Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
MÓDSZER ÉS GYAKORLAT 179<br />
kevésbé sem a régi kutatásra, Kovács István, Cs. Sebestyén Kájroly vagy Ferenczi<br />
Sándor munkásságára gondolok, hiszen az ők kutatási lehetőségei rendkívül korlátozottak<br />
voltak, egyrészt a helyszíni kutatás nehéz feltételei, másrészt a középkori<br />
régészetnek akkor még embrionális szintje miatt. Magam a közelmúlt elszalasztott<br />
lehetőségeit gyászolom, a homoródkarácsonyfalvi vagy a székelyderzsi<br />
templom nagyjavítása során megfigyelt jelenségek részletes publikálásának elmaradását,<br />
a székelydályai templom műkedvelő szintű régészeti kutatását, és<br />
csak remélni merem, hogy a bögözi református templom külső, falképet is hordozó<br />
középkori vakolatának „huszáros", a múzeumi asszisztenciát teljességgel nélkülöző<br />
leverésével nem pusztultak el esetleg a cláíyaíhoz hasonló rovásfeliratok.<br />
Természetesen várom a vargyasi ásatások eredményeinek részletes közzétételét is,<br />
ahol — a rovásírásos keresztelőmedence előkerülése színhelyén — egy román kori<br />
és egy góti|kus falusi templom alapfalait, valamint számos középkori faragványt<br />
tártak fel. 5 A műemlékrégészet meghatározó jelentőségű hozzájárulását ilyenformán<br />
nem a régi, hanem éppenséggel a legújabb butatások és leletek kapcsán várhatnék<br />
el.<br />
II. Ferenczi Gézának a homoródkarácsonyfalvi felirattal kapcsolatos jegyzeteit<br />
köszönöm. Készséggel elfogadom, hogy az emlék „felfedezője" nem Szőke<br />
István bölcsészhallgató volt 1944-ben, hanem Debreczeni László, még 1937-ben.<br />
Téves állításom forrása Ferenczi Géza, A homoródkarácsonyfalvi rovásírásos felirat<br />
(Korunk Évkönyv 1979. 273—81.) c. tanulmánya volt. Csupán óvatosan jegy- •<br />
zem meg, hogy a középkor óta szabadon álló, bárki által tanulmányozható emléknél<br />
nem a „felfedezés" volt a perdöntő, hanem az a mozzanat, amikor a tudományos<br />
kutatás figyelmét erre valaki ráirányította. Ez utóbbi cselekedet kétségtelenül<br />
Szőke István érdeme volt, aki a feliratról fényképet, rajzot és pacskolatot<br />
készített, és azt a magyar rovásírásról korábban összefoglaló munkát megjelentető<br />
Németh Gyula nyelvészprofesszor rendelkezésére bocsátotta. 0<br />
Eddigi írásaiból nem derült ki, hogy Ferenczi Gézának a homoródkarácsonyfalvi<br />
feliratról közzétett rajza gipszmásolat nyomán született, ami pontosságának<br />
lényeges bizonyítéka, eltekintve a túl szabályosan kihúzott betűszélektől.<br />
A magam rajza — amelyik gyakorlatilag azonos eredményre jut a Ferenczi Gézáéval<br />
—- korábbi fényképfelvételeim segítségével a helyszínen (!) készült, amikor<br />
ellenőrizhettem az előbbi felmérés sematizált részleteit is. Ezek — véleményem<br />
szerint — mindazonáltal nem befolyásolják az olvasatot; saját változatom — rajta<br />
a nem szögben megtörő 1. rovásbetűvel —• végre használható minőségű fotóval<br />
is egybevethető. 7 Természetesen többrendbéli helyszíni szemléim során, és nem<br />
Németh Gyula cikkének olvasásakor jutottam árra a következtetésre, hogy n<br />
Ferenczi Géza számozása szerinti 7. jel alatti karcolat továbbá az 1—3. jel fölötti<br />
vésőnyomok nem részei a feliratnak; egyébként Ferenczi Géza sem tekintette<br />
őket egyértelműen annak, ennek világos kimondása azonban vitacikkét<br />
fél oldallal rövidítette volna.<br />
Nem tudtam, hogy a karácsonyfalvi felirat gipszmásolata — Zepeczáner<br />
Jenő muzeodógus munkája 1974-ből — úgy készült, hogy a gipszet közvetlenül<br />
a fej-magasság fölött elhelyezkedő kőre hordták fel. Ilyenformán valóban további<br />
helyszíni vizsgálatot igényel annak eldöntése, hogy a faragvány betűit tényleg<br />
középkori eredetű meszelés borítja-e (ami egyértelmű bizonyítéka lenne korai, a<br />
15.-század végét megelőző keletkezésüknek), vagy csak legújabbkori gipsznyomok<br />
mutathatók ki rajtuk. Ami azonban bizonyosnak tűnt többrendbéli helyszíni szemlélődésem<br />
során, az a faragott kőfelület erőteljesen korrodálódott jellege volt,<br />
amii fönt, a toronyban aligha keletkezhetett, és inkább az időjárás viszontagságainak<br />
jobban kitett, ki-bejárástól is megviselt középkori kapuk közismert állagát<br />
idézi. A további következtetések legfőbb akadálya, hogy a 13. századi, provinciális<br />
faragványnak c\sak egyik, szabadon álló harmadát láthatjuk, a több: beépült a<br />
késő középkori: torony falába. Serrimiféle adalékkal nem rendelkezünk tehát an-<br />
G Bartók Botond, Leletmentő ásatások a 15—16. századi vargyasi gótikus<br />
templomnál (Kovászna m.). Acta (Sepsiszentgyörgy) 1995. 145. (előzetes jelentés<br />
az ásató tollából)<br />
0 Németh Gyula, A székely írás egy új emléke: a homoródkarácsonyfalvi<br />
felirat. MNy. XLI (1945) 11—6.<br />
7 História XVIII (1996) 3. 31.
Change language