Computerworld magazin 2021.12.15. LII. évfolyam 24. szám
A Computerworld magazin 2021. december 15-én megjelent száma.
A Computerworld magazin 2021. december 15-én megjelent száma.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
2021. december 15. • <strong>LII</strong>. <strong>évfolyam</strong> <strong>24.</strong> <strong>szám</strong><br />
IT TRENDEK<br />
2021. december 15. / <strong>LII</strong>. <strong>évfolyam</strong> <strong>24.</strong> <strong>szám</strong><br />
9 770587 151006 21024<br />
Ára: 495 Ft
ELO
TARTALOM | 2021. december 15.<br />
/ IMPRESSZUM<br />
KIADJA A PROJECT029<br />
MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />
1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9.<br />
HU ISSN 0237-7837<br />
Internet: project029.com<br />
FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető<br />
OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika<br />
mbabinecz@project029.com<br />
MARKETING MENEDZSER: Kovács Judit<br />
jkovacs@project029.com<br />
NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:<br />
Keskeny és Társai 2001 Kft.<br />
1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.<br />
Ügyvezető: Keskeny Árpád<br />
SZERKESZTŐSÉG<br />
Lapigazgató: Bozsoki Dániel Róbert<br />
dbozsoki@computerworld.hu<br />
<strong>Computerworld</strong> kiemelt szakértők:<br />
Hatvani István, RPA, GRC szakértő<br />
Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu<br />
Lengré Tamás, ASC Kft.<br />
Sebastian Tamas, RocketShepherd.com<br />
Szota Szabolcs, hellocristo.hu<br />
Tartalomigazgató: Urbán Anikó<br />
aurban@computerworld.hu<br />
Vezető szerkesztő: Sós Éva<br />
esos@computerworld.hu<br />
Szerkesztőség:<br />
Mallász Judit, Kis Endre,<br />
Meixner Zoltán, Móray Gábor<br />
Olvasószerkesztő: Pál Attila<br />
pattila@computerworld.hu<br />
Tördelő grafikus: Király Zoltán<br />
zkiraly@computerworld.hu<br />
Videó: Gojdár Ákos, Bajusz Bence<br />
Fotó: Doba Zoltán<br />
Ügyfélszolgálat: Fekete Ákos<br />
afekete@project029.com<br />
Telefon: +36 1 445 0930<br />
PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM<br />
HIRDETÉSFELVÉTEL<br />
Lapreferens: Rodriguez Nelsonné<br />
irodriguez@computerworld.hu<br />
Telefon: +36 1 577 4311<br />
Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea<br />
abohn@project029.com<br />
Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274<br />
e-mail: info@project029.com<br />
ajanlat@project029.com<br />
1132 Budapest, Visegrádi u. 31.<br />
tel.: +36 1 577 4316<br />
Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei<br />
szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését,<br />
megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben<br />
megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy<br />
fordításban), minden megjelent képet, táblázatot<br />
stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos<br />
terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk<br />
kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet.<br />
A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel<br />
kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget<br />
nem vállal.<br />
TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,<br />
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK<br />
A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és<br />
egyes <strong>szám</strong>ítástechnikai szak üzletek terjesztik.<br />
Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán,<br />
az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között),<br />
a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu,<br />
fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft,<br />
fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft.<br />
A <strong>Computerworld</strong> az IVSZ hivatalos<br />
médiapartnere.<br />
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését<br />
az ESET biztonsági programokkal végezzük,<br />
amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,<br />
a Sicontact Kft. biztosít <strong>szám</strong>unkra.<br />
4 | IT-Trendek | Fény az alagút<br />
végén | A technológiai trendek<br />
pillanatok alatt változhatnak. Az<br />
iparági szakembereknek a 2021-ben<br />
meghatározó trendjei között első<br />
helyen a kiberbiztonságot és a dolgok<br />
internetét nevezték meg.<br />
6 | Ezek a hírek keltették fel az<br />
olvasók figyelmét 2021-ben!<br />
8<br />
8 | IoT biztonsági kalandok |<br />
Nagyon sok szó hangzik el az<br />
IoT (dolgok internete) előnyeiről,<br />
de kevésbé hangsúlyosak a vele<br />
kapcsolatos biztonsági problémák.<br />
10 | A nagy Facebook-leállás<br />
| Mára már világossá vált, hogy<br />
a hibát elsősorban a facebook.<br />
com authoritatív névszerverinek<br />
elérhetetlenné válása okozta. De<br />
hogyan lehetséges ez?<br />
12 | SAP TechEd 2021 –<br />
Mindenkiből lehet fejlesztő | Kevés<br />
kódírást követelő fejlesztőeszközökkel<br />
bővítette technológiai platformját<br />
az SAP, amelyekhez beágyazott<br />
mesterséges intelligencia és ingyenes<br />
oktatóanyag tartozik.<br />
14 | IDC – Távműködés okosan |<br />
Mérnöki pontossággal megtervezett<br />
digitális képességekkel növelik agilitásukat<br />
és állóképességüket a mindinkább<br />
elosztott szervezetté alakuló<br />
vállalatok, amelyek teljesítményükhöz<br />
hasonlóan fenntarthatóságukat is <strong>szám</strong>okkal<br />
mérik.<br />
18 | Gartner – Bizalomtervezés<br />
és változásformálás |<br />
Tartalomgeneráló mesterséges<br />
intelligenciától kezdve<br />
felhőplatformokon összeállítható<br />
alkalmazásokon át a kiberbiztonsági<br />
hálóig 12 stratégiai technológiai<br />
trendet emel ki 2022-es<br />
előrejelzésében a Gartner.<br />
21 | Bizalmat kell kiépíteni a<br />
digitális csatornákon keresztül |<br />
Tovább kell küzdeni az orvostudomány<br />
fejlődéséért 2022-ben is.<br />
22 | Pandémia – az IT nagy<br />
lehetősége? | Idénre minden<br />
eddiginél nagyobb, mintegy 4000<br />
milliárdos IT költést jelez a Gartner<br />
23 | Opten: ICT – BOOM a<br />
koronavírus alatt | A koronavírus<br />
teljes idejét vizsgálva, nemcsak<br />
magához képest, de az EU-s<br />
országokhoz viszonyítva is<br />
rendkívül sokat lépett előre a hazai<br />
Infokommunikációs szektor.<br />
24 | Mi várható 2022-ben az<br />
ERP-piacon? | Az ERP hazai piaca<br />
elképesztő nyomás alatt van.<br />
26 | Informatikusképzés 2021 | A<br />
piaci igényekhez próbálják igazítani<br />
tananyagukat, oktatási módszereiket,<br />
hazai és nemzetközi kutatási kapcsolataikat,<br />
valamint ipari együttműködéseiket<br />
az informatikusokat képző<br />
felsőoktatási intézmények.<br />
28<br />
28 | A jelen és a jövő trendjei az<br />
emelkedő drónpiacon | A drónok<br />
a széles publikum <strong>szám</strong>ára teljes<br />
mértékben elfogadottá váltak, mert<br />
világos a katonai alkalmazásuk, illetve<br />
a szabadidős vagy hobbi drónok is<br />
egyre nagyobb <strong>szám</strong>ban fogynak a<br />
kiskereskedelemben.<br />
30 | KKV megoldások a fintech<br />
szektorban | A hagyományos<br />
pénzügyi szektor jellemzően<br />
lakossági és nagyvállalati ügyfelei<br />
kiszolgálását helyezi előtérbe,<br />
ezáltal rendre elhanyagolja a kisés<br />
középvállalkozásokat (KKV)<br />
cégméretre és tevékenységre<br />
optimalizált megoldások tekintetében.<br />
AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI<br />
ELO Digital .........................................2,5<br />
NISZ Zrt. ...............................................7<br />
Telenor ................................................ 15<br />
MSG Plaut........................................... 17<br />
Invitech ...............................................19<br />
NTT Data ............................................29<br />
Dyntell.................................................31<br />
P029 ....................................................32<br />
<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary
IT-TRENDEK<br />
Fény az alagút végén<br />
A technológiai trendek pillanatok alatt változhatnak. Az iparági szakemberek<br />
a 2021-ben meghatározó trendjei között első helyen a kiberbiztonságot és a<br />
dolgok internetét nevezték meg, így ezek a témák jelen lap<strong>szám</strong>unkban is helyet<br />
kaptak, de lássuk az új gondolatokat a mögöttünk és előttünk álló esztendővel<br />
kapcsolatban!<br />
Jelentős ígéreteket tartogat 2022 az<br />
informatika <strong>szám</strong>ára, különösen a<br />
közelmúltban a területen végigsöprő<br />
felfordulást figyelembe véve: a vállalatok<br />
a világjárvány okozta változásokra<br />
igyekeztek válaszolni, míg a szállítók és<br />
szolgáltatók az ezáltal generált igények<br />
kielégítésére fókuszáltak. A <strong>Computerworld</strong><br />
lapigazgatója és kiemelt szakértői<br />
megosztották előrejelzéseiket a várható<br />
technológiákkal és trendekkel kapcsolatban,<br />
amelyek nemcsak a techipart,<br />
hanem általában az üzleti életet is uralni<br />
fogják az előttünk álló évben.<br />
BOZSOKI DÁNIEL<br />
<strong>Computerworld</strong><br />
lapigazgató<br />
Kihívásokkal teli év volt az idei. A pandémia<br />
nemcsak a mindennapi életünkben<br />
hozott változást, de közvetett hatásai a<br />
munkánkban is új kihívásokat hoztak. A<br />
személyes kapcsolatok leépülése, a kollégákkal<br />
és üzletfelekkel folytatott találkozások<br />
csökkenése és megszűnése nem -<br />
csak a produktivitásunkat tette próbára,<br />
hanem a mentális egyensúlyunkat is.<br />
Személyes tapasztalataim alapján sok<br />
szakértő, cégvezető, munkavállaló, a home<br />
office iránti kezdeti lelkesedés ellenére<br />
érezhetően elfáradt. Lényegesen kevesebb<br />
motivációs tényező érte a szakmabelie -<br />
ket, mint egy olyan évben, amikor nem a<br />
pandémia árnyékában kellett helytállniuk.<br />
A digitális transzformáció nem csupán a<br />
„good to have” hanem a „must have” kategóriába<br />
került. Aki nem tartotta a lépést, nem<br />
fejlesztette folyamatait, vállalati kultúráját,<br />
az elvérzett.<br />
Ellenben azok a vállalati szereplők,<br />
akik meg tudták tenni ezt a lépést, legtöbb<br />
esetben megerősödve, jobban átgondolt és<br />
megtervezett folyamatokkal, új és hatékonyabb<br />
működési modellel néznek az új év<br />
elébe.<br />
Nálunk, a <strong>Computerworld</strong> <strong>magazin</strong>nál<br />
is tartanunk kellett a lépést. A nyomtatott<br />
lapot elérhetővé tettük online lapozó<br />
formában, a <strong>Computerworld</strong> Café által lehetőséget<br />
adtunk, hogy cégvezetőket és szakértőket<br />
ismerjenek meg olvasóink, valamint<br />
konferenciáink nagy részét is az online<br />
térben kellett megtartanunk. Úgy gondoljuk,<br />
hogy ezek az eszközök, módszerek erősebbé<br />
és relevánsabbá tettek minket.<br />
A piacon látható új munkamodellek,<br />
digitalizált folyamatok, újragondolt működések<br />
reményre adnak okot. Reményre,<br />
hogy a digitalizáció normává válása, hatékonyabb<br />
munkaszervezés által új korszakba<br />
léphetünk, mely gazdasági és társadalmi<br />
fellendüléshez vezethet.<br />
KULCSÁR ALEXANDRA<br />
vezető ERP tanácsadó<br />
erp-consulting.hu<br />
Az elmúlt másfél év az informatikai megoldások<br />
térnyerése szempontjából igazi<br />
aranykornak tekinthető. Digitalizációs<br />
szakemberként azt is mondhatnám, hogy<br />
legalább 3-4 évet lépett előre az ágazat az<br />
ügyfelek igényeinek hirtelen megnövekedése<br />
miatt.<br />
Ugyanakkor vezetőként, nőként és anyaként<br />
azt is látom, hogy emberileg szinte<br />
mindenkit megviselt ez az időszak. Újfajta<br />
bizonytalanságok, a fizikai távolságtartás,<br />
a home office és a home schooling olyan<br />
régóta tart, hogy ezek várhatóan tartósan<br />
nyomot hagynak életünkön. Mindannyian<br />
szembesülünk azzal, hogy az online térbe<br />
kényszerített kapcsolattartás, a végtelen<br />
Teams megbeszélések vagy a kikapcsolt<br />
kamerával kommunikáló partnerek<br />
kimerítenek minket fizikailag, érzelmileg<br />
egyaránt. A tavaly téli időszak után idén is<br />
sok vállalat mondja le még a karácsonyi<br />
partikat is. Lassan nem ismerik meg<br />
egymást a kollégák, az új munkatársak<br />
integrációja egyre nehezebb. Emiatt is<br />
fontos, hogy a digitalizációs projektekben<br />
kiemelten figyeljünk a humánus szempontokra:<br />
az emberarcú projektmenedzsment<br />
és kommunikáció fontosabb, mint valaha.<br />
A munkatársak és az ügyfelek is igénylik,<br />
hogy ne csak erőforrásként, hanem érző<br />
emberként kezeljük őket, hallgassuk meg<br />
az igényeiket, problémáikat az új alkalmazások<br />
bevezetése kapcsán. Csak akkor<br />
válhatnak valódi értékteremtő eszközzé az<br />
informatikai megoldások, ha azokat képesek<br />
vagyunk a szervezetben dolgozókkal elfogadtatni.<br />
Számos vállalati felmérésnél derül<br />
ki, hogy az erővel végig vitt projektekben<br />
elkészült rendszerek használatát a felhasználók<br />
gyakran szabotálják. Tartsuk szem<br />
előtt: az informatika van az emberekért, és<br />
nem fordítva.<br />
LENGRÉ TAMÁS<br />
ügyvezető igazgató<br />
ASC Vezetői és Informatikai<br />
Tanácsadó Kft.<br />
A Covid-19 kapcsán gyakorlatilag<br />
mindegyik, információbiztonsággal<br />
foglalkozó vállalat az elemzéseiben,<br />
publikációiban a cégek és a magánszemélyek<br />
elleni támadások ugrásszerű<br />
megnövekedését jelezte. Ez a<br />
tendencia a közeljövőben, 2022-ben<br />
is minden bizonnyal tartani fogja<br />
magát. Épp ezért fontos az információbiztonsági<br />
incidensek lehetséges<br />
megelőzése a proaktív védelem<br />
kialakításával, ideértve a felhasználói<br />
magatartások, reakciók tudatos<br />
kezelését is. A technikai megoldások<br />
bevezetése és üzemeltetési mellett<br />
a felhasználói tudatosság fokozását<br />
célzó oktatások fontosságára<br />
szeretném felhívni a figyelmet, ez<br />
nemcsak az üzleti oldalon, hanem a<br />
magánéletünkben is egyre fontosabb<br />
lesz.<br />
4 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
VILLÁMGYORS PROJEKTEK<br />
Alkalmazásfejlesztés építőkockákból<br />
Az ELO ECM Suite 21 folyamatos optimalizálásának köszönhetően különleges előnyökre<br />
tehetnek szert a vállalatok, hogy versenyképesek és relevánsak maradjanak a pandémia okozta<br />
válságban és az egyre növekvő digitális világban. Az ELO Flows olyan automatizálási eszközt<br />
kínál, amelynek segítségével a digitális folyamatok és projektek végig csúcsfokozaton pörögnek.<br />
Az elmúlt év távlatából üzleti szemmel<br />
visszatekintve az egyik legfontosabb<br />
téma a vállalati termékek és szolgáltatások<br />
digitalizációja. A 2020-as világjárvány<br />
kezdete óta megtanult egyik lecke:<br />
azok a cégek, amelyek digitális élménynyel<br />
párosított versenyképes termékeket<br />
árulnak, túlélik, vagy akár hasznot is<br />
húznak a válságból, míg a lemaradóknak<br />
ez nem sikerült.<br />
Mára világossá vált, hogy a digitális<br />
átalakulás mérettől függetlenül minden<br />
vállalkozás <strong>szám</strong>ára létfontosságú. A technológia<br />
hajtja az üzleti életben bekövetkező<br />
változást, és azoknak a vállalatoknak,<br />
amelyek sikeresek akarnak lenni, össze<br />
kell kapcsolniuk a technológiát az üzleti<br />
stratégiával, hogy az élen maradhassanak.<br />
A sebesség pedig talán az egyik legfontosabb<br />
tényező. Az olyan digitális megoldások,<br />
amelyek elősegítik egy szervezet<br />
gyorsabb működését és koordinációját,<br />
az üzleti stratégia középpontjában állva,<br />
pozitív ügyfélélményt és fokozott működési<br />
hatékonyságot eredményezhetnek.<br />
A digitális átalakulás középpontjában a<br />
szoftverek állnak, és a szoftvertermékek<br />
fejlesztését befolyásoló trendek közül az<br />
egyik legjelentősebb a kódírás nélküli (low<br />
code/no code) alkalmazásfejlesztés trendje.<br />
Elérkezett a civil fejlesztők kora – programozói<br />
tudással nem rendelkező „fejlesztők”<br />
hozhatnak létre gyorsan új alkalmazásokat,<br />
vagy mélyíthetik el a már meglévő alkalmazásaik<br />
funkciókészletét.<br />
Egy teljes cég működésének automatizációja,<br />
illetve digitalizációja hatalmas<br />
vállalkozás, amelynek sosincs vége – a<br />
folyamatok változnak, a felhasználók elvárásaival<br />
együtt. Az automatizáció folyamatos<br />
tempójának fenntartásához támogatásra<br />
van szükség, amelyhez nagyszerű eszközt<br />
kínálnak a kódírás nélküli platformok. A low<br />
code megközelítéssel végzett automatizálás<br />
összehozza a megoldásokat műszakilag<br />
fejlesztő és a megoldásoknak inkább az<br />
üzleti oldalához értő kollégákat, akik így<br />
együtt dolgozhatnak az alkalmazások teljes<br />
fejlesztési életciklusán keresztül.<br />
A vállalati tartalomkezelő (ECM) rendszereket<br />
gyártó ELO Digital Office legújabb,<br />
21-es verziójú ELO ECM Suite szoftvercsaládja<br />
már erre a trendre is felkészült. A<br />
szoftver új ELO Flows elnevezésű moduljával<br />
a fejlesztők kódírás nélkül építhetnek<br />
egyre kifinomultabb automatizált munkafolyamatokat<br />
(workflow-kat) a platformon<br />
belül. Az új, a szoftver gyors személyre<br />
szabását lehetővé tévő modul segíti a<br />
felhasználókat az automatizációs és integrációs<br />
feladatok lendületesebb és egyszerűbb<br />
végrehajtásában, ugyanakkor felgyorsítja<br />
a szoftver bevezetését vagy testreszabását<br />
végző ELO partnerek munkáját is.<br />
Egyéni felhasználói beviteli mezők vagy<br />
egyéb elemek beépítése a kliensbe, egyéni<br />
fejlesztések összekapcsolása az ELO-val,<br />
az ELO integrálása a már használatban<br />
lévő szoftverekbe (ERP, mail szerver, fájl<br />
megosztás stb.) – néhány alkalmazási<br />
terület az ELO Flows modullal. Számos<br />
elem funkciói kombinálhatóak össze a<br />
modul segítségével, egyéni szolgáltatások<br />
bővítéséhez vagy létrehozásához. Az adatok<br />
egy egyszerű, deklaratív átalakító nyelv<br />
(JSONata) használatával definiálhatóak,<br />
tartalombővítő eszközök használatával. A<br />
megoldandó feladat feldolgozottsági foka<br />
munkamodell segítségével skálázható<br />
– mindez modern, web-alapú, grafikus<br />
felhasználói felületen keresztül. Az új,<br />
jövőorientált architektúrára épülő modul<br />
adja a technikai alapot az ELO Business Solutions<br />
következő generációjának is, amelyekkel<br />
sokkal intuitívabban alakíthatóak a felhasználók<br />
kívánalmaihoz az egyes üzleti<br />
részlegeket kiszolgáló digitális megoldások.<br />
Látható, hogy egy ilyen eszköz hogyan<br />
válik az innováció katalizátorává – a low<br />
code/no code megközelítés alacsony komplexitású,<br />
intuitív felhasználói élményt kínál.<br />
Rugalmassága fokozza a munka hatékonyságát,<br />
enyhíthető vele a fejlesztői munkaerő<br />
hiánya, illetve a szakemberek terhelése<br />
is. A hónapok helyett heteket igénybe vevő<br />
fejlesztésekkel egyszerűen finomíthatóak<br />
a szoftverek tulajdonságai, hogy a lehető<br />
legjobban alkalmazkodhassanak a felhasználók<br />
által megfogalmazott igényekhez.<br />
Minden cég egyéni megközelítése, kipróbálási<br />
és bevezetési koncepciója más, de a<br />
low code megoldások egyértelmű hasznot<br />
hozhatnak a szervezetek különböző funkcionális<br />
alterületein.<br />
Az ELO Flows modult alapfunkcióként<br />
tartalmazza az ELO ECM Suite 21 szoftvermegoldás,<br />
így a felhasználók első kézből<br />
tapasztalhatják meg az előnyeit – egy<br />
automatizációt, integrációt és testreszabást<br />
felgyorsító alkalmazási területről<br />
beszélünk, mely egy már ismert komplex<br />
rendszer része. A modul a már korábban is<br />
alkalmazott és bevált ELO technológiákra<br />
épül, tükrözi az eddig összegyűlt tudást.<br />
Megismerésével és használatával újabb<br />
szintre emelhető a digitalizáció.<br />
Mivel nincs szükség kódírásra, jóval egyszerűbbé<br />
válik a programozás, tesztelés és karbantartás.<br />
Jóval rövidebb idő alatt valósíthatóak meg az<br />
egyes automatizációs projektek.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 5
IT-TRENDEK<br />
Ezek a hírek keltették fel<br />
az olvasók figyelmét 2021-ben!<br />
Ezekre a céginfós és online hírekre kattintottak a legtöbben idén a computerworld.hu-n.<br />
A világjárvány hatása:<br />
Magyarországon is új<br />
magasságokba szöktek a<br />
távoli hozzáférési protokollok<br />
elleni támadások<br />
Az RDP talán a<br />
legnépszerűbb távoli<br />
protokoll; ezt többek<br />
között a Windows vagy<br />
a szerverek eléréséhez<br />
használják. A<br />
távmunkára átállást követően az egekbe<br />
szökött e protokoll elleni találgatásos (ún.<br />
bruteforce) támadások <strong>szám</strong>a. A bruteforce<br />
támadásnál a támadók addig próbálgatják a<br />
különféle felhasználóneveket és jelszavakat,<br />
amíg el nem találják a helyes kombinációt,<br />
és így hozzáférést nyernek a vállalati erőforrásokhoz.<br />
A Kaspersky telemetria adatai<br />
azt mutatják, hogy amikor a világot 2020<br />
márciusában lezárták, az RDP ellen irányuló<br />
bruteforce támadások <strong>szám</strong>a 2020 márciusában<br />
277,4 millióra ugrott globális szinten,<br />
ami 197 százalékos növekedést jelent.<br />
Ideje újra átgondolni,<br />
hogy szüksége van-e a<br />
mesterséges intelligenciára<br />
Három olyan nézet van<br />
a mesterséges intelligenciával<br />
kapcsolatban,<br />
amelyekkel<br />
rendszeresen találkozik<br />
az ember, és<br />
lassan legendává válnak az iparágban.<br />
Az első a munkahelyek megszűnésével<br />
kapcsolatos. Az MI nem helyettesíti az<br />
embert, hanem felszabadítja, hogy érdekesebb<br />
és értékesebb feladatokkal foglalkozhasson.<br />
A másik prekoncepció azt állítja,<br />
hogy az MI rendkívül bonyolult. A legenda<br />
szerint két évbe telik, amíg megmutatkoznak<br />
az első eredmények, és nagy a kockázata<br />
annak, hogy az MI nem váltja be a hozzá<br />
fűzött reményeket. Azaz puszta pénzkidobás.<br />
Ha a munkahelyek megszűnése és a<br />
lassú, drága fejlesztés miatt nem aggódnak,<br />
akkor sokakat az a tudat tart vissza, hogy<br />
„a mesterséges intelligencia biztosan<br />
csak másoknak való”.<br />
A <strong>szám</strong>ítógéphasználók 22<br />
százaléka még mindig az<br />
életciklusának végére ért<br />
Windows 7-et használja<br />
A Kaspersky a következőket<br />
javasolja a saját<br />
magunk vagy a vállalkozásunk<br />
védelméhez:<br />
Mindig az adott<br />
operációs rendszer<br />
legújabb verzióját használjuk, és gondoskodjunk<br />
arról, hogy az automatikus frissítés<br />
funkció be legyen kapcsolva. Ha valamiért<br />
nem lehetséges a legújabb operációs rendszerre<br />
frissíteni, a szervezeteknek ezt a<br />
támadási vektort is figyelembe kell venniük<br />
a fenyegetési modelljükben. Használjunk<br />
exploitmegelőző technológiákkal ellátott<br />
megoldásokat, amelyek segítenek csökkenteni<br />
az elavult operációs rendszerekben<br />
(a Windows 7-ben és a korábbi verziókban)<br />
található ki nem javított sérülékenységek<br />
kiaknázásának kockázatát.<br />
NASA: képtelenek vagyunk<br />
megakadályozni, hogy<br />
Közép-Európába csapódjon<br />
az aszteroida<br />
lesz az, hogy becsapódva megváltoztassa<br />
egy égitest mozgását.<br />
Riadót fújt az USA,<br />
miután amerikai földön<br />
érte a nemzetet irányított<br />
energiájú támadás<br />
Komoly, globális<br />
gyakorlatban vettek<br />
részt az űrügynökségek<br />
szerte a világon<br />
egy aszteroidabecsapódás<br />
forgatókönyvét<br />
vizsgáló NASA szimulációban.<br />
Az eredmény elég lehangoló lett, miután<br />
nem tudtak érdemi megoldást felmutatni<br />
arra, hogy végül ne csapódjon be Európa<br />
közepébe a száguldó égitest. Mindez azt<br />
mutatja a kritikusok szerint, hogy mennyire<br />
felkészületlenek vagyunk egy ilyen válságra.<br />
A tudósok szerte a világon végignézték,<br />
ahogy a Föld felé tartó fiktív aszteroida végül<br />
becsapódik. A jövőben a Double Asteroid<br />
Redirection Test (DART) űrszonda feladata<br />
A Havanna-szindrómaként<br />
ismertté<br />
vált megbetegedésért<br />
felelőssé tett irányított<br />
energiájú fegyverekkel<br />
amerikai földön<br />
támadtak amerikai tisztviselőkre. Az egyik<br />
incidens óta a Nemzetbiztonsági Tanács<br />
egyik tisztviselője komoly megbetegedésben<br />
szenved, a másik esetben az egyik fehér házi<br />
dolgozót otthonánál, Washington mellett<br />
„találták el” kutyasétáltatás közben még<br />
2019-ben. Mindkettő hasonló az eddigi titokzatos,<br />
láthatatlan támadásokhoz, amelyek<br />
során tucatnyi amerikai diplomata szenvedett<br />
tartós sérülést. A Pentagon és más<br />
nemzetvédelmi szerv sem talált egyértelmű<br />
magyarázatot az eseményekre.<br />
Oroszország 3000 éves<br />
szkíta harcosokat kelt életre<br />
klónozással<br />
A védelmi miniszter,<br />
Szergej Sojgu vetette<br />
fel, hogy klónoztatni<br />
szeretné az ősi<br />
harcosokat, miután<br />
két évtizeddel ezelőtt<br />
a régészek a szibériai Tuva régióban egy<br />
kurgánban, azaz sírhalomban, feltárták a<br />
katonák jól konzerválódott maradványait.<br />
A feladat megoldása természetesen nem<br />
lesz egyszerű, miután még a nem emberi<br />
klónok esélye is kicsi, ráadásul a jogszerűsége<br />
is homályos. Mint ismeretes, a szkíta<br />
nép, amely eredetileg a mai Iránból származott,<br />
nomád népcsoport volt. A Kr. e. IX.<br />
és II. század között bejárták Eurázsiát, és<br />
hatalmas birodalmat építettek, amely több<br />
évszázadon át maradt fenn, mielőtt végül<br />
kiszorították őket.<br />
6 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
MÉRFÖLDKŐ A NISZ ZRT. ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSÉBEN<br />
KIOSK-pontok – Négyszemközt<br />
a mesterséges intelligenciával<br />
Komoly előkészítő munka eredményeként 2022 végére az ország 301 kormányablakában és 6<br />
okmányirodában, postákon és Digitális Jólét Pontokon (DJP) válnak elérhetővé az érintőképernyős,<br />
önkiszolgáló ügyintézési oszlopok. Az eszközzel sorban állás és ügyintézői beavatkozás nélkül<br />
<strong>szám</strong>os ügytípus lesz intézhető, akár a nap 24 órájában.<br />
Az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésnek<br />
indult a hazai közigazgatási<br />
szektor és mára egyre több, ügyintézéshez<br />
kapcsolódó elektronikus szolgáltatás<br />
vált elérhetővé. Idén újabb mérföldkőhöz<br />
érkezett az ország, ugyanis megvalósítási<br />
szakaszba lépett a „Mesterséges intelligenciával<br />
támogatott ügyintézési pont (KIOSK)<br />
kiterjesztése a kormányhivatalokra, illetve<br />
más külső ügyintézési helyszínekre” (KÖFOP-<br />
1.0.0-VEKOP-15-2020-00058) elnevezésű,<br />
Európai Unió által finanszírozott projekt.<br />
„A KIOSK-ok segítségével az állampolgárok<br />
rendelkezésére áll egy teljes körű, az ügyintéző<br />
nélkül végrehajtható elektronikus ügyek<br />
lebonyolításához szükséges, mesterséges<br />
intelligenciával támogatott szolgáltatási platform.<br />
Az eszközök hidat képeznek a hagyományos<br />
és a tisztán elektronikus ügyintézés<br />
között. Használatukkal <strong>szám</strong>os ügy intézése<br />
nem igényel többé ügyintézői közreműködést,<br />
ami pandémia idején sem hátrány, négyszemközt<br />
a mesterséges intelligenciával végezhetők<br />
az ügymenetek. Szeretnénk, ha ezeket<br />
az elektronikus ügyintézési oszlopokat olyan<br />
természetesen használnák az állampolgárok,<br />
mint egy jegykiadó- vagy bankautomatát” –<br />
mondta Hajzer Károly, a Belügyminisztérium<br />
informatikai helyettes államtitkára.<br />
Összesen 400 érintőképernyős önkiszolgáló<br />
ügyintézési pontot (KIOSK) helyeznek ki<br />
országszerte főként Kormányablakokban<br />
(KAB) akár 0-24 órás eléréssel, valamint<br />
postákon és Digitális Jólét Pontokon (DJP). „A<br />
terítés több lépésben történik, az ügyintézési<br />
oszlopok arányosan lesznek elosztva. Telepítésük<br />
kismértékű építészeti beavatkozással<br />
jár, az elkülönített területekre e-személyi<br />
segítségével lehet majd bejutni” – szögezte le<br />
Hajzer Károly.<br />
Az MI-nek és a modern, biometrikus adatfelvételezést<br />
támogató perifériás eszközöknek<br />
köszönhetően 2022 év végéig összesen 14<br />
ügytípus válik elérhetővé. A „kioszkpontok”<br />
nemcsak az ügyintézést gyorsítják, hanem<br />
az okmányirodák, kormányhivatalok dolgozóinak<br />
a terheit is csökkentik. „Bár a legtöbb<br />
szolgáltatás a magyarorszag.hu-n is elérhető,<br />
főként a jelentős leterhelésű ügymeneteket<br />
valósítottuk meg a KIOSK eszközökön, amely<br />
milliós nagyságrendű feladatokat vesz le<br />
a hivatalok válláról. Az okmányirodáknak,<br />
valamint a kormányablakoknak jobb kihasználtságuk<br />
révén több kapacitásuk marad,<br />
így a munkafolyamatok optimalizálhatók és<br />
még hatékonyabban működhetnek ezek az<br />
intézmények” – tette hozzá Hajzer Károly.<br />
Az MI-technológia támogatja azt az entitáskinyerő<br />
eljárást, amelynek köszönhetően nem<br />
az állampolgárnak kell megtanulnia a hivatali<br />
nyelvet, hanem a beszédértő alkalmazás tanul<br />
meg köznyelven ügyeket intézni. „A KIOSK-ok<br />
révén egyfajta edukációs folyamat is zajlik,<br />
amely során az állampolgárok hozzászoknak a<br />
szolgáltatások nyújtotta előnyökhöz, ez pedig<br />
tovább fokozza az elektronikus ügyintézés<br />
térnyerését a közigazgatásban” – mondta<br />
Hajzer Károly.<br />
„Azt, hogy felerősödött a központi, online<br />
szolgáltatások iránti igény, mi sem bizonyítja<br />
jobban, mint az, hogy évről-évre markánsan<br />
nő az elektronikus ügyintézéshez szükséges<br />
Ügyfélkapu regisztrációk <strong>szám</strong>a: a 2011-es<br />
1 millióról 2021 októberének végére már<br />
meghaladta az 5 milliót. A növekvő látogató<strong>szám</strong>mal<br />
párhuzamosan a felületen<br />
elérhető szolgáltatásokat is egyre többen<br />
veszik igénybe. 2020-ban összesen 13 millió<br />
ügyindítás történt az oldalon, 2021-ben pedig<br />
már október hónapra elértük ezt a <strong>szám</strong>ot” –<br />
mondta Vetési Iván, a NISZ Zrt. ügyfélkapcsolati<br />
és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese.<br />
„A magyarorszag.hu az e-ügyintézés origója,<br />
havi átlagos 6 milliós látogató<strong>szám</strong>ával, ami<br />
azt mutatja, hogy a felnőtt lakosság nagy<br />
százaléka havonta legalább egyszer felkeresi<br />
a portált ügyintézés vagy információszerzés<br />
céljából.”<br />
A kihelyezett ügyintézési pontok működésének<br />
megbízhatósága is igen magas<br />
szinten garantált. „A NISZ Zrt. üzemelteti az<br />
infrastruktúrát, így az általunk szolgáltatott<br />
adatátviteli útvonalak sokkal megbízhatóbbak,<br />
mint a hagyományos internet-kapcsolatok.<br />
Persze, mint mindenhol, itt is előfordulhatnak<br />
adatátviteli problémák – még a bankoknál<br />
is történnek ilyen esetek –, de a mai világban<br />
nem ez a jellemző. Biztosítjuk a szolgáltatások<br />
rendelkezésre állását és működését a<br />
legnagyobb időtartamban és a legbiztonságosabb<br />
módon, esetleges probléma esetén<br />
pedig az elkerülő megoldások alkalmazása<br />
mellett azonnal megkezdjük a hibaelhárítást.<br />
A NISZ Zrt.-nél minden perc <strong>szám</strong>ít” –<br />
szögezte le Vetési Iván. Ahogy a technológiai<br />
innovációk születnek, úgy fejlődik a hazai<br />
közigazgatás is. „Folyamatosan építjük be<br />
az új megoldásokat az alkalmazásainkba,<br />
ennek köszönhető, hogy mára az azonosítási<br />
csatornák is kibővültek. A Központi Azonosítás<br />
Ügynök (KAÜ) lehetővé teszi a különböző<br />
szolgáltatások elérését Ügyfélkapu, Telefonos<br />
azonosításhoz szükséges kódok, valamint<br />
e-Személyi segítségével, 2021 februárjától<br />
pedig az Arcképes azonosítással, amelynek<br />
nagy előnye, hogy a szolgáltatás eléréséhez<br />
szükséges regisztráció is az online térben<br />
zajlik” – részletezte Vetési Iván.<br />
A jól működő, költséghatékony és mindenekelőtt<br />
ügyfélbarát e-közigazgatás kialakítása<br />
ma már világszerte elvárás és a COVID-19<br />
járvány kitörése óta ez az igény csak tovább<br />
erősödött. A pandémia a NISZ-nél és leányvállalatainál<br />
is felgyorsította a folyamatban<br />
lévő fejlesztések ütemét, a már fent említett új<br />
innovatív megoldások bevezetésének körébe<br />
tartozik a szintén mesterséges intelligenciát<br />
alkalmazó, a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalnál<br />
„munkába állított” MIA hibrid chatrobot<br />
is. „Mindez egyben azt is mutatja, hogy a<br />
közigazgatás jól digitalizálható” – zárta szavait<br />
Vetési Iván.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 7
LAJBER<br />
ZOLTÁN<br />
IT-TRENDEK<br />
2021 EGYIK LEGÉGETŐBB KÉRDÉSE<br />
IoT biztonsági kalandok<br />
Nagyon sok szó hangzik el az IoT (dolgok internete) előnyeiről, de kevésbé hangsúlyosak a vele<br />
kapcsolatos biztonsági problémák. Cikkünkben többnyire nem a legkorszerűbb példákat hozzuk<br />
fel, ezzel is jelezve, hogy a problémák nem új keletűek.<br />
Írásunkban betekintünk abba, hogy a kis<br />
teljesítményű, de nagy <strong>szám</strong>ú eszköz<br />
hogyan használható fel elképesztő<br />
méretű internetes támadásra. Bemutatjuk,<br />
mennyire sérülékeny lehet a hálózatnak az<br />
a része, amelyről alig tudunk, mert többnyire<br />
teszi a dolgát, működik. Üzemeltetése<br />
azonban erőforrásokat igényel, és ha<br />
ezekre nem fordítunk kellő figyelmet, abból<br />
nagy bajok származhatnak.<br />
Mi az a DDoS, botnet, Mirai?<br />
Bemelegítés: Brian Kerbs<br />
Az oknyomozó újságíró (https://krebsonsecurity.com)<br />
fő területe a profitorientált<br />
kiberbűnözés, tevékenysége miatt már<br />
több támadás is érte. Például 2001-ben (!)<br />
egy rosszindulatú féreg kizárta a gépéről.<br />
Nagyon híres esete, hogy 2013-ban S.W.A.T.<br />
támadás áldozata lett: ellenfelei elérték,<br />
hogy – természetesen tévesen – fegyveres<br />
rohamosztag tartoztassa le. 2016-ban<br />
623Gbps sávszélességű támadás érte<br />
blogját. A támadás méretére jellemző, hogy<br />
az egyik legnevesebb szolgáltató, az Akamai<br />
feladta, de a Google (Project Shield) a segítségére<br />
sietett és átvette a DDoS-támadás<br />
szűrését.<br />
Az orbitális ionágyú<br />
Mint ismeretes, 2016 októberében <strong>szám</strong>os<br />
weblap – Paypal, Netflix, Github, Spotify,<br />
Heroku, Soundcloud, Cloudflare, Airbnb,<br />
Amazon stb. – nem volt elérhető. Ezek a<br />
szolgáltatások szétszórva, óriási infrastruktúrán<br />
futnak. Ekkora, ilyen összehangolt<br />
DDoS elárasztásos támadást képtelenség<br />
levezényelni. De akkor mi történhetett?<br />
Jellemző a probléma méretére, hogy a szakemberek<br />
mellett beszállt az elhárításba és<br />
nyomozásba a US Department of Homeland<br />
Security is. Kiderült, hogy a DDoS támadás<br />
célpontjai nem közvetlenül a fenti jól ismert<br />
szereplők voltak, hanem egy, <strong>szám</strong>ukra<br />
háttérszolgáltatást nyújtó cég, a DynDNS.<br />
A DNS „elhíresült” a legutóbbi „Nagy<br />
Facebook Leállás”-ban is. Nézzük meg,<br />
hogyan működhetett mindez. Jön egy kis<br />
technikai háttér, természetesen erősen<br />
egyszerűsítve.<br />
Az IP-alapú hálózatok<br />
A mai internetes protokoll (IP) esetén<br />
az adatok különböző rétegekbe ágyazva<br />
(fizikai, adatkapcsolati, hálózati/internet,<br />
adatkapcsolati, alkalmazási) közlekednek,<br />
ezzel téve modulárissá, és így gyorssá az<br />
adatáramlást. Esetünkben a hálózati réteg<br />
az érdekes. A hálózati rétegben is címzést<br />
kell használnunk, hogy az adatok eltaláljanak<br />
a célállomásra. Jelenleg két verzió<br />
használatos: a régebbi IPv4 és az újabb IPv6.<br />
(Terjedelmi okokból az IPv6-ról csak minimálisan<br />
írunk.) Mint közismert, az IPv4 cím<br />
4 byte-ból áll, amit pontokkal elválasztva<br />
szokás jelölni, mint például 192.168.10.4 –<br />
ám a hálózat működése miatt kell még pár<br />
paraméter is, mint alhálózati maszk, alapértelmezett<br />
átjáró, de most erre nem térnénk<br />
ki. A hálózati rétegben pedig minden adatcsomag<br />
két IP-címet tartalmaz: a forrásállomásét<br />
(feladó) és a célállomásét (címzett).<br />
Persze ezekkel nehézkes lenne az internethasználat<br />
az emberek <strong>szám</strong>ára, ezért<br />
létrehoztak egy szolgáltatást, amellyel a<br />
címekhez neveket rendelhetünk. Nekünk<br />
elég megadni a célgép nevét, a háttérszolgáltatás<br />
ezt átfordítja a gépek által használható<br />
egyedi hálózati azonosítókra. Ez a<br />
szolgáltatás a DNS: Domain Name Service.<br />
Ez egy hierarchikus (tartományokra, do -<br />
mainekre osztott) adatbázis.<br />
Jó, de hogyan lesz<br />
ebből támadás?<br />
Ha a támadó rendelkezik nagyobb sávszélességgel,<br />
mint a célpont, akkor egyszerűen<br />
elárasztható. Persze sosem egyszer: nem<br />
elég, ha a támadó vesz nagy sávszélességű<br />
internetet, az egész útvonalnak „tudnia kell”<br />
ezt. Ráadásul ekkor a támadó kiléte nagyon<br />
könnyen azonosítható, ezért szűrhető is.<br />
Emiatt két dolgot alkalmaznak a támadók:<br />
elindítanak valami kis „jelet”, amelyre sokan<br />
válaszolnak – jó példa erre a „smurf attack”.<br />
Röviden a működéséről: A támadó összeállít<br />
egy IP-csomagot, amelyben két trükk<br />
van. Egyrészt a címzett nem egy gép, hanem<br />
egy egész hálózati szóráscím (például<br />
1.1.1.255), így megszólítja a 1.1.1.0 hálózatban<br />
lévő összes gépet. Másrészt feladónak nem<br />
a saját IP-címét adja meg, hanem behamisítja<br />
az áldozatét (például 9.9.9.9) és elküld<br />
egy egyszeri tesztüzenetet, a „ping”-et. Ez<br />
arra szolgál, hogy egy oda-vissza üzenet-<br />
8 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
váltással ki lehessen deríteni, működik-e<br />
a hálózat. Viszont most egy hálózat összes<br />
gépe fog válaszolni, és nem is a kérdezőnek,<br />
hanem az áldozatnak. Tehát a támadó kiküldött<br />
64 byte-nyi adatot, és ha szerencséje<br />
van, akár közel 16256 byte (majdnem 16kB)<br />
érkezhet be az áldozathoz. A fenti esetben a<br />
kérdés- és válaszcsomagok mérete azonos.<br />
Ma már ismertek olyan támadási technológiák,<br />
ahol a válaszcsomag mérete akár<br />
ötvenszeres is lehet a kérdéshez képest,<br />
tehát akár részt vevő gépenként ötvenszeres<br />
erősítéssel működnek.<br />
Mirai botnet<br />
A botnet elnevezés a „robot network”<br />
kifejezésből származik, gyakorlatilag a<br />
rosszindulatú szoftverrel megfertőzött,<br />
központi irányítás alatti gépekből áll. A Mirai<br />
- japánul „a jövő” nevű malware, amelyet<br />
egy animéről (Mirai Nikki) nevezett el a<br />
szerző, Anna-senpai. Forráskódját 2016-<br />
ban kiadták, mint nyílt forráskódot, ezért<br />
ma már elég sok információval rendelkezünk<br />
róla. Célpontja a Linuxot futtató „IoT”<br />
kütyük, mint a megfigyelő IP-kamerák,<br />
otthoni routerek stb. A behatoláshoz 60<br />
közismert, a gyártók által alapértelmezetten<br />
beállított felhasználónév-jelszó párost<br />
használ. A fertőzött készülék normálisan<br />
üzemel, bár időnként lelassulhat. Egy újraindítás<br />
után a fertőzés eltűnik, de ha nem<br />
változtatunk a beállításokon, akkor szinte<br />
biztosan újból felbukkan a készülékben.<br />
Érdekessége, hogy képes azonosítani<br />
„konkurens” malware-eket, és eltávolítja,<br />
blokkolja azokat (elég jó technológia, nem?).<br />
Természetesen végzi a „dolgát”: figyeli<br />
a vezérlő gépet, és végrehajtja a kapott<br />
parancsot. A forráskód ismeretében ko -<br />
rábbi támadásokban is azonosították már<br />
(pl. 2014 Rudgers Univ.).<br />
Mivel a Mirai forráskódja szabad, ezért<br />
természetesen további változatok is<br />
készültek. Néha azonban fordítva sülhetnek<br />
el dolgok: 2016 novemberében a Deutsche<br />
Telekom hálózatában kb. 900 000 otthoni<br />
kis router működése állt le, sikertelen<br />
Mirai-fertőzés miatt. Természetesen ez is<br />
egy elég nagy léptékű DDoS, csak nem azt<br />
érte el, akit eredetileg terveztek vele.<br />
Hogyan áll ez össze?<br />
Fontos részlet, hogy 2017 januárjában Brian<br />
Kerbs azonosította a Mirai készítőjét. A<br />
szintén anime figuráról elnevezett Annasenpai<br />
valójában Paras Jha. Természetesen<br />
nevezett személy ezt tagadja, azonban 2017<br />
decemberében az FBI három embert letartóztat<br />
a fent említett dyndns-t ért támadás<br />
miatt – köztük Paras Jha-t is. Talán nem<br />
mellékes, hogy a férfi DDoS támadások<br />
kivédésével foglalkozó cég tulajdonosa.<br />
Mit tehetünk ellene<br />
IoT-eszközökön?<br />
Az IoT-ben az S a security! Nem hangzik ez<br />
túl jól, tekintve, hogy egyre több IoT-eszköz<br />
kerül a hálózatunkba. Mivel ezek használatba<br />
vételéhez nem kell szakembernek<br />
lenni, jó lenne valami tanúsítvány arról, hogy<br />
az eszköz megfelel a minimális biztonsági<br />
követelményeknek – hasonlóan például a CE<br />
jelölésekhez. Erre sajnos nincs még előírás,<br />
pláne tanúsító szervezet, ám a szakma<br />
nagyjából egyetért a minimális követelményeket<br />
illetően. Ezek:<br />
– ne legyenek gyártó által beállított alapértelmezett<br />
felhasználónév-jelszó párosok.<br />
Legyen például a sorozat<strong>szám</strong> egy része a<br />
jelszó, vagy hasonló<br />
– kriptográfiailag biztonságos protokollokat<br />
használjanak a kütyük, hogy elkerüljék<br />
a lehallgathatóságot<br />
– rendszeres időközönként kötelezően<br />
legyenek firmware és software frissítések<br />
Nagyon fontos, hogy az IoT-eszközök<br />
gyártói foglalkozzanak a biztonsággal, mert<br />
az egyre szélesebb - és emiatt kevésbé<br />
hozzáértő - felhasználói bázis abszolút<br />
megbízhatatlan. Megjegyezzük, hogy a<br />
IoT-eszközök terjedése az egyik legnagyobb<br />
mozgatóerő arra, hogy a hagyományos<br />
IPv4 helyett IPv6-ra térjünk át. Ugyanis az<br />
IPv4 esetén 2^32 (azaz 4 294 967 296), míg<br />
IPv6 esetén 2^128 (azaz 3.4 x 10^38) cím<br />
áll rendelkezésünkre. IPv6 hálózaton még<br />
nem történt jelentős támadás, de ha erre<br />
sor kerül, az sokkal nagyobb lehet, mint az<br />
eddigiek.<br />
További problémák forrása:<br />
felhő és bigdata<br />
Sok IoT-eszköz és egyéb kütyü felhőalapú<br />
szolgáltatásoktól függ. Ennek egyik<br />
hátránya, hogy nehéz elkerülni a gyártóhoz<br />
kötést (vendor lock in), másik, hogy ha a<br />
cég lekapcsolja a felhőszolgáltatást, akkor<br />
az általunk birtokolt eszközök működésképtelenné<br />
válhatnak. Ezen talán segíteni<br />
fog a javításhoz való jog (right to repair)<br />
megfelelő törvényi szabályozása. Másik<br />
probléma, hogy a külön-külön esetleg nem<br />
érzékeny vagy érdekes adatok egy bizonyos<br />
méret után mégiscsak nagyon értékes adatforrások<br />
lehetnek (big data). Erre jó példa<br />
a közkedvelt fitneszalkalmazás, a Strava<br />
esete. Ezt az appot kiválóan lehet használni<br />
a futóedzések naplózására. A gond akkor<br />
kezdődött, amikor kiderült, hogy Moszulban<br />
valószínűleg az Egyesült Államok hadseregének<br />
katonái használják, és nem a helyiek.<br />
Ezért szépen kirajzolódott általa a katonai<br />
bázis pontos helye a térképen. Sőt tovább<br />
nagyítva még a bázis belső elrendezéséről<br />
is képet kaphattak, akiknek lehetőségük volt<br />
rá. Jellemző, hogy a Strava hogyan tanult a<br />
dologból: kérésre a megadott lakcím bizonyos<br />
körzetében törli az adatokat. Azonban<br />
pontos, állandó sugarú körben töröl. Ha<br />
egy kör három pontja ismert, a középpontja<br />
ki<strong>szám</strong>ítható...<br />
Fontoljuk meg, milyen adatot, hol tárolunk,<br />
milyen hozzáféréssel. Nagyon csábító<br />
a felhő, a lehetőségei végeláthatatlanok – de<br />
mindkét irányban!<br />
Összefoglalás<br />
Néhány tanulság levonható az elhangzottak<br />
alapján. A middleware rétegben lévő szolgáltatások<br />
nincsenek szem előtt, de nagyon<br />
fontos a megbízhatóságuk és védelmük. A<br />
megfelelően konfigurált hálózatokat nehezebb<br />
támadásra használni – például nem<br />
szabad megengedni, hogy hamis címmel<br />
csomagokat forgalmazzon. Ha rendben van<br />
a hálózatunk, akkor nemcsak magunkat<br />
védjük, hanem másokat is az interneten.<br />
Nehezítsük meg a rosszfiúk dolgát! Nagyon<br />
fontoljuk meg, hogy mit tárolunk felhőben,<br />
és mikor érdemes saját erőforrásokat<br />
bevetni.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 9
LAJBER<br />
ZOLTÁN<br />
IT-TRENDEK<br />
MI TÖRTÉNT 2021-BEN?<br />
A nagy Facebook-leállás<br />
Mára már világossá vált, hogy a hibát elsősorban a facebook.com authoritatív névszervereinek<br />
elérhetetlenné válása okozta. De hogyan lehetséges ez?<br />
Emlékezetes esemény volt 2021. október<br />
4-én a Facebook és kapcsolódó oldalak<br />
(Messenger, az Instagram és a WhatsApp)<br />
leállása. Az eseményekről technikai részleteket<br />
először valószínűleg egy FB-alkalmazott szivárogtatott<br />
ki, de ezeket órákon belül törölték is. Az első,<br />
technikailag részletesnek tűnő elemzést a nagy<br />
webes szolgáltató, a Cloudflare blogján láttuk, ám<br />
másnap az FB is írt egy bejegyzést.<br />
A Cloudflare először azt vette észre, hogy a<br />
Facebook DNS szerverei nem válaszolnak, később<br />
pedig már hálózati problémákat is észleltek,<br />
nevezetesen a Facebook hálózatairól nem érkezett<br />
információ az internetre a BGP szerverektől.<br />
A Facebook természetesen észlelte a hibát, de a<br />
helyreállítás órákig tartott. Az esemény 15:50-<br />
kor kezdődött, és végül 21:28-kor (UTC) működött<br />
újra a szolgáltatás. Lényegében a történt, hogy<br />
egy konfigurációs hiba miatt a Facebook mérnökei<br />
kizárták saját magukat a hálózati eszközeikből. A<br />
helyreállítás nem várt nehézségeiről keringenek<br />
nem megbízható információk, de ezeket senki<br />
nem erősítette meg. Az ismert, hogy a megfelelő<br />
tudású és jogosultságú mérnök az adatközpontoktól<br />
távolabb volt. Felbukkant olyan pletyka is,<br />
hogy miután a mérnök megérkezett az adatközpontba,<br />
a belépés még eltartott egy ideig, mert a<br />
belépőkártya-olvasó rendszer is függött a lebontott<br />
internet kapcsolattól...<br />
Az FB annyit vallott be, hogy a rendszer biztonságát<br />
fokozó intézkedések lassították a helyre -<br />
állítást, ennek ellenére a későbbiekben sem fog -<br />
nak lemondani róla. Szerintük bizonyos biztonsági<br />
intézkedéseknél elfogadható, hogy a ritka helyreállítást<br />
nehezítik, de nagyobb biztonságot adnak<br />
a folyamatos üzemben.<br />
Az IT vezetők <strong>szám</strong>ára természetesen rendkívül<br />
tanulságos lenne, de ezekről a körülményekről most<br />
nem szeretnénk beszélni, mert nagyon kevés és<br />
ellenőrizhetetlen információ áll rendelkezésünkre.<br />
Érdemesnek tartjuk azonban nagy vonalakban<br />
megmutatni, hogy technikailag mit takar a két, sokat<br />
emlegetett három betűs rövidítés, a DNS és a BGP.<br />
A DNS<br />
Természetesen itt nem a biológiából ismert DNS-ről<br />
van szó, hanem a Domain Name Systemről. Az<br />
interneten lévő berendezések az IP-címek alapján<br />
találják meg egymást, választanak útvonalat stb.<br />
Persze, nekünk nehéz megjegyezni például azt, hogy<br />
185.80.50.141, ám jóval könnyebb, ha úgy hivatkozhatunk<br />
rá, hogy computerworld.hu. A DNS szerverek,<br />
azaz névszerverek feladata a nevek és hozzá tartozó<br />
IP-címek adatbázisának kezelése.<br />
Az úgynevezett DNS-név feloldásának folyamata<br />
így írható le:<br />
1. beírjuk a böngészőnkbe a meglátogatandó oldal<br />
nevét: cio.computerworld.hu<br />
2. gépünk a beállított névszerverhez fordul a<br />
kéréssel – mi az IP-címe a cio.computerworld.<br />
hu-nak?<br />
3. ez a névszerver nem rendelkezik a teljes internetre<br />
kiterjedő információval, de tudja, honnan<br />
induljon: vannak úgynevezett gyökér névszerverek.<br />
Tehát a feloldást végző rekurzív névszerver<br />
megkérdezi a gyökér névszerverek valamelyikét:<br />
– mi az IP-címe a cio.computerworld.hu-nak?<br />
– a gyökér névszerver válasza: azt nem tudom, de<br />
a .hu-ról kérdezd meg a 193.239.148.1-t<br />
4. a rekurzív névszerver ezt követően megkérdezi<br />
a 193.239.148.1-t:<br />
– mi az IP-címe a cio.computerworld.hu-nak?<br />
– .hu névszerver válasza: nem tudom, de computerworld.hu-val<br />
kapcsolatban kérdezd meg a<br />
195.228.240.85 -t<br />
5. rekurzív névszerver ezt követően megkérdezi a<br />
195.228.240.85-t:<br />
10 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
– mi az IP-címe a cio.computerworld.hu-nak?<br />
– a 195.228.240.85 válasza:<br />
– a cio.computerworld.hu címe 185.43.205.69<br />
6. a rekurzív névszerver válaszol a gépünknek:<br />
– a cio.computerworld.hu címe 185.43.205.69<br />
A fenti példában kétféle névszerver fordul elő;<br />
amelyikhez a gépünk fordul, a rekurzív, névfeloldást<br />
végző, valamint a másik három névszerver, amelyik<br />
egy-egy úgynevezett zónáért felel: a gyökér<br />
(.) zóna, a .hu zóna és a computerworld.hu zóna<br />
mind rendelkezik legalább egy – persze a valóságban<br />
sokkal több – kiszolgálóval.<br />
Azért nevezik Domain, azaz tartomány-névszolgáltatásnak,<br />
mert egy-egy szerver a saját zónájáért<br />
felel, azaz authoritatív: a gyökér zónába bejegyzésre<br />
kerül(nek) a .hu zóna névszervere(i), a .hu zónába<br />
pedig a computerworld.hu névszerverei. Így a<br />
rekurzív névszerver fel tudja oldani a hivatkozást.<br />
Természetesen, a teljes DNS rendszer ennél<br />
összetettebb. Például a rekurzív névszerver egy<br />
ideig tárolja a kapott információkat, és ha újabb<br />
kérés érkezik hozzá, akkor már gyorsabban tud<br />
válaszolni saját gyorsítótárából. Persze, a rendszergazdák<br />
tudják szabályozni, hogy melyik információ<br />
mennyi ideig tárolható a gyorsítótárban.<br />
Mindazonáltal, a DNS nem csak erre alkalmas.<br />
Például egy Facebook méretű rendszerben a<br />
facebook.com authoritatív szerverei „ügyesen”<br />
válaszolva eloszthatják a terhelést sok kiszolgáló<br />
gép között. A Facebook leállása során a hibát elsősorban<br />
az okozta, hogy a facebook.com authoritatív<br />
névszerveri elérhetetlenné váltak. De hogyan lehetséges<br />
ez? Természetesen hálózati hibával, amihez a<br />
Facebook mérnökei a BGP-t „hívták segítségül”.<br />
BGP<br />
A BGP betűszó jelentése: Border Gateway Protocol.<br />
Az internethálózatok összekapcsolásából épül fel. A<br />
hálózatok között az útvonalválasztók, azaz routerek<br />
végzik a forgalom továbbítását. Egy routernek valami<br />
módon tudnia kell, hogy melyik hálózat merre érhető<br />
el. Egyszerűbb esetekben elegendő, ha a rendszergazda<br />
„kézzel” beállítja ezt az információt. Azonban<br />
egy tipikus szolgáltatói routernél ez dinamikusan<br />
változik, ezért a routerek rendszeres időközönként<br />
„hirdetik” az elérhetőségi információkat.<br />
A BGP-t a cégek, vállalatok közötti forgalom<br />
irányításra találták ki. Alapvetően nem is IP-címekben<br />
„gondolkodik”, hanem az egységes<br />
adminisztratív irányítás alá tartozó, azonos útválasztási<br />
irányelveket alkalmazó zónákban, azaz<br />
autonomous system-ekben (AS). Az AS azonosító<br />
<strong>szám</strong>okat (ASN) egy szervezetnek az IP-címekhez<br />
hasonlóan kell beszereznie az IANA-tól. Egy AS-be<br />
több IP-hálózat (prefix) tartozhat, amelyeket BGP-n<br />
lehet hirdetni a szomszédos AS-eknek. A BGP<br />
routerek egy adott prefix eléréshez ismerik a teljes<br />
AS útvonalat, továbbá ezen az útvonalon használandó<br />
első router IP-címét. További router IP-címekre<br />
nincs szüksége, mert az akár dinamikusan<br />
változhat. Ezért tökéletesen elegendő, ha minden<br />
router ismeri a „jó irányba mutató” következő<br />
router címét.<br />
Jelenleg majdnem 900 000 IPv4 prefix található a<br />
teljes internet BGP-táblában. Természetesen, nem<br />
minden routernek van erre szüksége, különösen<br />
nem olyan vállalatoknak, akiknek egy vagy két AS<br />
felé van internetkapcsolatuk.<br />
Tipikusan egy adott prefixet a BGP több routertől<br />
is hall, és elsődlegesen az AS útvonal hossza alapján<br />
választja ki a legrövidebbet. Ha ez az útvonal elérhetetlenné<br />
válik – például kiesik a felé vezető szomszéd<br />
router, akitől „hallotta”, akkor a következő kerül<br />
felhasználásra.<br />
A Facebook esetén az történt, hogy egy konfigurációs<br />
hiba miatt a BGP routereik nem hirdették a<br />
megfelelő prefixeket, és emiatt az egész Facebook.<br />
com „eltűnt” az internetről.<br />
Összegzés<br />
De miért tartott órák hosszat a kiesés? Egyrészt<br />
a megfelelő embereknek oda kellett menniük a<br />
routerekhez, és helyben átkonfigurálniuk, hogy<br />
helyreálljon a kapcsolat. Másrészt egy olyan<br />
hatalmas rendszerben, mint a Facebook, nem<br />
szabad egy mozdulattal rákapcsolni a terhelést<br />
a kiszolgálókra, mert ez önmagában túlterhelést<br />
okozhat. Az FBmérnökeinek elmondása szerint<br />
ez a fázis már kevesebb meglepetést tartogatott,<br />
ugyanis már előre gyakoroltak egy-egy komplett<br />
gépterem (ez esetükben néhány ezer kiszolgáló<br />
gépet is jelenthet) ki-be kapcsolását, ezért<br />
rendelkeztek bejáratott vészforgatókönyvekkel.<br />
Most is hasonlót kellett csinálniuk, csak valamivel<br />
nagyobb léptékben.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 11
KIS<br />
ENDRE<br />
IT-TRENDEK<br />
SAP TECHED 2021<br />
Mindenkiből lehet fejlesztő<br />
Kevés kódírást követelő fejlesztőeszközökkel bővítette technológiai platformját az SAP,<br />
amelyekhez beágyazott mesterséges intelligencia és ingyenes oktatóanyag tartozik. A szoftvercég<br />
technológiai konferenciáján az S/4HANA Cloud újabb magánkiadása is bemutatkozott,<br />
amellyel a vállalatok a felhőalapú ERP megoldást saját adatközpontjukba vihetik.<br />
A<br />
járványhelyzetben világszerte felgyorsult a<br />
szervezetek digitális átalakulása, az informatika<br />
területét korábbról jellemző szakemberhiány<br />
így még fájdalmasabb tünetként<br />
jelentkezik. A vállalatoknak idén 1,4 millió hivatásos<br />
fejlesztővel többre lett volna szükségük, mint<br />
ahányat teljes munkaidőben foglalkoztathattak,<br />
de a hiányzó lét<strong>szám</strong> 2025-re eléri a 4 millió főt,<br />
figyelmeztet friss előrejelzésében (Quantifying the<br />
Worldwide Shortage of Full-Time Developers) az<br />
IDC. Virtuális eseményként megtartott TechEd 2021<br />
technológiai konferenciáján az SAP új fejlesztőeszközöket,<br />
integrációkat, beépített AI-képességeket<br />
és oktatóprogramokat jelentett be, amelyekkel a<br />
szervezetek elkerülhetik, hogy a szakemberhiány a<br />
további transzformáció akadályává váljon.<br />
– Ügyfeleink és partnereink <strong>szám</strong>ára egyaránt a<br />
felhő a jövő – mondta Jürgen Müller, az SAP technológiai<br />
igazgatója a konferencia nyitó előadásában<br />
–, a felhőbe lépéshez szükséges tudás és képesség<br />
azonban nem áll mindig rendelkezésre, fejlesztése<br />
és bővítése nehézségekbe ütközik. Most bejelentett<br />
megoldásainkkal ezért nemcsak a polgári fejlesztők<br />
kezébe adunk hatékony eszközöket, hanem a hivatásos<br />
fejlesztőket is támogatjuk szaktudásuk folyamatos<br />
gyarapításában, hogy ügyfeleink már ma újító<br />
munkával, innovációval alapozhassák meg holnapi<br />
sikereiket.<br />
Folyamatautomatizáló AI<br />
Idén februárban vásárolta fel az SAP az AppGyver<br />
professzionális színvonalú no-code platformot,<br />
amelyen a felhasználók kódírás nélkül, percek<br />
alatt készíthetnek mobil és webes alkalmazásokat.<br />
Az AppGyver szolgáltatás mostantól általánosan<br />
elérhető az SAP Business Technology Platformon<br />
(BTP), így a hivatásos és a polgári fejlesztők (citizen<br />
developerek, vagyis az üzleti felhasználók) egységes<br />
low-code/no-code környezetben készíthetnek új<br />
alkalmazásokat, fejleszthetik tovább a meglévő<br />
appokat, illetve automatizálhatják az összetett<br />
feladatok elvégzését. Mindehhez az SAP Business<br />
Application Studio low-code fejlesztőkörnyezetét is<br />
új képességekkel bővítette, és előzetes változatában<br />
bemutatta Process Automation folyamatautomatizáló<br />
megoldását. A felhasználók szélesebb körében<br />
hozzáférhető, új eszközök által a szervezetek<br />
még több technológiai tehetséget vonhatnak be a<br />
fejlesztés folyamatába, függetlenül attól, hogy az<br />
alkalmazottak a hagyományos értelemben vett IT<br />
csapatban, vagy azon kívül, más üzleti területeken<br />
dolgoznak, emelte ki a szoftvercég.<br />
Az SAP Integration Suite – a BTP üzleti technológiai<br />
platform integrációs rétegének – legfrissebb<br />
kiadása újabb, SAP API Business Hubon<br />
elérhető, használatra kész integrációs tartalommal<br />
és adapterekkel érkezik, amelyekkel a vállalatok<br />
a szoftvercégtől, illetve más szállítóktól származó<br />
alkalmazásaikat kapcsolhatják össze. Az SAP Integration<br />
Suite várhatóan még 2021-ben elérhetővé<br />
válik a Google Cloud Platform is. A szoftvercég az<br />
SAP HANA Cloud platformot is újabb, dinamikus<br />
bővítést támogató képességekkel frissítette,<br />
amelyekkel a szervezetek munkaterheléseiket a<br />
házon belüli rendszerekből valós időben a felhőbe<br />
mozgathatják. Új megoldások teszik könnyebbé a<br />
házon belül bevezetett SAP Business Warehouse<br />
adattárház rendszerek migrálását is SAP Data<br />
Warehouse Cloud felhőalapú megoldásra, és<br />
bővültek az SAP S/4HANA Cloud lokalizációs lehetőségei<br />
is, amire még visszatérünk.<br />
Jürgen Müller,<br />
technológiai igazgató,<br />
SAP<br />
12 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
SAP BTP,<br />
low-code/no-code<br />
képességek<br />
Az új fejlesztéseknél fogva a vállalatok agilis<br />
módon, egyszerűbben és gyorsabban integrálhatják<br />
és bővíthetik a működésüket támogató informatikai<br />
környezetet moduláris megoldásokkal, amelyekkel<br />
jobban válaszolhatnak a konkrét üzleti kihívásokra,<br />
mondta a szoftvercég. A HANA Cloud és az Integration<br />
Suite mostantól megtalálható az SAP BTP<br />
hivatásos fejlesztők <strong>szám</strong>ára hozzáférhető, ingyenes<br />
rétegében. A konferencia közönsége emellett<br />
láthatta az SAP Fiori tervezőrendszer új, Horizon<br />
fantázianevű vizuális témájának előzetesét is.<br />
Fejlesztői és felhasználói hatékonyságot növelő,<br />
beépített mesterséges intelligenciáját (AI) is újabb<br />
képességekkel ruházta fel a szállító. Az SAP<br />
Conversational AI szolgáltatással a vállalatok<br />
például még egyszerűbben készíthetnek és monitorozhatnak<br />
chatbotokat, azaz természetes nyelven<br />
kommunikáló szoftverrobotokat, amelyekkel<br />
különböző munkafolyamatokat automatizálhatnak.<br />
A szoftvercég hamarosan elindítja Personalized<br />
Recommendation szolgáltatását is, amely új<br />
neurális hálózatra épülő ajánlómotorként rendkívül<br />
nagy mértékű személyre szabást tesz lehetővé az<br />
üzleti alkalmazások és helyzetek széles körében. Az<br />
SAP <strong>szám</strong>os terméke és szolgáltatása már jelenleg<br />
is használja az AI képességeit például a vállalatközi<br />
dokumentumegyeztetés automatizálására, a<br />
dokumentumokban szereplő adatok kinyerésére és<br />
feldolgozására, munkafolyamatokon belüli intézkedésjavaslásra,<br />
valamint oktatóanyagok és más<br />
tartalmak ajánlására.<br />
Teljesen új megjelenést kapott az SAP Learning<br />
weboldala, ahol egyszerű, intuitív kezelőfelületen<br />
a profi és a polgári fejlesztők is könnyen megtalálják<br />
– és ingyenesen elérik – az ismeretanyagot,<br />
amelynek elsajátításával tovább- vagy átképezhetik<br />
magukat a digitális innováció kulcsfontosságú területein.<br />
Szakértők által vezetett szekcióelőadásoktól<br />
és gyakorlati képzésektől kezdve mikrotanulási<br />
videókig változatos formátumú tartalmak segítik a<br />
tudás bővítését a honlapon keresztül. Az SAP emellett<br />
készített középiskolai AI tananyagot, és bejelentett<br />
egy programot is, amelyben egyetemeknek<br />
és professzoroknak ad hozzáférést felhőalapú<br />
megoldásaihoz.<br />
S/4HANA Cloud saját<br />
adatközpontból<br />
Technológiai konferenciáján mutatta be az SAP<br />
az S/4HANA Cloud magánkiadását is, amelyet az<br />
vállalatok saját adatközpontjukban vezethetnek<br />
be. További újdonság, hogy a RISE with SAP szolgáltatáspaletta<br />
részeként megjelenő magánkiadás<br />
mostantól elérhető a Dell Technologies APEX szolgáltatásként<br />
használható infrastruktúráján is, a<br />
vállalatok így a világ még több piacán férnek hozzá<br />
a szoftvercég megoldásaihoz ebben a felhőalapú<br />
működési modellben.<br />
A RISE with SAP kulcsrakész, magánfelhő-alapú<br />
vállalatirányítási rendszer, amellyel a vállalatok<br />
csökkenthetik a felhőmigrációt, és általában a<br />
bevezetést kísérő kockázatokat, így felszabaduló,<br />
értékes erőforrásaikat az SAP S/4HANA-ban<br />
meglévő csúcstechnológiás képességek és üzleti<br />
folyamatok kiaknázására csoportosíthatják át. A<br />
most bejelentett magánkiadás – amelyet a vállalatok<br />
kolokációs szolgáltatójuk adatközpontjában<br />
is bevezethetnek – előfizetéses modellben a nyilvános<br />
felhőben elérhető megoldásokéhoz hasonló<br />
gazdaságosságot kínál mindazoknak, akik adatbiztonsági<br />
vagy geopolitikai megfontolásból, illetve a<br />
válaszidők rövidítéséhez saját adatközpontjukban<br />
futtatnák alkalmazásaikat, vagy egyszerűen nem<br />
férnek hozzá a vezető, hiperméretű nyilvános felhők<br />
szolgáltatásaihoz.<br />
Számukra a RISE with SAP S/4HANA Cloud,<br />
private edition, customer data center option menedzselt<br />
szolgáltatásokat, szoftvert és hardver<br />
infrastruktúrát is magában foglaló, as-a-service<br />
modellben használható magánfelhőt kínál az üzleti<br />
szoftverek rendkívül egyszerű bevezetéséhez és<br />
magas rendelkezésre állású futtatásához, miközben<br />
az adatok teljes életútjuk során a felhasználó adatközpontjában<br />
maradnak. Nemcsak a bevezetést<br />
gyorsítja, hanem az üzleti követelmények teljesítését<br />
is egyszerűbbé teszi, hogy az SAP és a Dell Technologies<br />
szolgáltatásaira a vállalatok egyetlen szerződéssel<br />
fizethetnek elő. Az értékesítést a szoftvercég<br />
végzi, a Dell Technologies pedig a szükséges<br />
infrastruktúrát szállítja, telepíti, monitorozza és<br />
menedzseli az ügyfelek adatközpontjaiban kialakított,<br />
biztonságos környezetben. A Dell Technologies<br />
APEX szolgáltatásaival tovább bővült az S/4HANA<br />
Cloud saját adatközpontban bevezethető magánkiadásához<br />
választható infrastruktúrák palettája,<br />
amelyen a Lenovo TruScale és a HPE GreenLake<br />
szolgáltatásai is szerepelnek.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 13
KIS<br />
ENDRE<br />
IT-TRENDEK<br />
IDC<br />
Távműködés okosan<br />
Mérnöki pontossággal megtervezett digitális képességekkel növelik agilitásukat és<br />
állóképességüket a mindinkább elosztott szervezetté alakuló vállalatok, amelyek<br />
teljesítményükhöz hasonlóan fenntarthatóságukat is <strong>szám</strong>okkal mérik. Az IDC trendelőrejelzései<br />
szerint a távműködést és a hibrid munkavégzést a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és<br />
az automatizálás mind kiterjedtebb alkalmazása fogja segíteni a következő években.<br />
Egészen egyedi operatív kihívásokkal<br />
szembesítette a szervezeteket a<br />
COVID-19, amelyek ugyanakkor lehetőséget<br />
adnak a vállalati működés továbbfejlesztésére,<br />
mutatott rá előrejelezésében<br />
(IDC FutureScape: Worldwide Future of<br />
Operations 2022 Predictions) az International<br />
Data Corporation. Sok termék és<br />
szolgáltatás esetében a kereslet bezuhant,<br />
hogy azután a korábbi szintek fölé íveljen,<br />
a vállalatok előbb kénytelenek voltak hazaküldeni<br />
alkalmazottaikat, majd a munkahelyek<br />
ismételt betöltésével, a szükséges<br />
lét<strong>szám</strong> biztosításával küzdöttek, az ellátási<br />
láncok működése pedig külső és belső<br />
tényezők hatására <strong>szám</strong>os ponton elakadt.<br />
A válság működésük gyors átalakítására<br />
kényszerítette a szervezeteket. A változtatások,<br />
amelyek normális körülmények<br />
között évekbe teltek volna, a járványhelyzetben<br />
hónapok alatt az adatvezérelt<br />
távműködés és elosztott döntéshozás felé<br />
fordították a vállalatokat. A szenzortechnológiák,<br />
a vezeték nélküli hálózatok, a<br />
gépi tanulás (ML), a mesterséges intelligencia<br />
(AI) és a felhőplatformok gyors<br />
fejlődésével a szervezetek ma már sokkal<br />
jobban átláthatják működésüket, az üzleti<br />
teljesítményt befolyásoló tényezőket, és<br />
pontosabban előrejelezhetik a változásokat,<br />
azokra gyorsabban válaszolhatnak, vagy<br />
eléjük mehetnek. Megszűntek az adatmegosztás<br />
és az adatok körüli együttműködés<br />
technológiai korlátai is, az igazán nagy<br />
kihívást ezért inkább a szervezeti változtatások<br />
jelentik, amelyek szükségesek a<br />
digitális innovációval feltáruló lehetőségek<br />
kiaknázásához.<br />
Miközben a világ egyre jobban ellenőrzés<br />
alá vonja a járványt, a szervezeteknek el<br />
kell dönteniük, kitartanak-e a működés<br />
hagyományos formái mellett, vagy tartósan<br />
a sokkal inkább adatvezérelt modellekre<br />
térnek át, amelyekkel együttműködő és<br />
válaszadó képességüket is erősíthetik.<br />
Digitális ikrek,<br />
fenntarthatósági mutatók<br />
Az IDC FutureScape jelentései a vállalati<br />
informatikai stratégia formálását és a beruházások<br />
tervezését alapszintű keretrendszerként<br />
segítik, amelyben a szervezetek<br />
kiértékelhetik, hogy IT kezdeményezéseik<br />
mennyivel járulnak hozzá az üzleti célok<br />
eléréséhez egy belátható időtávon át. A<br />
vállalati működés különböző vonatkozásaira<br />
összpontosító jelentések olyan problémákra,<br />
technológiákra és szükséges döntésekre<br />
irányítják a figyelmet, amelyekkel az<br />
IT vezetők találkozni fognak a jellemzően<br />
hároméves tervezési ciklusokban, és többek<br />
között prognózisokat is tartalmaznak. A<br />
vállalati működésre nézve az IDC az alábbi<br />
előrejelezéseket adta 2022-re és az utána<br />
következő évekre:<br />
2023-ra a világ kétezer legnagyobb<br />
(G2000-es listán szereplő) vállalatának 40<br />
százaléka fog új folyamatokat bevezetni<br />
kimondottan a távműködés, a távolról<br />
végrehajtható műveletek támogatásához.<br />
Tekintve, hogy az ilyen folyamatok <strong>szám</strong>a<br />
tavaly még rendkívül korlátozott volt, rövid<br />
időn belül döntő fordulatot tapasztalhatunk<br />
ezen a téren. A következő két évben ugyanakkor<br />
a vállalatok mindössze 25 százaléka<br />
fog digitális mérnöki szervezetének az<br />
informatikai irányelvek érvényesítésén túl<br />
más feladatokat is adni a termékfejlesztést<br />
támogató környezet és folyamatok építésében,<br />
ezért háromnegyedük továbbra is<br />
korlátozott mértékben tud majd felismeréseket<br />
és értéket kinyerni operatív adataiból.<br />
2024-re a G2000-es vállalatok bő<br />
harmada (35 százaléka) digitális mérnöki<br />
képességeit kamatoztatva csoporttársai -<br />
nak, partnereinek és ügyfeleinek is távoli<br />
műveleteket, adatokat és más szolgáltatásokat<br />
fog értékesíteni – míg ez az arány idén<br />
csupán a 2 százalékot éri el. Három év távlatában<br />
az ipari és a kereskedelmi szektor<br />
szereplői az adatok és az analitikai képességek<br />
segítségével 3 százalékkal csökkentik<br />
CO 2<br />
-kibocsátásukat, ami több mint nettó<br />
400 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot<br />
jelent.<br />
14 | | <strong>2021.12.15.</strong>
ROVATCÍM<br />
MINDEN EGY KÉZBŐL<br />
Mobilból komplex informatikai<br />
szolgáltatói irányba lép a Telenor<br />
Az elmúlt két évben a Telenor Magyarország tudatosan lépett ki a szűkebben értelmezett<br />
mobilszolgáltató szerepéből, és komplexebb ajánlatokkal szólította meg üzleti partnereit.<br />
Fejlett mobilalapú megoldásai mellett 2020-ban a bérelt vonal, 2021-ben pedig az akár 1 Gbps<br />
sebességű optikai kábeles internetkapcsolat és a magas IT biztonsági szintet nyújtó Menedzselt<br />
tűzfalszolgáltatás bevezetésével mutatták be, hogyan képesek első<strong>szám</strong>ú infokommunikációs<br />
partnerként megválaszolni a vállalkozások igényeit.<br />
Avilágjárvány felgyorsította <strong>szám</strong>os<br />
vállalkozás digitalizációját, és általánossá<br />
tette az otthoni munkavégzés<br />
lehetőségét. A Telenor Magyarország<br />
célja, hogy az ezekhez szükséges biztonságos<br />
és hatékony mobil- és internetkapcsolat<br />
előfeltételeit, valamint a magas<br />
szintű kiberbiztonságot egy kézből kínálja<br />
partnerei <strong>szám</strong>ára a kis- közép- és nagyvállalati<br />
szegmensben is. A Hiperline a<br />
nagyvállalati szegmensben a bérelt vonali<br />
szolgáltatások a kiemelkedő üzembiztonságú,<br />
garantált összeköttetését nyújtják,<br />
az IrodaNet kis- és középvállalkozások<br />
<strong>szám</strong>ára kínál szélessávú optikai internetelérést,<br />
míg a közép- és nagyvállalti<br />
ügyfelek igényeit szolgáló Menedzselt<br />
tűzfalszolgáltatás az informatikai rendszerek<br />
magas szintű biztonságát teremti<br />
meg.<br />
Zárt hálózattal az<br />
állandó és biztonságos<br />
kommunikációért<br />
A HiperNet rendkívül megbízható gerinchálózatára<br />
épülő bérelt vonali megoldás, a<br />
Hiperline nagysebességű, szimmetrikus<br />
fel- és letöltési sebességet, 99,5 százalékos<br />
rendelkezésre állást és a 24/7 ügyféltámogatást<br />
biztosít közép- és nagyvállalati<br />
ügyfelek részére. A rövid telepítési idő<br />
mellett előnyt jelent, hogy a vállalkozások<br />
rugalmasan választhatják meg a végpont<br />
kialakítását: a réz- vagy optikai alapú<br />
kábeles, illetve a dedikált vezetéknélküli<br />
összeköttetés is választható. Utóbbi megoldással<br />
meg lehet takarítani a telephelyen<br />
vagy épületek közötti fizikai hálózat kiépítésének<br />
költségét is. A szolgáltatással több<br />
fix telepítésű végpont is összeköthető, ezzel<br />
IP szintű (L3) privát hálózatot biztosítva „full<br />
meshed” vagy „hub-and-spoke” topológiá -<br />
val. A szolgáltatás egyedi megállapodás<br />
szerinti rendelkezésre állással, korlátlan<br />
adatforgalommal nyújt elérést a magánhálózathoz<br />
(VPN). Az egyes szakaszok összekapcsolása<br />
MPLS technológiával történik. A<br />
Hiperline szolgáltatáskört választó ügyfelek<br />
körében a legnépszerűbb megoldás a szimmetrikus,<br />
garantált internetelérést nyújtó<br />
szolgáltatás, amely a vállalati belső hálózat<br />
internet-kapcsolatát biztosítja az adott<br />
cég <strong>szám</strong>ára. Ez a közép-és nagyvállalati<br />
környezetben bevett megoldás a vállalati<br />
IT által is preferált, jól kontrollálható<br />
hozzáférést ad.<br />
Újgenerációs tűzfal az<br />
informatikai támadások<br />
megfékezéséért<br />
Folyamatosan nő a hálózatról elérhető érzékeny<br />
adatok mennyisége és az erre vadászó<br />
kártékony hackerek és vírusok <strong>szám</strong>a,<br />
miközben egyre nagyobb kihívás a megfelelő<br />
lét<strong>szám</strong>ú és felkészültségű IT szakemberek<br />
foglakoztatása. Erre a problémára<br />
jelent praktikus megoldást a Menedzselt<br />
tűzfalszolgáltatás, amely magas szintű<br />
informatikai védelmet kínál előzetes beruházás<br />
nélkül, havidíjas bérleti konstrukcióban.<br />
Nagyvállalatok <strong>szám</strong>ára a költségek<br />
csökkentése miatt érdekes a megoldás,<br />
míg a kis- és középvállalkozások <strong>szám</strong>ára<br />
olyan magas szintű védelmet adhat, amilyet<br />
korábban nem lett volna lehetőségük elérni.<br />
A Telenor Magyarország által nyújtott<br />
megoldás magában foglalja a behatolásvédelmet,<br />
a gyors detektálást, a riasztást és<br />
akár a védelmi beavatkozást is – mindezt<br />
24 órás magyar nyelvű távfelügyelettel. A<br />
Menedzselt tűzfal szolgáltatás műszaki<br />
hátterét a 4iG Nyrt biztosítja.<br />
Optikai vezetékes internet<br />
A gyors, vezetékes internet nemcsak a<br />
bérelt vonalat igénybe vevő nagyvállalatok,<br />
de bármelyik – szolgáltatási területen belül<br />
elhelyezkedő – kis- és közepes méretű<br />
vállalkozás <strong>szám</strong>ára is elérhető. Az IrodaNet<br />
300 csomag 300 Mbps letöltési és 75 Mbps<br />
feltöltési sebességet, míg a nagyobb,<br />
IrodaNet 1000 csomag 1000 Mbps le- és<br />
feltöltési sebességet kínál az előfizetők<br />
<strong>szám</strong>ára. A szerződés részeként igénybevehetőek<br />
a Fix IP szolgáltatások és a Mesh<br />
Router rendszerek is.<br />
A Fix IP cím székhelyükön saját szerverszolgáltatást<br />
(FTP-hozzáférés, levelező-szolgáltatás,<br />
saját webshop, stb.)<br />
üzemeltető vállalkozásoknak, illetve olyan<br />
céges környezetben dolgozóknak előnyös,<br />
ahol egy biztonságos virtuális privát hálózat<br />
(VPN) igénybevételének feltétele a fix IP<br />
cím. A Mesh Router rendszer wi-fi routerek<br />
egyenrangú hálózatával segíti a telephelyen<br />
belüli kommunikációt, ezzel biztosítva<br />
minden helyiségben megfelelő jelerősséget,<br />
ezáltal a gyors internethozzáférést.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 15
IT-TRENDEK<br />
2025-re a márkatulajdonosok és -menedzserek<br />
30 százaléka a műveletek egy részét<br />
visszaviszi házon belülre, vagy a kereslethez<br />
közelebb helyezi, hogy nagyobb ellenőrzést<br />
gyakorolhasson, növelje az ellátás<br />
átláthatóságát, és csökkentse a működési<br />
kockázatokat. Négy év múlva a vállalatok 60<br />
százaléka már valamilyen külső szakértőt<br />
is megbíz majd, hogy alkalmazottait mesterséges<br />
intelligenciával és tudáskezelés -<br />
sel támogassa – bár ez az arány idén még<br />
a 10 százalékot sem éri el.<br />
2026-ra a kétezer legnagyobb vállalat<br />
60 százaléka fenntarthatósági adatait és<br />
mérő<strong>szám</strong>ait elsődleges paraméterként<br />
használja majd a működés vezérlésében,<br />
míg idén erre kevesebb mint 20 százalékuk<br />
készült fel. Öt év múlva a vállalatok 40<br />
százaléka AI-képességek használatával,<br />
adatkormányzással és szervezeti átalakítással<br />
olyan elosztott, ugyanakkor<br />
megbízhatóan állóképes döntéshozatali<br />
keretrendszert fog létrehozni, amely 25<br />
százalékkal gyorsabb változáskezelést tesz<br />
lehetővé.<br />
2027-re a digitális ikerként modellezett<br />
fizikai eszközök és folyamatok aránya az<br />
idei 5 százalékról 60 százalékra emelkedik,<br />
ami az operatív teljesítmény jelentős optimalizálását<br />
eredményezi. Szemben az idei<br />
5 százalékkal, hat év múlva már a fogyasztói<br />
értékláncok 40 százaléka valós idejű kapacitásinformációkat<br />
fog megosztani, így<br />
átláthatóbbá és követhetőbbé válik a<br />
kereslet mindenkori alakulása.<br />
Hibrid munka,<br />
tintelligens tudásháló<br />
Ha lépést akarnak tartani a gyorsuló digitális<br />
átalakulással, és válaszolnának a<br />
klímaváltozás, a globális egészségügyi<br />
válság, valamint a társadalmi változások<br />
kihívásaira, akkor a vállalatoknak a munkavégzés<br />
eddiginél dinamikusabb, hibrid<br />
modelljeire kell áttérniük, mutat rá előrejelzésében<br />
(FutureScape: Worldwide Future of<br />
Work 2022 Predictions) az IDC.<br />
A munkavállalóknak a dinamikusan<br />
átkonfigurálható csapatok tagjaiként kell<br />
újjászületniük, akik gyorsan alkalmazkodnak<br />
az újabb üzleti és piaci követelményekhez,<br />
méghozzá bárhol és bármikor, a<br />
munkavégzés fizikai helyszínétől függetlenül.<br />
A szervezeteknek pedig felhőalapú,<br />
AI-képességekkel támogatott és automatizált<br />
munkakörnyezetet szükséges kialakítaniuk,<br />
amely növeli az alkalmazottak<br />
hatékonyságát és a munkavégzés új, agilis<br />
módszereinek bevezetését is megkönnyíti.<br />
A munkavégzés digitális modelljeire váltó<br />
vállalatok egyúttal olyan felismerésekre<br />
tehetnek szert, amelyek alapján jobban<br />
kiszolgálhatják az ügyfelek és az alkalmazottak<br />
igényeit, így mindkét csoport elégedettségét<br />
és hűségét egyszerre növelhetik.<br />
A munkavégzés jövőjére nézve az IDC a<br />
következő előrejelzéseket adta:<br />
2023-ra a digitális átalakulás, valamint az<br />
üzleti környezet változékonysága arra készteti<br />
a G2000-es vállalatok 70 százalékát,<br />
hogy a távmunkának vagy a hibrid munkavégzésnek<br />
elsőbbséget adó munkahelyeket<br />
hozzon létre, munkafolyamatait átalakítsa,<br />
és a szakemberek változatosabb tehetségbázisából<br />
toborozzon. Két év múlva a vállalatok<br />
60 százaléka AI- és ML-képességeket<br />
felvonultató platformokkal fogja támogatni<br />
az alkalmazottak teljes pályafutását a beléptetéstől<br />
kezdve a nyugdíjazásig. A munkavállalók<br />
70 százaléka ekkor már bárhonnan<br />
eléri majd az agilis munkaterekbe épített<br />
intelligenciát, így az együttműködés és az<br />
ügyfélkiszolgálás terén is nagyobb hatékonyságra<br />
tesz szert. Kódírást nem igénylő<br />
(no-code) fejlesztőeszközökkel az alkalmazottak<br />
feladataikat is automatizálni fogják,<br />
de megfelelő támogató környezet, például<br />
jó gyakorlatot átadó kiválósági központ és<br />
bevezetési módszertan hiányában az így<br />
születő programok 90 százaléka kudarcra<br />
lesz ítélve.<br />
2024-re a vállalatok 70 százaléka<br />
jelentős beruházásokkal továbbfejleszti<br />
toborzási és humánerőforrás-stratégiáját,<br />
külön hangsúlyt helyezve a sokszínűségre,<br />
egyenlőségre és befogadásra vonatkozó<br />
adatok, eszközök használatára, valamint a<br />
teljesítményértékelés gyakorlatára. Három<br />
év múlva a kétezer legnagyobb vállalat 80<br />
százaléka mesterséges intelligenciára épülő<br />
„digitális menedzsereket” használ majd az<br />
alkalmazottak felvételére, elbocsátására<br />
és képzésére, de emberi közreműködés<br />
nélkül ez a módszer csupán minden ötödik<br />
szervezetnél termet majd valódi értéket. A<br />
G1000-es listán szereplő vállalatok ekkorra<br />
tízből nyolc előre ütemezett megbeszélésen<br />
a kiterjesztett valóság (AR) hardver- és<br />
szoftvertechnológiáit is használni fogják a<br />
globálisan elosztott csapatokat támogató<br />
intelligens, digitális munkaterekben.<br />
2025-re a digitális átalakuláshoz szükséges<br />
IT-képességek hiánya a vállalatok 90<br />
százalékát fogja sújtani, és a csúszó termékkibocsátás,<br />
a csökkenő ügyfél-elégedettség,<br />
valamint az üzletvesztés következtében<br />
világszinten több mint 6,5 billió dollár veszteséget<br />
okoz. Négy év múlva az új irodaépületek<br />
felhúzására vagy a meglévők felújítására<br />
induló projektek szintén 90 százalékában<br />
olyan okos létesítményvezérlő technológiát is<br />
bevezetnek, amely a munkahelyek rugalmas<br />
támogatásával a lakók élményét és az<br />
üzemeltetés hatékonyságát is növeli.<br />
Végül 2026-ra a világ kétezer legnagyobb<br />
vállalatának 40 százaléka tapasztalni fogja,<br />
hogy információhasználata 25 százalékkal<br />
javult, miután a strukturált és a nem strukturált<br />
adatokat előkereshető és intézkedésekben<br />
hasznosítható tudássá alakító,<br />
intelligens hálózatokba ruházott be.<br />
16 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
VISSZATÉRT A PLAUT!<br />
Az innovatív megoldásokra fókuszál<br />
az msg Plaut Hungary<br />
kiberbiztonságtól kezdve az összekapcsoltságon<br />
át egészen a gyártóipari robotokig”-<br />
mondja Bartha Levente, hozzátéve, hogy<br />
az msg Plaut egyik erőssége az autóipari<br />
szereplők támogatása.<br />
Márciusban lépett a hazai piacra az<br />
msg Plaut Hungary Kft., mely a<br />
Netlife Consulting megvásárlásá val<br />
került rögtön erős kezdő pozícióba. A Plaut<br />
jól csengő név a magyar IT piacon: a kilencvenes<br />
évek közepén a Plaut Hungary az<br />
egyik legjelentősebb SAP tanácsadó cég<br />
volt, több, mint száz munkatársával az SAPimplementációk<br />
nagy részét valósította meg.<br />
Ez a nagy múltú cég tért vissza Magyarországra<br />
egy nemzetközi hátterű és német<br />
központú cégcsoport, az msg színeiben.<br />
Bartha Levente, az msg Plaut Hungary<br />
Kft. ügyvezetője, az egykori Netlife Consult -<br />
ing alapítója-ügyvezetője szerint ezzel az<br />
akvizícióval kategóriát váltottak, és a legnagyobb<br />
kompetenciával bíró cégekkel mér -<br />
kőzhetnek meg az innovatív SAP-megoldá -<br />
sok bevezetéséért, egyedi fejlesztésekkel<br />
való kibővítéséért. A nemzetközi háttér<br />
egy részt lehetőséget nyújt a legjobb szakemberek<br />
megnyerésére, másrészt azon<br />
speciális know-how behozására is, melyet<br />
főként a banki, a biztosítói és az autóipari<br />
területeken halmozott fel a cégcsoport.<br />
Autóipar<br />
A cég úgy <strong>szám</strong>ol, hogy az egyre több<br />
kényelmi és okos funkcióval ellátott autóktól<br />
pár év múlva ugyanazon funkciókat várják el<br />
Beszélj a falnak!<br />
A spin-off-ként indult Netlife Robotics<br />
olyannyira hisz a robotizálás trendjében,<br />
hogy egy lapra tette fel a szervezet<br />
sorsát. A Bartha Levente által alapított<br />
cég teljes fókusza a digitális asszisztenseken<br />
van. Olyan virtuális avatart<br />
fejlesztettek ki a budapesti cégnél, mely<br />
megérti a magyar beszédet, mesterségesintelligencia-komponensekkel<br />
(NLP) feldolgozza a hallott mondatokat<br />
és értelmezi a beszélő szándékát, majd<br />
a lehető legrelevánsabb választ adja a<br />
szöveg kontextusától függően. Így már<br />
“hagyományos” robot sem szükséges<br />
az unalmas, repetitív ügyfélszolgálati<br />
feladatok elvégzéséhez. A cég meggyőződése,<br />
hogy a hangvezérlés, a hangalapú<br />
információkérés- és szolgáltatás<br />
a jövő világának meghatározó része<br />
lesz. Így a felhasználók akár közvetle -<br />
nül a falnak is címezhetik kérdésüket,<br />
melyre a Netlife Robotics fejlesztése<br />
választ, “érdemi párbeszédet” biztosít.<br />
a vezetők, mint most egy okostelefontól. “Ez<br />
azt jelenti, hogy az autóipari szoftverfejlesztések<br />
exponenciálisan fognak megjelenni a<br />
Pénzügyi szektor<br />
A felhasználói szokások változása a pénzügyi<br />
szektor átalakulását is felgyorsította.<br />
Ennek jelentős szereplői a fintech vállalatok,<br />
a digitális bankok, de a hagyományos<br />
pénzintézetek is, melyeknek lépést kell<br />
tartaniuk a gyorsan mozgó, felhasználók<br />
kényelmére apelláló digitális szereplőkkel.<br />
Hasonló helyzet figyelhető meg a biztosítói<br />
piacon. A bankokhoz és más pénzügyi<br />
vállalatokhoz hasonlóan, a biztosítóknál<br />
is megjelentek olyan új, technológia adta<br />
termékek, szolgáltatások, mint a használat<br />
alapú, dinamikus árazású gépjármű<br />
biztosítások.<br />
“A legnagyobb szereplőktől a frissen<br />
indult fintech és insurtech cégekig minden<br />
vállalatméret <strong>szám</strong>ára szállítunk standardokon<br />
alapuló egyedi megoldásokat “-húzza<br />
alá a cégvezető.<br />
Blokklánc technológia<br />
Az elosztott főkönyvi rendszerek jóval többet<br />
kínálnak, mint a kriptopénzek. A blokklánc<br />
technológia biztosítja az okosszerződések<br />
megvalósítását, melynek lényege, hogy az<br />
előre lefektetett szabályrendszer alapján,<br />
a meghatározott feltételek teljesülése<br />
esetén beindul az automatikus el<strong>szám</strong>olás<br />
a szerződő felek részére. Ez egy olyan<br />
megoldás, amely alapjaiban reformálja meg<br />
az üzleti területeket. Ezen a területen is<br />
kínálja fejlesztői kapacitásait az msg Plaut<br />
Hungary Kft.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 17
KIS<br />
ENDRE<br />
IT-TRENDEK<br />
GARTNER<br />
Bizalomtervezés és változásformálás<br />
Tartalomgeneráló mesterséges intelligenciától kezdve felhőplatformokon összeállítható<br />
alkalmazásokon át a kiberbiztonsági hálóig 12 stratégiai technológiai trendet emel ki 2022-es<br />
előrejelzésében a Gartner. Minden szervezetet másként érintenek ezek az együttesen ható erők,<br />
ezért az elemző szerint az informatikai vezető feladata, hogy a kijelölt üzleti célok ismeretében<br />
mérlegelje, vállalatára nézve az egyes trendek a kockázatokat vagy a lehetőségeket növelik.<br />
Világszinten az IT költés 2022-ben<br />
várhatóan eléri a 4,5 billió dollárt,<br />
ami az idei évhez képest 5,5 százalékos<br />
növekedést ígér a Gartner szerint.<br />
– Nemcsak vásárolják és bevezetik majd<br />
a technológiákat és szoftvereket a nagyvállalatok<br />
2022-ben, hanem egyre nagyobb<br />
mértékben építeni is fogják, ami 2021-hez<br />
viszonyítva valamelyest visszafogja a költés<br />
növekedési ütemét – mondta John-David<br />
Lovelock, a Gartner alelnöke. – Digitális<br />
technológiával összefüggő kezdeményezéseiket<br />
a szervezetek azonban továbbra<br />
is kiemelt üzleti stratégiai prioritásként<br />
kezelik, miközben infrastruktúrájuk állóképességét<br />
és védelmét igyekeznek erősíteni,<br />
és a hibrid munkavégzés, a jövőbeni<br />
működés mind összetettebbé váló modell -<br />
jeit próbálják támogatni az új évben.<br />
A költés a vállalati szoftverek szegmensében<br />
nő majd a leggyorsabban 2022-ben. A<br />
bővülés itt 11,5 százalék lehet, elsősorban az<br />
infrastruktúra-szoftverek keresettségének<br />
köszönhetően, mivel alkalmazások terén a<br />
tempó ennél lassabb lesz. Az eszközökre<br />
fordított költés 2021-ben a távmunkára,<br />
távoktatásra és távgyógyászatra, telemedicinai<br />
szolgáltatásokra váltó világban<br />
15,1 százalékos növekedésével tetőzött, az<br />
elemző szerint azonban az eszközparkjukat<br />
frissítő, illetve a távmunka támogatásához<br />
eszközpalettájukat bővítő vállalatok 2022-<br />
ben is növekedési pályán tartják majd a<br />
hardverköltést.<br />
Generatív AI és<br />
döntésintelligencia<br />
Stratégiai előrejelzésében (Top Strategic<br />
Technology Trends for 2022) olyan technológiai<br />
trendekre hívja fel a figyelmet a Gartner,<br />
amelyek a következő 5-10 évben jelentősen<br />
hatnak az informatikai piacra és az üzleti<br />
környezetre, a vállalati versenyképesség<br />
szempontjából így komoly kockázatokat<br />
hordoznak, de újabb, hasonlóan nagy lehetőségeket<br />
is kínálnak. Az IT beruházások<br />
tervezésekor ezért nemcsak az új évben,<br />
hanem hosszabb távon is tanácsos <strong>szám</strong>olni<br />
velük.<br />
– A vállalatvezetők az ügyfelekkel kialakított,<br />
közvetlen digitális kapcsolatokon<br />
keresztül növelnék az üzlet teljesítményét,<br />
ezért az IT-vezetői prioritásoknak is ugyanazokat<br />
az üzleti szükségszerűségeket kell<br />
tükrözniük, amelyek a legfontosabb stratégiai<br />
technológiai trendek mindegyikében<br />
megjelennek 2022-ben – mondta David<br />
Groombridge, a Gartner alelnöke. – Az üzleti<br />
innováció és növekedés támogatásához az<br />
informatikai vezetőknek meg kell találniuk<br />
a módját, hogy az IT erejét megsokszorozva<br />
rugalmasan méretezhető és nagy állóképességű<br />
infrastruktúrát hozzanak létre,<br />
amely pénzügyi erőforrásokat szabadít<br />
fel a digitális beruházásokhoz. Az új évre<br />
szóló trendelőrejelzésünkben a digitális<br />
bizalom mérnöki megtervezése és erősítése,<br />
a változások formálása, azaz uralása,<br />
valamint a növekedés gyorsítása ilyen üzleti<br />
szükségszerűség.<br />
Többek között adatokkal, mesterséges<br />
intelligenciával (AI), felhővel, az alkalmazáskészítés<br />
és a vállalati működés új modelljeivel,<br />
valamint kiberbiztonsággal kapcsolatos<br />
trendeknek adott stratégiai jelentőséget a<br />
Gartner 2022-es prognózisában:<br />
Generatív AI – A mesterséges intelligencia<br />
feljövő technikái közül ez az egyik leglátványosabb<br />
és legerőteljesebb, a gépi tanulás<br />
azon módszereit jelöli, amelyek a meglévő<br />
tartalmak és objektumok mintájára képesek<br />
teljesen új és eredeti, valósághű alkotásokat<br />
létrehozni. A generatív AI például szoftverkódot<br />
írhat, a gyógyszerkutatásban és a<br />
célzott marketing területén is bevethető, de<br />
a csalók, a hamisítók és az álhírek terjesztői<br />
visszaélhetnek vele. A Gartner szerint ma<br />
az összes előállított adat kevesebb mint<br />
1 százaléka származik generatív mestersé -<br />
ges intelligenciától, de ez az arány 2025-re<br />
elérheti a 10 százalékot.<br />
Adatszövet (data fabric) – Miközben az<br />
adat- és alkalmazássilók <strong>szám</strong>a az utóbbi tíz<br />
évben ugrásszerűen nőtt, az adat- és analitikai<br />
szakemberek <strong>szám</strong>a legjobb esetben<br />
szinten maradt, vagy inkább csökkent. Az<br />
adatszövet ezt a szakadékot platformokon és<br />
felhasználói csoportokon átívelő, rugalmas<br />
és állóképes adatintegrációval hidalja át,<br />
18 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
INVITECH<br />
Intelligens megoldások<br />
földön és felhőben<br />
Felhőmegoldások, intelligens hálózati kapcsolat, mindez az Invitechtől megszokott magas szintű<br />
biztonság mellett – ezeken a területeken is tudott újat vagy újabbat mutatni az infokommunikációs<br />
cég idén. A társaság mind adatközponti kapacitását, mind pedig országos optikai hálózatát<br />
fejleszteni tudta 2021-ben, szolgáltatási palettájáról pedig kiemelkedik a publikus és a privát<br />
felhő előnyeit vegyítő hibrid megoldás, amely a komoly országos infrastruktúra mellett, a világ<br />
nagy cégeinek szolgáltatásait is egykapus megoldással teszi elérhetővé.<br />
Aszóba jöhető felhőmegoldásokat,<br />
azok típusait már jól ismerik a<br />
társaság ügyfelei. Használják a<br />
privát felhőt (private cloud), amely egyaránt<br />
működhet a partner saját infrastruktúráján,<br />
vagy pedig a szolgáltató adatközpontjában,<br />
„as-a-service” modellben, annak minden<br />
skálázhatóságával és rugalmasságával<br />
együtt, de az adott cég <strong>szám</strong>ára dedikáltan.<br />
Vannak azonban olyanok is, akik a nyilvános<br />
felhőt (public cloud) választják, ami<br />
az erre specializálódott, multinacionális<br />
szolgáltatók által kínált megoldás. Ennek a<br />
típusnak azonban fel szokták róni a felhasználói<br />
kontroll teljességének hiányát, mert<br />
például nem mindig tudja az ügyfél, hogy<br />
adatait melyik kontinensen, hol tárolják.<br />
Éppen ezért, egyre népszerűbb a hazai<br />
vállalatok körében a hibrid felhő, amely a<br />
publikus és a privát szolgáltatás előnyeit<br />
vegyíti. Mivel vannak olyan területek, ahol<br />
nem feltétlenül érdemes versenyezni a<br />
nagy és neves multinacionális cégekkel,<br />
ezért például az Invitechnél is sokkal inkább<br />
járhatóbb útnak látták, hogy az ügyféligények<br />
minél hatékonyabb kiszolgálása<br />
érdekében összekapcsolják a két világ<br />
erősségeit. Ebben az esetben a publikus<br />
felhőkből és a hazai szolgáltató nagyon<br />
stabil, helyi adatközponti megoldásaiból jött<br />
létre egy, a Magyarországon működő vállalatok<br />
<strong>szám</strong>ára nagyon hatékony megoldás.<br />
Ennek egyik fontos eleme, hogy a nagy<br />
világcégek szolgáltatásai is elérhetőek<br />
egy hazai szereplő által, mindent rajtuk<br />
keresztül intézve, úgynevezett egykapus<br />
megoldásként.<br />
Persze, azt is látni kell, hogy sok esetben<br />
nem csak egy cég saját döntésén múlik,<br />
melyik irányba teszi meg az első, aztán a<br />
következő lépést. Nagy jelentősége van a<br />
működési környezetnek is, az adott ágazatra<br />
vonatkozó jogi előírásoknak is. Az egészségügyi<br />
szolgáltatók esetében például<br />
nagyon is szenzitív adatokat kell őrizni,<br />
kezelni, így természetes, ha ezeket nem<br />
egy publikus felhőt kínáló, másik országban<br />
lévő adatközpontban tárolják. Előírásokból,<br />
iránymutatásokból és persze a korábbi<br />
tapasztalatokból adódóan bőven akad érv<br />
arra, hogy egy pénzügyi, egy logisztikai, de<br />
akár egy szoftverfejlesztő vállalat miért<br />
keressen olyan szolgáltatót, amelynek<br />
adatközpontja a szomszéd kerületben vagy<br />
éppen csak a Duna túloldalán van. Nem is<br />
beszélve a közigazgatás szereplőiről, akik<br />
sok esetben rekordmennyiségű adatot kell,<br />
hogy kezeljenek, vagy éppen sok ember<br />
<strong>szám</strong>ára kell elérhetőnek lenniük egy adott<br />
időben. Ezekben is sokat tud segíteni egy<br />
olyan rugalmas és skálázható felhőmegoldás,<br />
mint amit az Invitech nyújt.<br />
Ennél a pontnál pedig érdemes arról is<br />
szót ejtenünk, hogy többek közt az olyan<br />
megoldások miatt, mint amilyen a felhő,<br />
értékelődik fel napról napra a stabil és<br />
biztonságos hálózati kapcsolat megléte.<br />
A rendelkezésre álló sávszélesség minél<br />
jobb kihasználása mindenkinek érdeke, aki<br />
belső munkafolyamatait kezeli, vagy éppen<br />
értékesítését végzi az interneten keresztül.<br />
Éppen ezért egyáltalán nem mindegy,<br />
milyen technológiával biztosítjuk azt, hogy<br />
minden telephely, üzlet vagy webshop<br />
elérése folyamatos és zavartalan legyen.<br />
A hagyományos WAN, azaz nagy kiterjedésű<br />
hálózat már nem minden esetben<br />
felel meg a kor legújabb követelményeinek.<br />
Emiatt a vállalatok <strong>szám</strong>ára fontos lehet<br />
az olyan technológia bevezetése is, mint az<br />
SD-WAN, azaz a szoftveroptimalizált nagy<br />
kiterjedésű hálózaté. Egy egyszerű példán<br />
szemléltetve a lényeget: a hagyományos<br />
telekommunikáció legtöbbször egy aktív<br />
és egy tartalék, backup vonalra épül, és<br />
az utóbbit csak akkor veszik igénybe, ha<br />
például a fővonal megszakad. Az Invitech<br />
SD-WAN megoldása azonban egy szoftveres<br />
technológiával mindkettőt kihasználja, azaz<br />
például egy 50 megás fővonalat és egy 10<br />
megás backup vonalat egyetlen egyesített<br />
csatornaként tud kezelni. Ez fokozza a teljesítményt,<br />
rövidíti a forgalom irányváltási<br />
idejét az egyik vonal hibája esetén, növeli a<br />
hálózati kapcsolat rendelkezésre állását,<br />
kényelmes megoldás mind az IT-menedzsment,<br />
mind a végfelhasználók <strong>szám</strong>ára.<br />
Az SD-WAN magas biztonsági szinttel<br />
rendelkezik, mindemellett hatékonyabbá<br />
teszi az erőforrás-felhasználást akár egy<br />
országos, több telephelyes struktúra,<br />
például egy bolthálózat esetében is. Ennek a<br />
megoldásnak köszönhetően úgy újulhat<br />
meg a rendszer, hogy nincs szükség ko -<br />
molyabb, időigényes beruházásra sem.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 19
méretezhető architektúrával egyszerűsíti a<br />
szervezetek integrációs infrastruktúráját.<br />
Az adatszövet legnagyobb értéke, hogy<br />
beépített analitikai képességeivel dinamikusan<br />
növeli a szervezetek adathasználatát,<br />
miközben az adatmenedzsment-ráfordításait<br />
akár 70 százalékkal csökkenti, így gyorsabban<br />
vezet eredményre.<br />
Elosztott nagyvállalat (distributed enterprise)<br />
– A távmunka és a hibrid munkavégzés<br />
elterjedésével, a hagyományos,<br />
irodaközpontú szervezetek elosztott vállalatokká<br />
alakulnak, amelyek földrajzilag nagy<br />
területen szétszórt munkaerővel dolgoznak.<br />
Mindez az üzleti modellek fejlődésére is<br />
kihat, az elosztott szervezetben ezért az<br />
IT vezetőnek a technológiai környezetet<br />
és a szolgáltatásokat is jelentősen át kell<br />
alakítania a zavartalan munkaélmény és<br />
ügyfélkiszolgálás támogatásához. A Gartner<br />
szerint az elosztott szervezetek háromnegyede<br />
2023-ban már 25 százalékkal<br />
nagyobb bevételnövekedést fog elérni, mint<br />
az új modell lehetőségeit nem kiaknázó<br />
versenytársak.<br />
Felhőnatív platformok (cloud-native<br />
platform, CNP) – A vállalatok elfelejthetik a<br />
felhőmigráció hagyományos, emeld és vidd<br />
elvű megközelítését, ha a digitális képességeket<br />
valóban mindenütt hozzáférhetővé<br />
akarják tenni, és a CNP-k felé kell fordulniuk.<br />
A felhőnatív platformok ugyanis a felhő<br />
alapvető adottságait használják az IT-képességek<br />
elasztikus méretezéséhez, hogy<br />
azokat az interneten, szolgáltatásként (as a<br />
service) juttassák el a felhasználókhoz, ami<br />
<strong>szám</strong>os előnnyel bír. A Gartner szerint ezért<br />
2025-ben az új digitális kezdeményezések<br />
több mint 95 százalékához a vállalatok már<br />
CNP-ket választanak majd alapul – noha ez<br />
az arány idén még a 40 százalékot sem éri el.<br />
Autonóm rendszerek – Minthogy a programozás<br />
és az egyszerű automatizálás<br />
hagyományos formái nem méretezhetők<br />
jól, a vállalatok autonóm rendszerekre<br />
váltanak, amelyek önfelügyelő fizikai vagy<br />
szoftveralapú rendszerként figyelik környezetük<br />
változásait, és azokból tanulnak.<br />
Az automatizált rendszerektől eltérően<br />
az autonóm rendszerek dinamikusan,<br />
külső szoftverfrissítés nélkül változtatnak<br />
algoritmusaikon, így nem kell emberi<br />
beavatkozásra várniuk, sokkal gyorsabban<br />
alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez.<br />
Bonyolult biztonsági környezetekben<br />
ez a képesség már megjelent, de<br />
az elemző szerint hosszabb távon olyan<br />
fizikai rendszerekben és környezetekben is<br />
elterjed, mint a robotok, a drónok, valamint<br />
a gyárak és más okosterek.<br />
Döntésintelligencia (decision intelligence,<br />
DI) – Az üzleti versenyerő egyik legjelentősebb<br />
forrása a vállalat döntéshozatali<br />
kompetenciája. A döntésintelligencia a<br />
döntéshozás folyamatának pontos megértését<br />
célozza a döntések kiértékelésével,<br />
menedzselésével és javításával visszacsatolás<br />
útján. A Gartner szerint a következő<br />
két évben a nagy szervezetek harmada már<br />
használni fogja a DI módszereit a döntéshozás<br />
strukturálására, hogy ezzel növelje<br />
versenyelőnyét.<br />
Összerakható alkalmazások – A gyorsan<br />
változó üzleti környezetben a szervezetek<br />
olyan technológiai architektúrát keresnek,<br />
amely támogatja az alkalmazások gyors,<br />
biztonságos és hatékony változtatását,<br />
ezáltal erősíti alkalmazkodóképességüket.<br />
Az összerakható alkalmazásokra<br />
támaszkodó vállalatok az elemző szerint<br />
80 százalékkal gyorsabban vezetnek majd<br />
be új képességeket, mint a gyakorlatot nem<br />
követő versenytársaik.<br />
Hiperautomatizálás – A lehető legtöbb<br />
folyamat gyors azonosításával, átvilágításával<br />
és automatizálásával ez a módszer<br />
nemcsak gyorsabb növekedéshez segíti az<br />
üzletet, hanem állóképességét is fokozza. Az<br />
elemző kiemeli, hogy a legjobban teljesítő,<br />
hiperautomatizáló csapatok a munkaminőség<br />
javítására, az üzleti folyamatok<br />
gyorsítására, valamint a döntéshozás agilitásának<br />
növelésére összpontosítanak, és az<br />
elmúlt egy évben átlagosan 4,2 automatizációs<br />
projektet valósítottak meg.<br />
Rugalmas állóképesség,<br />
totális élmény<br />
Adatvédelmet fokozó feldolgozás (privacy-enhancing<br />
computation, PEC) – Az IT<br />
vezetőknek nemcsak a megfelelést kell<br />
biztosítaniuk az egyre érettebb adatvédelmi<br />
törvények jogi környezetében, hanem azt is<br />
mindenáron el kell kerülniük, hogy a vállalatok<br />
az adatokkal együtt ügyfeleik bizalmát<br />
is elveszítsék. A Gartner szerint a nagy<br />
szervezetek 60 százaléka ennek érdekében<br />
2025-ben már egy vagy több PEC technikát<br />
is alkalmazni fog. Az adatvédelmet fokozó<br />
feldolgozás módszerei és megoldásai lehetővé<br />
teszik, hogy a vállalat adatok, szoftver<br />
és hardver szintjén védje az érzékeny információkat,<br />
így azokat biztonságosan összegyűjthesse,<br />
megoszthassa és elemezhesse.<br />
Kiberbiztonsági háló – Az adat az üzlet<br />
egyik legértékesebb vagyoneleme, de<br />
csak addig, amíg a vállalat megbízhat<br />
benne. Napjainkban azonban a szervezetek<br />
eszközei és felhasználói bárhol lehetnek,<br />
ezért a védelem hagyományos határvonalait<br />
a kiberbiztonsági háló architektúrájának<br />
(cybersecurity mesh architecture, CSMA)<br />
kell váltania, amely helytől függetlenül<br />
integrált védelmi struktúrát alkot minden<br />
eszköz biztosításához. Azok a szervezetek,<br />
amelyek CSMA kialakításával együttműködő<br />
ökoszisztémába integrálják biztonsági<br />
eszközeiket, 2024-ben már átlagosan 90<br />
százalékkal csökkenthetik a biztonsági incidensek<br />
pénzügyi hatását.<br />
Mérnöki tervezésű AI – Sok informatikai<br />
vezető küzd a mesterséges intelligencia<br />
alkalmazásokba történő beépítésével,<br />
időt és pénzt pazarol olyan AI projektekre,<br />
amelyek sosem jutnak el az éles indításig,<br />
vagy olyan megoldást készítenek, amelyről<br />
utóbb kiderül, mégsem teremt értéket. A<br />
mesterséges intelligencia alkalmazásának<br />
mérnöki megtervezésével az AI modellek<br />
módszeresen helyezhetők gyártásba, így<br />
gyorsan javíthatók, értékteremtő erejük<br />
növelhető. Az AI tervezés (engineering) jó<br />
gyakorlatát a nagyvállalatok 10 százaléka<br />
már alkalmazni fogja 2025-ben, törekvéseik<br />
így legalább háromszor akkor értéket<br />
fognak teremteni, mint a fennmaradó 90<br />
százalék próbálkozásai.<br />
Totális élmény (total experience, TX) – A<br />
Gartner szerint a TX olyan üzleti stratégia,<br />
amely az ügyfélélményt (CX), a munkavállalói<br />
élményt (EX) és a felhasználói élményt<br />
(UX) egyetlen multiélményben (MX) ötvözi.<br />
A TX célja, hogy az ügyfelek és az alkalmazottak<br />
magabiztosságát, elégedettségét,<br />
hűségét és érdekérvényesítését egyaránt<br />
erősítse. Adaptív és állóképes, totális<br />
élmény megteremtésével a vállalatok bevételeiket<br />
és nyereségességüket is növelhetik<br />
a jövőben.<br />
20 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
TOVÁBB KELL KÜZDENI AZ ORVOSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSÉÉRT 2022-BEN IS<br />
Bizalmat kell kiépíteni<br />
a digitális csatornákon keresztül<br />
Furcsa válaszúthoz érkeztünk: egyfelől úgy tűnik, mintha a világ 2020 márciusától kezdve nem<br />
<strong>szám</strong>olná az idő múlását. Másrészt az egészségügyben, mintha két évtizedet ugrottunk volna<br />
előre, és az innováció általában lassú tempója megdönt mindenféle rekordot és elvárást.<br />
ACOVID-járvány kiváltotta „küzdj<br />
vagy menekülj” mentalitás felgyorsította<br />
az innovációt az egészségügy<br />
minden területén. Ahogy a por leülepszik,<br />
sok érdekelt fél rájön, hogy a technológiával<br />
szembeni ellenállásuk okai megalapozatlanok<br />
voltak, és keresik a módját,<br />
hogyan lehet maximalizálni a világjárvány<br />
által megnyitott lehetőségeket. A digitális<br />
egészségügy finanszírozása robbanásszerűen<br />
növekszik, és az egészségügy<br />
<strong>szám</strong>ára, amely hirtelen és szilárdan elkötelezte<br />
magát a technológiai innovációk<br />
mellett, a határ a csillagos ég.<br />
Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató,<br />
a The Medical Futurist Institute vezetője<br />
többek között arról is beszélt a <strong>Computerworld</strong>.hu-nak,<br />
milyen trendek várhatóak<br />
jövőre az egészségügy területén, és ezek<br />
milyen kihívásokkal néznek szembe.<br />
<strong>Computerworld</strong>: Milyen trendeket lát/<br />
vár az orvostudomány, az e-orvoslás<br />
kapcsán, mely területek erősödtek<br />
meg a technológiáknak köszönhetően<br />
Dr. Meskó Bertalan: Izgalmas fejlődési<br />
utat járnak be azok a technológiai trendek,<br />
amelyek lehetővé teszik, hogy távolról is<br />
lehessen egészségügyi ellátást nyújtani<br />
bizonyos kórképekben. Ezek közé tartoznak<br />
a telemedicine platformok és alkalmazások,<br />
az otthon is elvégezhető labortesztek, olyan<br />
alkalmazások, amelyek segítenek elemezni<br />
mesterséges intelligenciával lefotózható<br />
bőrelváltozásokat és azok a chatbotalapú<br />
szolgáltatások, amelyek segíthetnek az<br />
orvosoknak megtalálni azokat a betegeket,<br />
akik hamarabb igényelnek ellátást.<br />
Google keresési<br />
trendek 2021<br />
A Google minden év végén nyilvánosságra<br />
hozza, melyek voltak keresőjében<br />
a világszerte legfelkapottabb<br />
témák, vagyis, hogy a korábbi évhez<br />
képest mely keresőszavak kerültek a<br />
leginkább előtérbe, korrajzot adva így<br />
az adott évről.<br />
A magyarországi abszolút lista<br />
élén nem meglepő módon az év<br />
legtöbbeket érdeklő sporteseményei,<br />
a labdarúgó Európa-bajnokság és<br />
az idei nyári olimpiai játékok szerepelnek.<br />
A koronavírus-járványhoz<br />
kapcsolódó böngészés továbbra is<br />
meghatározó, az egyes vakcinák,<br />
valamint az oltással kapcsolatos<br />
egyéb keresőkifejezések kerültek a<br />
legfelkapottabbak közé. A sorozatok<br />
listáján mind külföldi (Squid Game,<br />
Bridgerton), mind hazai gyártásúak<br />
(Keresztanyu, Doktor Balaton)<br />
megtalálhatók. Tévéműsorok körében<br />
a Sztárban sztár leszek!, az<br />
Exatlon Hungary és az X-Faktor<br />
járnak az élen, receptek között pedig<br />
a fánk, a birsalmasajt és a bodzaszörp<br />
elkészítési módjára kerestek<br />
rá a legtöbben az egy évvel korábbi<br />
adatokhoz képest. A sportolók közül<br />
Christian Eriksen, Szilágyi Áron és<br />
Szalai Ádám került idén fókuszba a<br />
Google keresések között.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 21<br />
<strong>Computerworld</strong>: Melyik az a terület,<br />
amelynek fejlődése háttérbe szorult a<br />
pandémia miatt?<br />
Dr. Meskó Bertalan: Pont az emberi<br />
viszony és mindennapi kommunikáció az,<br />
ami háttérbe szorult. Nagyon dicséretes,<br />
hogy rengeteg páciens és orvos elkezdte<br />
használni a telemedicine technológiáit, de<br />
ha nem tudják, hogyan építsenek emberi<br />
kapcsolatokat és bizalmat egy ilyen digitális<br />
csatornán keresztül , a beteg-orvos viszony<br />
alapjai fognak sérülni.<br />
<strong>Computerworld</strong>: Milyen kihívások<br />
nehezítik az orvoslást?<br />
Dr. Meskó Bertalan: Precedens nélküli<br />
befektetések érkeznek a digitális egészségügybe<br />
világszerte, az egészségügy sosem<br />
kapott ennyire meghatározó figyelmet,<br />
mégis a kihívások <strong>szám</strong>a óriási. Meg lehet-e<br />
őrizni a privát szféránkat, miközben ezek<br />
a technológiák csak az adatainkkal tudnak<br />
fejlődni. Lehet-e elegendő bizalmat építeni<br />
a mesterségesintelligencia-alapú megoldásokkal,<br />
miközben egyre inkább lehetetlenné<br />
válik naprakésznek maradni a milliónyi új<br />
tanulmány miatt. Mikor győzzük le végre a<br />
járványt azokkal az eszközökkel, amelyeket<br />
a tudomány rekordidő alatt elérhetővé tett,<br />
miközben a kommunikációs háborúban szinte<br />
lehetetlen nyerni a bármilyen alaptalan információt<br />
hangosan megosztó kisebbség ellen.<br />
Csak három példa, miért kell tovább küzdeni<br />
a tudomány fejlődéséért 2022-ben is.<br />
OLTÁSSAL KAPCSOLATOS<br />
KERESÉSEK<br />
1. Oxford-AstraZeneca vakcina<br />
2. Beoltottak <strong>szám</strong>a<br />
3. Oltás regisztráció<br />
4. Pfizer-BioNTech vakcina<br />
5. Covid-19 megelőzés<br />
6. Szputnyik V vakcina<br />
7. Moderna vakcina<br />
8. Sinopharm vakcina<br />
9. Védettségi igazolvány<br />
10. Janssen vakcina
ŐRI<br />
ANDRÁS<br />
IT-TRENDEK<br />
CIO<br />
Pandémia – az IT nagy lehetősége?<br />
Idénre minden eddiginél nagyobb, mintegy 4000 milliárdos IT költést jelez a Gartner. A tavalyi<br />
megtorpanás után világszerte újra szárnyal az új IT technológiák bevezetése. Valami mára<br />
azonban jelentősen megváltozott.<br />
A<br />
Deloitte megállapítása szerint az<br />
IT kiadások 2015 óta tartó folyamatos<br />
emelkedését, napjaink<br />
pestise, a Covid-19 2020-ra megakasztotta.<br />
A pandémia miatt ugyanis sok ágazatban,<br />
mint például a turizmus, a közlekedés, a<br />
vendéglátás, a szórakoztatás vagy a kereskedelem<br />
területén jelentősen csökkent<br />
a bevétel, így ezekben a szegmensekben<br />
komolyan vissza kellett fogni az IT kiadásokat<br />
is. Mindez tavaly világszinten már<br />
mintegy 2,2 százalékos büdzséapadást<br />
jelentett a tervezetthez képest.<br />
Fejlesztések négy területen<br />
Habár a váratlan helyzet miatti megszorítások<br />
szinte minden szektorban<br />
érzékelhetőek voltak, sok CIO ugyanakkor<br />
arról <strong>szám</strong>olt be, hogy a világjárvány lehetőséget<br />
adott a technológiai kiadások gyors<br />
átkalibrálására, sok esetben a tervezett<br />
fejlesztések, beruházások felgyorsítására<br />
is.<br />
Különösen igaz volt ez négy területre.<br />
A távmunka hozta magával a biztonságos<br />
virtuális munkavégzés megteremtését,<br />
mind eszköz-, mind szoftveroldalról. A<br />
megváltozott fogyasztási szokások, a<br />
digitális gazdaság megjelenésével olyan<br />
technológiákat kellett bevezetni, mint az<br />
e-kereskedelem, az online oktatás, vagy<br />
az érintés nélküli fizetés. A pandémia<br />
miatti gyakran változó piaci körülmények<br />
pedig rávilágítottak a termelési láncok<br />
rugalmatlanságára is, ami egy új, ellenállóbb<br />
működési modell, menedzsment<br />
kialakítását eredményezte. Az egyes<br />
szektorokban kialakult munkaerőhiány<br />
pedig felgyorsította az automatizálást,<br />
különösen a robotizált folyamat-automatizálás<br />
(RPA, Robotic Process Automation)<br />
beruházásai révén.<br />
„A járványra adott első sokkreakciók<br />
és költségcsökkentések után a vállalatok<br />
megragadták a lehetőséget, hogy felgyorsítsák<br />
működésük digitalizálását, és további<br />
erőforrásokat vonjanak be évek az óta<br />
húzódó működésfejlesztést célzó kezdeményezéseikbe”<br />
– mondta Laczkó Domonkos,<br />
a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának<br />
vezető tanácsadója. Mindezek<br />
hatására idén már a 2020-as év csökkenésének<br />
korrekciója zajlik.<br />
Minden idők legnagyobb<br />
IT költése<br />
A Gartner előrejelzései szerint ugyanis<br />
a világ informatikai kiadásai 2021-ben a<br />
történelem során először érik el a 4100<br />
milliárd dollárt, amely a 2020-as visszaeséshez<br />
képest mintegy 8,4 százalékos<br />
növekedést mutat. Az összeg nagyságának<br />
érzékeltetéséül a világon jelenleg csupán<br />
négy olyan ország van, az Egyesült Államok,<br />
Kína, Japán és Németország, ahol ennél<br />
nagyobb a GDP.<br />
„Az IT már nemcsak a vállalati működést<br />
támogatja, hanem részt vesz az üzleti<br />
értékteremtésben” – mondta John-David<br />
Lovelock, a Gartner kutatási alelnöke.<br />
Az előrejelzések szerint az összes IT<br />
kiadásfajta növekedni fog. Ezek közül is a<br />
legnagyobbat az eszközök (15,1 százalék,<br />
2022-ben további 2,3 százalék), és a nagyvállalati<br />
szoftverek (13,6 százalék, 2022-ben<br />
további 11,5 százalék) produkálják majd, de<br />
csak kevéssel maradnak le mögöttük az<br />
IT szolgáltatások (11,2 százalék, 2022-ben<br />
további 8,6 százalék). A vállalatok egyre<br />
nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a<br />
működésük digitális alapokra helyezésének.<br />
Ennek érdekében komplex, működésüket<br />
optimalizáló, valamint a munkavállalóik<br />
<strong>szám</strong>ára komfortos munkavégzést biztosító<br />
rendszereket vezetnek be.<br />
„A jelenlegi digitalizációs versenyben a<br />
vállalatok <strong>szám</strong>ára IT kiadásaik növelése<br />
nem lehetőség, mint inkább a versenypiac<br />
által diktált kényszer” – jelentette ki Kiss<br />
Dániel, a Deloitte technológiai tanácsadás<br />
üzletágának cégtársa.<br />
Hazánk jövő őszre<br />
A Gartner amerikai kutatási és tanácsadó<br />
cég szerint az országok különböző időpontokban<br />
érik majd el a 2019-es IT költéseik<br />
értékét. Egyes ázsiai, illetve néhány<br />
nyugat-európai ország meg sem érezte a<br />
pandémiát. Itt az IT kiadások már 2020-ban<br />
meghaladták a 2019-es értékeket. Nálunk<br />
az IT költések szintje várhatóan csak jövő<br />
októberre áll vissza a 2019-es értékekre,<br />
de ez megfelel a környező országok trendjeinek.<br />
22 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
ICT – BOOM a koronavírus alatt<br />
A koronavírus teljes idejét vizsgálva, nemcsak magához képest, de az EU-s országokhoz<br />
viszonyítva is rendkívül sokat lépett előre a hazai infokommunikációs szektor.<br />
Sok hazai nemzetgazdasági ágazattal<br />
ellentétben a magyar informatikai<br />
szektor szereplőinek döntő többsége<br />
rendkívül sokat erősödött gazdaságilag<br />
az elmúlt két évben. Természetesen<br />
a COVID-ot követő gazdasági sokk ezt<br />
az területet sem hagyta értintetlenül,<br />
különösen azok a társaságok kerültek<br />
nehéz helyzetbe, amelyeknek ügyfelei a<br />
veszélyeztetett ágazatokban voltak, de<br />
összességében a szektor teljesítménye egy<br />
kisebb hullámvölgyet követően gyorsan<br />
rendeződött. A társaságok többsége<br />
növelte árbevételét, és a pénzügyi mutatók<br />
is sokat javultak a területen.<br />
Először is fontos leszögeznünk, hogy<br />
minden árbevételi szegmensben nőtt a<br />
szektor társas vállalkozásainak <strong>szám</strong>a,<br />
ez egyrészt a sok újonnan induló cégnek,<br />
másrészt a forgalom növekedésének volt<br />
köszönhető. Különösen a nagyvállalatok<br />
erősödtek sokat az elmúlt két év során,<br />
gyakorlatilag minden fontos pénzügyi<br />
mutatójuk javult, az árbevétel-arányos eredményüktől<br />
kezdve a hozzáadott értéken át<br />
az eladósodottsági mutatóig. Ezek mellett<br />
azonban talán az az érték a leglátványo -<br />
sabb, hogy a szegmens lét<strong>szám</strong>arányos ár -<br />
bevétele (medián) 70 millió Ft/fő lett 2020-<br />
ban a 2019-es 47 millió Ft/fős érték után.<br />
A hazai informatikai társaságok fejlődése<br />
annál jobban szembetűnik, ha teljesítményüket<br />
a teljes hazai gazdasággal, illetve<br />
az EU-s ICT szektorral is összemérjük. A<br />
hazai informatikai szektor bruttó hozzáadott<br />
értéke 2021 harmadik negyedvére közel 20<br />
Éves árbevétel Mutató 2019 2020<br />
10M – 600M Ft<br />
között<br />
600M Ft –<br />
3Mrd Ft<br />
3Mrd Ft –<br />
15 Mrd Ft<br />
15 Mrd Ft<br />
felett<br />
Forrás: Opten benchmarking<br />
Cég<strong>szám</strong> 7 238 7 982<br />
Árbevétel-arányos eredmény (medián) 0,081 0,07<br />
Árbevétel-arányos hozzáadott érték (medián) 0,418 0,394<br />
Lét<strong>szám</strong>arányos árbevétel (eFt/fő) (medián) 18 866 19 343<br />
Eladósodottság (medián) 0,258 0,264<br />
Cég<strong>szám</strong> 396 437<br />
Árbevétel-arányos eredmény (medián) 0,07 0,082<br />
Árbevétel-arányos hozzáadott érték (medián) 0,378 0,409<br />
Lét<strong>szám</strong>arányos árbevétel (eFt/fő) (medián) 39 785 39 061<br />
Eladósodottság (medián) 0,396 0,375<br />
Cég<strong>szám</strong> 70 73<br />
Árbevétel-arányos eredmény (medián) 0,053 0,068<br />
Árbevétel-arányos hozzáadott érték (medián) 0,513 0,496<br />
Lét<strong>szám</strong>arányos árbevétel (eFt/fő) (medián) 45 000 44 007<br />
Eladósodottság (medián) 0,443 0,389<br />
Cég<strong>szám</strong> 29 34<br />
Árbevétel-arányos eredmény (medián) 0,028 0,045<br />
Árbevétel-arányos hozzáadott érték (medián) 0,393 0,458<br />
Lét<strong>szám</strong>arányos árbevétel (eFt/fő) (medián) 47 677 70 298<br />
Eladósodottság (medián) 0,472 0,377<br />
százalékpontot fejlődött a koronavírus előtti<br />
állapotokhoz képest. Ez az érték messze<br />
meghaladja a hazai és EU-s összágazati<br />
növekedést, amelyek gyakorlatilag<br />
stagnáltak ugyanebben az időszakban.<br />
Emellett a szektor növekedése messze<br />
meghaladja az EU összesített informatikai<br />
hozzáadottérték-növekedését is, ami 8<br />
százalék körül volt a koronavírus ideje alatt.<br />
Szintén látványos a szektor alkalmazotti<br />
lét<strong>szám</strong>ának növekedése, amely ugyancsak<br />
20 százalékpontos növekedést produkált,<br />
ezzel messze meghaladva az összeágazati<br />
és EU-s ICT lét<strong>szám</strong>adatokat.<br />
A szektor sikerének természetesen<br />
vannak könnyen magyarázható okai is, mint<br />
a vállalati digitalizációra irányuló megrendelések<br />
növekedése, illetve a szektor<br />
operatív alkalmazkodóképessége a távoli<br />
munkavégzéshez. Ugyanakkor az adatokból<br />
az is látszik, hogy a fejlődés nem egyenletesen<br />
oszlott el az ágazat szereplői között. A<br />
sokkhatás alatt azok a vállalkozások tudtak<br />
gyorsabban alkalmazkodni az új körülményekhez,<br />
amelyek diverz termék- és ügyfélportfólióval<br />
rendelkeztek, gyorsan találtak<br />
új partnereket, és a meglévő partnereik<br />
monitoringját és minősítését és megfelelően<br />
elvágezték. Az Opten céginformációs<br />
szolgáltatásai nagyban megkönnyítették és<br />
könnyítik meg a jövőben is a vállalkozások<br />
üzletfejlesztését, hiszen az olyan szolgáltatások,<br />
mint a Piactérkép, Partnerfigyelő,<br />
vagy Cégelemzés, pont ilyen üzleti folyamatok<br />
támogatására szolgálnak.<br />
A hazai körülményekhez alkalmazkodáson<br />
kívül a szektor exporttevékenységének<br />
fejlődése is nagyban hozzájárult a<br />
terület növekedéséhez. A távoli munkavégzés<br />
széles körű elterjedése csökkentette<br />
a belépési korlátokat az új, nemzetközi<br />
piacokon, és ezt a vállalkozások egy része ki<br />
is használta. A hazai vállalkozások nemzetközi<br />
piacra lépését 2020-tól az Opten EU<br />
nemzetközi céginformációs szolgáltatás is<br />
segíti, amely nemzetközi marketinglisták<br />
előállítására specializálódott megoldás. Az<br />
Opten EU funkcionalitásának segítségével<br />
még egy lépéssel közelebb kerülhetnek a<br />
hazai vállalkozások exporttevékenységük<br />
bővítéséhez. Nemzetközi partnerekkel<br />
pedig nem csak pénzügyi eredmények javít -<br />
-hatók, de az ügyfelek ilyen típusú diverzifikációjával<br />
a vállalkozások stabilitása is<br />
jelentősen növelhető.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 23
KULCSÁR<br />
ALEXANDRA<br />
IT-TRENDEK<br />
VÁLLALATIRÁNYÍTÁS<br />
Mi várható 2022-ben<br />
az ERP piacon?<br />
Az ERP (integrált vállalatirányítási szoftverek) hazai piaca elképesztő nyomás alatt van. Ma<br />
már nem csupán a nagyvállalatok, hanem az egyre kisebb szervezetek is igénylik a naprakész,<br />
egységes adatbázisban tárolt információk elérését, a különböző részlegek munkájának hatékony<br />
összekapcsolását lehetővé tevő ERP megoldásokat.<br />
Rengeteg az új bevezetés, az integrációs<br />
projekt más szoftverekkel,<br />
és a verzióváltások nagy <strong>szám</strong>a<br />
miatt gyakorlatilag a jó szállítóknál „várólista”<br />
van, nem tudnak azonnal szakértőket<br />
projektekre delegálni.<br />
A nagy nemzetközi szoftverházak pedig<br />
ontják a modern megoldásokat, az akvizíciók<br />
révén megszerzett kiegészítő szoftverekkel<br />
integrált verziókat.<br />
A világgazdasági helyzet, az alapanyag- és<br />
energiaárak robbanása egyre tudatosabb,<br />
feszesebb gazdálkodást és professzionális<br />
napi szintű kontrollt vár el a vállalatoktól.<br />
Úgy tűnik, nincs más út, aki versenyben akar<br />
maradni, újgenerációs ERP rendszereket<br />
vezet be a közeljövőben.<br />
A Gartner kutatásai szerint a felhőmegoldások<br />
nemzetközi piaca 2022-ben az előrejelzések<br />
szerint eléri az 54 milliárd dollárt.<br />
A felhő bővülése az elmúlt években gyors<br />
volt, és a következő években nagyjából évi<br />
12 százalékos ütemben fog folytatódni. Ezzel<br />
szemben az on-premise megoldások éves<br />
szinten 0,25 százalékos növekedést várnak.<br />
Itthon még igazi ritkaságnak <strong>szám</strong>ít az<br />
a vállalat, amelyik felköltözteti a teljes<br />
ERP megoldását a felhőbe, inkább a<br />
hibrid megoldások elterjedése jellemző:<br />
saját tulajdonú, licencelt, ún. onpremise<br />
ERP rendszer mellé illesztenek<br />
egy felhő alapú BI megoldást, vagy<br />
digitálismarketing-szoftvert.<br />
Ezen túlmutatóan nézzük meg, mik az<br />
iparág várható trendjei 2022-ben.<br />
Új generációs<br />
munkavállalók igényei<br />
Az egyre nagyobb <strong>szám</strong>ú digitális bennszülött,<br />
fiatal munkavállaló elvárásai miatt nem<br />
kérdés, hogy az alapvető HR folyamatok<br />
digitalizációja, és integrációja ERP rendszerekhez<br />
extrém fontos a munkavállalók<br />
megtartásához. Ma már a csocsóasztal<br />
és az évenkénti karácsonyi party ehhez<br />
biztosan nem elég. A huszonéves munkavállalók<br />
már nem szeretnek papíron munkaidőt<br />
lejelenteni, két vezetővel kézzel aláíratni a<br />
szabadságpapírokat. Az ERP rendszerek<br />
és a HR megoldások növekvő integrációja<br />
nagy piros pontot jelenthet a munkaerőpiaci<br />
versenyben.<br />
Mobilitás mindenek felett<br />
Az elmúlt másfél év alatt még a leginkább<br />
konzervatív felfogású cégek is rájöttek,<br />
hogy a céges tabletek és notebookok, mint<br />
a vállalati ERP-t futtató eszközök alapvető<br />
szükségletté lépnek elő. Nem jutalom ma<br />
már egy céges laptop, hanem alapvető<br />
munkaeszköz az adminisztratív és értékesítési,<br />
valamint projektmunkát végző<br />
cégek munkatársai <strong>szám</strong>ára. A gyártó<br />
cégeknél pedig a mozgásban levő üzemi<br />
dolgozók, például a MEO-sok is szívesebben<br />
dolgoznak ipari tabletről. A mobiltámogatás<br />
nemcsak útközbeni hozzáférést biztosít<br />
az adatokhoz, hanem további fontos elvárásokat<br />
is kielégít, például hogy bárhol<br />
képesek üzletelni a munkatársak. A<br />
Covid miatt előtérbe kerülő távmunka<br />
térnyerésével az alkalmazottak háttérés<br />
front-end feladatokat végezhetnek,<br />
függetlenül attól, hogy hol vannak éppen.<br />
A mobiltámogatás javítja a részlegek<br />
közötti kommunikációt, a globális cégek<br />
időeltolódással nehezített munkáját, és<br />
csökkenti a késéseket. Emiatt elvárás az<br />
ERP szállítókkal szemben, hogy ne extra<br />
szolgáltatásként, hanem az alapcsomag<br />
részeként tegyék elérhetővé az ingyenes<br />
mobilalkalmazásokat.<br />
A mobil ERP funkcionalitás hatalmas<br />
lendületet ad a vállalkozások agilitásának<br />
és termelékenységének. A mobil ERP<br />
megoldások biztosítják a rendszer látha-<br />
24 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
A szerzőről:<br />
Kulcsár Alexandra a<br />
www.erp-consulting.hu<br />
technológia- és szállító<br />
független informatikai<br />
tanácsadó brand tulajdonosa,<br />
a <strong>Computerworld</strong><br />
online ERP blogját vezető<br />
szakértője. 24 év alatt 121<br />
ERP projektben szerzett<br />
tapasztalatait magyar<br />
és nemzetközi tulajdonú<br />
termelő, kereskedő és<br />
szolgáltató cégeknél<br />
hasznosítja; több egyetemen<br />
vendégelőadó, a<br />
METU Executive IT MBA<br />
oktatója. Kérdése van<br />
vállalata ERP projektjével<br />
kapcsolatban? Írjon az<br />
info@erp-consulting.hu<br />
e-mail címre.<br />
tóságát és hozzáférhetőségét az egész vállalaton<br />
belül, felgyorsítják az üzleti folyamatokat, növelik a<br />
termelékenységet, valamint időt, erőforrásokat és<br />
költségeket takarítanak meg.<br />
Adat- és információbiztonság<br />
Egyre több iparág szembesül azzal, hogy a kiberbiztonság<br />
nem úri huncutság vagy luxus hobby,<br />
hanem létkérdés, melyre áldozni kell. Egy friss,<br />
németországi cégeket érintő felmérés készült még<br />
októberben. A felmérésben részt vevő, főként gyártó<br />
vállalatok 44 százaléka érintett volt tavaly valamilyen<br />
kibertámadásban. A helyzet egyre romlik, a<br />
hackerek egyre nagyobb veszélyt jelentenek az ERP<br />
rendszerekre is. Emiatt a vállalkozások részéről<br />
egyre nagyobb az elvárás az ERP szállítókkal és<br />
üzemeltetőkkel szemben, hogy legyenek felkészültek<br />
a kibertámadások ellen.<br />
Amelyik ERP szolgáltató nem tesz erőfeszítéseket<br />
ezen a téren, le fog maradni a versenyben.<br />
AI, a gépi tanulás és<br />
használhatóság<br />
Már nem csupán ígéret, hanem valóság, hogy az<br />
újgenerációs megoldások a könnyebb használhatóság<br />
érdekében egyre intuitívabbak. Az IDC előrejelzései<br />
szerint a következő években ugrásszerűen<br />
fog nőni az AI megoldásokra szánt pénzügyi keret.<br />
Az ún. iERP megoldások a prediktív előrejelzési és<br />
elemzési képességeikkel olyan területeken fogják<br />
segíteni a vállalatokat, mint a kereslet-előrejelzés,<br />
vagy a munkaerő-tervezési modellek. A pontosabb<br />
kockázatelemzési és történeti adat-elemzési képességek<br />
pedig mind a vezetői, mind a munkavállalói<br />
szinten javítani fogják a döntéshozatali folyamatokat.<br />
A back-office rendszerek, például a <strong>szám</strong>latartozás-automatizálási<br />
eszközök fontos szerepet fognak<br />
játszani, csökkentve a pénzügyi részlegekre nehezedő<br />
nyomást.<br />
A mesterségesintelligencia-megoldások képességeinek<br />
növekedésével a szoftveres megoldások<br />
integrálhatók a szenzortechnológiával. Emberi<br />
beavatkozás nélkül előrejelezhetők például, ha egy<br />
eszköz, egy gép a szokásosnál gyorsabb elhasználódás<br />
jeleit mutatja. Ezután a riasztásokat azonnal<br />
elküldheti szöveges üzenetben vagy e-mailben a<br />
karbantartó személyzetnek, hogy kijavíthassák,<br />
mielőtt túl késő lenne. Az AI az ERP-vel kombinálva,<br />
jelentősen növelheti a szervezetek termelékenységét<br />
és működési hatékonyságát, mind a<br />
gyártó, mind a szolgáltató cégek körében.<br />
Verzióváltási kérdések<br />
A nagy nemzetközi szoftvergyártók – Microsoft,<br />
SAP, IFS – által régebben elkészült verziók gyári<br />
támogatása lejár a következő években. Ennek<br />
következményeként még olyan cégek is kénytelen<br />
lesznek ERP projekteket indítani, amelyeknek<br />
egyébként erre nem lenne funkcionálisan igényük.<br />
A dilemma sokkal bonyolultabb, mint elsőre<br />
látszik, mert bizony a rengeteg fejlesztésnek, a<br />
teleszemetelt adatbázisoknak és a vállalati folyamatok<br />
átalakításának hála az esetek 90 százalékában<br />
nem lesz elég egy technikai konverzió,<br />
hanem teljes reimplementációra lesz szükség.<br />
Ebben az esetben érdemes megvizsgálni, hogy<br />
a piacon jelenleg kapható termékek közül melyik<br />
felel meg leginkább az igényeinknek – és ez bizony<br />
nem feltétlenül a régi ERP megoldás. Egyre<br />
több vállalat ébred rá, hogy nem a <strong>szám</strong>ukra<br />
leginkább testhezálló terméket vezették be, ami<br />
hosszú távon csak nagy fejlesztések árán lenne<br />
fenntartható.<br />
A piacon rengeteg az új bevezetés a Covid miatt,<br />
ehhez jönnek még a közép- és nagyvállalati ver -<br />
zióváltási projektek, emiatt az ERP szállító<br />
cégek várhatóan extrém terhelésnek lesznek<br />
kitéve jövőre is.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 25
MALLÁSZ<br />
JUDIT<br />
IT-TRENDEK<br />
Informatikusképzés 2021<br />
A piaci igényekhez próbálják igazítani tananyagukat, oktatási módszereiket, hazai és nemzetközi<br />
kutatási kapcsolataikat, valamint ipari együttműködéseiket az informatikusokat képző<br />
felsőoktatási intézmények. Lássuk, hogy csinálják a BME-n, az ELTE-n és az SZTE-n!<br />
A<br />
BME Villamosmérnöki és Informatikai<br />
Karának (VIK) mérnökinformatikus<br />
alapképzésére 2021-ben 687<br />
főt vettek fel. A felvételi ponthatár 385, a<br />
felvettek átlagpont<strong>szám</strong>a 438 volt. Mindhárom<br />
<strong>szám</strong> meghaladta a 2020-as értéket<br />
(674 fő, 374 és 433 pont).<br />
Mivel az informatika területén gyorsan<br />
változnak a technológiai elemek, a<br />
képzésben is megjelent a DevOps, erősödött<br />
a felhővilág, markánsabban szerepelt az<br />
5G és a mesterséges intelligencia. Jóllehet<br />
a tananyagban nem voltak alapvető hangsúlyváltozások,<br />
az informatikai területen<br />
érezhető az eltolódás a szoftver felé.<br />
Az ipar elszívó hatása ezen a szakterületen<br />
nagyon erős, ezért hosszú évekig<br />
kevesen érdeklődtek a VIK doktori képzése<br />
iránt. A tendenciát tavaly sikerült megtörni,<br />
részben a kar által létrehozott PhD Duplex<br />
ösztöndíjprogrammal, részben az NKFIH<br />
által meghirdetett Kooperatív Doktori<br />
Program bevezetésével. Ezek hatására a<br />
jelentkezők <strong>szám</strong>a a PhD képzésre több mint<br />
50 százalékkal nőtt, és jövőre várhatóan<br />
tovább emelkedik.<br />
A VIK vezetésének az a véleménye, hogy<br />
a bootcamp tanfolyamokat és az egyetemi<br />
képzéseket nem szabad együtt említeni. Az<br />
egyetemi diplomával rendelkezők szilárd<br />
elméleti alapokkal rendelkező, továbbfejlődésre<br />
és fejlesztési feladatok ellátására<br />
képes informatikusok. Más a végzettség, a<br />
képesség és a feladatkör.<br />
A VIK ipari kapcsolatrendszere a BProf<br />
üzemmérnök-informatikus képzésnek<br />
köszönhetően (a kooperatív szakasz miatt)<br />
évente több tucat céggel bővül. Vannak<br />
vállalatok, amelyekkel konzorciumot al -<br />
kotva pályáznak k+f forrásokra, és több<br />
cég konkrét k+f megrendelésekkel is megkeresi<br />
az egyetemet.<br />
5G és 6G műegyetemi<br />
kompetenciával<br />
A BME Szenátusa november 29-én elfogadta<br />
a VIK új, a korábbinál rugalmasabb<br />
tantervét, amelyet mind a mérnökinformatikus,<br />
mind a villamosmérnöki szakon 2022<br />
szeptemberében vezetnek be. Céljai között<br />
szerepel a tehetséggondozás elősegítése és<br />
a lemorzsolódás csökkentése.<br />
Várhatóan 2022 tavaszán, Magyarországon<br />
elsőként, a BME VIK-en űrmérnök<br />
mesterképzés indul, űreszköz-fejlesztési<br />
fókusszal. A mesterképzésre műszaki,<br />
informatikai vagy természettudományi<br />
területen szerzett BSc vagy MSc diplomával<br />
lehet jelentkezni.<br />
Jövőre a BME-n 5G teszthálózat kezdi<br />
meg működését, amelyet a VIK, a Nokia és<br />
a Vodafone szakemberei építenek ki. Ezzel<br />
a BME a hazai 5G fejlesztések centrumává<br />
kíván válni, készen állva a kutatási, fejlesztési<br />
és innovációs kooperációra minden, a<br />
távközléssel és 5G alkalmazások fejlesztésével<br />
foglalkozó hazai és külföldi szervezettel.<br />
Charaf Hassan, a BME VIK dékánja<br />
hangsúlyozta: az 5G önmagában csak<br />
lehetőség ahhoz, hogy igazi értékké váljon,<br />
szükség van az alkalmazásokra, a szolgáltatásokra.<br />
Utóbbiak fejlesztésének minden<br />
fázisában van műegyetemi kompetencia a<br />
háttérben.<br />
Noha az 5G szolgáltatások világszerte<br />
éppen csak elkezdődtek, máris a 6G került<br />
a kutatások középpontjába. A világ vezető<br />
egyetemein és kutatóintézeteiben már folyik<br />
az 5G-re épülő, de azon túlmutató rendszerek<br />
kutatása, fejlesztése. A BME célja,<br />
hogy ilyen irányú tevékenységeket végezzen,<br />
illetve bekapcsolódjon nemzetközi 6G k+f+i<br />
programokba. Mindehhez kiváló alapot ad<br />
az egyetemi privát 5G hálózat.<br />
Fokozott hangsúly az ELTE<br />
innovációs képzésein<br />
Az ELTE Informatikai Kar (IK) programtervező<br />
informatikus alapképzésén 2021-ben 16<br />
ponttal, 411 pontra nőtt a felvételi ponthatár,<br />
a felvettek átlagpont<strong>szám</strong>a 450 volt. Ez a<br />
programtervező és mérnökinformatikus<br />
szakok között országosan a legmagasabb.<br />
Az új oktatási területek bevezetését<br />
hosszú, átgondolt tervezési folyamat előzi<br />
meg. Jelenleg is készítenek elő új képzéseket.<br />
Az elmúlt években a kar nemzetközi<br />
kutatási projektjeinek eredményeit is<br />
beillesztették az oktatásba. Így születtek<br />
például az adattudomány, a mesterséges<br />
intelligencia, a kiberbiztonság, a fintech vagy<br />
az ipar 4.0 témájú angol nyelvű mesterképzési<br />
specializációk. A szintén angol nyelvű,<br />
autonóm rendszerek mesterképzési szak<br />
ipari kezdeményezésre létesült.<br />
Az ELTE IK 2021-ben terepi robotika<br />
mesterképzést indított európai konzorciumban,<br />
2022-ben pedig geoinformatikai<br />
mesterképzést indít. Ma már az alap- és<br />
mesterképzésekben egyaránt a tananyagok<br />
szerves része az innovációs vállalkozásfejlesztési<br />
kurzus. Manapság elvárás az<br />
egyetemi képzéssel szemben a tartalmi<br />
26 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
rugalmasság, az alkalmazkodás ipari<br />
igényekhez. Az ELTE IK-n hangsúlyeltolódást<br />
jelent az innovációs képzések nagyobb<br />
arányú megjelenése, továbbá a mérnökképzés<br />
tananyagában a digitális gyártástechnológiai<br />
ismeretek, az automatizálás<br />
fokozott térnyerése.<br />
Kutatóegyetemként a kutatás-fejlesztésre<br />
orientált mesterképzés kiemelt súllyal<br />
van jelen az ELTE IK portfóliójában. 2020-ról<br />
2021-re 40 százalékkal nőtt a programtervező<br />
informatikus mesterképzésre felvettek<br />
lét<strong>szám</strong>a, míg az autonómrendszer informatikus<br />
mesterképzésen megduplázódott.<br />
Az angol nyelvű mesterképzésben a külföldi<br />
hallgatói lét<strong>szám</strong> egyharmadával nőtt a<br />
tavalyi adathoz képest. Idén a kar magyar<br />
nyelvű doktori programjában 70, az angol<br />
nyelvűben 35 hallgató vett részt. A végzettek<br />
lét<strong>szám</strong>a minden képzési szinten növekszik,<br />
amihez a lemorzsolódás jelentős mérséklődése<br />
is hozzájárult.<br />
Ipari együttműködések az<br />
ELTE falain belül<br />
Horváth Zoltán, az ELTE IK dékánja<br />
fontosnak tartja a kódolóktól határozottan<br />
megkülönböztetni a programtervező<br />
informatikusokat, akik alapszakos diplomájuk<br />
birtokában olyan speciális háttérrel,<br />
megalapozással rendelkeznek, ami összetettebb<br />
feladatok ellátására teszi őket<br />
képessé, messze túlmutatva a programozáson.<br />
A mesterszakon végzettek pedig<br />
ipari, kutatási tapasztalataik birtokában<br />
akár egy vállalat technológiai arculatát is<br />
képesek átalakítani. Ezt a tudásbeli különbséget<br />
a munkaerőpiac egyébként saját<br />
igényeinek megfelelően, megbízhatóan be<br />
is árazza.<br />
Az ELTE IK ipari együttműködései terén<br />
új fejlemény a második ipari tanszék, a<br />
Mesterséges Intelligencia Tanszék elindulása<br />
(az első az Adattudományi és Adattechnológiai<br />
Tanszék volt). Ezzel folytatódott az<br />
az évek óta jellemző trend, hogy az egyetem<br />
falai között folyik az együttműködés az ipari<br />
partnerekkel. .<br />
A karon 2021-ben jelentős és régóta<br />
szükséges területi bővítés valósult meg.<br />
Létrejött az Egyetemi-Vállalati Együttműködési<br />
Intézet, amely a kar ipari kapcsolatainak<br />
koordinációjáért felelős. Ennek<br />
keretében új, kiváló minőségű teret kapott<br />
a Mesterséges Intelligencia ipari tanszék és<br />
a Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások<br />
Kompetencia Központ, valamint <strong>szám</strong>os<br />
partnercéggel közös projekt. Az új területet<br />
a jövő év elején veszik teljes egészében<br />
birtokba. Horváth Zoltán arra is felhívta<br />
a figyelmet, hogy folyamatosan keresik a<br />
saját bevételek növelésének lehetőségeit;<br />
hazai és európai pályázati tevékenységüket<br />
tovább bővítik az elkövetkező évben. 2021<br />
végén újabb jelentős támogatást nyertek el<br />
a Tématerületi Kiválósági Programban,<br />
kiberbiztonsági területen.<br />
Gyakorlatorientált fókuszú<br />
egyetemi képzés Szegeden<br />
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Informatikai<br />
Intézet képzésein 2021-ben nőtt a<br />
felvételi pontok átlaga és a felvett diákok<br />
<strong>szám</strong>a. A felvételi pontok emelkedése határozottabban<br />
látszik, míg a lét<strong>szám</strong>é kisebb<br />
mértékű.<br />
A kor kihívásaira válaszolva különböző<br />
specializációkat kínálnak a hallgatóknak.<br />
Ezek közül a legújabb a mesterséges intelligencia<br />
specializáció, amelyet egyelőre az<br />
alapképzésben indítanak. Terveik szerint a<br />
mesterképzésben is bevezetik, új, mesterszintű<br />
ismeretanyagokkal. A mesterséges<br />
intelligencia témának egyébként komoly<br />
múltja van az SZTE Informatikai Intézet<br />
történetében, és így már korábban szerepet<br />
kapott az oktatásban. Jól bizonyítja ezt a<br />
Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport<br />
több évtizedes működése is.<br />
Az SZTE Informatikai Intézet képzéseit<br />
eredetileg is gyakorlatorientált fókusszal<br />
tervezték, és erősen építenek a projektalapú<br />
ismeretek elsajátítására. Ez képzéseik<br />
egyik erőssége. A hallgatók bevonása ipari,<br />
illetve kutatási projektbeszintén segíti a<br />
használható tudás megszerzését. A helyi<br />
igényekhez igazodva, és az egyetem sajátosságaira<br />
építve indították el nemrégiben<br />
a villamosmérnök BSc és az üzemmérnök-<br />
informatikus BProf szakot. Emellett nagy<br />
súlyt fektetnek arra, hogy az új technológiákat<br />
is megismerjék a hallgatóik, hívja<br />
fel a figyelmet Nyúl László intézetvezető.<br />
A Szegedi Tudományegyetem Informatikai<br />
Intézetében olyan informatikusok kapnak<br />
diplomát, akik az informatika bármely szakterületén<br />
megállják a helyüket, és képesek<br />
a jövőbeli technológiák sikeres elsajátítására<br />
is, nyomatékosítja Nyúl László. A<br />
pár hónapos programozó tanfolyamokra<br />
jelentkezők tévesen azt hiszik, hogy egy ilyen<br />
képzés alatt teljesértékű tudást szereznek,<br />
és bárhol el tudnak majd helyezkedni.<br />
Fennáll azonban a veszélye, hogy a gyorsan<br />
szerzett tudásuk gyorsan el is avul, ők pedig<br />
megrekednek egy adott szinten, hiszen<br />
megfelelő alapozás és fejlődőképesség<br />
híján nem képesek gyorsan alkalmazkodni,<br />
és magasabb szintű munkákat vállalni.<br />
Az SZTE Informatikai Intézet célja,<br />
hogy minél több mesterhallgató végezzen<br />
képzésein. A hallgatók azonban – a BSc<br />
diplomával a zsebükben – jellemzően<br />
nem akarnak újabb 4 félévét eltölteni az<br />
egyetemen, inkább elhelyezkednek az<br />
iparban. Az a tapasztalat, hogy az iparban<br />
sem tesznek nagy különbséget a végzett<br />
alap- vagy mesterdiplomás új munkavállalók<br />
között. Az SZTE-n próbálják a jó<br />
képességű hallgatókat meggyőzni arról,<br />
hogy a mesterdiploma megszerzése<br />
anyagilag is gyorsan megtérül, hosszabb<br />
távon pedig különösen <strong>szám</strong>ít. Rugalmas<br />
mesterprogramjaikkal, valamint a duális<br />
képzési formával támogatják, hogy a korábbi<br />
BSc hallgatók munkavégzés mellett is<br />
szerezzék meg a mesterdiplomát. A PhD<br />
képzésben is örömmel látnának több jelentkezőt.<br />
Remélhetőleg a frissen bevezetett<br />
kooperatív doktori program is javít majd a<br />
helyzeten.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 27
MEIXNER<br />
ZOLTÁN<br />
IT-TRENDEK<br />
A<br />
drónpiac két szálon fejlődik. Az<br />
egyiket maga a dróntechnológia<br />
jelenti, a másikat pedig e technológia<br />
révén megjelenő üzleti lehetőségek felismerése<br />
és kihasználása. Persze e két fej -<br />
lődési vonal kölcsönösen hat egymásra,<br />
és keményen sarkallja a növekedést.<br />
A kereskedelmi drónok globális piaca<br />
a 2018-as 4,4 milliárd dolláros méretről<br />
2025-re várhatóan mintegy 63,6 milliárd<br />
dollárra nő. A Pilóta Nélküli Járműrendszerek<br />
Nemzetközi Szövetsége (AUVSI)<br />
szerint a 2025-ös érték akár 82 milliárd<br />
dollár is lehet, miközben több mint 100 ezer<br />
munkahely jön létre. Ez 32 százalékos éves<br />
átlagos növekedést (CAGR) feltételez. Az<br />
Insider Intelligence előrejelzése szerint<br />
2021 végére a globális drónszállítások elérik<br />
a 29 millió darabot.<br />
Egyelőre a drónokat használó vállalatok<br />
leginkább Európában, Észak-Amerikában<br />
és Ázsiában találhatók. Az elkövetkező<br />
években várhatóan Észak-Amerika marad<br />
a piaci méretét tekintve vezető régió. Gyors<br />
növekedés várható azonban az ázsiai és<br />
A DRÓNOK EGYRE MAGASABBRA TÖRNEK<br />
A jelen és a jövő trendjei<br />
az emelkedő drónpiacon<br />
A drónok a széles publikum <strong>szám</strong>ára teljes mértékben elfogadottá váltak, mert világos a katonai<br />
alkalmazásuk, illetve a szabadidős vagy hobbidrónok is egyre nagyobb <strong>szám</strong>ban fogynak a<br />
kiskereskedelemben. Az autonóm vagy távirányított repülő járművekre épülő piac azonban csak<br />
most éledezik, igaz meglehetősen gyorsan.<br />
csendes-óceáni térségben, különösen<br />
Japánban és Kínában is, ahol az emberi<br />
munkaerő növekvő költségeinek ellensúlyozására<br />
automatizált drónokat alkalmaznak.<br />
Az európai piac is egyenletes ütemben fog<br />
növekedni.<br />
Az egy évvel ezelőtt bevezetett európai<br />
drónszabályozás csak az első lépés a<br />
fejlődési ütem felgyorsítására. Az Európai<br />
Bizottság kezdeményezésére folyik a<br />
Drónstratégia 2.0 kidolgozása, amelyre<br />
tavaly nyáron már reagálhattak az iparágban<br />
érdekeltek. Az EU most egy online<br />
felmérés révén szeretne több betekintést<br />
nyerni a fejlődési lehetőségekbe, és a polgároktól<br />
vár választ, hogy miként képzelik el a<br />
drónok szerepét az életükben. A felmérés<br />
2022. január 7-ig tart.<br />
Olyan dolgokra kíváncsiak, hogy van-e<br />
igény a drónos csomagküldésre vagy<br />
akár a légi taxizásra, és hol lehet a határ a<br />
drónok és az új elektromos repülési formák<br />
<strong>szám</strong>ára. Mi a helyzet a repülő drónok<br />
zajszennyezésével? Hol kell elhelyezni az<br />
úgynevezett VertiPortokat, hogy megkönynyítsék<br />
a drónok felszállását és leszállását<br />
a városi környezetben? Hogyan garantált<br />
a magánélet zavartalansága a drónok<br />
<strong>szám</strong>ának növekedésével? Jó alternatíva-e<br />
a városi légi mobilitás a hagyományos<br />
mobilitási formákkal szemben? A váro -<br />
sok vajon felkészültek-e erre?<br />
Az iparági szakértők úgy vélik, hogy<br />
a drónpiacon a döntő üzleti kereslet<br />
azonban egyelőre máshol lesz. Egyelőre a<br />
nagyobb önálló légijárművek szolgáltatásai<br />
mozgatják a piacot. Például a térképezési<br />
munkák és az olyan jelenleg veszélyes<br />
feladatok, mint a csővezetékek és távvezetékek<br />
ellenőrzése adhatják kezdetben a<br />
legnagyobb megrendeléseket.<br />
Évek óta a kézbesítést tekintették a<br />
kereskedelmi drónhasználat egyik végső<br />
céljának. Bár még mindig vannak technikai<br />
és jogalkotási aggályok, amelyeket meg kell<br />
oldani, a kiskereskedelmi nagyvállalatok<br />
és a technológiai óriások továbbra is befektetnek<br />
az ötletbe. Ez az alkalmazás nemcsak<br />
a kiskereskedelmi áruk ellátási láncát<br />
gyorsíthatja fel, hanem lehetővé teheti a<br />
sürgősségi ellátmányok, gyógyszerek és<br />
hőmérséklet-érzékeny áruk gyors kiszállítását<br />
is. Az elkövetkező években a drónos<br />
kézbesítés fejlődése a kereskedelmi drónok<br />
piacának növekedését elősegítő komoly<br />
hajtóerővé válhat.<br />
Bár a kereskedelmi drónok piacát jelenleg<br />
néhány nagy márka uralja, a szakértők arra<br />
<strong>szám</strong>ítanak, hogy a feltörekvő startupok<br />
aktívabban vesznek majd részt a termékfejlesztésben.<br />
Ugyanakkor nem szabad<br />
elfelejteni, hogy a drón önmagában csak<br />
egy repülőeszköz, amelynek értékét azok<br />
a kiegészítő felszerelések adják, amelyek<br />
nélkülözhetetlenek a különböző szolgáltatásokhoz.<br />
Ezek közé tartoznak a teherszállító<br />
platformok, a különféle kamerák<br />
és szenzorok, a permetezőegységek,<br />
28 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
NTT DATA BUSINESS SOLUTIONS<br />
Tehetség a felhőben<br />
Szakemberhiánnyal szembesülnek a vállalatok <strong>szám</strong>os iparágban, miközben az alkalmazottak<br />
munkahellyel szembeni elvárásai is dinamikusan növekednek. A felkészült, tehetséges és<br />
hosszú távon is fejlődőképes munkaerőért vívott versenyben – amelyet a járványhelyzet még<br />
inkább kiélezett – döntő jelentőségű, hogy a szervezetek korszerűsítsék és átalakítsák HR<br />
folyamataikat.<br />
SuccessFactors felhőalapú humántőke-menedzsment<br />
(HCM) szoftverével<br />
az SAP ehhez olyan megoldást<br />
ad, amely az embert és a munkavállalói<br />
élményt állítja középpontba. Az SAP partnereként<br />
az NTT DATA Business Solutions<br />
nemzetközi szinten 250 fős SuccessFactors<br />
szakértői csapattal támogatja a megoldás<br />
bevezetését, és <strong>szám</strong>os sikeres implementációt<br />
valósított már meg itthon is.<br />
– A SuccessFactors Employee Central<br />
alapmodulja az alkalmazotti törzsadatokat<br />
és a HR folyamatokhoz kapcsolódó dokumentumokat<br />
kezeli, amelyeket a vállalati<br />
arculathoz illeszkedő weboldalon, megfelelő<br />
jogosultságok mellett az alkalmazottak is<br />
elérnek, így korszerűen önkiszolgáló módon<br />
intézhetik ügyeiket – mondta Nagy Gábor, az<br />
NTT DATA Business Solutions Kft. Success-<br />
Nagy Gábor,<br />
NTT DATA<br />
Business<br />
Solutions<br />
Factors & Telco üzleti egységének vezetője.<br />
– Az alapmegoldást igény esetén az Open-<br />
Text Extended ECM megoldásával is integrálni<br />
tudjuk, amely a HCM megoldásban<br />
meglévő dokumentumkezelésnél fejlettebb<br />
funkciókat, verziókövetést, irat- és ügykezelést<br />
ad, kiváló minőségű felhasználói,<br />
alkalmazotti élmény mellett. Az NTT DATA<br />
Business Solutions magyarországi csapata<br />
nemcsak a hazai piacon, hanem vállalatcsoport<br />
szintjén is egyedüliként végez SAP<br />
SuccessFactors és OpenText Extended ECM<br />
integrációt.<br />
A SuccessFactors <strong>szám</strong>os modullal<br />
rendelkezik a HR folyamatok automatizálásához,<br />
digitalizálásához a toborzás -<br />
tól, a beléptetésen és a képzésen át a<br />
javadalmazásig, utánpótlásig és teljes ítményértékelésig.<br />
– Az SAP által évente kétszer biztosított<br />
release-váltások rendkívüli fejlődési dinamikával<br />
és képességekkel vértezik fel a<br />
megoldást – mondta Nagy Gábor. – A tehetségért<br />
versengő vállalatok <strong>szám</strong>ára a felhő<br />
egyértelműen sikertényező.<br />
vadgazdasági eszközök, telekommunikációs<br />
berendezések stb. Ez alapozta meg, hogy<br />
a dróngyártók együttműködjenek például<br />
a vezető optikai vagy érzékelőket előállító<br />
cégekkel.<br />
Globális szinten 2021 végéig várhatóan<br />
több mint 7,8 millió darab fogyasztói drónt<br />
szállítanak ki, amelyek értéke elérheti a<br />
19,25 milliárd dollárt. Ezeknek eladásoknak<br />
a legnagyobb részét a személyes célra szánt<br />
drónok teszik majd ki, amelyeket elsősorban<br />
fotózásra és filmkészítésre használnak.<br />
Eközben kirajzolódik a drónhasználat elterjedésének<br />
sötét oldala is. A drónokat csempészetre,<br />
illegális megfigyelésre, zsarolásra<br />
vagy a repülőtéri műveletek megzavarására<br />
is használják. Ez ellen a harc két fronton,<br />
jogi és technológiai síkon is zajlik majd.<br />
A Pilot Institute elemzése szerint a drónok<br />
professzionális felhasználásához automatizálásra<br />
van szükség. Az eszközöknek fel<br />
kell ismerniük az akadályokat és egymást<br />
is, hogy önállóan elkerülő manővereket<br />
végezhessenek. A végső cél olyan drónok<br />
kifejlesztése, amelyek képesek önállóan<br />
döntéseket hozni, és nem az operátor vagy<br />
pilóta beavatkozásától függenek. Ez tenné<br />
ehetővé, hogy drónok rajait vessék be magas<br />
szinten specializált feladatok elvégzésére,<br />
minimális emberi beavatkozás mellett.<br />
Szakértői előrejelzések szerint a drónok<br />
megjelenése a pénzügyi szolgáltatásokra<br />
is hatással lesz. Részben a drónflották<br />
finanszírozása, például lízingelése révén,<br />
részben pedig a drónbiztosítási piac megnyílásával.<br />
A drónbiztosításokra nyilvánvalóan<br />
szükség van, hiszen a drónrepülés kockázatos,<br />
és e kockázatokat a vállalkozásoknak<br />
minimalizálniuk kell.<br />
A drónipar nagy ugrása azonban csak<br />
akkor következhet be, ha rendelkezésre<br />
áll egy kiforrott szabályozási környezet.<br />
Ennek tartalmaznia kell a pilóta nélküli légi<br />
forgalom irányítására szolgáló rendszert,<br />
de azt is, hogy milyen képességekkel ellátott<br />
drónok kaphatnak repülési engedélyt. Ez a<br />
dróngyártók <strong>szám</strong>ára is iránymutatással<br />
szolgálna a fejlesztéseiket illetően.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 29
QAYUM DANIEL<br />
üzleti elemző,<br />
Peak Financial Services<br />
IT-TRENDEK<br />
ÜZLET<br />
KKV megoldások<br />
a fintech szektorban<br />
A hagyományos pénzügyi szektor jellemzően lakossági és nagyvállalati ügyfelei kiszolgálását<br />
helyezi előtérbe, ezáltal rendre elhanyagolja a kis- és középvállalkozásokat (kkv) cégméretre és<br />
tevékenységre optimalizált megoldások tekintetében. Ez a globális és hazai szektorra éppúgy<br />
igaz, pedig a kkv-k szerves részét képzik minden gazdaságnak.<br />
Az Európai Unióban a vállalkozások 99<br />
százalékát teszik ki a kkv-k, <strong>szám</strong>os<br />
szektorban megtalálhatók, körülbelül<br />
100 millió embert alkalmaznak, valamint<br />
az EU GDP-jének több, mint felét nekik<br />
köszönhetjük.<br />
Magyarországon is hatalmas a jelentőségük,<br />
a Központi Statisztikai Hivatal adatai<br />
alapján a magyar vállalkozások több, mint<br />
90 százaléka mikro-, kis- vagy középvállalkozás.<br />
Gazdasági hozzájárulásuk a működő<br />
vállalkozások teljes hozzáadott értékének<br />
46,7 százalékában, nettó árbevételének 41,2<br />
százalékában és a nemzetgazdasági beruházások<br />
32,1 százalékában nyilvánult meg.<br />
A Peak kutató és tanácsadó csapata<br />
minden hónapban átfogó körképet<br />
készít a fintech világ mozzanatairól,<br />
azok bankszektorra, biztosítókra,<br />
IT-szektorra és kormányzati szervekre<br />
gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban<br />
részletesen foglalkozunk<br />
a fintechek és a hagyományos pénzügyi<br />
szereplők újításaival, ezek között<br />
pedig egyre gyakrabban kerülnek elő<br />
edukációs szolgáltatások is. A teljes<br />
körképpel vagy annak egyes elemeivel<br />
kapcsolatban a science@peakfs.io<br />
e-mail-címre várjuk a felmerülő kér -<br />
déseket.<br />
A fintech szektor jelentős része teljes<br />
tevékenységét a kkv-k kiszolgálásának szenteli,<br />
hogy betöltse a hagyományos pénzintézetek<br />
és szolgáltatók által hagyott űrt. Úgy<br />
tűnik, e cél elérésben több vállalat is jó úton<br />
halad, ezt az idei év több száz millió dolláros<br />
tőkebevonási fordulói, valamint több milliárd<br />
dolláros értékeltségei is alátámasztják. A<br />
legnagyobb és legsikeresebb kkv megoldásokat<br />
kínáló fintech cégek egyértelműen a<br />
költségkezeléssel foglalkozó vállalkozások.<br />
A versenytársak tevékenysége nagyban<br />
hasonlít, jellemzően vállalati költségkártyákat<br />
bocsátanak ügyfeleik alkalmazottainak<br />
rendelkezésére, majd a kártyákon<br />
véghez vitt tranzakciókat összesítik egy<br />
központi elemző felületen. Ezt az alapszolgáltatást<br />
persze különböző hozzáadott funkciókkal<br />
is ellátják, hogy megkülönböztessék<br />
magukat a többi szereplőtől. Ilyen funkciók<br />
például az automatikus áfa-visszaigénylés,<br />
a kártyákra épített cashback és az automatikus<br />
<strong>szám</strong>lázás is.<br />
Idén óriási összegeket vontak be a költségkezelési<br />
megoldásokat nyújtó fintechek.<br />
Az amerikai Brex áprilisban egy 425 milliós,<br />
majd októberben egy 300 millió dolláros<br />
tőkeinjekciót kapott, utóbbival a vállalat<br />
értéke 12,3 milliárd dollárra ugrott. Európa<br />
sem maradt ki a finanszírozási lázból.<br />
Például a Pleo és a Payhawk is több, mint<br />
100 millió dollárt vont be idén, aminek révén<br />
értékeltségük megugrotta az egymilliárd<br />
dolláros küszöböt.<br />
Nem véletlenül ilyen sikeres a költségkezelés<br />
területe. A kkv-k nagy része az<br />
adminisztrációs és dokumentációs teendőket<br />
jelöli meg, mint az egyik legnagyobb<br />
működési kihívásukat. Ugyanerre a problémára<br />
nyújtanak megoldást a bér<strong>szám</strong>fejtő<br />
fintechek, melyek nem a vállalati<br />
kiadásokra, hanem az alkalmazottakra<br />
helyezik a hangsúlyt. A Rippling és a Remote<br />
is így jutott több száz millió dollár külső<br />
forráshoz és egymilliárd dollárt meghaladó<br />
értékeltséghez. Természetesen tevékenységük<br />
nem merül ki a bér<strong>szám</strong>fejtésben, az<br />
általuk kínált szolgáltatások között további<br />
alkalmazott onboarding, jutalmazási és<br />
további HR folyamatok is megtalálhatók.<br />
Végül a fintech szektor a kkv-k legnagyobb<br />
növekedési akadályára, a külső<br />
finanszírozás hiányára is nyújt megoldást.<br />
Rengeteg empirikus tanulmány állapította<br />
már meg, hogy a hagyományos pénzügyi<br />
szektor nem nyújt megfelelő mennyiségű<br />
hitelt a kkv-knak, aminek következtében<br />
erősen limitált e vállalkozások növekedése.<br />
A kkv fókuszú neobankok és a szakosodott<br />
hitelező fintechek egyre több hitelt<br />
nyújtanak, aminek köszönhetően ügyfeleik<br />
mellett ők is egyre csak nőnek. Részben így<br />
lett ismert név az Aspire Ázsiában, így tudott<br />
több milliárd fontos hitelállományt felépíteni<br />
a Funding Circle, valamint éppen ezért vásárolta<br />
fel az American Express a Kabbage-et<br />
850 millió dollárért.<br />
Iratkozz fel hírlevelünkre,<br />
hogy minden héten<br />
értesülj a fintech<br />
piac legizgalmasabb<br />
történéseiről!<br />
30 | | <strong>2021.12.15.</strong>
IT-TRENDEK<br />
DYNTELL SOFTWARE<br />
Mennyivel ér többet<br />
egy digitalizált vállalkozás?<br />
A globális ipar átalakulóban van. Javában zajlik az új ipari forradalom, az Ipar 4.0, ez a<br />
robbanásszerű, hirtelen változás a globális iparban, amit a technikai előrehaladás tesz<br />
lehetővé, és gyökeresen forgatja fel mindazt, amit a gyártásról, kereskedelemről vagy akár<br />
szolgáltatásokról gondolunk.<br />
Akorábbi három ipari forradalom<br />
mind történelmi lehetőség volt a<br />
cégeknek, vállalkozásoknak, hogy<br />
kiemelkedjenek a tömegből, és mindössze<br />
jó helyzetfelismeréssel és a technológiák,<br />
elvek gyors adaptálásával a semmiből piacvezetővé<br />
váljanak. Lehetőség, ami generációnként<br />
egyszer adatik meg.<br />
Bár minden ipari forradalom egyedi,<br />
tanulságaik állandók. Ha megvizsgáljuk a<br />
folyamatokat a gőzgépek megjelenésétől<br />
a Mesterséges Intelligencia (AI) integrálásáig,<br />
arra jutunk, hogy három lehetséges<br />
módon lehet kijönni egy ilyen nagyságrendű<br />
változásból:<br />
1. Úttörőként, avagy győztesként, ami jel -<br />
lemzően a korai csatlakozók kiváltsága lesz.<br />
2. Követőként, akik későn alkalmazkodnak,<br />
és idővel ugyanúgy végig kell járniuk<br />
az ijesztőnek és nehézkesnek tűnő átállás<br />
lépéseit, ám mivel késlekedtek, nem részesülnek<br />
az úttörők sikereiből, és a „jutalmuk”<br />
maximum az életben maradás lesz.<br />
3. Vesztesként, akik talán még vegetálnak<br />
egy darabig a régi módszereikkel, de végül<br />
vagy kései csatlakozóként lemaradnak, vagy<br />
teljesen el is tűnnek a piacukról, mindegy,<br />
mennyire uralták azt korábban.<br />
Röviden fogalmazva tehát nem az a<br />
kérdés, hogy ki akar csatlakozni az elkerülhetetlen<br />
változáshoz, hanem hogy ki lesz<br />
képes hasznára fordítani a folyamatot, és ki<br />
lesz az, aki túl későn kapcsol, ezzel pedig<br />
behozhatatlan hátrányba kerül.<br />
Ugyanakkor ezek a változások nem<br />
azonnal, egyszerre és egyenletesen mennek<br />
végbe: a fejlettebb piacokon jóval hamarabb<br />
adoptálják a megoldásokat, mint a<br />
lemaradottabb térségekben. Ez különleges<br />
helyzetet teremt a közép-kelet-európai<br />
piacon: már pontosan láthatók a külföldi<br />
példák alapján az új ipari forradalom<br />
előnyei, azonban mivel a digitális fejlettség<br />
minden mérő<strong>szám</strong> szerint elmarad az EU-s<br />
átlagtól, még nem késő, hogy ezeket az<br />
elveket lokálisan alkalmazva bármely cég<br />
2021. 12. 07. 18:40 https://dyntell.com/wp-content/uploads/2020/09/dyntell-logo.svg<br />
vagy vállalkozás úttörőként jelenjen meg,<br />
és akár garázsból regionális jelentőségűvé<br />
nője ki magát csupán azzal, hogy nyitott az<br />
innovációra.<br />
Ebben természetesen mindig van egy<br />
nagy adag rizikó, de a digitalizáció a valóságban<br />
már a bevezetés pillanatában<br />
https://dyntell.com/wp-content/uploads/2020/09/dyntell-logo.svg 1/1<br />
megtérül. Elegendő csupán azt megnézni,<br />
hogy az egyik leggyakoribb cégértékelési<br />
módszertan szerint hogyan vizsgálja, hány<br />
évnyi nyereséget érdemes fizetni egy adott<br />
cégért. Ekkor a nyereség (pl. EBITDA) lesz<br />
a szorzandó, és egy értékelési szempontrendszer<br />
alapján kijött kompozit mutató a<br />
szorzó, így kapjuk meg a cég valós értékét.<br />
A McKinsey-féle 7s talán a legismertebb<br />
vezetői és szervezeti értékelési módszertan,<br />
ahol minden S betű egy olyan szempontrendszert<br />
jelöl, ahogyan a vállalatot értékelni<br />
szükséges. Az egyik S mögött a System<br />
áll, mely nagyrészben függ a vállalat digitális<br />
érettségi fokától. Bármely cégnél, mely<br />
nem, vagy csak minimális digitalizációs<br />
rendszert alkalmaz a folyamatai során, ez a<br />
kompozit mutató<strong>szám</strong> alacsony lesz, és így<br />
mérsékelt lesz a végső cégérték is.<br />
Ez akkor lesz érdekes, ha mindezt lefordítjuk<br />
a <strong>szám</strong>ok nyelvére: amíg egy digitálisan<br />
közepesen fejlett középvállalkozás<br />
5-10 százalékkal ér kevesebbet a hiányos<br />
vagy rosszul működő rendszerei miatt, ez<br />
a <strong>szám</strong> duplázódik, ha egyáltalán nem él<br />
a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel!<br />
Innen könnyen ki<strong>szám</strong>olható, hogy az igazi<br />
veszteséget nem egy vállalatirányítási és/<br />
vagy üzletiintelligencia-rendszer bevezetése<br />
jelenti, hanem pont az, ha ez nem történik<br />
meg. A legtöbb helyzetben pedig a fejlesztésre<br />
fordított pénz gyakorlatilag azonnal<br />
megtérül azzal, hogy a cégérték 5-15 százalékkal<br />
növekszik az informatikai beruházás<br />
aktiválásának másnapján.<br />
Hogyan jutunk el a digitális fejlettségtől<br />
az ipari forradalomig? Négy egyszerű<br />
lépésben.<br />
Ma egy középérett vállalat már alapnak<br />
tekinti egy integrált rendszer használatát,<br />
de ezen érettség megtartásához tovább<br />
kell lépnie a második szintre egy olyan<br />
BI rendszer kiépítésével, ami az éjszakai<br />
szinkronizációval vagy az automatikus<br />
riportgenerálással azonnal tehermentesíti<br />
a dolgozókat. Az adatgyűjtés automatizációja<br />
kamerákkal, szenzorokkal már a harmadik<br />
lépés, míg a negyedik szinten ezen adatok<br />
proaktív tervezésre, predikciók készítésére<br />
vagy külső adatsorokkal való összevetésre<br />
is használhatók lesznek. Így pedig lépésről-lépésre<br />
bárki csatlakozhat a zajló ipari<br />
forradalomhoz, és kihasználhatja az átalakuló<br />
ipar nyitotta lehetőségeket, miközben<br />
már csak a fejlesztések bevezetésétől jelentősen<br />
megugrott a cég értéke.<br />
Az elkerülhetetlen változás ijesztő lehet,<br />
hiszen az utóbbi százötven év alatt sorra<br />
véreztek el cégek ilyen időszakokban<br />
pusztán azért, mert nem voltak hajlandóak<br />
elfogadni, hogy a világ nem áll meg<br />
körülöttük. Ugyanakkor az ilyen történelmi<br />
időszak páratlan lehetőséget is rejt. Az ipar<br />
4.0 gyökeresen alakítja át a globális piacot,<br />
és aki meg tudja lovagolni az első hullámot,<br />
olyan magasra repítheti vállalkozását, ami<br />
korábban talán elképzelhetetlennek tűnt.<br />
<strong>2021.12.15.</strong> | | 31
Color: C(0) M(100) Y(100) K(0)<br />
PANTONE<br />
CMYK<br />
420 U<br />
29 24 23 0<br />
RGB<br />
HEX<br />
191 189 189<br />
#BFBDBD<br />
RENDKÍVÜLI ÉV VÉGI<br />
PC WORLD-ELŐFIZETŐI AJÁNLAT<br />
Ultimate<br />
csomag<br />
34 980 Ft<br />
VÁLASZTHATÓ AJÁNDÉKOK<br />
Mercusys MR70X<br />
Wi-Fi 6-os router<br />
Trust Trino HD<br />
webkamera<br />
Glorious PC Gaming<br />
Race Model D- RGB<br />
Optikai gamer-egér<br />
Trust Nika Touch BT<br />
TWS fülhallgató<br />
Moshi Digits<br />
Touchscreen<br />
kesztyű<br />
Trust Carus<br />
headset<br />
GARANTÁLT<br />
AJÁNDÉKOK<br />
Légy Te is Ultimate-előfizetőnk 2022-ben, hogy élvezhesd a különleges előnyöket!<br />
A 12 darab, ajándékokat is tartalmazó PC World lap<strong>szám</strong>on felül egy teljes PC-játék, egy Microsoft<br />
Office online tanfolyamcsomag, komplett Norton 360 védelmi csomag, egy minőségi USB Type-C-kábel<br />
és egy választható ajándék hardver lehet a tiéd a többi kiváltságon felül.<br />
EpistoGram Microsoft Office online tanfolyamcsomag 50 ezer forint értékben,<br />
Norton 360 Standard védelmi csomag (1 év/1 PC), Pizza Connection 3<br />
teljes PC-játék, ajándék hardver minden Ultimate-előfizetőnek,<br />
Veger V104 prémium minőségi USB Type-C-kábel.<br />
Több mint<br />
80 000 Ft<br />
megtakarítás<br />
PC WORLD ELŐFIZETŐI AKCIÓ 2021 CSOMAGOK ALAP ULTIMATE<br />
Ár 19 980 Ft 34 980 Ft<br />
12 darab PC World <strong>magazin</strong>*<br />
Biztonsági csomagok minden hónapban<br />
Ajándék szoftverek minden hónapban<br />
Minden hónapban ajándék teljes játék<br />
Online segítségnyújtás<br />
Exkluzív külső tanácsadói tagság<br />
PC World Online reklámmentesség**<br />
EpistoGram online Microsoft Office tanfolyamcsomag 50 ezer forint értékben<br />
Norton 360 Standard 1 éves, teljes körű PC-s védelmi szoftver<br />
Ajándék teljes verziós Pizza Connection 3 PC-játék<br />
Ajándék prémium minőségű Veger Type-C-kábel<br />
Választható ajándék termék<br />
Termékek ingyenes házhozszállítása<br />
* Jelentős kedvezménnyel, 10 lap<strong>szám</strong> áráért ** Aktivált PC World Plus-hozzáférés mellett, bejelentkezve<br />
LAMAX Dots2<br />
fülhallgató<br />
Moshi Prémium<br />
3-in-1 univerzális<br />
töltőkábel<br />
Trust Yozu<br />
notebookhűtő<br />
Rolit<br />
társasjáték<br />
Veger C10 10 000 mAh<br />
powerbank, beépített<br />
kábelekkel<br />
LAMAX X3.1 Atlas<br />
akciókamera<br />
Veger CC50 2-portos<br />
autós töltő<br />
Trust Tecla-2 Wireless<br />
Deskset HU billentyűzet+egér<br />
Stratego<br />
társasjáték<br />
Veger CPD65-Lite<br />
65 W töltő<br />
LAMAX Sentinel2<br />
Bluetoothon kapcsolódó<br />
minihangfal<br />
pcworld.hu/elofizetes<br />
Episto<br />
Gram<br />
Az akcióban minden régi és új előfizetőnk részt vesz, amennyiben 2022. január 31-ig 34 980 Ft összegért egy évre előfizet a PC World <strong>magazin</strong>ra kiadónknál. Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés<br />
nem mondható fel, más akcióval nem vonható össze. Az Ultimate csomagban megtalálható ajándék tanfolyamcsomag 2022. január 15-étől aktiválható (és egy évig érvényes). Az ajándék programok 2021.<br />
december 1-jétől a www.pcworld.hu/szoftvercsomag oldalról tölthetők le, a belépéshez szükséges egyedi kódot az előfizetési díj befizetése után levélben postázzuk. A szoftvereket 2022. március 30-ig<br />
töltheted le, és az Epistogram tanfolyamcsomagot is eddig aktiválhatod. Az Ultimate csomaghoz választott termékeket megrendeléskor a pcworld.hu/elofizetes oldalon keresztül adhatod meg. Ha karácsonyig<br />
szeretnéd megkapni az ajándékot, az előfizetési díjat november 30-ig fizesd be. A kiválasztott terméket futárszolgálattal juttatjuk el a megadott címre az előfizetési díj jóváírása után. Az ajánlatok korlátozott<br />
<strong>szám</strong>ban állnak rendelkezésre, így ha a készlet valamiből már elfogyott, a rendszer nem enged választani abból. A feltüntetett árak javasolt kiskereskedelmi árak. A termék- és dobozképek csak illusztrációk.<br />
A tájékoztatás nem teljes körű, további információ: pcworld.hu/elofizetes. Minden jog fenntartva.<br />
Color values