Itt - Országos Egészségfejlesztési Intézet

Országos Egészségfejlesztési Intézet1096. Nagyvárad tér 2.Iskola –egészségfejlesztés– szexedukációVeszélyeztetett korúdiákok prevenciósigényei és szükségleteiKutatásvezető:dr. Simich Rita„A kiegyensúlyozottan, egészségesen fejlődő személyiségű egyén nem igényelpótcselekvéseket. Kielégítő nemi élete hozzájárul ahhoz, hogy ne tévutakon keressefeszültségeinek oldását, nem kell jó útra téríteni, hiszen jó úton jár.”Főmunkatárs: Fábián Róbert szociológusVéleménypiac Társadalomkutató B.T.1193. Táncsics Mihály u.2.Munkatársak:Szakértő: Dr Forrai Judit SOTESpss: Dr Székelyi Mária ELTEKutatásszervező: Borsós GabriellaBartalis István (Vas Megye)Liptay László (Győr-Sopron Megye)Ország Jánosné (Veszprém Megye, Fejér Megye)Major Erzsébet (Baranya Megye, Somogy Megye, Tolna Megye)Bögre Sándorné (Bács-Kiskun Megye, Csongrád Megye, Jász-Nagykun-Szolnok Megye)Novotny Dezső (Nógrád Megye, Heves Megye, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye)Koncz András (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye)Síró Judit (Hajdú-Bihar Megye)Schustek Tiborné (Békés Megye)Buday Pál (Zala Megye)Bokor Ilona (Budapest, Pest Megye)2010.1

TartalomjegyzékI. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ....................................................................................................................... 3II. AZ ISKOLAI SZEXEDUKÁCIÓ ................................................................................................................ 5II./1. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS - SZEXEDUKÁCIÓ KÖZELMÚLTJA ................................................... 10II./2. KUTATÁSOK – A FIATALOK SZOKÁSAIRÓL ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSÁRÓL ...................................... 12II./3. SZAKPOLITIKAI STRATÉGIA ..................................................................................................................... 14II./4. SZEXEDUKÁCIÓ ÉS A TANTERV ............................................................................................................... 16II./5. AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZEREPVÁLLALÁSA AZ ISKOLAI SZEXEDUKÁCIÓBAN ............. 17II./6. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZET PREVENCIÓS MUNKÁJA ............................................ 18II./6.1. Pedagógusképzés – tréning .............................................................................................................. 18II./6.2. Szakmai konferencia – értekezlet ..................................................................................................... 19II./6.3. Módszertani kiadvány ...................................................................................................................... 19II.6.4. Oktatócsomag bemutatása, gyakorlati felhasználást segítő konzultációk közoktatásiintézményekben ........................................................................................................................................... 20II./6.5. Hírlevél és plakát .............................................................................................................................. 20II./6.6. Óvszer-automata program ............................................................................................................... 21III. FIATALOK SZEXUÁLIS MAGATARTÁSA ......................................................................................... 22III./1. A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS ....................................................................................................................... 22III./2. A MINTA MEGOSZLÁSA ........................................................................................................................... 32III./3. MINTA - HÁTTÉR ..................................................................................................................................... 34IV. A VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI, EREDMÉNYEK........................................................................... 37V. ÖSSZEGZÉS ........................................................................................................................................... 65VI. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ..................................................................................................................... 69VI./1. FEJLESZTÉSI IRÁNYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ........................................................................ 71VII. FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................................... 732

I. Történeti áttekintésNyugaton az ötvenes években a szexualitás megismerése, kutatásainterdiszciplináris tudományággá fejlődött. Történtek kísérletek a szexuális nevelésre.Eloszlani látszott a nemiséggel kapcsolatos titkolózás és álszemérem. Kinsey ésmások nyomán nyilvánvaló lett, hogy a régi normák és értékek jelentős változásonmennek át. A szexuális aktivitás és élmény a modern ember fontos szükséglete. Azemberek a felmerülő problémák megoldására törekednek, s ehhez nem csupán apszichoterápiás módszerek széles skálája kínálnak számos eszközt, hanem aszexuálterápiák is. A modernizáció dekriminalizálta, majd demedikalizálta ahomoszexualitást. A fogamzásgátlás – a „tabletta‖ – a szexualitásban elválasztotta areprodukció és az örömszerzés, az örömélmény, addig szoros, szinte kényszerűkötöttségét. A szexuális késztetés pedig a tudomány megvilágításában nem azemberben lakó „test ördöge‖, valami „állati‖ késztetés.Akkor azt hittük, hogy az új tudományos szemlélet meghonosul és hatással lesz a mitársadalmunkra is. A szexualitással kapcsolatos változások megjelentek, aviselkedési és kapcsolati problémák szaporodtak, a közfelfogás érdeklődött amegoldások iránt. A szocialista társadalmi rend visszaszorította a vallás befolyását,ami magával hozta a szexualitás szekularizációját is. A „szocialista erkölcs‖ normatívmegfogalmazása sikertelen kísérletnek bizonyult. A pszichoanalízissel kapcsolatos,nem kis részben a szexualitással összefüggő tételek negatív megítélése miattkialakult ideológiai bizonytalanság eloszlott, a pszichológia elfogadott tudomány lett.Úgy tűnt, hogy megszűnik a korlátozás a szexualitás területén a közbeszédben,valamint a képi, művészeti és médiaábrázolásban is.A hatvanas évek végén, a diákmozgalmakkal párhuzamosan jelent meg a „szexuálisforradalom‖ látomása is. A hetvenes években ennek nyomán Magyarországon isvártuk a szexuális „felvilágosodást‖, és az ennek megfelelő szexuális nevelésterjedését, a kutatás, a tanácsadás és a terápia, a szakemberképzés és a társadalmi,továbbá tudományos diskurzusok fellendülését. Ekkor már kiderült, hogy nemelsősorban a szocializmus ideológiai kontrolligénye, komplexusos gátlásossága,nehézkessége a korszerűsödés és fejlődés akadálya. Hiszen a progresszívebbszocialista országok már előbbre léptek. Csehszlovákiában nem csupán a prágaiegyetem szexológiai intézete és tanszéke lendült fel, de országszerte kialakult egytanácsadó hálózat is. Az NDK-ban ugyancsak hálózatos formában kezdték fejlesztenia szexuális nevelést és tanácsadást. Támaszkodtak a német FKK hagyományra, ésbefogadták a nudizmust, melynek tiltása, majd ambivalens kezelése nálunk szinterendszerváltó konfliktus és felháborodás tárgya lett. Lengyelországban aszexuálterápiát és a szexológiát a medicina és az alkalmazott lélektan is befogadta.Legnagyobb meglepetésre a Szovjetunióban is kialakult a korszerű szexológiaikutatás tudománya, a tanácsadói ellátás, és ezzel párhuzamosan megjelent akorszerű szakirodalom isÉppen a fejlemények láttán kellett realizálnunk a hetvenes évek végén, hogyMagyarországon még „nem tört ki‖ a szexuális forradalom. Ez a tény különösen a3

nyolcvanas években lett szembetűnő. A szexuális magatartás a gyakoriság és aváltozatosság szintjén is elmaradt a nyugat-európai viszonyoktól, mint az a néhányfelmérésből kiderült. Közelebbről nézve azonban látszott, hogy a kérdezőbiztosoknakelmondható vagy kérdőíven megválaszolható szexuális aktivitás, ha van is, ritka vagyegyszeri, sikertelen, problémás. A szexuális viselkedés gyakran nem elsősorban azintim kapcsolat, hanem az egyéni késztetés vagy a szituációs kényszer eseménye.Szembetűnt a szexuális ismeretek hiánya. Ez látszott az abortuszok hihetetlenülmagas arányszámában. Igen gyakorivá vált a szexuális funkciózavar. A válásokokaiban – melyeknek száma ugyancsak a világ élvonalába repített bennünket – mindnagyobb súllyal szerepelt a szexuális diszharmónia. Itthon a pornográfia elszabadult,és nem felszabadult megnyilvánulásai igen nagy zűrzavart és kárt okoztak.A rendszerváltozás után a neokonzervativizmus kerekedett felül. A kialakulatlan,kezdetleges közbeszédben az AIDS réme a dolgok leegyszerűsítését(„kondomizálását‖) és az elfojtás kollektív növekedését vonta maga után. Pedig aztvárhattuk volna, hogy az új betegség terjedése alkalmat ad a párkapcsolati intimitásés kötődés felértékelődésére, a szexuális kielégülés „fogyasztói kultúrájának‖reflektív kritikájára, a nők szexuális és párkapcsolati pozíciójának köztudatirevíziójára. A humán tudományok világszerte erősödő biologizálása Magyarországondogmatikusan jelentkezett, s ezt segítette a humán tudományok szervezésénekfeudális gyakorlata. Az orvoslás a szocializmus idején is megőrizte „rendiségét‖,rangrendszere megmaradt. A szexualitással kapcsolatos megrögzött elhárító éselőítéletes attitűdök megerősödtek. Az egyházak a rendszerváltozást követően aszexualitás terén szinte a háború előtti szellemiségüket élesztették újra.Nem csupán szexuális forradalom nem lett nálunk – vagy ha volt, ugyanolyanretorziók fagyasztották meg célkitűzéseit, mint a történelmi forradalmainkét – hanemfelemásan ment végbe a modernizáció is. Kísértő lenne elemezni a jelenségekösszetevőit és trendjeit, máig ható következményeit. Itt vannak például olyan tények,mint a szexuális tudatlanság ill. viselkedési fatalizmus és kockáztatás, ami egészdemográfiai helyzetünkre és egészségi állapotunkra is károsan hatott. A műviabortuszok mértéke miatt biológiailag nehezebb a megtermékenyülés, hatalmasarányú a koraszülések száma. Igen sok súlyos, közvetlen és későbbiegészségkárosodással párosul, amely számos pár és család életét teheti tönkre éstereli el a további gyermekek vállalásától. Szólhatnánk a szexuális úton terjedőfertőzések nagy közegészségügyi kártékonyságáról. Csábító lenne elemezni aközoktatás nehézségeit, a tanári szerep ellentmondásait, a felsőoktatásdogmatizmusát, tudományok területén továbbra is fennálló – még ha átszínezve is –hatalmi politikát és politikai ideologizáltságot. De ez messze vezetne Pedig egyszerezekkel is szembe kellene néznünk. Annál is inkább, mert hasonló tendenciák anyugati világban is tapasztalhatók, csak ott kisebb mértékben. „A szexuális neveléssehol sem tudott közoktatási szinten érvényesülni. Legfeljebb az egészségpromóciósprogramok része lett, a szexológia tudománya visszaszorult. Újra akonzervatív köztudati szemléletek erősödtek. „ (Buda Béla: 2010)„Egyre többen látják úgy, hogy nem érdemes gyereket vállalni. A párválasztásrakészülő nők többnyire két-három gyereket terveznek, később viszont elállnak ettől.Nem úgy alakul az életük, ahogy tervezték, nemcsak az anyagi problémák és akarrierigények miatt, hanem azért, mert párkapcsolati elvárásaik nem alakultakmegfelelően. Nem kapják azt, amit vártak a párjuktól. A fiatalok nem kapnak4

segítséget sem a gyerekvállalási motivációik sem a szülői szerepre valóalkalmasságuk, felkészültségük érettségének elbírálásához. Ezek a képességeknem velünk születnek, de fejleszthetők, a közoktatási és nevelési rendszer egyikfő célja lehetne a tudatos családtervezés és a szülői szerepre való lelki érettségkialakítása a felnőtté váló nemzedékben.” (Dr Szilágyi Vilmos 2010)A történeti háttér áttekintése során a végső következtetések között kiemeltenszerepel az oktatás fontossága és meghatározó szerepe a harmonikusszocializációban. Vajon hogy néz ki ez a gyakorlatban, az iskolákban?II. Az iskolai szexedukációAz iskolai szexualitással kapcsolatos megelőző tevékenység – nevezzük szűkebbértelemben szexedukációnak, vagyis olyan folyamatnak, amelyben apszichoszexuális fejlettséghez szükséges készségek, képességek és ismeretekátadása direkt módon és intézményes keretek között történik – áttekintése több okbólis aktuális.1. Az AIDS visszaszorítása érdekében elfogadott Nemzeti Stratégia immár sok éve„állami-társadalmi‖ feladatként jelöli meg a szexuális úton terjedő betegségekmagatartási kockázatainak csökkentését, elsősorban az iskola prevencióeszközeivel. Ennek teljesítéséhez feladatként határozza meg a prevenciósprogramok elterjesztését az általános és középiskolákban.2. A Népegészségügyi Program szintjén megfogalmazott szükséglet, amely szerintaz abortuszok számának csökkentése, a csecsemőhalandóság visszaszorítása, aszexuális úton terjedő betegségek számának radikális csökkentése a(egészségkárosító magatartásformák csökkenésével együtt) a lakosság egészségiállapotának jelentős indikátora Magyarországon.3. A különböző ideológiák mentén, de társadalmi szinten fogalmazódik meg az igényarra, hogy a felnövő nemzedék tagjai egészségesebb családi környezetben éljenek,ehhez a válások, az egyszülős háztartások számának csökkentése vezet. Általánosaz aggodalom a népesség drasztikus csökkenése, a születések alacsony számamiatt, amelyet sokan az uralkodó erkölcsi normák megváltoztatásával, a tudatosabbcsaládtervezéssel kívánnak elérni. Ennek alapja a felnövő generációpszichoszexuális érettségének intézményes segítése – vagyis az eredményesszexedukáció.A szakirodalom áttekintését követően világosan megfogalmazható az, hogy apszichoszexuális fejlődés a csecsemőkortól az ifjúkorig töretlenül tart, éselválaszthatatlan a személyiségfejlődéstől, annak egy eleme. A tanulmánymottójában is szerepel az a megállapítás, hogy az egészséges személyiségfejlődéseredménye az egészséges, érett szexuális magatartás. Az egészségesszemélyiségfejlődés eredménye, pedig a szükséges készségek és képességekelsajátítása, a tudatos életvitelhez szükséges ismeretek megszerzésével együtt. Azintézményes nevelés, az óvodai, iskolai életszakasz ugyan relatívan hosszú, denyilván nem kizárólagos és egyedül meghatározó nevelési forma. A pszichológusok5

és szexológusok egyaránt döntő jelentőségűnek látják a csecsemő éskisgyermekkori történéseket, a szülők – elsősorban az anya – szerepét, viselkedését,miközben a későbbi életszakaszokban az oktatási intézmények fontos szerepét ésfeladatát is vallják. Ezt a feladatot komplex módon értelmezik, vagyis az ismereteknövelése mellett a fiatalok személyiségfejlődésében – készségek és képességekkifejlesztésében is – intézményes feladatot látnak.„Az óvoda feladata a szülők által megkezdett nemi nevelés kiegészítése, a nemekközötti hasonlóságok és különbségek, az apa- és anyaszerep, a származás ésszületés tudatosítása, a szexuális kíváncsiság kielégítése. Az általános iskola elsőnégy osztályában a nemi különbségeken, a terhességen és születésen túl afogamzást is meg kell értetni a kisiskolásokkal, vagyis a szexuális izgalmat, élvezetetés kielégülést, s ennek fiziológiai vonatkozásait. Fontos feladat a szexuálisvisszaélések lehetőségeinek és megelőzésének ismertetése, az előkészítés a nemiérésre, és a szexuálhigiéné szabályainak megtanítása. Az általános iskola felsőtagozatán a szexuális nevelés részletesebben kibontakozhat a pszicho-szexuális éspárválasztási érettség elérése érdekében. Az akcelerált nemi érés folytán amenstruációs higiéniával és a pollúciókkal (és az önkielégítéssel) már az 5.osztályban foglalkozni kell. A későbbiekben pedig a pszichoszexuális érésnemenként eltérő sajátosságaival, főleg az orgazmuskészség megjelenése ésalakítása, valamint a fogamzásgátlás és születésszabályozás szempontjával. Egymásik fontos feladat a serdülők lelki önállósodásának, a szülő—gyermek viszonyegyenrangúvá alakításának elősegítése. Az új, baráti-szerelmi kötődések korlátokközötti útjának egyengetése, a „túl korai‖ közösülési törekvések helyett a pettingkészségekelsajátíttatása. A középiskolás fiataloknál fő feladat a korszerű,tudományosan megalapozott szexuális értékrendszer és az önnevelési képességkialakítása. Tudatosítani kell a különböző forrásból eredő szkriptek közötti választáslehetőségét, az igények és attitűdök, szokások rugalmasságának és a párválasztásiérettség kialakításának szükségességét.‖ (Iskolai szexuális nevelés Németországban2006.)Hazai tapasztalatok:Az iménti felsorolást az intézményes szexedukáció feladatairól nevezzük ideáltipikusfelsorolásnak, hiszen ha a célokhoz csatoljuk azok megvalósításához szükségeseszközöket, a feladat elvégzése a mai működési feltételek között teljesíthetetlennektűnik. Ami az ismeretek átadását illeti, korlátok között, de megoldhatónak véljük,viszont a komplex személyiségfejlesztést igénylő pedagógiai munka az iskolaikeretek között egyre nehezebben valósítható meg.A komplex személyiségfejlesztés esélye az iskolákban rendkívül differenciált –elsősorban iskolatípusonként csoportosítható. A pedagógusok tudják, hogy az oktatóés a nevelő munka végzése egyaránt szükséges feladatuk, de úgy vélik, hogy aziskola legfőbb feladata az oktatás, az ismeretek átadása – a nevelés kiegészítőtevékenység. Elsősorban a községekben tanító általános iskolai pedagógusokvéleménye egységes annyiban, hogy jelentősen megnőtt a pedagógiai – nevelésiterhelésük, hiszen a gyerekek úgy érkeznek az iskolába, hogy a legalapvetőbbszabályokkal sincsenek tisztában. Képtelenek a fegyelemre, nem ismerik aközösségi szabályokat. Emiatt nem tud addig beindulni a szakmai munka, amíg nemtanulják meg a viselkedési szabályokat, nem alakulnak ki a közösségi normák. A6

családi környezet konfliktusai miatt egyre többen az iskolai időszak végéig problémátjelentenek viselkedésükkel, emiatt a tanárok gyakran érzik magukat eszköztelennek.A középiskolák között – bár egyetértés van a szakmai munka elsődlegességében –különbségek láthatók az elit gimnáziumok és a szakközépiskolák között. Ennek okaaz, hogy a gimnáziumokban céltudatosabb, jobb családi háttérrel rendelkező,kedvezőbb szocio-kulturális közegből érkezett fiatalok tanulnak, míg aszakmunkásképzőkben és a szakközépiskolákban gyakran fontosabb és aktuálisabba rend és fegyelem megteremtése, a közösségi normák kialakítása és készségszintre emelése, (valójában állandó fegyelmezési gondok kísérik végig a tanéveket)mint a szakmai - elsősorban a humán - tárgyak oktatása, ami viszont a szexedukációlehetőségét jelentősen korlátozza. Vagyis sem a tanítás sem a nevelés nemmondható ideálisnak.Mindezekből következik az, hogy a komplex társadalmi előnyök és hátrányok aziskolai szexedukációban is éppúgy jelentkeznek, ahogy az élet minden területén. Aleginkább szükségletekkel jellemezhető fiatalok azokban az iskolákban tanulnak,ahol sem a nevelés sem az oktatás nem mondható ideálisnak, míg a megfelelőcsaládi háttérben szocializálódó fiataloknak van esélye az ideálisabb iskolaiszexedukációra – az egyéni és csoportos képesség és készségfejlesztésre és aszükséges ismeretek megszerzésére. Mindezekből következik, hogy a komplexegészségfejlesztésre elsősorban azokban az iskolákban tanulóknak van esélye, akika legkevésbé szorulnak rá, s azoknak van égető szüksége, amelyek kedvezőtlenműködési feltételek között, deficites családi háttérrel rendelkező diákokat oktatnak,vagy a munkaerőpiacon kedvezőtlen helyzetű szakmákra képeznek fiatalokat.Ami az ismeretek átadását illeti: Más jellegű vizsgálatainkból tudjuk azt, hogy adiákok érdeklődésének középpontjában áll a szexualitás, a hiányos és sokszor tévesismereteiket mégis elegendőnek ítélik. A pedagógusok szerint a diákok 14 éveskorukra már rendelkeznek a legfontosabb ismeretekkel: a nemi szervek felépítésévelés működésével, a hormonális és idegrendszeri sajátosságokkal, de sokkal kevésbé,vagy egyáltalán nem, a fogamzás természetes módjával, a fogamzásgátlással és aszexuális úton terjedő betegségekkel.A humán tárgyak óraszámát kevésnek tartják a tanárok, ráadásul az alaptanterv semtartalmazza azokat a szükséges ismereteket, amelyek a szexedukáció tárgyáhozköthetők, emiatt a tanár döntésére van bízva milyen időtartamban, és milyentematikával foglalkozik az emberi szexualitással. A pedagógusok eszközeimegfelelőnek mondhatók. Akkreditált tanárképző programok elvégzésével bővíthetikeszközeiket és ismereteiket, számtalan komplex egészségfejlesztési ésszexedukációs program közül választhatnak, s segítséget kaphatnak az iskolaegészségügyidolgozóktól is. Az ismeretek növelésének legfőbb akadálya azidőhiány. A tantárgyakban – időnként kereszttantervi formában is – fellelhetőszexualitáshoz kapcsolódó tananyagot elegendőnek ítélik, s tartalmát is jónak látják.Az anatómiai ismeretek mellett a szexuális úton terjedő betegségek, acsaládtervezés és a védekezés is kellő mértékben szerepel a könyvekben. Ugyan évitíz alkalommal az osztályfőnöki órákat is egészségnevelési tematikával kell levezetni,de ennek betartása gyakran akadályokba ütközik. De a pedagógusoktapasztalatukból igazolják, hogy pusztán olvasni vagy hallani az emberiszexualitásról nem elegendő ahhoz, hogy ez interiorizált formában, az aktuális éskésőbbi cselekvésben is megnyilvánuljon. Az eredményes szexedukáció csak7

interaktív formában, intim egyéni foglalkozással és nyílt csoportos beszélgetésekkelvalósítható meg, s nem mellőzhetők a személyiségfejlesztési elemek, amelyek azegészségfejlesztési céloknak felelnek meg.A népegészségügyi szinten érzékelhető problémák csökkentése miatt az iskolaiprevenció, elsősorban a szexedukáció helyzetének áttekintése volt a célunk. Azevidensnek bizonyult összefüggések révén eljutottunk oda, hogy nem lehetelválasztani egymástól a szexuális magatartást az általános egészségmagatartástól,annak részeként kell értelmeznünk, s a problémák megelőzése is csak azonos,komplex módon lehetséges.„A kiegyensúlyozottan, egészségesen fejlődő személyiségű egyén nem igényelpótcselekvéseket. Kielégítő nemi élete hozzájárul ahhoz, hogy ne tévutakonkeresse feszültségeinek oldását, nem kell jó útra téríteni, hiszen jó úton jár.” –mottó alapján igazoltnak látjuk azt, hogy a megfelelően eredményes iskolaiszexedukáció csak a komplex személyiségfejlesztés útján valósulhat meg. A diákokszemélyiségének egészséges fejlődését az oktatási intézmények csak abban azesetben képesek segíteni, ha holisztikus szemléletű egészségfejlesztő programotvalósítanak meg a teljes szorgalmi időszakban, a diákok érettségétől, fejlettségétől,családi hátterétől, ismereteinek szintjétől függően megválasztott tematikával,felkészített tanárokkal, az iskola-egészségügy aktivitásával. Ráadásul az iskolaikörnyezet – a büfé választékától a megfelelő világításon át a tornateremkialakításáig, a sportolási lehetőségek megteremtéséig ugyancsak az egészségetkell, hogy szolgálja.Amíg évről évre csökken azoknak az iskoláknak a száma, ahol a tantervbe építve,legalább heti egy órában egészségfejlesztési órákat tartanak, amíg a tantestületeknem érzik közös felelősségüknek a diákok egészségének megőrzését, amíg aziskolafenntartók nem szorgalmazzák, és főleg nem finanszírozzák ezt atevékenységet, és amíg a szülők nem értik meg az ügy fontosságát, addig nemvárható változás. Adminisztratív megoldást nem látunk eredményesnek – például azosztályfőnöki órák felhasználására vonatkozó előírás be nem tartása is igazolja ezt.Programok, segédanyagok, képzések kellő számban a rendelkezésünkre állnak,egyedül a szemléletváltás vezethet eredményre.Ajánlás az iskolai egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok végrehajtásáraAz egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztésiattitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy afelnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomonkövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezőkmegváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képesséváljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Ateljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnekvagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudjavalósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető,8

egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat,továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehátalapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kellértelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyénierőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztéskövetkezésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem azegészséges életmódon túl a jól-létig terjed.Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészségeséletmódra nevelésében. Minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztésimodell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitívbeállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek agyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartásátfejlesztik.Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjáratanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus életértékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, afiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukravonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani,konfliktusokat megoldani, tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzésiismeretekkel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak irántielfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban aháztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget,testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni ésközösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogyfelkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközökhasználatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani,továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabbszabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek -különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok(pl. a dohányzás, alkohol- és kábítószer–fogyasztás, káros szenvedélyek (játék,számítógép, Internet, stb.) helytelen táplálkozás, öltözködési szokások)kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogyfoglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson acsaládi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Azegészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő,tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsaaz egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének isjelentős példaértékű szerepe van.(Nat 2003)Jogi háttérA Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett NemzetiAlaptantervet (Nat) a 202/2007 (VII.31.) Korm. rendelet módosította. A módosítottNat alapján kerül sor a kerettantervek, az iskolai pedagógiai programok és azon belüla helyi tantervek felülvizsgálatára. A Nat értelmében az egészségnevelés aközoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemétát kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítástanulásszemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról9

szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknaknevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel ésegészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat.További fontos feladatokról rendelkezik- a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia akábítószer-fogyasztás visszaszorítására”,- a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség ÉvtizedénekJohan Béla Nemzeti Programjáról,- az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. § (1) bek.,- a 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv a Közoktatásról 48. §(3) bek. (Iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési és környezeti nevelésiprogram kidolgozása),- a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet,- a 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid ésközéptávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról,- a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény,- az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3.sz. melléklete.Ezek a jogszabályok körvonalazzák a célrendszert, valamint az ahhoz rendelt jogifeltételrendszert. Ezeknek megfelelve fontos feladat, hogy az iskolák átgondolják azegészségnevelési tevékenységüket.A felsorolt jogszabályokat (rendeleteket) fontosnak tartjuk abban az értelemben, hogya közoktatási intézményeknek meg kell felelniük az abban foglaltaknak. A megfelelésazonban nem jelent azonos, mindenki által követendő szakmai színvonalat. Nyilvánvalóan ezt nem is lehet előírni, hiszen a megfelelés nagymértékben függ azintézmény tárgyi és személyi feltételeitől, azonban azon mindenképpen el kellenegondolkodni, hogy hogyan lehetne a színvonal ilyen mértékű szóródásátmegakadályozni – megszűntetni. Tarthatatlan az állapot, mely szerint létezik olyaniskola, ahol tantárgyba beillesztett egészségneveléssel találkozunk, de van mégmindig olyan intézmény, ahol legjobb esetben is csak az egészségnap jelenti azegészségmegőrzéssel kapcsolatos ismeretek átadását. A rendelet fontos, de arendelet betartására vonatkozó monitorozási rendszer megalkotására is szükségvan.Jogszabályok és rendeletek vannak, de igazi létezésüket a valóság, a helyi attitűdökhatározzák meg.II./1. Az iskolai egészségfejlesztés - szexedukáció közelmúltja1945 utáni első évtizedekben – éppúgy, mint más egészségmagatartásra hatástgyakorló tematika teljességgel hiányzott az iskolákból, de a tudományos közéletbőlis. Az egészségnevelés kizárólag felvilágosító jelegű volt, javarészt a testihigiéniához kapcsolódó témákkal. A szexualitás különösen mellőzöttnek számított,hiszen a népesedéspolitikai elvek és gyakorlat miatt hiányoztak a védekezéshez10

szükséges ismeretek, hiszen az uralkodó ideológia szerint „dicsőségnek‖ minősült aleányok teherbe esése is. A hetvenes évekig kellett várni a változásra, éppen anépesség gyarapodásában beállt kritikus változások, és a családok felbomlásánakgyakorisága miatt. 1973-ban született egy népesedéspolitikai kormányhatározat,amely kötelezően előírta a pedagógusok számára az ötödik évfolyam felett leadandó„családi életre nevelés‖ tematikájú órák megtartását. Azonban senki sem adottsegítséget a pedagógusoknak a tematika és módszer tekintetében, és a feladatvégrehajtását sem ellenőrizték. Való igaz, hogy a tankönyvekben megjelentek azanatómiai ismeretek – elsősorban a középiskolai biológia tantárgy részeként.Ma a pszichológusok és az orvosok – elsősorban a nőgyógyászok – hallatjákhangjukat a pszichoszexuális nevelés kényszerítő szükségességéről. Ezt legtöbbszöraz abortuszok számának magas száma és a nemi élet kezdetének egyre fiatalabbkorban történő kezdete mellett a szexuális úton terjedő betegségek számánakstagnálásával, időnkénti növekedésével indokolják. A holisztikus egészségnevelőprogramok tematikájában – a későbbiekben láthatjuk – szerepel a szexualitás témájais. E programok elsősorban készség és képességfejlesztő szemléletűek, amelykomplex módon a fiatalok belső harmóniáját és a felelős, tudatosabb életvezetéskészségét kívánják elsajátítatni, de a szakértők szerint a szexuális nevelés mégennél is komplexebb megközelítést igényel.Visszatekintve a közelmúltra, a ’90-es évek elején lehetett tapasztalni egy nagylendületet az egészségfejlesztési programok iskolai megjelenésében. Köszönhetővolt ez az igények olyan szintű megnyilvánulásának, amelyre választ kellett adni, ésne feledjük a viharos gyorsasággal bekövetkező társadalmi változások is jó terepetadtak ezen igények megjelenésére és kielégítésére. A hirtelen jött változásokhoz,hirtelen akartunk alkalmazkodni, így természetesen ez a folyamat is felélte az ún.tanulópénzt.A kezdetet a külföldi, főleg amerikai programok felbukkanása és magyarországiadaptálása jelentette (fordítottunk és alkalmaztunk). A teljesség igénye nélkül:- Susan Shapiro – Carol Flaherty Zonis (12–18 év): szexuális nevelés, alkoholés drog megelőzés, egészséges táplálkozás, dohányzás prevenció.Középiskolai egészségnevelés program (Soros Alapítvány)- CHEF program – Egészséged testben, lélekben (6–18 év):személyiségfejlesztő drog- és alkohol prevenciós program (Soros Alapítvány)- UNICRI program (10–18 év): drog és alkohol megelőző integrált prevenciósprogram (az Egyesült Nemzetek Területközi és Igazságügyi Kutató Intézeteprojektje)A későbbiek során megjelentek a magyar szerzők által jegyzett komplexegészségfejlesztő programok. Különösen akkor erősödött a tendencia, amikor apedagógusok akkreditált képzéseken való részvétele financiális támogatásbanrészesült.- Életvezetési ismeretek és készségek program (5-18 év): önismeret-fejlesztő,egészséges és biztonságos életre oktató, személyes biztonság és felelősségkérdéseit oktató program (Csendes Éva)- „Egészségvirág‖ program (10-18 év): komplex iskolai egészségnevelésiprogram (Egészségvirág Egyesület)- „EGÉSZséges ÉLET‖ (6-18 év): komplex egészségfejlesztési programképességek és készségek fejlesztésével (Egészségesebb Iskolákért HálózatMagyarországi Egyesülete)11

Az iskolai egészségfejlesztés folyamtatát és eredményességét tekintveszámunkra az „ideáltipikus” modell (program) az, amelyik tananyaghozkapcsolódik, tanórán belüli tevékenységként – a tanterv részeként – folyik ésegyben holisztikus megközelítést alkalmazó, integrált egészségfejlesztésiprogram. Ezen programok komplex személyiségfejlesztő hatása igazolt, ésegyben az összes egészségkárosító magatartásforma megelőzését szolgálja.A Nemzeti AIDS Bizottság 2004 nyarán készítette el a Népegészségügyi Programrészeként a Nemzeti Stratégiát a HIV vírus terjedésének megakadályozása céljából.E stratégia a szűrővizsgálatok, a fertőzöttek gondozása, az orvosi ellátás feladatainkívül nagy terjedelemben foglalkozik a prevenciós tevékenységgel. Áttekinti azokataz iskolai egészségfejlesztő programokat, amelyeket alkalmasnak talált aszervezet a biztonságos szexre nevelés feladatának ellátásában. Nem meglepő,hogy a Stratégiában felsorolt programok mindegyike holisztikus szemléletű, komplexegészségfejlesztő program. (Egészséges élet, Chef és Shapiro program, DADA)Ezeket egészíti ki a kortárs-segítő hálózat és az utcai szociális munkások jelentősszerepével, amelyek elsősorban a veszélyeztetett csoportokban folytatott megelőzésitevékenységben kapnak nagyobb szerepet. Az iskolai prevenció közvetlen céljakénta szexuális úton terjedő betegségek magatartási kockázatának csökkentését tűzi ki -különösen a fiatalok körében.A teljesség igénye nélkül néhány hazai, iskolai szexedukációs felvilágosító program:- „Beszéljünk erről…”: a Szexuális Nevelés és Kultúra ElősegítéséértAlapítvány programja általános és középiskolás fiataloknak (iskolai oktatásmelyhez szexuális ismeretterjesztő könyv is készült)- „Fiatalok az élet küszöbén (FÉK)” program: a tananyag azönmegtartóztatáson, a türelmen, a felkészülésen át vezeti a fiatalokat aboldogságig, a házasság és a gyermekáldás kellően megválasztott időpontjáig(pedagógusok számára készült kézikönyvből lehet a fiatalokat oktatni)- „A-HA!” Országos Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Program: aSzülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság programja afiatalok igényeihez alkalmazkodva (web-lap, kiadvány stb.) oktatótevékenységformájában orvostanhallgatókkal, nőgyógyászokkal és védőnőkkel folytatfelvilágosító munkát a közoktatási intézményekben.- A Szex Edukációs Alapítvány programja 11-17 éves fiatalok számára. „Amagánélet és az egészség kultúrája” c. tanári kézikönyv, tanulóimunkafüzet, interaktív CD-rom és szórólap valamint AIDS Világnapi hírlevélsegíti a témában történő eligazodást diákoknak és pedagógusoknak.II./2. Kutatások – a fiatalok szokásairól és egészségmagatartásárólESPAD 1 (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs)1 Kutatási beszámoló: A budapesti 8-10. évfolyamon tanuló diákok alkohol- és egyéb drogfogyasztásiszokásairól (Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Intézet; kutatásvezető ElekesZsuzsanna)12

Az Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól1995-ben indult azzal a céllal, hogy a fiatalok fogyasztási szokásairól rendszeresen –4 évenként – ismétlődő, időben és nemzetközileg összehasonlítható adatokatgyűjtsön. A program legfontosabb hosszú távú célja, a fiatalok fogyasztásiszokásaiban bekövetkezett változások mérése, az országonként eltérő trendekösszehasonlítása. Az első adatfelvételre 1995-ben került sor 26 európai országrészvételével. A 1999. évi második adatfelvételben 30 európai ország vett részt, a2003. évi adatfelvétel pedig már csaknem valamennyi (35) európai országrészvételével történt. 2007-ben került sor a kutatássorozat negyedik hullámára.Ennek a kutatásnak az eredményei nemzetközi szakmai körökben elismertek és atémával foglalkozó nemzetközi szervezetek is kimagasló jelentőségűnek tartották.Valamennyi ESPAD-kutatás a The Swedish Council for Information on Alcohol andOther Drugs (CAN) szervezésében az Európa Tanács Pompidou Csoportja, valaminta European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA) eszmeitámogatásával készült. Valamennyi magyarországi kutatás a Budapesti CorvinusEgyetemen készült, a kutatásokat az OTKA, valamint az Egészségügyi Minisztérium,ISM, ICSSZEM finanszírozta.A 2007. évi kutatás célja elsősorban az volt, hogy továbbra is nyomon kövesse arendszerváltás utáni Magyarországon a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztásiszokásaiban bekövetkező változásokat, értelmezze, vizsgálja a fiatalokvéleményében, droggal és alkohollal kapcsolatos attitűdjében, értékeibenbekövetkezett változásokat, a drog- és az alkoholfogyasztás indítékait, elemezze ésértelmezze a leginkább veszélyeztetettek szocio-demográfiai jellemzőit.Az eredmények megtekinthetők:http://www.echosurvey.hu/_user/downloads/espad/espad07.HBSC 2 (Health Behaviour in School-aged Children)Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása nemzetközi kutatás egy olyankeresztmetszeti vizsgálat, amelyre négyévenként kerül sor az európai országok nagyrészében, valamint Kanadában, az Egyesült Államokban és Izraelben. A vizsgálatlegfőbb célja, hogy a fiatalok egészségét annak kontextusában vizsgálja, ezért akülönböző egészségi és egészségmagatartási indikátorok mellett nagy hangsúlythelyez a különböző szocializációs színterek, így a család, a kortárscsoport, az iskola,a szocio-ökonómiai környezet feltérképezésére. A kutatás nemzetközi jellegelehetőséget teremt a szociokulturális összehasonlításra is, mivel társadalmilag éskulturálisan különböző országok fiataljai egészségi állapotának ésegészségmagatartásának azonos feltételekkel és módszerekkel történőösszehasonlítására ad módot.A vizsgálat célja a fiatalok egészségének és egészségmagatartásánakmonitorozásán túl, információkat kínálni a politikai döntéshozatal számára mindnemzeti, mind nemzetközi szinten, továbbá az egészségmagatartás monitorozásasegítségével értékelhető az ország egészségvédő, egészségfejlesztő stratégiájánaksikerét vagy sikertelenségét.A vizsgálati eredmények rámutatnak arra, mely életkori csoportban, mely fiatalokazok, akik egy-egy speciális prevenciós vagy intervenciós program célcsoportjailehetnek, ill. a kutatások eredményei és összefüggései hatékonyabb módszerekkifejlesztéséhez nyújthatnak segítséget. Fontos, hogy a kutatási eredmények2 Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja (Bp. 2007. szerkesztette: Németh Ágnes)13

eépülhessenek az egészségvédelem és egészségfejlesztés gyakorlatába, valamintaz egészség- és oktatáspolitikába.Magyarországon a 2006. évi felmérés keretében a következő témaköröket vizsgálták:Egészségmagatartás:- táplálkozási szokások, testtömeg-konrollálás- fizikai aktivitás- fizikailag passzív szabadidő-eltöltési tevékenységek- rizikómagatartások (szerhasználat: dohányzás, alkohol- és illegálisdrogfogyasztás)- szexuális magatartás- sérülések, balesetekSzubjektív jóllét: - egészség értékelése- krónikus betegségek- élettel való elégedettség- pszichoszomatikus panaszok- depresszív tünetek- önértékelés- szociális önértékelés- deviancia- testkép, tápláltsági állapotHáttértényezők: - demográfia (nem, életkor, lakóhely)- család (szerkezet, kapcsolatok, nevelési, fegyelmezési stílus)- kortársak (barátok, kapcsolatok, bántalmazás)- iskola (iskolához, iskolatársakhoz, tanárokhoz fűződő kapcsolat, szabályok,légkör)- szociális egyenlőtlenségek (család szubjektív és objektív szocio-ökonómiaihelyzete)- biológiai fejlődés (pubertás)Az eredmények megtekinthetők:http://www.ogyei.hu/anyagok/HBSC_kutatasi_jelentes_2007.pdfII./3. Szakpolitikai stratégiaSzakpolitikai stratégia: tapasztalatok birtokában célok kijelölése és a célok elérésétlehetővé tévő eszközök meghatározása komoly kihívást jelentő helyzetekben.- A célok, illetve a célok eléréséhez szükséges eszközök viszonylag hosszabbidőszakra érvényes egymáshoz rendelése.- Egy adott helyzetből megfogalmazott, elérendő cél jövőbeli állapotához vezetőút.- Arra adnak választ, hogy a szereplők miként valósítják meg a külső erők és abelső erőforrások figyelembevételével a – megfogalmazott – fő célokat.A szakpolitikának jól meghatározott célrendszere van; a célok megvalósításáhozmegfelelő eszközökkel rendelkezik (pénz, intézmény, szakemberek); legitimációval,politikai megerősítéssel rendelkezik („Országgyűlési Határozat‖).A szakpolitikák céljai egymást erősítik és a társadalmi-gazdasági környezettel együttváltoznak.14

Szakpolitikai stratégiák, melyek eszközök megjelölésével ifjúsági korosztályokat –egészségüket - érintő konkrét célokat határoznak meg, állami felelősségetfogalmaznak meg, és szektorokon átívelő koncepcióval rendelkeznek:- Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására- Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia- Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája- Roma Integráció Évtizede Program- Sport XXI nemzeti Stratégia- „Legyen Jobb a Gyermekeknek!‖ Nemzeti Stratégia- Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia- Stratégia az egész életen át tartó tanulásról- Közművelődési Stratégia- Magyar Információs Társadalom Stratégia- Magyar Kulturális Stratégia- Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia- Szakképzés-fejlesztési Stratégia- Nemzeti Foglalkoztatási Stratégia/Akcióterv- Közoktatás-fejlesztési Stratégia- Nemzeti Népegészségügyi Program- Közös Kincsünk a Gyermek Nemzeti Csecsemő- és GyermekegészségügyiProgram- Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia- Nemzeti AIDS StratégiaNemzeti Ifjúsági Stratégia 2009 – 2024 3„Életkoruknál fogva egészségmagatartásuk még pozitív irányba befolyásolható,egészséggel kapcsolatos attitűdjeik még alakíthatóak, ha azokat nem a tiltás és azijesztés eszközeivel kívánjuk befolyásolni. Számos hazai és nemzetközi kutatás utalarra, hogy az egészségtudatosság és az egészségbefektetési hajlandóságjelentősen növelhető ebben az életkorban. A rizikómagatartások többsége(dohányzás, alkohol, drog) stresszoldó szerepet játszik; feszültségcsökkentő hatásukazonnali eredménnyel jár a felgyorsult világban, ahol gyorsan kell követni aváltozásokat. A magatartás káros következményei pedig nagy időeltolódássaljelennek meg, a megbetegedés vagy a halálozás kockázata alig mérhető.‖Részcélok:- Az egészségfejlesztési alapismeretek beépítése a közoktatásba,felsőoktatásba, felnőttképzésbe – a szükséges tananyagfejlesztésselkiegészítve -, azok integrálása a pedagógusképzés és –továbbképzésrendszerébe, illetve a meglévő programok hatékony alkalmazása.- A családtervezési kompetenciák és a fiatal felnőttek szülői kompetenciáinakmegalapozásához szükséges oktatási programcsomag fejlesztése és aformális, valamint a nem formális oktatásban történő adaptáció elősegítése,valamint az ilyen jellegű szolgáltatások elterjesztése.3 88/2009. (X. 29.) Országgyűlési Határozat15

- Egészségtudatosság fejlesztése az oktatás, a képzés, a tömegkommunikációsegítségével. korosztály- és problémaspecifikus attitűdmódosító programoklebonyolítása. A nemzeti Alaptantervben, az iskolai pedagógiai programokbanszereplő, egészséges életmóddal kapcsolatos készségek és képességekfejlesztéséhez szükséges ismeretek, módszerek kiegészítése,továbbfejlesztése; valamint ezek iskola pedagógiai programokban történőalkalmazásának ösztönzése.II./4. Szexedukáció és a tantervÉvtizedekkel ezelőtt az általános iskola nyolcadik évfolyamán, majd a középiskolákbiológia anyagának része volt a nemi szervek anatómiai ismertetése. A gyakorlatbana fiúk és lányoknak külön tartottak órát a tanárok, még gyakrabban a tanárok helyettaz iskolaorvosok-védőnők. Előfordult az is, hogy olvasmányként adták fel a tanárok,s bíztatták a diákokat, hogy a témával kapcsolatos kérdéseiket tegyék fel az órákon.A válaszok helyett irodalmat, felvilágosító könyvet javasoltak, vagyis a tanárok igenkellemetlen feladatnak tekintették ezeket az órákat.A NAT megújításakor modul rendszerű tematikák váltották fel az addigi biológia,természetismeret, környezetismeret, egészségtan, földrajz órákat, s az általánostudnivalók, a szükséges ismeretek egymással szorosabb összefüggésben,koherensebben jelentkeztek a tematikában. Amíg ez más tárgyak esetébensikeresnek bizonyultak – pl. a történelmi korok tárgyalása során nem csak azesemények, hanem a kor művészete, tudománya, irodalma együtt, összefüggésbenjelentek meg, s ezzel érthetőbbé vált az adott kor – a szexuális ismeretekkakukktojásként a perifériára szorultak, csökkent a súlyuk a tematikában. A NAT-banmeghatározott ismeretszint elérése nem tartalmazza az emberi szervi és lelkiműködésének, s ehhez kapcsolódva a szexualitással kapcsolatos tudnivalókat, ígynincs kötelezően megvalósítandó tanulmányi program. A pedagógusok magukdönthetnek a tematikáról, az alkalmazott módszerről és a számonkérés formájáról.Ez utóbbi nem is gyakorlat, hiszen akár olvasmányként, akár előadás formájábanszereznek a diákok e témában ismereteket, ezek számonkérése a pedagógusokszerint sem „felelés‖, sem teszt alkalmazásával nem megoldható. Ennek ellenéretudva a fiatalok erős kíváncsiságát és érdeklődését, és mindenhol lehetőségetbiztosítanak a tisztázatlan, és érdeklődésre számot tartó kérdések feltevésére, hol atöbbi diáktárs előtt nyíltan, hol a ládikókba névtelenül bedobott papírokra írt kérdésekformájában. További gondot jelent a diákok különböző szintű fejlettsége – elsősorbanaz érettebb (esetleg bukott) diákok, de gyakran az azonos korú, de eltérő testifejlettségük miatt. Úgy vélik, hogy van, akikhez korán, van, akikhez későn érkeznek aszükséges információk.Ez gyakran a diákok komolytalan viselkedésben nyilvánul meg, s esetenként atanulók által feltett kérdések hallatán érzik a pedagógusok azt, hogy elkéstek atémával, vagy amit elmondtak, az már nem segíti a megelőzést.Az „időben” megkezdett felvilágosító (egészségfejlesztő) munka azt is lehetővéteszi, hogy a később, felső tagozatban megtárgyalásra kerülő kényesebb témákidejére viszonylag kiegyenlített ismeretszintre jussanak a diákok, így atudásbeli nagy szakadék elkerülhető – ez persze a jártasságra nem igaz!16

Az iskolák s a pedagógusok maguk döntik el, hogy milyen tantárgyakat oktatnak, smaguk választják ki a tankönyveket is. Akár a biológiát, akár az egészségtant, akár akörnyezetismeret tárgyat oktatják – az emberi szexualitás mindegyik tananyagrészeként a tematikában szerepel, s a nyolcadik évfolyam esetében már 3-5 tanóráraterjed ki. Van tankönyv, ahol keretezve, külön (bekeretezett) olvasmánykéntszerepelnek a fogamzásgátló módszerek és a szexuális úton terjedő betegségek, svan olyan, amelyikben önálló óra anyagaként a tanár mondja el. Általános véleményaz, hogy a diákok 14 éves korukra már rendelkeznek a legfontosabb ismeretekkel: anemi szervek felépítésével és működésével, a hormonális és idegrendszerisajátosságokkal, de sokkal kevésbé a fogamzás természetes módjával, afogamzásgátlással és a szexuális úton terjedő betegségekkel.A pedagógusok legnagyobb gondja az iskolai szexedukáció kapcsán areáltantárgyak óraszámának csökkenése. A heti átlagosan másfél óra – akárbiológiáról, akár más komplexebb tematikájú tárgy tanításáról van szó – igen kevés,s nem is látnak esélyt a változtatásra. Az osztályfőnöki órák felhasználása azismeretek bővítésére jól kiegészíti a tananyagot, s valóban gyakran rá iskényszerülnek arra, hogy ezzel foglalkozzanak. Ötödik-hatodikban főként a társaskapcsolatokról esik szó, hetedik-nyolcadikban pedig a diákok érdeklődésének ésérettségének függvényében a szerelem-párválasztás problémái érdeklik a fiatalokat.Azonban az osztályfőnöki órák tematikájába nem illeszthetők könnyen azegészségnevelési témák, hiszen számtalan más iskolai gond, dolog megbeszélése isfontos – emiatt tényleges teendőik sokasága miatt sokkal kevesebbet foglalkoznak afiatalok pszichoszexuális nevelésével, mint az szükséges lenne. Arra a kérdésre,hogy „Mennyiben függ a témaválasztás a pedagógus beállítottságától, a témafelvetése iránti félelmétől?‖ – a tanárok egyhangúlag állítják, hogy ilyen esetekben aziskola-egészségügyi dolgozókhoz, vagy külső előadóhoz fordulnak segítségért.II./5. Az iskola-egészségügyi dolgozók szerepvállalása aziskolai szexedukációbanA Nemzeti AIDS Stratégiában megjelölt feladatok között szerepel az iskolaegészségügyidolgozók fokozottabb szerepvállalása az iskolai prevencióban, adiákok szexuális nevelésében. A pedagógusokkal szervezett fókusz csoportokban isemlítették a tanárok azt, hogy a legtöbb segítséget az orvosoktól és a védőnőktőlkapják – hiszen munkakörükből fakadó kötelességük az egészségnevelésifeladatokhoz is hozzájárulni az iskolákban. Az orvosok és védőnők minden iskolábanrészt vállaltak elsősorban az osztályfőnöki órák megtartásában, a Stratégiábanmeghatározott többletfeladatuk az, hogy az iskola-egészségügyi dolgozóknak hetikét órában a diákok számára személyes konzultációs lehetőséget kell biztosítanikifejezetten a szexuális élet témakörében. A másfél évvel ezelőtt elfogadott Stratégiae pontjának végrehajtásáról ugyancsak érdeklődtünk néhány iskolában a diákoktól, apedagógusoktól és a védőnőktől. Általános vélemény az, hogy a védőnők szerepe aziskola életében egyre nő, több időt töltenek az iskolákban, mint évekkel ezelőtt.Ennek adminisztratív vagy rendeleti okát a pedagógusok, iskolaigazgatók nemismerik, de kedvező változásként élik meg. Az AIDS Stratégiából fakadó17

többletfeladatról nem tudnak, de úgy érzik, hogy a diákoknak lehetőségük van arra,hogy egyéni problémáikkal felkeressék az iskola-egészségügyi dolgozókat, tehát etekintetben nincs hiányérzetük.A védőnők a szexuális felvilágosító órákon vagy azokat követően az osztályfőnökiórákon maguk is lehetőséget kapnak arra, hogy kiegészítsék a tanultakat,válaszoljanak a diákok kérdéseire. Ezek jellemzően a párkapcsolatokhoz köthetők, snem fogamzásgátlással, és a szexuális úton terjedő betegségekkel kapcsolatosak.Gyakran tapasztalják azt, hogy sok téves információt is kontrollálnak velük a diákok aHIV fertőzés módját illetően. A védőnők kevésbé szoronganak a témától, mint apedagógusok, viszont gyakrabban van gondjuk a diákok komolytan viselkedésével,nevelési eszközeik korlátozottabbak. Így kiegészítik egymást, mindkettőjükreszükség van a szexualitással kapcsolatos ismeretek átadásában.II./6. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet prevenciósmunkájaAz egyesületek és alapítványok nélkülözhetetlen és meghatározó tevékenységén túlaz Országos Egészségfejlesztési Intézet is évek óta részt vesz a szexedukációstevékenységben. A ’90-es évek elején kezdődött munka az „EgészségesebbIskolákért‖ program magyarországi bevezetésével és honosításával indult. Ma aprevenciós tevékenységre fordítható pénzeszközöket az Egészségügyi Minisztériumbiztosítja és mivel ez a közös munka évek óta tart, ezért hosszú távú szakmaiegyüttműködésről számolhatunk be. Számos értekezleten, NAB ülésen, tárcaköziegyeztetésen és programtanács egyeztetésen került napirendre az iskolaiegészségfejlesztés, ugyanakkor mégis van egyfajta hiányérzet, hiszen igazánhatékony előrelépés csak az oktatási, a szociális és az egészségügyi tárca közös,összehangolt munkája révén születhetett volna. Eredményeink azért vannak, de ezekmennyisége és minősége nincs párhuzamban a megmutatkozó igénnyel, az útonútfélen tapasztalható tudatlansággal. A probléma és a megoldása közötti távolságszinte behozhatatlan, szakemberek becslése szerint minimum tíz év a befektetettenergia társadalmi szintű visszajelzése, megtérülése.Az Országos Egészségfejlesztési Intézet szexedukációs tevékenységei:- pedagógusképzés – tréning- szakmai konferencia – értekezlet- módszertani kiadvány- oktatócsomag bemutatása, gyakorlati felhasználást segítő konzultációkközoktatási intézményekben- kiadványok: szórólapok, matricák- hírlevél és plakát- óvszer-automata programAz iskola, mint prevenciós színtérII./6.1. Pedagógusképzés – tréningAz iskola, mint az intézményes szocializáció kiemelkedő fontosságú színtere,jelentős szerepet játszik a felnövekvő generációk életmódjának és ezen belül18

egészségmagatartásának formálásában. Erre kiváló lehetőséget teremt az akörülmény, hogy a gyerekek fejlődésük egy különösen érzékeny szakaszában idejükjelentős részét az iskolában töltik. Az iskolában nem csak ismeretek átadása történik,hanem általában kulturális technikák továbbadása. A gyerekek az iskolában nem azéletre készülnek, hanem az iskola maga az élet, a maga szövevényes személyköziés intézményei viszonyulás formáival. A személyközi és intézményes kapcsolatokgazdag szövete teszi az iskolát valódi, életteli szocializációs színtérré.Ma már nem kétséges, hogy az iskolának egyre nagyobb szerepet kell vállalnia adiákok egészségfejlesztésében. A fiatalok életesélyeit egyértelműen az határozzameg, hogy a szocializációs időszakban sikerül-e a szükséges képességeket,készségeket és a pozitív attitűdöket interiorizálni. Ugyanakkor nem kedvezőek afeltételek annyiban, hogy a károsnak minősülő viselkedésformák többségének lassú,de érezhetően stigmatikussá válása miatt a nonkonformista, ―lázadó‖ magatartáséppen e területen manifesztálódik a legnagyobb mértékben, s nem az eddigiekben―megszokott‖, és javarészt a külsőségeken alapuló differenciálódásban.A pedagógusképzés során a résztvevők elsajátíthatják az oktatás megvalósításáhozszükséges ismereteket, azokat a módszereket, melyek segítségével azinformációátadás hatékonnyá válik. Különösen fontos ez ebben a témakörben,hiszen speciális tartalmánál fogva speciális felkészültséget is igényel a pedagógusvégzettségen és a szakmai jártasságon túl. A tréning jó lehetőséget ad az ―átállásra‖.Minden képzésen mód van mikro tanítás formájában modellálni és gyakorolni afelvilágosító órák sajátos atmoszféráját. Bizonyítást nyert a felkészültségelengedhetetlen követelménye, hiszen adott esetben nem elég csak a pedagógiaigyakorlat és rutin, hanem olykor akár medikális megközelítésben is szükséges ahelyes és pontos információközvetítés. A szexedukációs tréningeket, képzéseketigény szerint a jövőben is szeretnénk tartani, segítve ezzel a pedagógusokegészségnevelő munkáját.II./6.2. Szakmai konferencia – értekezletMár-már hagyományosnak nevezhető az Intézet – igazodva az iskolai tanévhez –őszi-tavaszi konferenciája, mely mindig nagy érdeklődés mellett zajlik. Ezeken akonferenciákon szinte minden esetben az iskolai egészségnevelés szélesebben vettlehetőségeire mutatunk rá, tehát nem „csak‖ a szexuális felvilágosítás témakörébenszerveződik. Konferenciáink állandó meghívottjai: iskolaigazgatók, pedagógusok,iskolaorvosok, védőnők, egészségfejlesztők, pszichológusok és nem utolsó sorban adiákok. Az előadások összeállítása során minden esetben arra törekszünk, hogylehetőség szerint minél nagyobb körből merítsünk: táplálkozás, életmód, fizikaiaktivitás, drog-, alkohol-, és dohányzás prevenció, szexedukáció, higiéné, de akármég a szelektív hulladékgyűjtés is. Általában egy-egy téma elismert előadója,programokat sikeresen szervező civil szervezetek képviselője, társ szervezetekmeghívottja ad széles körű tájékoztatást, napra kész információt az érdeklődőknek.II./6.3. Módszertani kiadványA „Meglévő és működő modellprogramok, valamint az iskolai szexedukációsesemények értékelése (2006).‖ c. egészségfejlesztési módszertani füzet segítséget19

kíván adni részben a holisztikus megközelítésű, részben pedig a speciálisszexedukációs programok megismeréséhez, gyakorlati alkalmazhatóságához.Nagyító alá vették a leggyakrabban alkalmazott programokat, bemutatták, hogy mirőlés kiknek szól, milyen követelményeket támaszt az alkalmazni kívánó pedagógussalszemben, hány órában és milyen feltételekkel oktatható, valamint az oktatás soránmilyen felhasználható segédanyagok vannak (tanári kézikönyv, tanulói munkafüzet,óravázlatok stb.).II.6.4. Oktatócsomag bemutatása, gyakorlati felhasználástsegítő konzultációk közoktatási intézményekbenA Szex Edukációs Alapítvány gondozásában az Intézet szakmai támogatásávalelkészült a „Magánélet és az egészség kultúrája‖ c. tanári kézikönyv és ugyanezzel acímmel a tanulói munkafüzet is. Ezt kiegészítendő a kor követelményeinekmegfelelve rendelkezésre áll egy multimédiás CD is „Szerelem, szex, és amit mégtudni kell!‖ címmel. Az elmúlt esztendőben a kiadvány tankönyvvé nyilvánításamegtörtént így ma már az iskolai szexedukáció oktatásának információs hátterebiztosított, a feltételek adottak a felvilágosító munkához. A többit az iskolának kellbiztosítania, de az Intézet és az Alapítvány ehhez is tud segítséget adni. Abban azesetben, ha egy intézmény „kinyitja‖ kapuját a téma oktatása előtt, akkor az intézetvállalja, hogy a tananyag oktatására való felkészítést helyben megvalósítja.- Program a diákoknak: tanóra (egészségnap, egészséghét) keretén belül foglalkozásttartanak a fiataloknak. Felvilágosító kiadványt (szórólapot) kapnak, valamint a„Magánélet és az egészség kultúrája‖ c. tanulói munkafüzetet. A diákok ismereteitteszt kitöltésével ellenőrzik.- Program a tanároknak: tantestületi ülés keretén belül bemutatják az oktató anyagot.Igény szerint képzést tartanak a pedagógusok számára, és hozzáférhetővé teszik a„Magánélet és az egészség kultúrája‖ c. tanári kézikönyvet.II./6.5. Hírlevél és plakátAz elmúlt esztendők tapasztalata azt mutatta, hogy az AIDS Világnap (december 1.) -egészségnap, egészséghét - közeledtével szinte teljesíthetetlen mennyiségbensokasodnak meg a kérések: szakanyag, szórólap és minden, ami a HIV/ADStémakörhöz kapcsolható és vihető kiadvány, az elfogy.A helyzethez alkalmazkodva jó néhány esztendeje „időben‖ készítenek AIDSVilágnapi hírlevelet és plakátot a témával foglalkozó, iskolai egészségfejlesztésbenjártas kollégákkal. A WHO megküldi az aktuális logót és jelmondatot, így az aplakátra is felkerül. A plakát rövid, hatásos figyelemfelkeltésre alkalmas, míg ahírlevél tartalma több lehetőséget ad biztonságos szexuális magatartásfontosságának háttér információval történő megerősítésére, az ismeretszintnövelésére és ellenőrzésére is. A szerkesztésben és az iskolai terjesztésben szorosszakmai együttműködésben dolgozik az ÁNTSZ regionális és kistérségiegészségfejlesztőkkel.20

II./6.6. Óvszer-automata program2007. december 1-én szerelték fel az első automatát egy budapesti középiskolamellékhelyiségében. Azóta tíz automata működik, kilenc Budapesten, egy vidéken éstovábbiakra is van igény. Az automata program a biztonságos szexuálismagatartásra nevelés egyik kiegészítő állomása. A csatlakozás kizárólag önkéntesalapon történik. Az első feltöltést az Intézet vállalja, utána a rendszer önfenntartó,hiszen annyi a beszerzési ár, amennyiért a diák a gépből megveheti. Csak otttörténhet telepítés, ahol egészségnevelés, felvilágosító tevékenység folyik. Ez csakegy – kiegészítő – lehetőség, mellyel az iskola többet tehet a fiatalok védelmeérdekében. Továbbra is fontosabb a folyamatos, tantárgyszerűen oktatottegészségnevelés, annak részeként a családi életre nevelés, a biztonságos szexuálismagatartás kialakítása, a harmonikus párkapcsolatra törekvés és a szexuális útonterjedő betegségekkel kapcsolatos ismeretek átadása.21

III. Fiatalok szexuális magatartása(kutatás)Céljaink:A vizsgálat a következő területekről szerez megbízható információkat:- mennyire felkészültek az iskolák az egészségnevelés feladatára- mennyire alkalmasak a szexuális ismeretek – képességek, készségekfejlesztésére- milyen az iskolai egészségnevelés jelenlegi állapota- Az iskola-egészségügyi személyzettel való ellátottság, a korszerűtevékenységek lefedettsége iskolánként (pszichológus, fejlesztő pedagógus,szociális munkás, drogügyi koordinátor, szabadidő szervező)- a diákok prevenciós igényei és szükségletei összességében,iskolatípusonként, életkori megoszlásban (és akár iskolánként is).- A veszélyeztetett korú diákok szexuális ismeretei és felkészültsége. Attitűdök,vélemények, ismeretek szintjének mérése.- A jelenlegi helyzet és a szükséges teendők összegzése. Az anyagfelhasználható az egészségügyi és az oktatási tárca döntéshozói, valamint aziskola-egészségügyi dolgozók, az iskolafenntartók, az iskolaigazgatók éstantestületek ismereteinek bővítésére egyaránt.A mai társadalomra az jellemző, hogy kialakultak azok a témák – területek, amelyeknem kutathatók a hagyományos módszerekkel, interjúkkal, kérdőíves adatfelvétellel.Amíg a környeztet védelemről bárki, bármikor a legőszintébb módon tudmegnyilatkozni – sokasodnak azok a témák, amelyekről nem szívesen beszélünk.Ilyenek az ideológiai, politikai kérdések, az alkoholfogyasztásunk, de aszexualitásunk is. Ez alkalommal mégis ezt a megoldást választottuk, illetve kellettválasztanunk, meg a lehető legnagyobb körből kívántunk információkat szerezni,hogy tapasztalataink általános érvényűek lehessenek. Szándékunk szerint aveszélyeztetett korban lévő fiatalok jellemző gondolkodásmódját, ismereteit,attitűdjeit kívánjuk megismerni, s ez alapján védettségük illetve veszélyeztetettségükmértékét megállapítva a szükséges teendők is megfogalmazhatók.A pontos képhez elkerülhetetlen a pedagógusoktól, iskolaigazgatóktól származóinformációk megszerzése sem, hiszen a tények rögzítése, majd összevetése azigényekkel és szükségletekkel – világossá teszi a szükséges teendőket.A megkérdezettek köreIII./1. A mintavételi eljárásA megkérdezettek körét (az alapsokaságot) a nappali tagozatos 8. évfolyamosáltalános iskolások és a 8. illetve 10. évfolyamos középiskolások alkotják.22

Létszámadataikat az Oktatási Minisztérium 2008/2009. évi oktatás-statisztikai adataialapján számoltuk ki 4 . Megoszlásuk a következő:Általános iskolai 8. évfolyam létszáma: 99513 fő 42,4%Középiskola (6/8 évf) 8. évfolyam létszáma: 9564 fő57,6%Középiskola 10. évfolyam létszáma: 104057 főÖsszesen: 213134 fő 100%A középiskolai képzések belső megoszlása, melyet a minta kialakításánál szinténfigyelembe fogunk venni, a következők:Szakiskolai képzés: 19274 fő 17,0%Gimnáziumi képzés (8. és 10. évf): 51290 fő 45,1%Szakközépiskolai képzés: 43057 fő 37,9%Összesen: 113621 fő 100%A minta elemszáma és megoszlásaMegállapodásunk alapján 5000 fős mintából indulunk ki, hogy bőven legyenlehetőségünk pótcímek keresésére. A képzési formák mintabeli arányát az alap- ésközépfokú képzésben tanulók tényleges arányai alapján számoltuk ki A fenti arányokalapján az 5000 fős minta tervezett megoszlása a következő:Általános iskolai 8. évfolyam létszáma: 42,4% = 2120 főKözépiskola 8. és 10. évfolyam létszáma: 57,6% = 2880 főÖsszesen:5000 főA középfokú képzés, fentebb bemutatott belső arányai alapján az 2880 fősközépiskolai minta tervezett megoszlása a következő:Szakiskolai képzés: 490 főGimnáziumi képzés: 1299 főSzakközépiskolai képzés: 1091 főÖsszesen:2880 főA mintavételi eljárás lebonyolítása, és a HBSC minta azonos iskoláinak kivétele utána minta végleges elemszáma és megoszlása a következőképpen alakult:A teljes minta végleges összetétele tehát a következő:Általános iskolások: 2160 fő 42,7%Szakiskolások:588 főGimnazisták: 1252 fő 57,3%Szakközépiskolások: 1054 főÖsszesen:5054 főÖsszességében tehát átlagosan 0,3%-os eltéréssel sikerült reprodukálnunk az alapésközépfokú képzésben tanulók tényleges arányait.A középiskolai minta végleges összetétele a képzési forma szerint:Szakiskolások: 588 fő 20,3%Gimnazisták: 1252 fő 43,3%Szakközépiskolások: 1054 fő 36,4%4 A vizsgálat időpontjában ennél frissebb statisztika nem állt rendelkezésünkre.23

Összesen: 2894 fő 100%A középfokú képzések belső arányait pedig átlagosan 2,2%-os eltéréssel sikerültreprodukálnunk.A minta rétegezéseA minta kialakítása rétegzett véletlenszerű mintavétellel történt, melyben a rétegezésiszempontok a következők voltak: a képzési forma, a település típusa (ahol az iskola,illetve az adott képzési forma) működik, valamint az adott intézmény fenntartójánaktípusa. Az egyes képzési formákon belül, a település és a fenntartó egyes típusaialapján „rétegeket‖ képeztünk, majd az egyes rétegekből mintát vettünk a következőmódon: megnéztük, hogy az egyes rétegeken belül a tanulók mekkora aránybanképviseltetik magukat (a teljes sokaságon belül), majd kiszámoltuk, hogy ezenarányok alapján hogyan kell a mintának megoszlania az egyes rétegek között.Arányosan rétegzett mintavétellel kívántuk tehát kialakítani a mintát, hogy az egyes„rétegek‖ a valóságban képviselt arányuk alapján jelenjenek meg a mintában is.Ezen a módon láttuk leginkább biztosítottnak, hogy a minta megfelelőenreprezentálja az alapsokaságot. Amikor már tudtuk, hogy hány tanulónak kell azadott rétegbe kerülnie, az ott található iskolák átlagos létszáma alapján azt is kitudtuk számolni, hogy hány darab intézményt kell a mintánkba bevonni.A rétegezési szempontok és azok kategóriái a következők voltak:1.) a képzési forma- általános iskolai képzés- szakiskolai képzés- gimnáziumi képzés- szakközépiskolai képzés2.) a település típusa, ahol az iskola (illetve a az adott képzési forma) működik:1 - kistelepülés (falu, község)2 - (kis)város3 - nagyváros (megyeszékhely, megyei jogú város)4 - főváros3.) a fenntartó típusa:1 - állami (központi költségvetés, felsőoktatási intézmény, minisztérium, megyeiönkormányzat)2 - települési/kerületi önkormányzat3 - egyházi4 - magán (alapítvány, valamilyen gazdasági szervezet, társaság)5 - önkormányzatok, kistérségek társulása által fenntartott iskola.Az egyes rétegek a következők - mely rétegek az egyes képzési formákon belülértendőkTelepülés/Fenntartó Állami Települési/kerületiönkormányzatEgyházi Magán TársulásáltalfenntartottKistelepülés 11* 12 13 14 15(Kis)város 21 22 23 24 25Nagyváros 31 32 33 34 35Főváros 41 42 43 44 45* A rétegek „számozása‖ az átadott fájlokban.24

A rétegek „megoszlása‖ minden átadott fájlban a „reteg‖ nevű változó alattmegtalálható. Azok a rétegek, amelyek hiányoznak valamelyik fájlból, azok a rétegek,amelyekhez nem tartozott eset (mert nem volt olyan iskola és benne tanuló). Ezekbőlértelemszerűen nem vettünk mintát.A minta jellemzőiA mintát a következő szempontok alapján jellemezzük. 1.) Egyrészt abból aszempontból, hogy a teljes sokaságnak, illetve különböző csoportjainak hányszázalékát képviseli. 2.) Másrészt abból a szempontból, hogy azok az ismérvek,amelyek alapján a rétegeket képeztük, hogyan oszlanak meg az egyes képzésiformákon belül az alapsokaságban és a mintában. 3.) Harmadrészt azt ismegvizsgáljuk, hogy az arányosan rétegzett véletlenszerű mintavétellel hogy sikerülta mintában reprodukálnunk az alapsokaság területi megoszlását, értve ez alattegyrészt a regionális megoszlást, másrészt azoknak a kistérségeknek a fejlettségét,melyekben az egyes képzési formák működnek (a kistérségek „fejlettség‖ szerintibesorolását a KSH besorolása alapján végeztük el).1.) Mint a következő táblázatból láthatjuk, az általános és középiskolai képzésekbentanulóknak átlagosan 2-3%-a, a képzési helyeknek 3-6%-a képviselteti magát amintában – ami azt jelenti, viszonylag „szétszórtan‖ tanulnak a keresett tanulók akülönböző iskolákban.Teljes sokaságKépzésihelyekszámaTanulókszámaKépzésihelyekszámaMinta8. évfolyammal rendelkezőáltalános iskolák2308 99513 652,8%10. évfolyammal rendelkező332 19274 14szakiskolák4,2%8. és 10. évfolyammal rendelkező 482 51290 27gimnáziumok5,6%10. évfolyammal rendelkező540 43057 29szakközépiskolák5,4%Összesen 3662* 213134 135100% 100% 3,7%* A képzési helyekben lehetnek „átfedések‖, ugyanis egy-egy intézményhez többfajtaképzési forma is tartozhat. A képzési helyek valós száma tehát valamivel kevesebb.2.) A rétegezési szempontok teljes sokaságon belüli és mintabeli megoszlásátmutatja a következő táblázat.Tanulókszáma21602,2%5883,0%12522,4%10542,4%50542,4%8. évfolyammal rendelkező általános iskolákTelepülés típusa:- kistelepülés (falu, község)- (kis)város- nagyváros (megyei jogú város,megyeszkh)- fővárosTeljes sokaság%43,729,015,611,8Minta%36,930,815,416,925

Átlagos eltérés mértéke: 3,5%Fenntartó típusa:- állami (központi kltsgv, megyei önk)- települési/kerületi önkormányzat- egyházi- magán- önkormányzati/kistérségi társulásÁtlagos eltérés mértéke: 1,5%10. évfolyammal rendelkező szakiskolákTelepülés típusa:- kistelepülés (falu, község)- (kis)város- nagyváros (megyei jogú város,megyeszkh)- fővárosÁtlagos eltérés mértéke: 3,6%Fenntartó típusa:- állami (központi kltsgv, megyei önk)- települési/kerületi önkormányzat- egyházi- magánÁtlagos eltérés mértéke: 3,2%8. és 10. évfolyammal rendelkező gimnáziumokTelepülés típusa:- kistelepülés (falu, község)- (kis)város- nagyváros (megyei jogú város,megyeszkh)- fővárosÁtlagos eltérés mértéke: 3,1%Fenntartó típusa:- állami (központi kltsgv, megyei önk)- települési/kerületi önkormányzat- egyházi- magán- önkormányzati/kistérségi társulásÁtlagos eltérés mértéke: 3,9%10. évfolyammal rendelkező szakközépiskolákTelepülés típusa:- kistelepülés (falu, község)- (kis)város- nagyváros (megyei jogú város,megyeszkh)- fővárosÁtlagos eltérés mértéke: 2,1%Fenntartó típusa:- állami (központi kltsgv, megyei önk)- települési/kerületi önkormányzat- egyházi- magán%5,259,45,63,426,4%5,351,733,39,6%31,349,25,713,8%4,545,128,422,0%20,949,312,616,11,1%1,843,538,116,6%31,955,02,49,6%6,260,07,73,123,1%7,157,128,67,1%35,742,97,114,3%7,448,122,222,2%18,544,418,518,5---%---41,437,920,7%31,051,73,46,926

- önkormányzati/kistérségi társulás 1,2 6,9Átlagos eltérés mértéke: 2,7%Átlagosan tehát a település típusa tekintetében 3,1%-os, a fenntartó esetében pedig2,8%-os a minta eltérése a tényleges megoszláshoz képest. Ezek az eredményekmegnyugtatóak, kijelenthetjük: mintánk megfelelően reprezentálja a különbözőképzési formák településtípusok és fenntartók szerinti megoszlását.3.) Abból a célból, hogy véleményt tudjunk alkotni arról is, mintánk mennyire képesreprodukálni a különböző képzési formák területi megoszlását, összevetjük eképzések teljes sokaságbeli és mintabeli regionális, valamint a kistérségekfejlettsége szerinti megoszlását. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a területi szempont(a teljes sokaság túlzott széttagolása veszélyének elkerülése végett) nem voltmintavételi szempont, viszont az eredmények későbbi elemzése szempontjábólfontos lehet a területi hovatartozás, ezért kívánunk róla többet tudni.8. évfolyammal rendelkező általános iskolákRegionális megoszlás:- Közép-Mo.- Közép-Dunántúl- Nyugat-Dunántúl- Dél-Dunántúl- Észak-Mo.- Észak-Alföld- Dél-AlföldÁtlagos eltérés mértéke: 4,5%Kistérségek fejlettsége:- fejlett (dinamikusan, és fejlődő)- felzárkózó- lemaradó, stagnálóÁtlagos eltérés mértéke: 4,3%10. évfolyammal rendelkező szakiskolákRegionális megoszlás:- Közép-Mo.- Közép-Dunántúl- Nyugat-Dunántúl- Dél-Dunántúl- Észak-Mo.- Észak-Alföld- Dél-AlföldÁtlagos eltérés mértéke: 6,2%Kistérségek fejlettsége:- fejlett (dinamikusan, és fejlődő)- felzárkózó- lemaradó, stagnálóÁtlagos eltérés mértéke: 7,0%8. és 10. évfolyammal rendelkező gimnáziumokRegionális megoszlás:- Közép-Mo.Teljes sokaság%22,011,810,311,216,015,712,9%50,421,927,7%13,814,210,59,814,419,917,5%53,426,220,4%30,7Minta%27,718,513,89,27,713,89,2%56,918,524,6%28,614,37,1---21,421,47,1%42,928,628,6%44,427

Mindebből az következik, hogy az intézmény és egy adott, minket érdeklő feladatellátásihely (pl. gimnáziumi képzés) nem feltétlenül ugyanazon a helyen (akár nemugyanazon a településen) van. Ezért különböztetjük meg a fájlokban azintézményeket és a feladat-ellátási helyeket. Mi a minta kialakításánál a feladatellátásihelyeket vettük figyelembe, az ott tanuló 8. és 10. évfolyamosok számát,tehát mi ott kerestük a gyerekeket, ahol ténylegesen vannak, tanulnak. Viszont, hogya felhasználó tudja az intézmények pontos nevét és címét, mivel a feladat-ellátásihelyek nevét sokszor igen „egyszerűen‖ fogalmazták meg a vezetők (pl.szakközépiskola, vagy gimnázium), ezért a fájlokba belevettük az intézményekadatait, egyrészt tájékoztató jelleggel, másrészt azért, hogy ismerje a felhasználó azintézmények és vezetőik elérhetőségeit. A felhasználó a feladat-ellátási helyekre fogkimenni kérdezni, ott fogja keresni és megtalálni a gyerekeket.Végleges általános iskolai fájl:Int_idAz intézmények OM kódja (ez azonosítja az intézményeket)Tanulo A megkérdezendő tanulók száma (az általános iskolai fájlban 8.évfolyamosok, a középiskolai fájlban 8. és 10. évfolyamosok)IntnevAz intézmény pontos neve (ahova a felkeresendő feladat-ellátásihely, lásd lejjebb, tartozik)IntirszAz intézmény irányítószámaInttelep Az intézmény településeIntutca Az intézmény utcájainthazsz Az intézmény házszámaFenntart Az intézmény fenntartójának részletes megnevezéseIntmegye Az intézmény megyéjeIntregio Az intézmény régiójaVeznev Az intézmény vezetőjének neveVeztelef Az intézmény vezetőjének telefonjaVezhely Az OM statisztikai adatlapot eredetileg kitöltő kolléga neveBeosztas Az adatlapot kitöltő kolléga beosztásaTelhely Az adatlapot kitöltő kolléga telefonjaFhnev A kutatáshoz felkeresendő feladat-ellátási hely neve(a feladat-ellátási helyre vonatkozó alábbi adatokmegegyezhetnek az intézmény egészére vonatkozó fentebbiadatokkal, de különbözhet is azoktól, e fejezet bevezetőjébenelmondottak miatt)Telepfh A felkeresendő feladat ellátási hely településeIrszfhA felkeresendő feladat ellátási hely irányítószámaUtcafhA felkeresendő feladat ellátási hely utcájaHazszfh A felkeresendő feladat ellátási hely házszámaTelef1A felkeresendő feladat ellátási hely telefonja (nem minden esetbenrendelkezünk ezzel az információval)Telef2A felkeresendő feladat ellátási hely telefonjaTelef3A felkeresendő feladat ellátási hely telefonjaEmailfh A felkeresendő feladat ellátási hely e-mail címe (nem mindenesetben rendelkezünk ezzel az információval)Megyefh A felkeresendő feladat ellátási hely megyéjeRegiofh A felkeresendő feladat ellátási hely régiójaKistkod A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérség kódja29

KistnevFejlettsFejl22JellegFenntkatTelkat2RetegA felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérség neveA felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérségfejlettsége (részletesen)A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérségfejlettsége – 3 kategóriás összevont változó, lásd fentebbitáblázatbanA felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó településtípusaAz intézmény fenntartójának 5 kategóriás összevont változójaA felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó településtípusa – 4 kategóriás összevont változóA mintavételhez használt „rétegek‖ kódjai (értelmezésüket lásdfentebb)Végleges középiskolai fájl:Int_idAz intézmények OM kódja (ez azonosítja az intézményeket)Felhtip Háromféle középfokú oktatás (=feladat ellátási hely típus)lehetséges: 3=szakiskola, 5=gimnázium, 6=szakközépiskolaEvfolyam Középiskolai évfolyamok: 8. évf (csak gimnáziumokban), 10. évf,mindhárom középfokú képzési típusbanTanulo A megkérdezendő tanulók száma (az általános iskolai fájlban 8.évfolyamosok, a középiskolai fájlban 8. és 10. évfolyamosok)IntnevAz intézmény pontos neve (ahova a felkeresendő feladat ellátásihely, lásd lejjebb, tartozik)IntirszAz intézmény irányítószámaInttelep Az intézmény településeIntutca Az intézmény utcájainthazsz Az intézmény házszámaFenntart Az intézmény fenntartójának részletes megnevezéseIntmegye Az intézmény megyéjeIntregio Az intézmény régiójaVeznev Az intézmény vezetőjének neveVeztelef Az intézmény vezetőjének telefonjaVezhely Az OM statisztikai adatlapot eredetileg kitöltő kolléga neveBeosztas Az adatlapot kitöltő kolléga beosztásaTelhely Az adatlapot kitöltő kolléga telefonjaFhnev A kutatáshoz felkeresendő feladat ellátási hely neve(a feladat ellátási helyre vonatkozó alábbi adatokmegegyezhetnek az intézmény egészére vonatkozó fentebbiadatokkal, de különbözhet is azoktól, e fejezet bevezetőjébenelmondottak miatt)Telepfh A felkeresendő feladat ellátási hely településeIrszfhA felkeresendő feladat ellátási hely irányítószámaUtcafhA felkeresendő feladat ellátási hely utcájaHazszfh A felkeresendő feladat ellátási hely házszámaTelef1A felkeresendő feladat ellátási hely telefonja (nem minden esetbenrendelkezünk ezzel az információval)Telef2A felkeresendő feladat ellátási hely telefonjaTelef3A felkeresendő feladat ellátási hely telefonja30

EmailfhMegyefhRegiofhKistkodKistnevFejlettsFejl3JellegTelep3Fennt2RetegA felkeresendő feladat ellátási hely e-mail címe (nem mindenesetben rendelkezünk ezzel az információval)A felkeresendő feladat ellátási hely megyéjeA felkeresendő feladat ellátási hely régiójaA felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérség kódjaA felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérség neveA felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérségfejlettsége (részletesen)A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérségfejlettsége – 3 kategóriás összevont változó, lásd fentebbitáblázatbanA felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó településtípusaA felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó településtípusa – 4 kategóriás összevont változóAz intézmény fenntartójának 5 kategóriás összevont változójaA mintavételhez használt „rétegek‖ kódjai (értelmezésüket lásdfentebb)Néhány záró megjegyzésMint összefoglalónk elején említettük, az adatok az OM 2008/2009. évioktatásstatisztikai adatbázisából származnak, mivel a 2009. évi adatbázis csak 2010tavaszának végén fog elkészülni. Ennek a mintegy 1,5 éves tolódásnak lehetnekolyan következményei, melyekkel találkozhat a felhasználó, amikor felkeresi aziskolákat. Milyen esetekkel találkozhat? Az alábbiakban néhány alapesetreszeretnénk a figyelmét felhívni (melyeken kívül természetesen egyéb esetek iselőfordulhatnak):- 2008 óta teljesen átszervezték az intézményt, melyet mi az adatbázisbólkivettünk- 2008 óta megszűnt már az a feladat ellátási hely (esetleg maga az intézményis), amely szerepel a mintánkban- 2008 óta más intézményhez került egy adott feladat ellátási hely, mintamelynek keretében a mi listánkban szerepel- 2008 óta megváltozott az intézmény neve- 2008 óta megváltozott a feladat ellátási hely neve- önállósodott egy adott feladat ellátási hely- elköltözött máshova egy adott feladat ellátási hely- megszűnt azon az évfolyamon az oktatás, melyet mi eredetileg a mintánkbabevettünk- stb. stb.Ha ilyen esetekkel találkozik a felhasználó, vagy ha más okból nem teljesül egy adottiskola megkérdezése, a kieső címet azonnal pótoljuk a megfelelő képzési formamegfelelő mintavételi rétegéből.31

Anyák fiúk lányokÁltalános iskola 10% 14%Szakmunkásképző 20% 22%Középiskola 37% 37%Felsőfokú 33% 27%összesen 100% 100%35

A kérdezett diákok családjának anyagi helyzete, státusa, a kérdezettekmegítélése alapjánfiúk lányokJómódban élnek 15% 12%Átlag feletti18% 14%színvonalon élnekÁtlagos színvonalon 61% 68%élnekÁtlag alatti5% 5%színvonalon élnekSzegénynek1% 1%mondhatókösszesen 100% 100%A kérdezettek közül a családjában együtt élÉdesapjával 86%Nevelőapjával 20%Édesanyjával 97%Nevelőanyjával 5%Nagyszülővel 26%Testvéreivel 82%A családok 16%-ában van a diákok megítélése szerint nagyivó, és63%-ban pedig dohányos.36

még nem szükségesCélom egy életre szóló kizárólagos 50 49 29 29 20 22párkapcsolatCsak a kölcsönös szerelem érdekel 72 86 18 10 10 4Biológiailag nem vagyok érett a7 11 48 52 12 12párkapcsolatraNincs még elég önbizalmam egy intim 17 32 70 52 14 17kapcsolathozSzívesen beszélgetek a partneremmel 62 54 16 20 22 26a szexrőlMindig szorongok a randevú előtt 24 36 60 48 16 16Elégedett vagyok magammal, a 57 40 33 52 10 8testemmel és a megjelenésemmelA kapcsolat legfontosabb részénektartom a szexet31 12 54 74 15 1538

A következő táblázat az életkor szerinti megoszlásokat tartalmazza, s erőteljesenérzékelhető az eltérés a két korcsoport között az érettség-éretlenség és azönbizalom mértékében.A felsorolt állításokkal egyetértők illetve egyet nem értők aránya a válaszadókiskolai évfolyama szerinti bontásban.egyetértek Nem értekegyetNemtudom8.évf.10.évf.8.évf.10.évf.8.évf.10-évf.Most vagyok fiatal, sokat kell71 70 17 21 12 9próbálkoznomMegfelelne egy állandó és több ideiglenes 29 29 54 56 17 15kapcsolatA szex egyelőre fontosabb, mint a12 13 78 78 11 9szerelemA szexuális úton terjedő betegségek elleni 8 4 84 92 8 4védekezés ebben a korban még nemszükségesCélom egy életre szóló kizárólagos49 50 27 31 24 19párkapcsolatCsak a kölcsönös szerelem érdekel 79 79 14 14 8 7Biológiailag nem vagyok érett a16 5 67 85 17 9párkapcsolatraNincs még elég önbizalmam egy intim 37 17 43 71 20 13kapcsolathozSzívesen beszélgetek a partneremmel a 45 65 25 14 30 21szexrőlMindig szorongok a randevú előtt 33 30 46 59 21 12Elégedett vagyok magammal, a testemmel 52 45 40 45 9 9és a megjelenésemmelA kapcsolat legfontosabb részének tartoma szexet19 21 64 65 17 13Az analízis eredményeképpen létrejött „aktív‖ névvel ellátott csoportba azok kerültek,akik konzekvensen válaszoltak, vagyis akik számára fontosabb a szex, mint aszerelem, megfelelne a több partner egyidejűleg, erős a késztetés a„próbálkozásokra‖ a másik nemnél és „védettnek‖ vélik magukat, ezért számukranem fontos a védekezés a szexuális úton terjedő betegségek ellen. Ebbe acsoportba – életkortól függetlenül – jellemzően a fiúk kerültek (30%), a lányoknakcsak 5%-a jellemezhető ily módon. E véleményeket nem osztók döntő többségetermészetesen lány. Azok között, akik a négyből csak néhány állítással – de nemmindegyikkel – értenek egyet, nincs különbség a nemek szerint. A legtöbben a „mostvagyok fiatal, sokat kell próbálkozni‖ állítással értenek egyet, miközben a szexközpontú állításokkal már nem.39

Nem Is-is „aktív” ÖsszesenaktívFiúk 44% 27% 30% 100%Lányok 68% 27% 5% 100%összesen 57% 27% 17% 100%Összességében az „aktivitás‖ tekintetében nem látható jelentős különbség azidősebbek javára – bár ezt természetesnek tekinthetnénk biológiai fejlettségükindokán. A két évfolyam – nagyjából a 14 és a 16 évesek – szinte azonos arányban(16% illetve17%) minősültek „aktívnak‖, vagyis a 14 éveseknek is hasonló erősségűlenne a szexualitásuk, ez pedig nem magyarázható mással, mint azakcelerációval, az egyre korábban bekövetkező nemi éréssel. A kapcsolat súlyátgyengíti az a tény, hogy mindkét életkori csoportban lánytöbbség van, s ez a többséga tizedikesek között már jelentősnek mondható – a tíz százalékot is eléri (fiú 45%lány 55%). Ez hozzájárul a válaszok kiegyenlítettségéhez, de egészében nemmagyarázza.Amíg az egészségkárosító magatartásformák gyakorisága esetében éppen e kétkorcsoport között a legnagyobb a szakadék – vagyis az egészségkárosítómagatartás tekintetében inkább védettnek mondható nyolcadikosokkal szemben a 16évesek között a dohányzás, az alkoholfogyasztás, de az illegális szerhasználat isjelentős mértékben megjelenik, ezzel nő körükben a veszélyeztetettek aránya. Ez azösszefüggés a szexuális érdeklődés mértékénél – talán veszélyeztetettségnek ismondhatnánk – nem igazolódott.A jómódú vagy átlag feletti színvonalon élő családok gyermekei közül többenkerültek az „aktívak‖ közé, a kapcsolat azonban nem szignifikáns, inkább véletlennektűnik, s indokolni sem igazán lehetséges más háttérváltozók ismerete nélkül, hogymiért aktívabbak, érdeklődőbbek a jobb módban élő szülők gyermekei?Nem Is-is „Aktív Összesenaktív”8. évfolyam 56% 28% 16% 100%10. évfolyam 56% 27% 17% 100%összesen 57% 27% 17% 100%Nem Is-is „Aktív” ÖsszesenaktívÁltalános iskola 55 29 16 100%Gimnázium 59 26 15 100%szakközépiskola 55 26 20 100%40

Hogy szereznek információt a szexről a fiatalok?Fontosnak tartjuk azt, hogy ebben az életkorban, amikor a legtöbb kérdés felmerül,amikor nagy a tájékozatlanság, bizonytalanság, akkor legyen késztetésük abeszélgetésre és legyenek ehhez megfelelő társak, akik ténylegesen tudnak segíteniaz eligazodásban. Mindkét korcsoportra az jellemző, hogy elsősorban barátaikkal éspartnerükkel, esetleg idősebb testvérükkel beszélik meg a szexualitással kapcsolatoskérdéseiket. A szakemberek nem játszanak szerepet (védőnő, tanár), és azanyákhoz is a vártnál kevesebb esetben fordulnak – életkoruktól függetlenül. Alányok ugyan valamivel gyakrabban fordulnak anyjukhoz, a fiúk esetében ez igenritka.A 14 évesek még gyakran zavartak, ha a szexualitás szóba kerül, a partnerekszerepe pedig felértékelődik 16 éves korra, és érthetően a leggyakoribb társaklesznek a szexualitással kapcsolatos dolgok megbeszélésében.Szoktál-e beszélgetni a szexről?gyakran ritkán sohafiú lány fiú lány fiú lányNem szívesen, inkább kerülöm a témát 22 24 51 54 28 33Beszélgetnék róla, de nincs kivel 7 5 34 28 59 67Zavarba jövök, ha valaki szóba hozza 7 14 25 36 68 50Csak egy-két azonos nemű barátommal 28 34 46 48 26 18A partneremmel elég rendszeresen 34 33 34 27 32 40Inkább névtelenül, internetes fórumokon 5 3 17 9 78 88A mamámmal szoktam megbeszélni 4 11 13 21 84 69Tanáraimmal szoktam megbeszélni 3 2 12 10 86 88Védőnővel szoktam megbeszélni 3 3 15 23 82 74Idősebb testvéremmel szoktammegbeszélni12 13 25 23 64 6441

Szoktál-e beszélgetni a szexről?gyakran ritkán soha8.évf.10.évf.8.évf.10.évf.8.évf.10-évf.Nem szívesen, inkább kerülöm a témát 24 22 54 51 22 27Beszélgetnék róla, de nincs kivel 7 6 29 32 64 62Zavarba jövök, ha valaki szóba hozza 15 9 31 31 55 61Csak egy-két azonos nemű barátommal 28 33 49 46 23 21A partneremmel elég rendszeresen 19 42 28 31 53 26Inkább névtelenül, internetes fórumokon 5 3 14 13 81 84A mamámmal szoktam megbeszélni 6 8 15 19 79 74Tanáraimmal szoktam megbeszélni 2 2 13 9 84 89Védőnővel szoktam megbeszélni 4 2 21 19 75 79Idősebb testvéremmel szoktammegbeszélni13 13 24 24 63 64Jelentősége van annak, hogy hányan vannak, akik senkivel sem beszélgetnek aszexualitásról – holott koruknak megfelelően az gondolataik igen nagy hányadátfoglalja el. A fiúk 62%-a, a lányok fele egyáltalán nem beszél senkivel e témáról, sfeltehetően felületes, vagy éppen ellentmondásos ismereteit más módon szerzi be. Afiatalok ötöde – elsősorban a 14 évesek, és a lányok – zavarba jön a téma hallatán,kerüli a témát, kellemetlennek érzi másokkal ilyesmiről beszélgetni. Számuk ugyancsökken 16 éves korra, de úgy véljük, még mindig igen kevés a lehetőségükmegbeszélni felmerülő kérdéseiket, illetve nem találnak olyan embert, aki megfelelerre a célra, akivel zavaruk ellenére nem kellemetlen az érdeklődésüket kimutatni,kérdéseiket feltenni.A kérdezettek családi háttere teljességgel független a gyerek nyitottságától vagyéppen szemérmességétől. Az, hogy ki beszélget, vagy éppen nem találbeszélgetőtársat a szexualitásról, nem magyarázható a szülők iskolai végzettségévelvagy éppen vagyoni helyzetével.fiú lány összesenNem beszél a szexről senkivel 62% 50% 55%Nem beszél a szexről, mert 19% 25% 22%szemérmes*Beszél a szexről többekkel 19% 25% 22%összesen 100% 100% 100%* A szemérmes kategóriába azok kerültek, akik „kerülik a témát, és/vagy zavarba jönnek, ha valakiszóba hozza e témát.42

8. évf. 10. évf. összesenNem beszél a szexről senkivel 56% 56% 55%Nem beszél a szexről, mert 26% 19% 22%szemérmes*Beszél a szexről többekkel 17% 25% 22%összesen 100% 100% 100%Az első szexuális élmények a fiúknál és a lányoknálHány éves korodban volt az első magömlésed?A kérdésre 87 fiú „még nem volt‖ választ adott, pedig életkoruk 14 évtől 18 évigterjed. A „még nem volt‖ választ adók átlagéletkora 15 év, holott az első magömlésidejére megjelölt átlagéletkor 11-13 között szóródik, a leggyakoribb érték a 12. életév.43

Az előzőekben néhány attitűdkérdés bevonásával elemeztük az „aktivitásukat‖. Vajonösszefügg-e a fiúk esetében a szexuális aktivitás, érdeklődés mértéke azzal, hogyhány éves korukban történt meg az első magömlésük? A „nem aktívak‖ csoportjábanaz első magömlés időpontjára vonatkozó átlagéletkor 11,96 év, míg az „aktívak‖csoportjában 11,93 – vagyis nem igazolható az összefüggés a korai érettség és aszexuális érdeklődés mértéke között.Hány éves korodban volt először menstruációd?Még nem volt 26 lánynak (2%), viszont 16 éves koráig mindenki elérte az ehhezszükséges fejlettséget. 9-10 évesen 55 lány, majd 11 évesen már 207 lánynak volthavi vérzése. A lányok átlagos életkora, amikor először történt meg a peteérésük:12,46 év.Hány évesen próbálkoztál először önkielégítéssel?135 fiú még nem próbálkozott önkielégítéssel (a válaszolók egytizede). Három éskilenc éves kora közé teszi első kísérleteit a válaszolók további 9%-a, A többiek atizedik és a 16. életévük közötti életkort jelölnek meg az alábbi számban ésgyakoriságban.életkor N= N%10. év 103 811. év 126 1012. év 281 2213. év 290 2314. év 158 1315. év 34 316. év 13 1Az önkielégítés kezdete és az általunk megítélt szexuális „aktivitás‖ gyakoriságanémi összefüggést mutat, hiszen az önkielégítéssel először próbálkozó „nem aktívak‖átlagéletkora 12,15 év, míg az „aktívnak‖ minősítettek esetében ez valamivelalacsonyabb átlagéletkort takar (11,68 év).Igaz, hogy a községekben élő fiatalok átlagéletkora alacsonyabb (hiszen 90%-uknyolcadikos, vagyis 14-15 éves), de ezzel nem magyarázható az, hogy azönkielégítéssel a fiúk egyharmada még nem próbálkozott, mivel az önkielégítéskezdetének átlagos életkora a teljes mintában ennél alacsonyabb. A falvakban élő éstanuló diákok körében gyakoribb a cselekvéshez kapcsolódó stigma érzete, illetve afélelmük a kérdőívek névtelenségének, beazonosíthatatlanságának garantálásaellenére is. Az eddigiekben még nem próbálkozók aránya a fővárosban 3%,megyeszékhelyen élők esetében 7%, más városokban tanulók között pedig 9%.A lányok esetében 897 kérdezett (69%) még nem próbálkozott önkielégítéssel, amilegalább kétszerese a fiúk közötti előfordulásnak. Jellemzően a fiúknál kicsit később,13-14 éves korukban válik gyakoribbá. A lányoknál ismét a falvakban élők közöttfordul elő a legritkább esetben az önkielégítés (17%), míg a fővárosban élődiáklányok körében a leggyakoribb (54%).44

életkor N= N%10. év 24 211. év 15 112. év 54 413. év 56 614. év 110 815. év 64 516. év 23 2Hány évesen érezted magad komolyan szerelmesnek?Csaknem kétszáz fiú (15%) és 244 lány (16%) még nem volt szerelmes. Néhánykomolytalannak tűnő életkor megjelölést követően 5-6 éves kortól már tízesévelakadnak olyan fiúk, akik a szerelmet már átélték. A legmagasabb gyakoriság a 12éves kortól kezdődik és 16 éves korig tart. A legtöbben – a válaszoló fiúk fele – a 13-14 éves kort jelölték be. A lányok is hasonló korban válnak először szerelmessé, 14évesen a legtöbben, és 16 évesen már szinte mindenki volt szerelmes.Hány évesen csókolóztál, ölelkeztél először?A fiúk 15%-a még nem került intim helyzetbe, komoly testi kontaktusba a másiknemmel. Az első alkalom idejének megjelölése erősen koncentrálódik a 12.-14.évekre, a fiúknak csaknem fele ebben az életkorban csókolózott először. A lányokközül 281 fő (18%), eddig még nem került intim kapcsolatba a másik nemmel. A 13-14. életévében minden második lány már csókolózott.Akiknek már volt szexuális kapcsolatukAkik már az intim szexuális kapcsolaton túlestek, azok számára kiemelten fontos az,hogy a megfelelő ismeretek birtokában legyenek. Az erre vonatkozó kérdést kétféleformában tettük fel – először azt kérdeztük meg, hogy hány éves korodban voltelőször szexuális kapcsolatod, közösültél? (Kétszáz nyolcadikos és négyszáztízedikes nem akart válaszolni a kérdésünkre.)A fiúk közül 533-an válaszoltak igennel a kérdésre, átlagéletkoruk az eseménymegtörténte idején: 13,56 év. A legfiatalabb 9-10 éves, a legidősebb pedig 16 éveskorába helyezi az esemény megtörténtét.A lányok közül 552-en számoltak be szexuális kapcsolatról, átlagéletkoruk azesemény megtörténtekor 13,97 év volt. A lányoknál a legfiatalabb 11 évesen, alegidősebb 16 éves korában került ilyen helyzetbe. Összességében a mintába kerültés a kérdésre válaszoló fiatalok 40%-a már létesített szexuális kapcsolatot.45

Volt szexuáliskapcsolataNem volt szexuáliskapcsolatafiúk lányok fiúk lányok8. évfolyamosok 108 44 384 48210. évfolyamosok 425 508 249 389összesen 533 552 633 871A választ adó nyolcadikos fiúk 21%-a (tényleges arányuk, a válaszmegtagadókkalegyütt számolva 18%), a lányok 7%-a (tényleges arányuk is 7%) élt már nemi életet.A tízedikes diákok közül pedig a fiúk 63%-a (49%-a), a lányoknak 56%-a (49%-a)esett már át az első eseményen.Amikor a kérdés úgy szólt, hogy volt-e már intim, szexuális kapcsolatod? – akkoraz igennel válaszolók száma 1160-ra növekedett, vagyis a fiatalok különbségettesznek a szexuális élmény és a szexuális kapcsolat (coitus) között. Erre a kérdésrea válaszoló nyolcadikosok 15%-a, a tízedikesek 54%-a válaszolt igennel.Átlagéletkoruk jelenleg (vagyis esetenként korábban is megeshetett) 16,31 év,szemben az eddig még nem próbálkozók átlagéletkorával, amely 15,12 év.Nézzük meg életkor szerinti bontásban a szexuális kapcsolattal rendelkezők arányát:A 14-19 évEbből szexuálisközöttiek a N= kapcsolattalmintánkbanrendelkezik14 éves 815 10%15 éves 291 27%16 éves 1158 47%17 éves 444 67%18 éves 73 85%19 éves 19 95%46

13 év alatt nem találtunk szexuális kapcsolattal rendelkező fiatalt. A 14 éveseknekmár egytizede, 16 év felettieknek már több mint fele rendelkezik tapasztalatokkal. A18. év elérésekor pedig nagyjából általánossá válik.Az iskola helye alapján – településtípusonként – néztük meg azt, hogy milyenarányban volt a diákoknak szexuális kapcsolatuk.Volt már kapcsolata Nem volt mégkapcsolataN= N% N= N%Budapest 213 48% 232 52%Megyeszékhely 224 37% 383 63%Más város 632 42% 869 58%község 91 22% 325 78%összesen 1160 40% 1809 60%Az arányok értelmezéséhez ismernünk kell a 8. és 10. évfolyamon tanulók arányáttelepüléstípusonként, hiszen az életkor emelkedésével arányosan nő a szexuáliskapcsolattal rendelkezők aránya. A fővárosban és a városokban közel azonos a 10.évfolyamos diákok aránya (76-77%), a megyeszékhelyeken a diákok fele járközépiskolába, míg a községekben a minta 90%-a még általános iskolás. Ennekismeretében – arányosítva – a megyeszékhelyeken, majd a fővárosban tanulódiákok között a legmagasabb a korai rizikót vállaló fiatalok aránya.Milyen körülmények között történt meg az első szexuális kapcsolatuk?Erre a kérdésre mindazok válaszoltak, akik szexuális élményhez jutottak valamilyenmódon. A válaszolók száma soronként 1100 körül szóródik. Az esetek éskörülmények rendkívül tanulságosak sok szempontból. A következő – okokra,motivációkra, feltételekre kérdező – sorozatban csak az „igen‖ válaszok arányaittüntettük fel a válaszolók nemek szerinti megoszlásában.47

fiú LánySzerelmes voltam 64% 81%Kapcsolatunk természetes folytatása 61% 75%voltÚgy éreztem, csak így tudom 10% 8%megtartani partneremetPartnerem kérésére 32% 15%Olyan sokat hallottam róla, hogy 33% 21%kíváncsi voltamMert a legtöbb ember az én koromban 25% 13%már túlesett rajtaEl akartam veszíteni szüzességem 44% 20%Ital hatására 18% 9%Kábítószer hatására 6% 2%Pornó film vagy újság nézése 21% 4%Mások a jelenlétemben kezdtek elszeretkezni9% 4%A lányok esetében a legerősebb motiváció a szerelem, és az, hogy az eseményt akapcsolat természetes folytatásaként élték meg. A fiúknál is ez a két tényező aleggyakoribb, de nem olyan mértékben, mint a lányoknál. Minden más felsoroltkörülmény elsősorban a fiúknál jellemző gyakoriságú, s nem tekinthetők elfogadható,ideális helyzeteknek (ital, kábítószer, pornó látványa, mások jelenléte és aktivitása).A „kíváncsiságot‖, vagy „a szüzesség elvesztésének a vágyát‖ sem tekinthetjükmegfelelő motivációnak, s ide sorolható az is, hogy milyen gyakran érzeték magukat„elkésve‖ más hasonló korú társaikhoz képest.Érdemes megnézni, hogy hányan és hány évesen említik motivációik között azt,hogy túl „öregnek‖ érezték magukat másokhoz képest a nemi kapcsolat elkezdése48

nélkül. A feltüntetett életkor a jelenlegi állapot szerinti kor, miután nem kérdeztünk ráaz első szexuális kapcsolat megtörténte idején betöltött életkorukra.„A legtöbb ember az én koromban már túlesett rajta” állítással egyetértőkszáma és jelenlegi életkora.JelenlegiéletkorukEmlítésekszámaA válaszolókszázalékában14. év 39 26%15. év 20 21%16. év 107 17%17. év 64 20%18. év 10 15%összesen 240 100%Akiknek még nem volt szexuális kapcsolatukTanulságos azoknak az eseményeknek, okoknak, motivációknak a felsorolása,amelyekkel indokolják választásukat, helyzetüket azok, akiknek még nem voltszexuális kapcsolatuk (N=2032). A felsorolt lehetőségek között „igaz‖ illetve „nemigaz, hogy szerepet játszott‖ válaszokat adhattak a kérdezettek.Az indokokSzerepet játszottfiúk lányokEddig nem találtam megfelelő 54% 64%partnertCsak ha szerelmes leszek 50% 80%Házasság előtt erkölcstelennek 11% 10%tartanámFélek a kellemetlen 19% 33%következményektőlEgyelőre nem igénylem, korainaktartom32% 58%49

Egyértelműen látszik a lányok tartózkodóbb, és egyben érettebb állásfoglalása. Aszerelem fontossága, a megfelelő partner megtalálása, az érettség elérésénekigénye a fiúkkal szemben komoly és gyakori indokoknak bizonyulnak a lányoknál. Aszexuális élettel járó rizikók vállalása nem azonos teher a két nemnek, s eztükröződik is a válaszokban. A kérdés az, hogy vajon elfogadható mértékbenértenek-e egyet, hiszen a szerelem – mint a szexuális kapcsolat vállalásánakelőfeltétele – nem teljes körben jellemző, elfogadott még a lányoknál sem.A fiatalabbaknál természetesnek, de az idősebbeknél kevésnek ítéljük az egyetértőkarányát, amikor az éretlenségükkel, a túl korai kezdéssel indokolják a szexuális életkezdetének elhalasztását.A szerelmet, mint a szexuális kapcsolat feltételét határozottan „nem igaz” indoknaktekinti a fiúk egyharmada, a lányok egytizede. Ez a tény egyértelműen a szexuáliskapcsolatok leértékelését, a lelki kapcsolat, az érzelmi azonosulás szükségességéttagadó álláspont, vagyis az éretlenség indikátora.A lehetséges indokokEgyetértők aránya8. évf. 10. évf.Eddig nem találtam megfelelő 54% 65%partnertCsak, ha szerelmes leszek 70% 62%Házasság előtt erkölcstelennek 12% 9%tartanámFélek a kellemetlen 33% 20%következményektőlEgyelőre nem igénylem, korainaktartom59% 31%Számunkra mindkét csoport viselkedése fontos, mégis elsősorban a már kapcsolatontúlesettek ismeretei érdekesek, hiszen bármelyik pillanatban megeshet az, hogy amegfelelő fogamzásgátlással kapcsolatos és a biztonságot jelentő tudás hiányábanveszélyeztetik magukat és társaikat.A „veszélyeztetett‖ korban szükséges ismeretekről a szakirodalomból tájékozódtunk(elsősorban Dr. Forrai Judit, de Dr. Buda Béla és Dr. Szilágyi Vilmos írásai alapján).A kérdőív ismeretkérdéseinek megválogatása mások tapasztalatainakfelhasználásával történt. A 14 és 16 évesek 10 illetve 12 téma kapcsán jelezhettékfelkészültségüket, ismereteik szintjét.50

A szexualitásrólMennyit tudsz….A szükségesnek ítélt ismeretek szintjeSzintesemmitKevesebbet,mintszeretnékElegendőt8.évf. 10.évf. 8.évf. 10.évf. 8.évf. 10.évf.A menstruációról? 9 5 16 14 76 81Az ovulációról? 50 29 25 33 25 38A nemi szervek higiéniájáról? 4 2 17 13 79 85A korszerű fogamzásgátló16 7 39 35 45 58módszerekről és azok hatásairól?A terhesség tüneteiről és a12 7 38 32 50 60szülésről?Az abortuszról? 18 10 35 39 48 51A nemi betegségekről,kórokozókról, a tünetekről és amegelőzésről?12 5 42 45 46 50A férfi és női szerepekről? 6 3 27 25 67 73A szerelemről, szexről, örömről? 4 2 30 27 65 63A szexuális agresszió és erőszakelkerüléséről?18 13 43 42 39 46Csak a 10. évfolyamosoktól kérdeztük:A női kismedence anatómiájáról ésszexuális reagálásáról?A férfi kismedence anatómiájáról ésszexuális reagálásáról?SzintesemmitKevesebbet,mintszeretnékElegendőtfiú lány fiú lány fiú lány28 34 46 40 26 2623 40 34 40 43 20Összességében azt mondhatjuk, hogy nincs olyan téma, amely esetben azismereteik szintje elfogadható mértékűnek mondható. Különösen súlyoshiányosságok mutatkoznak azokon a területeken, amelyek feltétlen szükségesek aharmonikus, biztonságos szexuális élethez.A tizedik évfolyamra járók a legtöbbet a nemi szervek higiéniájáról és amenstruációról tudnak (tízből nyolcan elegendőnek vélik a szükséges ismereteiket).A legkevesebbet az ovulációról, a szexuális agresszió elkerüléséről majd a nemibetegségekről és azok megelőzéséről tudnak (a kérdezettek fele ide sorolható).A nyolcadikosok a menstruációról és a nemi szervek higiéniájáról rendelkeznek alegtöbb ismerettel, viszont igen alacsony az ismeretek szintje az ovulációról, aszexuális erőszak elkerüléséről, majd a fogamzásgátló eszközökről. Ide sorolhatjuk51

még az abortuszt, a nemi betegségeket és a terhességet – hiszen minden másodikdiák nem tud elegendőt ezekről az igen fontos és veszélyeket rejtő helyzetekről.A lányok csak a menstruációról tudnak elfogadható arányban, miközben súlyoshiányosságként a kérdezettek kétharmada nem tud elegendőt az ovulációról és aszexuális erőszak elkerüléséről. Nagy hiányosságként értékelhető az is, hogy akérdezett lányok fele a nemi betegségekről, és azok megelőzéséről sem tudelegendőt!A fiúk esetében nem találtunk olyan témát, területet, ahol kielégítő lenne azismeretek szintje, talán egyedüliként a nemi szervek higiéniája sorolható ide.Kétharmaduk elégedett azzal, amit a szerelemről, szexről és a nemi szerepekrőltud, viszont minden egyéb felsorolt témában hiányosak az ismereteik.SzintesemmitKevesebbet,mintszeretnékElegendőtfiú lány fiú lány fiú lányA menstruációról 13 1 28 3 60 96Az ovulációról 38 37 29 30 33 33A nemi szervek higiéniájáról 3 2 15 14 82 84A korszerű fogamzásgátló13 7 36 38 51 55módszerekről és azok hatásairólA terhesség tüneteiről és a12 6 37 33 51 62szülésrőlAz abortuszról 14 12 36 37 49 51A nemi betegségekről,kórokozókról, a tünetekről és amegelőzésről9 6 42 46 49 48A férfi és női szerepekről 4 4 26 25 70 71A szerelemről, szexről, örömről 2 3 26 30 72 67A szexuális agresszió és erőszakelkerüléséről13 16 38 47 49 3752

Az abortuszok száma enyhén csökkenő tendenciát mutat az 1990. évi csúcshozképest, de nemzetközi összehasonlításokban továbbra is igen magas, s csak néhánykelet-európai ország előz meg minket. A 19 év alatti nőknél végrehajtott művibeavatkozások esetében is ugyanez a helyzet. (Egészségügyi Statisztikai Évkönyv2004.)Év Beavatkozások száma 100 élve-születésre eső esetek száma1990 12011 722000 7323 612003 6328 572004 6181 55A fogamzásgátlással kapcsolatos ismeretek szintjeA fogamzásgátló módszerek, eszközök ismerete már a szexuális élet megkezdéseelőtt szükséges. Az időben, megfontoltan, körültekintően megkezdett szexuális életbiztonságot jelent. A megfelelő időben megszerzett ismeretek nem okoznakbumeráng-hatást, mint azt néhány más esetben regisztrálni tudjuk (pl. illegáliskábítószerek), hanem növelik a biztonságot, s a tudás minden bizonnyal nemfokozza a szexuális érdeklődést a biológiai érettség elérése nélkül.Milyen fogamzásgátló módszert ismersz?Ismerem Nem ismeremfiú lány fiú LányTartózkodás a nemi kapcsolattól 69% 75% 32% 25%Csak petting 58% 73% 42% 27%Naptár módszer 57% 71% 43% 29%Megszakításos közösülés 70% 72% 30% 28%Pesszárium 26% 29% 74% 71%Gumióvszer 98% 98% 2% 1%Helyi kiegészítő anyagok 60% 52% 40% 48%Spirál 45% 63% 55% 37%Esemény utáni tabletta 86% 90% 14% 10%Rendszeresen szedett fogamzásgátlótabletta87% 93% 13% 7%53

Milyen fogamzásgátló módszert ismersz?ismerem Nem ismerem8.évf. 10.évf. 8.évf. 10.évf.Tartózkodás a nemi kapcsolattól 71% 72% 29% 28%Csak petting 49% 78% 51% 24%Naptár módszer 57% 69% 43% 31%Megszakításos közösülés 59% 78% 41% 22%Pesszárium 19% 34% 81% 66%Gumióvszer 97% 98% 3% 2%Helyi kiegészítő anyagok 50% 60% 50% 40%Spirál 44% 61% 56% 39%Esemény utáni tabletta 83% 90% 17% 10%Rendszeresen szedett fogamzásgátlótabletta83% 93% 17% 7%Összességében a lányok tájékozottabbak mondhatók a fiúknál. Ez érthető többszempontból – nem csak azért, mert a védekezés legtöbb módszerét ők kell, hogyalkalmazzák, hanem azért is, mert sokkal nagyobb veszélyben vannak ameggondolatlan kapcsolat elszenvedőiként, s nagyobb rizikót vállalnak, súlyoskövetkezményekkel. A fiúk számára a védekezés elmaradása sokkal kisebbfelelősséggel jár, ezért kapcsolataik gyakrabban párosulnak a felelősségvállaláshiányával.A gumi óvszert szinte teljes körben ismerik – köszönhetően a HIV-vel kapcsolatoskampányoknak. Az alkalmi és a rendszeres használatra alkalmas fogamzásgátlótabletta is ismert. A kevésbé gyakori eszközök – spirál és a pesszárium, a krém észselé – valamint a kevésbé megbízható módszerek – naptár módszer,megszakításos közösülés – is sokak számára ismeretlennek bizonyultak.54

A fiúk esetében nagyobb jelentőséget tulajdonítanánk a petting és azönmegtartóztatás fontosságára, ezért ismertségére is, hiszen felkészít a meggondolt,megfontolt, biztonságos szexuális életre.Különösen fontos a védekezés lehetséges módszereinek ismerete azok számára,akiknek már szexuális kapcsolatuk is volt.A lehetséges módszerekVoltkapcsolataismeremMég nemvoltkapcsolataTartózkodás a nemi kapcsolattól 66% 76%Csak petting 78% 58%Naptár módszer 70% 62%Megszakításos közösülés 83% 64%Pesszárium 37% 22%Gumióvszer 98% 98%Helyi kiegészítő anyagok 64% 51%Spirál 64% 49%Esemény utáni tabletta 89% 87%Rendszeresenfogamzásgátló tablettaszedett92% 89%Összességében minden módszert, eszközt valamennyivel többen ismernek a márszexuális élménnyel rendelkezők. Ez akár a magasabb átlagéletkornak is betudható.A megnyugtató ismeretszint azonban a teljes körű ismeret lenne, legalábbnéhány rendszeresen alkalmazott módszer tekintetében. Ez egyik felsoroltfogamzásgátló módszerre sem érvényes. Egytizedük - kétharmaduk biztosantájékozatlanul, felkészületlenül, a megfelelő ismeretek nélkül került, kerül a szexuáliskapcsolatokba.55

A tájékozottság fontossága a nemi úton terjedő betegségekről és az ellenüktörténő eredményes védekezésről nem vitatható.A szexuális úton terjedő betegségekre vonatkozó statisztikák szerint ezekgyakorisága igen változó, hosszabb időszakban vizsgálva kifejezetten ingadozó,növekedés – csökkenés időszakonként váltogatják egymást.A szifiliszes betegek számára is ez jellemző. 1970-ben 615 ezer szűréssel 1623esetet találtak, míg 2004-ben 32 ezer szűrővizsgálat 1642 pozitív eredménnyelzárult. A 19 év alatti betegek száma nem jelentős, de minden évben tíz eset körülszóródik, 2004-ben pedig 18 pozitív esetet találtak az orvosok.A gonorrhoea esetek száma erősen csökkenő tendenciát mutat. Negyven éve mégévi tízezer körül, napjainkban már ezer alatt van a felderített esetek száma. A fiatalokközötti gyakoriság is jelentősen csökkent kétezer esetről száz körüli esetszámra.A HIV-AIDS helyzet MagyarországonA regisztrált HIV fertőzött személyek nemenkénti megoszlása a verifikálás éveszerintév férfi nő ismeretlen együtt1985-2003 846 151 108 11052004 63 12 0 752005 80 14 12 1062006 49 13 19 812007 88 10 21 1192008 110 9 26 1452009 104 14 22 140összesen 1340 223 208 1771A nemi úton terjedő betegségekkel kapcsolatos ismeretekA nemi betegségek természetéről, a tűnetekről és a védekezés módjáról mindentudásnak rendkívüli jelentősége van az egészség megőrzése, a biztonságos szex ésa megelőzés szempontjából.Mit tudsz arról…SzintesemmitKevesebbet,mintszeretnékElegendőt8.évf. 10.évf. 8.évf. 10.évf. 8.évf. 10.évf.Hogyan terjed a nemi betegség? 6 2 28 26 66 72Hogyan lehet megakadályozni a 8 4 35 33 57 6356

fertőzést?Van-e védőoltás a HIV ellen? 21 13 37 37 42 51Mit jelent a hepatitis B vagy C? 21 16 42 49 38 35Hogy lehet megelőzni45 29 38 48 17 23(HBV,HCV)?Nyújt-e elegendő védelmet az 6 3 30 28 64 69óvszer a nemi betegségek ellen?Mit jelent a HPV? 51 31 31 39 18 30Kézfogással, nyállal,szúnyogcsípéssel terjed-e a HIV –fertőzés?29 15 35 35 37 50Mit tudsz arról…..SzintesemmitKevesebbet,mintszeretnékElegendőtfiú lány fiú lány fiú LányHogyan terjed a nemi betegség? 3 4 25 28 72 69Hogyan lehet megakadályozni a 5 5 29 38 66 57fertőzést?Van-e védőoltás a HIV ellen? 17 15 36 39 47 47Mit jelent a hepatitis B vagy C? 18 17 46 47 36 36Hogy lehet megelőzni (HBV,HCV)? 35 35 43 45 22 20Nyújt-e elegendő védelmet az 3 5 27 30 70 65óvszer a nemi betegségek ellen?Mit jelent a HPV? 44 35 37 36 20 28Kézfogással, nyállal,szúnyogcsípéssel terjed-e a HIV –fertőzés?21 19 34 36 45 4557

A válaszok megoszlása alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a szexuálisúton terjedő betegségekről, azok megelőzéséről a veszélyeztetett korú fiatalokismeretei elégtelenek. A felsoroltak között egy sem akad, ahol az ismereteik szintjeelfogadható mértékű lenne sem az életkori sem a nemek szerinti megoszlás szerintszemlélve.A hepatitis vírus által okozott súlyos következmények és a HPV megelőzésévelkapcsolatos tájékozottságuk kiemelkedően alacsony – tízből heten nem tudnakelegendőt a vírusról és annak terjedési módjáról.Nincs lényeges különbség a két korcsoport ismeretei között, s ugyanez mondható afiúk – lányok összehasonlításban is, vagyis indokolt a megállapításunk: az ismeretekszintje igen alacsony.Az első szexuális élményen biztosan túlesett fiatalok ismeretei valamivel jobbak, minttársaiké, de azért messze nem elegendőek a biztonsághoz, a betegségekelkerüléséhez. A következő táblázatban tudásukat „elegendőnek‖ ítélt fiatalok arányaszerepel, a szexuális élményeken már túlesett és a még előtte lévő, deveszélyeztetett életkorban lévő diákok minősítése alapján.VoltszexuáliskapcsolataNem voltszexuáliskapcsolataHogyan terjed a nemi betegség? 76% 66%Hogyan lehet megakadályozni a fertőzést? 70% 56%Van-e védőoltás a HIV ellen? 54% 43%Mit jelent a hepatitis B vagy C? 41% 33%Hogy lehet megelőzni (HBV,HCV)? 27% 16%Nyújt-e elegendő védelmet az óvszer a nemi 76% 62%betegségek ellen?Mit jelent a HPV? 30% 21%Kézfogással, nyállal, szúnyogcsípéssel terjedea HIV– fertőzés?54% 40%A táblázatban látható megoszlás ismét igazolja azt, hogy sem a veszélyeztetettéletkorban, sem az első szexuális élmények után, vagy annak közelében semtudnak elegendőt a szexuális úton terjedő betegségekről, azok megelőzéséről.Az ismeretek szintje független a családi háttértől (apa – anya iskolai végzettsége ésa család jövedelemi helyzetére vonatkozó becslés).58

A diákok prevenciós igényeiÚj elemként - az eddig megszokott és alkalmazott módszert kiegészítve – arra iskíváncsiak voltunk, hogy vajon az egészségnevelés részterületei, témakörei irántmilyen igények jelentkeznek a diákok körében, hiszen a tervezés során erre istekintettel kellene lenniük a prevenciót irányítóknak, a pedagógusoknak.A témák felsorolása és az érdeklődés mértékének regisztrálását követően arrais válaszokat kaptunk a diákoktól, hogy ugyanezen témakörökben milyen mértékűnekérzik az ismereteik jelenlegi szintjét. Így különösen érdekesek számunkra azok atémakörök, ahol nagy érdeklődéshez alacsony ismeretszint társul – mintegyjelezve azt, hogy ezekben a témákban várják elsősorban a segítséget, azinformációkat, ismereteket, valamint a készségeik, képességeik fejlesztését.Ez a mérés elsősorban az iskolákban, még inkább a tanulócsoportokban nyújthasznosítható információkat, amelyeket a hosszabb távú tervezésben éppúgy fellehet használni, mint az aktuális, a jövő évre vonatkozó prevenciós programokmegválasztásában. E tanulmányban a mintánkban szereplő összes 8 és 10.évfolyamos diák igényeit együttesen, életkor szerinti bontásban elemezzük. Az elsőkérdésblokk az érdeklődés mértékére vonatkozott az alábbi témakörökfelsorolásával:Mennyire érdekel az, hogy mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez?(%)Egyáltalánnem érdekelEgy kicsitérdekelNagyonérdekel8. évf. 11 53 3710. évf. 10 53 37… Milyen a drogok hatása? (%)Egyáltalánnem érdekelEgy kicsitérdekelNagyonérdekel8. évf. 47 36 1710. évf. 42 41 1659

… Melyek a környezetvédelmi elvek? (%)Egyáltalánnem érdekelEgy kicsitérdekelNagyonérdekel8. évf. 26 53 2110. évf. 25 56 19… A szex? (%)Egyáltalánnem érdekelEgy kicsitérdekelNagyonérdekel8. évf. 9 47 4310. évf. 3 32 65… A korszerű táplálkozás? (%)Egyáltalánnem érdekelEgy kicsitérdekelNagyonérdekel8. évf. 21 57 2210. évf. 23 58 19… A különböző emberekkel hogyan érted meg magad? (%)Egyáltalánnem érdekelEgy kicsitérdekelNagyonérdekel8. évf. 9 40 5010. évf. 9 44 47… Párkapcsolatok, boldog családi élet? (%)Egyáltalánnem érdekelEgy kicsitérdekelNagyonérdekel8. évf. 5 27 6910. évf. 4 27 6960

…Törvények, büntetendő tettek és büntetések? (%)Egyáltalánnem érdekelEgy kicsitérdekelNagyonérdekel8. évf. 23 51 2610. évf. 19 56 25Témakörök szerint csoportosítva, a társas kapcsolatok, a boldog családi élethezszükséges - inkább képességek és készségek - megszerzése iránti igény mutatkozika legkarakteresebbnek. Ezt természetesnek is tekinthetjük ebben az életkorbanfelértékelődnek a társas és párkapcsolatok, s ez az igényszint nem csökken a 14. ésa 16. életkor között, továbbra is hasonló módon erős vágyakat takar. Különösenérdekes a „párkapcsolatok és a boldog családi élet‖ kialakításához szükségeskészségek megszerzése iránti igény vágya milyen módon érzékelhető mindkétkorcsoportban.Látható az, hogy a drogokkal kapcsolatos érdeklődés a legalacsonyabb, itt jeleztéklegtöbben azt, hogy egyáltalán nem érdeklődnek e téma iránt. Ez esetben a „nagyonérdekel‖ választ adó 17% és 16% érdemel figyelmet.A környezetvédelem és a táplálkozás divatos témái, és a bűnmegelőzési programokelterjesztésének lehetősége miatt ide sorolt „törvények, büntetések‖ témakörökremondhatjuk azt, hogy nem találkoznak a fiatalok érdeklődésével, vagy ha igen, akkoralig jellemző. A szexualitás iránti érdeklődés erősen megnő a 16 éves korra – eztermészetes állapot. Ezzel kapcsolatos fenntartásainkat, megjegyzéseinket azismeretek szintjének elemzése során tesszük meg.A második kérdésblokkban az ismereteik szintje felöl érdeklődtünk, vajonmilyen arányban jeleznek hiányokat és milyen arányban érzik elegendőnekismereteiket? A kérdések mindegyike „Hogy érzed, mennyit tudsz….?” –mondatrésszel kezdődnek.… Arról, hogy mi szükséges a boldog, kiegyensúlyozott élethez? (%)semmit kevesebbet, elegetmint kellene8. évf. 9 47 4410. évf. 8 48 4561

… Arról, hogy milyen a drogok hatása? (%)semmit kevesebbet, elegetmint kellene8. évf. 31 25 4410. évf. 22 26 52… A környezetvédelemről? (%)semmit kevesebbet, elegetmint kellene8. évf. 22 47 3110. évf. 21 48 30… A szexről, a kiegyensúlyozott nemi életről? (%)semmit kevesebbet, elegetmint kellene8. évf. 7 31 6310. éf. 2 23 75… A korszerű táplálkozásról? (%)semmit kevesebbet, elegetmint kellene8. évf. 14 44 4210. évf. 16 47 38… Arról, hogy mi kell ahhoz, hogy a különböző emberekkel jól megértsemmagam?semmit kevesebbet, elegetmint kellene8. évf. 7 48 4510. évf. 6 46 4862

… A párkapcsolatokról, a boldog családi élethez szükséges dolgokról? (%)semmit kevesebbet, elegetmint kellene8. évf. 7 49 4510. évf. 4 48 48…. A törvényekről, a büntetendő tettekről és büntetésekről? (%)semmit kevesebbet, elegetmint kellene8. évf. 18 48 3410. évf. 16 51 34Feltűnő és általános tapasztalatként megállapítható, hogy a két korcsoportéletvezetési ismeretei között nem jelentős a különbség. (A szexualitással kapcsolatosismeretek és a drogok hatása kivételével) Ezt eddig nem tapasztaltunk, hiszennehezen valószínűsíthető az, hogy a 14 éves serdülők ismeretei azonosak a 16évesekével, s nem is fordult elő ilyen mértékben az eddigi adatfelvételek során.Az érdeklődés és igények jelzése persze itt is fennáll. El kell fogadnunk a jelenséget,és feltételezni azt, hogy a mai 14 évesek „érettebbek‖, magabiztosabbak, mint aztfeltételeznénk. Ez alkalommal a „kevesebbet tudok, mint amennyit szeretnék‖válaszok magas értékeit célszerű megfigyelni, hiszen a szexuális ismeretek és adrogismeret témakörén kívül mindegyik felsorolt témában szinte azonos mértékbenjelzik a hiányérzetüket, további információkra várnak.Az ismeretek szintjével való elégedettség illetve elégedetlenség mértéke feltűnik aszexualitás témakörében. Ez az a téma, ahol magas érdeklődés magasismeretszinttel párosul – meggyőződésünk, hogy alaptalanul. Az NDI - OEFI közösvizsgálat (2006) az iskolai szexedukációról igazolja azt, hogy a szükségesismeretekkel messze nem rendelkeznek egyik korcsoportban sem a diákok, a szexleggyakrabban csak az aktust jelenti számukra, a szexuális úton terjedőbetegségekről és a családtervezésről igen alacsony az ismereteik szintje, ezért aziskolai prevenció tematikájában feltétlen helyet kell kapnia e témának.A kiemelkedő kíváncsiság, érdeklődés és a hiányos ismeretek, készségekegyüttesen azt az igényt jelentik, hogy az iskolának is szerepet kell vállalnia akommunikációs készségek fejlesztésében, a megfelelő önértékelés kialakításában. Aprevenciós programok nagy többsége – elsősorban a mentálhigiénés tartalmúkészségfejlesztők – tartalmaznak ilyen elemeket. Az iskolai megvalósításhoz atanárképzések során választható egészségfejlesztő tematikájú akkreditált programoksegítenek. Ezekre évről évre kevesebb pedagógus jelentkezik. Érdemes lennemegfontolni azt, hogy az Önkormányzatok segítsék a tanárokat a választásban,legyen iskolánként legalább egy pedagógus, aki járatos a módszerek tekintetében, sképes több évfolyamon és osztályban ilyen szellemű munkát végezni. A befektetés63

megéri, hiszen a sikeres prevenció hatása egy életre megőrződhet, s segíti a fiatalokszocializációját, problémamentes beilleszkedését a felnőttek társadalmába.64

V. ÖsszegzésA szexualitás az életminőséget döntően meghatározza, az egészség fontostényezője. A tabuk ledöntése, a hagyományosan szégyenkező attitűd, a szexualitástkizárólagos magánügyként kezelő gondolkodásmód megváltoztatásaeredményezheti a felnövekvő újabb generációk eredményesebb szocializációját.A témában elérhető, jelentős mennyiségű szakirodalom áttekintése alapjánkijelenthetjük azt, hogy a mai fiatalok nem kapnak elegendő segítséget sem agyerekvállalási motivációik sem a szülői szerepre való alkalmasságuk,felkészültségük érettségének elbírálásához. Ezek a képességek nem velünkszületnek, de fejleszthetők, a közoktatási és nevelési rendszer egyik fő célja lehetnea tudatos családtervezés és a szülői szerepre való lelki érettség kialakítása a felnőttéváló nemzedékben. Erre egyelőre nincsenek felkészülve a pedagógusok, sokantehernek, rájuk hárított, a szakmai munkát háttérbe szorító tevékenységnek érzik.Abban is egységes a véleményük a szakértőknek, hogy az eredményesszexedukáció csak interaktív formában, intim egyéni foglalkozással és nyílt csoportosbeszélgetésekkel valósítható meg, s nem mellőzhetők a személyiségfejlesztésielemek, amelyek az egészségfejlesztési céloknak felelnek meg. Ezért nem lehet mása szándékunk, mint megbízható információkat szerezni arról, hogy a veszélyeztetettkorban élő diákok ismereteit, attitűdjeit milyen hiányosságok, tévesgondolkodásmódok jellemzik. Ennek ismeretében a prevenciós igények ésszükségletek beazonosíthatók.Elkerülhetetlen az iskolafenntartók, igazgatók és a pedagógusok ítéleteinek ésvéleményének megismerése arról, hogy mennyire felkészült és alkalmas aziskolarendszer – konkrétabban a diákokat befogadó iskolák – arra, hogy efeladatukat jó minőségben ellássák. Milyen teendők, változások szükségesek aminőségi javuláshoz, a jobb feltételek kialakításához, az eredményesebb prevencióérdekében. Ezt a célt szolgálja az országos reprezentatív mintával folytatottkérdőíves adatfelvételünk.65

A vizsgálat tervezése során arra törekedtünk, hogy a lehető legszélesebb körbőlszerezzünk megbízható információkat. Megfelelően képviselve legyenek a különbözőtípusú képzésben tanulók, és az eltérő kulturális környezetek, amelyet a különbözőtelepüléstípusok részvétele garantál. A választott két életkor, (amelyről márösszehasonlító vizsgálatok alapján sokat tudunk) amelyek között eltelt idő alatt (14év és 16 év között) a legnagyobb változás áll be a fiatalok ismeretszintjében,véleményeiben és attitűdjeikben, amely idő alatt a biológiai és szociális érésükfolyamata felgyorsul.Legfontosabb tapasztalataink1. A szexuális kapcsolatok alakítása, a párválasztás motivációval kapcsolatosattitűd-kérdésekre adott válaszok alapján a fiú és lányszerepek ismertkülönbözőségei igazolódtak. A nemi szerepek és a felelősségvállalásjelentősen eltér a két nemhez tartozók esetében, s a 14 és 16 éves interjúalanyaink esetében is éppúgy regisztrálhatók. A lányok óvatosabbak, kevésbényitottak, és esetenként önbizalomhiány is jellemzi őket a másik félhez történőközeledéskor.2. Az attitűdkérdések némelyike bevonásával végzett analízissel leválogattuk aszexualitás esetében „túlzó és nem elfogadható igényekkel‖ jellemezhetődiákokat. Számukra fontosabb a szex, mint a szerelem, több partnertképzelnek el egyidejűleg, erős a késztetésük az aktusra és felelőtlenek aszexuális úton terjedő betegségek elleni védekezésre. Ebbe a csoportba –életkoruktól függetlenül – a fiúk egyharmada került, míg a lányoknak csaknéhány százaléka. A két életkori csoportban viszont azonos aránybanszerepelnek a fiúk, jelezve azt, hogy az akceleráció erőteljesen jellemzi afiatalokat, s az aktivitás már a 14 évesek harmadára is éppannyira jellemző,mint a 16 évesekre.3. A fiatalok közül nagyon kevesen beszélgetnek a szexről, vagy nincs kivel,vagy kerülik a témát. Sem szüleikkel, sem tanáraikkal, sem a védőnőkkel,orvosokkal nem osztják meg kérdéseiket, holott tudjuk, hogy ezt a kort atúlzott érdeklődés, a bizonytalanságok és a számtalan kérdés felmerülésejellemzi. A fiúk kétharmada, a lányok fele egyáltalán nem beszélget senkivel atémáról, s sokuk zavarban is van, ha ez a téma valamilyen szituációban66

felmerül. Ez 16 éves korra némileg változik, de ekkor is inkább sajátkorcsoportjába tartozó, azonos nemű barát a beszélgetőtárs.4. Az első szexuális élmény – kifejezetten a közösülés – átlagos életkora afiúknál 13,56 év, a lányoknál 13,97 év. A válaszoló nyolcadikos fiúk 20%-a, alányok 7%-a említi azt, hogy volt már szexuális kapcsolata. A tizedikesekközött ez az arány már jelentősen megnő, a fiúk 63%-a, a lányok 56%-a említia coitus megtörténtét. Az „intim szexuális kapcsolat‖ megtörténtét többenemlítették mindkét korcsoportban. A megfogalmazás alatt sok mindentérthettek, (feltehetően értettek is a fiatalok), de elsősorban olyan szexuálisélmények megszerzését, amelyek a közösülés megtörténte nélkül is idesorolhatók.5. A lányok esetében a leggyakoribb, szinte általánosnak mondható motiváció aszerelem, míg a fiúk olyan szituációkat is említenek, amelyek a szerelemtől, afizikai-szellem érettségtől is függetlenek. Ilyen említések az ital, kábítószer, apornó képek, filmek látványa, mások jelenléte, mint ösztönző szituáció.6. Akiknek még nem volt kapcsolatuk, azok is indokolhatták azt, hogy milyenokok, elvek, feltételek játszanak szerepet érintetlenségük megőrzésében. Alányok válaszai között a szerelem fontossága, a megfelelő partner hiánya és afélelem szerepel a kellemetlen következményektől. A szexuális élettel járórizikók vállalása a fiúknál nem jellemző, s ez indokaikban sem játszik jelentősszerepet. A szexuális kapcsolatban egyharmaduknál a szerelem nem feltétel,az érzelmi azonosulás szükségességét nem tartják a lányokhoz hasonlómértékben fontosnak.7. A szexuális élet megkezdéséhez szükséges ismeretek szintje nemektől,életkortól függetlenül elégtelennek mondható. Nincs olyan fogamzásgátlómódszer, a szexuális úton terjedő betegség, és annak megelőzési módja,amiről elegendő arányban tudnának. Amíg a gumióvszer még viszonylagismert, a védekezés lehetséges más módszereinek ismertsége 22-80%közötti. A nemi betegségekről – elsősorban a hepatitisről és annak megelőzésimódjáról – elfogadhatatlan az ismereteik szintje – 23-50% közötti. Az„elegendő ismerettel rendelkezem‖ válaszok sem takarnak igazoltan olyanmennyiségű ismeretet, amelyet szükségesnek tartanak a szakemberek.8. A már kapcsolattal rendelkező, vagy az első szexuális élményen túlesettdiákok ismeretei valamivel magasabbak az átlagosnál, de egyértelműen67

kijelenthetjük azt, hogy a szexuális úton terjedő betegségekről, azokmegelőzéséről a veszélyeztetett korban lévő fiatalok ismereteielégtelenek.68

VI. Fejlesztési irányok1. Meggyőződésünk, hogy a tanárok nem sokat tudnak diákjaik ismereteiről,attitűdjeiről, sőt magatartásáról a legintimebbnek tartott témában. Ezt igazoljaaz is, hogy a diákok nem beszélnek, nem szereznek információkat az emberiszexualitásról tanáraiktól. A pedagógusok sem egységesek a teendőkelfogadásában. A pedagógusok többségének érzékenységét éssegítőkészségét ismerve a tanulmányban szereplő hiányosságokatmegismerve önmaguk éreznek késztetést a helyzet megváltoztatására.Ugyanakkor sokan hangoztatják azt, hogy nem tehetők felelőssé aveszélyeztetett korban élő fiatalok elégtelen szocializációjáért,felkészületlenségéért. Felelőssé nem lehet tenni a tanárokat, de azt is tudniukkell, hogy ha a szülők nem tesznek elegendőt, akkor közös érdekünk az, hogyaz iskola nagyobb részt vállaljon a szexuális nevelésből.2. A legfontosabb teendőnek a vizsgálat tapasztalatainak lehető legszélesebbkörben történő megismertetését tartjuk – elsősorban a pedagógusokkal ésaz iskolafenntartókkal. Szexedukációs tárgyú konferencián kívül kiadványvagy szóróanyag készítése is szükséges, de a legtöbbet az oktatásikormányzat tudna tenni.3. A szexualitás nem választható el az általános jól-léttől, az egészségeséletviteltől, a fogalmakat csak komplexen lehet értelmezni. A szexedukációakkor sikeres, ha nem csak ismeretek átadására szorítkozik, hanemképességek és készségek kialakításával együtt jár. A kiegyensúlyozott,egészséges életvitelű fiatalok nemi élete is kiegyensúlyozott, illetve, hakiegyensúlyozott, akkor az egészséget szolgálja. Ezért a komplex, holisztikusszemléletű egészségfejlesztési programok bevezetését támogatjuk.Felméréseink alapján a pedagógusok ezzel egyetértenek.4. A döntéshozóktól azt várjuk, hogy támogassák az iskolai egészségnevelést,a tantervbe épített, legalább heti egy alkalommal történő egészségnevelés69

órák bevezetésével segítsék a pedagógusok és a szülők munkáját. Tudjuk,hogy nem elegendő a tanévben néhány alkalom, amikor az osztályfőnöki órákközül néhány tematizált, vagy éppen az egyetlen egészségnevelési naponkívánnak eredményeket elérni. A szakirodalom alapján egyértelműenállíthatjuk azt, hogy csak akkor eredményes a munka, ha minden évfolyamon,a diákok fejlettségének és érdeklődésének megfelelő tematikávalfolyamatosan történik az egészségfejlesztés.5. A tanárképzés rendkívül fontos, főleg a szexedukáció területén. Ma atananyagban látszólag elegendő ismeretanyag szerepel, a hatás mégiseredménytelen. Ennek oka az, hogy a tanárok nagy többsége nem kériszámon a leírtak ismeretét, hanem menekülési útként lehetőséget ad azesetleges felmerülő kérdések megbeszélésére. A szégyenlősség, esetenkénta stigma érzete meggátolja a fiatalokat abban, hogy éljenek ezzel alehetőséggel, és konzultáljanak tanáraikkal. A tanárok magas presztízsepárosul a fiatalok gátlásaival, ez akadályozza az ideális konzultációt, ezértelsősorban a hasonló módon tájékozatlan kortársak azok, akiktől a diákokinformálódnak. A főiskolai vagy egyetemi tanárképzés tematikájábacélszerű egészségfejlesztő szakot indítani, s olyan tanárokat képezni, akikegyedül, több évfolyamon és tanulócsoportban tudnak munkát végezni. Nemideális helyzet az, hogy humán vagy éppen reálszakos pedagógusok tartanakosztályfőnökként szexedukációs foglalkozást. E témában más pedagógiaimódszerek, intimebb kapcsolat és főleg interaktivitás szükséges, amelyjelentősen különbözik más órán alkalmazott módszerekkel.6. A pedagógusoktól tudjuk, hogy az iskolai egészségnevelési órák tantervbeillesztésének legfőbb akadálya a szülők ellenállása. Ennek két oka van:egyrészt úgy érzik, hogy az igények esetleges elfogadása a nevelésihiányosságok a beismerésével jár. Ahogy az illegális és legálisszerhasználattal kapcsolatos megelőző munkát nem támogatják a szülők,hiszen gyermekük „nem érintett‖, úgy a hiányos szexuális ismeretek bevallásátsem vállalják. Másik ok az, hogy úgy vélik korán érkező információk„megzavarják‖ gyermekük egészséges fejlődését. A tanulmány igazolja azt,hogy az akceleráció oly mértékben jellemző, hogy ma már az általános iskola70

felső tagozatában szinte minden információra szükségük van a fiataloknak.Ugyancsak az anyagból tudjuk azt, hogy a szülők a szexuális ismeretekelsajátításában nem támaszaik gyermekeiknek, nem beszélgetnek aszexualitásról, az csak a lányok esetében és szűk körben történik meg. Ebbenváltozást szinte lehetetlen elérni, a családok életébe beavatkoznitanácsadással sem lehet eredményesen. Az eredményesen felkészítettfiatalok később szülőként is másként viselkednek, felelősséggel és tudatosancselekszenek s egyben olyan viszonyt alakítanak ki gyermekükkel, amelymagától érthetővé teszi a beszélgetést, a felkészítést a szexuális életre.VI./1. Fejlesztési irányokhoz kapcsolódó feladatok1. A kutatási eredmények megismertetése minél szélesebb körben. Gondolunk ittdöntéshozókra (minisztériumok), iskoláskorú fiatalokkal foglakozószakemberekre (pedagógusok, védőnők, iskolaigazgatók, egészségfejlesztők,iskolaorvosok stb.). Az eredmények megismertetése konferencia, ill. szakmaiértekezletek, fórumok szervezésével és lebonyolításával valósítható meg.2. A kutatási eredmények szűkebb körben történő ismertetése, feldolgozásatantestületi értekezlet keretén belül. A vizsgálat országos, de a kapottinformációk egy adott iskolára konvertálhatók lehetővé téve ezzel azalkalmazkodást a személyi és tárgyi feltételekhez, ill. a lehetőségekfigyelembe vételével kidolgozásra kerülhet egy hatékony program a speciálisfeltételeknek megfelelően.3. Tárcaközi bizottsági ülések és szakértői megbeszélések során konszenzusrajutni és minél hamarabb tantervbe illesztve bevezetni az egészségfejlesztéstmint tantárgyat (holisztikus megközelítésben).4. Szükség van az egészségfejlesztő végzettséggel rendelkező szakemberekoktatási intézményekben történő alkalmazására és a végzettségüknekmegfelelő munkavégzés feltételeinek megteremtésére.5. A tanárképzés tematikájába be kell illeszteni az egészségfejlesztésselkapcsolatos ismereteket és vizsgakövetelményként kell számon kérni azelsajátított anyagot.71

6. Az egészségfejlesztés iskolai oktatása részeként fel kell használni az eddigelkészült tanári kézikönyvet, tanulói munkafüzetet. Szükségképpen továbbifelhasználási területeit ki kell bővíteni ill. a fiatalok igényeihez alkalmazkodvameg kell valósítani a több szintű felhasználás lehetőségét pl. a tankönyvdigitalizációjával, bemutató órák tartásával.7. A szexedukáció oktatását segítő kiegészítő eszközök alkalmazását lehetővékell tenni pl. demonstrációs anyagok hozzáférése, igény szerint továbbióvszerautomaták elhelyezése, interaktív (másolható) CD és egyébadathordozók fejlesztése.8. A fiatalok által gyakran látogatott helyeken ismeretterjesztő kiadványok(szórólapok, matricák) terítése.9. Az AIDS Világnap – WHO által jóváhagyott és felhasználást engedélyezőgondolatok, képek és logók felhasználásával – a méltó megemlékezéstlehetővé tévő anyagok készítése (plakát, hírlevél).10. További, a fiatalok attitűdjeire vonatkozó kutatások feltétlenül szükségesekannak érdekében, hogy teljes képet kapjunk az egészségfejlesztés konkrétfeladataival kapcsolatban.11. Az iskolaegészségügyi team létrehozását megalapozó értekezletekszervezése, munkájuk meghatározása és elvégzett tevékenységükhatásvizsgálata.72

VII. Felhasznált irodalomSzilágyi Vilmos: Szexuálpszichológia Medicina 2006.Szilágyi Vilmos: Vezérfonal az intézményes szexuális neveléshez. MagyarSzexológiai Szemle. 2000.Lux Elvira: Szexológiai olvasókönyv. Osiris 2000.Lux Elvira: Szexuálpszichológia Medicina 1981.Norbert Kluge: A gyermeklét antropológiája. Animula és Magánéleti Kultúraalapítvány 2004.Haberle: Szexológiai dokumentumok. Magánéleti Kultúra alapítvány 2007.Fábián Róbert: Dél-dunántúli veszélyeztetett korú fiatalok egészségmagatartása.Prevenciós igények és szükségletek. NDI 2009.Fábián Róbert – Simich Rita: Meglévő és működő modellprogramok, iskolaiszexedukációs események értékelése. OEFI 2006.Iskolai egészségpszichológia szerk: Demetrovics Zsolt, Urbán Róbert, KökönyeiGyöngyi. NDI 2007.Serdülők egészségi állapota és egészségmagatartása. (HBSC). Szerk: AszmannAnna. 2000-2009.Népegészségügyi statisztikai évkönyvek. Statisztikai hivatal. 2006, 2008.Forrai Judit: Szexuális ismeret és magatartás serdülőkorban. Belügyi Szemle 36.1998. 3. (72-86.)Szilágyi Mária - Kátainé Kovács Éva - Szemenyei Bálintné - Kiss György Rita: Nemifelvilágosítási tapasztalataink tizenévesek vizsgálatával. Egészségnevelés 36. 1995.2. (42-47.)Schmidt Péter /orvosi szociológia/ - Simon Tamás - Győri István: Egy hatékonyoktatási-egészségnevelési cél érdekében folytatott felmérés: pedagógusokvéleménye az iskolai szexuális oktatásról. Egészségnevelés 31. 1990. 3. (107-109.)73