letöltés - Nagy Imre Társaság

dekes kérdés, de a Magyar Televízióban ilyen nem nagyon fordult elő. Az osztályvezető és a főszerkesztő megmondta, hogy
ezt meg ezt, és te meg te, határidő ez meg ez, de tőlem addig soha senki nem kérdezte meg, hogy mit szeretnék csinálni.
Közvetlenül elő e olvastam Almásy Pálnak a Sopronkőhidai naplóját. Mint Horthy-hű katona szt az ellenállási mozgalomban
tevékenykede , elfogták, halálra, majd éle ogy glanra ítélték a nyilasok, a szintén halálra ítélt, de kegyelmet kapo
Révay Kálmánnal együ volt Sopronkőhidán, majd 1945 után altábornagy le , később börtönbüntetésre ítélték. Révay
Kálmán tábornokot apámmal együ végezték ki, egy házban laktunk. Ez a könyv tehát a katonai ellenállási mozgalomról
szólt, aminek voltak érintkezései az illegális kommunista ellenállással.
Révay Kálmán volt az a személy, aki engem megragado a naplóból. Személyesen ismertem őt, négy éves koromban
ültem a térdén, páncélos vitéz volt a szobája sarkában és az íróasztalán, ami engem mint kisgyereket, megragado . A fölö
ünk lévő lakásban laktak, ugyanaznap vi ék el, csak egy órával később mint apámat s együ akaszto ák, majd 56-ban
együ teme ék őket.
Az Almásy Pál-könyv azért is “sokkolt”, mert tele volt Révay Kálmán Sopronkőhidán készült rajzaival, melyek erede leg
1946-ban jelentek meg a honvédelmi minisztérium kiadásában. 1950-ben természetesen bezúzták, egy példány van belőle
a Széchényi Könyvtárban.
Révay Kálmán rajzai voltak az apropója annak, hogy Ézsiás Anikónak, – aki a képzőművésze
filmek specialistája volt ‒ azt mondtam, hogy csináljunk “képzőművésze ” filmet
belőle. Messze kerültem a Nagy Imre film témájától, de ez oda fog vezetni. Készült egy
háromrészes film, Vázlatkönyv címmel. Életem legjobb munkájának tartom. Az első résznek
Margit körút volt a címe, ami összefoglalta a kommunista és a magyar katona sz ellenállást.
Együ buktak le 1944 novemberében, s a Margit körú fegyházban találkozo , szinte
a társadalom keresztmetszete a nyilasok ala . I végezték ki Kiss Jánost, Nagy Jenőt, és
Tartsay Vilmost, és i kapo éle ogy glani ítéletet Almásy Pál és Révay Kálmán. A második
rész címe: Sopronkőhida, ahol Révay rajzai és Almásy naplója szüle ek. I végezték ki a
kisgazda Bajcsy-Zsilinszky Endrét, a kommunista i"úmunkásokat: Kreutz Róbertet, Pataki
Istvánt, és az arisztokrata Odeschalchi Miklóst és másokat. A trip chon harmadik része a
Kossuth Akadémia című volt. Révay Kálmán le az új sztképző intézmény parancsnoka, és
Révay Kálmán vezérőrnagy
mint ilyen, maga doba a ki az annak idején maga által feste szentképeket a volt Ludovika
Akadémia kápolnájából.
Ebben a részben nemcsak Révay Kálmán barátait, Pálffy Györgyöt és a Sopronkőhidán megismert Rajk Lászlót és az ellenállási
mozgalomból ismert Sólyom Lászlót, de magát a nyilasok által már egyszer halálra ítélt Révay Kálmánt is felakasztják
kommunista elvtársaik. A háromrészes filmben szinte a magyar társadalom minden rétegét meg zedeli a történelem.
A filmet 1984-ben a honvédelmi minisztérium poli kai főcsopor őnök helye ese Szabó Egon és Pintér István, a Népszabadság
újságírója az 56 utáni „Fehér könyvek” egyik szerzője ve e át. Nem voltak buta fiúk, meg is leptek. Azt mondták:
Sólyom elvtárs, maga a Horthy-hadsereget akarja rehabilitálni? (No comment!-)
Miért mondtam el ezt ilyen hosszan? Mert i ismertem tanultam meg a dokumentumfilm készítés gyönyörűségét (és
gyötrelmét). Ekkor meg közelebbről közelmúltunk történelmét, és i szólaltatha am meg a kor tanúit, Almásy Pált, Vitányi
Ivánt, az akkor még „frakciósnak” tarto Demény Pált, aki aztán MSZP képviselőként hunyt el a Parlamentben.
Ekkor jö a rendszerváltás előszele, amikor átszervezték az egész tévét, kiestem a zenei-képzőművésze közegből, és átkerültem
egy közös rendezői osztályra. Nem is nagyon volt munkám, és apám akkor le volna 80 éves, s beadtam, hogy róla
szeretnék dokumentumfilmet csinálni. Akkoriban „repedeze a jég”, kezdődö az „olvadás”. Az addig a témától tartózkodó
„nagyfőnök” már nem félt e ől és engedélyezte. A Vázlatkönyvet mintegy előtanulmánynak és nyitánynak tekinte em, a
már nagyobb lélegzetű történelmi tablóhoz.
A Naplóval (Sólyom László élete és kora) elkészültem határidőre, de akkor a családom le lta a. Ennek az le az előnye,
hogy tovább dolgozha am a filmen. Vagy negyven emberrel csináltam interjút, meg akartam ismerni apámat. Nos, apámat
nem ismertem meg, de a korszakot annál inkább és azokat az embereket, akikkel beszélge em. Nagyon érdekes volt, ők
hogyan emlékeznek. Ebből kikerekede egy 14 részes film, amit még most is csinálok, szinte folyamatosan. (Miután a tvből
kite ek, csak egy rossz minőségű felirat nélküli VHS kópiám maradt, azt digitalizálom és feliratozom o hon)
Elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor megkérdezhetem: A most ismertete rendezői munkáid valamiképpen, – nem
a szó szoros értelmében –, mintegy előzményei voltak a Nagy Imre életéről szóló dokumentumfilm elkészítésének?
Volt-e valamifajta konkrétabb összekötő láncszem filmjeid és a Viharos emberöltő című dokumentumfilm készítése közö?
Éppen azzal akartam folytatni, hogy miért is meséltem ezekről a filmekről. A közművelődési szerkesztőségen dolgozo
abban az időben Gellért Kis Gábor, akivel korábban csak köszönő viszonyban voltam, de semmi több. Egyszer benéze a
vágószobába, nézte, hogy mit csinálok, érdekelte, többször is bejö , ppeket is ado . Valamikor 1989. januárban ismét
bejö a szobába, és azt mondta: „Te, figyelj ide! Rehabilitálni fogják Nagy Imrét, csinálni kellene róla egy filmet!” Nem
tudom, hogy ez az ő ötlete volt-e, vagy esetleg az MSZMP reformszárnya körében valakiké, ugyanis közeli kapcsolatban
volt Nyers Rezsővel. (A „rendszerváltáskor” az MSZP V. kerüle elnöke és MSZP-s képviselő le .) Egyébként pártkötődése
ismeretlen volt elő em. Azonnal és nagy örömmel igent mondtam.
A filmet úgy forga uk le, hogy nincs dokumentálva az elkészítése, tehát nincs törzslapja, ami kelle minden filmhez.
Nincs nyoma, tudni illik az én filmem terhére, keretében készült, mert a Magyar Televízió akkor átállt a színes technikára,
és maradt rengeteg lejárt minőségű fekete-fehér anyaga. No, ezért is csinálha am én negyven interjút fekete-fehér filmre,
nem kelle leselejtezni, és örülhe ek, hogy van munkája a labornak. Tulajdonképpen a Nagy Imre-film minden munkáját
is az apámról szóló, de Napló címen készülő filmem terhére végeztük, abból a kapacitásból forga uk le a filmet. Csak a
producer: Török Gábor és a vágó Bessenyei Erzsi tudo az „összeesküvésről”. Ez a film szerencsés csillagzat ala születe .
Bár ma már nem tartom jó filmnek, de akkor az egy fegyvertény volt. Részben azért, mert valóban illegálisan készült, vagy
legalábbis én azt hi em, másrészt, mert a saját kapacitásomból egy olyan filmnek a készítésében ve em részt, ami tényleg
a szívügyem volt. Én elköteleze „ötvenhatos” voltam. (Annyiban, hogy mint 10 éves kis srác minden nap megve em a
legújabb Kossuth-címeres kitűzőt a Lehel piacon:-)
Feltételezem, hogy a kegyelmi pillanat ellenére nem volt könnyű összeállítani a film anyagát. Arról kérdeznélek, hogy
kedveztek-e a körülmények, voltak-e támogatói vagy ellenzői, hátráltatói a munkátoknak?. Kapcsolatba kerültetek-e a
film készítése során Nagy Erzsébeel?
A filmben nem voltak „beszélő arcok”, csak dokumentumokat használtunk fel. Nagy Erzsébetéket szándékosan hagytuk
12