InterCity Magazin 2008/tavasz

InterCity MagazinÍZELÍTŐ„Hírös ízek”Kecskeméti ízek után kutatva, elsőként a barackpálinka juthat eszünkbe. Még akkor is, ha nem annyiraaz íze, mint inkább a világhíre miatt. S mi adja a jó ízt? Természetesen a jó minőségű alapanyag. Kajszibarackbanerrefelé pedig nincs hiány. Mint ahogy almában, szilvában, szőlőben sem.Ahol a nektár teremA barackon kívül jellegzetes helyi gyümölcs még az alma,szilva, szőlő is. A kecskeméti alma finom, puha húsú, bőlevű, édeskés, enyhén savas, kissé fűszeres fajta, mely elsősorbanfriss fogyasztásra ajánlott. Az 1870-es évekbenalakultak ki Kecskemét környékén azok a szőlőültetvények,amelyek majd a XX. század első felének szőlő- ésgyümölcsgazdaságának alapját jelentették.Mitől fütyüla barack?A kecskeméti barackpálinka – hasonlónevű társaival egyetemben – Kecskemétenés környékén termesztett,édes magvú kajszibarackból készül.A gyümölcs illatát, ízét és zamatátjól megőrző, világhírű ital. Másik elterjedtneve, a fütyülős barackpálinkaa Zwack pálinkák jellegzetes, hosszúnyakú üvegéről kapta elnevezését.A pálinka színe a víztisztától a halványszalmasárgáig terjed. Alapanyagáulkizárólag meghatározott fajtákhoztartozó kajszibarackfák ép, érettés mindenfajta hibától mentes gyümölcseihasználhatók fel. A hagyományospálinkafőzés során az erjesztéstkövetően kisüstön főzik a gyümölcsöt,finomítóüstön lepárolják, majdtöbb-kevesebb ideig érlelik.Lédús büszkeségünkA kiváló alapanyagul szolgáló kajszibaracktermesztése eredetileg a szőlősorokközt történt, csak az 1950–60-as évektőltelepítettek tisztán gyümölcsösöket.Az itt termő kajszifajták közül kiemelkedika középkorai érésű Magyar kajszi.A barackok középnagyok, narancssárgák,némi pírral, lédúsak, kiváló zamatúak.A jelenleg ültetett fajták közüla rózsa barack kissé száraz húsú, ugyanakkornagyon édes és kiválóan szállítható.Az újabb fajták közé tartoznak a regényeselnevezésű Mandulakajszi, Ceglédi arany,a zamatos Pannónia és a korán érő, tetszetősCeglédi Piroska. A kajszibarackotelsősorban friss fogyasztásra ajánlják, dekészül belőle pálinka, lekvár és dzsem is.A termesztett fajták pedig rostos ivólevekés bébiételek alapanyagai.Zamatos környékKecskemét Katonatelep és Miklóstelepelnevezésű városrésze ma is a hazaiszőlészet és borászati kutatás fontosközpontja. Mathiász János, világhírűszőlőnemesítő 60 éves korában költözöttide, és élete utolsó, ugyanakkor legtermékenyebb23 évét töltötte itt. Figyelmételsősorban a filoxéra elleni harc kötöttele, de nagy feladat hárult rá a rohamosanterjedő homoki szőlőkultúra kialakításábanis. Egyrészről a zselléreknek éskisparasztoknak, másrészről a KatonaZsigmond – Mathiász János nagyságúszenvedélyes szőlészeknek köszönhető,hogy megháromszorozódott a homokiszőlőterület Kecskemét határában.A területeket Mathiász nagyrészt a sajátmaga nemesítette szőlőfajtákkal ültettebe. Később a csemegeszőlők iránti keresletmiatt keresztezési kísérletekbe fogott,amelyben nagy segítségére volt öccse,Mathiász József is. Évente kerültek kikeze alól a jobbnál jobb fajták, melyekbőljó néhány fajta külföldön is ismert.Mathiásznak köszönhető, hogy a magyarcsemegeszőlő-termelés, különösképpenhomokon, magas színvonalra emelkedett.Utódai – elsősorban Kocsis Pál,Kossuth-díjas szőlőnemesítő – mind aző nyomdokain haladva értek el egyre nagyobbsikereket a szőlőnemesítés terén.14 InterCity Magazin2008. tavaszInterCity Magazin 15