módosított integrált városfejlesztési stratégia salgótarján megyei ...

Az adatok egyértelműen mutatják a kutatás-fejlesztési ráfordítások növekvő mennyiségét
Nógrád megyében, azonban a többi megyéhez viszonyítva igen jelentős a lemaradás, bár
egyre javuló is a tendencia. Az adatokat kiegészíti, hogy a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási
Rendszerben Nógrád megyét érintően mindössze 15 kutatási projektet tartanak számon 2001
óta, ebből 5 kötődik Salgótarjánhoz.
Mindezek mellett is Salgótarján tömöríti azokat az intézményeket és szereplőket, gazdasági és
humán erőforrásokat, amelyek képesek és alkalmasak az innovációra, valamint a folyamatos
megújítás képességét hordozzák magukban, még ha kevés ilyen is van Nógrád megyében. Ide
tartoznak többek között a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés, az innovációs szolgáltatások
intézményei, a vállalkozói kapcsolatok, a hálózatosodás, a tudományos és technológiai
infrastruktúra és a fejlesztési politika. A város gazdasági növekedésének mozgatórugói közé
tartozhatna a versenyképes ágazatok jelenléte és a szolgáltatások arányának növekedése, de az
egyetemi oktatás és a kutatóintézeti bázis megléte is. MTA által támogatott kutatóintézet,
egyetemi képzés például nincs Salgótarjánban (17. ábra).
Ugyanakkor Magyarországon a vállalkozások csak kis mértékben végeznek kutatási
tevékenységet, folytatnak kísérleti fejlesztést. A K+F jellemzően a nagy létszámú, nagyobb
árbevételű, erőteljesen exportorientált szervezeteknél koncentrálódik, a KKV-k nem alkotják a
kutatás-fejlesztés bázisát. A legtöbb megyei jogú városban a K+F infrastruktúra gyenge,
Salgótarjánban (de máshol is) gyakorlatilag hiányoznak a kutató-fejlesztő helyek. A
természettudományi, műszaki, valamint a társadalomtudományi, humán kutatás-fejlesztés
területén tevékenykedő cégeket számba véve kitűnik, hogy arányuk csupán a legnépesebb
megyei jogú városokban, felsőoktatási centrumokban kiemelkedő, többek között Pécsett,
Debrecenben, Miskolcon és Szegeden. Salgótarján e téren is az utolsó helyen áll (17. ábra).
26