66. évf., 2012. I. 19., ára 100 dinár - TippNet

ŐSI MAGYAR HITVILÁGGazdag hitvilága volt őseinknek, nemSzent Istvánnal kezdődött történelmünk,talán csak kereszténységünktörténelme. Az alábbi írás az ősi magyar hitvilágbaad némi kis betekintést, kissé régiesnyelvezete miatt főleg hetedikes, nyolcadikosolvasóinknak, szüleiknek, tanáraiknak ajánljuka figyelmébe.A szakemberek korábban is feltételezték,hogy a velünk rokon népek teremtésre vonatkozómondája őseink előtt sem volt ismeretlen,de hogy ilynemű töredékes hagyományokma is élnek népünk ajkán, és hogy belőlükmegalkothatjuk őseinknek a világteremtésrőla honfoglalás előtt vallott hiedelmüket,hinni aligha merték. Nagyon korán elhitettükmagunkkal, hogy szegények, szerfölött szegényekvagyunk mi az ilyenekben és hogy az etéren való szegénységünket nem szégyelljük– mert hát effajta mondák művelt, műveletlennépeknél fellelhetők – reámutattunk, mint rokonokéra:a finn Kalevalára és a vogul teremtőmondáras ezzel megmentettnek hittük arégi dicsőséget. De vajon meggyőztük-e, meggyőzhettük-ereámutatásunkkal a kételkedőt?Nem támadt-e fel bennünk is a kételkedés,hogy valóban olyan volt-e a mi teremtőmondánk,amilyennek lenni állítjuk? Hogy ezutánne csak rokonaink kincseire hivatkozhassunk,szólhassunk a magunkéról is, a kezünk ügyébeeső töredékekből állítjuk össze a vogul teremtőmondamását, a magyart. Mivel pedig a vogulmonda és a vele egyező magyar töredékeka teremtést a legfelsőbb lényen kívül demiurg,a világot teremtő isten művének tudják, rajtaleszünk, miszerint demiurgjainkat is bemutassuk,s amennyire tárgyunk megengedi, a rájukvonatkozó adatokat csoportosítsuk...A vogul teremtőmondát Hunfalvy Pál afinn Kalevalával vetette egybe és arra az eredményrejutott, hogy a kettő közt sok hasonlatosságvan. Mi futólagos szempillantást vetverájuk, a következőket jegyezzük meg. A vogulmonda nem kezdi a teremtést a világtojáson,mint a Kalevala, megelégszik a földteremtéskezdetével, hanem azután fokról fokra halad:ember, állat, növény teremtése sorban történikelőttünk, míg a Kalevalában mindezt máskénttaláljuk. A világtojásról mi sem tudunk.A vogul teremtésben egy demiurg van, a Kalevalábantöbb; de mind a vogul, mind a finnTeremtésteremtés változatban ismeretes az indeknél...több töredékünk az ind és finn hagyományokváltozataként tűnik szemünkbe.A vogul monda teremtéssel foglalkozófőlényei ezek: Numi-Tarom, a legfőbb lény ésElm-pi, az ő segítője: demiurg. Numi-Taromothagyományainkban az Isten szóval találjukjelelni, Elm-pi szerepét leginkább az ördögvégezi, kit teremtőmondáinkban előfordulólegrégibb demiurgunkul ismertünk fel. Ha azördögről szóló adatainkra vetjük szemünket,két kép tűnik elénk: az egyik diabolusnak(legrosszabb főlénynek) mutatja az ördögöt,a másik demiurgnak. Diabolusnak venni azördögöt már csak azért is megszokott, mert adiabolus elnevezései között a magyarban ottvan az ördög név is, ezzel a képpel azonban ehelyt keveset foglalkozunk, bennünket ezúttala másik érdekel, melyet nagyon homályosnakkell jeleznünk, mivel a letűnt ezredév nyomaikelleténél jobban meglátszanak rajta. E nyomokatkell előbb eltávolítanunk, ha az eredetivonásokat látni akarjuk, mire jó szolgálatottesz az összehasonlító mitológia. De még azösszehasonlító mitológia világánál is különösnektetszenek a vonások, kiváltképpen ma,mikor már megszoktuk az ördögöt rossznak,minden rossz okozójának tekinteni és mostegyszerre ellenkezőnek nézzük és higgyük.Elhiggyük, hogy az Ördög eredetileg nem jelentettrossz lényt, ily jelentésűvé nálunk csaka különböző vallások hatásai következtébenlett; hogy nem Isten ellensége volt, hanemmegfordítva, Isten akaratának végrehajtója,demiurg. Ez mindenesetre szakítás újabbanápolt hiedelmünkkel, mi nem könnyű.Az ördög tehát eredetileg demiurg volt.A demiurg különféle értelmezései közül mi amitológiait vesszük, demiurg alatt azt a közvetítőtértjük, ki Isten segítségével megalkotjaa világot, és minden jóra, nemesre tanítja azembert. Hogy ilyennek tekintsük eredetébenaz ördögöt, erre már Erman figyelmeztet bennünket,ki az osztják Örtiköt, mint jótevő lényt,Tuurumnak, a főistennek a kegyeltjét és mindenügyben hatalmas közbenjárót, szóval demiurgota magyar ördöggel egyeztette össze,megjegyezvén, miszerint a kereszténységhatásának köszönhetjük, hogy az ördögötrossznak, diabolusnak festjük. Továbbá Regulyis felhívta figyelmünket Maltebrun geographiájábanaz ördögnek a vogul ortikkali hasonlatosságára.Reguly magyarázata szerint Ortik:ort ’fejedelem’ és iki ’bátyát’ jelent.Tanulmányunk arról győz meg bennünket,hogy az osztják Örtikkel nemcsak hangzásra,de mint demiurggal, szerepre nézve is megegyeza magyar ördög, a török–tatár Ertik,vagy Erlik és a mongol Erlünk, Erlik kán. Mindannyianeredetileg jó lények, demiurgok valának,csak a különböző vallások hatásai folytánváltak rosszakká. Nem kevésbé érdekes rólukazt is tudnunk, hogy a vogul mondával változatostöredékekben Elm-pihez hasonló szerepetjátszanak, amiért alább több ízben idéznis működésüket Elm-pijével össze fogjuk hasonlítani.Összevetésünkben mindenesetrealapul a vogul mondát kell vennünk, mivelErtik és társai a teremtő mondákban idegenhatás következtében rosszakká lettek, vagyisváltoztak, Elm-pi ellenben megmaradt eredetialakjában jónak.A vogul teremtőmonda azzal kezdődik,hogy Numi-Tarom felülről vaskötélen, ezüstbölcsőben férfit és nőt ereszt le, kik ég éstenger közt lebegnek. Ekkor még a föld nincsmegteremtve, az ember ülő szent földjét Elmpi,a leeresztett asszony fia buktatja ki a vízből,Numi-Tarom meghagyása szerint. Numi-Taromszereti Elm-pit, a teremtésben tanáccsalsegíti. Elm-pi működésével részben azonos aszibériai török, ismertebb nevén nevezve, azaltaji monda Erliké. A róla szóló teremtőmondábanfel van hozva, hogy Isten leküldé Erliketa tenger fenekére földet hozni. Erlik felhozzaa földet, odaadja Istennek, addig szófogadó,Elm-pinek hasonmása, demiurg. Demiurgmég akkor is, mikor kígyót, békát, vaddisznótJó Pajtás, 1–2. szám, 2012. január 19.42