Velünk jó lesz nyugdíjasnak lenni! PostaNyugdíj ... - Magyar Posta Zrt.

LIPUSZNÉ DEÁK ZSUZSANNA, KOVÁCSNÉ NYÍRI ERIKA
A kézbesítést befolyásoló külsô feltételek javítása
érdekében tervezett intézkedések
A posta életében a kézbesítés – mint az egyik legfontosabb alaptevékenység – mindig
is kulcsfontosságú szerepet töltött be, és a minôségi szolgáltatás a versenypiaci körülmények
között egyre inkább elôtérbe kerül. A világ bármely postáját nézzük, a kézbesítôk
felé elsôdleges elvárás, hogy gyors és precíz munkával juttassák el a küldeményeket
a címzettekhez. A feladat csak látszatra egyszerû, számtalan feltételnek kell teljesülne
ahhoz, hogy ügyfeleink elégetten dôljenek hátra karosszékeikben.
A kézbesítés színvonalas mûködtetéséhez igen fontosak a megfelelôen kialakított
háttérfolyamatok, technológiák, a szakképzett munkaerô, ugyanakkor a külsô feltételek
igen jelentôs hatást gyakorolnak a kézbesítésre; hiányuk esetén a legjobban szervezett
logisztikai folyamat mellett sem lehetséges a teljes körû ügyfél-elégedettség elérése.
Míg a belsô folyamatokra közvetlen ráhatással rendelkezik a Posta, hiszen például átalakíthatja
a technológiát, változtathatja a feldolgozási rendszerét stb., addig a külsô tényezôk
esetében közvetett módon tud pozitív lépéseket tenni.
Ezek után logikus kérdés, melyek is azok a külsô tényezôk? Ha röviden szeretnénk
meghatározni, akkor a kézbesítôk munkáját befolyásoló környezeti elemeket tekinthetjük
külsô feltételeknek. Például a települések fejlettsége, infrastruktúrája, a lakosság részérôl
biztosított tárgyi feltételek rendelkezésre állása.
Az összetett rendszerbôl most két elemet szeretnénk kiemelni, és bemutatni a kézbesítésre
gyakorolt hatását:
Az egyik a lakossági levélszekrények, a másik pedig a településeken az utcanév táblák,
házszámok „lenni vagy nem lenni” kérdésköre.
A levélszekrény ellátottság javítása érdekében tett intézkedések
A kézbesítéshez nélkülözhetetlen, hogy a címzett levélszekrénnyel rendelkezzen. A
79/2004. (IV.19.) kormányrendelet meghatározza ezen eszközök paramétereit, majd annak
beszerzését és megfelelô módon történô elhelyezését a küldemény címzettjére –
vagy megbízottjára – hárítja.
A lakosság levélszekrény ellátottság a tapasztalatok szerint az elmúlt idôszakban lényegesen
nem javult. Megközelítôleg 1 millió címhelyen nem a jogszabályban rögzített
módon valósulhat meg a kézbesítés, azaz az ügyfeleinknek nincs, vagy nem a jogszabályi
elôírásoknak megfelelô a levélszekrénye. A parametrizálás nem önös érdek, célja a
küldemény biztonságának, épségének óvása, és nem utolsó sorban a nagyobb méretû
(A/4) levelek elhelyezhetôségének biztosítása. Korábbi felméréseink során megállapítottuk,
hogy a levélszekrény ellátottság településenként, és azon belül kézbesítôjárásonként
jelentôs eltéréseket mutat.
35