InterCity Magazin 2008/tavasz

KecskemétAhollegendákszületnekA történelem szembejön az utcákon.petőfi, Katona József és Kodály szellemejárja át a várost, ősi magyar dallamokatés ritmusokat suttogva fülünkbe.Kecskemét, az alföldi tanyavilág szülöttemár rég nagykorúvá érett, mégismegőrizte magában az ősi magyar tájminden kezdetleges szépségét és titkát.Séta Magyarország egyik legszebbvárosközpontjábanMi mindent látni Kecskeméten,melyet a világ nem terem!ázsiát-Amerikát járunkÉs mind itt van egy helyen.Akkor és mostA nagyvárosok közül a Duna–Tisza közénfekvő Kecskemét esik legközelebb az országmértani középpontján elhelyezkedőPusztavacshoz. A település Bács-Kiskunmegye székhelye és Magyarország nyolcadiklegnagyobb városa is egyben. Az egyiklegfontosabb vasúti útvonal (Budapest–Szeged)mentén fekvő város a kezdetektől fogvaföldrajzi elhelyezkedésének köszönhetilétét és gyors fejlődését.A város története az ókorig nyúlik vissza,bizonyos források szerint már időszámításunkelőtt 3000-benInterCity MagazinÁLLOMÁSis lakták a környéket,de találtak itt leleteketa bronzkorból ésa népvándorlás idejébőlis. A honfoglalásután hamar virágzásnak indult a település,ami abból is látszik, hogy Nagy Lajos királyegyik 1368-ban kelt oklevele már városkéntemlíti.A török, majd Habsburg-kézre kerülő Kecskeméttörténetének következő fontos állomásaaz 1832-es év, amikor vezetői egyöszszegbenmegváltják a város hűbéri terheit.Ehhez az évszámhoz kapcsolható a vidékrejellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúrakibontakozása is. 1831-ben itt épültmeg az első vidéki kaszinó, melynek könyvtáraés folyóirat-kölcsönzője is volt, és mintilyen, a reformkor kibontakozásának egyikfontos tényezőjévé vált. 1848. szeptember25-e is a város jeles dátumai közé tartozik,hiszen Kossuth Lajos ekkor mondta el hírestoborzóbeszédét a régi vásártéren. Az1800-as évek végén – egy szomorú eseménynekköszönhetően – a város látványosfejlődésnek indult. Ekkoriban ugyanis a filoxéraóriási pusztítást végzett a hegyvidékiszőlőskertekben, viszont a homoktalajonnevelt töveket gyakorlatilag teljesen megkímélte.A XIX. század végén a várost egyiklegismertebb polgármestere, Lestár Péterirányította. Az 1880-ban megválasztott városatyaalatt élte Kecskemét „aranykorát”:ekkor alakították ki az alföldi településekrejellemző sugárutas szerkezetet, és vezetésealatt indult meg a helyiérdekű vasútvonalakkiépítése is. Az 1911-es földrengésbentöbb száz épület omlott össze és vált lakhatatlanná,de a város ismét átvészelte a csapást,és 1950-ben ismét nagyot lépett előre:ekkor lett az ország legnagyobb területűmegyéjének székhelye.Fejlődése azóta majdnem töretlennek mondható,és ma is tovább gyarapodik. Kecskemétnépessége folyamatosan növekszik, azegy főre jutó gépjárművek és ingatlanokszáma is itt a legmagasabb az országban.A város építészetéreerősen hatott aszecesszióBudapestről egy óra húszperc alatt érhetünk vonattalKecskemétre6InterCity Magazin2008. tavaszInterCity Magazin 7