InterCity Magazin 2008/tavasz

InterCity MagazinALAGÚTInterCity MagazinALAGÚTA titkok lepleAz IGAzSáG, MelyeTeGy VáSzoN TAKArA torinói Keresztelő Szent János-templombansúlyos vasrács mögött, háromlakat alatt őrzik a világ egyik legmisztikusabb,legkülönlegesebb tárgyát, a torinóileplet. A legvitatottabb vallási ereklyelétjogosultságát már a középkorbanis támadták, később pedig egyenesentagadták, hogy Jézus keresztre feszítetttestének lenyomatát rajzolja elénk.A4,3 méter hosszú és 1,1 méter széleslenvásznat 1578 óta őrzik Torinóban,azt azonban még ma semtudják pontosan, mikor is keletkezett.Vizsgálatok százát végezték el a leplen,de előállítása, életkora rejtélyét még ma ishomály fedi. Mára önálló tudomány, a szindonológiafoglalkozik a vásznat körülvevőtalányokkal. Bár sok vitatott eredmény születetta vizsgálatok során, egyben azonbanmindenki egyetért: a lepel egy férfit ábrázol,elölről és hátulról, akit a „lepeltanászok”egyöntetű véleménye szerint minden bizonynyalkeresztre feszítettek.A szabad szemmel alig kivehető alakot1898-ban egy ügyvéd, Secondo Pia fényképeztele, aki a negatívokon felfedezte aszakállas ember körvonalait. Az 1898-aselső kutatások és mérések nagyban meghatároztákaz alak legfontosabb tulajdonságait,illetve halálának valószínűsíthetőkörülményeit. Az antropológusok szerintaz ábrázolt alak 30 és 35 év közötti 175centiméter körüli férfi, aki körülbelül 79kilogrammot nyomott. Végtagjait mindenbizonnyal szögekkel verték át, felső végtagjaintalálható sebei azonban nem a tenyerében,hanem a csuklóján vannak, éppúgy,mint a mind ez idáig egyetlen exhumáltkeresztrefeszítetten. A kutatási anyag kimondja,hogy ezek az átfúródó szögeknem az egyetlen és minden bizonnyal halálhozvezető sebek voltak a férfin. Testétugyanis több száz zúzódás, horzsolás tarkította.Vállain, hátán, valamint testénekegészén korbácsütések nyomait fedeztékfel, amelyeket valószínűleg fémvégű kínzóeszközzelejtettek rajta.Egyik oldalán erősen vérző seb hagyott magaután nyomot a gyolcson. Térdei szinte szilánkosrazúzódtak, lábszárcsontja eltörött, arcaszinte a felismerhetetlenségig feldagadt éskisebesedett a korbácsütésektől. A bántalmazás,illetve a zúzódások nyomai kísértetiesenJézus keresztre feszítését és a feltámadás előttiórák történéseit jelenítik meg előttünk.MegmásíthatatlaneredményekA tudósok azonban nem álltak meg itt a kutatással:életüket arra tették fel, hogy mindenkétséget kizáróan bebizonyítsák a lepel eredetét.Számos kutatócsoport végzett különbözőanalízist, melyeknek bizonyos pontokonmegegyező eredményeik születtek. Igaz, csaknéhány évre. Hiszen az újabb technológiákújabb bizonyítékokat véltek felfedezni, s a régikutatásokat sokszor meg is kérdőjelezték.Az azonban biztos, hogy majdnem valamenynyikimondja: a testet nem festették az anyagra,és a vásznon található elszíneződés mindenkétséget kizáróan emberi vértől származik,valószínűsíthetően az AB vércsoportúak közül.Abban sincs vita, hogy a holttest szemeitkét pénzérme fedi, amelyek minden bizonnyalPoncius Pilatus uralkodása alatt készültek. Azelvégzett vizsgálatok pollenmaradványokat istaláltak a szöveten, amelyek gyapotból valók.A tudósok szerint ez is alátámaszthatja a lepeleredetiségét, hiszen ez a növény ebben azidőszakban csak a Szentföld környékén volthonos. Sőt, azt is állítják, hogy a Gundeliatournefortii, amelyből Krisztus töviskoszorújátfonták, valamint a királydinnye és a szuharcsak Jeruzsálem környékén virágzik egyidejűleg,mely megdöbbentő és egyértelmű következtetéstadhat.A torinói lepel első nyilvános kiállítása1357-ben történt, ettől kezdve már nema Mandylion portréként, hanema Lepelként ismertékCsakhogy a vitát ilyen egyszerűenszinte képtelenség lezárni. Újabbés újabb kutatók, tudósok, a torinóilepel eredetének megfejtéséreszakosodott professzorok jelentkeztekmérföldkőnek hitt felfedezéseikkel.Talán ennek az elképesztőérdeklődésnek köszönhető, hogya Vatikán kénytelen-kelletlen engedélyeztea textil kormeghatározóvizsgálatait. A leghíresebbteszt, az 1988-ban végzett C–14kimondta, hogy a lepel 1260 és1390 közötti időszakból származik.Ezt a megállapítást azonnalrengeteg bírálat érte – mint későbbkiderült, nem véletlenül.A bizonyítás közben ugyanisegyetlen aprócska, de annálfontosabb tényt hagytak figyelmenkívül a tudósok:a szövet az 1532-es tűz alkalmávalmegperzselődött,az anyagban esett károkatpedig akkor megpróbáltákkijavítani, így kipótolták asérült részeket, valamintösszevarrták a kisebb lyukakat.Később a vizsgálatot végző kutatókis belátták, hogy a rekonstruált részből vettekmintát az analízishez.A megfejthetetlen igazságNemcsak az anyag, hanem annak története istele van rejtélyekkel. A IV. századig semmitsem tudunk a lepelről. Ma már írásos emlékekkelbizonyítható, hogy először Edesszábantűnt fel, s a görögök Mandylionnak neveztékel. Igaz, a tudósok még ma is azt állítják, nema torinói lepel szerepel ezekben az írásokban.A gyolcsot mindenesetre 944-ben nagy pompával Konstantinápolybavitték.Csodatévő erejéről, emberfelettihatalmáról még magyarvonatkozású könyvekben is írtak,sőt, a XII. századi Pray-kódexbeli ábrázolásáraalapozzák az újkori bizonyítások nagyrészét. Az egyik itt látható rajzon Krisztus temetésétillusztrálták, ahol egy lepellel borítjáktestét. Ezt a leplet – éppúgy, mint a valóságban– halszálkamintázattal és négy, L alakúA torinói lepel 4,3 méter hosszúés 1,1 méter szélesolyan, mintha hatalmas fény,esetleg hő hatására beleégett volnaa textilbe a férfi alakja.42 InterCity Magazin2008. tavasz2008. tavasz InterCity Magazin 43