26.12.2021 Views

Computerworld magazin 2021.12.15. LII. évfolyam 24. szám

A Computerworld magazin 2021. december 15-én megjelent száma.

A Computerworld magazin 2021. december 15-én megjelent száma.

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

2021. december 15. • <strong>LII</strong>. <strong>évfolyam</strong> <strong>24.</strong> <strong>szám</strong><br />

IT TRENDEK<br />

2021. december 15. / <strong>LII</strong>. <strong>évfolyam</strong> <strong>24.</strong> <strong>szám</strong><br />

9 770587 151006 21024<br />

Ára: 495 Ft


ELO


TARTALOM | 2021. december 15.<br />

/ IMPRESSZUM<br />

KIADJA A PROJECT029<br />

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />

1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9.<br />

HU ISSN 0237-7837<br />

Internet: project029.com<br />

FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető<br />

OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika<br />

mbabinecz@project029.com<br />

MARKETING MENEDZSER: Kovács Judit<br />

jkovacs@project029.com<br />

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:<br />

Keskeny és Társai 2001 Kft.<br />

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.<br />

Ügyvezető: Keskeny Árpád<br />

SZERKESZTŐSÉG<br />

Lapigazgató: Bozsoki Dániel Róbert<br />

dbozsoki@computerworld.hu<br />

<strong>Computerworld</strong> kiemelt szakértők:<br />

Hatvani István, RPA, GRC szakértő<br />

Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu<br />

Lengré Tamás, ASC Kft.<br />

Sebastian Tamas, RocketShepherd.com<br />

Szota Szabolcs, hellocristo.hu<br />

Tartalomigazgató: Urbán Anikó<br />

aurban@computerworld.hu<br />

Vezető szerkesztő: Sós Éva<br />

esos@computerworld.hu<br />

Szerkesztőség:<br />

Mallász Judit, Kis Endre,<br />

Meixner Zoltán, Móray Gábor<br />

Olvasószerkesztő: Pál Attila<br />

pattila@computerworld.hu<br />

Tördelő grafikus: Király Zoltán<br />

zkiraly@computerworld.hu<br />

Videó: Gojdár Ákos, Bajusz Bence<br />

Fotó: Doba Zoltán<br />

Ügyfélszolgálat: Fekete Ákos<br />

afekete@project029.com<br />

Telefon: +36 1 445 0930<br />

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM<br />

HIRDETÉSFELVÉTEL<br />

Lapreferens: Rodriguez Nelsonné<br />

irodriguez@computerworld.hu<br />

Telefon: +36 1 577 4311<br />

Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea<br />

abohn@project029.com<br />

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274<br />

e-mail: info@project029.com<br />

ajanlat@project029.com<br />

1132 Budapest, Visegrádi u. 31.<br />

tel.: +36 1 577 4316<br />

Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei<br />

szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését,<br />

megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben<br />

megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy<br />

fordításban), minden megjelent képet, táblázatot<br />

stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos<br />

terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk<br />

kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet.<br />

A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel<br />

kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget<br />

nem vállal.<br />

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,<br />

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK<br />

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és<br />

egyes <strong>szám</strong>ítástechnikai szak üzletek terjesztik.<br />

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán,<br />

az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között),<br />

a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu,<br />

fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft,<br />

fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft.<br />

A <strong>Computerworld</strong> az IVSZ hivatalos<br />

médiapartnere.<br />

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését<br />

az ESET biztonsági programokkal végezzük,<br />

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,<br />

a Sicontact Kft. biztosít <strong>szám</strong>unkra.<br />

4 | IT-Trendek | Fény az alagút<br />

végén | A technológiai trendek<br />

pillanatok alatt változhatnak. Az<br />

iparági szakembereknek a 2021-ben<br />

meghatározó trendjei között első<br />

helyen a kiberbiztonságot és a dolgok<br />

internetét nevezték meg.<br />

6 | Ezek a hírek keltették fel az<br />

olvasók figyelmét 2021-ben!<br />

8<br />

8 | IoT biztonsági kalandok |<br />

Nagyon sok szó hangzik el az<br />

IoT (dolgok internete) előnyeiről,<br />

de kevésbé hangsúlyosak a vele<br />

kapcsolatos biztonsági problémák.<br />

10 | A nagy Facebook-leállás<br />

| Mára már világossá vált, hogy<br />

a hibát elsősorban a facebook.<br />

com authoritatív névszerverinek<br />

elérhetetlenné válása okozta. De<br />

hogyan lehetséges ez?<br />

12 | SAP TechEd 2021 –<br />

Mindenkiből lehet fejlesztő | Kevés<br />

kódírást követelő fejlesztőeszközökkel<br />

bővítette technológiai platformját<br />

az SAP, amelyekhez beágyazott<br />

mesterséges intelligencia és ingyenes<br />

oktatóanyag tartozik.<br />

14 | IDC – Távműködés okosan |<br />

Mérnöki pontossággal megtervezett<br />

digitális képességekkel növelik agilitásukat<br />

és állóképességüket a mindinkább<br />

elosztott szervezetté alakuló<br />

vállalatok, amelyek teljesítményükhöz<br />

hasonlóan fenntarthatóságukat is <strong>szám</strong>okkal<br />

mérik.<br />

18 | Gartner – Bizalomtervezés<br />

és változásformálás |<br />

Tartalomgeneráló mesterséges<br />

intelligenciától kezdve<br />

felhőplatformokon összeállítható<br />

alkalmazásokon át a kiberbiztonsági<br />

hálóig 12 stratégiai technológiai<br />

trendet emel ki 2022-es<br />

előrejelzésében a Gartner.<br />

21 | Bizalmat kell kiépíteni a<br />

digitális csatornákon keresztül |<br />

Tovább kell küzdeni az orvostudomány<br />

fejlődéséért 2022-ben is.<br />

22 | Pandémia – az IT nagy<br />

lehetősége? | Idénre minden<br />

eddiginél nagyobb, mintegy 4000<br />

milliárdos IT költést jelez a Gartner<br />

23 | Opten: ICT – BOOM a<br />

koronavírus alatt | A koronavírus<br />

teljes idejét vizsgálva, nemcsak<br />

magához képest, de az EU-s<br />

országokhoz viszonyítva is<br />

rendkívül sokat lépett előre a hazai<br />

Infokommunikációs szektor.<br />

24 | Mi várható 2022-ben az<br />

ERP-piacon? | Az ERP hazai piaca<br />

elképesztő nyomás alatt van.<br />

26 | Informatikusképzés 2021 | A<br />

piaci igényekhez próbálják igazítani<br />

tananyagukat, oktatási módszereiket,<br />

hazai és nemzetközi kutatási kapcsolataikat,<br />

valamint ipari együttműködéseiket<br />

az informatikusokat képző<br />

felsőoktatási intézmények.<br />

28<br />

28 | A jelen és a jövő trendjei az<br />

emelkedő drónpiacon | A drónok<br />

a széles publikum <strong>szám</strong>ára teljes<br />

mértékben elfogadottá váltak, mert<br />

világos a katonai alkalmazásuk, illetve<br />

a szabadidős vagy hobbi drónok is<br />

egyre nagyobb <strong>szám</strong>ban fogynak a<br />

kiskereskedelemben.<br />

30 | KKV megoldások a fintech<br />

szektorban | A hagyományos<br />

pénzügyi szektor jellemzően<br />

lakossági és nagyvállalati ügyfelei<br />

kiszolgálását helyezi előtérbe,<br />

ezáltal rendre elhanyagolja a kisés<br />

középvállalkozásokat (KKV)<br />

cégméretre és tevékenységre<br />

optimalizált megoldások tekintetében.<br />

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI<br />

ELO Digital .........................................2,5<br />

NISZ Zrt. ...............................................7<br />

Telenor ................................................ 15<br />

MSG Plaut........................................... 17<br />

Invitech ...............................................19<br />

NTT Data ............................................29<br />

Dyntell.................................................31<br />

P029 ....................................................32<br />

<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary


IT-TRENDEK<br />

Fény az alagút végén<br />

A technológiai trendek pillanatok alatt változhatnak. Az iparági szakemberek<br />

a 2021-ben meghatározó trendjei között első helyen a kiberbiztonságot és a<br />

dolgok internetét nevezték meg, így ezek a témák jelen lap<strong>szám</strong>unkban is helyet<br />

kaptak, de lássuk az új gondolatokat a mögöttünk és előttünk álló esztendővel<br />

kapcsolatban!<br />

Jelentős ígéreteket tartogat 2022 az<br />

informatika <strong>szám</strong>ára, különösen a<br />

közelmúltban a területen végigsöprő<br />

felfordulást figyelembe véve: a vállalatok<br />

a világjárvány okozta változásokra<br />

igyekeztek válaszolni, míg a szállítók és<br />

szolgáltatók az ezáltal generált igények<br />

kielégítésére fókuszáltak. A <strong>Computerworld</strong><br />

lapigazgatója és kiemelt szakértői<br />

megosztották előrejelzéseiket a várható<br />

technológiákkal és trendekkel kapcsolatban,<br />

amelyek nemcsak a techipart,<br />

hanem általában az üzleti életet is uralni<br />

fogják az előttünk álló évben.<br />

BOZSOKI DÁNIEL<br />

<strong>Computerworld</strong><br />

lapigazgató<br />

Kihívásokkal teli év volt az idei. A pandémia<br />

nemcsak a mindennapi életünkben<br />

hozott változást, de közvetett hatásai a<br />

munkánkban is új kihívásokat hoztak. A<br />

személyes kapcsolatok leépülése, a kollégákkal<br />

és üzletfelekkel folytatott találkozások<br />

csökkenése és megszűnése nem -<br />

csak a produktivitásunkat tette próbára,<br />

hanem a mentális egyensúlyunkat is.<br />

Személyes tapasztalataim alapján sok<br />

szakértő, cégvezető, munkavállaló, a home<br />

office iránti kezdeti lelkesedés ellenére<br />

érezhetően elfáradt. Lényegesen kevesebb<br />

motivációs tényező érte a szakmabelie -<br />

ket, mint egy olyan évben, amikor nem a<br />

pandémia árnyékában kellett helytállniuk.<br />

A digitális transzformáció nem csupán a<br />

„good to have” hanem a „must have” kategóriába<br />

került. Aki nem tartotta a lépést, nem<br />

fejlesztette folyamatait, vállalati kultúráját,<br />

az elvérzett.<br />

Ellenben azok a vállalati szereplők,<br />

akik meg tudták tenni ezt a lépést, legtöbb<br />

esetben megerősödve, jobban átgondolt és<br />

megtervezett folyamatokkal, új és hatékonyabb<br />

működési modellel néznek az új év<br />

elébe.<br />

Nálunk, a <strong>Computerworld</strong> <strong>magazin</strong>nál<br />

is tartanunk kellett a lépést. A nyomtatott<br />

lapot elérhetővé tettük online lapozó<br />

formában, a <strong>Computerworld</strong> Café által lehetőséget<br />

adtunk, hogy cégvezetőket és szakértőket<br />

ismerjenek meg olvasóink, valamint<br />

konferenciáink nagy részét is az online<br />

térben kellett megtartanunk. Úgy gondoljuk,<br />

hogy ezek az eszközök, módszerek erősebbé<br />

és relevánsabbá tettek minket.<br />

A piacon látható új munkamodellek,<br />

digitalizált folyamatok, újragondolt működések<br />

reményre adnak okot. Reményre,<br />

hogy a digitalizáció normává válása, hatékonyabb<br />

munkaszervezés által új korszakba<br />

léphetünk, mely gazdasági és társadalmi<br />

fellendüléshez vezethet.<br />

KULCSÁR ALEXANDRA<br />

vezető ERP tanácsadó<br />

erp-consulting.hu<br />

Az elmúlt másfél év az informatikai megoldások<br />

térnyerése szempontjából igazi<br />

aranykornak tekinthető. Digitalizációs<br />

szakemberként azt is mondhatnám, hogy<br />

legalább 3-4 évet lépett előre az ágazat az<br />

ügyfelek igényeinek hirtelen megnövekedése<br />

miatt.<br />

Ugyanakkor vezetőként, nőként és anyaként<br />

azt is látom, hogy emberileg szinte<br />

mindenkit megviselt ez az időszak. Újfajta<br />

bizonytalanságok, a fizikai távolságtartás,<br />

a home office és a home schooling olyan<br />

régóta tart, hogy ezek várhatóan tartósan<br />

nyomot hagynak életünkön. Mindannyian<br />

szembesülünk azzal, hogy az online térbe<br />

kényszerített kapcsolattartás, a végtelen<br />

Teams megbeszélések vagy a kikapcsolt<br />

kamerával kommunikáló partnerek<br />

kimerítenek minket fizikailag, érzelmileg<br />

egyaránt. A tavaly téli időszak után idén is<br />

sok vállalat mondja le még a karácsonyi<br />

partikat is. Lassan nem ismerik meg<br />

egymást a kollégák, az új munkatársak<br />

integrációja egyre nehezebb. Emiatt is<br />

fontos, hogy a digitalizációs projektekben<br />

kiemelten figyeljünk a humánus szempontokra:<br />

az emberarcú projektmenedzsment<br />

és kommunikáció fontosabb, mint valaha.<br />

A munkatársak és az ügyfelek is igénylik,<br />

hogy ne csak erőforrásként, hanem érző<br />

emberként kezeljük őket, hallgassuk meg<br />

az igényeiket, problémáikat az új alkalmazások<br />

bevezetése kapcsán. Csak akkor<br />

válhatnak valódi értékteremtő eszközzé az<br />

informatikai megoldások, ha azokat képesek<br />

vagyunk a szervezetben dolgozókkal elfogadtatni.<br />

Számos vállalati felmérésnél derül<br />

ki, hogy az erővel végig vitt projektekben<br />

elkészült rendszerek használatát a felhasználók<br />

gyakran szabotálják. Tartsuk szem<br />

előtt: az informatika van az emberekért, és<br />

nem fordítva.<br />

LENGRÉ TAMÁS<br />

ügyvezető igazgató<br />

ASC Vezetői és Informatikai<br />

Tanácsadó Kft.<br />

A Covid-19 kapcsán gyakorlatilag<br />

mindegyik, információbiztonsággal<br />

foglalkozó vállalat az elemzéseiben,<br />

publikációiban a cégek és a magánszemélyek<br />

elleni támadások ugrásszerű<br />

megnövekedését jelezte. Ez a<br />

tendencia a közeljövőben, 2022-ben<br />

is minden bizonnyal tartani fogja<br />

magát. Épp ezért fontos az információbiztonsági<br />

incidensek lehetséges<br />

megelőzése a proaktív védelem<br />

kialakításával, ideértve a felhasználói<br />

magatartások, reakciók tudatos<br />

kezelését is. A technikai megoldások<br />

bevezetése és üzemeltetési mellett<br />

a felhasználói tudatosság fokozását<br />

célzó oktatások fontosságára<br />

szeretném felhívni a figyelmet, ez<br />

nemcsak az üzleti oldalon, hanem a<br />

magánéletünkben is egyre fontosabb<br />

lesz.<br />

4 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

VILLÁMGYORS PROJEKTEK<br />

Alkalmazásfejlesztés építőkockákból<br />

Az ELO ECM Suite 21 folyamatos optimalizálásának köszönhetően különleges előnyökre<br />

tehetnek szert a vállalatok, hogy versenyképesek és relevánsak maradjanak a pandémia okozta<br />

válságban és az egyre növekvő digitális világban. Az ELO Flows olyan automatizálási eszközt<br />

kínál, amelynek segítségével a digitális folyamatok és projektek végig csúcsfokozaton pörögnek.<br />

Az elmúlt év távlatából üzleti szemmel<br />

visszatekintve az egyik legfontosabb<br />

téma a vállalati termékek és szolgáltatások<br />

digitalizációja. A 2020-as világjárvány<br />

kezdete óta megtanult egyik lecke:<br />

azok a cégek, amelyek digitális élménynyel<br />

párosított versenyképes termékeket<br />

árulnak, túlélik, vagy akár hasznot is<br />

húznak a válságból, míg a lemaradóknak<br />

ez nem sikerült.<br />

Mára világossá vált, hogy a digitális<br />

átalakulás mérettől függetlenül minden<br />

vállalkozás <strong>szám</strong>ára létfontosságú. A technológia<br />

hajtja az üzleti életben bekövetkező<br />

változást, és azoknak a vállalatoknak,<br />

amelyek sikeresek akarnak lenni, össze<br />

kell kapcsolniuk a technológiát az üzleti<br />

stratégiával, hogy az élen maradhassanak.<br />

A sebesség pedig talán az egyik legfontosabb<br />

tényező. Az olyan digitális megoldások,<br />

amelyek elősegítik egy szervezet<br />

gyorsabb működését és koordinációját,<br />

az üzleti stratégia középpontjában állva,<br />

pozitív ügyfélélményt és fokozott működési<br />

hatékonyságot eredményezhetnek.<br />

A digitális átalakulás középpontjában a<br />

szoftverek állnak, és a szoftvertermékek<br />

fejlesztését befolyásoló trendek közül az<br />

egyik legjelentősebb a kódírás nélküli (low<br />

code/no code) alkalmazásfejlesztés trendje.<br />

Elérkezett a civil fejlesztők kora – programozói<br />

tudással nem rendelkező „fejlesztők”<br />

hozhatnak létre gyorsan új alkalmazásokat,<br />

vagy mélyíthetik el a már meglévő alkalmazásaik<br />

funkciókészletét.<br />

Egy teljes cég működésének automatizációja,<br />

illetve digitalizációja hatalmas<br />

vállalkozás, amelynek sosincs vége – a<br />

folyamatok változnak, a felhasználók elvárásaival<br />

együtt. Az automatizáció folyamatos<br />

tempójának fenntartásához támogatásra<br />

van szükség, amelyhez nagyszerű eszközt<br />

kínálnak a kódírás nélküli platformok. A low<br />

code megközelítéssel végzett automatizálás<br />

összehozza a megoldásokat műszakilag<br />

fejlesztő és a megoldásoknak inkább az<br />

üzleti oldalához értő kollégákat, akik így<br />

együtt dolgozhatnak az alkalmazások teljes<br />

fejlesztési életciklusán keresztül.<br />

A vállalati tartalomkezelő (ECM) rendszereket<br />

gyártó ELO Digital Office legújabb,<br />

21-es verziójú ELO ECM Suite szoftvercsaládja<br />

már erre a trendre is felkészült. A<br />

szoftver új ELO Flows elnevezésű moduljával<br />

a fejlesztők kódírás nélkül építhetnek<br />

egyre kifinomultabb automatizált munkafolyamatokat<br />

(workflow-kat) a platformon<br />

belül. Az új, a szoftver gyors személyre<br />

szabását lehetővé tévő modul segíti a<br />

felhasználókat az automatizációs és integrációs<br />

feladatok lendületesebb és egyszerűbb<br />

végrehajtásában, ugyanakkor felgyorsítja<br />

a szoftver bevezetését vagy testreszabását<br />

végző ELO partnerek munkáját is.<br />

Egyéni felhasználói beviteli mezők vagy<br />

egyéb elemek beépítése a kliensbe, egyéni<br />

fejlesztések összekapcsolása az ELO-val,<br />

az ELO integrálása a már használatban<br />

lévő szoftverekbe (ERP, mail szerver, fájl<br />

megosztás stb.) – néhány alkalmazási<br />

terület az ELO Flows modullal. Számos<br />

elem funkciói kombinálhatóak össze a<br />

modul segítségével, egyéni szolgáltatások<br />

bővítéséhez vagy létrehozásához. Az adatok<br />

egy egyszerű, deklaratív átalakító nyelv<br />

(JSONata) használatával definiálhatóak,<br />

tartalombővítő eszközök használatával. A<br />

megoldandó feladat feldolgozottsági foka<br />

munkamodell segítségével skálázható<br />

– mindez modern, web-alapú, grafikus<br />

felhasználói felületen keresztül. Az új,<br />

jövőorientált architektúrára épülő modul<br />

adja a technikai alapot az ELO Business Solutions<br />

következő generációjának is, amelyekkel<br />

sokkal intuitívabban alakíthatóak a felhasználók<br />

kívánalmaihoz az egyes üzleti<br />

részlegeket kiszolgáló digitális megoldások.<br />

Látható, hogy egy ilyen eszköz hogyan<br />

válik az innováció katalizátorává – a low<br />

code/no code megközelítés alacsony komplexitású,<br />

intuitív felhasználói élményt kínál.<br />

Rugalmassága fokozza a munka hatékonyságát,<br />

enyhíthető vele a fejlesztői munkaerő<br />

hiánya, illetve a szakemberek terhelése<br />

is. A hónapok helyett heteket igénybe vevő<br />

fejlesztésekkel egyszerűen finomíthatóak<br />

a szoftverek tulajdonságai, hogy a lehető<br />

legjobban alkalmazkodhassanak a felhasználók<br />

által megfogalmazott igényekhez.<br />

Minden cég egyéni megközelítése, kipróbálási<br />

és bevezetési koncepciója más, de a<br />

low code megoldások egyértelmű hasznot<br />

hozhatnak a szervezetek különböző funkcionális<br />

alterületein.<br />

Az ELO Flows modult alapfunkcióként<br />

tartalmazza az ELO ECM Suite 21 szoftvermegoldás,<br />

így a felhasználók első kézből<br />

tapasztalhatják meg az előnyeit – egy<br />

automatizációt, integrációt és testreszabást<br />

felgyorsító alkalmazási területről<br />

beszélünk, mely egy már ismert komplex<br />

rendszer része. A modul a már korábban is<br />

alkalmazott és bevált ELO technológiákra<br />

épül, tükrözi az eddig összegyűlt tudást.<br />

Megismerésével és használatával újabb<br />

szintre emelhető a digitalizáció.<br />

Mivel nincs szükség kódírásra, jóval egyszerűbbé<br />

válik a programozás, tesztelés és karbantartás.<br />

Jóval rövidebb idő alatt valósíthatóak meg az<br />

egyes automatizációs projektek.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 5


IT-TRENDEK<br />

Ezek a hírek keltették fel<br />

az olvasók figyelmét 2021-ben!<br />

Ezekre a céginfós és online hírekre kattintottak a legtöbben idén a computerworld.hu-n.<br />

A világjárvány hatása:<br />

Magyarországon is új<br />

magasságokba szöktek a<br />

távoli hozzáférési protokollok<br />

elleni támadások<br />

Az RDP talán a<br />

legnépszerűbb távoli<br />

protokoll; ezt többek<br />

között a Windows vagy<br />

a szerverek eléréséhez<br />

használják. A<br />

távmunkára átállást követően az egekbe<br />

szökött e protokoll elleni találgatásos (ún.<br />

bruteforce) támadások <strong>szám</strong>a. A bruteforce<br />

támadásnál a támadók addig próbálgatják a<br />

különféle felhasználóneveket és jelszavakat,<br />

amíg el nem találják a helyes kombinációt,<br />

és így hozzáférést nyernek a vállalati erőforrásokhoz.<br />

A Kaspersky telemetria adatai<br />

azt mutatják, hogy amikor a világot 2020<br />

márciusában lezárták, az RDP ellen irányuló<br />

bruteforce támadások <strong>szám</strong>a 2020 márciusában<br />

277,4 millióra ugrott globális szinten,<br />

ami 197 százalékos növekedést jelent.<br />

Ideje újra átgondolni,<br />

hogy szüksége van-e a<br />

mesterséges intelligenciára<br />

Három olyan nézet van<br />

a mesterséges intelligenciával<br />

kapcsolatban,<br />

amelyekkel<br />

rendszeresen találkozik<br />

az ember, és<br />

lassan legendává válnak az iparágban.<br />

Az első a munkahelyek megszűnésével<br />

kapcsolatos. Az MI nem helyettesíti az<br />

embert, hanem felszabadítja, hogy érdekesebb<br />

és értékesebb feladatokkal foglalkozhasson.<br />

A másik prekoncepció azt állítja,<br />

hogy az MI rendkívül bonyolult. A legenda<br />

szerint két évbe telik, amíg megmutatkoznak<br />

az első eredmények, és nagy a kockázata<br />

annak, hogy az MI nem váltja be a hozzá<br />

fűzött reményeket. Azaz puszta pénzkidobás.<br />

Ha a munkahelyek megszűnése és a<br />

lassú, drága fejlesztés miatt nem aggódnak,<br />

akkor sokakat az a tudat tart vissza, hogy<br />

„a mesterséges intelligencia biztosan<br />

csak másoknak való”.<br />

A <strong>szám</strong>ítógéphasználók 22<br />

százaléka még mindig az<br />

életciklusának végére ért<br />

Windows 7-et használja<br />

A Kaspersky a következőket<br />

javasolja a saját<br />

magunk vagy a vállalkozásunk<br />

védelméhez:<br />

Mindig az adott<br />

operációs rendszer<br />

legújabb verzióját használjuk, és gondoskodjunk<br />

arról, hogy az automatikus frissítés<br />

funkció be legyen kapcsolva. Ha valamiért<br />

nem lehetséges a legújabb operációs rendszerre<br />

frissíteni, a szervezeteknek ezt a<br />

támadási vektort is figyelembe kell venniük<br />

a fenyegetési modelljükben. Használjunk<br />

exploitmegelőző technológiákkal ellátott<br />

megoldásokat, amelyek segítenek csökkenteni<br />

az elavult operációs rendszerekben<br />

(a Windows 7-ben és a korábbi verziókban)<br />

található ki nem javított sérülékenységek<br />

kiaknázásának kockázatát.<br />

NASA: képtelenek vagyunk<br />

megakadályozni, hogy<br />

Közép-Európába csapódjon<br />

az aszteroida<br />

lesz az, hogy becsapódva megváltoztassa<br />

egy égitest mozgását.<br />

Riadót fújt az USA,<br />

miután amerikai földön<br />

érte a nemzetet irányított<br />

energiájú támadás<br />

Komoly, globális<br />

gyakorlatban vettek<br />

részt az űrügynökségek<br />

szerte a világon<br />

egy aszteroidabecsapódás<br />

forgatókönyvét<br />

vizsgáló NASA szimulációban.<br />

Az eredmény elég lehangoló lett, miután<br />

nem tudtak érdemi megoldást felmutatni<br />

arra, hogy végül ne csapódjon be Európa<br />

közepébe a száguldó égitest. Mindez azt<br />

mutatja a kritikusok szerint, hogy mennyire<br />

felkészületlenek vagyunk egy ilyen válságra.<br />

A tudósok szerte a világon végignézték,<br />

ahogy a Föld felé tartó fiktív aszteroida végül<br />

becsapódik. A jövőben a Double Asteroid<br />

Redirection Test (DART) űrszonda feladata<br />

A Havanna-szindrómaként<br />

ismertté<br />

vált megbetegedésért<br />

felelőssé tett irányított<br />

energiájú fegyverekkel<br />

amerikai földön<br />

támadtak amerikai tisztviselőkre. Az egyik<br />

incidens óta a Nemzetbiztonsági Tanács<br />

egyik tisztviselője komoly megbetegedésben<br />

szenved, a másik esetben az egyik fehér házi<br />

dolgozót otthonánál, Washington mellett<br />

„találták el” kutyasétáltatás közben még<br />

2019-ben. Mindkettő hasonló az eddigi titokzatos,<br />

láthatatlan támadásokhoz, amelyek<br />

során tucatnyi amerikai diplomata szenvedett<br />

tartós sérülést. A Pentagon és más<br />

nemzetvédelmi szerv sem talált egyértelmű<br />

magyarázatot az eseményekre.<br />

Oroszország 3000 éves<br />

szkíta harcosokat kelt életre<br />

klónozással<br />

A védelmi miniszter,<br />

Szergej Sojgu vetette<br />

fel, hogy klónoztatni<br />

szeretné az ősi<br />

harcosokat, miután<br />

két évtizeddel ezelőtt<br />

a régészek a szibériai Tuva régióban egy<br />

kurgánban, azaz sírhalomban, feltárták a<br />

katonák jól konzerválódott maradványait.<br />

A feladat megoldása természetesen nem<br />

lesz egyszerű, miután még a nem emberi<br />

klónok esélye is kicsi, ráadásul a jogszerűsége<br />

is homályos. Mint ismeretes, a szkíta<br />

nép, amely eredetileg a mai Iránból származott,<br />

nomád népcsoport volt. A Kr. e. IX.<br />

és II. század között bejárták Eurázsiát, és<br />

hatalmas birodalmat építettek, amely több<br />

évszázadon át maradt fenn, mielőtt végül<br />

kiszorították őket.<br />

6 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

MÉRFÖLDKŐ A NISZ ZRT. ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSÉBEN<br />

KIOSK-pontok – Négyszemközt<br />

a mesterséges intelligenciával<br />

Komoly előkészítő munka eredményeként 2022 végére az ország 301 kormányablakában és 6<br />

okmányirodában, postákon és Digitális Jólét Pontokon (DJP) válnak elérhetővé az érintőképernyős,<br />

önkiszolgáló ügyintézési oszlopok. Az eszközzel sorban állás és ügyintézői beavatkozás nélkül<br />

<strong>szám</strong>os ügytípus lesz intézhető, akár a nap 24 órájában.<br />

Az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésnek<br />

indult a hazai közigazgatási<br />

szektor és mára egyre több, ügyintézéshez<br />

kapcsolódó elektronikus szolgáltatás<br />

vált elérhetővé. Idén újabb mérföldkőhöz<br />

érkezett az ország, ugyanis megvalósítási<br />

szakaszba lépett a „Mesterséges intelligenciával<br />

támogatott ügyintézési pont (KIOSK)<br />

kiterjesztése a kormányhivatalokra, illetve<br />

más külső ügyintézési helyszínekre” (KÖFOP-<br />

1.0.0-VEKOP-15-2020-00058) elnevezésű,<br />

Európai Unió által finanszírozott projekt.<br />

„A KIOSK-ok segítségével az állampolgárok<br />

rendelkezésére áll egy teljes körű, az ügyintéző<br />

nélkül végrehajtható elektronikus ügyek<br />

lebonyolításához szükséges, mesterséges<br />

intelligenciával támogatott szolgáltatási platform.<br />

Az eszközök hidat képeznek a hagyományos<br />

és a tisztán elektronikus ügyintézés<br />

között. Használatukkal <strong>szám</strong>os ügy intézése<br />

nem igényel többé ügyintézői közreműködést,<br />

ami pandémia idején sem hátrány, négyszemközt<br />

a mesterséges intelligenciával végezhetők<br />

az ügymenetek. Szeretnénk, ha ezeket<br />

az elektronikus ügyintézési oszlopokat olyan<br />

természetesen használnák az állampolgárok,<br />

mint egy jegykiadó- vagy bankautomatát” –<br />

mondta Hajzer Károly, a Belügyminisztérium<br />

informatikai helyettes államtitkára.<br />

Összesen 400 érintőképernyős önkiszolgáló<br />

ügyintézési pontot (KIOSK) helyeznek ki<br />

országszerte főként Kormányablakokban<br />

(KAB) akár 0-24 órás eléréssel, valamint<br />

postákon és Digitális Jólét Pontokon (DJP). „A<br />

terítés több lépésben történik, az ügyintézési<br />

oszlopok arányosan lesznek elosztva. Telepítésük<br />

kismértékű építészeti beavatkozással<br />

jár, az elkülönített területekre e-személyi<br />

segítségével lehet majd bejutni” – szögezte le<br />

Hajzer Károly.<br />

Az MI-nek és a modern, biometrikus adatfelvételezést<br />

támogató perifériás eszközöknek<br />

köszönhetően 2022 év végéig összesen 14<br />

ügytípus válik elérhetővé. A „kioszkpontok”<br />

nemcsak az ügyintézést gyorsítják, hanem<br />

az okmányirodák, kormányhivatalok dolgozóinak<br />

a terheit is csökkentik. „Bár a legtöbb<br />

szolgáltatás a magyarorszag.hu-n is elérhető,<br />

főként a jelentős leterhelésű ügymeneteket<br />

valósítottuk meg a KIOSK eszközökön, amely<br />

milliós nagyságrendű feladatokat vesz le<br />

a hivatalok válláról. Az okmányirodáknak,<br />

valamint a kormányablakoknak jobb kihasználtságuk<br />

révén több kapacitásuk marad,<br />

így a munkafolyamatok optimalizálhatók és<br />

még hatékonyabban működhetnek ezek az<br />

intézmények” – tette hozzá Hajzer Károly.<br />

Az MI-technológia támogatja azt az entitáskinyerő<br />

eljárást, amelynek köszönhetően nem<br />

az állampolgárnak kell megtanulnia a hivatali<br />

nyelvet, hanem a beszédértő alkalmazás tanul<br />

meg köznyelven ügyeket intézni. „A KIOSK-ok<br />

révén egyfajta edukációs folyamat is zajlik,<br />

amely során az állampolgárok hozzászoknak a<br />

szolgáltatások nyújtotta előnyökhöz, ez pedig<br />

tovább fokozza az elektronikus ügyintézés<br />

térnyerését a közigazgatásban” – mondta<br />

Hajzer Károly.<br />

„Azt, hogy felerősödött a központi, online<br />

szolgáltatások iránti igény, mi sem bizonyítja<br />

jobban, mint az, hogy évről-évre markánsan<br />

nő az elektronikus ügyintézéshez szükséges<br />

Ügyfélkapu regisztrációk <strong>szám</strong>a: a 2011-es<br />

1 millióról 2021 októberének végére már<br />

meghaladta az 5 milliót. A növekvő látogató<strong>szám</strong>mal<br />

párhuzamosan a felületen<br />

elérhető szolgáltatásokat is egyre többen<br />

veszik igénybe. 2020-ban összesen 13 millió<br />

ügyindítás történt az oldalon, 2021-ben pedig<br />

már október hónapra elértük ezt a <strong>szám</strong>ot” –<br />

mondta Vetési Iván, a NISZ Zrt. ügyfélkapcsolati<br />

és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese.<br />

„A magyarorszag.hu az e-ügyintézés origója,<br />

havi átlagos 6 milliós látogató<strong>szám</strong>ával, ami<br />

azt mutatja, hogy a felnőtt lakosság nagy<br />

százaléka havonta legalább egyszer felkeresi<br />

a portált ügyintézés vagy információszerzés<br />

céljából.”<br />

A kihelyezett ügyintézési pontok működésének<br />

megbízhatósága is igen magas<br />

szinten garantált. „A NISZ Zrt. üzemelteti az<br />

infrastruktúrát, így az általunk szolgáltatott<br />

adatátviteli útvonalak sokkal megbízhatóbbak,<br />

mint a hagyományos internet-kapcsolatok.<br />

Persze, mint mindenhol, itt is előfordulhatnak<br />

adatátviteli problémák – még a bankoknál<br />

is történnek ilyen esetek –, de a mai világban<br />

nem ez a jellemző. Biztosítjuk a szolgáltatások<br />

rendelkezésre állását és működését a<br />

legnagyobb időtartamban és a legbiztonságosabb<br />

módon, esetleges probléma esetén<br />

pedig az elkerülő megoldások alkalmazása<br />

mellett azonnal megkezdjük a hibaelhárítást.<br />

A NISZ Zrt.-nél minden perc <strong>szám</strong>ít” –<br />

szögezte le Vetési Iván. Ahogy a technológiai<br />

innovációk születnek, úgy fejlődik a hazai<br />

közigazgatás is. „Folyamatosan építjük be<br />

az új megoldásokat az alkalmazásainkba,<br />

ennek köszönhető, hogy mára az azonosítási<br />

csatornák is kibővültek. A Központi Azonosítás<br />

Ügynök (KAÜ) lehetővé teszi a különböző<br />

szolgáltatások elérését Ügyfélkapu, Telefonos<br />

azonosításhoz szükséges kódok, valamint<br />

e-Személyi segítségével, 2021 februárjától<br />

pedig az Arcképes azonosítással, amelynek<br />

nagy előnye, hogy a szolgáltatás eléréséhez<br />

szükséges regisztráció is az online térben<br />

zajlik” – részletezte Vetési Iván.<br />

A jól működő, költséghatékony és mindenekelőtt<br />

ügyfélbarát e-közigazgatás kialakítása<br />

ma már világszerte elvárás és a COVID-19<br />

járvány kitörése óta ez az igény csak tovább<br />

erősödött. A pandémia a NISZ-nél és leányvállalatainál<br />

is felgyorsította a folyamatban<br />

lévő fejlesztések ütemét, a már fent említett új<br />

innovatív megoldások bevezetésének körébe<br />

tartozik a szintén mesterséges intelligenciát<br />

alkalmazó, a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalnál<br />

„munkába állított” MIA hibrid chatrobot<br />

is. „Mindez egyben azt is mutatja, hogy a<br />

közigazgatás jól digitalizálható” – zárta szavait<br />

Vetési Iván.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 7


LAJBER<br />

ZOLTÁN<br />

IT-TRENDEK<br />

2021 EGYIK LEGÉGETŐBB KÉRDÉSE<br />

IoT biztonsági kalandok<br />

Nagyon sok szó hangzik el az IoT (dolgok internete) előnyeiről, de kevésbé hangsúlyosak a vele<br />

kapcsolatos biztonsági problémák. Cikkünkben többnyire nem a legkorszerűbb példákat hozzuk<br />

fel, ezzel is jelezve, hogy a problémák nem új keletűek.<br />

Írásunkban betekintünk abba, hogy a kis<br />

teljesítményű, de nagy <strong>szám</strong>ú eszköz<br />

hogyan használható fel elképesztő<br />

méretű internetes támadásra. Bemutatjuk,<br />

mennyire sérülékeny lehet a hálózatnak az<br />

a része, amelyről alig tudunk, mert többnyire<br />

teszi a dolgát, működik. Üzemeltetése<br />

azonban erőforrásokat igényel, és ha<br />

ezekre nem fordítunk kellő figyelmet, abból<br />

nagy bajok származhatnak.<br />

Mi az a DDoS, botnet, Mirai?<br />

Bemelegítés: Brian Kerbs<br />

Az oknyomozó újságíró (https://krebsonsecurity.com)<br />

fő területe a profitorientált<br />

kiberbűnözés, tevékenysége miatt már<br />

több támadás is érte. Például 2001-ben (!)<br />

egy rosszindulatú féreg kizárta a gépéről.<br />

Nagyon híres esete, hogy 2013-ban S.W.A.T.<br />

támadás áldozata lett: ellenfelei elérték,<br />

hogy – természetesen tévesen – fegyveres<br />

rohamosztag tartoztassa le. 2016-ban<br />

623Gbps sávszélességű támadás érte<br />

blogját. A támadás méretére jellemző, hogy<br />

az egyik legnevesebb szolgáltató, az Akamai<br />

feladta, de a Google (Project Shield) a segítségére<br />

sietett és átvette a DDoS-támadás<br />

szűrését.<br />

Az orbitális ionágyú<br />

Mint ismeretes, 2016 októberében <strong>szám</strong>os<br />

weblap – Paypal, Netflix, Github, Spotify,<br />

Heroku, Soundcloud, Cloudflare, Airbnb,<br />

Amazon stb. – nem volt elérhető. Ezek a<br />

szolgáltatások szétszórva, óriási infrastruktúrán<br />

futnak. Ekkora, ilyen összehangolt<br />

DDoS elárasztásos támadást képtelenség<br />

levezényelni. De akkor mi történhetett?<br />

Jellemző a probléma méretére, hogy a szakemberek<br />

mellett beszállt az elhárításba és<br />

nyomozásba a US Department of Homeland<br />

Security is. Kiderült, hogy a DDoS támadás<br />

célpontjai nem közvetlenül a fenti jól ismert<br />

szereplők voltak, hanem egy, <strong>szám</strong>ukra<br />

háttérszolgáltatást nyújtó cég, a DynDNS.<br />

A DNS „elhíresült” a legutóbbi „Nagy<br />

Facebook Leállás”-ban is. Nézzük meg,<br />

hogyan működhetett mindez. Jön egy kis<br />

technikai háttér, természetesen erősen<br />

egyszerűsítve.<br />

Az IP-alapú hálózatok<br />

A mai internetes protokoll (IP) esetén<br />

az adatok különböző rétegekbe ágyazva<br />

(fizikai, adatkapcsolati, hálózati/internet,<br />

adatkapcsolati, alkalmazási) közlekednek,<br />

ezzel téve modulárissá, és így gyorssá az<br />

adatáramlást. Esetünkben a hálózati réteg<br />

az érdekes. A hálózati rétegben is címzést<br />

kell használnunk, hogy az adatok eltaláljanak<br />

a célállomásra. Jelenleg két verzió<br />

használatos: a régebbi IPv4 és az újabb IPv6.<br />

(Terjedelmi okokból az IPv6-ról csak minimálisan<br />

írunk.) Mint közismert, az IPv4 cím<br />

4 byte-ból áll, amit pontokkal elválasztva<br />

szokás jelölni, mint például 192.168.10.4 –<br />

ám a hálózat működése miatt kell még pár<br />

paraméter is, mint alhálózati maszk, alapértelmezett<br />

átjáró, de most erre nem térnénk<br />

ki. A hálózati rétegben pedig minden adatcsomag<br />

két IP-címet tartalmaz: a forrásállomásét<br />

(feladó) és a célállomásét (címzett).<br />

Persze ezekkel nehézkes lenne az internethasználat<br />

az emberek <strong>szám</strong>ára, ezért<br />

létrehoztak egy szolgáltatást, amellyel a<br />

címekhez neveket rendelhetünk. Nekünk<br />

elég megadni a célgép nevét, a háttérszolgáltatás<br />

ezt átfordítja a gépek által használható<br />

egyedi hálózati azonosítókra. Ez a<br />

szolgáltatás a DNS: Domain Name Service.<br />

Ez egy hierarchikus (tartományokra, do -<br />

mainekre osztott) adatbázis.<br />

Jó, de hogyan lesz<br />

ebből támadás?<br />

Ha a támadó rendelkezik nagyobb sávszélességgel,<br />

mint a célpont, akkor egyszerűen<br />

elárasztható. Persze sosem egyszer: nem<br />

elég, ha a támadó vesz nagy sávszélességű<br />

internetet, az egész útvonalnak „tudnia kell”<br />

ezt. Ráadásul ekkor a támadó kiléte nagyon<br />

könnyen azonosítható, ezért szűrhető is.<br />

Emiatt két dolgot alkalmaznak a támadók:<br />

elindítanak valami kis „jelet”, amelyre sokan<br />

válaszolnak – jó példa erre a „smurf attack”.<br />

Röviden a működéséről: A támadó összeállít<br />

egy IP-csomagot, amelyben két trükk<br />

van. Egyrészt a címzett nem egy gép, hanem<br />

egy egész hálózati szóráscím (például<br />

1.1.1.255), így megszólítja a 1.1.1.0 hálózatban<br />

lévő összes gépet. Másrészt feladónak nem<br />

a saját IP-címét adja meg, hanem behamisítja<br />

az áldozatét (például 9.9.9.9) és elküld<br />

egy egyszeri tesztüzenetet, a „ping”-et. Ez<br />

arra szolgál, hogy egy oda-vissza üzenet-<br />

8 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

váltással ki lehessen deríteni, működik-e<br />

a hálózat. Viszont most egy hálózat összes<br />

gépe fog válaszolni, és nem is a kérdezőnek,<br />

hanem az áldozatnak. Tehát a támadó kiküldött<br />

64 byte-nyi adatot, és ha szerencséje<br />

van, akár közel 16256 byte (majdnem 16kB)<br />

érkezhet be az áldozathoz. A fenti esetben a<br />

kérdés- és válaszcsomagok mérete azonos.<br />

Ma már ismertek olyan támadási technológiák,<br />

ahol a válaszcsomag mérete akár<br />

ötvenszeres is lehet a kérdéshez képest,<br />

tehát akár részt vevő gépenként ötvenszeres<br />

erősítéssel működnek.<br />

Mirai botnet<br />

A botnet elnevezés a „robot network”<br />

kifejezésből származik, gyakorlatilag a<br />

rosszindulatú szoftverrel megfertőzött,<br />

központi irányítás alatti gépekből áll. A Mirai<br />

- japánul „a jövő” nevű malware, amelyet<br />

egy animéről (Mirai Nikki) nevezett el a<br />

szerző, Anna-senpai. Forráskódját 2016-<br />

ban kiadták, mint nyílt forráskódot, ezért<br />

ma már elég sok információval rendelkezünk<br />

róla. Célpontja a Linuxot futtató „IoT”<br />

kütyük, mint a megfigyelő IP-kamerák,<br />

otthoni routerek stb. A behatoláshoz 60<br />

közismert, a gyártók által alapértelmezetten<br />

beállított felhasználónév-jelszó párost<br />

használ. A fertőzött készülék normálisan<br />

üzemel, bár időnként lelassulhat. Egy újraindítás<br />

után a fertőzés eltűnik, de ha nem<br />

változtatunk a beállításokon, akkor szinte<br />

biztosan újból felbukkan a készülékben.<br />

Érdekessége, hogy képes azonosítani<br />

„konkurens” malware-eket, és eltávolítja,<br />

blokkolja azokat (elég jó technológia, nem?).<br />

Természetesen végzi a „dolgát”: figyeli<br />

a vezérlő gépet, és végrehajtja a kapott<br />

parancsot. A forráskód ismeretében ko -<br />

rábbi támadásokban is azonosították már<br />

(pl. 2014 Rudgers Univ.).<br />

Mivel a Mirai forráskódja szabad, ezért<br />

természetesen további változatok is<br />

készültek. Néha azonban fordítva sülhetnek<br />

el dolgok: 2016 novemberében a Deutsche<br />

Telekom hálózatában kb. 900 000 otthoni<br />

kis router működése állt le, sikertelen<br />

Mirai-fertőzés miatt. Természetesen ez is<br />

egy elég nagy léptékű DDoS, csak nem azt<br />

érte el, akit eredetileg terveztek vele.<br />

Hogyan áll ez össze?<br />

Fontos részlet, hogy 2017 januárjában Brian<br />

Kerbs azonosította a Mirai készítőjét. A<br />

szintén anime figuráról elnevezett Annasenpai<br />

valójában Paras Jha. Természetesen<br />

nevezett személy ezt tagadja, azonban 2017<br />

decemberében az FBI három embert letartóztat<br />

a fent említett dyndns-t ért támadás<br />

miatt – köztük Paras Jha-t is. Talán nem<br />

mellékes, hogy a férfi DDoS támadások<br />

kivédésével foglalkozó cég tulajdonosa.<br />

Mit tehetünk ellene<br />

IoT-eszközökön?<br />

Az IoT-ben az S a security! Nem hangzik ez<br />

túl jól, tekintve, hogy egyre több IoT-eszköz<br />

kerül a hálózatunkba. Mivel ezek használatba<br />

vételéhez nem kell szakembernek<br />

lenni, jó lenne valami tanúsítvány arról, hogy<br />

az eszköz megfelel a minimális biztonsági<br />

követelményeknek – hasonlóan például a CE<br />

jelölésekhez. Erre sajnos nincs még előírás,<br />

pláne tanúsító szervezet, ám a szakma<br />

nagyjából egyetért a minimális követelményeket<br />

illetően. Ezek:<br />

– ne legyenek gyártó által beállított alapértelmezett<br />

felhasználónév-jelszó párosok.<br />

Legyen például a sorozat<strong>szám</strong> egy része a<br />

jelszó, vagy hasonló<br />

– kriptográfiailag biztonságos protokollokat<br />

használjanak a kütyük, hogy elkerüljék<br />

a lehallgathatóságot<br />

– rendszeres időközönként kötelezően<br />

legyenek firmware és software frissítések<br />

Nagyon fontos, hogy az IoT-eszközök<br />

gyártói foglalkozzanak a biztonsággal, mert<br />

az egyre szélesebb - és emiatt kevésbé<br />

hozzáértő - felhasználói bázis abszolút<br />

megbízhatatlan. Megjegyezzük, hogy a<br />

IoT-eszközök terjedése az egyik legnagyobb<br />

mozgatóerő arra, hogy a hagyományos<br />

IPv4 helyett IPv6-ra térjünk át. Ugyanis az<br />

IPv4 esetén 2^32 (azaz 4 294 967 296), míg<br />

IPv6 esetén 2^128 (azaz 3.4 x 10^38) cím<br />

áll rendelkezésünkre. IPv6 hálózaton még<br />

nem történt jelentős támadás, de ha erre<br />

sor kerül, az sokkal nagyobb lehet, mint az<br />

eddigiek.<br />

További problémák forrása:<br />

felhő és bigdata<br />

Sok IoT-eszköz és egyéb kütyü felhőalapú<br />

szolgáltatásoktól függ. Ennek egyik<br />

hátránya, hogy nehéz elkerülni a gyártóhoz<br />

kötést (vendor lock in), másik, hogy ha a<br />

cég lekapcsolja a felhőszolgáltatást, akkor<br />

az általunk birtokolt eszközök működésképtelenné<br />

válhatnak. Ezen talán segíteni<br />

fog a javításhoz való jog (right to repair)<br />

megfelelő törvényi szabályozása. Másik<br />

probléma, hogy a külön-külön esetleg nem<br />

érzékeny vagy érdekes adatok egy bizonyos<br />

méret után mégiscsak nagyon értékes adatforrások<br />

lehetnek (big data). Erre jó példa<br />

a közkedvelt fitneszalkalmazás, a Strava<br />

esete. Ezt az appot kiválóan lehet használni<br />

a futóedzések naplózására. A gond akkor<br />

kezdődött, amikor kiderült, hogy Moszulban<br />

valószínűleg az Egyesült Államok hadseregének<br />

katonái használják, és nem a helyiek.<br />

Ezért szépen kirajzolódott általa a katonai<br />

bázis pontos helye a térképen. Sőt tovább<br />

nagyítva még a bázis belső elrendezéséről<br />

is képet kaphattak, akiknek lehetőségük volt<br />

rá. Jellemző, hogy a Strava hogyan tanult a<br />

dologból: kérésre a megadott lakcím bizonyos<br />

körzetében törli az adatokat. Azonban<br />

pontos, állandó sugarú körben töröl. Ha<br />

egy kör három pontja ismert, a középpontja<br />

ki<strong>szám</strong>ítható...<br />

Fontoljuk meg, milyen adatot, hol tárolunk,<br />

milyen hozzáféréssel. Nagyon csábító<br />

a felhő, a lehetőségei végeláthatatlanok – de<br />

mindkét irányban!<br />

Összefoglalás<br />

Néhány tanulság levonható az elhangzottak<br />

alapján. A middleware rétegben lévő szolgáltatások<br />

nincsenek szem előtt, de nagyon<br />

fontos a megbízhatóságuk és védelmük. A<br />

megfelelően konfigurált hálózatokat nehezebb<br />

támadásra használni – például nem<br />

szabad megengedni, hogy hamis címmel<br />

csomagokat forgalmazzon. Ha rendben van<br />

a hálózatunk, akkor nemcsak magunkat<br />

védjük, hanem másokat is az interneten.<br />

Nehezítsük meg a rosszfiúk dolgát! Nagyon<br />

fontoljuk meg, hogy mit tárolunk felhőben,<br />

és mikor érdemes saját erőforrásokat<br />

bevetni.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 9


LAJBER<br />

ZOLTÁN<br />

IT-TRENDEK<br />

MI TÖRTÉNT 2021-BEN?<br />

A nagy Facebook-leállás<br />

Mára már világossá vált, hogy a hibát elsősorban a facebook.com authoritatív névszervereinek<br />

elérhetetlenné válása okozta. De hogyan lehetséges ez?<br />

Emlékezetes esemény volt 2021. október<br />

4-én a Facebook és kapcsolódó oldalak<br />

(Messenger, az Instagram és a WhatsApp)<br />

leállása. Az eseményekről technikai részleteket<br />

először valószínűleg egy FB-alkalmazott szivárogtatott<br />

ki, de ezeket órákon belül törölték is. Az első,<br />

technikailag részletesnek tűnő elemzést a nagy<br />

webes szolgáltató, a Cloudflare blogján láttuk, ám<br />

másnap az FB is írt egy bejegyzést.<br />

A Cloudflare először azt vette észre, hogy a<br />

Facebook DNS szerverei nem válaszolnak, később<br />

pedig már hálózati problémákat is észleltek,<br />

nevezetesen a Facebook hálózatairól nem érkezett<br />

információ az internetre a BGP szerverektől.<br />

A Facebook természetesen észlelte a hibát, de a<br />

helyreállítás órákig tartott. Az esemény 15:50-<br />

kor kezdődött, és végül 21:28-kor (UTC) működött<br />

újra a szolgáltatás. Lényegében a történt, hogy<br />

egy konfigurációs hiba miatt a Facebook mérnökei<br />

kizárták saját magukat a hálózati eszközeikből. A<br />

helyreállítás nem várt nehézségeiről keringenek<br />

nem megbízható információk, de ezeket senki<br />

nem erősítette meg. Az ismert, hogy a megfelelő<br />

tudású és jogosultságú mérnök az adatközpontoktól<br />

távolabb volt. Felbukkant olyan pletyka is,<br />

hogy miután a mérnök megérkezett az adatközpontba,<br />

a belépés még eltartott egy ideig, mert a<br />

belépőkártya-olvasó rendszer is függött a lebontott<br />

internet kapcsolattól...<br />

Az FB annyit vallott be, hogy a rendszer biztonságát<br />

fokozó intézkedések lassították a helyre -<br />

állítást, ennek ellenére a későbbiekben sem fog -<br />

nak lemondani róla. Szerintük bizonyos biztonsági<br />

intézkedéseknél elfogadható, hogy a ritka helyreállítást<br />

nehezítik, de nagyobb biztonságot adnak<br />

a folyamatos üzemben.<br />

Az IT vezetők <strong>szám</strong>ára természetesen rendkívül<br />

tanulságos lenne, de ezekről a körülményekről most<br />

nem szeretnénk beszélni, mert nagyon kevés és<br />

ellenőrizhetetlen információ áll rendelkezésünkre.<br />

Érdemesnek tartjuk azonban nagy vonalakban<br />

megmutatni, hogy technikailag mit takar a két, sokat<br />

emlegetett három betűs rövidítés, a DNS és a BGP.<br />

A DNS<br />

Természetesen itt nem a biológiából ismert DNS-ről<br />

van szó, hanem a Domain Name Systemről. Az<br />

interneten lévő berendezések az IP-címek alapján<br />

találják meg egymást, választanak útvonalat stb.<br />

Persze, nekünk nehéz megjegyezni például azt, hogy<br />

185.80.50.141, ám jóval könnyebb, ha úgy hivatkozhatunk<br />

rá, hogy computerworld.hu. A DNS szerverek,<br />

azaz névszerverek feladata a nevek és hozzá tartozó<br />

IP-címek adatbázisának kezelése.<br />

Az úgynevezett DNS-név feloldásának folyamata<br />

így írható le:<br />

1. beírjuk a böngészőnkbe a meglátogatandó oldal<br />

nevét: cio.computerworld.hu<br />

2. gépünk a beállított névszerverhez fordul a<br />

kéréssel – mi az IP-címe a cio.computerworld.<br />

hu-nak?<br />

3. ez a névszerver nem rendelkezik a teljes internetre<br />

kiterjedő információval, de tudja, honnan<br />

induljon: vannak úgynevezett gyökér névszerverek.<br />

Tehát a feloldást végző rekurzív névszerver<br />

megkérdezi a gyökér névszerverek valamelyikét:<br />

– mi az IP-címe a cio.computerworld.hu-nak?<br />

– a gyökér névszerver válasza: azt nem tudom, de<br />

a .hu-ról kérdezd meg a 193.239.148.1-t<br />

4. a rekurzív névszerver ezt követően megkérdezi<br />

a 193.239.148.1-t:<br />

– mi az IP-címe a cio.computerworld.hu-nak?<br />

– .hu névszerver válasza: nem tudom, de computerworld.hu-val<br />

kapcsolatban kérdezd meg a<br />

195.228.240.85 -t<br />

5. rekurzív névszerver ezt követően megkérdezi a<br />

195.228.240.85-t:<br />

10 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

– mi az IP-címe a cio.computerworld.hu-nak?<br />

– a 195.228.240.85 válasza:<br />

– a cio.computerworld.hu címe 185.43.205.69<br />

6. a rekurzív névszerver válaszol a gépünknek:<br />

– a cio.computerworld.hu címe 185.43.205.69<br />

A fenti példában kétféle névszerver fordul elő;<br />

amelyikhez a gépünk fordul, a rekurzív, névfeloldást<br />

végző, valamint a másik három névszerver, amelyik<br />

egy-egy úgynevezett zónáért felel: a gyökér<br />

(.) zóna, a .hu zóna és a computerworld.hu zóna<br />

mind rendelkezik legalább egy – persze a valóságban<br />

sokkal több – kiszolgálóval.<br />

Azért nevezik Domain, azaz tartomány-névszolgáltatásnak,<br />

mert egy-egy szerver a saját zónájáért<br />

felel, azaz authoritatív: a gyökér zónába bejegyzésre<br />

kerül(nek) a .hu zóna névszervere(i), a .hu zónába<br />

pedig a computerworld.hu névszerverei. Így a<br />

rekurzív névszerver fel tudja oldani a hivatkozást.<br />

Természetesen, a teljes DNS rendszer ennél<br />

összetettebb. Például a rekurzív névszerver egy<br />

ideig tárolja a kapott információkat, és ha újabb<br />

kérés érkezik hozzá, akkor már gyorsabban tud<br />

válaszolni saját gyorsítótárából. Persze, a rendszergazdák<br />

tudják szabályozni, hogy melyik információ<br />

mennyi ideig tárolható a gyorsítótárban.<br />

Mindazonáltal, a DNS nem csak erre alkalmas.<br />

Például egy Facebook méretű rendszerben a<br />

facebook.com authoritatív szerverei „ügyesen”<br />

válaszolva eloszthatják a terhelést sok kiszolgáló<br />

gép között. A Facebook leállása során a hibát elsősorban<br />

az okozta, hogy a facebook.com authoritatív<br />

névszerveri elérhetetlenné váltak. De hogyan lehetséges<br />

ez? Természetesen hálózati hibával, amihez a<br />

Facebook mérnökei a BGP-t „hívták segítségül”.<br />

BGP<br />

A BGP betűszó jelentése: Border Gateway Protocol.<br />

Az internethálózatok összekapcsolásából épül fel. A<br />

hálózatok között az útvonalválasztók, azaz routerek<br />

végzik a forgalom továbbítását. Egy routernek valami<br />

módon tudnia kell, hogy melyik hálózat merre érhető<br />

el. Egyszerűbb esetekben elegendő, ha a rendszergazda<br />

„kézzel” beállítja ezt az információt. Azonban<br />

egy tipikus szolgáltatói routernél ez dinamikusan<br />

változik, ezért a routerek rendszeres időközönként<br />

„hirdetik” az elérhetőségi információkat.<br />

A BGP-t a cégek, vállalatok közötti forgalom<br />

irányításra találták ki. Alapvetően nem is IP-címekben<br />

„gondolkodik”, hanem az egységes<br />

adminisztratív irányítás alá tartozó, azonos útválasztási<br />

irányelveket alkalmazó zónákban, azaz<br />

autonomous system-ekben (AS). Az AS azonosító<br />

<strong>szám</strong>okat (ASN) egy szervezetnek az IP-címekhez<br />

hasonlóan kell beszereznie az IANA-tól. Egy AS-be<br />

több IP-hálózat (prefix) tartozhat, amelyeket BGP-n<br />

lehet hirdetni a szomszédos AS-eknek. A BGP<br />

routerek egy adott prefix eléréshez ismerik a teljes<br />

AS útvonalat, továbbá ezen az útvonalon használandó<br />

első router IP-címét. További router IP-címekre<br />

nincs szüksége, mert az akár dinamikusan<br />

változhat. Ezért tökéletesen elegendő, ha minden<br />

router ismeri a „jó irányba mutató” következő<br />

router címét.<br />

Jelenleg majdnem 900 000 IPv4 prefix található a<br />

teljes internet BGP-táblában. Természetesen, nem<br />

minden routernek van erre szüksége, különösen<br />

nem olyan vállalatoknak, akiknek egy vagy két AS<br />

felé van internetkapcsolatuk.<br />

Tipikusan egy adott prefixet a BGP több routertől<br />

is hall, és elsődlegesen az AS útvonal hossza alapján<br />

választja ki a legrövidebbet. Ha ez az útvonal elérhetetlenné<br />

válik – például kiesik a felé vezető szomszéd<br />

router, akitől „hallotta”, akkor a következő kerül<br />

felhasználásra.<br />

A Facebook esetén az történt, hogy egy konfigurációs<br />

hiba miatt a BGP routereik nem hirdették a<br />

megfelelő prefixeket, és emiatt az egész Facebook.<br />

com „eltűnt” az internetről.<br />

Összegzés<br />

De miért tartott órák hosszat a kiesés? Egyrészt<br />

a megfelelő embereknek oda kellett menniük a<br />

routerekhez, és helyben átkonfigurálniuk, hogy<br />

helyreálljon a kapcsolat. Másrészt egy olyan<br />

hatalmas rendszerben, mint a Facebook, nem<br />

szabad egy mozdulattal rákapcsolni a terhelést<br />

a kiszolgálókra, mert ez önmagában túlterhelést<br />

okozhat. Az FBmérnökeinek elmondása szerint<br />

ez a fázis már kevesebb meglepetést tartogatott,<br />

ugyanis már előre gyakoroltak egy-egy komplett<br />

gépterem (ez esetükben néhány ezer kiszolgáló<br />

gépet is jelenthet) ki-be kapcsolását, ezért<br />

rendelkeztek bejáratott vészforgatókönyvekkel.<br />

Most is hasonlót kellett csinálniuk, csak valamivel<br />

nagyobb léptékben.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 11


KIS<br />

ENDRE<br />

IT-TRENDEK<br />

SAP TECHED 2021<br />

Mindenkiből lehet fejlesztő<br />

Kevés kódírást követelő fejlesztőeszközökkel bővítette technológiai platformját az SAP,<br />

amelyekhez beágyazott mesterséges intelligencia és ingyenes oktatóanyag tartozik. A szoftvercég<br />

technológiai konferenciáján az S/4HANA Cloud újabb magánkiadása is bemutatkozott,<br />

amellyel a vállalatok a felhőalapú ERP megoldást saját adatközpontjukba vihetik.<br />

A<br />

járványhelyzetben világszerte felgyorsult a<br />

szervezetek digitális átalakulása, az informatika<br />

területét korábbról jellemző szakemberhiány<br />

így még fájdalmasabb tünetként<br />

jelentkezik. A vállalatoknak idén 1,4 millió hivatásos<br />

fejlesztővel többre lett volna szükségük, mint<br />

ahányat teljes munkaidőben foglalkoztathattak,<br />

de a hiányzó lét<strong>szám</strong> 2025-re eléri a 4 millió főt,<br />

figyelmeztet friss előrejelzésében (Quantifying the<br />

Worldwide Shortage of Full-Time Developers) az<br />

IDC. Virtuális eseményként megtartott TechEd 2021<br />

technológiai konferenciáján az SAP új fejlesztőeszközöket,<br />

integrációkat, beépített AI-képességeket<br />

és oktatóprogramokat jelentett be, amelyekkel a<br />

szervezetek elkerülhetik, hogy a szakemberhiány a<br />

további transzformáció akadályává váljon.<br />

– Ügyfeleink és partnereink <strong>szám</strong>ára egyaránt a<br />

felhő a jövő – mondta Jürgen Müller, az SAP technológiai<br />

igazgatója a konferencia nyitó előadásában<br />

–, a felhőbe lépéshez szükséges tudás és képesség<br />

azonban nem áll mindig rendelkezésre, fejlesztése<br />

és bővítése nehézségekbe ütközik. Most bejelentett<br />

megoldásainkkal ezért nemcsak a polgári fejlesztők<br />

kezébe adunk hatékony eszközöket, hanem a hivatásos<br />

fejlesztőket is támogatjuk szaktudásuk folyamatos<br />

gyarapításában, hogy ügyfeleink már ma újító<br />

munkával, innovációval alapozhassák meg holnapi<br />

sikereiket.<br />

Folyamatautomatizáló AI<br />

Idén februárban vásárolta fel az SAP az AppGyver<br />

professzionális színvonalú no-code platformot,<br />

amelyen a felhasználók kódírás nélkül, percek<br />

alatt készíthetnek mobil és webes alkalmazásokat.<br />

Az AppGyver szolgáltatás mostantól általánosan<br />

elérhető az SAP Business Technology Platformon<br />

(BTP), így a hivatásos és a polgári fejlesztők (citizen<br />

developerek, vagyis az üzleti felhasználók) egységes<br />

low-code/no-code környezetben készíthetnek új<br />

alkalmazásokat, fejleszthetik tovább a meglévő<br />

appokat, illetve automatizálhatják az összetett<br />

feladatok elvégzését. Mindehhez az SAP Business<br />

Application Studio low-code fejlesztőkörnyezetét is<br />

új képességekkel bővítette, és előzetes változatában<br />

bemutatta Process Automation folyamatautomatizáló<br />

megoldását. A felhasználók szélesebb körében<br />

hozzáférhető, új eszközök által a szervezetek<br />

még több technológiai tehetséget vonhatnak be a<br />

fejlesztés folyamatába, függetlenül attól, hogy az<br />

alkalmazottak a hagyományos értelemben vett IT<br />

csapatban, vagy azon kívül, más üzleti területeken<br />

dolgoznak, emelte ki a szoftvercég.<br />

Az SAP Integration Suite – a BTP üzleti technológiai<br />

platform integrációs rétegének – legfrissebb<br />

kiadása újabb, SAP API Business Hubon<br />

elérhető, használatra kész integrációs tartalommal<br />

és adapterekkel érkezik, amelyekkel a vállalatok<br />

a szoftvercégtől, illetve más szállítóktól származó<br />

alkalmazásaikat kapcsolhatják össze. Az SAP Integration<br />

Suite várhatóan még 2021-ben elérhetővé<br />

válik a Google Cloud Platform is. A szoftvercég az<br />

SAP HANA Cloud platformot is újabb, dinamikus<br />

bővítést támogató képességekkel frissítette,<br />

amelyekkel a szervezetek munkaterheléseiket a<br />

házon belüli rendszerekből valós időben a felhőbe<br />

mozgathatják. Új megoldások teszik könnyebbé a<br />

házon belül bevezetett SAP Business Warehouse<br />

adattárház rendszerek migrálását is SAP Data<br />

Warehouse Cloud felhőalapú megoldásra, és<br />

bővültek az SAP S/4HANA Cloud lokalizációs lehetőségei<br />

is, amire még visszatérünk.<br />

Jürgen Müller,<br />

technológiai igazgató,<br />

SAP<br />

12 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

SAP BTP,<br />

low-code/no-code<br />

képességek<br />

Az új fejlesztéseknél fogva a vállalatok agilis<br />

módon, egyszerűbben és gyorsabban integrálhatják<br />

és bővíthetik a működésüket támogató informatikai<br />

környezetet moduláris megoldásokkal, amelyekkel<br />

jobban válaszolhatnak a konkrét üzleti kihívásokra,<br />

mondta a szoftvercég. A HANA Cloud és az Integration<br />

Suite mostantól megtalálható az SAP BTP<br />

hivatásos fejlesztők <strong>szám</strong>ára hozzáférhető, ingyenes<br />

rétegében. A konferencia közönsége emellett<br />

láthatta az SAP Fiori tervezőrendszer új, Horizon<br />

fantázianevű vizuális témájának előzetesét is.<br />

Fejlesztői és felhasználói hatékonyságot növelő,<br />

beépített mesterséges intelligenciáját (AI) is újabb<br />

képességekkel ruházta fel a szállító. Az SAP<br />

Conversational AI szolgáltatással a vállalatok<br />

például még egyszerűbben készíthetnek és monitorozhatnak<br />

chatbotokat, azaz természetes nyelven<br />

kommunikáló szoftverrobotokat, amelyekkel<br />

különböző munkafolyamatokat automatizálhatnak.<br />

A szoftvercég hamarosan elindítja Personalized<br />

Recommendation szolgáltatását is, amely új<br />

neurális hálózatra épülő ajánlómotorként rendkívül<br />

nagy mértékű személyre szabást tesz lehetővé az<br />

üzleti alkalmazások és helyzetek széles körében. Az<br />

SAP <strong>szám</strong>os terméke és szolgáltatása már jelenleg<br />

is használja az AI képességeit például a vállalatközi<br />

dokumentumegyeztetés automatizálására, a<br />

dokumentumokban szereplő adatok kinyerésére és<br />

feldolgozására, munkafolyamatokon belüli intézkedésjavaslásra,<br />

valamint oktatóanyagok és más<br />

tartalmak ajánlására.<br />

Teljesen új megjelenést kapott az SAP Learning<br />

weboldala, ahol egyszerű, intuitív kezelőfelületen<br />

a profi és a polgári fejlesztők is könnyen megtalálják<br />

– és ingyenesen elérik – az ismeretanyagot,<br />

amelynek elsajátításával tovább- vagy átképezhetik<br />

magukat a digitális innováció kulcsfontosságú területein.<br />

Szakértők által vezetett szekcióelőadásoktól<br />

és gyakorlati képzésektől kezdve mikrotanulási<br />

videókig változatos formátumú tartalmak segítik a<br />

tudás bővítését a honlapon keresztül. Az SAP emellett<br />

készített középiskolai AI tananyagot, és bejelentett<br />

egy programot is, amelyben egyetemeknek<br />

és professzoroknak ad hozzáférést felhőalapú<br />

megoldásaihoz.<br />

S/4HANA Cloud saját<br />

adatközpontból<br />

Technológiai konferenciáján mutatta be az SAP<br />

az S/4HANA Cloud magánkiadását is, amelyet az<br />

vállalatok saját adatközpontjukban vezethetnek<br />

be. További újdonság, hogy a RISE with SAP szolgáltatáspaletta<br />

részeként megjelenő magánkiadás<br />

mostantól elérhető a Dell Technologies APEX szolgáltatásként<br />

használható infrastruktúráján is, a<br />

vállalatok így a világ még több piacán férnek hozzá<br />

a szoftvercég megoldásaihoz ebben a felhőalapú<br />

működési modellben.<br />

A RISE with SAP kulcsrakész, magánfelhő-alapú<br />

vállalatirányítási rendszer, amellyel a vállalatok<br />

csökkenthetik a felhőmigrációt, és általában a<br />

bevezetést kísérő kockázatokat, így felszabaduló,<br />

értékes erőforrásaikat az SAP S/4HANA-ban<br />

meglévő csúcstechnológiás képességek és üzleti<br />

folyamatok kiaknázására csoportosíthatják át. A<br />

most bejelentett magánkiadás – amelyet a vállalatok<br />

kolokációs szolgáltatójuk adatközpontjában<br />

is bevezethetnek – előfizetéses modellben a nyilvános<br />

felhőben elérhető megoldásokéhoz hasonló<br />

gazdaságosságot kínál mindazoknak, akik adatbiztonsági<br />

vagy geopolitikai megfontolásból, illetve a<br />

válaszidők rövidítéséhez saját adatközpontjukban<br />

futtatnák alkalmazásaikat, vagy egyszerűen nem<br />

férnek hozzá a vezető, hiperméretű nyilvános felhők<br />

szolgáltatásaihoz.<br />

Számukra a RISE with SAP S/4HANA Cloud,<br />

private edition, customer data center option menedzselt<br />

szolgáltatásokat, szoftvert és hardver<br />

infrastruktúrát is magában foglaló, as-a-service<br />

modellben használható magánfelhőt kínál az üzleti<br />

szoftverek rendkívül egyszerű bevezetéséhez és<br />

magas rendelkezésre állású futtatásához, miközben<br />

az adatok teljes életútjuk során a felhasználó adatközpontjában<br />

maradnak. Nemcsak a bevezetést<br />

gyorsítja, hanem az üzleti követelmények teljesítését<br />

is egyszerűbbé teszi, hogy az SAP és a Dell Technologies<br />

szolgáltatásaira a vállalatok egyetlen szerződéssel<br />

fizethetnek elő. Az értékesítést a szoftvercég<br />

végzi, a Dell Technologies pedig a szükséges<br />

infrastruktúrát szállítja, telepíti, monitorozza és<br />

menedzseli az ügyfelek adatközpontjaiban kialakított,<br />

biztonságos környezetben. A Dell Technologies<br />

APEX szolgáltatásaival tovább bővült az S/4HANA<br />

Cloud saját adatközpontban bevezethető magánkiadásához<br />

választható infrastruktúrák palettája,<br />

amelyen a Lenovo TruScale és a HPE GreenLake<br />

szolgáltatásai is szerepelnek.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 13


KIS<br />

ENDRE<br />

IT-TRENDEK<br />

IDC<br />

Távműködés okosan<br />

Mérnöki pontossággal megtervezett digitális képességekkel növelik agilitásukat és<br />

állóképességüket a mindinkább elosztott szervezetté alakuló vállalatok, amelyek<br />

teljesítményükhöz hasonlóan fenntarthatóságukat is <strong>szám</strong>okkal mérik. Az IDC trendelőrejelzései<br />

szerint a távműködést és a hibrid munkavégzést a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és<br />

az automatizálás mind kiterjedtebb alkalmazása fogja segíteni a következő években.<br />

Egészen egyedi operatív kihívásokkal<br />

szembesítette a szervezeteket a<br />

COVID-19, amelyek ugyanakkor lehetőséget<br />

adnak a vállalati működés továbbfejlesztésére,<br />

mutatott rá előrejelezésében<br />

(IDC FutureScape: Worldwide Future of<br />

Operations 2022 Predictions) az International<br />

Data Corporation. Sok termék és<br />

szolgáltatás esetében a kereslet bezuhant,<br />

hogy azután a korábbi szintek fölé íveljen,<br />

a vállalatok előbb kénytelenek voltak hazaküldeni<br />

alkalmazottaikat, majd a munkahelyek<br />

ismételt betöltésével, a szükséges<br />

lét<strong>szám</strong> biztosításával küzdöttek, az ellátási<br />

láncok működése pedig külső és belső<br />

tényezők hatására <strong>szám</strong>os ponton elakadt.<br />

A válság működésük gyors átalakítására<br />

kényszerítette a szervezeteket. A változtatások,<br />

amelyek normális körülmények<br />

között évekbe teltek volna, a járványhelyzetben<br />

hónapok alatt az adatvezérelt<br />

távműködés és elosztott döntéshozás felé<br />

fordították a vállalatokat. A szenzortechnológiák,<br />

a vezeték nélküli hálózatok, a<br />

gépi tanulás (ML), a mesterséges intelligencia<br />

(AI) és a felhőplatformok gyors<br />

fejlődésével a szervezetek ma már sokkal<br />

jobban átláthatják működésüket, az üzleti<br />

teljesítményt befolyásoló tényezőket, és<br />

pontosabban előrejelezhetik a változásokat,<br />

azokra gyorsabban válaszolhatnak, vagy<br />

eléjük mehetnek. Megszűntek az adatmegosztás<br />

és az adatok körüli együttműködés<br />

technológiai korlátai is, az igazán nagy<br />

kihívást ezért inkább a szervezeti változtatások<br />

jelentik, amelyek szükségesek a<br />

digitális innovációval feltáruló lehetőségek<br />

kiaknázásához.<br />

Miközben a világ egyre jobban ellenőrzés<br />

alá vonja a járványt, a szervezeteknek el<br />

kell dönteniük, kitartanak-e a működés<br />

hagyományos formái mellett, vagy tartósan<br />

a sokkal inkább adatvezérelt modellekre<br />

térnek át, amelyekkel együttműködő és<br />

válaszadó képességüket is erősíthetik.<br />

Digitális ikrek,<br />

fenntarthatósági mutatók<br />

Az IDC FutureScape jelentései a vállalati<br />

informatikai stratégia formálását és a beruházások<br />

tervezését alapszintű keretrendszerként<br />

segítik, amelyben a szervezetek<br />

kiértékelhetik, hogy IT kezdeményezéseik<br />

mennyivel járulnak hozzá az üzleti célok<br />

eléréséhez egy belátható időtávon át. A<br />

vállalati működés különböző vonatkozásaira<br />

összpontosító jelentések olyan problémákra,<br />

technológiákra és szükséges döntésekre<br />

irányítják a figyelmet, amelyekkel az<br />

IT vezetők találkozni fognak a jellemzően<br />

hároméves tervezési ciklusokban, és többek<br />

között prognózisokat is tartalmaznak. A<br />

vállalati működésre nézve az IDC az alábbi<br />

előrejelezéseket adta 2022-re és az utána<br />

következő évekre:<br />

2023-ra a világ kétezer legnagyobb<br />

(G2000-es listán szereplő) vállalatának 40<br />

százaléka fog új folyamatokat bevezetni<br />

kimondottan a távműködés, a távolról<br />

végrehajtható műveletek támogatásához.<br />

Tekintve, hogy az ilyen folyamatok <strong>szám</strong>a<br />

tavaly még rendkívül korlátozott volt, rövid<br />

időn belül döntő fordulatot tapasztalhatunk<br />

ezen a téren. A következő két évben ugyanakkor<br />

a vállalatok mindössze 25 százaléka<br />

fog digitális mérnöki szervezetének az<br />

informatikai irányelvek érvényesítésén túl<br />

más feladatokat is adni a termékfejlesztést<br />

támogató környezet és folyamatok építésében,<br />

ezért háromnegyedük továbbra is<br />

korlátozott mértékben tud majd felismeréseket<br />

és értéket kinyerni operatív adataiból.<br />

2024-re a G2000-es vállalatok bő<br />

harmada (35 százaléka) digitális mérnöki<br />

képességeit kamatoztatva csoporttársai -<br />

nak, partnereinek és ügyfeleinek is távoli<br />

műveleteket, adatokat és más szolgáltatásokat<br />

fog értékesíteni – míg ez az arány idén<br />

csupán a 2 százalékot éri el. Három év távlatában<br />

az ipari és a kereskedelmi szektor<br />

szereplői az adatok és az analitikai képességek<br />

segítségével 3 százalékkal csökkentik<br />

CO 2<br />

-kibocsátásukat, ami több mint nettó<br />

400 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot<br />

jelent.<br />

14 | | <strong>2021.12.15.</strong>


ROVATCÍM<br />

MINDEN EGY KÉZBŐL<br />

Mobilból komplex informatikai<br />

szolgáltatói irányba lép a Telenor<br />

Az elmúlt két évben a Telenor Magyarország tudatosan lépett ki a szűkebben értelmezett<br />

mobilszolgáltató szerepéből, és komplexebb ajánlatokkal szólította meg üzleti partnereit.<br />

Fejlett mobilalapú megoldásai mellett 2020-ban a bérelt vonal, 2021-ben pedig az akár 1 Gbps<br />

sebességű optikai kábeles internetkapcsolat és a magas IT biztonsági szintet nyújtó Menedzselt<br />

tűzfalszolgáltatás bevezetésével mutatták be, hogyan képesek első<strong>szám</strong>ú infokommunikációs<br />

partnerként megválaszolni a vállalkozások igényeit.<br />

Avilágjárvány felgyorsította <strong>szám</strong>os<br />

vállalkozás digitalizációját, és általánossá<br />

tette az otthoni munkavégzés<br />

lehetőségét. A Telenor Magyarország<br />

célja, hogy az ezekhez szükséges biztonságos<br />

és hatékony mobil- és internetkapcsolat<br />

előfeltételeit, valamint a magas<br />

szintű kiberbiztonságot egy kézből kínálja<br />

partnerei <strong>szám</strong>ára a kis- közép- és nagyvállalati<br />

szegmensben is. A Hiperline a<br />

nagyvállalati szegmensben a bérelt vonali<br />

szolgáltatások a kiemelkedő üzembiztonságú,<br />

garantált összeköttetését nyújtják,<br />

az IrodaNet kis- és középvállalkozások<br />

<strong>szám</strong>ára kínál szélessávú optikai internetelérést,<br />

míg a közép- és nagyvállalti<br />

ügyfelek igényeit szolgáló Menedzselt<br />

tűzfalszolgáltatás az informatikai rendszerek<br />

magas szintű biztonságát teremti<br />

meg.<br />

Zárt hálózattal az<br />

állandó és biztonságos<br />

kommunikációért<br />

A HiperNet rendkívül megbízható gerinchálózatára<br />

épülő bérelt vonali megoldás, a<br />

Hiperline nagysebességű, szimmetrikus<br />

fel- és letöltési sebességet, 99,5 százalékos<br />

rendelkezésre állást és a 24/7 ügyféltámogatást<br />

biztosít közép- és nagyvállalati<br />

ügyfelek részére. A rövid telepítési idő<br />

mellett előnyt jelent, hogy a vállalkozások<br />

rugalmasan választhatják meg a végpont<br />

kialakítását: a réz- vagy optikai alapú<br />

kábeles, illetve a dedikált vezetéknélküli<br />

összeköttetés is választható. Utóbbi megoldással<br />

meg lehet takarítani a telephelyen<br />

vagy épületek közötti fizikai hálózat kiépítésének<br />

költségét is. A szolgáltatással több<br />

fix telepítésű végpont is összeköthető, ezzel<br />

IP szintű (L3) privát hálózatot biztosítva „full<br />

meshed” vagy „hub-and-spoke” topológiá -<br />

val. A szolgáltatás egyedi megállapodás<br />

szerinti rendelkezésre állással, korlátlan<br />

adatforgalommal nyújt elérést a magánhálózathoz<br />

(VPN). Az egyes szakaszok összekapcsolása<br />

MPLS technológiával történik. A<br />

Hiperline szolgáltatáskört választó ügyfelek<br />

körében a legnépszerűbb megoldás a szimmetrikus,<br />

garantált internetelérést nyújtó<br />

szolgáltatás, amely a vállalati belső hálózat<br />

internet-kapcsolatát biztosítja az adott<br />

cég <strong>szám</strong>ára. Ez a közép-és nagyvállalati<br />

környezetben bevett megoldás a vállalati<br />

IT által is preferált, jól kontrollálható<br />

hozzáférést ad.<br />

Újgenerációs tűzfal az<br />

informatikai támadások<br />

megfékezéséért<br />

Folyamatosan nő a hálózatról elérhető érzékeny<br />

adatok mennyisége és az erre vadászó<br />

kártékony hackerek és vírusok <strong>szám</strong>a,<br />

miközben egyre nagyobb kihívás a megfelelő<br />

lét<strong>szám</strong>ú és felkészültségű IT szakemberek<br />

foglakoztatása. Erre a problémára<br />

jelent praktikus megoldást a Menedzselt<br />

tűzfalszolgáltatás, amely magas szintű<br />

informatikai védelmet kínál előzetes beruházás<br />

nélkül, havidíjas bérleti konstrukcióban.<br />

Nagyvállalatok <strong>szám</strong>ára a költségek<br />

csökkentése miatt érdekes a megoldás,<br />

míg a kis- és középvállalkozások <strong>szám</strong>ára<br />

olyan magas szintű védelmet adhat, amilyet<br />

korábban nem lett volna lehetőségük elérni.<br />

A Telenor Magyarország által nyújtott<br />

megoldás magában foglalja a behatolásvédelmet,<br />

a gyors detektálást, a riasztást és<br />

akár a védelmi beavatkozást is – mindezt<br />

24 órás magyar nyelvű távfelügyelettel. A<br />

Menedzselt tűzfal szolgáltatás műszaki<br />

hátterét a 4iG Nyrt biztosítja.<br />

Optikai vezetékes internet<br />

A gyors, vezetékes internet nemcsak a<br />

bérelt vonalat igénybe vevő nagyvállalatok,<br />

de bármelyik – szolgáltatási területen belül<br />

elhelyezkedő – kis- és közepes méretű<br />

vállalkozás <strong>szám</strong>ára is elérhető. Az IrodaNet<br />

300 csomag 300 Mbps letöltési és 75 Mbps<br />

feltöltési sebességet, míg a nagyobb,<br />

IrodaNet 1000 csomag 1000 Mbps le- és<br />

feltöltési sebességet kínál az előfizetők<br />

<strong>szám</strong>ára. A szerződés részeként igénybevehetőek<br />

a Fix IP szolgáltatások és a Mesh<br />

Router rendszerek is.<br />

A Fix IP cím székhelyükön saját szerverszolgáltatást<br />

(FTP-hozzáférés, levelező-szolgáltatás,<br />

saját webshop, stb.)<br />

üzemeltető vállalkozásoknak, illetve olyan<br />

céges környezetben dolgozóknak előnyös,<br />

ahol egy biztonságos virtuális privát hálózat<br />

(VPN) igénybevételének feltétele a fix IP<br />

cím. A Mesh Router rendszer wi-fi routerek<br />

egyenrangú hálózatával segíti a telephelyen<br />

belüli kommunikációt, ezzel biztosítva<br />

minden helyiségben megfelelő jelerősséget,<br />

ezáltal a gyors internethozzáférést.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 15


IT-TRENDEK<br />

2025-re a márkatulajdonosok és -menedzserek<br />

30 százaléka a műveletek egy részét<br />

visszaviszi házon belülre, vagy a kereslethez<br />

közelebb helyezi, hogy nagyobb ellenőrzést<br />

gyakorolhasson, növelje az ellátás<br />

átláthatóságát, és csökkentse a működési<br />

kockázatokat. Négy év múlva a vállalatok 60<br />

százaléka már valamilyen külső szakértőt<br />

is megbíz majd, hogy alkalmazottait mesterséges<br />

intelligenciával és tudáskezelés -<br />

sel támogassa – bár ez az arány idén még<br />

a 10 százalékot sem éri el.<br />

2026-ra a kétezer legnagyobb vállalat<br />

60 százaléka fenntarthatósági adatait és<br />

mérő<strong>szám</strong>ait elsődleges paraméterként<br />

használja majd a működés vezérlésében,<br />

míg idén erre kevesebb mint 20 százalékuk<br />

készült fel. Öt év múlva a vállalatok 40<br />

százaléka AI-képességek használatával,<br />

adatkormányzással és szervezeti átalakítással<br />

olyan elosztott, ugyanakkor<br />

megbízhatóan állóképes döntéshozatali<br />

keretrendszert fog létrehozni, amely 25<br />

százalékkal gyorsabb változáskezelést tesz<br />

lehetővé.<br />

2027-re a digitális ikerként modellezett<br />

fizikai eszközök és folyamatok aránya az<br />

idei 5 százalékról 60 százalékra emelkedik,<br />

ami az operatív teljesítmény jelentős optimalizálását<br />

eredményezi. Szemben az idei<br />

5 százalékkal, hat év múlva már a fogyasztói<br />

értékláncok 40 százaléka valós idejű kapacitásinformációkat<br />

fog megosztani, így<br />

átláthatóbbá és követhetőbbé válik a<br />

kereslet mindenkori alakulása.<br />

Hibrid munka,<br />

tintelligens tudásháló<br />

Ha lépést akarnak tartani a gyorsuló digitális<br />

átalakulással, és válaszolnának a<br />

klímaváltozás, a globális egészségügyi<br />

válság, valamint a társadalmi változások<br />

kihívásaira, akkor a vállalatoknak a munkavégzés<br />

eddiginél dinamikusabb, hibrid<br />

modelljeire kell áttérniük, mutat rá előrejelzésében<br />

(FutureScape: Worldwide Future of<br />

Work 2022 Predictions) az IDC.<br />

A munkavállalóknak a dinamikusan<br />

átkonfigurálható csapatok tagjaiként kell<br />

újjászületniük, akik gyorsan alkalmazkodnak<br />

az újabb üzleti és piaci követelményekhez,<br />

méghozzá bárhol és bármikor, a<br />

munkavégzés fizikai helyszínétől függetlenül.<br />

A szervezeteknek pedig felhőalapú,<br />

AI-képességekkel támogatott és automatizált<br />

munkakörnyezetet szükséges kialakítaniuk,<br />

amely növeli az alkalmazottak<br />

hatékonyságát és a munkavégzés új, agilis<br />

módszereinek bevezetését is megkönnyíti.<br />

A munkavégzés digitális modelljeire váltó<br />

vállalatok egyúttal olyan felismerésekre<br />

tehetnek szert, amelyek alapján jobban<br />

kiszolgálhatják az ügyfelek és az alkalmazottak<br />

igényeit, így mindkét csoport elégedettségét<br />

és hűségét egyszerre növelhetik.<br />

A munkavégzés jövőjére nézve az IDC a<br />

következő előrejelzéseket adta:<br />

2023-ra a digitális átalakulás, valamint az<br />

üzleti környezet változékonysága arra készteti<br />

a G2000-es vállalatok 70 százalékát,<br />

hogy a távmunkának vagy a hibrid munkavégzésnek<br />

elsőbbséget adó munkahelyeket<br />

hozzon létre, munkafolyamatait átalakítsa,<br />

és a szakemberek változatosabb tehetségbázisából<br />

toborozzon. Két év múlva a vállalatok<br />

60 százaléka AI- és ML-képességeket<br />

felvonultató platformokkal fogja támogatni<br />

az alkalmazottak teljes pályafutását a beléptetéstől<br />

kezdve a nyugdíjazásig. A munkavállalók<br />

70 százaléka ekkor már bárhonnan<br />

eléri majd az agilis munkaterekbe épített<br />

intelligenciát, így az együttműködés és az<br />

ügyfélkiszolgálás terén is nagyobb hatékonyságra<br />

tesz szert. Kódírást nem igénylő<br />

(no-code) fejlesztőeszközökkel az alkalmazottak<br />

feladataikat is automatizálni fogják,<br />

de megfelelő támogató környezet, például<br />

jó gyakorlatot átadó kiválósági központ és<br />

bevezetési módszertan hiányában az így<br />

születő programok 90 százaléka kudarcra<br />

lesz ítélve.<br />

2024-re a vállalatok 70 százaléka<br />

jelentős beruházásokkal továbbfejleszti<br />

toborzási és humánerőforrás-stratégiáját,<br />

külön hangsúlyt helyezve a sokszínűségre,<br />

egyenlőségre és befogadásra vonatkozó<br />

adatok, eszközök használatára, valamint a<br />

teljesítményértékelés gyakorlatára. Három<br />

év múlva a kétezer legnagyobb vállalat 80<br />

százaléka mesterséges intelligenciára épülő<br />

„digitális menedzsereket” használ majd az<br />

alkalmazottak felvételére, elbocsátására<br />

és képzésére, de emberi közreműködés<br />

nélkül ez a módszer csupán minden ötödik<br />

szervezetnél termet majd valódi értéket. A<br />

G1000-es listán szereplő vállalatok ekkorra<br />

tízből nyolc előre ütemezett megbeszélésen<br />

a kiterjesztett valóság (AR) hardver- és<br />

szoftvertechnológiáit is használni fogják a<br />

globálisan elosztott csapatokat támogató<br />

intelligens, digitális munkaterekben.<br />

2025-re a digitális átalakuláshoz szükséges<br />

IT-képességek hiánya a vállalatok 90<br />

százalékát fogja sújtani, és a csúszó termékkibocsátás,<br />

a csökkenő ügyfél-elégedettség,<br />

valamint az üzletvesztés következtében<br />

világszinten több mint 6,5 billió dollár veszteséget<br />

okoz. Négy év múlva az új irodaépületek<br />

felhúzására vagy a meglévők felújítására<br />

induló projektek szintén 90 százalékában<br />

olyan okos létesítményvezérlő technológiát is<br />

bevezetnek, amely a munkahelyek rugalmas<br />

támogatásával a lakók élményét és az<br />

üzemeltetés hatékonyságát is növeli.<br />

Végül 2026-ra a világ kétezer legnagyobb<br />

vállalatának 40 százaléka tapasztalni fogja,<br />

hogy információhasználata 25 százalékkal<br />

javult, miután a strukturált és a nem strukturált<br />

adatokat előkereshető és intézkedésekben<br />

hasznosítható tudássá alakító,<br />

intelligens hálózatokba ruházott be.<br />

16 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

VISSZATÉRT A PLAUT!<br />

Az innovatív megoldásokra fókuszál<br />

az msg Plaut Hungary<br />

kiberbiztonságtól kezdve az összekapcsoltságon<br />

át egészen a gyártóipari robotokig”-<br />

mondja Bartha Levente, hozzátéve, hogy<br />

az msg Plaut egyik erőssége az autóipari<br />

szereplők támogatása.<br />

Márciusban lépett a hazai piacra az<br />

msg Plaut Hungary Kft., mely a<br />

Netlife Consulting megvásárlásá val<br />

került rögtön erős kezdő pozícióba. A Plaut<br />

jól csengő név a magyar IT piacon: a kilencvenes<br />

évek közepén a Plaut Hungary az<br />

egyik legjelentősebb SAP tanácsadó cég<br />

volt, több, mint száz munkatársával az SAPimplementációk<br />

nagy részét valósította meg.<br />

Ez a nagy múltú cég tért vissza Magyarországra<br />

egy nemzetközi hátterű és német<br />

központú cégcsoport, az msg színeiben.<br />

Bartha Levente, az msg Plaut Hungary<br />

Kft. ügyvezetője, az egykori Netlife Consult -<br />

ing alapítója-ügyvezetője szerint ezzel az<br />

akvizícióval kategóriát váltottak, és a legnagyobb<br />

kompetenciával bíró cégekkel mér -<br />

kőzhetnek meg az innovatív SAP-megoldá -<br />

sok bevezetéséért, egyedi fejlesztésekkel<br />

való kibővítéséért. A nemzetközi háttér<br />

egy részt lehetőséget nyújt a legjobb szakemberek<br />

megnyerésére, másrészt azon<br />

speciális know-how behozására is, melyet<br />

főként a banki, a biztosítói és az autóipari<br />

területeken halmozott fel a cégcsoport.<br />

Autóipar<br />

A cég úgy <strong>szám</strong>ol, hogy az egyre több<br />

kényelmi és okos funkcióval ellátott autóktól<br />

pár év múlva ugyanazon funkciókat várják el<br />

Beszélj a falnak!<br />

A spin-off-ként indult Netlife Robotics<br />

olyannyira hisz a robotizálás trendjében,<br />

hogy egy lapra tette fel a szervezet<br />

sorsát. A Bartha Levente által alapított<br />

cég teljes fókusza a digitális asszisztenseken<br />

van. Olyan virtuális avatart<br />

fejlesztettek ki a budapesti cégnél, mely<br />

megérti a magyar beszédet, mesterségesintelligencia-komponensekkel<br />

(NLP) feldolgozza a hallott mondatokat<br />

és értelmezi a beszélő szándékát, majd<br />

a lehető legrelevánsabb választ adja a<br />

szöveg kontextusától függően. Így már<br />

“hagyományos” robot sem szükséges<br />

az unalmas, repetitív ügyfélszolgálati<br />

feladatok elvégzéséhez. A cég meggyőződése,<br />

hogy a hangvezérlés, a hangalapú<br />

információkérés- és szolgáltatás<br />

a jövő világának meghatározó része<br />

lesz. Így a felhasználók akár közvetle -<br />

nül a falnak is címezhetik kérdésüket,<br />

melyre a Netlife Robotics fejlesztése<br />

választ, “érdemi párbeszédet” biztosít.<br />

a vezetők, mint most egy okostelefontól. “Ez<br />

azt jelenti, hogy az autóipari szoftverfejlesztések<br />

exponenciálisan fognak megjelenni a<br />

Pénzügyi szektor<br />

A felhasználói szokások változása a pénzügyi<br />

szektor átalakulását is felgyorsította.<br />

Ennek jelentős szereplői a fintech vállalatok,<br />

a digitális bankok, de a hagyományos<br />

pénzintézetek is, melyeknek lépést kell<br />

tartaniuk a gyorsan mozgó, felhasználók<br />

kényelmére apelláló digitális szereplőkkel.<br />

Hasonló helyzet figyelhető meg a biztosítói<br />

piacon. A bankokhoz és más pénzügyi<br />

vállalatokhoz hasonlóan, a biztosítóknál<br />

is megjelentek olyan új, technológia adta<br />

termékek, szolgáltatások, mint a használat<br />

alapú, dinamikus árazású gépjármű<br />

biztosítások.<br />

“A legnagyobb szereplőktől a frissen<br />

indult fintech és insurtech cégekig minden<br />

vállalatméret <strong>szám</strong>ára szállítunk standardokon<br />

alapuló egyedi megoldásokat “-húzza<br />

alá a cégvezető.<br />

Blokklánc technológia<br />

Az elosztott főkönyvi rendszerek jóval többet<br />

kínálnak, mint a kriptopénzek. A blokklánc<br />

technológia biztosítja az okosszerződések<br />

megvalósítását, melynek lényege, hogy az<br />

előre lefektetett szabályrendszer alapján,<br />

a meghatározott feltételek teljesülése<br />

esetén beindul az automatikus el<strong>szám</strong>olás<br />

a szerződő felek részére. Ez egy olyan<br />

megoldás, amely alapjaiban reformálja meg<br />

az üzleti területeket. Ezen a területen is<br />

kínálja fejlesztői kapacitásait az msg Plaut<br />

Hungary Kft.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 17


KIS<br />

ENDRE<br />

IT-TRENDEK<br />

GARTNER<br />

Bizalomtervezés és változásformálás<br />

Tartalomgeneráló mesterséges intelligenciától kezdve felhőplatformokon összeállítható<br />

alkalmazásokon át a kiberbiztonsági hálóig 12 stratégiai technológiai trendet emel ki 2022-es<br />

előrejelzésében a Gartner. Minden szervezetet másként érintenek ezek az együttesen ható erők,<br />

ezért az elemző szerint az informatikai vezető feladata, hogy a kijelölt üzleti célok ismeretében<br />

mérlegelje, vállalatára nézve az egyes trendek a kockázatokat vagy a lehetőségeket növelik.<br />

Világszinten az IT költés 2022-ben<br />

várhatóan eléri a 4,5 billió dollárt,<br />

ami az idei évhez képest 5,5 százalékos<br />

növekedést ígér a Gartner szerint.<br />

– Nemcsak vásárolják és bevezetik majd<br />

a technológiákat és szoftvereket a nagyvállalatok<br />

2022-ben, hanem egyre nagyobb<br />

mértékben építeni is fogják, ami 2021-hez<br />

viszonyítva valamelyest visszafogja a költés<br />

növekedési ütemét – mondta John-David<br />

Lovelock, a Gartner alelnöke. – Digitális<br />

technológiával összefüggő kezdeményezéseiket<br />

a szervezetek azonban továbbra<br />

is kiemelt üzleti stratégiai prioritásként<br />

kezelik, miközben infrastruktúrájuk állóképességét<br />

és védelmét igyekeznek erősíteni,<br />

és a hibrid munkavégzés, a jövőbeni<br />

működés mind összetettebbé váló modell -<br />

jeit próbálják támogatni az új évben.<br />

A költés a vállalati szoftverek szegmensében<br />

nő majd a leggyorsabban 2022-ben. A<br />

bővülés itt 11,5 százalék lehet, elsősorban az<br />

infrastruktúra-szoftverek keresettségének<br />

köszönhetően, mivel alkalmazások terén a<br />

tempó ennél lassabb lesz. Az eszközökre<br />

fordított költés 2021-ben a távmunkára,<br />

távoktatásra és távgyógyászatra, telemedicinai<br />

szolgáltatásokra váltó világban<br />

15,1 százalékos növekedésével tetőzött, az<br />

elemző szerint azonban az eszközparkjukat<br />

frissítő, illetve a távmunka támogatásához<br />

eszközpalettájukat bővítő vállalatok 2022-<br />

ben is növekedési pályán tartják majd a<br />

hardverköltést.<br />

Generatív AI és<br />

döntésintelligencia<br />

Stratégiai előrejelzésében (Top Strategic<br />

Technology Trends for 2022) olyan technológiai<br />

trendekre hívja fel a figyelmet a Gartner,<br />

amelyek a következő 5-10 évben jelentősen<br />

hatnak az informatikai piacra és az üzleti<br />

környezetre, a vállalati versenyképesség<br />

szempontjából így komoly kockázatokat<br />

hordoznak, de újabb, hasonlóan nagy lehetőségeket<br />

is kínálnak. Az IT beruházások<br />

tervezésekor ezért nemcsak az új évben,<br />

hanem hosszabb távon is tanácsos <strong>szám</strong>olni<br />

velük.<br />

– A vállalatvezetők az ügyfelekkel kialakított,<br />

közvetlen digitális kapcsolatokon<br />

keresztül növelnék az üzlet teljesítményét,<br />

ezért az IT-vezetői prioritásoknak is ugyanazokat<br />

az üzleti szükségszerűségeket kell<br />

tükrözniük, amelyek a legfontosabb stratégiai<br />

technológiai trendek mindegyikében<br />

megjelennek 2022-ben – mondta David<br />

Groombridge, a Gartner alelnöke. – Az üzleti<br />

innováció és növekedés támogatásához az<br />

informatikai vezetőknek meg kell találniuk<br />

a módját, hogy az IT erejét megsokszorozva<br />

rugalmasan méretezhető és nagy állóképességű<br />

infrastruktúrát hozzanak létre,<br />

amely pénzügyi erőforrásokat szabadít<br />

fel a digitális beruházásokhoz. Az új évre<br />

szóló trendelőrejelzésünkben a digitális<br />

bizalom mérnöki megtervezése és erősítése,<br />

a változások formálása, azaz uralása,<br />

valamint a növekedés gyorsítása ilyen üzleti<br />

szükségszerűség.<br />

Többek között adatokkal, mesterséges<br />

intelligenciával (AI), felhővel, az alkalmazáskészítés<br />

és a vállalati működés új modelljeivel,<br />

valamint kiberbiztonsággal kapcsolatos<br />

trendeknek adott stratégiai jelentőséget a<br />

Gartner 2022-es prognózisában:<br />

Generatív AI – A mesterséges intelligencia<br />

feljövő technikái közül ez az egyik leglátványosabb<br />

és legerőteljesebb, a gépi tanulás<br />

azon módszereit jelöli, amelyek a meglévő<br />

tartalmak és objektumok mintájára képesek<br />

teljesen új és eredeti, valósághű alkotásokat<br />

létrehozni. A generatív AI például szoftverkódot<br />

írhat, a gyógyszerkutatásban és a<br />

célzott marketing területén is bevethető, de<br />

a csalók, a hamisítók és az álhírek terjesztői<br />

visszaélhetnek vele. A Gartner szerint ma<br />

az összes előállított adat kevesebb mint<br />

1 százaléka származik generatív mestersé -<br />

ges intelligenciától, de ez az arány 2025-re<br />

elérheti a 10 százalékot.<br />

Adatszövet (data fabric) – Miközben az<br />

adat- és alkalmazássilók <strong>szám</strong>a az utóbbi tíz<br />

évben ugrásszerűen nőtt, az adat- és analitikai<br />

szakemberek <strong>szám</strong>a legjobb esetben<br />

szinten maradt, vagy inkább csökkent. Az<br />

adatszövet ezt a szakadékot platformokon és<br />

felhasználói csoportokon átívelő, rugalmas<br />

és állóképes adatintegrációval hidalja át,<br />

18 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

INVITECH<br />

Intelligens megoldások<br />

földön és felhőben<br />

Felhőmegoldások, intelligens hálózati kapcsolat, mindez az Invitechtől megszokott magas szintű<br />

biztonság mellett – ezeken a területeken is tudott újat vagy újabbat mutatni az infokommunikációs<br />

cég idén. A társaság mind adatközponti kapacitását, mind pedig országos optikai hálózatát<br />

fejleszteni tudta 2021-ben, szolgáltatási palettájáról pedig kiemelkedik a publikus és a privát<br />

felhő előnyeit vegyítő hibrid megoldás, amely a komoly országos infrastruktúra mellett, a világ<br />

nagy cégeinek szolgáltatásait is egykapus megoldással teszi elérhetővé.<br />

Aszóba jöhető felhőmegoldásokat,<br />

azok típusait már jól ismerik a<br />

társaság ügyfelei. Használják a<br />

privát felhőt (private cloud), amely egyaránt<br />

működhet a partner saját infrastruktúráján,<br />

vagy pedig a szolgáltató adatközpontjában,<br />

„as-a-service” modellben, annak minden<br />

skálázhatóságával és rugalmasságával<br />

együtt, de az adott cég <strong>szám</strong>ára dedikáltan.<br />

Vannak azonban olyanok is, akik a nyilvános<br />

felhőt (public cloud) választják, ami<br />

az erre specializálódott, multinacionális<br />

szolgáltatók által kínált megoldás. Ennek a<br />

típusnak azonban fel szokták róni a felhasználói<br />

kontroll teljességének hiányát, mert<br />

például nem mindig tudja az ügyfél, hogy<br />

adatait melyik kontinensen, hol tárolják.<br />

Éppen ezért, egyre népszerűbb a hazai<br />

vállalatok körében a hibrid felhő, amely a<br />

publikus és a privát szolgáltatás előnyeit<br />

vegyíti. Mivel vannak olyan területek, ahol<br />

nem feltétlenül érdemes versenyezni a<br />

nagy és neves multinacionális cégekkel,<br />

ezért például az Invitechnél is sokkal inkább<br />

járhatóbb útnak látták, hogy az ügyféligények<br />

minél hatékonyabb kiszolgálása<br />

érdekében összekapcsolják a két világ<br />

erősségeit. Ebben az esetben a publikus<br />

felhőkből és a hazai szolgáltató nagyon<br />

stabil, helyi adatközponti megoldásaiból jött<br />

létre egy, a Magyarországon működő vállalatok<br />

<strong>szám</strong>ára nagyon hatékony megoldás.<br />

Ennek egyik fontos eleme, hogy a nagy<br />

világcégek szolgáltatásai is elérhetőek<br />

egy hazai szereplő által, mindent rajtuk<br />

keresztül intézve, úgynevezett egykapus<br />

megoldásként.<br />

Persze, azt is látni kell, hogy sok esetben<br />

nem csak egy cég saját döntésén múlik,<br />

melyik irányba teszi meg az első, aztán a<br />

következő lépést. Nagy jelentősége van a<br />

működési környezetnek is, az adott ágazatra<br />

vonatkozó jogi előírásoknak is. Az egészségügyi<br />

szolgáltatók esetében például<br />

nagyon is szenzitív adatokat kell őrizni,<br />

kezelni, így természetes, ha ezeket nem<br />

egy publikus felhőt kínáló, másik országban<br />

lévő adatközpontban tárolják. Előírásokból,<br />

iránymutatásokból és persze a korábbi<br />

tapasztalatokból adódóan bőven akad érv<br />

arra, hogy egy pénzügyi, egy logisztikai, de<br />

akár egy szoftverfejlesztő vállalat miért<br />

keressen olyan szolgáltatót, amelynek<br />

adatközpontja a szomszéd kerületben vagy<br />

éppen csak a Duna túloldalán van. Nem is<br />

beszélve a közigazgatás szereplőiről, akik<br />

sok esetben rekordmennyiségű adatot kell,<br />

hogy kezeljenek, vagy éppen sok ember<br />

<strong>szám</strong>ára kell elérhetőnek lenniük egy adott<br />

időben. Ezekben is sokat tud segíteni egy<br />

olyan rugalmas és skálázható felhőmegoldás,<br />

mint amit az Invitech nyújt.<br />

Ennél a pontnál pedig érdemes arról is<br />

szót ejtenünk, hogy többek közt az olyan<br />

megoldások miatt, mint amilyen a felhő,<br />

értékelődik fel napról napra a stabil és<br />

biztonságos hálózati kapcsolat megléte.<br />

A rendelkezésre álló sávszélesség minél<br />

jobb kihasználása mindenkinek érdeke, aki<br />

belső munkafolyamatait kezeli, vagy éppen<br />

értékesítését végzi az interneten keresztül.<br />

Éppen ezért egyáltalán nem mindegy,<br />

milyen technológiával biztosítjuk azt, hogy<br />

minden telephely, üzlet vagy webshop<br />

elérése folyamatos és zavartalan legyen.<br />

A hagyományos WAN, azaz nagy kiterjedésű<br />

hálózat már nem minden esetben<br />

felel meg a kor legújabb követelményeinek.<br />

Emiatt a vállalatok <strong>szám</strong>ára fontos lehet<br />

az olyan technológia bevezetése is, mint az<br />

SD-WAN, azaz a szoftveroptimalizált nagy<br />

kiterjedésű hálózaté. Egy egyszerű példán<br />

szemléltetve a lényeget: a hagyományos<br />

telekommunikáció legtöbbször egy aktív<br />

és egy tartalék, backup vonalra épül, és<br />

az utóbbit csak akkor veszik igénybe, ha<br />

például a fővonal megszakad. Az Invitech<br />

SD-WAN megoldása azonban egy szoftveres<br />

technológiával mindkettőt kihasználja, azaz<br />

például egy 50 megás fővonalat és egy 10<br />

megás backup vonalat egyetlen egyesített<br />

csatornaként tud kezelni. Ez fokozza a teljesítményt,<br />

rövidíti a forgalom irányváltási<br />

idejét az egyik vonal hibája esetén, növeli a<br />

hálózati kapcsolat rendelkezésre állását,<br />

kényelmes megoldás mind az IT-menedzsment,<br />

mind a végfelhasználók <strong>szám</strong>ára.<br />

Az SD-WAN magas biztonsági szinttel<br />

rendelkezik, mindemellett hatékonyabbá<br />

teszi az erőforrás-felhasználást akár egy<br />

országos, több telephelyes struktúra,<br />

például egy bolthálózat esetében is. Ennek a<br />

megoldásnak köszönhetően úgy újulhat<br />

meg a rendszer, hogy nincs szükség ko -<br />

molyabb, időigényes beruházásra sem.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 19


méretezhető architektúrával egyszerűsíti a<br />

szervezetek integrációs infrastruktúráját.<br />

Az adatszövet legnagyobb értéke, hogy<br />

beépített analitikai képességeivel dinamikusan<br />

növeli a szervezetek adathasználatát,<br />

miközben az adatmenedzsment-ráfordításait<br />

akár 70 százalékkal csökkenti, így gyorsabban<br />

vezet eredményre.<br />

Elosztott nagyvállalat (distributed enterprise)<br />

– A távmunka és a hibrid munkavégzés<br />

elterjedésével, a hagyományos,<br />

irodaközpontú szervezetek elosztott vállalatokká<br />

alakulnak, amelyek földrajzilag nagy<br />

területen szétszórt munkaerővel dolgoznak.<br />

Mindez az üzleti modellek fejlődésére is<br />

kihat, az elosztott szervezetben ezért az<br />

IT vezetőnek a technológiai környezetet<br />

és a szolgáltatásokat is jelentősen át kell<br />

alakítania a zavartalan munkaélmény és<br />

ügyfélkiszolgálás támogatásához. A Gartner<br />

szerint az elosztott szervezetek háromnegyede<br />

2023-ban már 25 százalékkal<br />

nagyobb bevételnövekedést fog elérni, mint<br />

az új modell lehetőségeit nem kiaknázó<br />

versenytársak.<br />

Felhőnatív platformok (cloud-native<br />

platform, CNP) – A vállalatok elfelejthetik a<br />

felhőmigráció hagyományos, emeld és vidd<br />

elvű megközelítését, ha a digitális képességeket<br />

valóban mindenütt hozzáférhetővé<br />

akarják tenni, és a CNP-k felé kell fordulniuk.<br />

A felhőnatív platformok ugyanis a felhő<br />

alapvető adottságait használják az IT-képességek<br />

elasztikus méretezéséhez, hogy<br />

azokat az interneten, szolgáltatásként (as a<br />

service) juttassák el a felhasználókhoz, ami<br />

<strong>szám</strong>os előnnyel bír. A Gartner szerint ezért<br />

2025-ben az új digitális kezdeményezések<br />

több mint 95 százalékához a vállalatok már<br />

CNP-ket választanak majd alapul – noha ez<br />

az arány idén még a 40 százalékot sem éri el.<br />

Autonóm rendszerek – Minthogy a programozás<br />

és az egyszerű automatizálás<br />

hagyományos formái nem méretezhetők<br />

jól, a vállalatok autonóm rendszerekre<br />

váltanak, amelyek önfelügyelő fizikai vagy<br />

szoftveralapú rendszerként figyelik környezetük<br />

változásait, és azokból tanulnak.<br />

Az automatizált rendszerektől eltérően<br />

az autonóm rendszerek dinamikusan,<br />

külső szoftverfrissítés nélkül változtatnak<br />

algoritmusaikon, így nem kell emberi<br />

beavatkozásra várniuk, sokkal gyorsabban<br />

alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez.<br />

Bonyolult biztonsági környezetekben<br />

ez a képesség már megjelent, de<br />

az elemző szerint hosszabb távon olyan<br />

fizikai rendszerekben és környezetekben is<br />

elterjed, mint a robotok, a drónok, valamint<br />

a gyárak és más okosterek.<br />

Döntésintelligencia (decision intelligence,<br />

DI) – Az üzleti versenyerő egyik legjelentősebb<br />

forrása a vállalat döntéshozatali<br />

kompetenciája. A döntésintelligencia a<br />

döntéshozás folyamatának pontos megértését<br />

célozza a döntések kiértékelésével,<br />

menedzselésével és javításával visszacsatolás<br />

útján. A Gartner szerint a következő<br />

két évben a nagy szervezetek harmada már<br />

használni fogja a DI módszereit a döntéshozás<br />

strukturálására, hogy ezzel növelje<br />

versenyelőnyét.<br />

Összerakható alkalmazások – A gyorsan<br />

változó üzleti környezetben a szervezetek<br />

olyan technológiai architektúrát keresnek,<br />

amely támogatja az alkalmazások gyors,<br />

biztonságos és hatékony változtatását,<br />

ezáltal erősíti alkalmazkodóképességüket.<br />

Az összerakható alkalmazásokra<br />

támaszkodó vállalatok az elemző szerint<br />

80 százalékkal gyorsabban vezetnek majd<br />

be új képességeket, mint a gyakorlatot nem<br />

követő versenytársaik.<br />

Hiperautomatizálás – A lehető legtöbb<br />

folyamat gyors azonosításával, átvilágításával<br />

és automatizálásával ez a módszer<br />

nemcsak gyorsabb növekedéshez segíti az<br />

üzletet, hanem állóképességét is fokozza. Az<br />

elemző kiemeli, hogy a legjobban teljesítő,<br />

hiperautomatizáló csapatok a munkaminőség<br />

javítására, az üzleti folyamatok<br />

gyorsítására, valamint a döntéshozás agilitásának<br />

növelésére összpontosítanak, és az<br />

elmúlt egy évben átlagosan 4,2 automatizációs<br />

projektet valósítottak meg.<br />

Rugalmas állóképesség,<br />

totális élmény<br />

Adatvédelmet fokozó feldolgozás (privacy-enhancing<br />

computation, PEC) – Az IT<br />

vezetőknek nemcsak a megfelelést kell<br />

biztosítaniuk az egyre érettebb adatvédelmi<br />

törvények jogi környezetében, hanem azt is<br />

mindenáron el kell kerülniük, hogy a vállalatok<br />

az adatokkal együtt ügyfeleik bizalmát<br />

is elveszítsék. A Gartner szerint a nagy<br />

szervezetek 60 százaléka ennek érdekében<br />

2025-ben már egy vagy több PEC technikát<br />

is alkalmazni fog. Az adatvédelmet fokozó<br />

feldolgozás módszerei és megoldásai lehetővé<br />

teszik, hogy a vállalat adatok, szoftver<br />

és hardver szintjén védje az érzékeny információkat,<br />

így azokat biztonságosan összegyűjthesse,<br />

megoszthassa és elemezhesse.<br />

Kiberbiztonsági háló – Az adat az üzlet<br />

egyik legértékesebb vagyoneleme, de<br />

csak addig, amíg a vállalat megbízhat<br />

benne. Napjainkban azonban a szervezetek<br />

eszközei és felhasználói bárhol lehetnek,<br />

ezért a védelem hagyományos határvonalait<br />

a kiberbiztonsági háló architektúrájának<br />

(cybersecurity mesh architecture, CSMA)<br />

kell váltania, amely helytől függetlenül<br />

integrált védelmi struktúrát alkot minden<br />

eszköz biztosításához. Azok a szervezetek,<br />

amelyek CSMA kialakításával együttműködő<br />

ökoszisztémába integrálják biztonsági<br />

eszközeiket, 2024-ben már átlagosan 90<br />

százalékkal csökkenthetik a biztonsági incidensek<br />

pénzügyi hatását.<br />

Mérnöki tervezésű AI – Sok informatikai<br />

vezető küzd a mesterséges intelligencia<br />

alkalmazásokba történő beépítésével,<br />

időt és pénzt pazarol olyan AI projektekre,<br />

amelyek sosem jutnak el az éles indításig,<br />

vagy olyan megoldást készítenek, amelyről<br />

utóbb kiderül, mégsem teremt értéket. A<br />

mesterséges intelligencia alkalmazásának<br />

mérnöki megtervezésével az AI modellek<br />

módszeresen helyezhetők gyártásba, így<br />

gyorsan javíthatók, értékteremtő erejük<br />

növelhető. Az AI tervezés (engineering) jó<br />

gyakorlatát a nagyvállalatok 10 százaléka<br />

már alkalmazni fogja 2025-ben, törekvéseik<br />

így legalább háromszor akkor értéket<br />

fognak teremteni, mint a fennmaradó 90<br />

százalék próbálkozásai.<br />

Totális élmény (total experience, TX) – A<br />

Gartner szerint a TX olyan üzleti stratégia,<br />

amely az ügyfélélményt (CX), a munkavállalói<br />

élményt (EX) és a felhasználói élményt<br />

(UX) egyetlen multiélményben (MX) ötvözi.<br />

A TX célja, hogy az ügyfelek és az alkalmazottak<br />

magabiztosságát, elégedettségét,<br />

hűségét és érdekérvényesítését egyaránt<br />

erősítse. Adaptív és állóképes, totális<br />

élmény megteremtésével a vállalatok bevételeiket<br />

és nyereségességüket is növelhetik<br />

a jövőben.<br />

20 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

TOVÁBB KELL KÜZDENI AZ ORVOSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSÉÉRT 2022-BEN IS<br />

Bizalmat kell kiépíteni<br />

a digitális csatornákon keresztül<br />

Furcsa válaszúthoz érkeztünk: egyfelől úgy tűnik, mintha a világ 2020 márciusától kezdve nem<br />

<strong>szám</strong>olná az idő múlását. Másrészt az egészségügyben, mintha két évtizedet ugrottunk volna<br />

előre, és az innováció általában lassú tempója megdönt mindenféle rekordot és elvárást.<br />

ACOVID-járvány kiváltotta „küzdj<br />

vagy menekülj” mentalitás felgyorsította<br />

az innovációt az egészségügy<br />

minden területén. Ahogy a por leülepszik,<br />

sok érdekelt fél rájön, hogy a technológiával<br />

szembeni ellenállásuk okai megalapozatlanok<br />

voltak, és keresik a módját,<br />

hogyan lehet maximalizálni a világjárvány<br />

által megnyitott lehetőségeket. A digitális<br />

egészségügy finanszírozása robbanásszerűen<br />

növekszik, és az egészségügy<br />

<strong>szám</strong>ára, amely hirtelen és szilárdan elkötelezte<br />

magát a technológiai innovációk<br />

mellett, a határ a csillagos ég.<br />

Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató,<br />

a The Medical Futurist Institute vezetője<br />

többek között arról is beszélt a <strong>Computerworld</strong>.hu-nak,<br />

milyen trendek várhatóak<br />

jövőre az egészségügy területén, és ezek<br />

milyen kihívásokkal néznek szembe.<br />

<strong>Computerworld</strong>: Milyen trendeket lát/<br />

vár az orvostudomány, az e-orvoslás<br />

kapcsán, mely területek erősödtek<br />

meg a technológiáknak köszönhetően<br />

Dr. Meskó Bertalan: Izgalmas fejlődési<br />

utat járnak be azok a technológiai trendek,<br />

amelyek lehetővé teszik, hogy távolról is<br />

lehessen egészségügyi ellátást nyújtani<br />

bizonyos kórképekben. Ezek közé tartoznak<br />

a telemedicine platformok és alkalmazások,<br />

az otthon is elvégezhető labortesztek, olyan<br />

alkalmazások, amelyek segítenek elemezni<br />

mesterséges intelligenciával lefotózható<br />

bőrelváltozásokat és azok a chatbotalapú<br />

szolgáltatások, amelyek segíthetnek az<br />

orvosoknak megtalálni azokat a betegeket,<br />

akik hamarabb igényelnek ellátást.<br />

Google keresési<br />

trendek 2021<br />

A Google minden év végén nyilvánosságra<br />

hozza, melyek voltak keresőjében<br />

a világszerte legfelkapottabb<br />

témák, vagyis, hogy a korábbi évhez<br />

képest mely keresőszavak kerültek a<br />

leginkább előtérbe, korrajzot adva így<br />

az adott évről.<br />

A magyarországi abszolút lista<br />

élén nem meglepő módon az év<br />

legtöbbeket érdeklő sporteseményei,<br />

a labdarúgó Európa-bajnokság és<br />

az idei nyári olimpiai játékok szerepelnek.<br />

A koronavírus-járványhoz<br />

kapcsolódó böngészés továbbra is<br />

meghatározó, az egyes vakcinák,<br />

valamint az oltással kapcsolatos<br />

egyéb keresőkifejezések kerültek a<br />

legfelkapottabbak közé. A sorozatok<br />

listáján mind külföldi (Squid Game,<br />

Bridgerton), mind hazai gyártásúak<br />

(Keresztanyu, Doktor Balaton)<br />

megtalálhatók. Tévéműsorok körében<br />

a Sztárban sztár leszek!, az<br />

Exatlon Hungary és az X-Faktor<br />

járnak az élen, receptek között pedig<br />

a fánk, a birsalmasajt és a bodzaszörp<br />

elkészítési módjára kerestek<br />

rá a legtöbben az egy évvel korábbi<br />

adatokhoz képest. A sportolók közül<br />

Christian Eriksen, Szilágyi Áron és<br />

Szalai Ádám került idén fókuszba a<br />

Google keresések között.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 21<br />

<strong>Computerworld</strong>: Melyik az a terület,<br />

amelynek fejlődése háttérbe szorult a<br />

pandémia miatt?<br />

Dr. Meskó Bertalan: Pont az emberi<br />

viszony és mindennapi kommunikáció az,<br />

ami háttérbe szorult. Nagyon dicséretes,<br />

hogy rengeteg páciens és orvos elkezdte<br />

használni a telemedicine technológiáit, de<br />

ha nem tudják, hogyan építsenek emberi<br />

kapcsolatokat és bizalmat egy ilyen digitális<br />

csatornán keresztül , a beteg-orvos viszony<br />

alapjai fognak sérülni.<br />

<strong>Computerworld</strong>: Milyen kihívások<br />

nehezítik az orvoslást?<br />

Dr. Meskó Bertalan: Precedens nélküli<br />

befektetések érkeznek a digitális egészségügybe<br />

világszerte, az egészségügy sosem<br />

kapott ennyire meghatározó figyelmet,<br />

mégis a kihívások <strong>szám</strong>a óriási. Meg lehet-e<br />

őrizni a privát szféránkat, miközben ezek<br />

a technológiák csak az adatainkkal tudnak<br />

fejlődni. Lehet-e elegendő bizalmat építeni<br />

a mesterségesintelligencia-alapú megoldásokkal,<br />

miközben egyre inkább lehetetlenné<br />

válik naprakésznek maradni a milliónyi új<br />

tanulmány miatt. Mikor győzzük le végre a<br />

járványt azokkal az eszközökkel, amelyeket<br />

a tudomány rekordidő alatt elérhetővé tett,<br />

miközben a kommunikációs háborúban szinte<br />

lehetetlen nyerni a bármilyen alaptalan információt<br />

hangosan megosztó kisebbség ellen.<br />

Csak három példa, miért kell tovább küzdeni<br />

a tudomány fejlődéséért 2022-ben is.<br />

OLTÁSSAL KAPCSOLATOS<br />

KERESÉSEK<br />

1. Oxford-AstraZeneca vakcina<br />

2. Beoltottak <strong>szám</strong>a<br />

3. Oltás regisztráció<br />

4. Pfizer-BioNTech vakcina<br />

5. Covid-19 megelőzés<br />

6. Szputnyik V vakcina<br />

7. Moderna vakcina<br />

8. Sinopharm vakcina<br />

9. Védettségi igazolvány<br />

10. Janssen vakcina


ŐRI<br />

ANDRÁS<br />

IT-TRENDEK<br />

CIO<br />

Pandémia – az IT nagy lehetősége?<br />

Idénre minden eddiginél nagyobb, mintegy 4000 milliárdos IT költést jelez a Gartner. A tavalyi<br />

megtorpanás után világszerte újra szárnyal az új IT technológiák bevezetése. Valami mára<br />

azonban jelentősen megváltozott.<br />

A<br />

Deloitte megállapítása szerint az<br />

IT kiadások 2015 óta tartó folyamatos<br />

emelkedését, napjaink<br />

pestise, a Covid-19 2020-ra megakasztotta.<br />

A pandémia miatt ugyanis sok ágazatban,<br />

mint például a turizmus, a közlekedés, a<br />

vendéglátás, a szórakoztatás vagy a kereskedelem<br />

területén jelentősen csökkent<br />

a bevétel, így ezekben a szegmensekben<br />

komolyan vissza kellett fogni az IT kiadásokat<br />

is. Mindez tavaly világszinten már<br />

mintegy 2,2 százalékos büdzséapadást<br />

jelentett a tervezetthez képest.<br />

Fejlesztések négy területen<br />

Habár a váratlan helyzet miatti megszorítások<br />

szinte minden szektorban<br />

érzékelhetőek voltak, sok CIO ugyanakkor<br />

arról <strong>szám</strong>olt be, hogy a világjárvány lehetőséget<br />

adott a technológiai kiadások gyors<br />

átkalibrálására, sok esetben a tervezett<br />

fejlesztések, beruházások felgyorsítására<br />

is.<br />

Különösen igaz volt ez négy területre.<br />

A távmunka hozta magával a biztonságos<br />

virtuális munkavégzés megteremtését,<br />

mind eszköz-, mind szoftveroldalról. A<br />

megváltozott fogyasztási szokások, a<br />

digitális gazdaság megjelenésével olyan<br />

technológiákat kellett bevezetni, mint az<br />

e-kereskedelem, az online oktatás, vagy<br />

az érintés nélküli fizetés. A pandémia<br />

miatti gyakran változó piaci körülmények<br />

pedig rávilágítottak a termelési láncok<br />

rugalmatlanságára is, ami egy új, ellenállóbb<br />

működési modell, menedzsment<br />

kialakítását eredményezte. Az egyes<br />

szektorokban kialakult munkaerőhiány<br />

pedig felgyorsította az automatizálást,<br />

különösen a robotizált folyamat-automatizálás<br />

(RPA, Robotic Process Automation)<br />

beruházásai révén.<br />

„A járványra adott első sokkreakciók<br />

és költségcsökkentések után a vállalatok<br />

megragadták a lehetőséget, hogy felgyorsítsák<br />

működésük digitalizálását, és további<br />

erőforrásokat vonjanak be évek az óta<br />

húzódó működésfejlesztést célzó kezdeményezéseikbe”<br />

– mondta Laczkó Domonkos,<br />

a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának<br />

vezető tanácsadója. Mindezek<br />

hatására idén már a 2020-as év csökkenésének<br />

korrekciója zajlik.<br />

Minden idők legnagyobb<br />

IT költése<br />

A Gartner előrejelzései szerint ugyanis<br />

a világ informatikai kiadásai 2021-ben a<br />

történelem során először érik el a 4100<br />

milliárd dollárt, amely a 2020-as visszaeséshez<br />

képest mintegy 8,4 százalékos<br />

növekedést mutat. Az összeg nagyságának<br />

érzékeltetéséül a világon jelenleg csupán<br />

négy olyan ország van, az Egyesült Államok,<br />

Kína, Japán és Németország, ahol ennél<br />

nagyobb a GDP.<br />

„Az IT már nemcsak a vállalati működést<br />

támogatja, hanem részt vesz az üzleti<br />

értékteremtésben” – mondta John-David<br />

Lovelock, a Gartner kutatási alelnöke.<br />

Az előrejelzések szerint az összes IT<br />

kiadásfajta növekedni fog. Ezek közül is a<br />

legnagyobbat az eszközök (15,1 százalék,<br />

2022-ben további 2,3 százalék), és a nagyvállalati<br />

szoftverek (13,6 százalék, 2022-ben<br />

további 11,5 százalék) produkálják majd, de<br />

csak kevéssel maradnak le mögöttük az<br />

IT szolgáltatások (11,2 százalék, 2022-ben<br />

további 8,6 százalék). A vállalatok egyre<br />

nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a<br />

működésük digitális alapokra helyezésének.<br />

Ennek érdekében komplex, működésüket<br />

optimalizáló, valamint a munkavállalóik<br />

<strong>szám</strong>ára komfortos munkavégzést biztosító<br />

rendszereket vezetnek be.<br />

„A jelenlegi digitalizációs versenyben a<br />

vállalatok <strong>szám</strong>ára IT kiadásaik növelése<br />

nem lehetőség, mint inkább a versenypiac<br />

által diktált kényszer” – jelentette ki Kiss<br />

Dániel, a Deloitte technológiai tanácsadás<br />

üzletágának cégtársa.<br />

Hazánk jövő őszre<br />

A Gartner amerikai kutatási és tanácsadó<br />

cég szerint az országok különböző időpontokban<br />

érik majd el a 2019-es IT költéseik<br />

értékét. Egyes ázsiai, illetve néhány<br />

nyugat-európai ország meg sem érezte a<br />

pandémiát. Itt az IT kiadások már 2020-ban<br />

meghaladták a 2019-es értékeket. Nálunk<br />

az IT költések szintje várhatóan csak jövő<br />

októberre áll vissza a 2019-es értékekre,<br />

de ez megfelel a környező országok trendjeinek.<br />

22 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

ICT – BOOM a koronavírus alatt<br />

A koronavírus teljes idejét vizsgálva, nemcsak magához képest, de az EU-s országokhoz<br />

viszonyítva is rendkívül sokat lépett előre a hazai infokommunikációs szektor.<br />

Sok hazai nemzetgazdasági ágazattal<br />

ellentétben a magyar informatikai<br />

szektor szereplőinek döntő többsége<br />

rendkívül sokat erősödött gazdaságilag<br />

az elmúlt két évben. Természetesen<br />

a COVID-ot követő gazdasági sokk ezt<br />

az területet sem hagyta értintetlenül,<br />

különösen azok a társaságok kerültek<br />

nehéz helyzetbe, amelyeknek ügyfelei a<br />

veszélyeztetett ágazatokban voltak, de<br />

összességében a szektor teljesítménye egy<br />

kisebb hullámvölgyet követően gyorsan<br />

rendeződött. A társaságok többsége<br />

növelte árbevételét, és a pénzügyi mutatók<br />

is sokat javultak a területen.<br />

Először is fontos leszögeznünk, hogy<br />

minden árbevételi szegmensben nőtt a<br />

szektor társas vállalkozásainak <strong>szám</strong>a,<br />

ez egyrészt a sok újonnan induló cégnek,<br />

másrészt a forgalom növekedésének volt<br />

köszönhető. Különösen a nagyvállalatok<br />

erősödtek sokat az elmúlt két év során,<br />

gyakorlatilag minden fontos pénzügyi<br />

mutatójuk javult, az árbevétel-arányos eredményüktől<br />

kezdve a hozzáadott értéken át<br />

az eladósodottsági mutatóig. Ezek mellett<br />

azonban talán az az érték a leglátványo -<br />

sabb, hogy a szegmens lét<strong>szám</strong>arányos ár -<br />

bevétele (medián) 70 millió Ft/fő lett 2020-<br />

ban a 2019-es 47 millió Ft/fős érték után.<br />

A hazai informatikai társaságok fejlődése<br />

annál jobban szembetűnik, ha teljesítményüket<br />

a teljes hazai gazdasággal, illetve<br />

az EU-s ICT szektorral is összemérjük. A<br />

hazai informatikai szektor bruttó hozzáadott<br />

értéke 2021 harmadik negyedvére közel 20<br />

Éves árbevétel Mutató 2019 2020<br />

10M – 600M Ft<br />

között<br />

600M Ft –<br />

3Mrd Ft<br />

3Mrd Ft –<br />

15 Mrd Ft<br />

15 Mrd Ft<br />

felett<br />

Forrás: Opten benchmarking<br />

Cég<strong>szám</strong> 7 238 7 982<br />

Árbevétel-arányos eredmény (medián) 0,081 0,07<br />

Árbevétel-arányos hozzáadott érték (medián) 0,418 0,394<br />

Lét<strong>szám</strong>arányos árbevétel (eFt/fő) (medián) 18 866 19 343<br />

Eladósodottság (medián) 0,258 0,264<br />

Cég<strong>szám</strong> 396 437<br />

Árbevétel-arányos eredmény (medián) 0,07 0,082<br />

Árbevétel-arányos hozzáadott érték (medián) 0,378 0,409<br />

Lét<strong>szám</strong>arányos árbevétel (eFt/fő) (medián) 39 785 39 061<br />

Eladósodottság (medián) 0,396 0,375<br />

Cég<strong>szám</strong> 70 73<br />

Árbevétel-arányos eredmény (medián) 0,053 0,068<br />

Árbevétel-arányos hozzáadott érték (medián) 0,513 0,496<br />

Lét<strong>szám</strong>arányos árbevétel (eFt/fő) (medián) 45 000 44 007<br />

Eladósodottság (medián) 0,443 0,389<br />

Cég<strong>szám</strong> 29 34<br />

Árbevétel-arányos eredmény (medián) 0,028 0,045<br />

Árbevétel-arányos hozzáadott érték (medián) 0,393 0,458<br />

Lét<strong>szám</strong>arányos árbevétel (eFt/fő) (medián) 47 677 70 298<br />

Eladósodottság (medián) 0,472 0,377<br />

százalékpontot fejlődött a koronavírus előtti<br />

állapotokhoz képest. Ez az érték messze<br />

meghaladja a hazai és EU-s összágazati<br />

növekedést, amelyek gyakorlatilag<br />

stagnáltak ugyanebben az időszakban.<br />

Emellett a szektor növekedése messze<br />

meghaladja az EU összesített informatikai<br />

hozzáadottérték-növekedését is, ami 8<br />

százalék körül volt a koronavírus ideje alatt.<br />

Szintén látványos a szektor alkalmazotti<br />

lét<strong>szám</strong>ának növekedése, amely ugyancsak<br />

20 százalékpontos növekedést produkált,<br />

ezzel messze meghaladva az összeágazati<br />

és EU-s ICT lét<strong>szám</strong>adatokat.<br />

A szektor sikerének természetesen<br />

vannak könnyen magyarázható okai is, mint<br />

a vállalati digitalizációra irányuló megrendelések<br />

növekedése, illetve a szektor<br />

operatív alkalmazkodóképessége a távoli<br />

munkavégzéshez. Ugyanakkor az adatokból<br />

az is látszik, hogy a fejlődés nem egyenletesen<br />

oszlott el az ágazat szereplői között. A<br />

sokkhatás alatt azok a vállalkozások tudtak<br />

gyorsabban alkalmazkodni az új körülményekhez,<br />

amelyek diverz termék- és ügyfélportfólióval<br />

rendelkeztek, gyorsan találtak<br />

új partnereket, és a meglévő partnereik<br />

monitoringját és minősítését és megfelelően<br />

elvágezték. Az Opten céginformációs<br />

szolgáltatásai nagyban megkönnyítették és<br />

könnyítik meg a jövőben is a vállalkozások<br />

üzletfejlesztését, hiszen az olyan szolgáltatások,<br />

mint a Piactérkép, Partnerfigyelő,<br />

vagy Cégelemzés, pont ilyen üzleti folyamatok<br />

támogatására szolgálnak.<br />

A hazai körülményekhez alkalmazkodáson<br />

kívül a szektor exporttevékenységének<br />

fejlődése is nagyban hozzájárult a<br />

terület növekedéséhez. A távoli munkavégzés<br />

széles körű elterjedése csökkentette<br />

a belépési korlátokat az új, nemzetközi<br />

piacokon, és ezt a vállalkozások egy része ki<br />

is használta. A hazai vállalkozások nemzetközi<br />

piacra lépését 2020-tól az Opten EU<br />

nemzetközi céginformációs szolgáltatás is<br />

segíti, amely nemzetközi marketinglisták<br />

előállítására specializálódott megoldás. Az<br />

Opten EU funkcionalitásának segítségével<br />

még egy lépéssel közelebb kerülhetnek a<br />

hazai vállalkozások exporttevékenységük<br />

bővítéséhez. Nemzetközi partnerekkel<br />

pedig nem csak pénzügyi eredmények javít -<br />

-hatók, de az ügyfelek ilyen típusú diverzifikációjával<br />

a vállalkozások stabilitása is<br />

jelentősen növelhető.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 23


KULCSÁR<br />

ALEXANDRA<br />

IT-TRENDEK<br />

VÁLLALATIRÁNYÍTÁS<br />

Mi várható 2022-ben<br />

az ERP piacon?<br />

Az ERP (integrált vállalatirányítási szoftverek) hazai piaca elképesztő nyomás alatt van. Ma<br />

már nem csupán a nagyvállalatok, hanem az egyre kisebb szervezetek is igénylik a naprakész,<br />

egységes adatbázisban tárolt információk elérését, a különböző részlegek munkájának hatékony<br />

összekapcsolását lehetővé tevő ERP megoldásokat.<br />

Rengeteg az új bevezetés, az integrációs<br />

projekt más szoftverekkel,<br />

és a verzióváltások nagy <strong>szám</strong>a<br />

miatt gyakorlatilag a jó szállítóknál „várólista”<br />

van, nem tudnak azonnal szakértőket<br />

projektekre delegálni.<br />

A nagy nemzetközi szoftverházak pedig<br />

ontják a modern megoldásokat, az akvizíciók<br />

révén megszerzett kiegészítő szoftverekkel<br />

integrált verziókat.<br />

A világgazdasági helyzet, az alapanyag- és<br />

energiaárak robbanása egyre tudatosabb,<br />

feszesebb gazdálkodást és professzionális<br />

napi szintű kontrollt vár el a vállalatoktól.<br />

Úgy tűnik, nincs más út, aki versenyben akar<br />

maradni, újgenerációs ERP rendszereket<br />

vezet be a közeljövőben.<br />

A Gartner kutatásai szerint a felhőmegoldások<br />

nemzetközi piaca 2022-ben az előrejelzések<br />

szerint eléri az 54 milliárd dollárt.<br />

A felhő bővülése az elmúlt években gyors<br />

volt, és a következő években nagyjából évi<br />

12 százalékos ütemben fog folytatódni. Ezzel<br />

szemben az on-premise megoldások éves<br />

szinten 0,25 százalékos növekedést várnak.<br />

Itthon még igazi ritkaságnak <strong>szám</strong>ít az<br />

a vállalat, amelyik felköltözteti a teljes<br />

ERP megoldását a felhőbe, inkább a<br />

hibrid megoldások elterjedése jellemző:<br />

saját tulajdonú, licencelt, ún. onpremise<br />

ERP rendszer mellé illesztenek<br />

egy felhő alapú BI megoldást, vagy<br />

digitálismarketing-szoftvert.<br />

Ezen túlmutatóan nézzük meg, mik az<br />

iparág várható trendjei 2022-ben.<br />

Új generációs<br />

munkavállalók igényei<br />

Az egyre nagyobb <strong>szám</strong>ú digitális bennszülött,<br />

fiatal munkavállaló elvárásai miatt nem<br />

kérdés, hogy az alapvető HR folyamatok<br />

digitalizációja, és integrációja ERP rendszerekhez<br />

extrém fontos a munkavállalók<br />

megtartásához. Ma már a csocsóasztal<br />

és az évenkénti karácsonyi party ehhez<br />

biztosan nem elég. A huszonéves munkavállalók<br />

már nem szeretnek papíron munkaidőt<br />

lejelenteni, két vezetővel kézzel aláíratni a<br />

szabadságpapírokat. Az ERP rendszerek<br />

és a HR megoldások növekvő integrációja<br />

nagy piros pontot jelenthet a munkaerőpiaci<br />

versenyben.<br />

Mobilitás mindenek felett<br />

Az elmúlt másfél év alatt még a leginkább<br />

konzervatív felfogású cégek is rájöttek,<br />

hogy a céges tabletek és notebookok, mint<br />

a vállalati ERP-t futtató eszközök alapvető<br />

szükségletté lépnek elő. Nem jutalom ma<br />

már egy céges laptop, hanem alapvető<br />

munkaeszköz az adminisztratív és értékesítési,<br />

valamint projektmunkát végző<br />

cégek munkatársai <strong>szám</strong>ára. A gyártó<br />

cégeknél pedig a mozgásban levő üzemi<br />

dolgozók, például a MEO-sok is szívesebben<br />

dolgoznak ipari tabletről. A mobiltámogatás<br />

nemcsak útközbeni hozzáférést biztosít<br />

az adatokhoz, hanem további fontos elvárásokat<br />

is kielégít, például hogy bárhol<br />

képesek üzletelni a munkatársak. A<br />

Covid miatt előtérbe kerülő távmunka<br />

térnyerésével az alkalmazottak háttérés<br />

front-end feladatokat végezhetnek,<br />

függetlenül attól, hogy hol vannak éppen.<br />

A mobiltámogatás javítja a részlegek<br />

közötti kommunikációt, a globális cégek<br />

időeltolódással nehezített munkáját, és<br />

csökkenti a késéseket. Emiatt elvárás az<br />

ERP szállítókkal szemben, hogy ne extra<br />

szolgáltatásként, hanem az alapcsomag<br />

részeként tegyék elérhetővé az ingyenes<br />

mobilalkalmazásokat.<br />

A mobil ERP funkcionalitás hatalmas<br />

lendületet ad a vállalkozások agilitásának<br />

és termelékenységének. A mobil ERP<br />

megoldások biztosítják a rendszer látha-<br />

24 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

A szerzőről:<br />

Kulcsár Alexandra a<br />

www.erp-consulting.hu<br />

technológia- és szállító<br />

független informatikai<br />

tanácsadó brand tulajdonosa,<br />

a <strong>Computerworld</strong><br />

online ERP blogját vezető<br />

szakértője. 24 év alatt 121<br />

ERP projektben szerzett<br />

tapasztalatait magyar<br />

és nemzetközi tulajdonú<br />

termelő, kereskedő és<br />

szolgáltató cégeknél<br />

hasznosítja; több egyetemen<br />

vendégelőadó, a<br />

METU Executive IT MBA<br />

oktatója. Kérdése van<br />

vállalata ERP projektjével<br />

kapcsolatban? Írjon az<br />

info@erp-consulting.hu<br />

e-mail címre.<br />

tóságát és hozzáférhetőségét az egész vállalaton<br />

belül, felgyorsítják az üzleti folyamatokat, növelik a<br />

termelékenységet, valamint időt, erőforrásokat és<br />

költségeket takarítanak meg.<br />

Adat- és információbiztonság<br />

Egyre több iparág szembesül azzal, hogy a kiberbiztonság<br />

nem úri huncutság vagy luxus hobby,<br />

hanem létkérdés, melyre áldozni kell. Egy friss,<br />

németországi cégeket érintő felmérés készült még<br />

októberben. A felmérésben részt vevő, főként gyártó<br />

vállalatok 44 százaléka érintett volt tavaly valamilyen<br />

kibertámadásban. A helyzet egyre romlik, a<br />

hackerek egyre nagyobb veszélyt jelentenek az ERP<br />

rendszerekre is. Emiatt a vállalkozások részéről<br />

egyre nagyobb az elvárás az ERP szállítókkal és<br />

üzemeltetőkkel szemben, hogy legyenek felkészültek<br />

a kibertámadások ellen.<br />

Amelyik ERP szolgáltató nem tesz erőfeszítéseket<br />

ezen a téren, le fog maradni a versenyben.<br />

AI, a gépi tanulás és<br />

használhatóság<br />

Már nem csupán ígéret, hanem valóság, hogy az<br />

újgenerációs megoldások a könnyebb használhatóság<br />

érdekében egyre intuitívabbak. Az IDC előrejelzései<br />

szerint a következő években ugrásszerűen<br />

fog nőni az AI megoldásokra szánt pénzügyi keret.<br />

Az ún. iERP megoldások a prediktív előrejelzési és<br />

elemzési képességeikkel olyan területeken fogják<br />

segíteni a vállalatokat, mint a kereslet-előrejelzés,<br />

vagy a munkaerő-tervezési modellek. A pontosabb<br />

kockázatelemzési és történeti adat-elemzési képességek<br />

pedig mind a vezetői, mind a munkavállalói<br />

szinten javítani fogják a döntéshozatali folyamatokat.<br />

A back-office rendszerek, például a <strong>szám</strong>latartozás-automatizálási<br />

eszközök fontos szerepet fognak<br />

játszani, csökkentve a pénzügyi részlegekre nehezedő<br />

nyomást.<br />

A mesterségesintelligencia-megoldások képességeinek<br />

növekedésével a szoftveres megoldások<br />

integrálhatók a szenzortechnológiával. Emberi<br />

beavatkozás nélkül előrejelezhetők például, ha egy<br />

eszköz, egy gép a szokásosnál gyorsabb elhasználódás<br />

jeleit mutatja. Ezután a riasztásokat azonnal<br />

elküldheti szöveges üzenetben vagy e-mailben a<br />

karbantartó személyzetnek, hogy kijavíthassák,<br />

mielőtt túl késő lenne. Az AI az ERP-vel kombinálva,<br />

jelentősen növelheti a szervezetek termelékenységét<br />

és működési hatékonyságát, mind a<br />

gyártó, mind a szolgáltató cégek körében.<br />

Verzióváltási kérdések<br />

A nagy nemzetközi szoftvergyártók – Microsoft,<br />

SAP, IFS – által régebben elkészült verziók gyári<br />

támogatása lejár a következő években. Ennek<br />

következményeként még olyan cégek is kénytelen<br />

lesznek ERP projekteket indítani, amelyeknek<br />

egyébként erre nem lenne funkcionálisan igényük.<br />

A dilemma sokkal bonyolultabb, mint elsőre<br />

látszik, mert bizony a rengeteg fejlesztésnek, a<br />

teleszemetelt adatbázisoknak és a vállalati folyamatok<br />

átalakításának hála az esetek 90 százalékában<br />

nem lesz elég egy technikai konverzió,<br />

hanem teljes reimplementációra lesz szükség.<br />

Ebben az esetben érdemes megvizsgálni, hogy<br />

a piacon jelenleg kapható termékek közül melyik<br />

felel meg leginkább az igényeinknek – és ez bizony<br />

nem feltétlenül a régi ERP megoldás. Egyre<br />

több vállalat ébred rá, hogy nem a <strong>szám</strong>ukra<br />

leginkább testhezálló terméket vezették be, ami<br />

hosszú távon csak nagy fejlesztések árán lenne<br />

fenntartható.<br />

A piacon rengeteg az új bevezetés a Covid miatt,<br />

ehhez jönnek még a közép- és nagyvállalati ver -<br />

zióváltási projektek, emiatt az ERP szállító<br />

cégek várhatóan extrém terhelésnek lesznek<br />

kitéve jövőre is.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 25


MALLÁSZ<br />

JUDIT<br />

IT-TRENDEK<br />

Informatikusképzés 2021<br />

A piaci igényekhez próbálják igazítani tananyagukat, oktatási módszereiket, hazai és nemzetközi<br />

kutatási kapcsolataikat, valamint ipari együttműködéseiket az informatikusokat képző<br />

felsőoktatási intézmények. Lássuk, hogy csinálják a BME-n, az ELTE-n és az SZTE-n!<br />

A<br />

BME Villamosmérnöki és Informatikai<br />

Karának (VIK) mérnökinformatikus<br />

alapképzésére 2021-ben 687<br />

főt vettek fel. A felvételi ponthatár 385, a<br />

felvettek átlagpont<strong>szám</strong>a 438 volt. Mindhárom<br />

<strong>szám</strong> meghaladta a 2020-as értéket<br />

(674 fő, 374 és 433 pont).<br />

Mivel az informatika területén gyorsan<br />

változnak a technológiai elemek, a<br />

képzésben is megjelent a DevOps, erősödött<br />

a felhővilág, markánsabban szerepelt az<br />

5G és a mesterséges intelligencia. Jóllehet<br />

a tananyagban nem voltak alapvető hangsúlyváltozások,<br />

az informatikai területen<br />

érezhető az eltolódás a szoftver felé.<br />

Az ipar elszívó hatása ezen a szakterületen<br />

nagyon erős, ezért hosszú évekig<br />

kevesen érdeklődtek a VIK doktori képzése<br />

iránt. A tendenciát tavaly sikerült megtörni,<br />

részben a kar által létrehozott PhD Duplex<br />

ösztöndíjprogrammal, részben az NKFIH<br />

által meghirdetett Kooperatív Doktori<br />

Program bevezetésével. Ezek hatására a<br />

jelentkezők <strong>szám</strong>a a PhD képzésre több mint<br />

50 százalékkal nőtt, és jövőre várhatóan<br />

tovább emelkedik.<br />

A VIK vezetésének az a véleménye, hogy<br />

a bootcamp tanfolyamokat és az egyetemi<br />

képzéseket nem szabad együtt említeni. Az<br />

egyetemi diplomával rendelkezők szilárd<br />

elméleti alapokkal rendelkező, továbbfejlődésre<br />

és fejlesztési feladatok ellátására<br />

képes informatikusok. Más a végzettség, a<br />

képesség és a feladatkör.<br />

A VIK ipari kapcsolatrendszere a BProf<br />

üzemmérnök-informatikus képzésnek<br />

köszönhetően (a kooperatív szakasz miatt)<br />

évente több tucat céggel bővül. Vannak<br />

vállalatok, amelyekkel konzorciumot al -<br />

kotva pályáznak k+f forrásokra, és több<br />

cég konkrét k+f megrendelésekkel is megkeresi<br />

az egyetemet.<br />

5G és 6G műegyetemi<br />

kompetenciával<br />

A BME Szenátusa november 29-én elfogadta<br />

a VIK új, a korábbinál rugalmasabb<br />

tantervét, amelyet mind a mérnökinformatikus,<br />

mind a villamosmérnöki szakon 2022<br />

szeptemberében vezetnek be. Céljai között<br />

szerepel a tehetséggondozás elősegítése és<br />

a lemorzsolódás csökkentése.<br />

Várhatóan 2022 tavaszán, Magyarországon<br />

elsőként, a BME VIK-en űrmérnök<br />

mesterképzés indul, űreszköz-fejlesztési<br />

fókusszal. A mesterképzésre műszaki,<br />

informatikai vagy természettudományi<br />

területen szerzett BSc vagy MSc diplomával<br />

lehet jelentkezni.<br />

Jövőre a BME-n 5G teszthálózat kezdi<br />

meg működését, amelyet a VIK, a Nokia és<br />

a Vodafone szakemberei építenek ki. Ezzel<br />

a BME a hazai 5G fejlesztések centrumává<br />

kíván válni, készen állva a kutatási, fejlesztési<br />

és innovációs kooperációra minden, a<br />

távközléssel és 5G alkalmazások fejlesztésével<br />

foglalkozó hazai és külföldi szervezettel.<br />

Charaf Hassan, a BME VIK dékánja<br />

hangsúlyozta: az 5G önmagában csak<br />

lehetőség ahhoz, hogy igazi értékké váljon,<br />

szükség van az alkalmazásokra, a szolgáltatásokra.<br />

Utóbbiak fejlesztésének minden<br />

fázisában van műegyetemi kompetencia a<br />

háttérben.<br />

Noha az 5G szolgáltatások világszerte<br />

éppen csak elkezdődtek, máris a 6G került<br />

a kutatások középpontjába. A világ vezető<br />

egyetemein és kutatóintézeteiben már folyik<br />

az 5G-re épülő, de azon túlmutató rendszerek<br />

kutatása, fejlesztése. A BME célja,<br />

hogy ilyen irányú tevékenységeket végezzen,<br />

illetve bekapcsolódjon nemzetközi 6G k+f+i<br />

programokba. Mindehhez kiváló alapot ad<br />

az egyetemi privát 5G hálózat.<br />

Fokozott hangsúly az ELTE<br />

innovációs képzésein<br />

Az ELTE Informatikai Kar (IK) programtervező<br />

informatikus alapképzésén 2021-ben 16<br />

ponttal, 411 pontra nőtt a felvételi ponthatár,<br />

a felvettek átlagpont<strong>szám</strong>a 450 volt. Ez a<br />

programtervező és mérnökinformatikus<br />

szakok között országosan a legmagasabb.<br />

Az új oktatási területek bevezetését<br />

hosszú, átgondolt tervezési folyamat előzi<br />

meg. Jelenleg is készítenek elő új képzéseket.<br />

Az elmúlt években a kar nemzetközi<br />

kutatási projektjeinek eredményeit is<br />

beillesztették az oktatásba. Így születtek<br />

például az adattudomány, a mesterséges<br />

intelligencia, a kiberbiztonság, a fintech vagy<br />

az ipar 4.0 témájú angol nyelvű mesterképzési<br />

specializációk. A szintén angol nyelvű,<br />

autonóm rendszerek mesterképzési szak<br />

ipari kezdeményezésre létesült.<br />

Az ELTE IK 2021-ben terepi robotika<br />

mesterképzést indított európai konzorciumban,<br />

2022-ben pedig geoinformatikai<br />

mesterképzést indít. Ma már az alap- és<br />

mesterképzésekben egyaránt a tananyagok<br />

szerves része az innovációs vállalkozásfejlesztési<br />

kurzus. Manapság elvárás az<br />

egyetemi képzéssel szemben a tartalmi<br />

26 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

rugalmasság, az alkalmazkodás ipari<br />

igényekhez. Az ELTE IK-n hangsúlyeltolódást<br />

jelent az innovációs képzések nagyobb<br />

arányú megjelenése, továbbá a mérnökképzés<br />

tananyagában a digitális gyártástechnológiai<br />

ismeretek, az automatizálás<br />

fokozott térnyerése.<br />

Kutatóegyetemként a kutatás-fejlesztésre<br />

orientált mesterképzés kiemelt súllyal<br />

van jelen az ELTE IK portfóliójában. 2020-ról<br />

2021-re 40 százalékkal nőtt a programtervező<br />

informatikus mesterképzésre felvettek<br />

lét<strong>szám</strong>a, míg az autonómrendszer informatikus<br />

mesterképzésen megduplázódott.<br />

Az angol nyelvű mesterképzésben a külföldi<br />

hallgatói lét<strong>szám</strong> egyharmadával nőtt a<br />

tavalyi adathoz képest. Idén a kar magyar<br />

nyelvű doktori programjában 70, az angol<br />

nyelvűben 35 hallgató vett részt. A végzettek<br />

lét<strong>szám</strong>a minden képzési szinten növekszik,<br />

amihez a lemorzsolódás jelentős mérséklődése<br />

is hozzájárult.<br />

Ipari együttműködések az<br />

ELTE falain belül<br />

Horváth Zoltán, az ELTE IK dékánja<br />

fontosnak tartja a kódolóktól határozottan<br />

megkülönböztetni a programtervező<br />

informatikusokat, akik alapszakos diplomájuk<br />

birtokában olyan speciális háttérrel,<br />

megalapozással rendelkeznek, ami összetettebb<br />

feladatok ellátására teszi őket<br />

képessé, messze túlmutatva a programozáson.<br />

A mesterszakon végzettek pedig<br />

ipari, kutatási tapasztalataik birtokában<br />

akár egy vállalat technológiai arculatát is<br />

képesek átalakítani. Ezt a tudásbeli különbséget<br />

a munkaerőpiac egyébként saját<br />

igényeinek megfelelően, megbízhatóan be<br />

is árazza.<br />

Az ELTE IK ipari együttműködései terén<br />

új fejlemény a második ipari tanszék, a<br />

Mesterséges Intelligencia Tanszék elindulása<br />

(az első az Adattudományi és Adattechnológiai<br />

Tanszék volt). Ezzel folytatódott az<br />

az évek óta jellemző trend, hogy az egyetem<br />

falai között folyik az együttműködés az ipari<br />

partnerekkel. .<br />

A karon 2021-ben jelentős és régóta<br />

szükséges területi bővítés valósult meg.<br />

Létrejött az Egyetemi-Vállalati Együttműködési<br />

Intézet, amely a kar ipari kapcsolatainak<br />

koordinációjáért felelős. Ennek<br />

keretében új, kiváló minőségű teret kapott<br />

a Mesterséges Intelligencia ipari tanszék és<br />

a Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások<br />

Kompetencia Központ, valamint <strong>szám</strong>os<br />

partnercéggel közös projekt. Az új területet<br />

a jövő év elején veszik teljes egészében<br />

birtokba. Horváth Zoltán arra is felhívta<br />

a figyelmet, hogy folyamatosan keresik a<br />

saját bevételek növelésének lehetőségeit;<br />

hazai és európai pályázati tevékenységüket<br />

tovább bővítik az elkövetkező évben. 2021<br />

végén újabb jelentős támogatást nyertek el<br />

a Tématerületi Kiválósági Programban,<br />

kiberbiztonsági területen.<br />

Gyakorlatorientált fókuszú<br />

egyetemi képzés Szegeden<br />

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Informatikai<br />

Intézet képzésein 2021-ben nőtt a<br />

felvételi pontok átlaga és a felvett diákok<br />

<strong>szám</strong>a. A felvételi pontok emelkedése határozottabban<br />

látszik, míg a lét<strong>szám</strong>é kisebb<br />

mértékű.<br />

A kor kihívásaira válaszolva különböző<br />

specializációkat kínálnak a hallgatóknak.<br />

Ezek közül a legújabb a mesterséges intelligencia<br />

specializáció, amelyet egyelőre az<br />

alapképzésben indítanak. Terveik szerint a<br />

mesterképzésben is bevezetik, új, mesterszintű<br />

ismeretanyagokkal. A mesterséges<br />

intelligencia témának egyébként komoly<br />

múltja van az SZTE Informatikai Intézet<br />

történetében, és így már korábban szerepet<br />

kapott az oktatásban. Jól bizonyítja ezt a<br />

Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport<br />

több évtizedes működése is.<br />

Az SZTE Informatikai Intézet képzéseit<br />

eredetileg is gyakorlatorientált fókusszal<br />

tervezték, és erősen építenek a projektalapú<br />

ismeretek elsajátítására. Ez képzéseik<br />

egyik erőssége. A hallgatók bevonása ipari,<br />

illetve kutatási projektbeszintén segíti a<br />

használható tudás megszerzését. A helyi<br />

igényekhez igazodva, és az egyetem sajátosságaira<br />

építve indították el nemrégiben<br />

a villamosmérnök BSc és az üzemmérnök-<br />

informatikus BProf szakot. Emellett nagy<br />

súlyt fektetnek arra, hogy az új technológiákat<br />

is megismerjék a hallgatóik, hívja<br />

fel a figyelmet Nyúl László intézetvezető.<br />

A Szegedi Tudományegyetem Informatikai<br />

Intézetében olyan informatikusok kapnak<br />

diplomát, akik az informatika bármely szakterületén<br />

megállják a helyüket, és képesek<br />

a jövőbeli technológiák sikeres elsajátítására<br />

is, nyomatékosítja Nyúl László. A<br />

pár hónapos programozó tanfolyamokra<br />

jelentkezők tévesen azt hiszik, hogy egy ilyen<br />

képzés alatt teljesértékű tudást szereznek,<br />

és bárhol el tudnak majd helyezkedni.<br />

Fennáll azonban a veszélye, hogy a gyorsan<br />

szerzett tudásuk gyorsan el is avul, ők pedig<br />

megrekednek egy adott szinten, hiszen<br />

megfelelő alapozás és fejlődőképesség<br />

híján nem képesek gyorsan alkalmazkodni,<br />

és magasabb szintű munkákat vállalni.<br />

Az SZTE Informatikai Intézet célja,<br />

hogy minél több mesterhallgató végezzen<br />

képzésein. A hallgatók azonban – a BSc<br />

diplomával a zsebükben – jellemzően<br />

nem akarnak újabb 4 félévét eltölteni az<br />

egyetemen, inkább elhelyezkednek az<br />

iparban. Az a tapasztalat, hogy az iparban<br />

sem tesznek nagy különbséget a végzett<br />

alap- vagy mesterdiplomás új munkavállalók<br />

között. Az SZTE-n próbálják a jó<br />

képességű hallgatókat meggyőzni arról,<br />

hogy a mesterdiploma megszerzése<br />

anyagilag is gyorsan megtérül, hosszabb<br />

távon pedig különösen <strong>szám</strong>ít. Rugalmas<br />

mesterprogramjaikkal, valamint a duális<br />

képzési formával támogatják, hogy a korábbi<br />

BSc hallgatók munkavégzés mellett is<br />

szerezzék meg a mesterdiplomát. A PhD<br />

képzésben is örömmel látnának több jelentkezőt.<br />

Remélhetőleg a frissen bevezetett<br />

kooperatív doktori program is javít majd a<br />

helyzeten.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 27


MEIXNER<br />

ZOLTÁN<br />

IT-TRENDEK<br />

A<br />

drónpiac két szálon fejlődik. Az<br />

egyiket maga a dróntechnológia<br />

jelenti, a másikat pedig e technológia<br />

révén megjelenő üzleti lehetőségek felismerése<br />

és kihasználása. Persze e két fej -<br />

lődési vonal kölcsönösen hat egymásra,<br />

és keményen sarkallja a növekedést.<br />

A kereskedelmi drónok globális piaca<br />

a 2018-as 4,4 milliárd dolláros méretről<br />

2025-re várhatóan mintegy 63,6 milliárd<br />

dollárra nő. A Pilóta Nélküli Járműrendszerek<br />

Nemzetközi Szövetsége (AUVSI)<br />

szerint a 2025-ös érték akár 82 milliárd<br />

dollár is lehet, miközben több mint 100 ezer<br />

munkahely jön létre. Ez 32 százalékos éves<br />

átlagos növekedést (CAGR) feltételez. Az<br />

Insider Intelligence előrejelzése szerint<br />

2021 végére a globális drónszállítások elérik<br />

a 29 millió darabot.<br />

Egyelőre a drónokat használó vállalatok<br />

leginkább Európában, Észak-Amerikában<br />

és Ázsiában találhatók. Az elkövetkező<br />

években várhatóan Észak-Amerika marad<br />

a piaci méretét tekintve vezető régió. Gyors<br />

növekedés várható azonban az ázsiai és<br />

A DRÓNOK EGYRE MAGASABBRA TÖRNEK<br />

A jelen és a jövő trendjei<br />

az emelkedő drónpiacon<br />

A drónok a széles publikum <strong>szám</strong>ára teljes mértékben elfogadottá váltak, mert világos a katonai<br />

alkalmazásuk, illetve a szabadidős vagy hobbidrónok is egyre nagyobb <strong>szám</strong>ban fogynak a<br />

kiskereskedelemben. Az autonóm vagy távirányított repülő járművekre épülő piac azonban csak<br />

most éledezik, igaz meglehetősen gyorsan.<br />

csendes-óceáni térségben, különösen<br />

Japánban és Kínában is, ahol az emberi<br />

munkaerő növekvő költségeinek ellensúlyozására<br />

automatizált drónokat alkalmaznak.<br />

Az európai piac is egyenletes ütemben fog<br />

növekedni.<br />

Az egy évvel ezelőtt bevezetett európai<br />

drónszabályozás csak az első lépés a<br />

fejlődési ütem felgyorsítására. Az Európai<br />

Bizottság kezdeményezésére folyik a<br />

Drónstratégia 2.0 kidolgozása, amelyre<br />

tavaly nyáron már reagálhattak az iparágban<br />

érdekeltek. Az EU most egy online<br />

felmérés révén szeretne több betekintést<br />

nyerni a fejlődési lehetőségekbe, és a polgároktól<br />

vár választ, hogy miként képzelik el a<br />

drónok szerepét az életükben. A felmérés<br />

2022. január 7-ig tart.<br />

Olyan dolgokra kíváncsiak, hogy van-e<br />

igény a drónos csomagküldésre vagy<br />

akár a légi taxizásra, és hol lehet a határ a<br />

drónok és az új elektromos repülési formák<br />

<strong>szám</strong>ára. Mi a helyzet a repülő drónok<br />

zajszennyezésével? Hol kell elhelyezni az<br />

úgynevezett VertiPortokat, hogy megkönynyítsék<br />

a drónok felszállását és leszállását<br />

a városi környezetben? Hogyan garantált<br />

a magánélet zavartalansága a drónok<br />

<strong>szám</strong>ának növekedésével? Jó alternatíva-e<br />

a városi légi mobilitás a hagyományos<br />

mobilitási formákkal szemben? A váro -<br />

sok vajon felkészültek-e erre?<br />

Az iparági szakértők úgy vélik, hogy<br />

a drónpiacon a döntő üzleti kereslet<br />

azonban egyelőre máshol lesz. Egyelőre a<br />

nagyobb önálló légijárművek szolgáltatásai<br />

mozgatják a piacot. Például a térképezési<br />

munkák és az olyan jelenleg veszélyes<br />

feladatok, mint a csővezetékek és távvezetékek<br />

ellenőrzése adhatják kezdetben a<br />

legnagyobb megrendeléseket.<br />

Évek óta a kézbesítést tekintették a<br />

kereskedelmi drónhasználat egyik végső<br />

céljának. Bár még mindig vannak technikai<br />

és jogalkotási aggályok, amelyeket meg kell<br />

oldani, a kiskereskedelmi nagyvállalatok<br />

és a technológiai óriások továbbra is befektetnek<br />

az ötletbe. Ez az alkalmazás nemcsak<br />

a kiskereskedelmi áruk ellátási láncát<br />

gyorsíthatja fel, hanem lehetővé teheti a<br />

sürgősségi ellátmányok, gyógyszerek és<br />

hőmérséklet-érzékeny áruk gyors kiszállítását<br />

is. Az elkövetkező években a drónos<br />

kézbesítés fejlődése a kereskedelmi drónok<br />

piacának növekedését elősegítő komoly<br />

hajtóerővé válhat.<br />

Bár a kereskedelmi drónok piacát jelenleg<br />

néhány nagy márka uralja, a szakértők arra<br />

<strong>szám</strong>ítanak, hogy a feltörekvő startupok<br />

aktívabban vesznek majd részt a termékfejlesztésben.<br />

Ugyanakkor nem szabad<br />

elfelejteni, hogy a drón önmagában csak<br />

egy repülőeszköz, amelynek értékét azok<br />

a kiegészítő felszerelések adják, amelyek<br />

nélkülözhetetlenek a különböző szolgáltatásokhoz.<br />

Ezek közé tartoznak a teherszállító<br />

platformok, a különféle kamerák<br />

és szenzorok, a permetezőegységek,<br />

28 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

NTT DATA BUSINESS SOLUTIONS<br />

Tehetség a felhőben<br />

Szakemberhiánnyal szembesülnek a vállalatok <strong>szám</strong>os iparágban, miközben az alkalmazottak<br />

munkahellyel szembeni elvárásai is dinamikusan növekednek. A felkészült, tehetséges és<br />

hosszú távon is fejlődőképes munkaerőért vívott versenyben – amelyet a járványhelyzet még<br />

inkább kiélezett – döntő jelentőségű, hogy a szervezetek korszerűsítsék és átalakítsák HR<br />

folyamataikat.<br />

SuccessFactors felhőalapú humántőke-menedzsment<br />

(HCM) szoftverével<br />

az SAP ehhez olyan megoldást<br />

ad, amely az embert és a munkavállalói<br />

élményt állítja középpontba. Az SAP partnereként<br />

az NTT DATA Business Solutions<br />

nemzetközi szinten 250 fős SuccessFactors<br />

szakértői csapattal támogatja a megoldás<br />

bevezetését, és <strong>szám</strong>os sikeres implementációt<br />

valósított már meg itthon is.<br />

– A SuccessFactors Employee Central<br />

alapmodulja az alkalmazotti törzsadatokat<br />

és a HR folyamatokhoz kapcsolódó dokumentumokat<br />

kezeli, amelyeket a vállalati<br />

arculathoz illeszkedő weboldalon, megfelelő<br />

jogosultságok mellett az alkalmazottak is<br />

elérnek, így korszerűen önkiszolgáló módon<br />

intézhetik ügyeiket – mondta Nagy Gábor, az<br />

NTT DATA Business Solutions Kft. Success-<br />

Nagy Gábor,<br />

NTT DATA<br />

Business<br />

Solutions<br />

Factors & Telco üzleti egységének vezetője.<br />

– Az alapmegoldást igény esetén az Open-<br />

Text Extended ECM megoldásával is integrálni<br />

tudjuk, amely a HCM megoldásban<br />

meglévő dokumentumkezelésnél fejlettebb<br />

funkciókat, verziókövetést, irat- és ügykezelést<br />

ad, kiváló minőségű felhasználói,<br />

alkalmazotti élmény mellett. Az NTT DATA<br />

Business Solutions magyarországi csapata<br />

nemcsak a hazai piacon, hanem vállalatcsoport<br />

szintjén is egyedüliként végez SAP<br />

SuccessFactors és OpenText Extended ECM<br />

integrációt.<br />

A SuccessFactors <strong>szám</strong>os modullal<br />

rendelkezik a HR folyamatok automatizálásához,<br />

digitalizálásához a toborzás -<br />

tól, a beléptetésen és a képzésen át a<br />

javadalmazásig, utánpótlásig és teljes ítményértékelésig.<br />

– Az SAP által évente kétszer biztosított<br />

release-váltások rendkívüli fejlődési dinamikával<br />

és képességekkel vértezik fel a<br />

megoldást – mondta Nagy Gábor. – A tehetségért<br />

versengő vállalatok <strong>szám</strong>ára a felhő<br />

egyértelműen sikertényező.<br />

vadgazdasági eszközök, telekommunikációs<br />

berendezések stb. Ez alapozta meg, hogy<br />

a dróngyártók együttműködjenek például<br />

a vezető optikai vagy érzékelőket előállító<br />

cégekkel.<br />

Globális szinten 2021 végéig várhatóan<br />

több mint 7,8 millió darab fogyasztói drónt<br />

szállítanak ki, amelyek értéke elérheti a<br />

19,25 milliárd dollárt. Ezeknek eladásoknak<br />

a legnagyobb részét a személyes célra szánt<br />

drónok teszik majd ki, amelyeket elsősorban<br />

fotózásra és filmkészítésre használnak.<br />

Eközben kirajzolódik a drónhasználat elterjedésének<br />

sötét oldala is. A drónokat csempészetre,<br />

illegális megfigyelésre, zsarolásra<br />

vagy a repülőtéri műveletek megzavarására<br />

is használják. Ez ellen a harc két fronton,<br />

jogi és technológiai síkon is zajlik majd.<br />

A Pilot Institute elemzése szerint a drónok<br />

professzionális felhasználásához automatizálásra<br />

van szükség. Az eszközöknek fel<br />

kell ismerniük az akadályokat és egymást<br />

is, hogy önállóan elkerülő manővereket<br />

végezhessenek. A végső cél olyan drónok<br />

kifejlesztése, amelyek képesek önállóan<br />

döntéseket hozni, és nem az operátor vagy<br />

pilóta beavatkozásától függenek. Ez tenné<br />

ehetővé, hogy drónok rajait vessék be magas<br />

szinten specializált feladatok elvégzésére,<br />

minimális emberi beavatkozás mellett.<br />

Szakértői előrejelzések szerint a drónok<br />

megjelenése a pénzügyi szolgáltatásokra<br />

is hatással lesz. Részben a drónflották<br />

finanszírozása, például lízingelése révén,<br />

részben pedig a drónbiztosítási piac megnyílásával.<br />

A drónbiztosításokra nyilvánvalóan<br />

szükség van, hiszen a drónrepülés kockázatos,<br />

és e kockázatokat a vállalkozásoknak<br />

minimalizálniuk kell.<br />

A drónipar nagy ugrása azonban csak<br />

akkor következhet be, ha rendelkezésre<br />

áll egy kiforrott szabályozási környezet.<br />

Ennek tartalmaznia kell a pilóta nélküli légi<br />

forgalom irányítására szolgáló rendszert,<br />

de azt is, hogy milyen képességekkel ellátott<br />

drónok kaphatnak repülési engedélyt. Ez a<br />

dróngyártók <strong>szám</strong>ára is iránymutatással<br />

szolgálna a fejlesztéseiket illetően.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 29


QAYUM DANIEL<br />

üzleti elemző,<br />

Peak Financial Services<br />

IT-TRENDEK<br />

ÜZLET<br />

KKV megoldások<br />

a fintech szektorban<br />

A hagyományos pénzügyi szektor jellemzően lakossági és nagyvállalati ügyfelei kiszolgálását<br />

helyezi előtérbe, ezáltal rendre elhanyagolja a kis- és középvállalkozásokat (kkv) cégméretre és<br />

tevékenységre optimalizált megoldások tekintetében. Ez a globális és hazai szektorra éppúgy<br />

igaz, pedig a kkv-k szerves részét képzik minden gazdaságnak.<br />

Az Európai Unióban a vállalkozások 99<br />

százalékát teszik ki a kkv-k, <strong>szám</strong>os<br />

szektorban megtalálhatók, körülbelül<br />

100 millió embert alkalmaznak, valamint<br />

az EU GDP-jének több, mint felét nekik<br />

köszönhetjük.<br />

Magyarországon is hatalmas a jelentőségük,<br />

a Központi Statisztikai Hivatal adatai<br />

alapján a magyar vállalkozások több, mint<br />

90 százaléka mikro-, kis- vagy középvállalkozás.<br />

Gazdasági hozzájárulásuk a működő<br />

vállalkozások teljes hozzáadott értékének<br />

46,7 százalékában, nettó árbevételének 41,2<br />

százalékában és a nemzetgazdasági beruházások<br />

32,1 százalékában nyilvánult meg.<br />

A Peak kutató és tanácsadó csapata<br />

minden hónapban átfogó körképet<br />

készít a fintech világ mozzanatairól,<br />

azok bankszektorra, biztosítókra,<br />

IT-szektorra és kormányzati szervekre<br />

gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban<br />

részletesen foglalkozunk<br />

a fintechek és a hagyományos pénzügyi<br />

szereplők újításaival, ezek között<br />

pedig egyre gyakrabban kerülnek elő<br />

edukációs szolgáltatások is. A teljes<br />

körképpel vagy annak egyes elemeivel<br />

kapcsolatban a science@peakfs.io<br />

e-mail-címre várjuk a felmerülő kér -<br />

déseket.<br />

A fintech szektor jelentős része teljes<br />

tevékenységét a kkv-k kiszolgálásának szenteli,<br />

hogy betöltse a hagyományos pénzintézetek<br />

és szolgáltatók által hagyott űrt. Úgy<br />

tűnik, e cél elérésben több vállalat is jó úton<br />

halad, ezt az idei év több száz millió dolláros<br />

tőkebevonási fordulói, valamint több milliárd<br />

dolláros értékeltségei is alátámasztják. A<br />

legnagyobb és legsikeresebb kkv megoldásokat<br />

kínáló fintech cégek egyértelműen a<br />

költségkezeléssel foglalkozó vállalkozások.<br />

A versenytársak tevékenysége nagyban<br />

hasonlít, jellemzően vállalati költségkártyákat<br />

bocsátanak ügyfeleik alkalmazottainak<br />

rendelkezésére, majd a kártyákon<br />

véghez vitt tranzakciókat összesítik egy<br />

központi elemző felületen. Ezt az alapszolgáltatást<br />

persze különböző hozzáadott funkciókkal<br />

is ellátják, hogy megkülönböztessék<br />

magukat a többi szereplőtől. Ilyen funkciók<br />

például az automatikus áfa-visszaigénylés,<br />

a kártyákra épített cashback és az automatikus<br />

<strong>szám</strong>lázás is.<br />

Idén óriási összegeket vontak be a költségkezelési<br />

megoldásokat nyújtó fintechek.<br />

Az amerikai Brex áprilisban egy 425 milliós,<br />

majd októberben egy 300 millió dolláros<br />

tőkeinjekciót kapott, utóbbival a vállalat<br />

értéke 12,3 milliárd dollárra ugrott. Európa<br />

sem maradt ki a finanszírozási lázból.<br />

Például a Pleo és a Payhawk is több, mint<br />

100 millió dollárt vont be idén, aminek révén<br />

értékeltségük megugrotta az egymilliárd<br />

dolláros küszöböt.<br />

Nem véletlenül ilyen sikeres a költségkezelés<br />

területe. A kkv-k nagy része az<br />

adminisztrációs és dokumentációs teendőket<br />

jelöli meg, mint az egyik legnagyobb<br />

működési kihívásukat. Ugyanerre a problémára<br />

nyújtanak megoldást a bér<strong>szám</strong>fejtő<br />

fintechek, melyek nem a vállalati<br />

kiadásokra, hanem az alkalmazottakra<br />

helyezik a hangsúlyt. A Rippling és a Remote<br />

is így jutott több száz millió dollár külső<br />

forráshoz és egymilliárd dollárt meghaladó<br />

értékeltséghez. Természetesen tevékenységük<br />

nem merül ki a bér<strong>szám</strong>fejtésben, az<br />

általuk kínált szolgáltatások között további<br />

alkalmazott onboarding, jutalmazási és<br />

további HR folyamatok is megtalálhatók.<br />

Végül a fintech szektor a kkv-k legnagyobb<br />

növekedési akadályára, a külső<br />

finanszírozás hiányára is nyújt megoldást.<br />

Rengeteg empirikus tanulmány állapította<br />

már meg, hogy a hagyományos pénzügyi<br />

szektor nem nyújt megfelelő mennyiségű<br />

hitelt a kkv-knak, aminek következtében<br />

erősen limitált e vállalkozások növekedése.<br />

A kkv fókuszú neobankok és a szakosodott<br />

hitelező fintechek egyre több hitelt<br />

nyújtanak, aminek köszönhetően ügyfeleik<br />

mellett ők is egyre csak nőnek. Részben így<br />

lett ismert név az Aspire Ázsiában, így tudott<br />

több milliárd fontos hitelállományt felépíteni<br />

a Funding Circle, valamint éppen ezért vásárolta<br />

fel az American Express a Kabbage-et<br />

850 millió dollárért.<br />

Iratkozz fel hírlevelünkre,<br />

hogy minden héten<br />

értesülj a fintech<br />

piac legizgalmasabb<br />

történéseiről!<br />

30 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

DYNTELL SOFTWARE<br />

Mennyivel ér többet<br />

egy digitalizált vállalkozás?<br />

A globális ipar átalakulóban van. Javában zajlik az új ipari forradalom, az Ipar 4.0, ez a<br />

robbanásszerű, hirtelen változás a globális iparban, amit a technikai előrehaladás tesz<br />

lehetővé, és gyökeresen forgatja fel mindazt, amit a gyártásról, kereskedelemről vagy akár<br />

szolgáltatásokról gondolunk.<br />

Akorábbi három ipari forradalom<br />

mind történelmi lehetőség volt a<br />

cégeknek, vállalkozásoknak, hogy<br />

kiemelkedjenek a tömegből, és mindössze<br />

jó helyzetfelismeréssel és a technológiák,<br />

elvek gyors adaptálásával a semmiből piacvezetővé<br />

váljanak. Lehetőség, ami generációnként<br />

egyszer adatik meg.<br />

Bár minden ipari forradalom egyedi,<br />

tanulságaik állandók. Ha megvizsgáljuk a<br />

folyamatokat a gőzgépek megjelenésétől<br />

a Mesterséges Intelligencia (AI) integrálásáig,<br />

arra jutunk, hogy három lehetséges<br />

módon lehet kijönni egy ilyen nagyságrendű<br />

változásból:<br />

1. Úttörőként, avagy győztesként, ami jel -<br />

lemzően a korai csatlakozók kiváltsága lesz.<br />

2. Követőként, akik későn alkalmazkodnak,<br />

és idővel ugyanúgy végig kell járniuk<br />

az ijesztőnek és nehézkesnek tűnő átállás<br />

lépéseit, ám mivel késlekedtek, nem részesülnek<br />

az úttörők sikereiből, és a „jutalmuk”<br />

maximum az életben maradás lesz.<br />

3. Vesztesként, akik talán még vegetálnak<br />

egy darabig a régi módszereikkel, de végül<br />

vagy kései csatlakozóként lemaradnak, vagy<br />

teljesen el is tűnnek a piacukról, mindegy,<br />

mennyire uralták azt korábban.<br />

Röviden fogalmazva tehát nem az a<br />

kérdés, hogy ki akar csatlakozni az elkerülhetetlen<br />

változáshoz, hanem hogy ki lesz<br />

képes hasznára fordítani a folyamatot, és ki<br />

lesz az, aki túl későn kapcsol, ezzel pedig<br />

behozhatatlan hátrányba kerül.<br />

Ugyanakkor ezek a változások nem<br />

azonnal, egyszerre és egyenletesen mennek<br />

végbe: a fejlettebb piacokon jóval hamarabb<br />

adoptálják a megoldásokat, mint a<br />

lemaradottabb térségekben. Ez különleges<br />

helyzetet teremt a közép-kelet-európai<br />

piacon: már pontosan láthatók a külföldi<br />

példák alapján az új ipari forradalom<br />

előnyei, azonban mivel a digitális fejlettség<br />

minden mérő<strong>szám</strong> szerint elmarad az EU-s<br />

átlagtól, még nem késő, hogy ezeket az<br />

elveket lokálisan alkalmazva bármely cég<br />

2021. 12. 07. 18:40 https://dyntell.com/wp-content/uploads/2020/09/dyntell-logo.svg<br />

vagy vállalkozás úttörőként jelenjen meg,<br />

és akár garázsból regionális jelentőségűvé<br />

nője ki magát csupán azzal, hogy nyitott az<br />

innovációra.<br />

Ebben természetesen mindig van egy<br />

nagy adag rizikó, de a digitalizáció a valóságban<br />

már a bevezetés pillanatában<br />

https://dyntell.com/wp-content/uploads/2020/09/dyntell-logo.svg 1/1<br />

megtérül. Elegendő csupán azt megnézni,<br />

hogy az egyik leggyakoribb cégértékelési<br />

módszertan szerint hogyan vizsgálja, hány<br />

évnyi nyereséget érdemes fizetni egy adott<br />

cégért. Ekkor a nyereség (pl. EBITDA) lesz<br />

a szorzandó, és egy értékelési szempontrendszer<br />

alapján kijött kompozit mutató a<br />

szorzó, így kapjuk meg a cég valós értékét.<br />

A McKinsey-féle 7s talán a legismertebb<br />

vezetői és szervezeti értékelési módszertan,<br />

ahol minden S betű egy olyan szempontrendszert<br />

jelöl, ahogyan a vállalatot értékelni<br />

szükséges. Az egyik S mögött a System<br />

áll, mely nagyrészben függ a vállalat digitális<br />

érettségi fokától. Bármely cégnél, mely<br />

nem, vagy csak minimális digitalizációs<br />

rendszert alkalmaz a folyamatai során, ez a<br />

kompozit mutató<strong>szám</strong> alacsony lesz, és így<br />

mérsékelt lesz a végső cégérték is.<br />

Ez akkor lesz érdekes, ha mindezt lefordítjuk<br />

a <strong>szám</strong>ok nyelvére: amíg egy digitálisan<br />

közepesen fejlett középvállalkozás<br />

5-10 százalékkal ér kevesebbet a hiányos<br />

vagy rosszul működő rendszerei miatt, ez<br />

a <strong>szám</strong> duplázódik, ha egyáltalán nem él<br />

a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel!<br />

Innen könnyen ki<strong>szám</strong>olható, hogy az igazi<br />

veszteséget nem egy vállalatirányítási és/<br />

vagy üzletiintelligencia-rendszer bevezetése<br />

jelenti, hanem pont az, ha ez nem történik<br />

meg. A legtöbb helyzetben pedig a fejlesztésre<br />

fordított pénz gyakorlatilag azonnal<br />

megtérül azzal, hogy a cégérték 5-15 százalékkal<br />

növekszik az informatikai beruházás<br />

aktiválásának másnapján.<br />

Hogyan jutunk el a digitális fejlettségtől<br />

az ipari forradalomig? Négy egyszerű<br />

lépésben.<br />

Ma egy középérett vállalat már alapnak<br />

tekinti egy integrált rendszer használatát,<br />

de ezen érettség megtartásához tovább<br />

kell lépnie a második szintre egy olyan<br />

BI rendszer kiépítésével, ami az éjszakai<br />

szinkronizációval vagy az automatikus<br />

riportgenerálással azonnal tehermentesíti<br />

a dolgozókat. Az adatgyűjtés automatizációja<br />

kamerákkal, szenzorokkal már a harmadik<br />

lépés, míg a negyedik szinten ezen adatok<br />

proaktív tervezésre, predikciók készítésére<br />

vagy külső adatsorokkal való összevetésre<br />

is használhatók lesznek. Így pedig lépésről-lépésre<br />

bárki csatlakozhat a zajló ipari<br />

forradalomhoz, és kihasználhatja az átalakuló<br />

ipar nyitotta lehetőségeket, miközben<br />

már csak a fejlesztések bevezetésétől jelentősen<br />

megugrott a cég értéke.<br />

Az elkerülhetetlen változás ijesztő lehet,<br />

hiszen az utóbbi százötven év alatt sorra<br />

véreztek el cégek ilyen időszakokban<br />

pusztán azért, mert nem voltak hajlandóak<br />

elfogadni, hogy a világ nem áll meg<br />

körülöttük. Ugyanakkor az ilyen történelmi<br />

időszak páratlan lehetőséget is rejt. Az ipar<br />

4.0 gyökeresen alakítja át a globális piacot,<br />

és aki meg tudja lovagolni az első hullámot,<br />

olyan magasra repítheti vállalkozását, ami<br />

korábban talán elképzelhetetlennek tűnt.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 31


Color: C(0) M(100) Y(100) K(0)<br />

PANTONE<br />

CMYK<br />

420 U<br />

29 24 23 0<br />

RGB<br />

HEX<br />

191 189 189<br />

#BFBDBD<br />

RENDKÍVÜLI ÉV VÉGI<br />

PC WORLD-ELŐFIZETŐI AJÁNLAT<br />

Ultimate<br />

csomag<br />

34 980 Ft<br />

VÁLASZTHATÓ AJÁNDÉKOK<br />

Mercusys MR70X<br />

Wi-Fi 6-os router<br />

Trust Trino HD<br />

webkamera<br />

Glorious PC Gaming<br />

Race Model D- RGB<br />

Optikai gamer-egér<br />

Trust Nika Touch BT<br />

TWS fülhallgató<br />

Moshi Digits<br />

Touchscreen<br />

kesztyű<br />

Trust Carus<br />

headset<br />

GARANTÁLT<br />

AJÁNDÉKOK<br />

Légy Te is Ultimate-előfizetőnk 2022-ben, hogy élvezhesd a különleges előnyöket!<br />

A 12 darab, ajándékokat is tartalmazó PC World lap<strong>szám</strong>on felül egy teljes PC-játék, egy Microsoft<br />

Office online tanfolyamcsomag, komplett Norton 360 védelmi csomag, egy minőségi USB Type-C-kábel<br />

és egy választható ajándék hardver lehet a tiéd a többi kiváltságon felül.<br />

EpistoGram Microsoft Office online tanfolyamcsomag 50 ezer forint értékben,<br />

Norton 360 Standard védelmi csomag (1 év/1 PC), Pizza Connection 3<br />

teljes PC-játék, ajándék hardver minden Ultimate-előfizetőnek,<br />

Veger V104 prémium minőségi USB Type-C-kábel.<br />

Több mint<br />

80 000 Ft<br />

megtakarítás<br />

PC WORLD ELŐFIZETŐI AKCIÓ 2021 CSOMAGOK ALAP ULTIMATE<br />

Ár 19 980 Ft 34 980 Ft<br />

12 darab PC World <strong>magazin</strong>*<br />

Biztonsági csomagok minden hónapban<br />

Ajándék szoftverek minden hónapban<br />

Minden hónapban ajándék teljes játék<br />

Online segítségnyújtás<br />

Exkluzív külső tanácsadói tagság<br />

PC World Online reklámmentesség**<br />

EpistoGram online Microsoft Office tanfolyamcsomag 50 ezer forint értékben<br />

Norton 360 Standard 1 éves, teljes körű PC-s védelmi szoftver<br />

Ajándék teljes verziós Pizza Connection 3 PC-játék<br />

Ajándék prémium minőségű Veger Type-C-kábel<br />

Választható ajándék termék<br />

Termékek ingyenes házhozszállítása<br />

* Jelentős kedvezménnyel, 10 lap<strong>szám</strong> áráért ** Aktivált PC World Plus-hozzáférés mellett, bejelentkezve<br />

LAMAX Dots2<br />

fülhallgató<br />

Moshi Prémium<br />

3-in-1 univerzális<br />

töltőkábel<br />

Trust Yozu<br />

notebookhűtő<br />

Rolit<br />

társasjáték<br />

Veger C10 10 000 mAh<br />

powerbank, beépített<br />

kábelekkel<br />

LAMAX X3.1 Atlas<br />

akciókamera<br />

Veger CC50 2-portos<br />

autós töltő<br />

Trust Tecla-2 Wireless<br />

Deskset HU billentyűzet+egér<br />

Stratego<br />

társasjáték<br />

Veger CPD65-Lite<br />

65 W töltő<br />

LAMAX Sentinel2<br />

Bluetoothon kapcsolódó<br />

minihangfal<br />

pcworld.hu/elofizetes<br />

Episto<br />

Gram<br />

Az akcióban minden régi és új előfizetőnk részt vesz, amennyiben 2022. január 31-ig 34 980 Ft összegért egy évre előfizet a PC World <strong>magazin</strong>ra kiadónknál. Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés<br />

nem mondható fel, más akcióval nem vonható össze. Az Ultimate csomagban megtalálható ajándék tanfolyamcsomag 2022. január 15-étől aktiválható (és egy évig érvényes). Az ajándék programok 2021.<br />

december 1-jétől a www.pcworld.hu/szoftvercsomag oldalról tölthetők le, a belépéshez szükséges egyedi kódot az előfizetési díj befizetése után levélben postázzuk. A szoftvereket 2022. március 30-ig<br />

töltheted le, és az Epistogram tanfolyamcsomagot is eddig aktiválhatod. Az Ultimate csomaghoz választott termékeket megrendeléskor a pcworld.hu/elofizetes oldalon keresztül adhatod meg. Ha karácsonyig<br />

szeretnéd megkapni az ajándékot, az előfizetési díjat november 30-ig fizesd be. A kiválasztott terméket futárszolgálattal juttatjuk el a megadott címre az előfizetési díj jóváírása után. Az ajánlatok korlátozott<br />

<strong>szám</strong>ban állnak rendelkezésre, így ha a készlet valamiből már elfogyott, a rendszer nem enged választani abból. A feltüntetett árak javasolt kiskereskedelmi árak. A termék- és dobozképek csak illusztrációk.<br />

A tájékoztatás nem teljes körű, további információ: pcworld.hu/elofizetes. Minden jog fenntartva.<br />

Color values

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!