Megélhetést biztosító családi szolgáltatások esélyei a gyermekjóléti ...

megilleti a családi napköziben ellátott gyermek után a fenntartót. Ez ma 5-6 ezer forintos könnyítést jelenthet gyermekenként,
havonta. Ha ezt az összeget levonjuk a ma szokásos 30-40 000.- Ft-os térítési díjból, még mindig megfizethetetlenül
magas marad egy átlagos jövedelmû gyermekes család számára. Ezért a jelenleg pótmama-szolgálatunkban
foglalkoztatott nôket nem bátorítottuk arra, hogy önálló vállalkozóként indítsanak családi napközit településükön. Úgy
ítéljük meg, hogy jelenleg nem látható a szolgáltatás finanszírozásának perspektívája.
– Ugyancsak a minisztériumi összeállításban található táblázat adatai alapján a helyettes szülôi szolgáltatások a következô
módon alakultak: csak az ország hét megyéjében valósították meg, ahol 17 hálózatot jegyeztek be. A gyermekfogadó
napok számáról a megyei közigazgatási hivatalok nem tudtak felvilágosítást adni, ezért csak a saját hálózatunk adatait
tudjuk ismertetni. A mi gyakorlatunkban 2000. év során 1200 körüli az ellátott napok száma. Ez átlagosan 3 gyerek vállalását
jelenti az év során, holott 6-7 gyerek ellátására szerzôdünk a Fôvárosi Közigazgatási Hivatallal.
Ha jelenlegi mûködésünket a szolgáltatás hatékonysága szempontjából összehasonlítjuk a törvényi szabályozás elôtti
gyakorlattal, akkor igen szomorú következtetésre juthatunk: a törvényi szabályozás elôtt annyi gyerek vette igénybe szolgáltatásunkat,
amennyit az adományokból összegyûjtött anyagi lehetôség fedezett - általában 8-10 gyerek, gazdagabb idôszakokban
15 gyerek párhuzamosan benn volt rendszerünkben. A törvényi szabályozás óta átlagosan 2-3 gyereket fogadunk,
látunk el a Fehér Kereszt Gyermekvédô Alapítvány 20 befogadó családjában.
Hatékonyságunk értékeléséhez még hozzá tartozik, hogy 14 településsel van ellátási szerzôdésünk, amelynek keretében
a ténylegesen ellátott napok több mint kétszeresét lekötik az önkormányzatok, majd késôbb nem veszik igénybe.
Ugyanakkor az ügyeletünkön spontán felbukkanó gyerekek és szülôk, ha olyan önkormányzat területén laknak, ahol nem
kötöttek velünk ellátási szerzôdést, nem kaphatnak tôlünk segítséget, mivel nincs mögöttük az önkormányzati háttér anyagi
fedezete. Mi fönntartjuk a rendszert, amelynek minden napja pénzbe kerül, hiszen telefonügyeletet kell folyamatosan
üzemeltetnünk, szociális munkásokat foglalkoztatunk, várható újabb jelentôs kiadás lesz a készenléti díj fizetése, ha a minisztérium
elôterjesztését elfogadja a parlament.
A helyettes szülôi ellátás a mi gyakorlatunkból nézve szakmai szempontból is diszfunkcionális jegyeket mutat a jelenlegi
jogi feltételek mellett. Közismert, hogy a törvényi szabályozás egy kötött struktúrába építette ezt a szolgáltatást és az
intézményesült keretek között a szolgáltatást kezdeményezô szülô és az ellátást megvalósító közé beékelôdik egy
intézmény, rendszerint önkormányzati intézmény. Ezért az aggódó szülô az igénybevétel eldöntése elôtt igen ritkán keres
fel bennünket közvetlenül. Bizalmának megnyerésére általában a gyermekjóléti szolgálat szakemberei tesznek kísérletet.
Ezért attól függôen veszi igénybe szolgáltatásunkat, milyen mértékben nyerték meg bizalmát a települési önkormányzat
gyámhivatalának és/vagy gyermekjóléti szolgálatának munkatársai. Ezt a bizalmat helyezi át a mi rendszerünkre, és mi szinte
másodkézbôl kapjuk meg a szülôt és gyermekét.
Az általunk felkészített és a települési önkormányzatok által mûködtetett helyettes szülôk szakmai nehézségeibe is betekintést
kaphattunk. A legtöbb probléma a helyettes szülôi családok bizonytalan munkafeltételeire vezethetô vissza. Ennek
tipikus okai:
• kockázatos, hogy a gyerek saját családjába visszavezetô útja bekövetkezik-e,
• bizonytalan a helyettes szülôi családban töltendô idôtartam,
• anyagilag kiszolgáltatottá válik a helyettes szülô (pl. nem tudja, mikor kapja meg - megkapja-e egyáltalán - a gyermek
ellátására a jogszabályban elôírt összeget)
Ezért a szülôhelyettesítô szolgáltatások mûködési feltételeinek javítására, szakmaiságának fejlesztésére néhány javaslatot
szeretnénk a konferencia résztvevôinek figyelmébe ajánlani.
• Kezdeményezzük a helyettes szülôi szolgáltatás fogalmának praktikus bôvítését. Ez a javaslat az OFA által támogatott
pótmama-pályázatunk szakmai tapasztalataira épül. Ismertetése elôtt tömören vázolom az új szolgáltatás, a pótmamaszolgálat
gondolatához vezetô út lényegét:
Azt tapasztaltuk, hogy kistelepüléseken a helyettes szülôi családok foglalkoztatása igen hézagos: évente 1-2 alkalommal
kerül erre sor, tehát alulfoglalkoztatottnak tekinthetôk ezek a segítô családok. Ezért ezeken a településeken a
helyettes szülôt napközbeni gyermekellátásra is fölkészítettük. Hiszen kislélekszámú településeken erre mutatkozik
inkább valós igény. Ezt a komplex ellátást, amikor a gyermekfogadó család két szolgáltatást - alkalmanként helyettes
szülôi megbízást és rendszeresen napközbeni gyermekellátást - biztosít a településen, pótmama-szolgálatnak neveztük
el. A pótmama-feladat a mi gyakorlatunkban már megélhetést biztosító munkakör, szabályos foglalkoztatást jelent,
általában a család nôi tagjának. Az OFA anyagi támogatása lehetôvé tette, hogy meggyôzôdhessünk ennek az új
foglalkoztatási profilnak a mûködôképességérôl.
Az elmúlt másfél év tapasztalata bátorít fel bennünket annak a javaslatnak a megfogalmazására, hogy a gyermekvédelmi
törvény tegye lehetôvé a helyettes szülôi feladatok tágítását, miszerint a gyermekét egyedül nevelô szülô ennek a szolgál-
44