November 11-e az napja - TippNet

A bab népszerűségerdekes növény a bab, ez a sokáig ke-becsült hüvelyes. De miért be-Évésrecsülték le? Mert olcsó volt, futott, minta bolond, hozta a termést szaporán. Bajsem volt vele túl sok. Csoda-e, hogy jóideig csupán a szegény ember eledelevolt? Még a gesztenyepüré masszáját isbabbal hamisították egykoron. Ma viszontmár olyan drága, hogy inkább ezt ishamisítanák, ha lehetne. Az ára akkor nőttmeg, amikor elkezdték önálló növénykénttermeszteni. Hajdan ugyanis a kukoricatövébe ültették a futóbabot. Mivel a kukoricamagasra nőtt, felfuthatott rá kedvére.Nem kellett külön karózni, bíbelődni vele,s kapálni is egyszerre lehetett. Az eredetilegAmerikából hozzánk került növényta magyar konyhában sokféleképpen készítjük.Csülökkel, kolbásszal, csipetkévellevesként is laktató egytálétel. Jókai Mór,az író valósággal rajongott a bablevesért,mármint a száraz babból főzöttért. De azöldbab is finom, készüljön belőle akárleves, akár főzelék. Hát még a babgulyás!Sok híve van a különböző szárazbabfőzelékeknekmeg a babsalátának is. S a babaz alapja a sóletnek is. A babos rétes viszontmanapság is ínyenc csemege. Értőszakács kezében a bab egyenesen felségesséválik. Ezért aztán az igazi felségekétrendjén is gyakran szerepel. Az angolVictoria királynőnek a zöldbab volt a kedvenckörete.A magyar „bab” szót nyelvészeink legtöbbjeszláv eredetűnek tartja. Valaha csakaz állati takarmányul szolgáló lóbabot neveztékbabnak. Az Amerikából származóközönséges babot sokáig törökbabkéntemlegették, majd az Alföldön paszuly,míg Erdélyben fuszulyka lett a neve.Jó Pajtás27Betyáréletbetyár szó oszmán-török eredetű,jelentése: suhanc, nőtlenAlegény, munkakerülő, foglalkozásnélküli személy. Mai értelmezéseútonálló, rabló, tolvaj, haramia. Az1820-as években terjedt el a köznyelvben.Kinek a személyleírása lehetettaz 1853-ban kelt körözőlevél:Mintegy 40–42 éves, közép-, inkábbkistermetű, erős és zömök, sötéthajúés komor tekintetű. Bajusztés barkót visel. Móricz Zsigmondkét regényt írt róla.(sz)Novemberi jeles napokovember 11-e Szent Márton ünnepe.NMárton Pannóniában született a 4.században, később püspökké szentelték. Alegenda szerint olyannyira szerény embervolt, hogy nem akarta elfogadni püspöki kinevezését,ezért elbújt a libák óljában. Azokazonban a hangos gágogásukkal elárulták.Ezen a napon hagyományosan libát ettek,úgy tartották, ha a liba csontja fehér, keménytél lesz sok hóval, ha pirosas, akkorenyhe, locs-pocs idő várható. Megszépülés egészségét megőrzi, aki e napon hóbanhengergőzik. Elszámoló nap, mindenkinekki kell adni a jussát. Tilos a mosás, a ruhaszárítás,aki megszegi, négylábúit mind elveszíti.November 19-e Árpádházi Szent Erzsébet(13. század) ünnepe. A szegények, árvák,betegek védőszentje a legenda szerinta kötényében kenyeret vitt a szegényeknek,mely rózsává változott, mikor atyja kérdőrevonta emiatt. E napon havazást várnaka gazdák, mint Katalinkor.November 25-e, Szent Katalin keresztényvértanú (4. század) ünnepe. A fuvarosok,kerékgyártók, valamint a házasulandó lányokvédőszentje. Katalin naphoz férjjóslóhiedelmek kötődnek. Ha az eladólány hajnalbanfeláll az udvaruk szemétdombjára,amerről először hall kutyaugatást, abból azÁrpádházi Szent Erzsébetirányból érkezik a vőlegénye. Ha az e naponlevágott „katalinág” (gyümölcsfaág) vízbetéve karácsonyra kivirágzik, a leány csak alegközelebbi farsangkor megy férjhez. Régiidőjárási megfigyelés szerint, ha Katalin locsog(vagyis lucskos, nem fagy), akkor karácsonykopog (azaz jó hideg lesz).Sz–f