Computerworld magazin 2021.12.15. LII. évfolyam 24. szám

LAJBER
ZOLTÁN
IT-TRENDEK
MI TÖRTÉNT 2021-BEN?
A nagy Facebook-leállás
Mára már világossá vált, hogy a hibát elsősorban a facebook.com authoritatív névszervereinek
elérhetetlenné válása okozta. De hogyan lehetséges ez?
Emlékezetes esemény volt 2021. október
4-én a Facebook és kapcsolódó oldalak
(Messenger, az Instagram és a WhatsApp)
leállása. Az eseményekről technikai részleteket
először valószínűleg egy FB-alkalmazott szivárogtatott
ki, de ezeket órákon belül törölték is. Az első,
technikailag részletesnek tűnő elemzést a nagy
webes szolgáltató, a Cloudflare blogján láttuk, ám
másnap az FB is írt egy bejegyzést.
A Cloudflare először azt vette észre, hogy a
Facebook DNS szerverei nem válaszolnak, később
pedig már hálózati problémákat is észleltek,
nevezetesen a Facebook hálózatairól nem érkezett
információ az internetre a BGP szerverektől.
A Facebook természetesen észlelte a hibát, de a
helyreállítás órákig tartott. Az esemény 15:50-
kor kezdődött, és végül 21:28-kor (UTC) működött
újra a szolgáltatás. Lényegében a történt, hogy
egy konfigurációs hiba miatt a Facebook mérnökei
kizárták saját magukat a hálózati eszközeikből. A
helyreállítás nem várt nehézségeiről keringenek
nem megbízható információk, de ezeket senki
nem erősítette meg. Az ismert, hogy a megfelelő
tudású és jogosultságú mérnök az adatközpontoktól
távolabb volt. Felbukkant olyan pletyka is,
hogy miután a mérnök megérkezett az adatközpontba,
a belépés még eltartott egy ideig, mert a
belépőkártya-olvasó rendszer is függött a lebontott
internet kapcsolattól...
Az FB annyit vallott be, hogy a rendszer biztonságát
fokozó intézkedések lassították a helyre -
állítást, ennek ellenére a későbbiekben sem fog -
nak lemondani róla. Szerintük bizonyos biztonsági
intézkedéseknél elfogadható, hogy a ritka helyreállítást
nehezítik, de nagyobb biztonságot adnak
a folyamatos üzemben.
Az IT vezetők számára természetesen rendkívül
tanulságos lenne, de ezekről a körülményekről most
nem szeretnénk beszélni, mert nagyon kevés és
ellenőrizhetetlen információ áll rendelkezésünkre.
Érdemesnek tartjuk azonban nagy vonalakban
megmutatni, hogy technikailag mit takar a két, sokat
emlegetett három betűs rövidítés, a DNS és a BGP.
A DNS
Természetesen itt nem a biológiából ismert DNS-ről
van szó, hanem a Domain Name Systemről. Az
interneten lévő berendezések az IP-címek alapján
találják meg egymást, választanak útvonalat stb.
Persze, nekünk nehéz megjegyezni például azt, hogy
185.80.50.141, ám jóval könnyebb, ha úgy hivatkozhatunk
rá, hogy computerworld.hu. A DNS szerverek,
azaz névszerverek feladata a nevek és hozzá tartozó
IP-címek adatbázisának kezelése.
Az úgynevezett DNS-név feloldásának folyamata
így írható le:
1. beírjuk a böngészőnkbe a meglátogatandó oldal
nevét: cio.computerworld.hu
2. gépünk a beállított névszerverhez fordul a
kéréssel – mi az IP-címe a cio.computerworld.
hu-nak?
3. ez a névszerver nem rendelkezik a teljes internetre
kiterjedő információval, de tudja, honnan
induljon: vannak úgynevezett gyökér névszerverek.
Tehát a feloldást végző rekurzív névszerver
megkérdezi a gyökér névszerverek valamelyikét:
– mi az IP-címe a cio.computerworld.hu-nak?
– a gyökér névszerver válasza: azt nem tudom, de
a .hu-ról kérdezd meg a 193.239.148.1-t
4. a rekurzív névszerver ezt követően megkérdezi
a 193.239.148.1-t:
– mi az IP-címe a cio.computerworld.hu-nak?
– .hu névszerver válasza: nem tudom, de computerworld.hu-val
kapcsolatban kérdezd meg a
195.228.240.85 -t
5. rekurzív névszerver ezt követően megkérdezi a
195.228.240.85-t:
10 | | 2021.12.15.