Megélhetést biztosító családi szolgáltatások esélyei a gyermekjóléti ...

1. Budapest 6. Csongrád 11. Jász-NK-Szolnok 16. Szabolcs-Sz.B.
2. Baranya 7. Fejér 12. Komárom-Esztergom 17. Tolna
3. Bács-Kiskun 8. Gyôr-Sopron-Moson 13. Nógrád 18. Vas
4. Békés 9. Hajdú-Bihar 14. Pest 19. Veszprém
5. Borsod 10. Heves 15. Somogy 20. Zala
A legtöbb pályázat Szabolcs megyébôl érkezett, messze meghaladva a megyénkénti 2,3 db pályázati átlagot. Oka abban
kereshetô, hogy egy szervezet (Független Nôi Szövetség) három területi egysége is önállóan pályázott, de ezek nélkül is 7
pályázati számmal Szabolcs vezeti a listát. Budapest a korábbi évekhez képest visszaesett és csak ugyanannyi pályázatot
hozott, mint Borsod, Hajdú, vagy Pest megye. Nem érkezett pályázat 5 megyébôl: Fejér, Heves, Nógrád, Vas, Veszprém.
Összevetettük a pályázatok megyénkénti számát és a pályázat készítésének idôpontjában - 1999. augusztus - a megyei
munkanélküliségi rátát. A nem pályázó megyék közül Nógrádban kiemelkedôen magas a munkanélküliség, Hevesben is 10%
fölötti, Fejér megyében országos átlag körüli, míg a többi megyében átlag alatti.
A projekttervek felét egyesületek, harmadát alapítványok készítették. Az egyházak és felekezetek, valamint a közhasznú
társaságok részesedése 10 % alatti. Az önkormányzatok a pályázati kiírás szerint nem pályázhattak, így a részvételi arányuk
értékelése nem mutat valós képet.
A településtípusok szerinti bontás a megyeszékhelyek fölényét mutatja, míg a községek és városok a benyújtott programtervek
negyedét készítették el. A fôváros részaránya nem meghatározó, míg a tartós foglalkoztatási programnál (NP-
V/99) a pályázatok 26 %-a érkezett a fôvárosból és 14 %-a a községekbôl.
32