Korszerű módszerek a földrajzoktatásban - jgypk

o Óra megnyitása (üdvözlés, szervezés)
o Bevezetés (gyakran ismétlés vagy a házi feladat ellenőrzése)
o Az új anyag frontális feldolgozása
o Az új ismeretek alkalmazása (munkafüzet)
o Rögzítés (táblai vázlat, összefoglalás)
o Házi feladat feladása.
Tipikus információ hordozók, szemléltető eszközök a frontális oktatás során a tábla, írásvetítő,
számítógépes projektor, tankönyv, munkafüzet, falitérkép és az atlasz.
Egyes szakmai vélemények szerint a frontális munka a „legkönnyebb” (?) szervezési
forma a tanár számára, ez a legkényelmesebb, mert ő határozza meg a tananyagot, a feldolgozási
módot. A zárt oktatási szemléletben tanító tanár többnyire irányított beszélgetést folytat –
legtöbbször – az erre vállalkozó gyerekekkel. Törekszik arra, hogy minél többen szót kapjanak, s
azok is sorra kerüljenek, akik maguktól nem jelentkeznek. Igyekszik a tanár elérni, hogy
lehetőleg az hangozzék el, amit ő szeretne. Minél több eszközzel (szemléltetés, magyaráz, táblai
vázlatot készít stb.) igyekszik elérni az eredményességet. A pedagógus számára tehát ezen
szervezési forma is igen nagy koncentrációt, erőfeszítést kíván, igaz azonban az, hogy ez a
munkaszervezés fedi el a legtöbb szakszerűtlenséget, a legtöbb tanulói látszat tevékenységet.
2.2 Az egyéni munka
Egyéni munka során az egyes tanulók önállóan, egyénileg megoldandó feladatokat
kapnak. Az un. egyéniesített munka az egyéni sajátosságokhoz igazodó tanulási folyamat.
Alkalmazható az oktatási folyamat bármely szakaszában: új ismeretek szerzésére, ismeretek
rögzítésére, rendszerezésére, de az értékelés érdekében is. A tanár a feladatot egyénekre lebontva
készíti, a tanuló egyedül dolgozik a megoldáson, specifikusan egyéni háttértényezői által diktált
tempóban (Császár, 2000). A ténylegesen egyénre szabott, önállóan megoldandó feladat a tanuló
előzetes tudására, feladatmegoldó szintjére alapoz.
A frontálisan irányított egyéni munka során az osztály valamennyi tanulója – egymástól
függetlenül – ugyanazon a feladaton dolgozik. E szervezési forma hátránya, hogy a tanulók
képessége, tudása különböző, így előfordulhat, hogy egyesek még a feladat értelmezésénél
tartanak, míg mások már befejezték a feladat megoldást. Megoldást jelenthet ez esetben a
lemaradók számára nyújtott egyéni segítség. Az egyéni munka e típusa tehát szórt teljesítményű
osztály esetén csak a tanulás lehetőségét kínálja fel, feltételeit nem. E probléma kiküszöbölésére
még ma is sokan alkalmazzák az un. rétegmunkát, mely során az osztály tanulóit képességük
alapján csoportokba osztják, és ennek megfelelően kapnak nehezebb vagy könnyebb feladatokat.
E módszer alkalmazása számos problémát is felvet, többek között pl. a tanulók besorolását.
2.3 Páros munka
A párban folyó tanulás lényege, hogy két (többnyire azonos szinten levő) tanuló működik
együtt valamely feladat megoldása érdekében (M.Nádasi, 2007). Lényege, hogy a tanulók munka
közben kicserélhetik egymással gondolataikat, megoszthatják ötleteiket. A páros munka történhet
a párok spontán szerveződésével, de a tanár is kialakíthat párokat (ez utóbbi főként a zárt oktatási
28