bajza józsef a horvát kérdés válogatott tanulmányok

234cia politika exponense, hogy bármilyen eszközökkel is biztosítani kellJugoszláviában a nagy-szerb hegemóniát és ezen belül azon elemekuralmát, amelyek a pártok és frakciók érdekein hajlandók és képesekfelülemelkedni. Ennek a társaságnak a külpolitikai bonyodalmakvalósággal jókor jöttek. Egyrészt mert az államérdek mindenek felettvaló állásának gondolatával sikerült a másik alkotmányos faktort iscéljaiknak megnyerni, másrészt mert a tényleges veszedelem sokszerb politikusban felébresztette a nemzeti összefogásnak a gondolatát.Ez a helyzet bénítja meg a lázongó szerb frakciók tetterejét és eza helyzet erősíti a Vukicsevics-kormány hatalmát tekintet nélkül akormány tagjainak szürkeségére.Természetesen ez a helyzet nem maradhat hatás nélkül a horvátokraés a szlovénekre. Ujabb leckét kaptak abból, hogy Belgrádmennyire ballasztoknak tartják őket, mihelyt nem adófizetésről vanszó. A szerb-olasz konfliktus erősen megingatta a horvátokban és aszlovénekben Belgrád kedvező külpolitikai elhelyezettségének hitét,ami sok, régóta eltemetettnek hitt kombináció feledését eredményezte.Az a tény, hogy a horvát federalisták és a blokkisták fuzionáltak,nemcsak választási előkészületet jelent, hanem tanúja annak a mélyrehatóváltozásnak, mely a horvát intelligencia gondokozásában előállott.Valószínűleg túlzottak azok a hírek, melyek a horvátság olaszorientációjáról beszélnek, de a fúzió azt jelenti, hogy a horvát intelligenciaelérkezettnek tartja az időt a horvát front új kiépítésére. Ez afront egységet akar teremteni a horvát nemzetben. Nem Róma, vagyBudapest mellett, de nem is Belgrád mellett. A horvát öncélúság gondolatánakreneszánsza előtt állunk.Magyar Külpolitika, 1927. május 16.SZERB-OLASZ HÁBORÚ FELÉ?A november 11-én aláírt francia-szerb szerződés az egyre jobbankiélesedő szerb-olasz ellentéteket minden jel szerint döntő stádiumfelé sodorja. Európa békéje a világháború lezajlása óta nem forgottmég olyan veszedelemben, mint amilyenben most forog és talán méghónapokig forogni fog. A hipokrízis hirdethet mást, a valóság az,hogy Jugoszlávia háborúra készül.Európaszerte nagy feltűnést keltett az a délszláv minisztertanács,melyen Sándor király is részt vett. A délszláv lapokból azóta kiderült,miről volt ott szó. A hadügyminiszter kétszáz millió dinárral, a közlekedésügyiminiszter egy milliárd dinárral növelte költségvetését atavalyihoz képest. Tudvalevőleg a közlekedési miniszter is katona,akinek hivatása a délszláv vasúti hálózatot az olasz-szerb háború céljairakiépíteni. A tavalyi költségvetés 42 százaléka esett a két tábornokitárcára, az új költségvetésnek több mint 50 százaléka felett fog