módosított integrált városfejlesztési stratégia salgótarján megyei ...

Előzőekkel összefüggésben az aktív korúakat sújtó munkanélküliség (regisztrált) aránya sem
tekinthető kedvezőnek (11,8% 2007. decemberében), a vidéki átlagot jelentősen meghaladja
(6,7%). A helyzet a 2000-es évek eleje óta ráadásul – néhány év kivételével – sokat romlott
(25. ábra), amely felhívja a figyelmet a térségi és városi foglalkoztatás nagymérvű
konjunktúra-függésére, valamint a nemzetközi és hazai gazdasági folyamatoktól való
befolyásoltságra. Ugyanakkor a nagyságrendiségből adódóan a salgótarjáni munkanélküliség
mértéke nagymértékben befolyásolja Nógrád megye értékeit is.
25. Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált munkanélküliek) arányának változása a
munkavállalási korú népesség százalékában, 2000-2007 (%)
Salgótarján
Nógrád megye
11,8
11,5
11,2
10,9
10,6
10,3
10
9,7
9,4
9,1
8,8
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
8,5
Forrás: KSH T-STAR
A nyilvántartott álláskeresők száma a 2000-es évek foglalkoztatás szempontjából
legkedvezőbb évének számító 2002 óta mintegy 550 fővel nőtt, és 2007 végére meghaladta a
3300 főt (26. ábra). Az 1980-as évek végétől folyamatos volt a létszámleépítés a város
nagyvállalatainál. A rendszerváltást követően megszűnt a kötelező foglalkoztatás, ezzel
párhuzamosan a hazai és külföldi felvevőpiacok is részben, vagy egészben összeomlottak, ami
tömeges elbocsátásokat vont maga után. A munkahelyek megszűnése elsősorban a kevésbé
képzett, ingázó nehéz- és üvegipari munkásokat érintette. A foglalkoztatási helyzetet tovább
nehezítették a mezőgazdasági szövetkezetek melléküzemeinek bezárásai. 1993-ban, amikor a
Nógrádi Szénbányák Rt. is beszüntette a kitermelést, a munkanélküliség elérte a maximumát,
amit azóta azonban többször is megközelített (1999, 2005, 2007; ha a munkanélküliek
számbavételében és ellátásában bekövetkező időközbeni változásokat figyelmen kívül
hagyjuk).
34