Aetas - 22. évf. (2007.) 3. sz. - EPA

Tanulmányok MARCELA DOMENOVÁ
boltozata volt, ami a kéménybe torkollott. 70 A konyha mindig középre került, két helyiséggel
egy vonalban; az első termelő helyiség részeként ablaka vagy a térre nézett, vagy pedig
egyáltalán nem volt. A lépcső mögött is lehetett, így közvetve beszűrődhetett a helyiségbe
a napfény egy kis ablakon keresztül a lépcsőház területéről. 71
A vizsgált korszakban gyakran előfordult tűzvész, ami nemcsak a faházakat veszélyeztette,
hanem a tetőket és magukat a gazdasági épületeket is, ahol a szénát, szalmát és a termést
raktározták. A tűzvészt leggyakrabban kiváltó okok közé tartozott a gyulladásveszélyes
anyagok tárolása az udvarban, tűzrakás a konyhában, a kemence és a kémény is, vagy
a világításra szolgáló eszközök: gyertyák, lámpások. A ház fűtésére fát és faszenet használtak.
72 A fát a környező erdőkből szállították – Fekete-erdőből vagy Ber(e)k erdőből, amelyeket
az eperjesiek már a 14. századtól használtak. 73 A szénnel adózók összeírását a város
is vezette. 74 A szenet a kézművesek is használták, főleg a kovácsok, fegyverkészítők. 75 Szakajtóban/teknőben
(capis, capisterium) mérték, esetleg zsákszámra (saccus). A fát talicskában,
szekérben mérték, házakat és nyilvános épületeket, a városi tanács épületét, tornyot,
iskolát fűtöttek vele. 1466-ban egy szekér fa ára 10 den. körül mozgott, 1526-ban pedig
12 den. volt. 76 A 15. század közepétől a konyhában bizonyítani tudjuk a kemence, cserépkályha
jelenlétét is, ezt használták fűtésre a középületekben és az egyházi épületekben. 77
A város lakóinak háztartása – a lakóhelyiségek felszerelése
A polgárok tulajdonának alapját az ingatlan vagyon alkotta. 78 A tulajdonnak több fajtája
létezett, melyeket jogi ügyletek esetén feljegyeztek. Megkülönböztették az úgynevezett. ősi
vagyont, 79 öröklött vagyont, 80 az ősiség törvénye alapján szerzett vagyont, 81 az apai vagy
anyai ágon szerzett vagyont és az önerőből szerzett tulajdont, amivel saját akaratuk szerint
rendelkezhettek. 82 Az eddig feltárt levéltári források alapján a polgárok tulajdonának leghitelesebb
vizsgálata a végrendeletek, illetve a vagyoni összeírások kutatása alapján végez-
70 Valószínűleg kúp alakú épületekről lehetett szó, előre megtervezett füstelvezető rendszerrel.
71 Fekete konyha – a helyiségek a mai napig megmaradtak, de a 19. században a boltozatot eltüntették.
Csak ritkán látható, például a kisszebeni római-katolikus paplakban. Urbanová: Prešov, 38.
72 MMP – LL, sign. 588. Szén és szurok égetése (világításra és mázolásra) városi környezetben a 13.
századtól bizonyított. Halaga, Richard Ondrej: Sabinov a okolie. Sabinov, 1962. 44.
73 MMP – LL, sign. 38 (például 1366-ban, amikor delnai és fintai nemesek nem zavarhatták Eperjes,
Kisszeben és Sáros lakosait a fa vágásával), 47.
74 MMP – LL, sign. 313 (Reg. carbones), 1458 körülre datálva. Tizenöt férfi nevét jegyezte fel, mindegyik
mellett átlagban két zsák szén.
75 MMP – LL, sign. 153 (rok 1429: … Item dedimus v fl. et viii den. pro carbomibus ad pixides
fundendas …)
76 MMP – LL, sign. 349 (… 1 fwder holcz den Twrmwechter 10 den.), MMP – K , sign. 2676.
77 MMP – LL, sign. 339 (rok 1463: … peter topper vor dem offin vor den Kirchtwrm į fl.).
78 A polgári vagyon jellegéről, annak ideiglenes fejlődéséről és öröklési rendszeréről lásd Tripartitum,
3. Könyv, 14.–16.
79 Luby, Ńtefan: Dejiny súkromného práva na Slovensku. Bratislava, 2002. 224–225. Tripartitum, 1.
Kniha, čl. 45., 47., 51–53., 57., 58., 61., 140.
80 MMP – LL, sign. 939 (… fl. 6 legavit de bonis suis hereditariis ad fabricam ecclesie …).
81 Luby: Dejiny súkromného práva na Slovensku, 224–225. Tripartitum, 1. Könyv, 51, 53, 57.
82 MMP – LL, sign. 933 (Item partem meam de rebus stanneis…lego pro ecclesia sancti nicolai ipse
autem maritus meus cum suis rebus stanneis libere teneat suam partem sine ullo impedimento
a filiis et filiabus).
112