Megélhetést biztosító családi szolgáltatások esélyei a gyermekjóléti ...

• Ezen túlmenôen a szülôhelyetteseknek havonkénti feljegyzéseket kell vezetniük a gondozott gyermek fejlôdésérôl és
a gyermek szüleivel való együttmûködésrôl. Ezeket a feljegyzéseket az egyesület és a gyámügyi hatóság illetékes szociális
munkatársával megbeszélik, a konzultációkra negyedéves/féléves idôközönként kerül sor.
• A szülôhelyettesek az egyesület illetékes szociális munkatársával kéthetente telefonon konzultálnak, havonként egyszer
otthoni látogatásra is sor kerül.
• Az alkalmazott gondozó személy fizetése csak a gondozott gyermekre fordított “szociálpedagógiai többletráfordításokra”
vonatkozik (a saját családjában lévô gyermekkel összehasonlítva). Ehhez átalány heti óraszámot határoznak
meg, amely függ a gondozási viszony nehézségi fokától (nem csak a gyermektôl, hanem a vér szerinti szülôvel való
kapcsolattól, az esetleges bírósági eljárástól stb.). Ha egy helyettes családban több gondozott gyermek van, akkor a
fizetést gyermekenként számolják. 2002-tôl kezdôdôen olyan egységes bértarifa kerül bevezetésre, amelyet a szakszervezettel
közösen alakítanak ki.
• A szülôhelyettesek szabadsága vagy betegsége esetén nem lehet szó “szociálpedagógiai többletráfordításról”.
7. A “bécsi modelltôl” a “CINDERELLA” EU-projektig
Amióta 1996-tól kezdôdôen a “hivatásos szülôhelyettesekkel” dolgozó bécsi modell tapasztalatai a médiában megjelent hírek
révén ismertté váltak a szakmai világban, a helyettes családokban gondozott gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges
képesítés témája is nagyobb hangsúlyt kapott mind az osztrák gyámügyi hatóságok esetében, mind pedig a nemzetközi viták
terén. Ezt az érdeklôdést még tovább erôsítette a “bécsi modellre” épülô “CINDERELLA” EU-projekt.
A “CINDERELLA”-projekt keretein belül nemzetközi - ‘transz-nacionális’ - tapasztalatcsere során kialakítottuk az idegen
családokban történô gyermekelhelyezés átfogó koncepcióját. Minden gondozott gyermek számára azonos minôségû gondozást
kell biztosítani és minden képesített szülôhelyettesnek vagy nappali szülôhelyettesnek azonos, megfelelô ellenszolgáltatást
kell kapnia a szociálpedagógiai szolgáltatásáért: s ennek mindenekelôtt tartalmaznia kell azt a lehetôséget, hogy a közösség
megbízásából vállalt nevelôi munkát szabályozott bérû és teljes körû társadalombiztosítást nyújtó munkaviszony keretein belül
végezhesse egy kötelezô, elôkészítô alapképzés és a szupervíziót is magában foglaló kísérô továbbképzés alapján.
A CINDERELLA EU közösségi kezdeményezést elôkészítése a Employment/NOW (New Opportunities for Women = új
lehetôségek a nôk számára) fejlesztési szakterületen belül 1996 óta zajlott, míg a konkrét megvalósulásra 1998 és 2000
között került sor. 5 EU tagállam (beleértve az egykori NDK-t is) 15 partnerszervezete mûködött együtt, s ezzel a CIN-
DERELLA volt az eddigi legnagyobb NOW-projekt, amely egész Európára kiterjedô érdeklôdést váltott ki. A CINDERELLÁt
ezért az EU Bizottság a hivatás és a család egyesíthetôségének modelljeként ajánlotta a tagországok figyelmébe.
7.1 A professzionalizáláshoz világos keretfeltételekre, minôségfejlesztésre és
minôségbiztosításra van szükség
A CINDERELLA alapkoncepciója az alábbi alapelemek kifejlesztését tartalmazta:
• Definiált minôségi kritériumok a szülôhelyettesek és a szülôhelyettesi szervezetek számára
• Követelményprofil (“hivatáskép”) a szülôhelyettesek számára
• Szabványosított tananyag a szülôhelyettesek képzéséhez (elôkészítés) és a gyakorlatot kísérô továbbképzéséhez
• Az alábbiak törvényes biztosítása:
- kiválasztási eljárás (a minôségi kritériumok és a hivatáskép alapján)
- kötelezô képzés (záróbizonyítvány a gondozott gyermek átvétele elôtt!), valamint rendszeres továbbképzés és szupervízió
(nyilvántartási kötelezettség a képzési igazolványba való bejegyzéssel!)
- lehetôség a szülôhelyettesi tevékenységnek egy szociális szervezet alkalmazottjakénti gyakorlására (az általános munkajog
feltételei szerint)
7.2 “Családpedagógia” - a helyettes családban végzett munka követelményprofilja
18
Ennek kialakítása érdekében az alábbiakra került sor:
• Elsôként állapotfelmérés a szülôhelyettesek és a nappali szülôhelyettesek eddigi ausztriai képzési és továbbképzési
lehetôségeinek áttekintésére,
• ezt követôen - ezen felmérési eredmények kiértékelése alapján - a (nappali) szülôhelyettesi képzés “jövômodelljének”
kialakítása, s ehhez az összes osztrák gyámügyi hatóság és szülôhelyettesi szervezet által kívánt tartalmak begyûjtése.