Megélhetést biztosító családi szolgáltatások esélyei a gyermekjóléti ...

A gyakorlatban viszont azt látjuk, hogy majdnem mindenhol legalább 10-12 gyerek van. Férj-feleség, ketten kiváltják a vállalkozói
engedélyt, vagy két vállalkozó egy helyen oldja meg a gyermekek ellátását. El kell fogadnunk, hogy jelenleg ez a
megoldási mód, mert egyébként a családi napközik nem tudnak annyi pénzt keresni, hogy mûködôképesek legyenek.
Ugyanakkor azt hiszem, egyetérthetünk abban, az lenne jó, ha nem kellene egyszerre ilyen sok gyermeket egy embernek
otthon, családi formában vállalni.
PROBLÉMÁK
• Elsô helyen kell említenem a finanszírozást, ill. a finanszírozás bizonytalanságát. Ugyan van egy normatíva, amibôl
az önkormányzat felhasználhat családi napközi támogatására, de a gyakorlatban valóban a véletlenen múlik, hogy
egy-egy vállalkozó mennyi támogatást kap. Egyéni tárgyalókészség és utánajárás eredménye a jelenlegi családi napközik
mûködése és a finanszírozása. Kiszámíthatatlan, mert meg kell találni azokat a szülôket, akik meg tudják
fizetni ezt az ellátást. Igény valószínûleg lenne a legtöbb helyen, hiszen sokan érdeklôdnek ott, ahol jól mûködô
családi napközi van. Bizonytalan viszont, hogy mennyit tudnak a szülôk fizetni, hogyan tudja a családi napközi a
gazdálkodását megoldani.
• Másik probléma még mindig a vállalkozók és az önkormányzatok a gyakorlatlansága e téren. Sokszor elôfordul, ha valaki
elmegy az önkormányzathoz, hogy szeretne egy ilyen ellátási formát beindítani, nem tudják, mirôl van szó. Általában
a vállalkozónak kell vinnie magával a papírokat, a rendeletek másolatát, és felvilágosítani az önkormányzati dolgozókat.
Tapasztalatlanok az önkormányzatok és a vállalkozók olyan szempontból is, hogyan lehet jól együttmûködni, hogyan
lehet ezt a helyzetet megoldani. Az együttmûködésnek sokféle formája van, nemzetközi és itthoni példa is van rá, más
ellátások területén, de valahogy mégsem sikerül ezeket hasznosítani.
• További jellemzô probléma, hogy a létrejövô és mûködô családi napköziket egyelôre senki nem tudja segíteni. Ez
részben adódik az ismeretek hiányából, részben pedig azért, mert sajnálatos módon, az eredeti modellnek egy eleme
kimaradt a szabályozásból. Mi úgy gondoltuk, az önkormányzatnak meg kellene bíznia valakit, hogy segítse, támogassa,
rendszeresen látogassa, és ily módon, egyben ellenôrizze is a családi napközit. Ezáltal biztosítsa, hogy valóban
a megfelelô módon mûködik-e a vállalkozó, és segítsen megoldani neki olyan problémákat, amiket elôre - akármilyen
alapos is a felkészítés - nem lehet látni. Ez sajnos nem valósult meg, mert a törvénybe és a rendeletekbe már
nem került be.
• Utolsóként említem, hogy 2000. január 1. óta kötelezô a családi napközi ellátást vállalóknak egy 40 órás tanfolyamot
elvégezni. Jelen pillanatban ez problémás, döcögve indul, mert ugyan kötelezô, és lehet tudni, hogy ezt kinek kell összefogni,
de még nem alakult ki ennek végleges struktúrája és rutinja. Aki szeretne felkészítô tanfolyamot szervezni, vagy
aki szeretne résztvevôként egy ilyet elvégezni, azoknak a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési
Központjában, Salgótarjánban kell jelentkezni írásban. Tavaly év végén a Szociális és Munkaügyi Közlönyben megjelent
errôl egy közlemény, ott pontosan meg lehet nézni a részleteket.
Javaslatok
Összefoglalásképpen felsorolom, hogy mire lenne szükség a családi napközi ellátás szélesebb körben való elterjedéséhez,
szem elôtt tartva a törvénymódosítási javaslatok adta lehetôséget is.
• Mindenképpen finomítani kellene a szabályozást. Különösen az ÁNTSZ szabályozása a fontos, mivel jobban figyelembe
kellene venni a családi napközik családias jellegét és kisebb gyermeklétszámát.
• Valamilyen módon meg kellene oldani a finanszírozást. Úgy lenne jó, ha három forrásból lehetne finanszírozni a családi
napköziket:
1. részben lenne normatíva,
2. részben lenne önkormányzati támogatás, és
3. részben lennének a befizetések,
- amivel a szülôk járulnának hozzá,
- vagy a munkaadók felvállalnának a szülôk helyett,
- vagy az önkormányzat befizetne, beutalna gyermeket, akinek esetében úgy gondolja, hogy valamilyen gyerekvédelmi
szempontból, vagy a család egyéb rászorultsága miatt, szeretné, ha a családi napközibe járna.
• Megoldást kellene találni valamilyen módon, helyi szinten a felügyeletre, ellenôrzésre, támogatásra. Sokkal intenzívebb
információterjesztésre lenne szükség, célzottabban kellene tájékoztatni az önkormányzatokat, vállalatokat, vállalkozókat,
szülôket. Ehhez sokféle szakanyag, információs brosúra kellene. Nagy szükség lenne olyan szakemberekre,
akik szupervíziót tudnának nyújtani, koordinálni tudnák a már mûködô családi napköziket, segítséget tudnának nyújtani,
akár helyi szinten, akár tágabb körzetben. Regionális módszertani központokat lehetne létrehozni ilyen jellegû feladatvállalásra.
Ez utóbbira minta lehet a kiskunhalasiak példája, hiszen az ország déli részén ezeket a feladatokat ôk
felvállalták.
• Nem utolsó sorban pedig létre kellene hozni egy olyan civil szervezetet, amely a családi napköziket össze tudná fogni.
Tehát, egy olyan egyesületet, amit maguk alakítanának meg és egymás segítését, érdekképviseletét el tudnák látni.
29