módosított integrált városfejlesztési stratégia salgótarján megyei ...

másik – a város által fontosnak tartott – eszköze pedig a Hatvan-Somoskőújfalu-Fülek
nemzetközi vasútvonal fejlesztése, villamosítása lehet.
A magyarországi településhálózatban Salgótarján a funkcionális városhierarchia 3. szintjén
helyezkedik el megyeközpontként, központi szerepkörű középvárosként. Egykori falvakból és
bányatelepekből nőtt megyeszékhellyé, ma is megtartva az ipari forradalom időszakának
egyes jellegzetességeit (pl. a bányaaknák, gyárüzemek mellé telepített munkáskolóniák és
lakóterületek). Az 1940-es évek végétől az ipari tengely egyik legjelentősebb, kiemelt
bánásmódú központjának szerepébe emelkedett (megyeszékhely idetelepítése), amely a
rendszerváltás után fokozatosan szertefoszlott. Az 1960-as évektől Salgótarján az intenzív
iparfejlesztés mellett nagy erőfeszítéseket tett a városi lét városépítészeti feltételeinek
megteremtésére, valamint az igazgatáshoz kapcsolódó középfokú intézményhálózat
kiépítésére. A kőszénbányászaton alapuló energiaigényes ipar azonban már az 1980-as
években a válság jeleit mutatta (részben a kőszénkészletek kimerülése, illetve gazdaságtalan
kitermelése miatt). Mára az ipari keresők aránya az ötödére esett vissza, a beruházások egy
főre jutó értéke nem éri el a megyeközpontok átlagának felét sem. Az ipari szerepkör és a
presztízsveszteség ellensúlyozásának mikéntjét máig nem találta meg a város, emiatt a
pozíciójukat vesztő, hanyatló városok közé tartozik.
Salgótarján középfokú ellátó-hálózata megegyezik a hasonló hierarchiaszinten lévő
városokéval. Ugyanakkor ez nagy mértékben következik a megyeszékhely szerephez
kapcsolódó többletfunkciókból és intézményrendszerekből az államigazgatás (munkaügyi
központ, földhivatal, adóhivatal, rendőrkapitányság, közgyűlés, stb.), az igazságszolgáltatás,
és a korábban államosított társadalmi-gazdasági feladatok terén (múzeumi igazgatóság,
megyei könyvtár, levéltár, kamarák, lapkiadás, társadalombiztosítás, pénzintézetek, stb.).
Ezek a szerzett előnyök hosszabb ideig megőrizhetők. A középfokú központokban fellelhető
intézmények változatos mértékben és választékban vannak jelen (gyakorlatilag
megszűnőfélben van a felsőoktatás, gyenge a kereskedelem és a turisztikai szolgáltatás, erős
a középfokú oktatási, az egészségügyi és a pénzügyi szolgáltatás). A modern középfokú
szerepkörök részben hiányosak, részben kialakulófélben vannak (pl. foglalkoztatás,
felsőoktatás, kereskedelem, gazdaságszervezés, innováció, K+F, térségi vonzás). A hiányzó,
vagy részleges funkciók kiterjesztése és megerősítése Salgótarján településhálózatban
betöltött pozíciójának javításával, valamint a térségben betöltött középfokú ellátási
szerepeinek kiszélesedésével járhat.
6