Megélhetést biztosító családi szolgáltatások esélyei a gyermekjóléti ...

mazási csoportokat és, ezzel összhangban, a munka- és bérezési feltételek szabályozására az elôzôleg már említett
közös kollektív szerzôdést.
A szociális szolgáltatások ezen egyeztetésének a jövôben egyben a képzési modulok kölcsönös elismeréséhez és ezáltal a
szociális szolgáltatások közötti átjárhatóság lehetôségéhez is kell vezetnie. Ez ismét azt jelenti, hogy - a szociális szolgáltatások
iránti állandóan növekvô igényre reagálva - a munkaerôpiacon a képesített (nappali) szülôhelyettesek számára is jövôbe
mutató perspektíva alakul ki.
8. Nemzetközi trendek a professzionalizálás körül zajló vitában
Ennek a koncepciónak a következetes logikája és konkrét végrehajtása, amelyet már az 1996 és 2000 közötti kísérleti
fázisban sikeresen kipróbáltunk, nemzetközi érdeklôdést váltott ki. A “CINDERELLA”-projekt szerzôje és átfogó koordinátora,
Dr. Elisabeth Lutter - kormányzati és vezetô szakmai köröktôl meghívások alapján - Németországba, Olaszországba,
Svájcba, majd Szlovéniába, Bulgáriába és Romániába is ellátogatott ezen fejlesztésnek az átvételérôl folytatandó tárgyalások
ill. kezdeményezések kapcsán.
20
• Nemzetközileg vitán felül áll, hogy a minôség fogalmának az állami közigazgatásban (“New Public Management”) és a
szociális szolgáltatások területén is érvényt kell szerezni; ez pedig a szociális szolgáltatások felhasználója és elvégzôje
esetében biztosított igényt jelent meghatározott szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra.
• A gondozott gyermekek ügyének minden résztvevôje igényli az átláthatóságot, azaz a szülôk, szülôhelyettesek, hatóságok
és (magán) szakintézmények kölcsönös követelmény- és igényrendszerének tisztázását és módszeres bemutatását.
• Ezzel feltétlenül kapcsolatban van a képesítés (képzés) szükségessége és a szolgáltatás és ellenszolgáltatás szabványosítása
minden szinten, a mindenkori feladatoknak megfelelô formában.
• Ez minôségirányítást követel meg, és pedig ismét minden szinten, a hatóságtól a végrehajtó bázisig: ennek részét képezi
a keretfeltételek definíciója és strukturálása, a kooperációs folyamat végrehajtásának szabályozása, a “termék” kritériumai
(a “termék” ebben az esetben a gondozó családok mindennapjainak szociálpedagógiai kialakítását jelenti).
• A szükséges minôségfejlesztés állandó folyamat, amelynek a változó társadalmi követelményekre és az új tudományos
ismeretekre állandóan reagálnia kell. Ezért mind a hatóságokat, mind a szakintézményeket “állandóan tanuló
szervezeteknek” kell tekinteni, azaz elvben nyitottaknak kell lenniük az intézmények és szakágazatok közötti
együttmûködésre.
• A (nappali) szülôhelyettesek által gondozott gyermekekkel kapcsolatos központi feladatok számára az egész országra
kiterjedô kompetenciájú szakmai koordinációs és információs helyre van szüksége, amelynek feladata a közvéleményformáló
munka, a (nappali) szülôhelyettesek valamint a (nappali) helyettes családok ügyében a szakemberek képzésének és
továbbképzésének szabványosítása, illetve a résztvevô szintek és szakterületek közötti hálózatos együttmûködés
kialakítása. Ehhez rendszeres (évenkénti) szakmai találkozókra van szükség, amelyen különbözô intézmények és szakterületek
vesznek részt.
• A (nappali) szülôhelyettesek által gondozott gyermekek ügyét nem szabad a gyámügy marginális, mellékes
területeként kezelni - ez a legösszetettebb, ezért különösen sok konfliktus lehetôségét magában rejtô
területek egyike és az érintettek számához viszonyítva aránytalanul több szellemi, szakmai és anyagi befektetést
igényel.