módosított integrált városfejlesztési stratégia salgótarján megyei ...

város 2007-2018 közti időszakra vonatkozó gazdasági programja, az abban szereplő
részprogramok (INNO-City, ipari szektor tudás alapú fejlesztése, városrehabilitáció, humán
erőforrások újratermelése, partnerségi és szociálpolitikai program, a vonzó és szerethető város
programja) és konkrét projekt-javaslatok, valamint az integrált városfejlesztési stratégia
céljainak megvalósítása szerencsésen megváltoztathatja ezt a helyzetet.
2.1. Gazdasági adottságok
Az országos folyamatokhoz hasonlóan az 1990-es évektől Salgótarjánban is dinamikusan
növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, és alapvetően megváltozott a tulajdonosi,
gazdálkodási forma szerinti összetétel. Kimagaslóan magas vállalkozásszám és
vállalkozássűrűség területi szempontból a főváros és környékét, valamint a Balaton-partot
jellemzi, ugyanakkor települési összefüggésben a központi városok szerepe kiemelkedő.
Előzőekből következően Észak-Magyarország és Nógrád megye regisztrált vállalkozásainak
lakossági aránya alacsony, az országos átlag mintegy 2/3-a, amely stagnálást mutat az elmúlt
tíz év folyamán. Ugyanakkor Salgótarján városban némiképp kedvezőbb a helyzet az
országos átlag mintegy 90%-os megközelítésével (1. ábra), ami azonban jelentősen elmarad
városi összevetésben. Mindez az 1990-es évek elejére elmélyült gazdasági válság tartós
fennmaradásával és nehézkes, lassú oldódásával, valamint a kiugróan magas munkanélküliség
indukálta egyszemélyes kényszervállalkozások tömeges megjelenésével magyarázható.
1. ábra Regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó számának változása, 1996-2005 (db)
120
115
110
105
100
95
90
85
80
75
70
65
60
55
50
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Ország
Észak-Magyarország
Nógrád
Salgótarján
A regisztrált és működő vállalkozások számának növekedése 1997 és 2004-2005 között
töretlen volt a városban, a regisztrált cégek száma mintegy 900-al, a működőké 800-al
emelkedett. Azóta azonban a gazdasági környezet és a gazdasági lehetőségek
megváltozásának – a gazdálkodó szervezetekről szóló törvény és az adó- és járulékszabályok
módosulása, a megszorítások – hatására jelentős mérséklődés mutatkozik a felszámolások és
12