módosított integrált városfejlesztési stratégia salgótarján megyei ...

A népesség elöregedési indexe és életkori eltartottsági rátái szintén jól tükrözik a helyi
társadalom – fentiekben is jelzett – korosodási folyamatait és aktivitási viszonyait (4.
táblázat). 100 fiatalkorúra viszonylag magas számú, 135 időskorú jut a városban (szemben az
országos 123-al, a regionális 116-al és a megyei 129-el), ugyanakkor az életkori eltartottsági
ráta a széles középkorú rétegek jelenléte következtében kedvező (100 aktív korúra 58 fiatal-
és időskorú jut; ország: 59, régió: 64, megye: 63). A valós eltartottság rátája
(eltartottak/középkorúak) ugyanakkor 54,2%. Az időskorúak magas aránya, valamint a
gyermekkorúak szűk korcsoportjai (alacsony eltartottsági rátája) miatt – hatékony
beavatkozás nélkül –, hosszú távú társadalmi-gazdasági fenntarthatósági problémák vetődnek
fel.
4. táblázat Elöregedési index és életkor alapján számított eltartottsági ráták, 2001
Magyarország Észak-Magyarország Nógrád megye Salgótarján
Öregedési index 122,8 115,6 129,2 134,8
Eltartottsági ráta 58,8 63,6 62,7 58,5
– ebből idősek eltartottsági rátája 32,4 34,1 35,3 33,6
– ebből fiatalok eltartottsági rátája 26,4 29,5 27,4 24,9
Forrás: KSH T-STAR
Salgótarján lakónépességének végzettségi viszonyai kedvezőek területi összevetésben, bár a
városi adatoknak kevéssé felelnek meg. A felsőfokú oktatási centrumokban és azok egyes
környékbeli településein jóval magasabbak a vonatkozó értékek. A felsőfokú oklevéllel
rendelkezők 25 évnél idősebb népességen belüli aránya 13,9%, amely városi szinten
alacsonynak tekinthető, ugyanakkor Nógrád megye értékének mégis csaknem a kétszerese. A
legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező 7 évesnél idősebbek aránya (28,1%)
alacsonyabb, mint az országban, Észak-Magyarországon, vagy Nógrád megyében (23. ábra),
ugyanakkor ez szintén csak területi összevetésben kedvező. A nem kielégítő iskolázottság
szerepet kap az aktív népesség kedvezőtlen foglalkoztatási mutatóiban.
32