bajza józsef a horvát kérdés válogatott tanulmányok

237nek számára is, mert a tiszta horvát ideológia legmagasabb színvonalúkifejezése.A könyv rövid előszava is rámutat, hogy a tizenkét tanulmánylegfontosabbika a hetedik, a Radics, Bethlen, Mussolini című, amelybennégy évvel ezelőtt vitába szállt a parasztvezérrel. Radics Mussolinit ésBethlent, mint a reakció képviselőit támadta meg. Szerzőnk nem védie politikusokat Radics vádja ellen, de nemzetük igazi exponenseinektartja őket, akik a történeti hagyományok fenntartói vagy megújítói.Sufflay tisztelője Radicnak. Embrionális Messiásnak mondja, aki aztaz osztályt akarja az emberiség élére emelni, amely az édes anyafölddelvaló legbensőbb kapcsolatánál fogva hivatva van a világháborúbanidegsokkot kapott fehér emberiség megváltására. Figyelmeztetiazonban a parasztvezért, hogy a történeti hagyományok tiszteletbentartásanélkül nem lehet céljait megvalósítani. A Balkán határán, aholkatolicizmus és pravoszlávia, kultúra és barbarizmus, Nyugat és Keletérintkeznek, a horvát név és a horvát vér többet jelent, mint egynemzetet. A horvátság ott a civilizáció szinonimája. Radic nem vehetisikerrel fel a harcot a nagyszerb gondolat ellen, ha Dusán cár birodalmánakeszméjével szemben oda nem állítja Tomiszláv király horvátállameszméjét. Radicnak a parasztköztársaság gondolatát ezzelkell kombinálnia, ha nem akarja, hogy a horvát nemzet megsemmisüljön.Nem áll az, hogy a horvát paraszt és a szerb paraszt egyforma.A nyugati kultúrájú katolikus horvát nemzetnek nincs mit keresniea pravoszláv Balkánon. Még ha sikerülne is Radicnak összezúzniaDusán cár birodalmának eszméjét és megteremtenie a délszláv föderációt,akkor is ez az állam tisztán balkáni alakulat volna, melyben ahorvátság elvesztené nemzeti jellegét.Ezeket a gondolatokat variálja és egészíti ki a többi tanulmány.Egy helyen behatóan foglalkozik a horvát nemzet és a szerb nemzetvérkeveredésének kérdésével. A horvátok nagymennyiségű latin, avarés magyar vért vettek fel, a szerbek albán, vlach és cincár vért.Belgrád, ez az alapjában véve cincár (kuco-vlach, aromun) város,tipikus kifejezője a cincár jellemnek. Hihetetlen önzés, páratlan ravaszság,rideg üzleti szellem, haszonhajhászás kímélet és vendégszeretetnélkül, a másvallásúakkal szemben az emberiesség és könyörülethiánya – ezek a cincárok jellemvonásai szerb monográfusok szerint.Az egész belgrádi ú. n. ,,elita”, az a két-háromszáz család, melyaz államhatalmat kezében tartja, cincár eredetű és Jugoszlávia kormányzásáta cincár erkölcsöknek megfelelően intézi. A szerb nemzetfélezreden át egy bizánci-török retortán szűrődött át és belőle most isa XIV. század vad szelleme törtet a horvátságon át Közép-Európaszíve felé. Ezzel szemben a horvátság kezdettől fogva a nyugati kultúrarészese és végvára. Az Adria partjain sarjadzanak ki az elsőhorvát államalakulatok csírái, akkor és ott, amikor és ahol az embericivilizáció optimuma virágzott. A horvát történelem nem egyéb, mint