módosított integrált városfejlesztési stratégia salgótarján megyei ...

másrészt az átalakult gazdasági elvárások miatt következett be, ugyanakkor elmarad az
országos trendektől. A másik fontos folyamat az ipari tevékenységek vontatott belső
átrendeződése, a korábban kialakult, öröklött ipari szerkezet – foglalkoztatásának
összezsugorodása mellett történő – továbbélése, és új – a városgazdaság szempontjából
meghatározó – iparágak vonzásának, megtelepedésének hiánya.
2007-ben az iparűzési adó bevétel tervezett összege 955,5 M Ft, tényleges összege 1.147,4 M
Ft volt, amelyet 3526 cég fizetett be. A legnagyobb iparűzési adót befizető cégek sorrendben
a következők: URSA Salgótarján Zrt., Salglas Üvegipari Zrt., Palóc Nagyker. Kft.,
Salgótarjáni Acélárugyár Zrt., Mitsuba Kft., R-Glass Hungary Kft., Nouvi Prodotti Kft., Silco
Zrt. és a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.
Az országos átlagnál lényegesen erőteljesebb a fém- és építőipari koncentráció
(tűzhelygyártás, acélgyártás, öblösüveggyártás, járműipari üveggyártás, üveggyapot gyártás),
melynek ugyanakkor összességében mérsékelt az értékesítési és exportképessége, beszállítói
hálózatai zömében bizonytalanok és ma már a foglalkoztatottság magas szintjét sem tudják
biztosítani. Fontos eredmény az alkatrészgyártás megtelepedése (autóipar, nyomdaipar),
valamint a közösségi és egyéni szolgáltatások felfutása (szépségipar). A vállalkozások
számának jelenlegi ágazati szerkezetéből kitűnik, hogy a tercier szektor mellett a nehéz- és
építőiparnak még ma is igen jelentős a dominanciája (bár az építőipari vállalkozások jelentős
része a kistérségen kívüli, többnyire budapesti építkezéseken dolgozik) a városgazdaságban
(3. ábra), amely az egyes ágazatok foglalkoztatása szerint még jellemzőbb.
14