CROSBY DAJKA DARVAS DOMJÁN EGRI FASSANG ... - Sprint Kft.
CROSBY DAJKA DARVAS DOMJÁN EGRI FASSANG ... - Sprint Kft.
CROSBY DAJKA DARVAS DOMJÁN EGRI FASSANG ... - Sprint Kft.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
PREMIER: SZÍNHÁZ<br />
Ezt tanítani kellene…<br />
amikor látom, mindig ez jut eszembe.<br />
Aztán hamar rájövök, hogy azért ez<br />
elég nagy baromság. Ezt valószínûleg<br />
nem lehet. Sõt. Kicsit több mint valószínû,<br />
hogy nem. Amikor frakkban, kínosan<br />
oldalra fésült hajjal, bambán tudálékos<br />
kifejezéssel az arcán elõrelép<br />
a színpadon, majd sietve közli, hogy a<br />
felesége arra kérte, de nem is, inkább<br />
azt követelte tõle, hogy tartson elõadást<br />
a dohányzás ártalmairól, akkor<br />
meg körülírhatatlanul humoros. Az elsõ<br />
percekben még le lehet esni a székrõl<br />
a nevetéstõl, szóval nagyon kell kapaszkodni<br />
a karfában. Aztán amikor<br />
kiderül, õ bizony egy szegény, szerencsétlen,<br />
elnyomott kis papucsvéglény,<br />
akkor kezd szánni valóan mosolyogtató<br />
lenni, aztán amikor fény derül arra,<br />
hogy õ valójában egy elesett, végtelenül<br />
kilátástalan életû senki, na akkor<br />
már inkább zsebkendõ után kell kotorászni<br />
az imént még karfát szorongató<br />
kezemmel, mert Trill Zsolt – aki, megesküdnék<br />
rá, hogy amikor elõször láttam<br />
a Csehov-egyfelvonásosokban, ebben<br />
a jelenetben egy pillanatra megõszült<br />
– könnyeket csal az egyszeri nézõ<br />
szemébe. Abba már belegondolni is<br />
kacagtató, hogy elõtte néhány perccel<br />
még a Medve címû jelenetben játszotta<br />
Lukát, a meglehetõsen gyáva, ám<br />
annál röhejesebb szolgát, utána néhány<br />
perccel pedig a Leánykérésben a<br />
gyanakvó és nem kicsit különös földbirtokost,<br />
a „too much” kategóriát egy<br />
laza libbenéssel olyan könnyedén átugorva,<br />
hogy az már szinte egy nagy<br />
közös eksztázissal ajándékozza meg a<br />
teljes publikumot.<br />
A szintén Vidnyászky Attila rendezte<br />
Sólyompecsenyét látva pedig azt<br />
gondolnám, hogy mikor elõadja, miként<br />
vadászott le egy kacsát, megismételhetetlen,<br />
ha nem láttam volna<br />
még egyszer éppoly fantasztikus hu-<br />
SZEPESI KRISZTINA<br />
A SZARVASSÁ VÁLTOZOTT FIÚBAN<br />
morral és utánozhatatlan gesztusrendszerével<br />
Trillt, ahogyan azt bizonygatja,<br />
mekkora meccs volt leölnie<br />
azt a tudatosan menekülõ szárnyast.<br />
Aztán a Beregszászi Illyés Gyula<br />
Magyar Nemzeti Színház mellett néhány<br />
évre szerény fõvárosunkban, az<br />
Új Színházban is szerzõdést aláírt színész<br />
elõl már végképpen nem nagyon<br />
tudott elbújni a nézõ – nagy szerencséjére<br />
–, mert ott aztán szintén volt<br />
mit látni színészetbõl. A Bolha a fülbe<br />
akrobatikus hózentróger-jelenetétõl,<br />
az Álszentek összeesküvésében a zongorából<br />
kikecmergõ, nagyképû színészpalánta<br />
alakításán át, egészen a<br />
több erkölcsi vitát kiváltó Roberto<br />
Zucco sorozatgyilkosáig. Utóbbi esetében<br />
Trill képes volt szintén – és szinte<br />
mindig – Vidnyánszky rendezésé-<br />
40<br />
ben olyan ellentmondásosan megérinthetetlen<br />
karaktert formálni egy<br />
rejtélyes életû gyilkosból, hogy izgalmas,<br />
félve mondom, szimpátiát és<br />
együttérzést kiváltó emberré tett egy<br />
közellenséget. Olyan sokszínû volt,<br />
mint amilyen egy valódi ember élete.<br />
Talán ez is az egyik óriási erénye, hogy<br />
miközben fergeteges humorával néhány<br />
pillanatra irreálisan felnagyít<br />
egy-egy figurát, színpadi jelenléte valódi<br />
jelenlét. Mintha nem hazudna. Pedig<br />
hát õ is színész, aki Kijevben végezte<br />
el a színmûvészetit, úgy, hogy<br />
mikor kiválasztották, gyakorlatilag fogalma<br />
sem volt arról, milyen is a színház.<br />
Mondhatnánk, hogy természetes<br />
az, ahogyan testét táncosként használja,<br />
miközben játékával minden mûfaj<br />
minden színét képes felfesteni.<br />
Mondhatnánk, de ez sajnos nem az.<br />
Ez szinte egyedülálló. Volt például egy<br />
film, amiben egy néhány perces jelenetben<br />
a diszkó pultját támasztva<br />
nagyképû yuppie-ként magyarázott<br />
valamit az exnõje mellmûtétjérõl, az a<br />
jelenet meghökkentõen mókás volt.<br />
De láthattuk õt félénk, útját keresõ<br />
gyermekként A szarvassá változott<br />
fiúban, ahol valóban szükség volt akrobatikus<br />
tudására, ahogyan az egyik<br />
imbolygó pallóról a másikra átlépve,<br />
mind magasabbra törve kereste a választ,<br />
és volt õ a Tóték döbbenetes Õrnagya,<br />
aki az õrültség minden stációját<br />
felvonultatva artikulálta a közönség<br />
felé alig hallható suttogással, hogy<br />
„sze-ret-nek”. Hát igen. Mert még ha<br />
néha egy-egy pillanatra soknak tûnik,<br />
akkor is olyan igazi. Mostanában legtöbbször<br />
a debreceni Csokonai Színházban.<br />
A Word helyesírás-ellenõrzõ<br />
programja a Trillt drillre javítaná. Én,<br />
ha róla van szó, vakon bemondanám<br />
az all int egy lehetséges royal flössre.
Change language