Orgona és hárfaKirályi szolgálatokVeres BálintFinnországból érkezik a MűvészetekPalotája orgonás sorozatának utolsótavaszi vendége. Kalevi Kiviniemi műsoraelsősorban a romantikus repertoárörökzöldjei közül válogat, emellettkultúrtörténeti tanulságokkal is szolgál.Kalevi Kiviniemi<strong>Az</strong> orgonát a hangszerek királyánaktartják. Sípjainak regimentje, hangszíneineksokasága a hangzás birodalmának teljesszélességében és magasságában jelenlévővéteszik – akárcsak a szobrok és egyébfelségjelzések, amik a középkori alattvalószámára az uralkodó jeleként, vesébe látótekinteteként állnak őrt a keresztutakon,köztereken, tornyokon. <strong>Az</strong> uralkodótisteni felkentnek tartják, aki magasabberőknek engedve gyakorol felügyeletetegész birodalmán. Fölötte áll a hétköznapiszíntérnek, trónusa azt szimbolizálja, hogyazt a kitüntetett pontot foglalja el, ahonnana mindenek fölé magasodva ráláthat„birodalmára”. Ő maga az a horizont, amibehatárolja az életvilágot, és amin túl márnincsen semmi.Valahogy így áll a helyzet a hangszerekközött az orgonával is. <strong>Az</strong> orgonát már régótaa mindenkori hangzó tér magaslatairahelyezik, helyileg és dinamikailag is fölébemagasodik a hétköznapi hangkeltő eszközöknek,ezerszínű hangszínei pedig aztaz illúziót keltik, mintha minden lehetségeshangzás a rendelkezésére állna. Minthaaz alant elterülő hangzásvilág –színességeellenére – semmi olyasmivel nem szolgálhatna,ami az ő uralkodói gazdagságábólhiányozna, és ezért méltósággal telvevisszahúzódhat királyi magányába.A ma is játszott orgonairodalom legjelentősebbrésze a szólómű különféle műfajaiközé tartozik, ám nem így festett mindig azorgona képe. A liturgikus hagyománybanmég ő volt a legfőbb együttműködő: „magánszámai”mindig a közösségi énekbőlemelkedtek ki, és oda is tértek vissza.Képességeinek, lehetőségeinek növekedésenem a hangzás birodalma feletti uralommegszerzésére irányult, hanem arra,hogy mind sokoldalúbban szolgálhasson:támasztékot nyújthasson vagy helyettesíthessea törékenynek bizonyuló emberihangot. Nem király volt, hanem miniszter –a szó eredeti, latin értelmében, ami annyittesz: szolgáló.16
A mai fi nn zenekultúra egyik legnépszerűbbés bizonnyal legagilisabb utazó nagykövete,Kalevi Kiviniemi első magyarországifellépésén minden bizonnyal meggyőzőmódon fogja demonstrálni azt, ami miatt anemzetközi orgonás élet különleges fi gurájánaktartják: munkásságában ugyanisrégóta döntő helyet foglal el az orgonánakmint együttműködő (hogy ne mondjuk:szolgáló) hangszernek a rehabilitálása. Ésennyiben nem is pusztán a fi nn zenekultúranagykövete – jóllehet, Sibelius himnusszáemelkedett szimfonikus költeményénekorgonás átirata műsorainak igazi védjegyévévált –, hanem mintha magának a királyimagányából üzenő hangszerfejedelemneklenne a heroldja. A nem kevesebb, mintszáz hangfelvételt jegyző művész ugyanisaz orgona szólóirodalmának mérföldkövei,valamint egzotikus különlegességeimellett nagy hangsúlyt fektet a különfélevokális és instrumentális kamarazenei vagyzenekari együttműködések lehetőségeinekfeltérképezésére, valamint arra is, hogy azeredetileg nem orgonára írott klasszikusrepertoár számos gyöngyszeme a hangszerekkirályán is megszólalhasson.És ez utóbbi esetben már bizonyáranem királyi hatalomgyakorlásról van szó.<strong>Az</strong> orgona finn nagykövete<strong>Az</strong> 1958-as születésű Kalevi Kiviniemiegyaránt elkötelezettje szülőföldjehagyományainak, hangszereklasszikus örökségének és a kortársművészet nemzetközi szcénájának.Európa jelentős történeti értékű orgonáimellett az Egyesült Államok, Japán ésAusztrália nagyszerű modern hangszereit,valamint ritkaságszámba menőegzotikus instrumentumokat, példáula fülöp-szigeteki bambuszorgonátmegszólaltatva koncertező művészkéntmár jószerivel az egész világot bejárta,diszkográfi ája grandiózus. Felvételeitöbbek között a Warner, a Finlandia,az Ondine, az Alba, valamint a fi nnFuga kiadónál jelentek meg. Kiviniemiszámos nemzetközi orgonaversenyzsűrijében szerepelt, valamint tízesztendőn keresztül (1991–2001) vezettea fi nnországi Lahtiban megrendezettnagyhírű orgonás fesztivált. Orgonistamunkásságát számos elismerés érte,hangfelvételeit több alkalommal az évlemezének választották Finnországban.Vígh AndreaCsajkovszkij, de Falla, Grieg, Mendelssohn,Muszorgszkij vagy épp Wagner műveinekátiratai Kiviniemi keze nyomán nemegy-egy újabb territóriumai az orgona„világbirodalmának”, hanem épp fordítva: akirályi instrumentum itt készségesen ajánljafel szolgálatait avégett, hogy nagyszerűkompozíciók egy másik médiumba átkerülveúj fényben mutathassák fel kvalitásaikatés öregbíthessék hírnevüket.A budapesti koncert Kiviniemi munkásságánakmindkét speciális irányából ízelítőtkínál: a műsor nagyobb részét kitevő,Csajkovszkij-, César Franck-, de Falla-,Debussy-, Sibelius- és Smetana-műveketmagába foglaló romantikus programegytől-egyig átiratokat tartalmaz. És ameglepetés itt következik: az orgona mellettegy törékeny partner, a hárfa, egy másiknemesi származású, királynői hangszerkap szerepet a művek megszólaltatásában.A legismertebb és legkedveltebb magyarhárfaművésznő, Vígh Andrea közreműködéserévén a királyi orgona afféle trubadúriszerepkörbe kerül: határozott és színesmegszólalásaival afféle gáláns szolgálója,felvezetője és utóvédje lehet a vele olyellentétes karakterű (és bizonnyal ezértellenállhatatlanul vonzó) választottjának;mígnem a koncert fi náléjában a királyihangszerpár számára végre elérkezik akettős pillanata: Claude Debussy orgonáraés hárfára hangszerelt Dans sacrée et dansprofane című darabjában.<strong>Az</strong> átirat és a más hangszerrel valóegyüttműködés gyakorlata mellett Kiviniemikoncertje még egy specialitást ígér: a kiválóimprovizatőr hírében álló művész egyszabad és egy kötött témájú rögtönzéstilleszt műsorába – és ezzel a mozzanattalkoncertje minden tekintetben azzá azélménnyé válhat, ami a MűvészetekPalotája egyedülálló orgonás sorozatánaka kezdetektől sajátja: kötött és kötetlenegyüttzenélés az orgonával, az orgonakörül, az orgona révén. •2009. május 18. 19:30Bartók Béla NemzetiHangversenyterem„Királyi hangszerek, mennyeimuzsikák” – Kalevi Kiviniemi(Finnország) és Vígh Andreaorgona-hárfa estjeFranck: Interlude symphoniqueKiviniemi: szabad rögtönzésCochereau: Scherzo symphoniqueSmetana: Moldva-fantáziade Falla: Fantasía béticaSibelius: Finlandia, Op. 26Csajkovszkij–Walther-Kühne:Fantázia az Anyegin c. opera egytémájáraDebussy: Dans sacrée et dansprofaneKiviniemi: Rögtönzés megadotttémára17