas zöld
Page 110 and 111:
A stratégiai célok megvalósulás
Page 112 and 113:
gazdasági program a közvetlen cé
Page 114 and 115:
környezet állapotában való vesz
show all

mÃ³dosÃ­tott integrÃ¡lt vÃ¡rosfejlesztÃ©si stratÃ©gia salgÃ³tarjÃ¡n megyei ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

mÃ³dosÃtott integrÃ¡lt vÃ¡rosfejlesztÃ©si stratÃ©gia salgÃ³tarjÃ¡n megyei ...