A mesemondóverseny döntőjea NépkönyvtárbanA győztesek a tanító nénikkelJó PajtásCsipet kutya kalandjai – a szabadkaiak előadásaAnépmese <strong>napja</strong> alkalmából mesemondóversenyt szerveztek <strong>az</strong> óbecsei Népkönyvtárban.A döntőre október 14-énkerült sor, ahol már nemcsak <strong>az</strong> óbecsei legjobbakvetélkedtek, hanem itt voltak a bácsföldváriés a péterrévei mesekedvelők is. Toll Irén könyvtáros,a gyermekosztály vezetője köszöntötte aversenyzőket, a kísérő tanítókat, s a nagyszámúközönséget:– Mint láthatjátok erre <strong>az</strong> ünnepi népmesemondóversenyre egy kis díszlet is készült. A reneszánszhangulatát a péterrévei óvónők, MihaleczÉva és Beretka Teodóra segítségével varázsoltukide. Íme a király és a királynő, ti pedig kis hercegekés hercegnők lesztek ma, akik mesélnek nekünk.Az idei év a reneszánsz, <strong>az</strong> újjászületés éve.Ebben a korban született a magyarok egyik legkiválóbbkirálya, a kultúra és a művészetek egyiklegnagyobb pártfogója és művelője: Mátyás király.A krónikások szerint nem volt egy kimondottszépség. Nagy orra és széles arca volt. Már 12 évese<strong>napja</strong> tolmácsaként segédkezett, ugyanis 5-6nyelven beszélt.Függetlenül attól, hogy hol és mikor születettegy mese, mindig ugyan<strong>az</strong>t <strong>az</strong> üzenetet közvetíti,és ugyan<strong>az</strong>t a célt szolgálja, <strong>az</strong><strong>az</strong> <strong>az</strong> embertörekvését a jóra, szépre, ig<strong>az</strong>ságosságra. Mi sembizonyítja ezt jobban, mint a Mátyás királyról szólószámos monda, mese, anekdota, szólás. A néphagyománybanjó és ig<strong>az</strong>ságos királyként jelenikmeg, aki gyakran álruhában járja <strong>az</strong> országot ésígy szerez tapasztalatokat.Mátyás király – ő maga is bölcs lévén –, sokrabecsülte <strong>az</strong> okos embereket, nem egy udvariembere került ki <strong>az</strong> egyszerű polgárok, sőt a jobbágyokközül. Ha úgy látta, bizony megtorolta avisszaéléseket, megbüntette a kapzsikat, ig<strong>az</strong>ságtalanokat.Mondta is a nép a halála után: „MeghaltMátyás, oda <strong>az</strong> ig<strong>az</strong>ság.” Ő alapította meg Magyarországon<strong>az</strong> első könyvtárat kb. 2500 kötettel, amiabban <strong>az</strong> időben nagy érték volt, mert a könyveketkézzel írták.A mi gyermekosztálynuk is sok szép meséskönyvvelrendelkezik, amelyek csak a kis olvasókatKinka Erzsébetig<strong>az</strong>gatónőés Toll Irénkönyvtárosvárják. A mesékben találkozunk és megismerkedhetünk:tündérekkel, manókkal, sárkányokkal,királykisasszonyokkal, vitézekkel, óriásokkal... Dea mese csak akkor kel életre, ha olvassuk, gyakrankezünkbe vesszük a könyvet, forgatjuk és másoknakis elmeséljük. Megmaradásunk a szülőföldönkötelez bennünket arra, hogy a vándortarisznyátvállunkra véve, telis-tele szebbnél szebb mesékkel,átadjuk <strong>az</strong>okat <strong>az</strong> elkövetkező nemzedékeknek.Szeretettel fogadunk, hívunk és várunk, mindenolvasni vágyó és mesét kedvelő gyermeket.Ne hagyjuk veszendőbe menni mind<strong>az</strong>t, amiévszázadokon át élni segítette <strong>az</strong> embereket!Többek között ezért szerveztük meg mi is ezt anépmesemondó versenyt. Elevenítsük fel a mesemondásősi művészetét, hallgassuk meg egymáslegkedvesebb meséit! Ezúttal szeretnék köszönetetmondani a tanítóknak, hogy időt és fáradságotnem sajnálva segítettek felkészíteni benneteket.Reméljük a továbbiakban is számíthatunk a közreműködésükre.Ma rendezzük meg a községi mesemondóversenyt. Ismét meséket fogunk hallani, a legjobbakatdíj<strong>az</strong>zuk és a vándorserleget is átadjuk. Arajzpályázatra beérkezett 108 igen szép munkátKaraba Mária rajztanárnő értékelte. Hát igen nehézfeladat elé állítottátok – fejezte be a könyvtáros.A döntőbe a következők jutottak: PéterrévérőlPintér Lilla, Koliger János, Balassa Kornélia,Kormányos Sára, Albert Éva és Rabóckai Éva.Bácsföldvárról Dosztán Krisztián, RadatovicsKinga, Gyurcsik Emese, Gyökér Orsolya, BenkőEdina és Virág Antonella. Óbecséről, a PetőfiSándor iskolából Csúzdi Beatrix, Molnár Kinga,Kiskomáromi Zsombor, Kocsis Károly, a ZdravkoGložanski iskolából Balázs Rita, Bezeg Bettina, aSever Durkić iskolából Acsai Sarolta, és a SamuMihály iskolából Varnyú Adél.Szebbnél szebb meséket hallhattunk, melyekMátyás király bölcsességéről, ig<strong>az</strong>ságosságárólszóltak. Így elhangzott: a Gergő juhász kanala,Amikor a terhes szamár találkozik a hatlovas hintóval,Okos Katica, A részeges huszár, Egyszer voltBudán kutyavásár, Mátyás király meg <strong>az</strong> ig<strong>az</strong>mondójuhász, A csóri csóka meg a mája, Miért hívják acsizmadiát csizmadiának... című mese.Míg a bírálóbizottság értékelte a produkciókat,addig a közönség és a versenyzők a szabadkaiGyermekszínház Csipet kutya kalandjai című előadásábangyönyörködhettek.A háromtagú zsűri: Ferencz Magdolna (a LabudPejović iskoláskor előtti intézmény ig<strong>az</strong>gatónője),Rajsli Tünde (a Közg<strong>az</strong>dsági Középiskolamagyartanárnője) és se sorok írója (magyartanár)a következő döntést hozta:Az elsősök és másodikosok közül: 1. Pintér Lilla,2. Bezeg Bettina, 3. Kiskomáromi Zsombor.A harmadikosok, negyedikesek kategóriájában:1. Varnyú Adél, 2. Albert Éva, 3. Balázs Rita.A díj<strong>az</strong>ottak könyvjutalmat, díszoklevelet kaptak,a tanítónők pedig vándorserleget.Végül kihirdették a rajzpályázat győzteseit is.1. a péterrévei Mihalecz Éva óvónő csoportjánakmunkája, 2. <strong>az</strong> óbecsei B. Varga Angéla (óbecseiTestvériség iskola), 3. <strong>az</strong> óbecsei Szíveli Vivien (újfalusióvoda), <strong>az</strong> óbecsei Strabački Stasija (LabudPejović iskoláskor előtti intézmény), a bácsföldváriKovács Tünde óvodás. Különdíjat kapott a péterréveiBeretka Teodóra csoportjának munkája.Végezetül Kinka Erzsébet ig<strong>az</strong>gatónő köszöntőjébenelmondta, hogy minél többen járjanak akönyvtárba, mert nagyon sok szép meséskönyvvan, s jövőre is legyenek itt a versenyen, addigőrizzék a serleget.Koncz Erzsébet
MirőlálmodottSzent LászlóunokájaSzent László lányának, Piroskának voltegy daliás fia, aki elörökölte nagyapjaöles termetét, bátorságát, erejét.Piroskát Iréné néven avatták utóbb a keletiegyház szentjévé is. Fia Mánuel névrehallgatott. Belőle lett a kései Bizánc legnagyobbcsászára, vagyis <strong>az</strong> ottaniak felfogásaszerint: a még mindig élő Római Birodalomé.Hiszen a népvándorlás hullámai, a barbárnépek támadásai a birodalomnak csak anyugati felét verték szét.Így gondolkodott maga Mánuel is. Sőtarról ábrándozott, hogy legfőbb ideje volnaúj életre kelteni a birodalom nyugati felétis. Az ottani népek már jórészt levetkeztékegykori barbárságukat. Miért ne lehetnénekismét rómaiak, a birodalomhoz tartozók, <strong>az</strong>ő törvényes császári uralma alatt?Nagy Károly császárságát és német-rómaiutódaiét a bizánciak sohasem ismertékel törvényesnek. Barbár bitorlóknaktekintették őket. Nem fogadták el a rómaiIII. Béla királyMánuel bizánci császár és feleségepápát sem, de Mánuel ebben most engedniakart. Sőt egész terve ezen alapult.Ő elismeri a pápát, a pápa meg őt. Ő segítegy akolba terelni a keleti és a nyugatiegyház juhait, a pápa pedig segít <strong>az</strong> ő táborábavonni a nyugati katolikus királyságokat.Mind a ketten jól járnak. Székhelyétő is Rómába teszi át, s nem engedi, hogya német császárok tovább szorongassák apápát. Együtt uralkodnak, egy szívvel, egyakarattal <strong>az</strong> őket tisztelő, nekik hódoló keresztényvilág felett.Ilyenformán álmodozott Szent Lászlódaliás unokája. S igyekezett is valóra váltaniterveit. Magyarországra is szemet vetett,mert erre vitt a fő szár<strong>az</strong>földi út nyugat felé.Elfoglalni nem tudta persze, ehhez nem voltelég ereje, ezért megpróbált beleszólni <strong>az</strong>itteni trónviszályokba. Először Boriszt támogatta,<strong>az</strong>tán II. Géza két lázadó öccsét, Istvántés Lászlót. Ez rengeteg háborúságot hozott,de semmi hasznot. Mánuel végül gondoltegy nagyot. Fia úgy sincsen, <strong>az</strong> Árpád-házimagyar rokonságból választ tehát utódot, sezzel fűzi magához Magyarországot.Akkor már II. Géza nyolc gyermekének alegidősebbike ült a trónon, III. István néven.Az ő tizenhárom éves Béla öccsét vitte MánuelBizáncba, és ott csakugyan örökösévétette. A kis magyar királyfi Alexiosz nevet kapott,s a birodalom legkiválóbb bölcseinekés fegyverforgatóinak a neveltje lett. Hatévig készült <strong>az</strong> uralkodásra. Csaknem akkoráranőtt, mint Mánuel, s fejébe vertek márminden tudományt, amire csak szükségelehetett egy császárnak. S akkor jött a váratlanfordulat: Mánuelnek egy kései kisfia született.A trónörökösi rangot természetesenő kapta meg, már a bölcsőben. Alexiosz egyideig még Bizáncban maradt, néhány évmúltán <strong>az</strong>onban h<strong>az</strong>atért Magyarországra.Itt ugyanis megürült a trón: testvérbátyja,III. István fiatalon meghalt, méghozzá utódnélkül. Az egykori császárjelöltből így lettmagyar király, de nem I. Alexiosz, hanem III.Béla néven, hisz nem vedlett ő át ig<strong>az</strong>i göröggéannyi év alatt sem.Azzal pedig csak jól járt, hogy elesett acsászárságtól. Mánuel nyugati tervei lassanmind füstbe mentek. A nagy álmodozó végülis ott állt egyedül a kelet felől rázúdulótörök támadással szemben. Csak egy magyarcsapat segítette. De ez nem volt elég.A döntő ütközetben alulmaradt, s a pusztaéletét is alig bírta megmenteni.Bizánc, <strong>az</strong> egykori világhatalom ettől fogvacsak tengődött. Uralkodóit ha császárnakhívták is, kevés király cserélt volna velük. III.Béla például bizonyosan nem.Varga Domokos: A mogyeriektőlMohácsigcímű könyve nyománJó Pajtás