A természet históriája

ket időnként elbocsátanak, ezek a szárazföldfelé repülnek s a hajósok követhetik repülésükirányát [. . . ]Taprobancról a régi szerzők munkáibólcsak ennyit lehetett megtudni. Claudiuscsászársága idején azonban további ismereteketszerezhettünk a szigettel kapcsolatosan,ahonnan még kiküldöttek is érkeztek hozzánk.Ez pedig a következőképpen történt:A szabados Annius Plocamus, ki a Vöröstengervidékének adószedési jogát vettehaszonbérbe az államkincstártól, Arábia körülhajózva, hajóját az Aquilonus szél elragadta,és a Karmanián túli partokig sodorta,majd a 15-ik napon Hippuresz kikötőjébejutott. Az itteni király kegyes vendégszeretetétélvezte, és 6 hónap alatt a nép nyelvétoly alaposan sajátította el, hogy válaszolnitudott a királynak a rómaiakkal és császárukkalkapcsolatban feltett kérdéseire. Ahallottak alapján a király csodálatát és figyelmétkülönösen az igazságosság szigorúbetartásának módja keltette fel, ugyanis megállapította,hogy a zsákmányolt pénzek közöttlevő összes dénárok azonos súlyúak voltak,s e tény annál meglepőbb volt részére, mivele dénárok különböző személyek képét ábrázolták,tehát azokat bizonyára többen és különbözőidőben készítették. Ez a megállapításmég nagyobb barátságra ösztönözte, és ezért4 küldöttet menesztett Rómába, kiknek vezetőjétRachiának hívták. Ezektől sikerült megtudnunk,hogy a szigetnek 500 városa, asziget déli partján pedig egy kikötő van,Palesimundo városával, mely az összesek kö-11 A természet históriája 181