Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

Els fehoncís.Géza. Haj! Béla két fiának rabkötél ILászló. És mely kezektl méretik reánk ?Vid ordít szerte vért és háborút,Vid, a csalárdság s gyengeség fia,S ennek kezébe adjuk a hazát?Bátyám, az, a ki fenn van, hallja megÁlljon föl ember, a ki értelem,Kegyesség, s fegyver által hasznosabbLehet hazánknak, mint mi, visszalépekHa jobb tanácsot adhat a veszélyben.Ha lelke szirtnél állandóbb bajokban,S oroszlánnál vitézebb harczain.Lelépek, és t állatom helyembe,S mint h árnyéka, járok nyomdokán.Mert jobb ell a jó ember kitér.De ím Istennek karja van fölöttünk,S a nemzet vérét tlünk kéri vissza.Ha Vid kezére gyáván játszszuk azt.S ily ember birjon ország harmadát ?S dicsekve mondja: (fBéla két fiátLábam tapodja, és már nincs király.Nem, bátya, ezt nem várom nyugton cl.« Másét ne bántsd, ne hagyd sajátodatDE szent igazság dörg a fellegekben.Ez van fölírva olthatatlanulCsillagbetkkel a szép ég ölén.Géza. Mi hát irányod, s mint érhetjük el ?László. Én a külföldre távozom legitt,Segédül hívok lengyelt és oroszt.Te honn vigyázz, és készítsd harczodat.Ha megjövök, fegyverrel alkuszom:Vésztk különben, így tán nyerhetünk.Géza. Menj hát, öcsém, nem gátlom dolgodat,Menj, s légy szerencsés minden útadón.Míg ellészsz, engem bú s gond foglal el.Azért sietve járj, s jegyezd meg eztBár véres harczra készülünk, vasasMellünk alatt is békeség lakozzék.