26.12.2021 Views

Computerworld magazin 2021.12.15. LII. évfolyam 24. szám

A Computerworld magazin 2021. december 15-én megjelent száma.

A Computerworld magazin 2021. december 15-én megjelent száma.

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

2021. december 15. • <strong>LII</strong>. <strong>évfolyam</strong> <strong>24.</strong> <strong>szám</strong><br />

IT TRENDEK<br />

2021. december 15. / <strong>LII</strong>. <strong>évfolyam</strong> <strong>24.</strong> <strong>szám</strong><br />

9 770587 151006 21024<br />

Ára: 495 Ft


ELO


TARTALOM | 2021. december 15.<br />

/ IMPRESSZUM<br />

KIADJA A PROJECT029<br />

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />

1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9.<br />

HU ISSN 0237-7837<br />

Internet: project029.com<br />

FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető<br />

OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika<br />

mbabinecz@project029.com<br />

MARKETING MENEDZSER: Kovács Judit<br />

jkovacs@project029.com<br />

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:<br />

Keskeny és Társai 2001 Kft.<br />

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.<br />

Ügyvezető: Keskeny Árpád<br />

SZERKESZTŐSÉG<br />

Lapigazgató: Bozsoki Dániel Róbert<br />

dbozsoki@computerworld.hu<br />

<strong>Computerworld</strong> kiemelt szakértők:<br />

Hatvani István, RPA, GRC szakértő<br />

Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu<br />

Lengré Tamás, ASC Kft.<br />

Sebastian Tamas, RocketShepherd.com<br />

Szota Szabolcs, hellocristo.hu<br />

Tartalomigazgató: Urbán Anikó<br />

aurban@computerworld.hu<br />

Vezető szerkesztő: Sós Éva<br />

esos@computerworld.hu<br />

Szerkesztőség:<br />

Mallász Judit, Kis Endre,<br />

Meixner Zoltán, Móray Gábor<br />

Olvasószerkesztő: Pál Attila<br />

pattila@computerworld.hu<br />

Tördelő grafikus: Király Zoltán<br />

zkiraly@computerworld.hu<br />

Videó: Gojdár Ákos, Bajusz Bence<br />

Fotó: Doba Zoltán<br />

Ügyfélszolgálat: Fekete Ákos<br />

afekete@project029.com<br />

Telefon: +36 1 445 0930<br />

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM<br />

HIRDETÉSFELVÉTEL<br />

Lapreferens: Rodriguez Nelsonné<br />

irodriguez@computerworld.hu<br />

Telefon: +36 1 577 4311<br />

Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea<br />

abohn@project029.com<br />

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274<br />

e-mail: info@project029.com<br />

ajanlat@project029.com<br />

1132 Budapest, Visegrádi u. 31.<br />

tel.: +36 1 577 4316<br />

Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei<br />

szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését,<br />

megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben<br />

megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy<br />

fordításban), minden megjelent képet, táblázatot<br />

stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos<br />

terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk<br />

kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet.<br />

A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel<br />

kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget<br />

nem vállal.<br />

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,<br />

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK<br />

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és<br />

egyes <strong>szám</strong>ítástechnikai szak üzletek terjesztik.<br />

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán,<br />

az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között),<br />

a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu,<br />

fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft,<br />

fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft.<br />

A <strong>Computerworld</strong> az IVSZ hivatalos<br />

médiapartnere.<br />

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését<br />

az ESET biztonsági programokkal végezzük,<br />

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,<br />

a Sicontact Kft. biztosít <strong>szám</strong>unkra.<br />

4 | IT-Trendek | Fény az alagút<br />

végén | A technológiai trendek<br />

pillanatok alatt változhatnak. Az<br />

iparági szakembereknek a 2021-ben<br />

meghatározó trendjei között első<br />

helyen a kiberbiztonságot és a dolgok<br />

internetét nevezték meg.<br />

6 | Ezek a hírek keltették fel az<br />

olvasók figyelmét 2021-ben!<br />

8<br />

8 | IoT biztonsági kalandok |<br />

Nagyon sok szó hangzik el az<br />

IoT (dolgok internete) előnyeiről,<br />

de kevésbé hangsúlyosak a vele<br />

kapcsolatos biztonsági problémák.<br />

10 | A nagy Facebook-leállás<br />

| Mára már világossá vált, hogy<br />

a hibát elsősorban a facebook.<br />

com authoritatív névszerverinek<br />

elérhetetlenné válása okozta. De<br />

hogyan lehetséges ez?<br />

12 | SAP TechEd 2021 –<br />

Mindenkiből lehet fejlesztő | Kevés<br />

kódírást követelő fejlesztőeszközökkel<br />

bővítette technológiai platformját<br />

az SAP, amelyekhez beágyazott<br />

mesterséges intelligencia és ingyenes<br />

oktatóanyag tartozik.<br />

14 | IDC – Távműködés okosan |<br />

Mérnöki pontossággal megtervezett<br />

digitális képességekkel növelik agilitásukat<br />

és állóképességüket a mindinkább<br />

elosztott szervezetté alakuló<br />

vállalatok, amelyek teljesítményükhöz<br />

hasonlóan fenntarthatóságukat is <strong>szám</strong>okkal<br />

mérik.<br />

18 | Gartner – Bizalomtervezés<br />

és változásformálás |<br />

Tartalomgeneráló mesterséges<br />

intelligenciától kezdve<br />

felhőplatformokon összeállítható<br />

alkalmazásokon át a kiberbiztonsági<br />

hálóig 12 stratégiai technológiai<br />

trendet emel ki 2022-es<br />

előrejelzésében a Gartner.<br />

21 | Bizalmat kell kiépíteni a<br />

digitális csatornákon keresztül |<br />

Tovább kell küzdeni az orvostudomány<br />

fejlődéséért 2022-ben is.<br />

22 | Pandémia – az IT nagy<br />

lehetősége? | Idénre minden<br />

eddiginél nagyobb, mintegy 4000<br />

milliárdos IT költést jelez a Gartner<br />

23 | Opten: ICT – BOOM a<br />

koronavírus alatt | A koronavírus<br />

teljes idejét vizsgálva, nemcsak<br />

magához képest, de az EU-s<br />

országokhoz viszonyítva is<br />

rendkívül sokat lépett előre a hazai<br />

Infokommunikációs szektor.<br />

24 | Mi várható 2022-ben az<br />

ERP-piacon? | Az ERP hazai piaca<br />

elképesztő nyomás alatt van.<br />

26 | Informatikusképzés 2021 | A<br />

piaci igényekhez próbálják igazítani<br />

tananyagukat, oktatási módszereiket,<br />

hazai és nemzetközi kutatási kapcsolataikat,<br />

valamint ipari együttműködéseiket<br />

az informatikusokat képző<br />

felsőoktatási intézmények.<br />

28<br />

28 | A jelen és a jövő trendjei az<br />

emelkedő drónpiacon | A drónok<br />

a széles publikum <strong>szám</strong>ára teljes<br />

mértékben elfogadottá váltak, mert<br />

világos a katonai alkalmazásuk, illetve<br />

a szabadidős vagy hobbi drónok is<br />

egyre nagyobb <strong>szám</strong>ban fogynak a<br />

kiskereskedelemben.<br />

30 | KKV megoldások a fintech<br />

szektorban | A hagyományos<br />

pénzügyi szektor jellemzően<br />

lakossági és nagyvállalati ügyfelei<br />

kiszolgálását helyezi előtérbe,<br />

ezáltal rendre elhanyagolja a kisés<br />

középvállalkozásokat (KKV)<br />

cégméretre és tevékenységre<br />

optimalizált megoldások tekintetében.<br />

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI<br />

ELO Digital .........................................2,5<br />

NISZ Zrt. ...............................................7<br />

Telenor ................................................ 15<br />

MSG Plaut........................................... 17<br />

Invitech ...............................................19<br />

NTT Data ............................................29<br />

Dyntell.................................................31<br />

P029 ....................................................32<br />

<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary


IT-TRENDEK<br />

Fény az alagút végén<br />

A technológiai trendek pillanatok alatt változhatnak. Az iparági szakemberek<br />

a 2021-ben meghatározó trendjei között első helyen a kiberbiztonságot és a<br />

dolgok internetét nevezték meg, így ezek a témák jelen lap<strong>szám</strong>unkban is helyet<br />

kaptak, de lássuk az új gondolatokat a mögöttünk és előttünk álló esztendővel<br />

kapcsolatban!<br />

Jelentős ígéreteket tartogat 2022 az<br />

informatika <strong>szám</strong>ára, különösen a<br />

közelmúltban a területen végigsöprő<br />

felfordulást figyelembe véve: a vállalatok<br />

a világjárvány okozta változásokra<br />

igyekeztek válaszolni, míg a szállítók és<br />

szolgáltatók az ezáltal generált igények<br />

kielégítésére fókuszáltak. A <strong>Computerworld</strong><br />

lapigazgatója és kiemelt szakértői<br />

megosztották előrejelzéseiket a várható<br />

technológiákkal és trendekkel kapcsolatban,<br />

amelyek nemcsak a techipart,<br />

hanem általában az üzleti életet is uralni<br />

fogják az előttünk álló évben.<br />

BOZSOKI DÁNIEL<br />

<strong>Computerworld</strong><br />

lapigazgató<br />

Kihívásokkal teli év volt az idei. A pandémia<br />

nemcsak a mindennapi életünkben<br />

hozott változást, de közvetett hatásai a<br />

munkánkban is új kihívásokat hoztak. A<br />

személyes kapcsolatok leépülése, a kollégákkal<br />

és üzletfelekkel folytatott találkozások<br />

csökkenése és megszűnése nem -<br />

csak a produktivitásunkat tette próbára,<br />

hanem a mentális egyensúlyunkat is.<br />

Személyes tapasztalataim alapján sok<br />

szakértő, cégvezető, munkavállaló, a home<br />

office iránti kezdeti lelkesedés ellenére<br />

érezhetően elfáradt. Lényegesen kevesebb<br />

motivációs tényező érte a szakmabelie -<br />

ket, mint egy olyan évben, amikor nem a<br />

pandémia árnyékában kellett helytállniuk.<br />

A digitális transzformáció nem csupán a<br />

„good to have” hanem a „must have” kategóriába<br />

került. Aki nem tartotta a lépést, nem<br />

fejlesztette folyamatait, vállalati kultúráját,<br />

az elvérzett.<br />

Ellenben azok a vállalati szereplők,<br />

akik meg tudták tenni ezt a lépést, legtöbb<br />

esetben megerősödve, jobban átgondolt és<br />

megtervezett folyamatokkal, új és hatékonyabb<br />

működési modellel néznek az új év<br />

elébe.<br />

Nálunk, a <strong>Computerworld</strong> <strong>magazin</strong>nál<br />

is tartanunk kellett a lépést. A nyomtatott<br />

lapot elérhetővé tettük online lapozó<br />

formában, a <strong>Computerworld</strong> Café által lehetőséget<br />

adtunk, hogy cégvezetőket és szakértőket<br />

ismerjenek meg olvasóink, valamint<br />

konferenciáink nagy részét is az online<br />

térben kellett megtartanunk. Úgy gondoljuk,<br />

hogy ezek az eszközök, módszerek erősebbé<br />

és relevánsabbá tettek minket.<br />

A piacon látható új munkamodellek,<br />

digitalizált folyamatok, újragondolt működések<br />

reményre adnak okot. Reményre,<br />

hogy a digitalizáció normává válása, hatékonyabb<br />

munkaszervezés által új korszakba<br />

léphetünk, mely gazdasági és társadalmi<br />

fellendüléshez vezethet.<br />

KULCSÁR ALEXANDRA<br />

vezető ERP tanácsadó<br />

erp-consulting.hu<br />

Az elmúlt másfél év az informatikai megoldások<br />

térnyerése szempontjából igazi<br />

aranykornak tekinthető. Digitalizációs<br />

szakemberként azt is mondhatnám, hogy<br />

legalább 3-4 évet lépett előre az ágazat az<br />

ügyfelek igényeinek hirtelen megnövekedése<br />

miatt.<br />

Ugyanakkor vezetőként, nőként és anyaként<br />

azt is látom, hogy emberileg szinte<br />

mindenkit megviselt ez az időszak. Újfajta<br />

bizonytalanságok, a fizikai távolságtartás,<br />

a home office és a home schooling olyan<br />

régóta tart, hogy ezek várhatóan tartósan<br />

nyomot hagynak életünkön. Mindannyian<br />

szembesülünk azzal, hogy az online térbe<br />

kényszerített kapcsolattartás, a végtelen<br />

Teams megbeszélések vagy a kikapcsolt<br />

kamerával kommunikáló partnerek<br />

kimerítenek minket fizikailag, érzelmileg<br />

egyaránt. A tavaly téli időszak után idén is<br />

sok vállalat mondja le még a karácsonyi<br />

partikat is. Lassan nem ismerik meg<br />

egymást a kollégák, az új munkatársak<br />

integrációja egyre nehezebb. Emiatt is<br />

fontos, hogy a digitalizációs projektekben<br />

kiemelten figyeljünk a humánus szempontokra:<br />

az emberarcú projektmenedzsment<br />

és kommunikáció fontosabb, mint valaha.<br />

A munkatársak és az ügyfelek is igénylik,<br />

hogy ne csak erőforrásként, hanem érző<br />

emberként kezeljük őket, hallgassuk meg<br />

az igényeiket, problémáikat az új alkalmazások<br />

bevezetése kapcsán. Csak akkor<br />

válhatnak valódi értékteremtő eszközzé az<br />

informatikai megoldások, ha azokat képesek<br />

vagyunk a szervezetben dolgozókkal elfogadtatni.<br />

Számos vállalati felmérésnél derül<br />

ki, hogy az erővel végig vitt projektekben<br />

elkészült rendszerek használatát a felhasználók<br />

gyakran szabotálják. Tartsuk szem<br />

előtt: az informatika van az emberekért, és<br />

nem fordítva.<br />

LENGRÉ TAMÁS<br />

ügyvezető igazgató<br />

ASC Vezetői és Informatikai<br />

Tanácsadó Kft.<br />

A Covid-19 kapcsán gyakorlatilag<br />

mindegyik, információbiztonsággal<br />

foglalkozó vállalat az elemzéseiben,<br />

publikációiban a cégek és a magánszemélyek<br />

elleni támadások ugrásszerű<br />

megnövekedését jelezte. Ez a<br />

tendencia a közeljövőben, 2022-ben<br />

is minden bizonnyal tartani fogja<br />

magát. Épp ezért fontos az információbiztonsági<br />

incidensek lehetséges<br />

megelőzése a proaktív védelem<br />

kialakításával, ideértve a felhasználói<br />

magatartások, reakciók tudatos<br />

kezelését is. A technikai megoldások<br />

bevezetése és üzemeltetési mellett<br />

a felhasználói tudatosság fokozását<br />

célzó oktatások fontosságára<br />

szeretném felhívni a figyelmet, ez<br />

nemcsak az üzleti oldalon, hanem a<br />

magánéletünkben is egyre fontosabb<br />

lesz.<br />

4 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

VILLÁMGYORS PROJEKTEK<br />

Alkalmazásfejlesztés építőkockákból<br />

Az ELO ECM Suite 21 folyamatos optimalizálásának köszönhetően különleges előnyökre<br />

tehetnek szert a vállalatok, hogy versenyképesek és relevánsak maradjanak a pandémia okozta<br />

válságban és az egyre növekvő digitális világban. Az ELO Flows olyan automatizálási eszközt<br />

kínál, amelynek segítségével a digitális folyamatok és projektek végig csúcsfokozaton pörögnek.<br />

Az elmúlt év távlatából üzleti szemmel<br />

visszatekintve az egyik legfontosabb<br />

téma a vállalati termékek és szolgáltatások<br />

digitalizációja. A 2020-as világjárvány<br />

kezdete óta megtanult egyik lecke:<br />

azok a cégek, amelyek digitális élménynyel<br />

párosított versenyképes termékeket<br />

árulnak, túlélik, vagy akár hasznot is<br />

húznak a válságból, míg a lemaradóknak<br />

ez nem sikerült.<br />

Mára világossá vált, hogy a digitális<br />

átalakulás mérettől függetlenül minden<br />

vállalkozás <strong>szám</strong>ára létfontosságú. A technológia<br />

hajtja az üzleti életben bekövetkező<br />

változást, és azoknak a vállalatoknak,<br />

amelyek sikeresek akarnak lenni, össze<br />

kell kapcsolniuk a technológiát az üzleti<br />

stratégiával, hogy az élen maradhassanak.<br />

A sebesség pedig talán az egyik legfontosabb<br />

tényező. Az olyan digitális megoldások,<br />

amelyek elősegítik egy szervezet<br />

gyorsabb működését és koordinációját,<br />

az üzleti stratégia középpontjában állva,<br />

pozitív ügyfélélményt és fokozott működési<br />

hatékonyságot eredményezhetnek.<br />

A digitális átalakulás középpontjában a<br />

szoftverek állnak, és a szoftvertermékek<br />

fejlesztését befolyásoló trendek közül az<br />

egyik legjelentősebb a kódírás nélküli (low<br />

code/no code) alkalmazásfejlesztés trendje.<br />

Elérkezett a civil fejlesztők kora – programozói<br />

tudással nem rendelkező „fejlesztők”<br />

hozhatnak létre gyorsan új alkalmazásokat,<br />

vagy mélyíthetik el a már meglévő alkalmazásaik<br />

funkciókészletét.<br />

Egy teljes cég működésének automatizációja,<br />

illetve digitalizációja hatalmas<br />

vállalkozás, amelynek sosincs vége – a<br />

folyamatok változnak, a felhasználók elvárásaival<br />

együtt. Az automatizáció folyamatos<br />

tempójának fenntartásához támogatásra<br />

van szükség, amelyhez nagyszerű eszközt<br />

kínálnak a kódírás nélküli platformok. A low<br />

code megközelítéssel végzett automatizálás<br />

összehozza a megoldásokat műszakilag<br />

fejlesztő és a megoldásoknak inkább az<br />

üzleti oldalához értő kollégákat, akik így<br />

együtt dolgozhatnak az alkalmazások teljes<br />

fejlesztési életciklusán keresztül.<br />

A vállalati tartalomkezelő (ECM) rendszereket<br />

gyártó ELO Digital Office legújabb,<br />

21-es verziójú ELO ECM Suite szoftvercsaládja<br />

már erre a trendre is felkészült. A<br />

szoftver új ELO Flows elnevezésű moduljával<br />

a fejlesztők kódírás nélkül építhetnek<br />

egyre kifinomultabb automatizált munkafolyamatokat<br />

(workflow-kat) a platformon<br />

belül. Az új, a szoftver gyors személyre<br />

szabását lehetővé tévő modul segíti a<br />

felhasználókat az automatizációs és integrációs<br />

feladatok lendületesebb és egyszerűbb<br />

végrehajtásában, ugyanakkor felgyorsítja<br />

a szoftver bevezetését vagy testreszabását<br />

végző ELO partnerek munkáját is.<br />

Egyéni felhasználói beviteli mezők vagy<br />

egyéb elemek beépítése a kliensbe, egyéni<br />

fejlesztések összekapcsolása az ELO-val,<br />

az ELO integrálása a már használatban<br />

lévő szoftverekbe (ERP, mail szerver, fájl<br />

megosztás stb.) – néhány alkalmazási<br />

terület az ELO Flows modullal. Számos<br />

elem funkciói kombinálhatóak össze a<br />

modul segítségével, egyéni szolgáltatások<br />

bővítéséhez vagy létrehozásához. Az adatok<br />

egy egyszerű, deklaratív átalakító nyelv<br />

(JSONata) használatával definiálhatóak,<br />

tartalombővítő eszközök használatával. A<br />

megoldandó feladat feldolgozottsági foka<br />

munkamodell segítségével skálázható<br />

– mindez modern, web-alapú, grafikus<br />

felhasználói felületen keresztül. Az új,<br />

jövőorientált architektúrára épülő modul<br />

adja a technikai alapot az ELO Business Solutions<br />

következő generációjának is, amelyekkel<br />

sokkal intuitívabban alakíthatóak a felhasználók<br />

kívánalmaihoz az egyes üzleti<br />

részlegeket kiszolgáló digitális megoldások.<br />

Látható, hogy egy ilyen eszköz hogyan<br />

válik az innováció katalizátorává – a low<br />

code/no code megközelítés alacsony komplexitású,<br />

intuitív felhasználói élményt kínál.<br />

Rugalmassága fokozza a munka hatékonyságát,<br />

enyhíthető vele a fejlesztői munkaerő<br />

hiánya, illetve a szakemberek terhelése<br />

is. A hónapok helyett heteket igénybe vevő<br />

fejlesztésekkel egyszerűen finomíthatóak<br />

a szoftverek tulajdonságai, hogy a lehető<br />

legjobban alkalmazkodhassanak a felhasználók<br />

által megfogalmazott igényekhez.<br />

Minden cég egyéni megközelítése, kipróbálási<br />

és bevezetési koncepciója más, de a<br />

low code megoldások egyértelmű hasznot<br />

hozhatnak a szervezetek különböző funkcionális<br />

alterületein.<br />

Az ELO Flows modult alapfunkcióként<br />

tartalmazza az ELO ECM Suite 21 szoftvermegoldás,<br />

így a felhasználók első kézből<br />

tapasztalhatják meg az előnyeit – egy<br />

automatizációt, integrációt és testreszabást<br />

felgyorsító alkalmazási területről<br />

beszélünk, mely egy már ismert komplex<br />

rendszer része. A modul a már korábban is<br />

alkalmazott és bevált ELO technológiákra<br />

épül, tükrözi az eddig összegyűlt tudást.<br />

Megismerésével és használatával újabb<br />

szintre emelhető a digitalizáció.<br />

Mivel nincs szükség kódírásra, jóval egyszerűbbé<br />

válik a programozás, tesztelés és karbantartás.<br />

Jóval rövidebb idő alatt valósíthatóak meg az<br />

egyes automatizációs projektek.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 5


IT-TRENDEK<br />

Ezek a hírek keltették fel<br />

az olvasók figyelmét 2021-ben!<br />

Ezekre a céginfós és online hírekre kattintottak a legtöbben idén a computerworld.hu-n.<br />

A világjárvány hatása:<br />

Magyarországon is új<br />

magasságokba szöktek a<br />

távoli hozzáférési protokollok<br />

elleni támadások<br />

Az RDP talán a<br />

legnépszerűbb távoli<br />

protokoll; ezt többek<br />

között a Windows vagy<br />

a szerverek eléréséhez<br />

használják. A<br />

távmunkára átállást követően az egekbe<br />

szökött e protokoll elleni találgatásos (ún.<br />

bruteforce) támadások <strong>szám</strong>a. A bruteforce<br />

támadásnál a támadók addig próbálgatják a<br />

különféle felhasználóneveket és jelszavakat,<br />

amíg el nem találják a helyes kombinációt,<br />

és így hozzáférést nyernek a vállalati erőforrásokhoz.<br />

A Kaspersky telemetria adatai<br />

azt mutatják, hogy amikor a világot 2020<br />

márciusában lezárták, az RDP ellen irányuló<br />

bruteforce támadások <strong>szám</strong>a 2020 márciusában<br />

277,4 millióra ugrott globális szinten,<br />

ami 197 százalékos növekedést jelent.<br />

Ideje újra átgondolni,<br />

hogy szüksége van-e a<br />

mesterséges intelligenciára<br />

Három olyan nézet van<br />

a mesterséges intelligenciával<br />

kapcsolatban,<br />

amelyekkel<br />

rendszeresen találkozik<br />

az ember, és<br />

lassan legendává válnak az iparágban.<br />

Az első a munkahelyek megszűnésével<br />

kapcsolatos. Az MI nem helyettesíti az<br />

embert, hanem felszabadítja, hogy érdekesebb<br />

és értékesebb feladatokkal foglalkozhasson.<br />

A másik prekoncepció azt állítja,<br />

hogy az MI rendkívül bonyolult. A legenda<br />

szerint két évbe telik, amíg megmutatkoznak<br />

az első eredmények, és nagy a kockázata<br />

annak, hogy az MI nem váltja be a hozzá<br />

fűzött reményeket. Azaz puszta pénzkidobás.<br />

Ha a munkahelyek megszűnése és a<br />

lassú, drága fejlesztés miatt nem aggódnak,<br />

akkor sokakat az a tudat tart vissza, hogy<br />

„a mesterséges intelligencia biztosan<br />

csak másoknak való”.<br />

A <strong>szám</strong>ítógéphasználók 22<br />

százaléka még mindig az<br />

életciklusának végére ért<br />

Windows 7-et használja<br />

A Kaspersky a következőket<br />

javasolja a saját<br />

magunk vagy a vállalkozásunk<br />

védelméhez:<br />

Mindig az adott<br />

operációs rendszer<br />

legújabb verzióját használjuk, és gondoskodjunk<br />

arról, hogy az automatikus frissítés<br />

funkció be legyen kapcsolva. Ha valamiért<br />

nem lehetséges a legújabb operációs rendszerre<br />

frissíteni, a szervezeteknek ezt a<br />

támadási vektort is figyelembe kell venniük<br />

a fenyegetési modelljükben. Használjunk<br />

exploitmegelőző technológiákkal ellátott<br />

megoldásokat, amelyek segítenek csökkenteni<br />

az elavult operációs rendszerekben<br />

(a Windows 7-ben és a korábbi verziókban)<br />

található ki nem javított sérülékenységek<br />

kiaknázásának kockázatát.<br />

NASA: képtelenek vagyunk<br />

megakadályozni, hogy<br />

Közép-Európába csapódjon<br />

az aszteroida<br />

lesz az, hogy becsapódva megváltoztassa<br />

egy égitest mozgását.<br />

Riadót fújt az USA,<br />

miután amerikai földön<br />

érte a nemzetet irányított<br />

energiájú támadás<br />

Komoly, globális<br />

gyakorlatban vettek<br />

részt az űrügynökségek<br />

szerte a világon<br />

egy aszteroidabecsapódás<br />

forgatókönyvét<br />

vizsgáló NASA szimulációban.<br />

Az eredmény elég lehangoló lett, miután<br />

nem tudtak érdemi megoldást felmutatni<br />

arra, hogy végül ne csapódjon be Európa<br />

közepébe a száguldó égitest. Mindez azt<br />

mutatja a kritikusok szerint, hogy mennyire<br />

felkészületlenek vagyunk egy ilyen válságra.<br />

A tudósok szerte a világon végignézték,<br />

ahogy a Föld felé tartó fiktív aszteroida végül<br />

becsapódik. A jövőben a Double Asteroid<br />

Redirection Test (DART) űrszonda feladata<br />

A Havanna-szindrómaként<br />

ismertté<br />

vált megbetegedésért<br />

felelőssé tett irányított<br />

energiájú fegyverekkel<br />

amerikai földön<br />

támadtak amerikai tisztviselőkre. Az egyik<br />

incidens óta a Nemzetbiztonsági Tanács<br />

egyik tisztviselője komoly megbetegedésben<br />

szenved, a másik esetben az egyik fehér házi<br />

dolgozót otthonánál, Washington mellett<br />

„találták el” kutyasétáltatás közben még<br />

2019-ben. Mindkettő hasonló az eddigi titokzatos,<br />

láthatatlan támadásokhoz, amelyek<br />

során tucatnyi amerikai diplomata szenvedett<br />

tartós sérülést. A Pentagon és más<br />

nemzetvédelmi szerv sem talált egyértelmű<br />

magyarázatot az eseményekre.<br />

Oroszország 3000 éves<br />

szkíta harcosokat kelt életre<br />

klónozással<br />

A védelmi miniszter,<br />

Szergej Sojgu vetette<br />

fel, hogy klónoztatni<br />

szeretné az ősi<br />

harcosokat, miután<br />

két évtizeddel ezelőtt<br />

a régészek a szibériai Tuva régióban egy<br />

kurgánban, azaz sírhalomban, feltárták a<br />

katonák jól konzerválódott maradványait.<br />

A feladat megoldása természetesen nem<br />

lesz egyszerű, miután még a nem emberi<br />

klónok esélye is kicsi, ráadásul a jogszerűsége<br />

is homályos. Mint ismeretes, a szkíta<br />

nép, amely eredetileg a mai Iránból származott,<br />

nomád népcsoport volt. A Kr. e. IX.<br />

és II. század között bejárták Eurázsiát, és<br />

hatalmas birodalmat építettek, amely több<br />

évszázadon át maradt fenn, mielőtt végül<br />

kiszorították őket.<br />

6 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

MÉRFÖLDKŐ A NISZ ZRT. ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSÉBEN<br />

KIOSK-pontok – Négyszemközt<br />

a mesterséges intelligenciával<br />

Komoly előkészítő munka eredményeként 2022 végére az ország 301 kormányablakában és 6<br />

okmányirodában, postákon és Digitális Jólét Pontokon (DJP) válnak elérhetővé az érintőképernyős,<br />

önkiszolgáló ügyintézési oszlopok. Az eszközzel sorban állás és ügyintézői beavatkozás nélkül<br />

<strong>szám</strong>os ügytípus lesz intézhető, akár a nap 24 órájában.<br />

Az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésnek<br />

indult a hazai közigazgatási<br />

szektor és mára egyre több, ügyintézéshez<br />

kapcsolódó elektronikus szolgáltatás<br />

vált elérhetővé. Idén újabb mérföldkőhöz<br />

érkezett az ország, ugyanis megvalósítási<br />

szakaszba lépett a „Mesterséges intelligenciával<br />

támogatott ügyintézési pont (KIOSK)<br />

kiterjesztése a kormányhivatalokra, illetve<br />

más külső ügyintézési helyszínekre” (KÖFOP-<br />

1.0.0-VEKOP-15-2020-00058) elnevezésű,<br />

Európai Unió által finanszírozott projekt.<br />

„A KIOSK-ok segítségével az állampolgárok<br />

rendelkezésére áll egy teljes körű, az ügyintéző<br />

nélkül végrehajtható elektronikus ügyek<br />

lebonyolításához szükséges, mesterséges<br />

intelligenciával támogatott szolgáltatási platform.<br />

Az eszközök hidat képeznek a hagyományos<br />

és a tisztán elektronikus ügyintézés<br />

között. Használatukkal <strong>szám</strong>os ügy intézése<br />

nem igényel többé ügyintézői közreműködést,<br />

ami pandémia idején sem hátrány, négyszemközt<br />

a mesterséges intelligenciával végezhetők<br />

az ügymenetek. Szeretnénk, ha ezeket<br />

az elektronikus ügyintézési oszlopokat olyan<br />

természetesen használnák az állampolgárok,<br />

mint egy jegykiadó- vagy bankautomatát” –<br />

mondta Hajzer Károly, a Belügyminisztérium<br />

informatikai helyettes államtitkára.<br />

Összesen 400 érintőképernyős önkiszolgáló<br />

ügyintézési pontot (KIOSK) helyeznek ki<br />

országszerte főként Kormányablakokban<br />

(KAB) akár 0-24 órás eléréssel, valamint<br />

postákon és Digitális Jólét Pontokon (DJP). „A<br />

terítés több lépésben történik, az ügyintézési<br />

oszlopok arányosan lesznek elosztva. Telepítésük<br />

kismértékű építészeti beavatkozással<br />

jár, az elkülönített területekre e-személyi<br />

segítségével lehet majd bejutni” – szögezte le<br />

Hajzer Károly.<br />

Az MI-nek és a modern, biometrikus adatfelvételezést<br />

támogató perifériás eszközöknek<br />

köszönhetően 2022 év végéig összesen 14<br />

ügytípus válik elérhetővé. A „kioszkpontok”<br />

nemcsak az ügyintézést gyorsítják, hanem<br />

az okmányirodák, kormányhivatalok dolgozóinak<br />

a terheit is csökkentik. „Bár a legtöbb<br />

szolgáltatás a magyarorszag.hu-n is elérhető,<br />

főként a jelentős leterhelésű ügymeneteket<br />

valósítottuk meg a KIOSK eszközökön, amely<br />

milliós nagyságrendű feladatokat vesz le<br />

a hivatalok válláról. Az okmányirodáknak,<br />

valamint a kormányablakoknak jobb kihasználtságuk<br />

révén több kapacitásuk marad,<br />

így a munkafolyamatok optimalizálhatók és<br />

még hatékonyabban működhetnek ezek az<br />

intézmények” – tette hozzá Hajzer Károly.<br />

Az MI-technológia támogatja azt az entitáskinyerő<br />

eljárást, amelynek köszönhetően nem<br />

az állampolgárnak kell megtanulnia a hivatali<br />

nyelvet, hanem a beszédértő alkalmazás tanul<br />

meg köznyelven ügyeket intézni. „A KIOSK-ok<br />

révén egyfajta edukációs folyamat is zajlik,<br />

amely során az állampolgárok hozzászoknak a<br />

szolgáltatások nyújtotta előnyökhöz, ez pedig<br />

tovább fokozza az elektronikus ügyintézés<br />

térnyerését a közigazgatásban” – mondta<br />

Hajzer Károly.<br />

„Azt, hogy felerősödött a központi, online<br />

szolgáltatások iránti igény, mi sem bizonyítja<br />

jobban, mint az, hogy évről-évre markánsan<br />

nő az elektronikus ügyintézéshez szükséges<br />

Ügyfélkapu regisztrációk <strong>szám</strong>a: a 2011-es<br />

1 millióról 2021 októberének végére már<br />

meghaladta az 5 milliót. A növekvő látogató<strong>szám</strong>mal<br />

párhuzamosan a felületen<br />

elérhető szolgáltatásokat is egyre többen<br />

veszik igénybe. 2020-ban összesen 13 millió<br />

ügyindítás történt az oldalon, 2021-ben pedig<br />

már október hónapra elértük ezt a <strong>szám</strong>ot” –<br />

mondta Vetési Iván, a NISZ Zrt. ügyfélkapcsolati<br />

és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese.<br />

„A magyarorszag.hu az e-ügyintézés origója,<br />

havi átlagos 6 milliós látogató<strong>szám</strong>ával, ami<br />

azt mutatja, hogy a felnőtt lakosság nagy<br />

százaléka havonta legalább egyszer felkeresi<br />

a portált ügyintézés vagy információszerzés<br />

céljából.”<br />

A kihelyezett ügyintézési pontok működésének<br />

megbízhatósága is igen magas<br />

szinten garantált. „A NISZ Zrt. üzemelteti az<br />

infrastruktúrát, így az általunk szolgáltatott<br />

adatátviteli útvonalak sokkal megbízhatóbbak,<br />

mint a hagyományos internet-kapcsolatok.<br />

Persze, mint mindenhol, itt is előfordulhatnak<br />

adatátviteli problémák – még a bankoknál<br />

is történnek ilyen esetek –, de a mai világban<br />

nem ez a jellemző. Biztosítjuk a szolgáltatások<br />

rendelkezésre állását és működését a<br />

legnagyobb időtartamban és a legbiztonságosabb<br />

módon, esetleges probléma esetén<br />

pedig az elkerülő megoldások alkalmazása<br />

mellett azonnal megkezdjük a hibaelhárítást.<br />

A NISZ Zrt.-nél minden perc <strong>szám</strong>ít” –<br />

szögezte le Vetési Iván. Ahogy a technológiai<br />

innovációk születnek, úgy fejlődik a hazai<br />

közigazgatás is. „Folyamatosan építjük be<br />

az új megoldásokat az alkalmazásainkba,<br />

ennek köszönhető, hogy mára az azonosítási<br />

csatornák is kibővültek. A Központi Azonosítás<br />

Ügynök (KAÜ) lehetővé teszi a különböző<br />

szolgáltatások elérését Ügyfélkapu, Telefonos<br />

azonosításhoz szükséges kódok, valamint<br />

e-Személyi segítségével, 2021 februárjától<br />

pedig az Arcképes azonosítással, amelynek<br />

nagy előnye, hogy a szolgáltatás eléréséhez<br />

szükséges regisztráció is az online térben<br />

zajlik” – részletezte Vetési Iván.<br />

A jól működő, költséghatékony és mindenekelőtt<br />

ügyfélbarát e-közigazgatás kialakítása<br />

ma már világszerte elvárás és a COVID-19<br />

járvány kitörése óta ez az igény csak tovább<br />

erősödött. A pandémia a NISZ-nél és leányvállalatainál<br />

is felgyorsította a folyamatban<br />

lévő fejlesztések ütemét, a már fent említett új<br />

innovatív megoldások bevezetésének körébe<br />

tartozik a szintén mesterséges intelligenciát<br />

alkalmazó, a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalnál<br />

„munkába állított” MIA hibrid chatrobot<br />

is. „Mindez egyben azt is mutatja, hogy a<br />

közigazgatás jól digitalizálható” – zárta szavait<br />

Vetési Iván.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 7


LAJBER<br />

ZOLTÁN<br />

IT-TRENDEK<br />

2021 EGYIK LEGÉGETŐBB KÉRDÉSE<br />

IoT biztonsági kalandok<br />

Nagyon sok szó hangzik el az IoT (dolgok internete) előnyeiről, de kevésbé hangsúlyosak a vele<br />

kapcsolatos biztonsági problémák. Cikkünkben többnyire nem a legkorszerűbb példákat hozzuk<br />

fel, ezzel is jelezve, hogy a problémák nem új keletűek.<br />

Írásunkban betekintünk abba, hogy a kis<br />

teljesítményű, de nagy <strong>szám</strong>ú eszköz<br />

hogyan használható fel elképesztő<br />

méretű internetes támadásra. Bemutatjuk,<br />

mennyire sérülékeny lehet a hálózatnak az<br />

a része, amelyről alig tudunk, mert többnyire<br />

teszi a dolgát, működik. Üzemeltetése<br />

azonban erőforrásokat igényel, és ha<br />

ezekre nem fordítunk kellő figyelmet, abból<br />

nagy bajok származhatnak.<br />

Mi az a DDoS, botnet, Mirai?<br />

Bemelegítés: Brian Kerbs<br />

Az oknyomozó újságíró (https://krebsonsecurity.com)<br />

fő területe a profitorientált<br />

kiberbűnözés, tevékenysége miatt már<br />

több támadás is érte. Például 2001-ben (!)<br />

egy rosszindulatú féreg kizárta a gépéről.<br />

Nagyon híres esete, hogy 2013-ban S.W.A.T.<br />

támadás áldozata lett: ellenfelei elérték,<br />

hogy – természetesen tévesen – fegyveres<br />

rohamosztag tartoztassa le. 2016-ban<br />

623Gbps sávszélességű támadás érte<br />

blogját. A támadás méretére jellemző, hogy<br />

az egyik legnevesebb szolgáltató, az Akamai<br />

feladta, de a Google (Project Shield) a segítségére<br />

sietett és átvette a DDoS-támadás<br />

szűrését.<br />

Az orbitális ionágyú<br />

Mint ismeretes, 2016 októberében <strong>szám</strong>os<br />

weblap – Paypal, Netflix, Github, Spotify,<br />

Heroku, Soundcloud, Cloudflare, Airbnb,<br />

Amazon stb. – nem volt elérhető. Ezek a<br />

szolgáltatások szétszórva, óriási infrastruktúrán<br />

futnak. Ekkora, ilyen összehangolt<br />

DDoS elárasztásos támadást képtelenség<br />

levezényelni. De akkor mi történhetett?<br />

Jellemző a probléma méretére, hogy a szakemberek<br />

mellett beszállt az elhárításba és<br />

nyomozásba a US Department of Homeland<br />

Security is. Kiderült, hogy a DDoS támadás<br />

célpontjai nem közvetlenül a fenti jól ismert<br />

szereplők voltak, hanem egy, <strong>szám</strong>ukra<br />

háttérszolgáltatást nyújtó cég, a DynDNS.<br />

A DNS „elhíresült” a legutóbbi „Nagy<br />

Facebook Leállás”-ban is. Nézzük meg,<br />

hogyan működhetett mindez. Jön egy kis<br />

technikai háttér, természetesen erősen<br />

egyszerűsítve.<br />

Az IP-alapú hálózatok<br />

A mai internetes protokoll (IP) esetén<br />

az adatok különböző rétegekbe ágyazva<br />

(fizikai, adatkapcsolati, hálózati/internet,<br />

adatkapcsolati, alkalmazási) közlekednek,<br />

ezzel téve modulárissá, és így gyorssá az<br />

adatáramlást. Esetünkben a hálózati réteg<br />

az érdekes. A hálózati rétegben is címzést<br />

kell használnunk, hogy az adatok eltaláljanak<br />

a célállomásra. Jelenleg két verzió<br />

használatos: a régebbi IPv4 és az újabb IPv6.<br />

(Terjedelmi okokból az IPv6-ról csak minimálisan<br />

írunk.) Mint közismert, az IPv4 cím<br />

4 byte-ból áll, amit pontokkal elválasztva<br />

szokás jelölni, mint például 192.168.10.4 –<br />

ám a hálózat működése miatt kell még pár<br />

paraméter is, mint alhálózati maszk, alapértelmezett<br />

átjáró, de most erre nem térnénk<br />

ki. A hálózati rétegben pedig minden adatcsomag<br />

két IP-címet tartalmaz: a forrásállomásét<br />

(feladó) és a célállomásét (címzett).<br />

Persze ezekkel nehézkes lenne az internethasználat<br />

az emberek <strong>szám</strong>ára, ezért<br />

létrehoztak egy szolgáltatást, amellyel a<br />

címekhez neveket rendelhetünk. Nekünk<br />

elég megadni a célgép nevét, a háttérszolgáltatás<br />

ezt átfordítja a gépek által használható<br />

egyedi hálózati azonosítókra. Ez a<br />

szolgáltatás a DNS: Domain Name Service.<br />

Ez egy hierarchikus (tartományokra, do -<br />

mainekre osztott) adatbázis.<br />

Jó, de hogyan lesz<br />

ebből támadás?<br />

Ha a támadó rendelkezik nagyobb sávszélességgel,<br />

mint a célpont, akkor egyszerűen<br />

elárasztható. Persze sosem egyszer: nem<br />

elég, ha a támadó vesz nagy sávszélességű<br />

internetet, az egész útvonalnak „tudnia kell”<br />

ezt. Ráadásul ekkor a támadó kiléte nagyon<br />

könnyen azonosítható, ezért szűrhető is.<br />

Emiatt két dolgot alkalmaznak a támadók:<br />

elindítanak valami kis „jelet”, amelyre sokan<br />

válaszolnak – jó példa erre a „smurf attack”.<br />

Röviden a működéséről: A támadó összeállít<br />

egy IP-csomagot, amelyben két trükk<br />

van. Egyrészt a címzett nem egy gép, hanem<br />

egy egész hálózati szóráscím (például<br />

1.1.1.255), így megszólítja a 1.1.1.0 hálózatban<br />

lévő összes gépet. Másrészt feladónak nem<br />

a saját IP-címét adja meg, hanem behamisítja<br />

az áldozatét (például 9.9.9.9) és elküld<br />

egy egyszeri tesztüzenetet, a „ping”-et. Ez<br />

arra szolgál, hogy egy oda-vissza üzenet-<br />

8 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

váltással ki lehessen deríteni, működik-e<br />

a hálózat. Viszont most egy hálózat összes<br />

gépe fog válaszolni, és nem is a kérdezőnek,<br />

hanem az áldozatnak. Tehát a támadó kiküldött<br />

64 byte-nyi adatot, és ha szerencséje<br />

van, akár közel 16256 byte (majdnem 16kB)<br />

érkezhet be az áldozathoz. A fenti esetben a<br />

kérdés- és válaszcsomagok mérete azonos.<br />

Ma már ismertek olyan támadási technológiák,<br />

ahol a válaszcsomag mérete akár<br />

ötvenszeres is lehet a kérdéshez képest,<br />

tehát akár részt vevő gépenként ötvenszeres<br />

erősítéssel működnek.<br />

Mirai botnet<br />

A botnet elnevezés a „robot network”<br />

kifejezésből származik, gyakorlatilag a<br />

rosszindulatú szoftverrel megfertőzött,<br />

központi irányítás alatti gépekből áll. A Mirai<br />

- japánul „a jövő” nevű malware, amelyet<br />

egy animéről (Mirai Nikki) nevezett el a<br />

szerző, Anna-senpai. Forráskódját 2016-<br />

ban kiadták, mint nyílt forráskódot, ezért<br />

ma már elég sok információval rendelkezünk<br />

róla. Célpontja a Linuxot futtató „IoT”<br />

kütyük, mint a megfigyelő IP-kamerák,<br />

otthoni routerek stb. A behatoláshoz 60<br />

közismert, a gyártók által alapértelmezetten<br />

beállított felhasználónév-jelszó párost<br />

használ. A fertőzött készülék normálisan<br />

üzemel, bár időnként lelassulhat. Egy újraindítás<br />

után a fertőzés eltűnik, de ha nem<br />

változtatunk a beállításokon, akkor szinte<br />

biztosan újból felbukkan a készülékben.<br />

Érdekessége, hogy képes azonosítani<br />

„konkurens” malware-eket, és eltávolítja,<br />

blokkolja azokat (elég jó technológia, nem?).<br />

Természetesen végzi a „dolgát”: figyeli<br />

a vezérlő gépet, és végrehajtja a kapott<br />

parancsot. A forráskód ismeretében ko -<br />

rábbi támadásokban is azonosították már<br />

(pl. 2014 Rudgers Univ.).<br />

Mivel a Mirai forráskódja szabad, ezért<br />

természetesen további változatok is<br />

készültek. Néha azonban fordítva sülhetnek<br />

el dolgok: 2016 novemberében a Deutsche<br />

Telekom hálózatában kb. 900 000 otthoni<br />

kis router működése állt le, sikertelen<br />

Mirai-fertőzés miatt. Természetesen ez is<br />

egy elég nagy léptékű DDoS, csak nem azt<br />

érte el, akit eredetileg terveztek vele.<br />

Hogyan áll ez össze?<br />

Fontos részlet, hogy 2017 januárjában Brian<br />

Kerbs azonosította a Mirai készítőjét. A<br />

szintén anime figuráról elnevezett Annasenpai<br />

valójában Paras Jha. Természetesen<br />

nevezett személy ezt tagadja, azonban 2017<br />

decemberében az FBI három embert letartóztat<br />

a fent említett dyndns-t ért támadás<br />

miatt – köztük Paras Jha-t is. Talán nem<br />

mellékes, hogy a férfi DDoS támadások<br />

kivédésével foglalkozó cég tulajdonosa.<br />

Mit tehetünk ellene<br />

IoT-eszközökön?<br />

Az IoT-ben az S a security! Nem hangzik ez<br />

túl jól, tekintve, hogy egyre több IoT-eszköz<br />

kerül a hálózatunkba. Mivel ezek használatba<br />

vételéhez nem kell szakembernek<br />

lenni, jó lenne valami tanúsítvány arról, hogy<br />

az eszköz megfelel a minimális biztonsági<br />

követelményeknek – hasonlóan például a CE<br />

jelölésekhez. Erre sajnos nincs még előírás,<br />

pláne tanúsító szervezet, ám a szakma<br />

nagyjából egyetért a minimális követelményeket<br />

illetően. Ezek:<br />

– ne legyenek gyártó által beállított alapértelmezett<br />

felhasználónév-jelszó párosok.<br />

Legyen például a sorozat<strong>szám</strong> egy része a<br />

jelszó, vagy hasonló<br />

– kriptográfiailag biztonságos protokollokat<br />

használjanak a kütyük, hogy elkerüljék<br />

a lehallgathatóságot<br />

– rendszeres időközönként kötelezően<br />

legyenek firmware és software frissítések<br />

Nagyon fontos, hogy az IoT-eszközök<br />

gyártói foglalkozzanak a biztonsággal, mert<br />

az egyre szélesebb - és emiatt kevésbé<br />

hozzáértő - felhasználói bázis abszolút<br />

megbízhatatlan. Megjegyezzük, hogy a<br />

IoT-eszközök terjedése az egyik legnagyobb<br />

mozgatóerő arra, hogy a hagyományos<br />

IPv4 helyett IPv6-ra térjünk át. Ugyanis az<br />

IPv4 esetén 2^32 (azaz 4 294 967 296), míg<br />

IPv6 esetén 2^128 (azaz 3.4 x 10^38) cím<br />

áll rendelkezésünkre. IPv6 hálózaton még<br />

nem történt jelentős támadás, de ha erre<br />

sor kerül, az sokkal nagyobb lehet, mint az<br />

eddigiek.<br />

További problémák forrása:<br />

felhő és bigdata<br />

Sok IoT-eszköz és egyéb kütyü felhőalapú<br />

szolgáltatásoktól függ. Ennek egyik<br />

hátránya, hogy nehéz elkerülni a gyártóhoz<br />

kötést (vendor lock in), másik, hogy ha a<br />

cég lekapcsolja a felhőszolgáltatást, akkor<br />

az általunk birtokolt eszközök működésképtelenné<br />

válhatnak. Ezen talán segíteni<br />

fog a javításhoz való jog (right to repair)<br />

megfelelő törvényi szabályozása. Másik<br />

probléma, hogy a külön-külön esetleg nem<br />

érzékeny vagy érdekes adatok egy bizonyos<br />

méret után mégiscsak nagyon értékes adatforrások<br />

lehetnek (big data). Erre jó példa<br />

a közkedvelt fitneszalkalmazás, a Strava<br />

esete. Ezt az appot kiválóan lehet használni<br />

a futóedzések naplózására. A gond akkor<br />

kezdődött, amikor kiderült, hogy Moszulban<br />

valószínűleg az Egyesült Államok hadseregének<br />

katonái használják, és nem a helyiek.<br />

Ezért szépen kirajzolódott általa a katonai<br />

bázis pontos helye a térképen. Sőt tovább<br />

nagyítva még a bázis belső elrendezéséről<br />

is képet kaphattak, akiknek lehetőségük volt<br />

rá. Jellemző, hogy a Strava hogyan tanult a<br />

dologból: kérésre a megadott lakcím bizonyos<br />

körzetében törli az adatokat. Azonban<br />

pontos, állandó sugarú körben töröl. Ha<br />

egy kör három pontja ismert, a középpontja<br />

ki<strong>szám</strong>ítható...<br />

Fontoljuk meg, milyen adatot, hol tárolunk,<br />

milyen hozzáféréssel. Nagyon csábító<br />

a felhő, a lehetőségei végeláthatatlanok – de<br />

mindkét irányban!<br />

Összefoglalás<br />

Néhány tanulság levonható az elhangzottak<br />

alapján. A middleware rétegben lévő szolgáltatások<br />

nincsenek szem előtt, de nagyon<br />

fontos a megbízhatóságuk és védelmük. A<br />

megfelelően konfigurált hálózatokat nehezebb<br />

támadásra használni – például nem<br />

szabad megengedni, hogy hamis címmel<br />

csomagokat forgalmazzon. Ha rendben van<br />

a hálózatunk, akkor nemcsak magunkat<br />

védjük, hanem másokat is az interneten.<br />

Nehezítsük meg a rosszfiúk dolgát! Nagyon<br />

fontoljuk meg, hogy mit tárolunk felhőben,<br />

és mikor érdemes saját erőforrásokat<br />

bevetni.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 9


LAJBER<br />

ZOLTÁN<br />

IT-TRENDEK<br />

MI TÖRTÉNT 2021-BEN?<br />

A nagy Facebook-leállás<br />

Mára már világossá vált, hogy a hibát elsősorban a facebook.com authoritatív névszervereinek<br />

elérhetetlenné válása okozta. De hogyan lehetséges ez?<br />

Emlékezetes esemény volt 2021. október<br />

4-én a Facebook és kapcsolódó oldalak<br />

(Messenger, az Instagram és a WhatsApp)<br />

leállása. Az eseményekről technikai részleteket<br />

először valószínűleg egy FB-alkalmazott szivárogtatott<br />

ki, de ezeket órákon belül törölték is. Az első,<br />

technikailag részletesnek tűnő elemzést a nagy<br />

webes szolgáltató, a Cloudflare blogján láttuk, ám<br />

másnap az FB is írt egy bejegyzést.<br />

A Cloudflare először azt vette észre, hogy a<br />

Facebook DNS szerverei nem válaszolnak, később<br />

pedig már hálózati problémákat is észleltek,<br />

nevezetesen a Facebook hálózatairól nem érkezett<br />

információ az internetre a BGP szerverektől.<br />

A Facebook természetesen észlelte a hibát, de a<br />

helyreállítás órákig tartott. Az esemény 15:50-<br />

kor kezdődött, és végül 21:28-kor (UTC) működött<br />

újra a szolgáltatás. Lényegében a történt, hogy<br />

egy konfigurációs hiba miatt a Facebook mérnökei<br />

kizárták saját magukat a hálózati eszközeikből. A<br />

helyreállítás nem várt nehézségeiről keringenek<br />

nem megbízható információk, de ezeket senki<br />

nem erősítette meg. Az ismert, hogy a megfelelő<br />

tudású és jogosultságú mérnök az adatközpontoktól<br />

távolabb volt. Felbukkant olyan pletyka is,<br />

hogy miután a mérnök megérkezett az adatközpontba,<br />

a belépés még eltartott egy ideig, mert a<br />

belépőkártya-olvasó rendszer is függött a lebontott<br />

internet kapcsolattól...<br />

Az FB annyit vallott be, hogy a rendszer biztonságát<br />

fokozó intézkedések lassították a helyre -<br />

állítást, ennek ellenére a későbbiekben sem fog -<br />

nak lemondani róla. Szerintük bizonyos biztonsági<br />

intézkedéseknél elfogadható, hogy a ritka helyreállítást<br />

nehezítik, de nagyobb biztonságot adnak<br />

a folyamatos üzemben.<br />

Az IT vezetők <strong>szám</strong>ára természetesen rendkívül<br />

tanulságos lenne, de ezekről a körülményekről most<br />

nem szeretnénk beszélni, mert nagyon kevés és<br />

ellenőrizhetetlen információ áll rendelkezésünkre.<br />

Érdemesnek tartjuk azonban nagy vonalakban<br />

megmutatni, hogy technikailag mit takar a két, sokat<br />

emlegetett három betűs rövidítés, a DNS és a BGP.<br />

A DNS<br />

Természetesen itt nem a biológiából ismert DNS-ről<br />

van szó, hanem a Domain Name Systemről. Az<br />

interneten lévő berendezések az IP-címek alapján<br />

találják meg egymást, választanak útvonalat stb.<br />

Persze, nekünk nehéz megjegyezni például azt, hogy<br />

185.80.50.141, ám jóval könnyebb, ha úgy hivatkozhatunk<br />

rá, hogy computerworld.hu. A DNS szerverek,<br />

azaz névszerverek feladata a nevek és hozzá tartozó<br />

IP-címek adatbázisának kezelése.<br />

Az úgynevezett DNS-név feloldásának folyamata<br />

így írható le:<br />

1. beírjuk a böngészőnkbe a meglátogatandó oldal<br />

nevét: cio.computerworld.hu<br />

2. gépünk a beállított névszerverhez fordul a<br />

kéréssel – mi az IP-címe a cio.computerworld.<br />

hu-nak?<br />

3. ez a névszerver nem rendelkezik a teljes internetre<br />

kiterjedő információval, de tudja, honnan<br />

induljon: vannak úgynevezett gyökér névszerverek.<br />

Tehát a feloldást végző rekurzív névszerver<br />

megkérdezi a gyökér névszerverek valamelyikét:<br />

– mi az IP-címe a cio.computerworld.hu-nak?<br />

– a gyökér névszerver válasza: azt nem tudom, de<br />

a .hu-ról kérdezd meg a 193.239.148.1-t<br />

4. a rekurzív névszerver ezt követően megkérdezi<br />

a 193.239.148.1-t:<br />

– mi az IP-címe a cio.computerworld.hu-nak?<br />

– .hu névszerver válasza: nem tudom, de computerworld.hu-val<br />

kapcsolatban kérdezd meg a<br />

195.228.240.85 -t<br />

5. rekurzív névszerver ezt követően megkérdezi a<br />

195.228.240.85-t:<br />

10 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

– mi az IP-címe a cio.computerworld.hu-nak?<br />

– a 195.228.240.85 válasza:<br />

– a cio.computerworld.hu címe 185.43.205.69<br />

6. a rekurzív névszerver válaszol a gépünknek:<br />

– a cio.computerworld.hu címe 185.43.205.69<br />

A fenti példában kétféle névszerver fordul elő;<br />

amelyikhez a gépünk fordul, a rekurzív, névfeloldást<br />

végző, valamint a másik három névszerver, amelyik<br />

egy-egy úgynevezett zónáért felel: a gyökér<br />

(.) zóna, a .hu zóna és a computerworld.hu zóna<br />

mind rendelkezik legalább egy – persze a valóságban<br />

sokkal több – kiszolgálóval.<br />

Azért nevezik Domain, azaz tartomány-névszolgáltatásnak,<br />

mert egy-egy szerver a saját zónájáért<br />

felel, azaz authoritatív: a gyökér zónába bejegyzésre<br />

kerül(nek) a .hu zóna névszervere(i), a .hu zónába<br />

pedig a computerworld.hu névszerverei. Így a<br />

rekurzív névszerver fel tudja oldani a hivatkozást.<br />

Természetesen, a teljes DNS rendszer ennél<br />

összetettebb. Például a rekurzív névszerver egy<br />

ideig tárolja a kapott információkat, és ha újabb<br />

kérés érkezik hozzá, akkor már gyorsabban tud<br />

válaszolni saját gyorsítótárából. Persze, a rendszergazdák<br />

tudják szabályozni, hogy melyik információ<br />

mennyi ideig tárolható a gyorsítótárban.<br />

Mindazonáltal, a DNS nem csak erre alkalmas.<br />

Például egy Facebook méretű rendszerben a<br />

facebook.com authoritatív szerverei „ügyesen”<br />

válaszolva eloszthatják a terhelést sok kiszolgáló<br />

gép között. A Facebook leállása során a hibát elsősorban<br />

az okozta, hogy a facebook.com authoritatív<br />

névszerveri elérhetetlenné váltak. De hogyan lehetséges<br />

ez? Természetesen hálózati hibával, amihez a<br />

Facebook mérnökei a BGP-t „hívták segítségül”.<br />

BGP<br />

A BGP betűszó jelentése: Border Gateway Protocol.<br />

Az internethálózatok összekapcsolásából épül fel. A<br />

hálózatok között az útvonalválasztók, azaz routerek<br />

végzik a forgalom továbbítását. Egy routernek valami<br />

módon tudnia kell, hogy melyik hálózat merre érhető<br />

el. Egyszerűbb esetekben elegendő, ha a rendszergazda<br />

„kézzel” beállítja ezt az információt. Azonban<br />

egy tipikus szolgáltatói routernél ez dinamikusan<br />

változik, ezért a routerek rendszeres időközönként<br />

„hirdetik” az elérhetőségi információkat.<br />

A BGP-t a cégek, vállalatok közötti forgalom<br />

irányításra találták ki. Alapvetően nem is IP-címekben<br />

„gondolkodik”, hanem az egységes<br />

adminisztratív irányítás alá tartozó, azonos útválasztási<br />

irányelveket alkalmazó zónákban, azaz<br />

autonomous system-ekben (AS). Az AS azonosító<br />

<strong>szám</strong>okat (ASN) egy szervezetnek az IP-címekhez<br />

hasonlóan kell beszereznie az IANA-tól. Egy AS-be<br />

több IP-hálózat (prefix) tartozhat, amelyeket BGP-n<br />

lehet hirdetni a szomszédos AS-eknek. A BGP<br />

routerek egy adott prefix eléréshez ismerik a teljes<br />

AS útvonalat, továbbá ezen az útvonalon használandó<br />

első router IP-címét. További router IP-címekre<br />

nincs szüksége, mert az akár dinamikusan<br />

változhat. Ezért tökéletesen elegendő, ha minden<br />

router ismeri a „jó irányba mutató” következő<br />

router címét.<br />

Jelenleg majdnem 900 000 IPv4 prefix található a<br />

teljes internet BGP-táblában. Természetesen, nem<br />

minden routernek van erre szüksége, különösen<br />

nem olyan vállalatoknak, akiknek egy vagy két AS<br />

felé van internetkapcsolatuk.<br />

Tipikusan egy adott prefixet a BGP több routertől<br />

is hall, és elsődlegesen az AS útvonal hossza alapján<br />

választja ki a legrövidebbet. Ha ez az útvonal elérhetetlenné<br />

válik – például kiesik a felé vezető szomszéd<br />

router, akitől „hallotta”, akkor a következő kerül<br />

felhasználásra.<br />

A Facebook esetén az történt, hogy egy konfigurációs<br />

hiba miatt a BGP routereik nem hirdették a<br />

megfelelő prefixeket, és emiatt az egész Facebook.<br />

com „eltűnt” az internetről.<br />

Összegzés<br />

De miért tartott órák hosszat a kiesés? Egyrészt<br />

a megfelelő embereknek oda kellett menniük a<br />

routerekhez, és helyben átkonfigurálniuk, hogy<br />

helyreálljon a kapcsolat. Másrészt egy olyan<br />

hatalmas rendszerben, mint a Facebook, nem<br />

szabad egy mozdulattal rákapcsolni a terhelést<br />

a kiszolgálókra, mert ez önmagában túlterhelést<br />

okozhat. Az FBmérnökeinek elmondása szerint<br />

ez a fázis már kevesebb meglepetést tartogatott,<br />

ugyanis már előre gyakoroltak egy-egy komplett<br />

gépterem (ez esetükben néhány ezer kiszolgáló<br />

gépet is jelenthet) ki-be kapcsolását, ezért<br />

rendelkeztek bejáratott vészforgatókönyvekkel.<br />

Most is hasonlót kellett csinálniuk, csak valamivel<br />

nagyobb léptékben.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 11


KIS<br />

ENDRE<br />

IT-TRENDEK<br />

SAP TECHED 2021<br />

Mindenkiből lehet fejlesztő<br />

Kevés kódírást követelő fejlesztőeszközökkel bővítette technológiai platformját az SAP,<br />

amelyekhez beágyazott mesterséges intelligencia és ingyenes oktatóanyag tartozik. A szoftvercég<br />

technológiai konferenciáján az S/4HANA Cloud újabb magánkiadása is bemutatkozott,<br />

amellyel a vállalatok a felhőalapú ERP megoldást saját adatközpontjukba vihetik.<br />

A<br />

járványhelyzetben világszerte felgyorsult a<br />

szervezetek digitális átalakulása, az informatika<br />

területét korábbról jellemző szakemberhiány<br />

így még fájdalmasabb tünetként<br />

jelentkezik. A vállalatoknak idén 1,4 millió hivatásos<br />

fejlesztővel többre lett volna szükségük, mint<br />

ahányat teljes munkaidőben foglalkoztathattak,<br />

de a hiányzó lét<strong>szám</strong> 2025-re eléri a 4 millió főt,<br />

figyelmeztet friss előrejelzésében (Quantifying the<br />

Worldwide Shortage of Full-Time Developers) az<br />

IDC. Virtuális eseményként megtartott TechEd 2021<br />

technológiai konferenciáján az SAP új fejlesztőeszközöket,<br />

integrációkat, beépített AI-képességeket<br />

és oktatóprogramokat jelentett be, amelyekkel a<br />

szervezetek elkerülhetik, hogy a szakemberhiány a<br />

további transzformáció akadályává váljon.<br />

– Ügyfeleink és partnereink <strong>szám</strong>ára egyaránt a<br />

felhő a jövő – mondta Jürgen Müller, az SAP technológiai<br />

igazgatója a konferencia nyitó előadásában<br />

–, a felhőbe lépéshez szükséges tudás és képesség<br />

azonban nem áll mindig rendelkezésre, fejlesztése<br />

és bővítése nehézségekbe ütközik. Most bejelentett<br />

megoldásainkkal ezért nemcsak a polgári fejlesztők<br />

kezébe adunk hatékony eszközöket, hanem a hivatásos<br />

fejlesztőket is támogatjuk szaktudásuk folyamatos<br />

gyarapításában, hogy ügyfeleink már ma újító<br />

munkával, innovációval alapozhassák meg holnapi<br />

sikereiket.<br />

Folyamatautomatizáló AI<br />

Idén februárban vásárolta fel az SAP az AppGyver<br />

professzionális színvonalú no-code platformot,<br />

amelyen a felhasználók kódírás nélkül, percek<br />

alatt készíthetnek mobil és webes alkalmazásokat.<br />

Az AppGyver szolgáltatás mostantól általánosan<br />

elérhető az SAP Business Technology Platformon<br />

(BTP), így a hivatásos és a polgári fejlesztők (citizen<br />

developerek, vagyis az üzleti felhasználók) egységes<br />

low-code/no-code környezetben készíthetnek új<br />

alkalmazásokat, fejleszthetik tovább a meglévő<br />

appokat, illetve automatizálhatják az összetett<br />

feladatok elvégzését. Mindehhez az SAP Business<br />

Application Studio low-code fejlesztőkörnyezetét is<br />

új képességekkel bővítette, és előzetes változatában<br />

bemutatta Process Automation folyamatautomatizáló<br />

megoldását. A felhasználók szélesebb körében<br />

hozzáférhető, új eszközök által a szervezetek<br />

még több technológiai tehetséget vonhatnak be a<br />

fejlesztés folyamatába, függetlenül attól, hogy az<br />

alkalmazottak a hagyományos értelemben vett IT<br />

csapatban, vagy azon kívül, más üzleti területeken<br />

dolgoznak, emelte ki a szoftvercég.<br />

Az SAP Integration Suite – a BTP üzleti technológiai<br />

platform integrációs rétegének – legfrissebb<br />

kiadása újabb, SAP API Business Hubon<br />

elérhető, használatra kész integrációs tartalommal<br />

és adapterekkel érkezik, amelyekkel a vállalatok<br />

a szoftvercégtől, illetve más szállítóktól származó<br />

alkalmazásaikat kapcsolhatják össze. Az SAP Integration<br />

Suite várhatóan még 2021-ben elérhetővé<br />

válik a Google Cloud Platform is. A szoftvercég az<br />

SAP HANA Cloud platformot is újabb, dinamikus<br />

bővítést támogató képességekkel frissítette,<br />

amelyekkel a szervezetek munkaterheléseiket a<br />

házon belüli rendszerekből valós időben a felhőbe<br />

mozgathatják. Új megoldások teszik könnyebbé a<br />

házon belül bevezetett SAP Business Warehouse<br />

adattárház rendszerek migrálását is SAP Data<br />

Warehouse Cloud felhőalapú megoldásra, és<br />

bővültek az SAP S/4HANA Cloud lokalizációs lehetőségei<br />

is, amire még visszatérünk.<br />

Jürgen Müller,<br />

technológiai igazgató,<br />

SAP<br />

12 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

SAP BTP,<br />

low-code/no-code<br />

képességek<br />

Az új fejlesztéseknél fogva a vállalatok agilis<br />

módon, egyszerűbben és gyorsabban integrálhatják<br />

és bővíthetik a működésüket támogató informatikai<br />

környezetet moduláris megoldásokkal, amelyekkel<br />

jobban válaszolhatnak a konkrét üzleti kihívásokra,<br />

mondta a szoftvercég. A HANA Cloud és az Integration<br />

Suite mostantól megtalálható az SAP BTP<br />

hivatásos fejlesztők <strong>szám</strong>ára hozzáférhető, ingyenes<br />

rétegében. A konferencia közönsége emellett<br />

láthatta az SAP Fiori tervezőrendszer új, Horizon<br />

fantázianevű vizuális témájának előzetesét is.<br />

Fejlesztői és felhasználói hatékonyságot növelő,<br />

beépített mesterséges intelligenciáját (AI) is újabb<br />

képességekkel ruházta fel a szállító. Az SAP<br />

Conversational AI szolgáltatással a vállalatok<br />

például még egyszerűbben készíthetnek és monitorozhatnak<br />

chatbotokat, azaz természetes nyelven<br />

kommunikáló szoftverrobotokat, amelyekkel<br />

különböző munkafolyamatokat automatizálhatnak.<br />

A szoftvercég hamarosan elindítja Personalized<br />

Recommendation szolgáltatását is, amely új<br />

neurális hálózatra épülő ajánlómotorként rendkívül<br />

nagy mértékű személyre szabást tesz lehetővé az<br />

üzleti alkalmazások és helyzetek széles körében. Az<br />

SAP <strong>szám</strong>os terméke és szolgáltatása már jelenleg<br />

is használja az AI képességeit például a vállalatközi<br />

dokumentumegyeztetés automatizálására, a<br />

dokumentumokban szereplő adatok kinyerésére és<br />

feldolgozására, munkafolyamatokon belüli intézkedésjavaslásra,<br />

valamint oktatóanyagok és más<br />

tartalmak ajánlására.<br />

Teljesen új megjelenést kapott az SAP Learning<br />

weboldala, ahol egyszerű, intuitív kezelőfelületen<br />

a profi és a polgári fejlesztők is könnyen megtalálják<br />

– és ingyenesen elérik – az ismeretanyagot,<br />

amelynek elsajátításával tovább- vagy átképezhetik<br />

magukat a digitális innováció kulcsfontosságú területein.<br />

Szakértők által vezetett szekcióelőadásoktól<br />

és gyakorlati képzésektől kezdve mikrotanulási<br />

videókig változatos formátumú tartalmak segítik a<br />

tudás bővítését a honlapon keresztül. Az SAP emellett<br />

készített középiskolai AI tananyagot, és bejelentett<br />

egy programot is, amelyben egyetemeknek<br />

és professzoroknak ad hozzáférést felhőalapú<br />

megoldásaihoz.<br />

S/4HANA Cloud saját<br />

adatközpontból<br />

Technológiai konferenciáján mutatta be az SAP<br />

az S/4HANA Cloud magánkiadását is, amelyet az<br />

vállalatok saját adatközpontjukban vezethetnek<br />

be. További újdonság, hogy a RISE with SAP szolgáltatáspaletta<br />

részeként megjelenő magánkiadás<br />

mostantól elérhető a Dell Technologies APEX szolgáltatásként<br />

használható infrastruktúráján is, a<br />

vállalatok így a világ még több piacán férnek hozzá<br />

a szoftvercég megoldásaihoz ebben a felhőalapú<br />

működési modellben.<br />

A RISE with SAP kulcsrakész, magánfelhő-alapú<br />

vállalatirányítási rendszer, amellyel a vállalatok<br />

csökkenthetik a felhőmigrációt, és általában a<br />

bevezetést kísérő kockázatokat, így felszabaduló,<br />

értékes erőforrásaikat az SAP S/4HANA-ban<br />

meglévő csúcstechnológiás képességek és üzleti<br />

folyamatok kiaknázására csoportosíthatják át. A<br />

most bejelentett magánkiadás – amelyet a vállalatok<br />

kolokációs szolgáltatójuk adatközpontjában<br />

is bevezethetnek – előfizetéses modellben a nyilvános<br />

felhőben elérhető megoldásokéhoz hasonló<br />

gazdaságosságot kínál mindazoknak, akik adatbiztonsági<br />

vagy geopolitikai megfontolásból, illetve a<br />

válaszidők rövidítéséhez saját adatközpontjukban<br />

futtatnák alkalmazásaikat, vagy egyszerűen nem<br />

férnek hozzá a vezető, hiperméretű nyilvános felhők<br />

szolgáltatásaihoz.<br />

Számukra a RISE with SAP S/4HANA Cloud,<br />

private edition, customer data center option menedzselt<br />

szolgáltatásokat, szoftvert és hardver<br />

infrastruktúrát is magában foglaló, as-a-service<br />

modellben használható magánfelhőt kínál az üzleti<br />

szoftverek rendkívül egyszerű bevezetéséhez és<br />

magas rendelkezésre állású futtatásához, miközben<br />

az adatok teljes életútjuk során a felhasználó adatközpontjában<br />

maradnak. Nemcsak a bevezetést<br />

gyorsítja, hanem az üzleti követelmények teljesítését<br />

is egyszerűbbé teszi, hogy az SAP és a Dell Technologies<br />

szolgáltatásaira a vállalatok egyetlen szerződéssel<br />

fizethetnek elő. Az értékesítést a szoftvercég<br />

végzi, a Dell Technologies pedig a szükséges<br />

infrastruktúrát szállítja, telepíti, monitorozza és<br />

menedzseli az ügyfelek adatközpontjaiban kialakított,<br />

biztonságos környezetben. A Dell Technologies<br />

APEX szolgáltatásaival tovább bővült az S/4HANA<br />

Cloud saját adatközpontban bevezethető magánkiadásához<br />

választható infrastruktúrák palettája,<br />

amelyen a Lenovo TruScale és a HPE GreenLake<br />

szolgáltatásai is szerepelnek.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 13


KIS<br />

ENDRE<br />

IT-TRENDEK<br />

IDC<br />

Távműködés okosan<br />

Mérnöki pontossággal megtervezett digitális képességekkel növelik agilitásukat és<br />

állóképességüket a mindinkább elosztott szervezetté alakuló vállalatok, amelyek<br />

teljesítményükhöz hasonlóan fenntarthatóságukat is <strong>szám</strong>okkal mérik. Az IDC trendelőrejelzései<br />

szerint a távműködést és a hibrid munkavégzést a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és<br />

az automatizálás mind kiterjedtebb alkalmazása fogja segíteni a következő években.<br />

Egészen egyedi operatív kihívásokkal<br />

szembesítette a szervezeteket a<br />

COVID-19, amelyek ugyanakkor lehetőséget<br />

adnak a vállalati működés továbbfejlesztésére,<br />

mutatott rá előrejelezésében<br />

(IDC FutureScape: Worldwide Future of<br />

Operations 2022 Predictions) az International<br />

Data Corporation. Sok termék és<br />

szolgáltatás esetében a kereslet bezuhant,<br />

hogy azután a korábbi szintek fölé íveljen,<br />

a vállalatok előbb kénytelenek voltak hazaküldeni<br />

alkalmazottaikat, majd a munkahelyek<br />

ismételt betöltésével, a szükséges<br />

lét<strong>szám</strong> biztosításával küzdöttek, az ellátási<br />

láncok működése pedig külső és belső<br />

tényezők hatására <strong>szám</strong>os ponton elakadt.<br />

A válság működésük gyors átalakítására<br />

kényszerítette a szervezeteket. A változtatások,<br />

amelyek normális körülmények<br />

között évekbe teltek volna, a járványhelyzetben<br />

hónapok alatt az adatvezérelt<br />

távműködés és elosztott döntéshozás felé<br />

fordították a vállalatokat. A szenzortechnológiák,<br />

a vezeték nélküli hálózatok, a<br />

gépi tanulás (ML), a mesterséges intelligencia<br />

(AI) és a felhőplatformok gyors<br />

fejlődésével a szervezetek ma már sokkal<br />

jobban átláthatják működésüket, az üzleti<br />

teljesítményt befolyásoló tényezőket, és<br />

pontosabban előrejelezhetik a változásokat,<br />

azokra gyorsabban válaszolhatnak, vagy<br />

eléjük mehetnek. Megszűntek az adatmegosztás<br />

és az adatok körüli együttműködés<br />

technológiai korlátai is, az igazán nagy<br />

kihívást ezért inkább a szervezeti változtatások<br />

jelentik, amelyek szükségesek a<br />

digitális innovációval feltáruló lehetőségek<br />

kiaknázásához.<br />

Miközben a világ egyre jobban ellenőrzés<br />

alá vonja a járványt, a szervezeteknek el<br />

kell dönteniük, kitartanak-e a működés<br />

hagyományos formái mellett, vagy tartósan<br />

a sokkal inkább adatvezérelt modellekre<br />

térnek át, amelyekkel együttműködő és<br />

válaszadó képességüket is erősíthetik.<br />

Digitális ikrek,<br />

fenntarthatósági mutatók<br />

Az IDC FutureScape jelentései a vállalati<br />

informatikai stratégia formálását és a beruházások<br />

tervezését alapszintű keretrendszerként<br />

segítik, amelyben a szervezetek<br />

kiértékelhetik, hogy IT kezdeményezéseik<br />

mennyivel járulnak hozzá az üzleti célok<br />

eléréséhez egy belátható időtávon át. A<br />

vállalati működés különböző vonatkozásaira<br />

összpontosító jelentések olyan problémákra,<br />

technológiákra és szükséges döntésekre<br />

irányítják a figyelmet, amelyekkel az<br />

IT vezetők találkozni fognak a jellemzően<br />

hároméves tervezési ciklusokban, és többek<br />

között prognózisokat is tartalmaznak. A<br />

vállalati működésre nézve az IDC az alábbi<br />

előrejelezéseket adta 2022-re és az utána<br />

következő évekre:<br />

2023-ra a világ kétezer legnagyobb<br />

(G2000-es listán szereplő) vállalatának 40<br />

százaléka fog új folyamatokat bevezetni<br />

kimondottan a távműködés, a távolról<br />

végrehajtható műveletek támogatásához.<br />

Tekintve, hogy az ilyen folyamatok <strong>szám</strong>a<br />

tavaly még rendkívül korlátozott volt, rövid<br />

időn belül döntő fordulatot tapasztalhatunk<br />

ezen a téren. A következő két évben ugyanakkor<br />

a vállalatok mindössze 25 százaléka<br />

fog digitális mérnöki szervezetének az<br />

informatikai irányelvek érvényesítésén túl<br />

más feladatokat is adni a termékfejlesztést<br />

támogató környezet és folyamatok építésében,<br />

ezért háromnegyedük továbbra is<br />

korlátozott mértékben tud majd felismeréseket<br />

és értéket kinyerni operatív adataiból.<br />

2024-re a G2000-es vállalatok bő<br />

harmada (35 százaléka) digitális mérnöki<br />

képességeit kamatoztatva csoporttársai -<br />

nak, partnereinek és ügyfeleinek is távoli<br />

műveleteket, adatokat és más szolgáltatásokat<br />

fog értékesíteni – míg ez az arány idén<br />

csupán a 2 százalékot éri el. Három év távlatában<br />

az ipari és a kereskedelmi szektor<br />

szereplői az adatok és az analitikai képességek<br />

segítségével 3 százalékkal csökkentik<br />

CO 2<br />

-kibocsátásukat, ami több mint nettó<br />

400 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot<br />

jelent.<br />

14 | | <strong>2021.12.15.</strong>


ROVATCÍM<br />

MINDEN EGY KÉZBŐL<br />

Mobilból komplex informatikai<br />

szolgáltatói irányba lép a Telenor<br />

Az elmúlt két évben a Telenor Magyarország tudatosan lépett ki a szűkebben értelmezett<br />

mobilszolgáltató szerepéből, és komplexebb ajánlatokkal szólította meg üzleti partnereit.<br />

Fejlett mobilalapú megoldásai mellett 2020-ban a bérelt vonal, 2021-ben pedig az akár 1 Gbps<br />

sebességű optikai kábeles internetkapcsolat és a magas IT biztonsági szintet nyújtó Menedzselt<br />

tűzfalszolgáltatás bevezetésével mutatták be, hogyan képesek első<strong>szám</strong>ú infokommunikációs<br />

partnerként megválaszolni a vállalkozások igényeit.<br />

Avilágjárvány felgyorsította <strong>szám</strong>os<br />

vállalkozás digitalizációját, és általánossá<br />

tette az otthoni munkavégzés<br />

lehetőségét. A Telenor Magyarország<br />

célja, hogy az ezekhez szükséges biztonságos<br />

és hatékony mobil- és internetkapcsolat<br />

előfeltételeit, valamint a magas<br />

szintű kiberbiztonságot egy kézből kínálja<br />

partnerei <strong>szám</strong>ára a kis- közép- és nagyvállalati<br />

szegmensben is. A Hiperline a<br />

nagyvállalati szegmensben a bérelt vonali<br />

szolgáltatások a kiemelkedő üzembiztonságú,<br />

garantált összeköttetését nyújtják,<br />

az IrodaNet kis- és középvállalkozások<br />

<strong>szám</strong>ára kínál szélessávú optikai internetelérést,<br />

míg a közép- és nagyvállalti<br />

ügyfelek igényeit szolgáló Menedzselt<br />

tűzfalszolgáltatás az informatikai rendszerek<br />

magas szintű biztonságát teremti<br />

meg.<br />

Zárt hálózattal az<br />

állandó és biztonságos<br />

kommunikációért<br />

A HiperNet rendkívül megbízható gerinchálózatára<br />

épülő bérelt vonali megoldás, a<br />

Hiperline nagysebességű, szimmetrikus<br />

fel- és letöltési sebességet, 99,5 százalékos<br />

rendelkezésre állást és a 24/7 ügyféltámogatást<br />

biztosít közép- és nagyvállalati<br />

ügyfelek részére. A rövid telepítési idő<br />

mellett előnyt jelent, hogy a vállalkozások<br />

rugalmasan választhatják meg a végpont<br />

kialakítását: a réz- vagy optikai alapú<br />

kábeles, illetve a dedikált vezetéknélküli<br />

összeköttetés is választható. Utóbbi megoldással<br />

meg lehet takarítani a telephelyen<br />

vagy épületek közötti fizikai hálózat kiépítésének<br />

költségét is. A szolgáltatással több<br />

fix telepítésű végpont is összeköthető, ezzel<br />

IP szintű (L3) privát hálózatot biztosítva „full<br />

meshed” vagy „hub-and-spoke” topológiá -<br />

val. A szolgáltatás egyedi megállapodás<br />

szerinti rendelkezésre állással, korlátlan<br />

adatforgalommal nyújt elérést a magánhálózathoz<br />

(VPN). Az egyes szakaszok összekapcsolása<br />

MPLS technológiával történik. A<br />

Hiperline szolgáltatáskört választó ügyfelek<br />

körében a legnépszerűbb megoldás a szimmetrikus,<br />

garantált internetelérést nyújtó<br />

szolgáltatás, amely a vállalati belső hálózat<br />

internet-kapcsolatát biztosítja az adott<br />

cég <strong>szám</strong>ára. Ez a közép-és nagyvállalati<br />

környezetben bevett megoldás a vállalati<br />

IT által is preferált, jól kontrollálható<br />

hozzáférést ad.<br />

Újgenerációs tűzfal az<br />

informatikai támadások<br />

megfékezéséért<br />

Folyamatosan nő a hálózatról elérhető érzékeny<br />

adatok mennyisége és az erre vadászó<br />

kártékony hackerek és vírusok <strong>szám</strong>a,<br />

miközben egyre nagyobb kihívás a megfelelő<br />

lét<strong>szám</strong>ú és felkészültségű IT szakemberek<br />

foglakoztatása. Erre a problémára<br />

jelent praktikus megoldást a Menedzselt<br />

tűzfalszolgáltatás, amely magas szintű<br />

informatikai védelmet kínál előzetes beruházás<br />

nélkül, havidíjas bérleti konstrukcióban.<br />

Nagyvállalatok <strong>szám</strong>ára a költségek<br />

csökkentése miatt érdekes a megoldás,<br />

míg a kis- és középvállalkozások <strong>szám</strong>ára<br />

olyan magas szintű védelmet adhat, amilyet<br />

korábban nem lett volna lehetőségük elérni.<br />

A Telenor Magyarország által nyújtott<br />

megoldás magában foglalja a behatolásvédelmet,<br />

a gyors detektálást, a riasztást és<br />

akár a védelmi beavatkozást is – mindezt<br />

24 órás magyar nyelvű távfelügyelettel. A<br />

Menedzselt tűzfal szolgáltatás műszaki<br />

hátterét a 4iG Nyrt biztosítja.<br />

Optikai vezetékes internet<br />

A gyors, vezetékes internet nemcsak a<br />

bérelt vonalat igénybe vevő nagyvállalatok,<br />

de bármelyik – szolgáltatási területen belül<br />

elhelyezkedő – kis- és közepes méretű<br />

vállalkozás <strong>szám</strong>ára is elérhető. Az IrodaNet<br />

300 csomag 300 Mbps letöltési és 75 Mbps<br />

feltöltési sebességet, míg a nagyobb,<br />

IrodaNet 1000 csomag 1000 Mbps le- és<br />

feltöltési sebességet kínál az előfizetők<br />

<strong>szám</strong>ára. A szerződés részeként igénybevehetőek<br />

a Fix IP szolgáltatások és a Mesh<br />

Router rendszerek is.<br />

A Fix IP cím székhelyükön saját szerverszolgáltatást<br />

(FTP-hozzáférés, levelező-szolgáltatás,<br />

saját webshop, stb.)<br />

üzemeltető vállalkozásoknak, illetve olyan<br />

céges környezetben dolgozóknak előnyös,<br />

ahol egy biztonságos virtuális privát hálózat<br />

(VPN) igénybevételének feltétele a fix IP<br />

cím. A Mesh Router rendszer wi-fi routerek<br />

egyenrangú hálózatával segíti a telephelyen<br />

belüli kommunikációt, ezzel biztosítva<br />

minden helyiségben megfelelő jelerősséget,<br />

ezáltal a gyors internethozzáférést.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 15


IT-TRENDEK<br />

2025-re a márkatulajdonosok és -menedzserek<br />

30 százaléka a műveletek egy részét<br />

visszaviszi házon belülre, vagy a kereslethez<br />

közelebb helyezi, hogy nagyobb ellenőrzést<br />

gyakorolhasson, növelje az ellátás<br />

átláthatóságát, és csökkentse a működési<br />

kockázatokat. Négy év múlva a vállalatok 60<br />

százaléka már valamilyen külső szakértőt<br />

is megbíz majd, hogy alkalmazottait mesterséges<br />

intelligenciával és tudáskezelés -<br />

sel támogassa – bár ez az arány idén még<br />

a 10 százalékot sem éri el.<br />

2026-ra a kétezer legnagyobb vállalat<br />

60 százaléka fenntarthatósági adatait és<br />

mérő<strong>szám</strong>ait elsődleges paraméterként<br />

használja majd a működés vezérlésében,<br />

míg idén erre kevesebb mint 20 százalékuk<br />

készült fel. Öt év múlva a vállalatok 40<br />

százaléka AI-képességek használatával,<br />

adatkormányzással és szervezeti átalakítással<br />

olyan elosztott, ugyanakkor<br />

megbízhatóan állóképes döntéshozatali<br />

keretrendszert fog létrehozni, amely 25<br />

százalékkal gyorsabb változáskezelést tesz<br />

lehetővé.<br />

2027-re a digitális ikerként modellezett<br />

fizikai eszközök és folyamatok aránya az<br />

idei 5 százalékról 60 százalékra emelkedik,<br />

ami az operatív teljesítmény jelentős optimalizálását<br />

eredményezi. Szemben az idei<br />

5 százalékkal, hat év múlva már a fogyasztói<br />

értékláncok 40 százaléka valós idejű kapacitásinformációkat<br />

fog megosztani, így<br />

átláthatóbbá és követhetőbbé válik a<br />

kereslet mindenkori alakulása.<br />

Hibrid munka,<br />

tintelligens tudásháló<br />

Ha lépést akarnak tartani a gyorsuló digitális<br />

átalakulással, és válaszolnának a<br />

klímaváltozás, a globális egészségügyi<br />

válság, valamint a társadalmi változások<br />

kihívásaira, akkor a vállalatoknak a munkavégzés<br />

eddiginél dinamikusabb, hibrid<br />

modelljeire kell áttérniük, mutat rá előrejelzésében<br />

(FutureScape: Worldwide Future of<br />

Work 2022 Predictions) az IDC.<br />

A munkavállalóknak a dinamikusan<br />

átkonfigurálható csapatok tagjaiként kell<br />

újjászületniük, akik gyorsan alkalmazkodnak<br />

az újabb üzleti és piaci követelményekhez,<br />

méghozzá bárhol és bármikor, a<br />

munkavégzés fizikai helyszínétől függetlenül.<br />

A szervezeteknek pedig felhőalapú,<br />

AI-képességekkel támogatott és automatizált<br />

munkakörnyezetet szükséges kialakítaniuk,<br />

amely növeli az alkalmazottak<br />

hatékonyságát és a munkavégzés új, agilis<br />

módszereinek bevezetését is megkönnyíti.<br />

A munkavégzés digitális modelljeire váltó<br />

vállalatok egyúttal olyan felismerésekre<br />

tehetnek szert, amelyek alapján jobban<br />

kiszolgálhatják az ügyfelek és az alkalmazottak<br />

igényeit, így mindkét csoport elégedettségét<br />

és hűségét egyszerre növelhetik.<br />

A munkavégzés jövőjére nézve az IDC a<br />

következő előrejelzéseket adta:<br />

2023-ra a digitális átalakulás, valamint az<br />

üzleti környezet változékonysága arra készteti<br />

a G2000-es vállalatok 70 százalékát,<br />

hogy a távmunkának vagy a hibrid munkavégzésnek<br />

elsőbbséget adó munkahelyeket<br />

hozzon létre, munkafolyamatait átalakítsa,<br />

és a szakemberek változatosabb tehetségbázisából<br />

toborozzon. Két év múlva a vállalatok<br />

60 százaléka AI- és ML-képességeket<br />

felvonultató platformokkal fogja támogatni<br />

az alkalmazottak teljes pályafutását a beléptetéstől<br />

kezdve a nyugdíjazásig. A munkavállalók<br />

70 százaléka ekkor már bárhonnan<br />

eléri majd az agilis munkaterekbe épített<br />

intelligenciát, így az együttműködés és az<br />

ügyfélkiszolgálás terén is nagyobb hatékonyságra<br />

tesz szert. Kódírást nem igénylő<br />

(no-code) fejlesztőeszközökkel az alkalmazottak<br />

feladataikat is automatizálni fogják,<br />

de megfelelő támogató környezet, például<br />

jó gyakorlatot átadó kiválósági központ és<br />

bevezetési módszertan hiányában az így<br />

születő programok 90 százaléka kudarcra<br />

lesz ítélve.<br />

2024-re a vállalatok 70 százaléka<br />

jelentős beruházásokkal továbbfejleszti<br />

toborzási és humánerőforrás-stratégiáját,<br />

külön hangsúlyt helyezve a sokszínűségre,<br />

egyenlőségre és befogadásra vonatkozó<br />

adatok, eszközök használatára, valamint a<br />

teljesítményértékelés gyakorlatára. Három<br />

év múlva a kétezer legnagyobb vállalat 80<br />

százaléka mesterséges intelligenciára épülő<br />

„digitális menedzsereket” használ majd az<br />

alkalmazottak felvételére, elbocsátására<br />

és képzésére, de emberi közreműködés<br />

nélkül ez a módszer csupán minden ötödik<br />

szervezetnél termet majd valódi értéket. A<br />

G1000-es listán szereplő vállalatok ekkorra<br />

tízből nyolc előre ütemezett megbeszélésen<br />

a kiterjesztett valóság (AR) hardver- és<br />

szoftvertechnológiáit is használni fogják a<br />

globálisan elosztott csapatokat támogató<br />

intelligens, digitális munkaterekben.<br />

2025-re a digitális átalakuláshoz szükséges<br />

IT-képességek hiánya a vállalatok 90<br />

százalékát fogja sújtani, és a csúszó termékkibocsátás,<br />

a csökkenő ügyfél-elégedettség,<br />

valamint az üzletvesztés következtében<br />

világszinten több mint 6,5 billió dollár veszteséget<br />

okoz. Négy év múlva az új irodaépületek<br />

felhúzására vagy a meglévők felújítására<br />

induló projektek szintén 90 százalékában<br />

olyan okos létesítményvezérlő technológiát is<br />

bevezetnek, amely a munkahelyek rugalmas<br />

támogatásával a lakók élményét és az<br />

üzemeltetés hatékonyságát is növeli.<br />

Végül 2026-ra a világ kétezer legnagyobb<br />

vállalatának 40 százaléka tapasztalni fogja,<br />

hogy információhasználata 25 százalékkal<br />

javult, miután a strukturált és a nem strukturált<br />

adatokat előkereshető és intézkedésekben<br />

hasznosítható tudássá alakító,<br />

intelligens hálózatokba ruházott be.<br />

16 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

VISSZATÉRT A PLAUT!<br />

Az innovatív megoldásokra fókuszál<br />

az msg Plaut Hungary<br />

kiberbiztonságtól kezdve az összekapcsoltságon<br />

át egészen a gyártóipari robotokig”-<br />

mondja Bartha Levente, hozzátéve, hogy<br />

az msg Plaut egyik erőssége az autóipari<br />

szereplők támogatása.<br />

Márciusban lépett a hazai piacra az<br />

msg Plaut Hungary Kft., mely a<br />

Netlife Consulting megvásárlásá val<br />

került rögtön erős kezdő pozícióba. A Plaut<br />

jól csengő név a magyar IT piacon: a kilencvenes<br />

évek közepén a Plaut Hungary az<br />

egyik legjelentősebb SAP tanácsadó cég<br />

volt, több, mint száz munkatársával az SAPimplementációk<br />

nagy részét valósította meg.<br />

Ez a nagy múltú cég tért vissza Magyarországra<br />

egy nemzetközi hátterű és német<br />

központú cégcsoport, az msg színeiben.<br />

Bartha Levente, az msg Plaut Hungary<br />

Kft. ügyvezetője, az egykori Netlife Consult -<br />

ing alapítója-ügyvezetője szerint ezzel az<br />

akvizícióval kategóriát váltottak, és a legnagyobb<br />

kompetenciával bíró cégekkel mér -<br />

kőzhetnek meg az innovatív SAP-megoldá -<br />

sok bevezetéséért, egyedi fejlesztésekkel<br />

való kibővítéséért. A nemzetközi háttér<br />

egy részt lehetőséget nyújt a legjobb szakemberek<br />

megnyerésére, másrészt azon<br />

speciális know-how behozására is, melyet<br />

főként a banki, a biztosítói és az autóipari<br />

területeken halmozott fel a cégcsoport.<br />

Autóipar<br />

A cég úgy <strong>szám</strong>ol, hogy az egyre több<br />

kényelmi és okos funkcióval ellátott autóktól<br />

pár év múlva ugyanazon funkciókat várják el<br />

Beszélj a falnak!<br />

A spin-off-ként indult Netlife Robotics<br />

olyannyira hisz a robotizálás trendjében,<br />

hogy egy lapra tette fel a szervezet<br />

sorsát. A Bartha Levente által alapított<br />

cég teljes fókusza a digitális asszisztenseken<br />

van. Olyan virtuális avatart<br />

fejlesztettek ki a budapesti cégnél, mely<br />

megérti a magyar beszédet, mesterségesintelligencia-komponensekkel<br />

(NLP) feldolgozza a hallott mondatokat<br />

és értelmezi a beszélő szándékát, majd<br />

a lehető legrelevánsabb választ adja a<br />

szöveg kontextusától függően. Így már<br />

“hagyományos” robot sem szükséges<br />

az unalmas, repetitív ügyfélszolgálati<br />

feladatok elvégzéséhez. A cég meggyőződése,<br />

hogy a hangvezérlés, a hangalapú<br />

információkérés- és szolgáltatás<br />

a jövő világának meghatározó része<br />

lesz. Így a felhasználók akár közvetle -<br />

nül a falnak is címezhetik kérdésüket,<br />

melyre a Netlife Robotics fejlesztése<br />

választ, “érdemi párbeszédet” biztosít.<br />

a vezetők, mint most egy okostelefontól. “Ez<br />

azt jelenti, hogy az autóipari szoftverfejlesztések<br />

exponenciálisan fognak megjelenni a<br />

Pénzügyi szektor<br />

A felhasználói szokások változása a pénzügyi<br />

szektor átalakulását is felgyorsította.<br />

Ennek jelentős szereplői a fintech vállalatok,<br />

a digitális bankok, de a hagyományos<br />

pénzintézetek is, melyeknek lépést kell<br />

tartaniuk a gyorsan mozgó, felhasználók<br />

kényelmére apelláló digitális szereplőkkel.<br />

Hasonló helyzet figyelhető meg a biztosítói<br />

piacon. A bankokhoz és más pénzügyi<br />

vállalatokhoz hasonlóan, a biztosítóknál<br />

is megjelentek olyan új, technológia adta<br />

termékek, szolgáltatások, mint a használat<br />

alapú, dinamikus árazású gépjármű<br />

biztosítások.<br />

“A legnagyobb szereplőktől a frissen<br />

indult fintech és insurtech cégekig minden<br />

vállalatméret <strong>szám</strong>ára szállítunk standardokon<br />

alapuló egyedi megoldásokat “-húzza<br />

alá a cégvezető.<br />

Blokklánc technológia<br />

Az elosztott főkönyvi rendszerek jóval többet<br />

kínálnak, mint a kriptopénzek. A blokklánc<br />

technológia biztosítja az okosszerződések<br />

megvalósítását, melynek lényege, hogy az<br />

előre lefektetett szabályrendszer alapján,<br />

a meghatározott feltételek teljesülése<br />

esetén beindul az automatikus el<strong>szám</strong>olás<br />

a szerződő felek részére. Ez egy olyan<br />

megoldás, amely alapjaiban reformálja meg<br />

az üzleti területeket. Ezen a területen is<br />

kínálja fejlesztői kapacitásait az msg Plaut<br />

Hungary Kft.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 17


KIS<br />

ENDRE<br />

IT-TRENDEK<br />

GARTNER<br />

Bizalomtervezés és változásformálás<br />

Tartalomgeneráló mesterséges intelligenciától kezdve felhőplatformokon összeállítható<br />

alkalmazásokon át a kiberbiztonsági hálóig 12 stratégiai technológiai trendet emel ki 2022-es<br />

előrejelzésében a Gartner. Minden szervezetet másként érintenek ezek az együttesen ható erők,<br />

ezért az elemző szerint az informatikai vezető feladata, hogy a kijelölt üzleti célok ismeretében<br />

mérlegelje, vállalatára nézve az egyes trendek a kockázatokat vagy a lehetőségeket növelik.<br />

Világszinten az IT költés 2022-ben<br />

várhatóan eléri a 4,5 billió dollárt,<br />

ami az idei évhez képest 5,5 százalékos<br />

növekedést ígér a Gartner szerint.<br />

– Nemcsak vásárolják és bevezetik majd<br />

a technológiákat és szoftvereket a nagyvállalatok<br />

2022-ben, hanem egyre nagyobb<br />

mértékben építeni is fogják, ami 2021-hez<br />

viszonyítva valamelyest visszafogja a költés<br />

növekedési ütemét – mondta John-David<br />

Lovelock, a Gartner alelnöke. – Digitális<br />

technológiával összefüggő kezdeményezéseiket<br />

a szervezetek azonban továbbra<br />

is kiemelt üzleti stratégiai prioritásként<br />

kezelik, miközben infrastruktúrájuk állóképességét<br />

és védelmét igyekeznek erősíteni,<br />

és a hibrid munkavégzés, a jövőbeni<br />

működés mind összetettebbé váló modell -<br />

jeit próbálják támogatni az új évben.<br />

A költés a vállalati szoftverek szegmensében<br />

nő majd a leggyorsabban 2022-ben. A<br />

bővülés itt 11,5 százalék lehet, elsősorban az<br />

infrastruktúra-szoftverek keresettségének<br />

köszönhetően, mivel alkalmazások terén a<br />

tempó ennél lassabb lesz. Az eszközökre<br />

fordított költés 2021-ben a távmunkára,<br />

távoktatásra és távgyógyászatra, telemedicinai<br />

szolgáltatásokra váltó világban<br />

15,1 százalékos növekedésével tetőzött, az<br />

elemző szerint azonban az eszközparkjukat<br />

frissítő, illetve a távmunka támogatásához<br />

eszközpalettájukat bővítő vállalatok 2022-<br />

ben is növekedési pályán tartják majd a<br />

hardverköltést.<br />

Generatív AI és<br />

döntésintelligencia<br />

Stratégiai előrejelzésében (Top Strategic<br />

Technology Trends for 2022) olyan technológiai<br />

trendekre hívja fel a figyelmet a Gartner,<br />

amelyek a következő 5-10 évben jelentősen<br />

hatnak az informatikai piacra és az üzleti<br />

környezetre, a vállalati versenyképesség<br />

szempontjából így komoly kockázatokat<br />

hordoznak, de újabb, hasonlóan nagy lehetőségeket<br />

is kínálnak. Az IT beruházások<br />

tervezésekor ezért nemcsak az új évben,<br />

hanem hosszabb távon is tanácsos <strong>szám</strong>olni<br />

velük.<br />

– A vállalatvezetők az ügyfelekkel kialakított,<br />

közvetlen digitális kapcsolatokon<br />

keresztül növelnék az üzlet teljesítményét,<br />

ezért az IT-vezetői prioritásoknak is ugyanazokat<br />

az üzleti szükségszerűségeket kell<br />

tükrözniük, amelyek a legfontosabb stratégiai<br />

technológiai trendek mindegyikében<br />

megjelennek 2022-ben – mondta David<br />

Groombridge, a Gartner alelnöke. – Az üzleti<br />

innováció és növekedés támogatásához az<br />

informatikai vezetőknek meg kell találniuk<br />

a módját, hogy az IT erejét megsokszorozva<br />

rugalmasan méretezhető és nagy állóképességű<br />

infrastruktúrát hozzanak létre,<br />

amely pénzügyi erőforrásokat szabadít<br />

fel a digitális beruházásokhoz. Az új évre<br />

szóló trendelőrejelzésünkben a digitális<br />

bizalom mérnöki megtervezése és erősítése,<br />

a változások formálása, azaz uralása,<br />

valamint a növekedés gyorsítása ilyen üzleti<br />

szükségszerűség.<br />

Többek között adatokkal, mesterséges<br />

intelligenciával (AI), felhővel, az alkalmazáskészítés<br />

és a vállalati működés új modelljeivel,<br />

valamint kiberbiztonsággal kapcsolatos<br />

trendeknek adott stratégiai jelentőséget a<br />

Gartner 2022-es prognózisában:<br />

Generatív AI – A mesterséges intelligencia<br />

feljövő technikái közül ez az egyik leglátványosabb<br />

és legerőteljesebb, a gépi tanulás<br />

azon módszereit jelöli, amelyek a meglévő<br />

tartalmak és objektumok mintájára képesek<br />

teljesen új és eredeti, valósághű alkotásokat<br />

létrehozni. A generatív AI például szoftverkódot<br />

írhat, a gyógyszerkutatásban és a<br />

célzott marketing területén is bevethető, de<br />

a csalók, a hamisítók és az álhírek terjesztői<br />

visszaélhetnek vele. A Gartner szerint ma<br />

az összes előállított adat kevesebb mint<br />

1 százaléka származik generatív mestersé -<br />

ges intelligenciától, de ez az arány 2025-re<br />

elérheti a 10 százalékot.<br />

Adatszövet (data fabric) – Miközben az<br />

adat- és alkalmazássilók <strong>szám</strong>a az utóbbi tíz<br />

évben ugrásszerűen nőtt, az adat- és analitikai<br />

szakemberek <strong>szám</strong>a legjobb esetben<br />

szinten maradt, vagy inkább csökkent. Az<br />

adatszövet ezt a szakadékot platformokon és<br />

felhasználói csoportokon átívelő, rugalmas<br />

és állóképes adatintegrációval hidalja át,<br />

18 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

INVITECH<br />

Intelligens megoldások<br />

földön és felhőben<br />

Felhőmegoldások, intelligens hálózati kapcsolat, mindez az Invitechtől megszokott magas szintű<br />

biztonság mellett – ezeken a területeken is tudott újat vagy újabbat mutatni az infokommunikációs<br />

cég idén. A társaság mind adatközponti kapacitását, mind pedig országos optikai hálózatát<br />

fejleszteni tudta 2021-ben, szolgáltatási palettájáról pedig kiemelkedik a publikus és a privát<br />

felhő előnyeit vegyítő hibrid megoldás, amely a komoly országos infrastruktúra mellett, a világ<br />

nagy cégeinek szolgáltatásait is egykapus megoldással teszi elérhetővé.<br />

Aszóba jöhető felhőmegoldásokat,<br />

azok típusait már jól ismerik a<br />

társaság ügyfelei. Használják a<br />

privát felhőt (private cloud), amely egyaránt<br />

működhet a partner saját infrastruktúráján,<br />

vagy pedig a szolgáltató adatközpontjában,<br />

„as-a-service” modellben, annak minden<br />

skálázhatóságával és rugalmasságával<br />

együtt, de az adott cég <strong>szám</strong>ára dedikáltan.<br />

Vannak azonban olyanok is, akik a nyilvános<br />

felhőt (public cloud) választják, ami<br />

az erre specializálódott, multinacionális<br />

szolgáltatók által kínált megoldás. Ennek a<br />

típusnak azonban fel szokták róni a felhasználói<br />

kontroll teljességének hiányát, mert<br />

például nem mindig tudja az ügyfél, hogy<br />

adatait melyik kontinensen, hol tárolják.<br />

Éppen ezért, egyre népszerűbb a hazai<br />

vállalatok körében a hibrid felhő, amely a<br />

publikus és a privát szolgáltatás előnyeit<br />

vegyíti. Mivel vannak olyan területek, ahol<br />

nem feltétlenül érdemes versenyezni a<br />

nagy és neves multinacionális cégekkel,<br />

ezért például az Invitechnél is sokkal inkább<br />

járhatóbb útnak látták, hogy az ügyféligények<br />

minél hatékonyabb kiszolgálása<br />

érdekében összekapcsolják a két világ<br />

erősségeit. Ebben az esetben a publikus<br />

felhőkből és a hazai szolgáltató nagyon<br />

stabil, helyi adatközponti megoldásaiból jött<br />

létre egy, a Magyarországon működő vállalatok<br />

<strong>szám</strong>ára nagyon hatékony megoldás.<br />

Ennek egyik fontos eleme, hogy a nagy<br />

világcégek szolgáltatásai is elérhetőek<br />

egy hazai szereplő által, mindent rajtuk<br />

keresztül intézve, úgynevezett egykapus<br />

megoldásként.<br />

Persze, azt is látni kell, hogy sok esetben<br />

nem csak egy cég saját döntésén múlik,<br />

melyik irányba teszi meg az első, aztán a<br />

következő lépést. Nagy jelentősége van a<br />

működési környezetnek is, az adott ágazatra<br />

vonatkozó jogi előírásoknak is. Az egészségügyi<br />

szolgáltatók esetében például<br />

nagyon is szenzitív adatokat kell őrizni,<br />

kezelni, így természetes, ha ezeket nem<br />

egy publikus felhőt kínáló, másik országban<br />

lévő adatközpontban tárolják. Előírásokból,<br />

iránymutatásokból és persze a korábbi<br />

tapasztalatokból adódóan bőven akad érv<br />

arra, hogy egy pénzügyi, egy logisztikai, de<br />

akár egy szoftverfejlesztő vállalat miért<br />

keressen olyan szolgáltatót, amelynek<br />

adatközpontja a szomszéd kerületben vagy<br />

éppen csak a Duna túloldalán van. Nem is<br />

beszélve a közigazgatás szereplőiről, akik<br />

sok esetben rekordmennyiségű adatot kell,<br />

hogy kezeljenek, vagy éppen sok ember<br />

<strong>szám</strong>ára kell elérhetőnek lenniük egy adott<br />

időben. Ezekben is sokat tud segíteni egy<br />

olyan rugalmas és skálázható felhőmegoldás,<br />

mint amit az Invitech nyújt.<br />

Ennél a pontnál pedig érdemes arról is<br />

szót ejtenünk, hogy többek közt az olyan<br />

megoldások miatt, mint amilyen a felhő,<br />

értékelődik fel napról napra a stabil és<br />

biztonságos hálózati kapcsolat megléte.<br />

A rendelkezésre álló sávszélesség minél<br />

jobb kihasználása mindenkinek érdeke, aki<br />

belső munkafolyamatait kezeli, vagy éppen<br />

értékesítését végzi az interneten keresztül.<br />

Éppen ezért egyáltalán nem mindegy,<br />

milyen technológiával biztosítjuk azt, hogy<br />

minden telephely, üzlet vagy webshop<br />

elérése folyamatos és zavartalan legyen.<br />

A hagyományos WAN, azaz nagy kiterjedésű<br />

hálózat már nem minden esetben<br />

felel meg a kor legújabb követelményeinek.<br />

Emiatt a vállalatok <strong>szám</strong>ára fontos lehet<br />

az olyan technológia bevezetése is, mint az<br />

SD-WAN, azaz a szoftveroptimalizált nagy<br />

kiterjedésű hálózaté. Egy egyszerű példán<br />

szemléltetve a lényeget: a hagyományos<br />

telekommunikáció legtöbbször egy aktív<br />

és egy tartalék, backup vonalra épül, és<br />

az utóbbit csak akkor veszik igénybe, ha<br />

például a fővonal megszakad. Az Invitech<br />

SD-WAN megoldása azonban egy szoftveres<br />

technológiával mindkettőt kihasználja, azaz<br />

például egy 50 megás fővonalat és egy 10<br />

megás backup vonalat egyetlen egyesített<br />

csatornaként tud kezelni. Ez fokozza a teljesítményt,<br />

rövidíti a forgalom irányváltási<br />

idejét az egyik vonal hibája esetén, növeli a<br />

hálózati kapcsolat rendelkezésre állását,<br />

kényelmes megoldás mind az IT-menedzsment,<br />

mind a végfelhasználók <strong>szám</strong>ára.<br />

Az SD-WAN magas biztonsági szinttel<br />

rendelkezik, mindemellett hatékonyabbá<br />

teszi az erőforrás-felhasználást akár egy<br />

országos, több telephelyes struktúra,<br />

például egy bolthálózat esetében is. Ennek a<br />

megoldásnak köszönhetően úgy újulhat<br />

meg a rendszer, hogy nincs szükség ko -<br />

molyabb, időigényes beruházásra sem.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 19


méretezhető architektúrával egyszerűsíti a<br />

szervezetek integrációs infrastruktúráját.<br />

Az adatszövet legnagyobb értéke, hogy<br />

beépített analitikai képességeivel dinamikusan<br />

növeli a szervezetek adathasználatát,<br />

miközben az adatmenedzsment-ráfordításait<br />

akár 70 százalékkal csökkenti, így gyorsabban<br />

vezet eredményre.<br />

Elosztott nagyvállalat (distributed enterprise)<br />

– A távmunka és a hibrid munkavégzés<br />

elterjedésével, a hagyományos,<br />

irodaközpontú szervezetek elosztott vállalatokká<br />

alakulnak, amelyek földrajzilag nagy<br />

területen szétszórt munkaerővel dolgoznak.<br />

Mindez az üzleti modellek fejlődésére is<br />

kihat, az elosztott szervezetben ezért az<br />

IT vezetőnek a technológiai környezetet<br />

és a szolgáltatásokat is jelentősen át kell<br />

alakítania a zavartalan munkaélmény és<br />

ügyfélkiszolgálás támogatásához. A Gartner<br />

szerint az elosztott szervezetek háromnegyede<br />

2023-ban már 25 százalékkal<br />

nagyobb bevételnövekedést fog elérni, mint<br />

az új modell lehetőségeit nem kiaknázó<br />

versenytársak.<br />

Felhőnatív platformok (cloud-native<br />

platform, CNP) – A vállalatok elfelejthetik a<br />

felhőmigráció hagyományos, emeld és vidd<br />

elvű megközelítését, ha a digitális képességeket<br />

valóban mindenütt hozzáférhetővé<br />

akarják tenni, és a CNP-k felé kell fordulniuk.<br />

A felhőnatív platformok ugyanis a felhő<br />

alapvető adottságait használják az IT-képességek<br />

elasztikus méretezéséhez, hogy<br />

azokat az interneten, szolgáltatásként (as a<br />

service) juttassák el a felhasználókhoz, ami<br />

<strong>szám</strong>os előnnyel bír. A Gartner szerint ezért<br />

2025-ben az új digitális kezdeményezések<br />

több mint 95 százalékához a vállalatok már<br />

CNP-ket választanak majd alapul – noha ez<br />

az arány idén még a 40 százalékot sem éri el.<br />

Autonóm rendszerek – Minthogy a programozás<br />

és az egyszerű automatizálás<br />

hagyományos formái nem méretezhetők<br />

jól, a vállalatok autonóm rendszerekre<br />

váltanak, amelyek önfelügyelő fizikai vagy<br />

szoftveralapú rendszerként figyelik környezetük<br />

változásait, és azokból tanulnak.<br />

Az automatizált rendszerektől eltérően<br />

az autonóm rendszerek dinamikusan,<br />

külső szoftverfrissítés nélkül változtatnak<br />

algoritmusaikon, így nem kell emberi<br />

beavatkozásra várniuk, sokkal gyorsabban<br />

alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez.<br />

Bonyolult biztonsági környezetekben<br />

ez a képesség már megjelent, de<br />

az elemző szerint hosszabb távon olyan<br />

fizikai rendszerekben és környezetekben is<br />

elterjed, mint a robotok, a drónok, valamint<br />

a gyárak és más okosterek.<br />

Döntésintelligencia (decision intelligence,<br />

DI) – Az üzleti versenyerő egyik legjelentősebb<br />

forrása a vállalat döntéshozatali<br />

kompetenciája. A döntésintelligencia a<br />

döntéshozás folyamatának pontos megértését<br />

célozza a döntések kiértékelésével,<br />

menedzselésével és javításával visszacsatolás<br />

útján. A Gartner szerint a következő<br />

két évben a nagy szervezetek harmada már<br />

használni fogja a DI módszereit a döntéshozás<br />

strukturálására, hogy ezzel növelje<br />

versenyelőnyét.<br />

Összerakható alkalmazások – A gyorsan<br />

változó üzleti környezetben a szervezetek<br />

olyan technológiai architektúrát keresnek,<br />

amely támogatja az alkalmazások gyors,<br />

biztonságos és hatékony változtatását,<br />

ezáltal erősíti alkalmazkodóképességüket.<br />

Az összerakható alkalmazásokra<br />

támaszkodó vállalatok az elemző szerint<br />

80 százalékkal gyorsabban vezetnek majd<br />

be új képességeket, mint a gyakorlatot nem<br />

követő versenytársaik.<br />

Hiperautomatizálás – A lehető legtöbb<br />

folyamat gyors azonosításával, átvilágításával<br />

és automatizálásával ez a módszer<br />

nemcsak gyorsabb növekedéshez segíti az<br />

üzletet, hanem állóképességét is fokozza. Az<br />

elemző kiemeli, hogy a legjobban teljesítő,<br />

hiperautomatizáló csapatok a munkaminőség<br />

javítására, az üzleti folyamatok<br />

gyorsítására, valamint a döntéshozás agilitásának<br />

növelésére összpontosítanak, és az<br />

elmúlt egy évben átlagosan 4,2 automatizációs<br />

projektet valósítottak meg.<br />

Rugalmas állóképesség,<br />

totális élmény<br />

Adatvédelmet fokozó feldolgozás (privacy-enhancing<br />

computation, PEC) – Az IT<br />

vezetőknek nemcsak a megfelelést kell<br />

biztosítaniuk az egyre érettebb adatvédelmi<br />

törvények jogi környezetében, hanem azt is<br />

mindenáron el kell kerülniük, hogy a vállalatok<br />

az adatokkal együtt ügyfeleik bizalmát<br />

is elveszítsék. A Gartner szerint a nagy<br />

szervezetek 60 százaléka ennek érdekében<br />

2025-ben már egy vagy több PEC technikát<br />

is alkalmazni fog. Az adatvédelmet fokozó<br />

feldolgozás módszerei és megoldásai lehetővé<br />

teszik, hogy a vállalat adatok, szoftver<br />

és hardver szintjén védje az érzékeny információkat,<br />

így azokat biztonságosan összegyűjthesse,<br />

megoszthassa és elemezhesse.<br />

Kiberbiztonsági háló – Az adat az üzlet<br />

egyik legértékesebb vagyoneleme, de<br />

csak addig, amíg a vállalat megbízhat<br />

benne. Napjainkban azonban a szervezetek<br />

eszközei és felhasználói bárhol lehetnek,<br />

ezért a védelem hagyományos határvonalait<br />

a kiberbiztonsági háló architektúrájának<br />

(cybersecurity mesh architecture, CSMA)<br />

kell váltania, amely helytől függetlenül<br />

integrált védelmi struktúrát alkot minden<br />

eszköz biztosításához. Azok a szervezetek,<br />

amelyek CSMA kialakításával együttműködő<br />

ökoszisztémába integrálják biztonsági<br />

eszközeiket, 2024-ben már átlagosan 90<br />

százalékkal csökkenthetik a biztonsági incidensek<br />

pénzügyi hatását.<br />

Mérnöki tervezésű AI – Sok informatikai<br />

vezető küzd a mesterséges intelligencia<br />

alkalmazásokba történő beépítésével,<br />

időt és pénzt pazarol olyan AI projektekre,<br />

amelyek sosem jutnak el az éles indításig,<br />

vagy olyan megoldást készítenek, amelyről<br />

utóbb kiderül, mégsem teremt értéket. A<br />

mesterséges intelligencia alkalmazásának<br />

mérnöki megtervezésével az AI modellek<br />

módszeresen helyezhetők gyártásba, így<br />

gyorsan javíthatók, értékteremtő erejük<br />

növelhető. Az AI tervezés (engineering) jó<br />

gyakorlatát a nagyvállalatok 10 százaléka<br />

már alkalmazni fogja 2025-ben, törekvéseik<br />

így legalább háromszor akkor értéket<br />

fognak teremteni, mint a fennmaradó 90<br />

százalék próbálkozásai.<br />

Totális élmény (total experience, TX) – A<br />

Gartner szerint a TX olyan üzleti stratégia,<br />

amely az ügyfélélményt (CX), a munkavállalói<br />

élményt (EX) és a felhasználói élményt<br />

(UX) egyetlen multiélményben (MX) ötvözi.<br />

A TX célja, hogy az ügyfelek és az alkalmazottak<br />

magabiztosságát, elégedettségét,<br />

hűségét és érdekérvényesítését egyaránt<br />

erősítse. Adaptív és állóképes, totális<br />

élmény megteremtésével a vállalatok bevételeiket<br />

és nyereségességüket is növelhetik<br />

a jövőben.<br />

20 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

TOVÁBB KELL KÜZDENI AZ ORVOSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSÉÉRT 2022-BEN IS<br />

Bizalmat kell kiépíteni<br />

a digitális csatornákon keresztül<br />

Furcsa válaszúthoz érkeztünk: egyfelől úgy tűnik, mintha a világ 2020 márciusától kezdve nem<br />

<strong>szám</strong>olná az idő múlását. Másrészt az egészségügyben, mintha két évtizedet ugrottunk volna<br />

előre, és az innováció általában lassú tempója megdönt mindenféle rekordot és elvárást.<br />

ACOVID-járvány kiváltotta „küzdj<br />

vagy menekülj” mentalitás felgyorsította<br />

az innovációt az egészségügy<br />

minden területén. Ahogy a por leülepszik,<br />

sok érdekelt fél rájön, hogy a technológiával<br />

szembeni ellenállásuk okai megalapozatlanok<br />

voltak, és keresik a módját,<br />

hogyan lehet maximalizálni a világjárvány<br />

által megnyitott lehetőségeket. A digitális<br />

egészségügy finanszírozása robbanásszerűen<br />

növekszik, és az egészségügy<br />

<strong>szám</strong>ára, amely hirtelen és szilárdan elkötelezte<br />

magát a technológiai innovációk<br />

mellett, a határ a csillagos ég.<br />

Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató,<br />

a The Medical Futurist Institute vezetője<br />

többek között arról is beszélt a <strong>Computerworld</strong>.hu-nak,<br />

milyen trendek várhatóak<br />

jövőre az egészségügy területén, és ezek<br />

milyen kihívásokkal néznek szembe.<br />

<strong>Computerworld</strong>: Milyen trendeket lát/<br />

vár az orvostudomány, az e-orvoslás<br />

kapcsán, mely területek erősödtek<br />

meg a technológiáknak köszönhetően<br />

Dr. Meskó Bertalan: Izgalmas fejlődési<br />

utat járnak be azok a technológiai trendek,<br />

amelyek lehetővé teszik, hogy távolról is<br />

lehessen egészségügyi ellátást nyújtani<br />

bizonyos kórképekben. Ezek közé tartoznak<br />

a telemedicine platformok és alkalmazások,<br />

az otthon is elvégezhető labortesztek, olyan<br />

alkalmazások, amelyek segítenek elemezni<br />

mesterséges intelligenciával lefotózható<br />

bőrelváltozásokat és azok a chatbotalapú<br />

szolgáltatások, amelyek segíthetnek az<br />

orvosoknak megtalálni azokat a betegeket,<br />

akik hamarabb igényelnek ellátást.<br />

Google keresési<br />

trendek 2021<br />

A Google minden év végén nyilvánosságra<br />

hozza, melyek voltak keresőjében<br />

a világszerte legfelkapottabb<br />

témák, vagyis, hogy a korábbi évhez<br />

képest mely keresőszavak kerültek a<br />

leginkább előtérbe, korrajzot adva így<br />

az adott évről.<br />

A magyarországi abszolút lista<br />

élén nem meglepő módon az év<br />

legtöbbeket érdeklő sporteseményei,<br />

a labdarúgó Európa-bajnokság és<br />

az idei nyári olimpiai játékok szerepelnek.<br />

A koronavírus-járványhoz<br />

kapcsolódó böngészés továbbra is<br />

meghatározó, az egyes vakcinák,<br />

valamint az oltással kapcsolatos<br />

egyéb keresőkifejezések kerültek a<br />

legfelkapottabbak közé. A sorozatok<br />

listáján mind külföldi (Squid Game,<br />

Bridgerton), mind hazai gyártásúak<br />

(Keresztanyu, Doktor Balaton)<br />

megtalálhatók. Tévéműsorok körében<br />

a Sztárban sztár leszek!, az<br />

Exatlon Hungary és az X-Faktor<br />

járnak az élen, receptek között pedig<br />

a fánk, a birsalmasajt és a bodzaszörp<br />

elkészítési módjára kerestek<br />

rá a legtöbben az egy évvel korábbi<br />

adatokhoz képest. A sportolók közül<br />

Christian Eriksen, Szilágyi Áron és<br />

Szalai Ádám került idén fókuszba a<br />

Google keresések között.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 21<br />

<strong>Computerworld</strong>: Melyik az a terület,<br />

amelynek fejlődése háttérbe szorult a<br />

pandémia miatt?<br />

Dr. Meskó Bertalan: Pont az emberi<br />

viszony és mindennapi kommunikáció az,<br />

ami háttérbe szorult. Nagyon dicséretes,<br />

hogy rengeteg páciens és orvos elkezdte<br />

használni a telemedicine technológiáit, de<br />

ha nem tudják, hogyan építsenek emberi<br />

kapcsolatokat és bizalmat egy ilyen digitális<br />

csatornán keresztül , a beteg-orvos viszony<br />

alapjai fognak sérülni.<br />

<strong>Computerworld</strong>: Milyen kihívások<br />

nehezítik az orvoslást?<br />

Dr. Meskó Bertalan: Precedens nélküli<br />

befektetések érkeznek a digitális egészségügybe<br />

világszerte, az egészségügy sosem<br />

kapott ennyire meghatározó figyelmet,<br />

mégis a kihívások <strong>szám</strong>a óriási. Meg lehet-e<br />

őrizni a privát szféránkat, miközben ezek<br />

a technológiák csak az adatainkkal tudnak<br />

fejlődni. Lehet-e elegendő bizalmat építeni<br />

a mesterségesintelligencia-alapú megoldásokkal,<br />

miközben egyre inkább lehetetlenné<br />

válik naprakésznek maradni a milliónyi új<br />

tanulmány miatt. Mikor győzzük le végre a<br />

járványt azokkal az eszközökkel, amelyeket<br />

a tudomány rekordidő alatt elérhetővé tett,<br />

miközben a kommunikációs háborúban szinte<br />

lehetetlen nyerni a bármilyen alaptalan információt<br />

hangosan megosztó kisebbség ellen.<br />

Csak három példa, miért kell tovább küzdeni<br />

a tudomány fejlődéséért 2022-ben is.<br />

OLTÁSSAL KAPCSOLATOS<br />

KERESÉSEK<br />

1. Oxford-AstraZeneca vakcina<br />

2. Beoltottak <strong>szám</strong>a<br />

3. Oltás regisztráció<br />

4. Pfizer-BioNTech vakcina<br />

5. Covid-19 megelőzés<br />

6. Szputnyik V vakcina<br />

7. Moderna vakcina<br />

8. Sinopharm vakcina<br />

9. Védettségi igazolvány<br />

10. Janssen vakcina


ŐRI<br />

ANDRÁS<br />

IT-TRENDEK<br />

CIO<br />

Pandémia – az IT nagy lehetősége?<br />

Idénre minden eddiginél nagyobb, mintegy 4000 milliárdos IT költést jelez a Gartner. A tavalyi<br />

megtorpanás után világszerte újra szárnyal az új IT technológiák bevezetése. Valami mára<br />

azonban jelentősen megváltozott.<br />

A<br />

Deloitte megállapítása szerint az<br />

IT kiadások 2015 óta tartó folyamatos<br />

emelkedését, napjaink<br />

pestise, a Covid-19 2020-ra megakasztotta.<br />

A pandémia miatt ugyanis sok ágazatban,<br />

mint például a turizmus, a közlekedés, a<br />

vendéglátás, a szórakoztatás vagy a kereskedelem<br />

területén jelentősen csökkent<br />

a bevétel, így ezekben a szegmensekben<br />

komolyan vissza kellett fogni az IT kiadásokat<br />

is. Mindez tavaly világszinten már<br />

mintegy 2,2 százalékos büdzséapadást<br />

jelentett a tervezetthez képest.<br />

Fejlesztések négy területen<br />

Habár a váratlan helyzet miatti megszorítások<br />

szinte minden szektorban<br />

érzékelhetőek voltak, sok CIO ugyanakkor<br />

arról <strong>szám</strong>olt be, hogy a világjárvány lehetőséget<br />

adott a technológiai kiadások gyors<br />

átkalibrálására, sok esetben a tervezett<br />

fejlesztések, beruházások felgyorsítására<br />

is.<br />

Különösen igaz volt ez négy területre.<br />

A távmunka hozta magával a biztonságos<br />

virtuális munkavégzés megteremtését,<br />

mind eszköz-, mind szoftveroldalról. A<br />

megváltozott fogyasztási szokások, a<br />

digitális gazdaság megjelenésével olyan<br />

technológiákat kellett bevezetni, mint az<br />

e-kereskedelem, az online oktatás, vagy<br />

az érintés nélküli fizetés. A pandémia<br />

miatti gyakran változó piaci körülmények<br />

pedig rávilágítottak a termelési láncok<br />

rugalmatlanságára is, ami egy új, ellenállóbb<br />

működési modell, menedzsment<br />

kialakítását eredményezte. Az egyes<br />

szektorokban kialakult munkaerőhiány<br />

pedig felgyorsította az automatizálást,<br />

különösen a robotizált folyamat-automatizálás<br />

(RPA, Robotic Process Automation)<br />

beruházásai révén.<br />

„A járványra adott első sokkreakciók<br />

és költségcsökkentések után a vállalatok<br />

megragadták a lehetőséget, hogy felgyorsítsák<br />

működésük digitalizálását, és további<br />

erőforrásokat vonjanak be évek az óta<br />

húzódó működésfejlesztést célzó kezdeményezéseikbe”<br />

– mondta Laczkó Domonkos,<br />

a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának<br />

vezető tanácsadója. Mindezek<br />

hatására idén már a 2020-as év csökkenésének<br />

korrekciója zajlik.<br />

Minden idők legnagyobb<br />

IT költése<br />

A Gartner előrejelzései szerint ugyanis<br />

a világ informatikai kiadásai 2021-ben a<br />

történelem során először érik el a 4100<br />

milliárd dollárt, amely a 2020-as visszaeséshez<br />

képest mintegy 8,4 százalékos<br />

növekedést mutat. Az összeg nagyságának<br />

érzékeltetéséül a világon jelenleg csupán<br />

négy olyan ország van, az Egyesült Államok,<br />

Kína, Japán és Németország, ahol ennél<br />

nagyobb a GDP.<br />

„Az IT már nemcsak a vállalati működést<br />

támogatja, hanem részt vesz az üzleti<br />

értékteremtésben” – mondta John-David<br />

Lovelock, a Gartner kutatási alelnöke.<br />

Az előrejelzések szerint az összes IT<br />

kiadásfajta növekedni fog. Ezek közül is a<br />

legnagyobbat az eszközök (15,1 százalék,<br />

2022-ben további 2,3 százalék), és a nagyvállalati<br />

szoftverek (13,6 százalék, 2022-ben<br />

további 11,5 százalék) produkálják majd, de<br />

csak kevéssel maradnak le mögöttük az<br />

IT szolgáltatások (11,2 százalék, 2022-ben<br />

további 8,6 százalék). A vállalatok egyre<br />

nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a<br />

működésük digitális alapokra helyezésének.<br />

Ennek érdekében komplex, működésüket<br />

optimalizáló, valamint a munkavállalóik<br />

<strong>szám</strong>ára komfortos munkavégzést biztosító<br />

rendszereket vezetnek be.<br />

„A jelenlegi digitalizációs versenyben a<br />

vállalatok <strong>szám</strong>ára IT kiadásaik növelése<br />

nem lehetőség, mint inkább a versenypiac<br />

által diktált kényszer” – jelentette ki Kiss<br />

Dániel, a Deloitte technológiai tanácsadás<br />

üzletágának cégtársa.<br />

Hazánk jövő őszre<br />

A Gartner amerikai kutatási és tanácsadó<br />

cég szerint az országok különböző időpontokban<br />

érik majd el a 2019-es IT költéseik<br />

értékét. Egyes ázsiai, illetve néhány<br />

nyugat-európai ország meg sem érezte a<br />

pandémiát. Itt az IT kiadások már 2020-ban<br />

meghaladták a 2019-es értékeket. Nálunk<br />

az IT költések szintje várhatóan csak jövő<br />

októberre áll vissza a 2019-es értékekre,<br />

de ez megfelel a környező országok trendjeinek.<br />

22 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

ICT – BOOM a koronavírus alatt<br />

A koronavírus teljes idejét vizsgálva, nemcsak magához képest, de az EU-s országokhoz<br />

viszonyítva is rendkívül sokat lépett előre a hazai infokommunikációs szektor.<br />

Sok hazai nemzetgazdasági ágazattal<br />

ellentétben a magyar informatikai<br />

szektor szereplőinek döntő többsége<br />

rendkívül sokat erősödött gazdaságilag<br />

az elmúlt két évben. Természetesen<br />

a COVID-ot követő gazdasági sokk ezt<br />

az területet sem hagyta értintetlenül,<br />

különösen azok a társaságok kerültek<br />

nehéz helyzetbe, amelyeknek ügyfelei a<br />

veszélyeztetett ágazatokban voltak, de<br />

összességében a szektor teljesítménye egy<br />

kisebb hullámvölgyet követően gyorsan<br />

rendeződött. A társaságok többsége<br />

növelte árbevételét, és a pénzügyi mutatók<br />

is sokat javultak a területen.<br />

Először is fontos leszögeznünk, hogy<br />

minden árbevételi szegmensben nőtt a<br />

szektor társas vállalkozásainak <strong>szám</strong>a,<br />

ez egyrészt a sok újonnan induló cégnek,<br />

másrészt a forgalom növekedésének volt<br />

köszönhető. Különösen a nagyvállalatok<br />

erősödtek sokat az elmúlt két év során,<br />

gyakorlatilag minden fontos pénzügyi<br />

mutatójuk javult, az árbevétel-arányos eredményüktől<br />

kezdve a hozzáadott értéken át<br />

az eladósodottsági mutatóig. Ezek mellett<br />

azonban talán az az érték a leglátványo -<br />

sabb, hogy a szegmens lét<strong>szám</strong>arányos ár -<br />

bevétele (medián) 70 millió Ft/fő lett 2020-<br />

ban a 2019-es 47 millió Ft/fős érték után.<br />

A hazai informatikai társaságok fejlődése<br />

annál jobban szembetűnik, ha teljesítményüket<br />

a teljes hazai gazdasággal, illetve<br />

az EU-s ICT szektorral is összemérjük. A<br />

hazai informatikai szektor bruttó hozzáadott<br />

értéke 2021 harmadik negyedvére közel 20<br />

Éves árbevétel Mutató 2019 2020<br />

10M – 600M Ft<br />

között<br />

600M Ft –<br />

3Mrd Ft<br />

3Mrd Ft –<br />

15 Mrd Ft<br />

15 Mrd Ft<br />

felett<br />

Forrás: Opten benchmarking<br />

Cég<strong>szám</strong> 7 238 7 982<br />

Árbevétel-arányos eredmény (medián) 0,081 0,07<br />

Árbevétel-arányos hozzáadott érték (medián) 0,418 0,394<br />

Lét<strong>szám</strong>arányos árbevétel (eFt/fő) (medián) 18 866 19 343<br />

Eladósodottság (medián) 0,258 0,264<br />

Cég<strong>szám</strong> 396 437<br />

Árbevétel-arányos eredmény (medián) 0,07 0,082<br />

Árbevétel-arányos hozzáadott érték (medián) 0,378 0,409<br />

Lét<strong>szám</strong>arányos árbevétel (eFt/fő) (medián) 39 785 39 061<br />

Eladósodottság (medián) 0,396 0,375<br />

Cég<strong>szám</strong> 70 73<br />

Árbevétel-arányos eredmény (medián) 0,053 0,068<br />

Árbevétel-arányos hozzáadott érték (medián) 0,513 0,496<br />

Lét<strong>szám</strong>arányos árbevétel (eFt/fő) (medián) 45 000 44 007<br />

Eladósodottság (medián) 0,443 0,389<br />

Cég<strong>szám</strong> 29 34<br />

Árbevétel-arányos eredmény (medián) 0,028 0,045<br />

Árbevétel-arányos hozzáadott érték (medián) 0,393 0,458<br />

Lét<strong>szám</strong>arányos árbevétel (eFt/fő) (medián) 47 677 70 298<br />

Eladósodottság (medián) 0,472 0,377<br />

százalékpontot fejlődött a koronavírus előtti<br />

állapotokhoz képest. Ez az érték messze<br />

meghaladja a hazai és EU-s összágazati<br />

növekedést, amelyek gyakorlatilag<br />

stagnáltak ugyanebben az időszakban.<br />

Emellett a szektor növekedése messze<br />

meghaladja az EU összesített informatikai<br />

hozzáadottérték-növekedését is, ami 8<br />

százalék körül volt a koronavírus ideje alatt.<br />

Szintén látványos a szektor alkalmazotti<br />

lét<strong>szám</strong>ának növekedése, amely ugyancsak<br />

20 százalékpontos növekedést produkált,<br />

ezzel messze meghaladva az összeágazati<br />

és EU-s ICT lét<strong>szám</strong>adatokat.<br />

A szektor sikerének természetesen<br />

vannak könnyen magyarázható okai is, mint<br />

a vállalati digitalizációra irányuló megrendelések<br />

növekedése, illetve a szektor<br />

operatív alkalmazkodóképessége a távoli<br />

munkavégzéshez. Ugyanakkor az adatokból<br />

az is látszik, hogy a fejlődés nem egyenletesen<br />

oszlott el az ágazat szereplői között. A<br />

sokkhatás alatt azok a vállalkozások tudtak<br />

gyorsabban alkalmazkodni az új körülményekhez,<br />

amelyek diverz termék- és ügyfélportfólióval<br />

rendelkeztek, gyorsan találtak<br />

új partnereket, és a meglévő partnereik<br />

monitoringját és minősítését és megfelelően<br />

elvágezték. Az Opten céginformációs<br />

szolgáltatásai nagyban megkönnyítették és<br />

könnyítik meg a jövőben is a vállalkozások<br />

üzletfejlesztését, hiszen az olyan szolgáltatások,<br />

mint a Piactérkép, Partnerfigyelő,<br />

vagy Cégelemzés, pont ilyen üzleti folyamatok<br />

támogatására szolgálnak.<br />

A hazai körülményekhez alkalmazkodáson<br />

kívül a szektor exporttevékenységének<br />

fejlődése is nagyban hozzájárult a<br />

terület növekedéséhez. A távoli munkavégzés<br />

széles körű elterjedése csökkentette<br />

a belépési korlátokat az új, nemzetközi<br />

piacokon, és ezt a vállalkozások egy része ki<br />

is használta. A hazai vállalkozások nemzetközi<br />

piacra lépését 2020-tól az Opten EU<br />

nemzetközi céginformációs szolgáltatás is<br />

segíti, amely nemzetközi marketinglisták<br />

előállítására specializálódott megoldás. Az<br />

Opten EU funkcionalitásának segítségével<br />

még egy lépéssel közelebb kerülhetnek a<br />

hazai vállalkozások exporttevékenységük<br />

bővítéséhez. Nemzetközi partnerekkel<br />

pedig nem csak pénzügyi eredmények javít -<br />

-hatók, de az ügyfelek ilyen típusú diverzifikációjával<br />

a vállalkozások stabilitása is<br />

jelentősen növelhető.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 23


KULCSÁR<br />

ALEXANDRA<br />

IT-TRENDEK<br />

VÁLLALATIRÁNYÍTÁS<br />

Mi várható 2022-ben<br />

az ERP piacon?<br />

Az ERP (integrált vállalatirányítási szoftverek) hazai piaca elképesztő nyomás alatt van. Ma<br />

már nem csupán a nagyvállalatok, hanem az egyre kisebb szervezetek is igénylik a naprakész,<br />

egységes adatbázisban tárolt információk elérését, a különböző részlegek munkájának hatékony<br />

összekapcsolását lehetővé tevő ERP megoldásokat.<br />

Rengeteg az új bevezetés, az integrációs<br />

projekt más szoftverekkel,<br />

és a verzióváltások nagy <strong>szám</strong>a<br />

miatt gyakorlatilag a jó szállítóknál „várólista”<br />

van, nem tudnak azonnal szakértőket<br />

projektekre delegálni.<br />

A nagy nemzetközi szoftverházak pedig<br />

ontják a modern megoldásokat, az akvizíciók<br />

révén megszerzett kiegészítő szoftverekkel<br />

integrált verziókat.<br />

A világgazdasági helyzet, az alapanyag- és<br />

energiaárak robbanása egyre tudatosabb,<br />

feszesebb gazdálkodást és professzionális<br />

napi szintű kontrollt vár el a vállalatoktól.<br />

Úgy tűnik, nincs más út, aki versenyben akar<br />

maradni, újgenerációs ERP rendszereket<br />

vezet be a közeljövőben.<br />

A Gartner kutatásai szerint a felhőmegoldások<br />

nemzetközi piaca 2022-ben az előrejelzések<br />

szerint eléri az 54 milliárd dollárt.<br />

A felhő bővülése az elmúlt években gyors<br />

volt, és a következő években nagyjából évi<br />

12 százalékos ütemben fog folytatódni. Ezzel<br />

szemben az on-premise megoldások éves<br />

szinten 0,25 százalékos növekedést várnak.<br />

Itthon még igazi ritkaságnak <strong>szám</strong>ít az<br />

a vállalat, amelyik felköltözteti a teljes<br />

ERP megoldását a felhőbe, inkább a<br />

hibrid megoldások elterjedése jellemző:<br />

saját tulajdonú, licencelt, ún. onpremise<br />

ERP rendszer mellé illesztenek<br />

egy felhő alapú BI megoldást, vagy<br />

digitálismarketing-szoftvert.<br />

Ezen túlmutatóan nézzük meg, mik az<br />

iparág várható trendjei 2022-ben.<br />

Új generációs<br />

munkavállalók igényei<br />

Az egyre nagyobb <strong>szám</strong>ú digitális bennszülött,<br />

fiatal munkavállaló elvárásai miatt nem<br />

kérdés, hogy az alapvető HR folyamatok<br />

digitalizációja, és integrációja ERP rendszerekhez<br />

extrém fontos a munkavállalók<br />

megtartásához. Ma már a csocsóasztal<br />

és az évenkénti karácsonyi party ehhez<br />

biztosan nem elég. A huszonéves munkavállalók<br />

már nem szeretnek papíron munkaidőt<br />

lejelenteni, két vezetővel kézzel aláíratni a<br />

szabadságpapírokat. Az ERP rendszerek<br />

és a HR megoldások növekvő integrációja<br />

nagy piros pontot jelenthet a munkaerőpiaci<br />

versenyben.<br />

Mobilitás mindenek felett<br />

Az elmúlt másfél év alatt még a leginkább<br />

konzervatív felfogású cégek is rájöttek,<br />

hogy a céges tabletek és notebookok, mint<br />

a vállalati ERP-t futtató eszközök alapvető<br />

szükségletté lépnek elő. Nem jutalom ma<br />

már egy céges laptop, hanem alapvető<br />

munkaeszköz az adminisztratív és értékesítési,<br />

valamint projektmunkát végző<br />

cégek munkatársai <strong>szám</strong>ára. A gyártó<br />

cégeknél pedig a mozgásban levő üzemi<br />

dolgozók, például a MEO-sok is szívesebben<br />

dolgoznak ipari tabletről. A mobiltámogatás<br />

nemcsak útközbeni hozzáférést biztosít<br />

az adatokhoz, hanem további fontos elvárásokat<br />

is kielégít, például hogy bárhol<br />

képesek üzletelni a munkatársak. A<br />

Covid miatt előtérbe kerülő távmunka<br />

térnyerésével az alkalmazottak háttérés<br />

front-end feladatokat végezhetnek,<br />

függetlenül attól, hogy hol vannak éppen.<br />

A mobiltámogatás javítja a részlegek<br />

közötti kommunikációt, a globális cégek<br />

időeltolódással nehezített munkáját, és<br />

csökkenti a késéseket. Emiatt elvárás az<br />

ERP szállítókkal szemben, hogy ne extra<br />

szolgáltatásként, hanem az alapcsomag<br />

részeként tegyék elérhetővé az ingyenes<br />

mobilalkalmazásokat.<br />

A mobil ERP funkcionalitás hatalmas<br />

lendületet ad a vállalkozások agilitásának<br />

és termelékenységének. A mobil ERP<br />

megoldások biztosítják a rendszer látha-<br />

24 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

A szerzőről:<br />

Kulcsár Alexandra a<br />

www.erp-consulting.hu<br />

technológia- és szállító<br />

független informatikai<br />

tanácsadó brand tulajdonosa,<br />

a <strong>Computerworld</strong><br />

online ERP blogját vezető<br />

szakértője. 24 év alatt 121<br />

ERP projektben szerzett<br />

tapasztalatait magyar<br />

és nemzetközi tulajdonú<br />

termelő, kereskedő és<br />

szolgáltató cégeknél<br />

hasznosítja; több egyetemen<br />

vendégelőadó, a<br />

METU Executive IT MBA<br />

oktatója. Kérdése van<br />

vállalata ERP projektjével<br />

kapcsolatban? Írjon az<br />

info@erp-consulting.hu<br />

e-mail címre.<br />

tóságát és hozzáférhetőségét az egész vállalaton<br />

belül, felgyorsítják az üzleti folyamatokat, növelik a<br />

termelékenységet, valamint időt, erőforrásokat és<br />

költségeket takarítanak meg.<br />

Adat- és információbiztonság<br />

Egyre több iparág szembesül azzal, hogy a kiberbiztonság<br />

nem úri huncutság vagy luxus hobby,<br />

hanem létkérdés, melyre áldozni kell. Egy friss,<br />

németországi cégeket érintő felmérés készült még<br />

októberben. A felmérésben részt vevő, főként gyártó<br />

vállalatok 44 százaléka érintett volt tavaly valamilyen<br />

kibertámadásban. A helyzet egyre romlik, a<br />

hackerek egyre nagyobb veszélyt jelentenek az ERP<br />

rendszerekre is. Emiatt a vállalkozások részéről<br />

egyre nagyobb az elvárás az ERP szállítókkal és<br />

üzemeltetőkkel szemben, hogy legyenek felkészültek<br />

a kibertámadások ellen.<br />

Amelyik ERP szolgáltató nem tesz erőfeszítéseket<br />

ezen a téren, le fog maradni a versenyben.<br />

AI, a gépi tanulás és<br />

használhatóság<br />

Már nem csupán ígéret, hanem valóság, hogy az<br />

újgenerációs megoldások a könnyebb használhatóság<br />

érdekében egyre intuitívabbak. Az IDC előrejelzései<br />

szerint a következő években ugrásszerűen<br />

fog nőni az AI megoldásokra szánt pénzügyi keret.<br />

Az ún. iERP megoldások a prediktív előrejelzési és<br />

elemzési képességeikkel olyan területeken fogják<br />

segíteni a vállalatokat, mint a kereslet-előrejelzés,<br />

vagy a munkaerő-tervezési modellek. A pontosabb<br />

kockázatelemzési és történeti adat-elemzési képességek<br />

pedig mind a vezetői, mind a munkavállalói<br />

szinten javítani fogják a döntéshozatali folyamatokat.<br />

A back-office rendszerek, például a <strong>szám</strong>latartozás-automatizálási<br />

eszközök fontos szerepet fognak<br />

játszani, csökkentve a pénzügyi részlegekre nehezedő<br />

nyomást.<br />

A mesterségesintelligencia-megoldások képességeinek<br />

növekedésével a szoftveres megoldások<br />

integrálhatók a szenzortechnológiával. Emberi<br />

beavatkozás nélkül előrejelezhetők például, ha egy<br />

eszköz, egy gép a szokásosnál gyorsabb elhasználódás<br />

jeleit mutatja. Ezután a riasztásokat azonnal<br />

elküldheti szöveges üzenetben vagy e-mailben a<br />

karbantartó személyzetnek, hogy kijavíthassák,<br />

mielőtt túl késő lenne. Az AI az ERP-vel kombinálva,<br />

jelentősen növelheti a szervezetek termelékenységét<br />

és működési hatékonyságát, mind a<br />

gyártó, mind a szolgáltató cégek körében.<br />

Verzióváltási kérdések<br />

A nagy nemzetközi szoftvergyártók – Microsoft,<br />

SAP, IFS – által régebben elkészült verziók gyári<br />

támogatása lejár a következő években. Ennek<br />

következményeként még olyan cégek is kénytelen<br />

lesznek ERP projekteket indítani, amelyeknek<br />

egyébként erre nem lenne funkcionálisan igényük.<br />

A dilemma sokkal bonyolultabb, mint elsőre<br />

látszik, mert bizony a rengeteg fejlesztésnek, a<br />

teleszemetelt adatbázisoknak és a vállalati folyamatok<br />

átalakításának hála az esetek 90 százalékában<br />

nem lesz elég egy technikai konverzió,<br />

hanem teljes reimplementációra lesz szükség.<br />

Ebben az esetben érdemes megvizsgálni, hogy<br />

a piacon jelenleg kapható termékek közül melyik<br />

felel meg leginkább az igényeinknek – és ez bizony<br />

nem feltétlenül a régi ERP megoldás. Egyre<br />

több vállalat ébred rá, hogy nem a <strong>szám</strong>ukra<br />

leginkább testhezálló terméket vezették be, ami<br />

hosszú távon csak nagy fejlesztések árán lenne<br />

fenntartható.<br />

A piacon rengeteg az új bevezetés a Covid miatt,<br />

ehhez jönnek még a közép- és nagyvállalati ver -<br />

zióváltási projektek, emiatt az ERP szállító<br />

cégek várhatóan extrém terhelésnek lesznek<br />

kitéve jövőre is.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 25


MALLÁSZ<br />

JUDIT<br />

IT-TRENDEK<br />

Informatikusképzés 2021<br />

A piaci igényekhez próbálják igazítani tananyagukat, oktatási módszereiket, hazai és nemzetközi<br />

kutatási kapcsolataikat, valamint ipari együttműködéseiket az informatikusokat képző<br />

felsőoktatási intézmények. Lássuk, hogy csinálják a BME-n, az ELTE-n és az SZTE-n!<br />

A<br />

BME Villamosmérnöki és Informatikai<br />

Karának (VIK) mérnökinformatikus<br />

alapképzésére 2021-ben 687<br />

főt vettek fel. A felvételi ponthatár 385, a<br />

felvettek átlagpont<strong>szám</strong>a 438 volt. Mindhárom<br />

<strong>szám</strong> meghaladta a 2020-as értéket<br />

(674 fő, 374 és 433 pont).<br />

Mivel az informatika területén gyorsan<br />

változnak a technológiai elemek, a<br />

képzésben is megjelent a DevOps, erősödött<br />

a felhővilág, markánsabban szerepelt az<br />

5G és a mesterséges intelligencia. Jóllehet<br />

a tananyagban nem voltak alapvető hangsúlyváltozások,<br />

az informatikai területen<br />

érezhető az eltolódás a szoftver felé.<br />

Az ipar elszívó hatása ezen a szakterületen<br />

nagyon erős, ezért hosszú évekig<br />

kevesen érdeklődtek a VIK doktori képzése<br />

iránt. A tendenciát tavaly sikerült megtörni,<br />

részben a kar által létrehozott PhD Duplex<br />

ösztöndíjprogrammal, részben az NKFIH<br />

által meghirdetett Kooperatív Doktori<br />

Program bevezetésével. Ezek hatására a<br />

jelentkezők <strong>szám</strong>a a PhD képzésre több mint<br />

50 százalékkal nőtt, és jövőre várhatóan<br />

tovább emelkedik.<br />

A VIK vezetésének az a véleménye, hogy<br />

a bootcamp tanfolyamokat és az egyetemi<br />

képzéseket nem szabad együtt említeni. Az<br />

egyetemi diplomával rendelkezők szilárd<br />

elméleti alapokkal rendelkező, továbbfejlődésre<br />

és fejlesztési feladatok ellátására<br />

képes informatikusok. Más a végzettség, a<br />

képesség és a feladatkör.<br />

A VIK ipari kapcsolatrendszere a BProf<br />

üzemmérnök-informatikus képzésnek<br />

köszönhetően (a kooperatív szakasz miatt)<br />

évente több tucat céggel bővül. Vannak<br />

vállalatok, amelyekkel konzorciumot al -<br />

kotva pályáznak k+f forrásokra, és több<br />

cég konkrét k+f megrendelésekkel is megkeresi<br />

az egyetemet.<br />

5G és 6G műegyetemi<br />

kompetenciával<br />

A BME Szenátusa november 29-én elfogadta<br />

a VIK új, a korábbinál rugalmasabb<br />

tantervét, amelyet mind a mérnökinformatikus,<br />

mind a villamosmérnöki szakon 2022<br />

szeptemberében vezetnek be. Céljai között<br />

szerepel a tehetséggondozás elősegítése és<br />

a lemorzsolódás csökkentése.<br />

Várhatóan 2022 tavaszán, Magyarországon<br />

elsőként, a BME VIK-en űrmérnök<br />

mesterképzés indul, űreszköz-fejlesztési<br />

fókusszal. A mesterképzésre műszaki,<br />

informatikai vagy természettudományi<br />

területen szerzett BSc vagy MSc diplomával<br />

lehet jelentkezni.<br />

Jövőre a BME-n 5G teszthálózat kezdi<br />

meg működését, amelyet a VIK, a Nokia és<br />

a Vodafone szakemberei építenek ki. Ezzel<br />

a BME a hazai 5G fejlesztések centrumává<br />

kíván válni, készen állva a kutatási, fejlesztési<br />

és innovációs kooperációra minden, a<br />

távközléssel és 5G alkalmazások fejlesztésével<br />

foglalkozó hazai és külföldi szervezettel.<br />

Charaf Hassan, a BME VIK dékánja<br />

hangsúlyozta: az 5G önmagában csak<br />

lehetőség ahhoz, hogy igazi értékké váljon,<br />

szükség van az alkalmazásokra, a szolgáltatásokra.<br />

Utóbbiak fejlesztésének minden<br />

fázisában van műegyetemi kompetencia a<br />

háttérben.<br />

Noha az 5G szolgáltatások világszerte<br />

éppen csak elkezdődtek, máris a 6G került<br />

a kutatások középpontjába. A világ vezető<br />

egyetemein és kutatóintézeteiben már folyik<br />

az 5G-re épülő, de azon túlmutató rendszerek<br />

kutatása, fejlesztése. A BME célja,<br />

hogy ilyen irányú tevékenységeket végezzen,<br />

illetve bekapcsolódjon nemzetközi 6G k+f+i<br />

programokba. Mindehhez kiváló alapot ad<br />

az egyetemi privát 5G hálózat.<br />

Fokozott hangsúly az ELTE<br />

innovációs képzésein<br />

Az ELTE Informatikai Kar (IK) programtervező<br />

informatikus alapképzésén 2021-ben 16<br />

ponttal, 411 pontra nőtt a felvételi ponthatár,<br />

a felvettek átlagpont<strong>szám</strong>a 450 volt. Ez a<br />

programtervező és mérnökinformatikus<br />

szakok között országosan a legmagasabb.<br />

Az új oktatási területek bevezetését<br />

hosszú, átgondolt tervezési folyamat előzi<br />

meg. Jelenleg is készítenek elő új képzéseket.<br />

Az elmúlt években a kar nemzetközi<br />

kutatási projektjeinek eredményeit is<br />

beillesztették az oktatásba. Így születtek<br />

például az adattudomány, a mesterséges<br />

intelligencia, a kiberbiztonság, a fintech vagy<br />

az ipar 4.0 témájú angol nyelvű mesterképzési<br />

specializációk. A szintén angol nyelvű,<br />

autonóm rendszerek mesterképzési szak<br />

ipari kezdeményezésre létesült.<br />

Az ELTE IK 2021-ben terepi robotika<br />

mesterképzést indított európai konzorciumban,<br />

2022-ben pedig geoinformatikai<br />

mesterképzést indít. Ma már az alap- és<br />

mesterképzésekben egyaránt a tananyagok<br />

szerves része az innovációs vállalkozásfejlesztési<br />

kurzus. Manapság elvárás az<br />

egyetemi képzéssel szemben a tartalmi<br />

26 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

rugalmasság, az alkalmazkodás ipari<br />

igényekhez. Az ELTE IK-n hangsúlyeltolódást<br />

jelent az innovációs képzések nagyobb<br />

arányú megjelenése, továbbá a mérnökképzés<br />

tananyagában a digitális gyártástechnológiai<br />

ismeretek, az automatizálás<br />

fokozott térnyerése.<br />

Kutatóegyetemként a kutatás-fejlesztésre<br />

orientált mesterképzés kiemelt súllyal<br />

van jelen az ELTE IK portfóliójában. 2020-ról<br />

2021-re 40 százalékkal nőtt a programtervező<br />

informatikus mesterképzésre felvettek<br />

lét<strong>szám</strong>a, míg az autonómrendszer informatikus<br />

mesterképzésen megduplázódott.<br />

Az angol nyelvű mesterképzésben a külföldi<br />

hallgatói lét<strong>szám</strong> egyharmadával nőtt a<br />

tavalyi adathoz képest. Idén a kar magyar<br />

nyelvű doktori programjában 70, az angol<br />

nyelvűben 35 hallgató vett részt. A végzettek<br />

lét<strong>szám</strong>a minden képzési szinten növekszik,<br />

amihez a lemorzsolódás jelentős mérséklődése<br />

is hozzájárult.<br />

Ipari együttműködések az<br />

ELTE falain belül<br />

Horváth Zoltán, az ELTE IK dékánja<br />

fontosnak tartja a kódolóktól határozottan<br />

megkülönböztetni a programtervező<br />

informatikusokat, akik alapszakos diplomájuk<br />

birtokában olyan speciális háttérrel,<br />

megalapozással rendelkeznek, ami összetettebb<br />

feladatok ellátására teszi őket<br />

képessé, messze túlmutatva a programozáson.<br />

A mesterszakon végzettek pedig<br />

ipari, kutatási tapasztalataik birtokában<br />

akár egy vállalat technológiai arculatát is<br />

képesek átalakítani. Ezt a tudásbeli különbséget<br />

a munkaerőpiac egyébként saját<br />

igényeinek megfelelően, megbízhatóan be<br />

is árazza.<br />

Az ELTE IK ipari együttműködései terén<br />

új fejlemény a második ipari tanszék, a<br />

Mesterséges Intelligencia Tanszék elindulása<br />

(az első az Adattudományi és Adattechnológiai<br />

Tanszék volt). Ezzel folytatódott az<br />

az évek óta jellemző trend, hogy az egyetem<br />

falai között folyik az együttműködés az ipari<br />

partnerekkel. .<br />

A karon 2021-ben jelentős és régóta<br />

szükséges területi bővítés valósult meg.<br />

Létrejött az Egyetemi-Vállalati Együttműködési<br />

Intézet, amely a kar ipari kapcsolatainak<br />

koordinációjáért felelős. Ennek<br />

keretében új, kiváló minőségű teret kapott<br />

a Mesterséges Intelligencia ipari tanszék és<br />

a Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások<br />

Kompetencia Központ, valamint <strong>szám</strong>os<br />

partnercéggel közös projekt. Az új területet<br />

a jövő év elején veszik teljes egészében<br />

birtokba. Horváth Zoltán arra is felhívta<br />

a figyelmet, hogy folyamatosan keresik a<br />

saját bevételek növelésének lehetőségeit;<br />

hazai és európai pályázati tevékenységüket<br />

tovább bővítik az elkövetkező évben. 2021<br />

végén újabb jelentős támogatást nyertek el<br />

a Tématerületi Kiválósági Programban,<br />

kiberbiztonsági területen.<br />

Gyakorlatorientált fókuszú<br />

egyetemi képzés Szegeden<br />

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Informatikai<br />

Intézet képzésein 2021-ben nőtt a<br />

felvételi pontok átlaga és a felvett diákok<br />

<strong>szám</strong>a. A felvételi pontok emelkedése határozottabban<br />

látszik, míg a lét<strong>szám</strong>é kisebb<br />

mértékű.<br />

A kor kihívásaira válaszolva különböző<br />

specializációkat kínálnak a hallgatóknak.<br />

Ezek közül a legújabb a mesterséges intelligencia<br />

specializáció, amelyet egyelőre az<br />

alapképzésben indítanak. Terveik szerint a<br />

mesterképzésben is bevezetik, új, mesterszintű<br />

ismeretanyagokkal. A mesterséges<br />

intelligencia témának egyébként komoly<br />

múltja van az SZTE Informatikai Intézet<br />

történetében, és így már korábban szerepet<br />

kapott az oktatásban. Jól bizonyítja ezt a<br />

Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport<br />

több évtizedes működése is.<br />

Az SZTE Informatikai Intézet képzéseit<br />

eredetileg is gyakorlatorientált fókusszal<br />

tervezték, és erősen építenek a projektalapú<br />

ismeretek elsajátítására. Ez képzéseik<br />

egyik erőssége. A hallgatók bevonása ipari,<br />

illetve kutatási projektbeszintén segíti a<br />

használható tudás megszerzését. A helyi<br />

igényekhez igazodva, és az egyetem sajátosságaira<br />

építve indították el nemrégiben<br />

a villamosmérnök BSc és az üzemmérnök-<br />

informatikus BProf szakot. Emellett nagy<br />

súlyt fektetnek arra, hogy az új technológiákat<br />

is megismerjék a hallgatóik, hívja<br />

fel a figyelmet Nyúl László intézetvezető.<br />

A Szegedi Tudományegyetem Informatikai<br />

Intézetében olyan informatikusok kapnak<br />

diplomát, akik az informatika bármely szakterületén<br />

megállják a helyüket, és képesek<br />

a jövőbeli technológiák sikeres elsajátítására<br />

is, nyomatékosítja Nyúl László. A<br />

pár hónapos programozó tanfolyamokra<br />

jelentkezők tévesen azt hiszik, hogy egy ilyen<br />

képzés alatt teljesértékű tudást szereznek,<br />

és bárhol el tudnak majd helyezkedni.<br />

Fennáll azonban a veszélye, hogy a gyorsan<br />

szerzett tudásuk gyorsan el is avul, ők pedig<br />

megrekednek egy adott szinten, hiszen<br />

megfelelő alapozás és fejlődőképesség<br />

híján nem képesek gyorsan alkalmazkodni,<br />

és magasabb szintű munkákat vállalni.<br />

Az SZTE Informatikai Intézet célja,<br />

hogy minél több mesterhallgató végezzen<br />

képzésein. A hallgatók azonban – a BSc<br />

diplomával a zsebükben – jellemzően<br />

nem akarnak újabb 4 félévét eltölteni az<br />

egyetemen, inkább elhelyezkednek az<br />

iparban. Az a tapasztalat, hogy az iparban<br />

sem tesznek nagy különbséget a végzett<br />

alap- vagy mesterdiplomás új munkavállalók<br />

között. Az SZTE-n próbálják a jó<br />

képességű hallgatókat meggyőzni arról,<br />

hogy a mesterdiploma megszerzése<br />

anyagilag is gyorsan megtérül, hosszabb<br />

távon pedig különösen <strong>szám</strong>ít. Rugalmas<br />

mesterprogramjaikkal, valamint a duális<br />

képzési formával támogatják, hogy a korábbi<br />

BSc hallgatók munkavégzés mellett is<br />

szerezzék meg a mesterdiplomát. A PhD<br />

képzésben is örömmel látnának több jelentkezőt.<br />

Remélhetőleg a frissen bevezetett<br />

kooperatív doktori program is javít majd a<br />

helyzeten.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 27


MEIXNER<br />

ZOLTÁN<br />

IT-TRENDEK<br />

A<br />

drónpiac két szálon fejlődik. Az<br />

egyiket maga a dróntechnológia<br />

jelenti, a másikat pedig e technológia<br />

révén megjelenő üzleti lehetőségek felismerése<br />

és kihasználása. Persze e két fej -<br />

lődési vonal kölcsönösen hat egymásra,<br />

és keményen sarkallja a növekedést.<br />

A kereskedelmi drónok globális piaca<br />

a 2018-as 4,4 milliárd dolláros méretről<br />

2025-re várhatóan mintegy 63,6 milliárd<br />

dollárra nő. A Pilóta Nélküli Járműrendszerek<br />

Nemzetközi Szövetsége (AUVSI)<br />

szerint a 2025-ös érték akár 82 milliárd<br />

dollár is lehet, miközben több mint 100 ezer<br />

munkahely jön létre. Ez 32 százalékos éves<br />

átlagos növekedést (CAGR) feltételez. Az<br />

Insider Intelligence előrejelzése szerint<br />

2021 végére a globális drónszállítások elérik<br />

a 29 millió darabot.<br />

Egyelőre a drónokat használó vállalatok<br />

leginkább Európában, Észak-Amerikában<br />

és Ázsiában találhatók. Az elkövetkező<br />

években várhatóan Észak-Amerika marad<br />

a piaci méretét tekintve vezető régió. Gyors<br />

növekedés várható azonban az ázsiai és<br />

A DRÓNOK EGYRE MAGASABBRA TÖRNEK<br />

A jelen és a jövő trendjei<br />

az emelkedő drónpiacon<br />

A drónok a széles publikum <strong>szám</strong>ára teljes mértékben elfogadottá váltak, mert világos a katonai<br />

alkalmazásuk, illetve a szabadidős vagy hobbidrónok is egyre nagyobb <strong>szám</strong>ban fogynak a<br />

kiskereskedelemben. Az autonóm vagy távirányított repülő járművekre épülő piac azonban csak<br />

most éledezik, igaz meglehetősen gyorsan.<br />

csendes-óceáni térségben, különösen<br />

Japánban és Kínában is, ahol az emberi<br />

munkaerő növekvő költségeinek ellensúlyozására<br />

automatizált drónokat alkalmaznak.<br />

Az európai piac is egyenletes ütemben fog<br />

növekedni.<br />

Az egy évvel ezelőtt bevezetett európai<br />

drónszabályozás csak az első lépés a<br />

fejlődési ütem felgyorsítására. Az Európai<br />

Bizottság kezdeményezésére folyik a<br />

Drónstratégia 2.0 kidolgozása, amelyre<br />

tavaly nyáron már reagálhattak az iparágban<br />

érdekeltek. Az EU most egy online<br />

felmérés révén szeretne több betekintést<br />

nyerni a fejlődési lehetőségekbe, és a polgároktól<br />

vár választ, hogy miként képzelik el a<br />

drónok szerepét az életükben. A felmérés<br />

2022. január 7-ig tart.<br />

Olyan dolgokra kíváncsiak, hogy van-e<br />

igény a drónos csomagküldésre vagy<br />

akár a légi taxizásra, és hol lehet a határ a<br />

drónok és az új elektromos repülési formák<br />

<strong>szám</strong>ára. Mi a helyzet a repülő drónok<br />

zajszennyezésével? Hol kell elhelyezni az<br />

úgynevezett VertiPortokat, hogy megkönynyítsék<br />

a drónok felszállását és leszállását<br />

a városi környezetben? Hogyan garantált<br />

a magánélet zavartalansága a drónok<br />

<strong>szám</strong>ának növekedésével? Jó alternatíva-e<br />

a városi légi mobilitás a hagyományos<br />

mobilitási formákkal szemben? A váro -<br />

sok vajon felkészültek-e erre?<br />

Az iparági szakértők úgy vélik, hogy<br />

a drónpiacon a döntő üzleti kereslet<br />

azonban egyelőre máshol lesz. Egyelőre a<br />

nagyobb önálló légijárművek szolgáltatásai<br />

mozgatják a piacot. Például a térképezési<br />

munkák és az olyan jelenleg veszélyes<br />

feladatok, mint a csővezetékek és távvezetékek<br />

ellenőrzése adhatják kezdetben a<br />

legnagyobb megrendeléseket.<br />

Évek óta a kézbesítést tekintették a<br />

kereskedelmi drónhasználat egyik végső<br />

céljának. Bár még mindig vannak technikai<br />

és jogalkotási aggályok, amelyeket meg kell<br />

oldani, a kiskereskedelmi nagyvállalatok<br />

és a technológiai óriások továbbra is befektetnek<br />

az ötletbe. Ez az alkalmazás nemcsak<br />

a kiskereskedelmi áruk ellátási láncát<br />

gyorsíthatja fel, hanem lehetővé teheti a<br />

sürgősségi ellátmányok, gyógyszerek és<br />

hőmérséklet-érzékeny áruk gyors kiszállítását<br />

is. Az elkövetkező években a drónos<br />

kézbesítés fejlődése a kereskedelmi drónok<br />

piacának növekedését elősegítő komoly<br />

hajtóerővé válhat.<br />

Bár a kereskedelmi drónok piacát jelenleg<br />

néhány nagy márka uralja, a szakértők arra<br />

<strong>szám</strong>ítanak, hogy a feltörekvő startupok<br />

aktívabban vesznek majd részt a termékfejlesztésben.<br />

Ugyanakkor nem szabad<br />

elfelejteni, hogy a drón önmagában csak<br />

egy repülőeszköz, amelynek értékét azok<br />

a kiegészítő felszerelések adják, amelyek<br />

nélkülözhetetlenek a különböző szolgáltatásokhoz.<br />

Ezek közé tartoznak a teherszállító<br />

platformok, a különféle kamerák<br />

és szenzorok, a permetezőegységek,<br />

28 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

NTT DATA BUSINESS SOLUTIONS<br />

Tehetség a felhőben<br />

Szakemberhiánnyal szembesülnek a vállalatok <strong>szám</strong>os iparágban, miközben az alkalmazottak<br />

munkahellyel szembeni elvárásai is dinamikusan növekednek. A felkészült, tehetséges és<br />

hosszú távon is fejlődőképes munkaerőért vívott versenyben – amelyet a járványhelyzet még<br />

inkább kiélezett – döntő jelentőségű, hogy a szervezetek korszerűsítsék és átalakítsák HR<br />

folyamataikat.<br />

SuccessFactors felhőalapú humántőke-menedzsment<br />

(HCM) szoftverével<br />

az SAP ehhez olyan megoldást<br />

ad, amely az embert és a munkavállalói<br />

élményt állítja középpontba. Az SAP partnereként<br />

az NTT DATA Business Solutions<br />

nemzetközi szinten 250 fős SuccessFactors<br />

szakértői csapattal támogatja a megoldás<br />

bevezetését, és <strong>szám</strong>os sikeres implementációt<br />

valósított már meg itthon is.<br />

– A SuccessFactors Employee Central<br />

alapmodulja az alkalmazotti törzsadatokat<br />

és a HR folyamatokhoz kapcsolódó dokumentumokat<br />

kezeli, amelyeket a vállalati<br />

arculathoz illeszkedő weboldalon, megfelelő<br />

jogosultságok mellett az alkalmazottak is<br />

elérnek, így korszerűen önkiszolgáló módon<br />

intézhetik ügyeiket – mondta Nagy Gábor, az<br />

NTT DATA Business Solutions Kft. Success-<br />

Nagy Gábor,<br />

NTT DATA<br />

Business<br />

Solutions<br />

Factors & Telco üzleti egységének vezetője.<br />

– Az alapmegoldást igény esetén az Open-<br />

Text Extended ECM megoldásával is integrálni<br />

tudjuk, amely a HCM megoldásban<br />

meglévő dokumentumkezelésnél fejlettebb<br />

funkciókat, verziókövetést, irat- és ügykezelést<br />

ad, kiváló minőségű felhasználói,<br />

alkalmazotti élmény mellett. Az NTT DATA<br />

Business Solutions magyarországi csapata<br />

nemcsak a hazai piacon, hanem vállalatcsoport<br />

szintjén is egyedüliként végez SAP<br />

SuccessFactors és OpenText Extended ECM<br />

integrációt.<br />

A SuccessFactors <strong>szám</strong>os modullal<br />

rendelkezik a HR folyamatok automatizálásához,<br />

digitalizálásához a toborzás -<br />

tól, a beléptetésen és a képzésen át a<br />

javadalmazásig, utánpótlásig és teljes ítményértékelésig.<br />

– Az SAP által évente kétszer biztosított<br />

release-váltások rendkívüli fejlődési dinamikával<br />

és képességekkel vértezik fel a<br />

megoldást – mondta Nagy Gábor. – A tehetségért<br />

versengő vállalatok <strong>szám</strong>ára a felhő<br />

egyértelműen sikertényező.<br />

vadgazdasági eszközök, telekommunikációs<br />

berendezések stb. Ez alapozta meg, hogy<br />

a dróngyártók együttműködjenek például<br />

a vezető optikai vagy érzékelőket előállító<br />

cégekkel.<br />

Globális szinten 2021 végéig várhatóan<br />

több mint 7,8 millió darab fogyasztói drónt<br />

szállítanak ki, amelyek értéke elérheti a<br />

19,25 milliárd dollárt. Ezeknek eladásoknak<br />

a legnagyobb részét a személyes célra szánt<br />

drónok teszik majd ki, amelyeket elsősorban<br />

fotózásra és filmkészítésre használnak.<br />

Eközben kirajzolódik a drónhasználat elterjedésének<br />

sötét oldala is. A drónokat csempészetre,<br />

illegális megfigyelésre, zsarolásra<br />

vagy a repülőtéri műveletek megzavarására<br />

is használják. Ez ellen a harc két fronton,<br />

jogi és technológiai síkon is zajlik majd.<br />

A Pilot Institute elemzése szerint a drónok<br />

professzionális felhasználásához automatizálásra<br />

van szükség. Az eszközöknek fel<br />

kell ismerniük az akadályokat és egymást<br />

is, hogy önállóan elkerülő manővereket<br />

végezhessenek. A végső cél olyan drónok<br />

kifejlesztése, amelyek képesek önállóan<br />

döntéseket hozni, és nem az operátor vagy<br />

pilóta beavatkozásától függenek. Ez tenné<br />

ehetővé, hogy drónok rajait vessék be magas<br />

szinten specializált feladatok elvégzésére,<br />

minimális emberi beavatkozás mellett.<br />

Szakértői előrejelzések szerint a drónok<br />

megjelenése a pénzügyi szolgáltatásokra<br />

is hatással lesz. Részben a drónflották<br />

finanszírozása, például lízingelése révén,<br />

részben pedig a drónbiztosítási piac megnyílásával.<br />

A drónbiztosításokra nyilvánvalóan<br />

szükség van, hiszen a drónrepülés kockázatos,<br />

és e kockázatokat a vállalkozásoknak<br />

minimalizálniuk kell.<br />

A drónipar nagy ugrása azonban csak<br />

akkor következhet be, ha rendelkezésre<br />

áll egy kiforrott szabályozási környezet.<br />

Ennek tartalmaznia kell a pilóta nélküli légi<br />

forgalom irányítására szolgáló rendszert,<br />

de azt is, hogy milyen képességekkel ellátott<br />

drónok kaphatnak repülési engedélyt. Ez a<br />

dróngyártók <strong>szám</strong>ára is iránymutatással<br />

szolgálna a fejlesztéseiket illetően.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 29


QAYUM DANIEL<br />

üzleti elemző,<br />

Peak Financial Services<br />

IT-TRENDEK<br />

ÜZLET<br />

KKV megoldások<br />

a fintech szektorban<br />

A hagyományos pénzügyi szektor jellemzően lakossági és nagyvállalati ügyfelei kiszolgálását<br />

helyezi előtérbe, ezáltal rendre elhanyagolja a kis- és középvállalkozásokat (kkv) cégméretre és<br />

tevékenységre optimalizált megoldások tekintetében. Ez a globális és hazai szektorra éppúgy<br />

igaz, pedig a kkv-k szerves részét képzik minden gazdaságnak.<br />

Az Európai Unióban a vállalkozások 99<br />

százalékát teszik ki a kkv-k, <strong>szám</strong>os<br />

szektorban megtalálhatók, körülbelül<br />

100 millió embert alkalmaznak, valamint<br />

az EU GDP-jének több, mint felét nekik<br />

köszönhetjük.<br />

Magyarországon is hatalmas a jelentőségük,<br />

a Központi Statisztikai Hivatal adatai<br />

alapján a magyar vállalkozások több, mint<br />

90 százaléka mikro-, kis- vagy középvállalkozás.<br />

Gazdasági hozzájárulásuk a működő<br />

vállalkozások teljes hozzáadott értékének<br />

46,7 százalékában, nettó árbevételének 41,2<br />

százalékában és a nemzetgazdasági beruházások<br />

32,1 százalékában nyilvánult meg.<br />

A Peak kutató és tanácsadó csapata<br />

minden hónapban átfogó körképet<br />

készít a fintech világ mozzanatairól,<br />

azok bankszektorra, biztosítókra,<br />

IT-szektorra és kormányzati szervekre<br />

gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban<br />

részletesen foglalkozunk<br />

a fintechek és a hagyományos pénzügyi<br />

szereplők újításaival, ezek között<br />

pedig egyre gyakrabban kerülnek elő<br />

edukációs szolgáltatások is. A teljes<br />

körképpel vagy annak egyes elemeivel<br />

kapcsolatban a science@peakfs.io<br />

e-mail-címre várjuk a felmerülő kér -<br />

déseket.<br />

A fintech szektor jelentős része teljes<br />

tevékenységét a kkv-k kiszolgálásának szenteli,<br />

hogy betöltse a hagyományos pénzintézetek<br />

és szolgáltatók által hagyott űrt. Úgy<br />

tűnik, e cél elérésben több vállalat is jó úton<br />

halad, ezt az idei év több száz millió dolláros<br />

tőkebevonási fordulói, valamint több milliárd<br />

dolláros értékeltségei is alátámasztják. A<br />

legnagyobb és legsikeresebb kkv megoldásokat<br />

kínáló fintech cégek egyértelműen a<br />

költségkezeléssel foglalkozó vállalkozások.<br />

A versenytársak tevékenysége nagyban<br />

hasonlít, jellemzően vállalati költségkártyákat<br />

bocsátanak ügyfeleik alkalmazottainak<br />

rendelkezésére, majd a kártyákon<br />

véghez vitt tranzakciókat összesítik egy<br />

központi elemző felületen. Ezt az alapszolgáltatást<br />

persze különböző hozzáadott funkciókkal<br />

is ellátják, hogy megkülönböztessék<br />

magukat a többi szereplőtől. Ilyen funkciók<br />

például az automatikus áfa-visszaigénylés,<br />

a kártyákra épített cashback és az automatikus<br />

<strong>szám</strong>lázás is.<br />

Idén óriási összegeket vontak be a költségkezelési<br />

megoldásokat nyújtó fintechek.<br />

Az amerikai Brex áprilisban egy 425 milliós,<br />

majd októberben egy 300 millió dolláros<br />

tőkeinjekciót kapott, utóbbival a vállalat<br />

értéke 12,3 milliárd dollárra ugrott. Európa<br />

sem maradt ki a finanszírozási lázból.<br />

Például a Pleo és a Payhawk is több, mint<br />

100 millió dollárt vont be idén, aminek révén<br />

értékeltségük megugrotta az egymilliárd<br />

dolláros küszöböt.<br />

Nem véletlenül ilyen sikeres a költségkezelés<br />

területe. A kkv-k nagy része az<br />

adminisztrációs és dokumentációs teendőket<br />

jelöli meg, mint az egyik legnagyobb<br />

működési kihívásukat. Ugyanerre a problémára<br />

nyújtanak megoldást a bér<strong>szám</strong>fejtő<br />

fintechek, melyek nem a vállalati<br />

kiadásokra, hanem az alkalmazottakra<br />

helyezik a hangsúlyt. A Rippling és a Remote<br />

is így jutott több száz millió dollár külső<br />

forráshoz és egymilliárd dollárt meghaladó<br />

értékeltséghez. Természetesen tevékenységük<br />

nem merül ki a bér<strong>szám</strong>fejtésben, az<br />

általuk kínált szolgáltatások között további<br />

alkalmazott onboarding, jutalmazási és<br />

további HR folyamatok is megtalálhatók.<br />

Végül a fintech szektor a kkv-k legnagyobb<br />

növekedési akadályára, a külső<br />

finanszírozás hiányára is nyújt megoldást.<br />

Rengeteg empirikus tanulmány állapította<br />

már meg, hogy a hagyományos pénzügyi<br />

szektor nem nyújt megfelelő mennyiségű<br />

hitelt a kkv-knak, aminek következtében<br />

erősen limitált e vállalkozások növekedése.<br />

A kkv fókuszú neobankok és a szakosodott<br />

hitelező fintechek egyre több hitelt<br />

nyújtanak, aminek köszönhetően ügyfeleik<br />

mellett ők is egyre csak nőnek. Részben így<br />

lett ismert név az Aspire Ázsiában, így tudott<br />

több milliárd fontos hitelállományt felépíteni<br />

a Funding Circle, valamint éppen ezért vásárolta<br />

fel az American Express a Kabbage-et<br />

850 millió dollárért.<br />

Iratkozz fel hírlevelünkre,<br />

hogy minden héten<br />

értesülj a fintech<br />

piac legizgalmasabb<br />

történéseiről!<br />

30 | | <strong>2021.12.15.</strong>


IT-TRENDEK<br />

DYNTELL SOFTWARE<br />

Mennyivel ér többet<br />

egy digitalizált vállalkozás?<br />

A globális ipar átalakulóban van. Javában zajlik az új ipari forradalom, az Ipar 4.0, ez a<br />

robbanásszerű, hirtelen változás a globális iparban, amit a technikai előrehaladás tesz<br />

lehetővé, és gyökeresen forgatja fel mindazt, amit a gyártásról, kereskedelemről vagy akár<br />

szolgáltatásokról gondolunk.<br />

Akorábbi három ipari forradalom<br />

mind történelmi lehetőség volt a<br />

cégeknek, vállalkozásoknak, hogy<br />

kiemelkedjenek a tömegből, és mindössze<br />

jó helyzetfelismeréssel és a technológiák,<br />

elvek gyors adaptálásával a semmiből piacvezetővé<br />

váljanak. Lehetőség, ami generációnként<br />

egyszer adatik meg.<br />

Bár minden ipari forradalom egyedi,<br />

tanulságaik állandók. Ha megvizsgáljuk a<br />

folyamatokat a gőzgépek megjelenésétől<br />

a Mesterséges Intelligencia (AI) integrálásáig,<br />

arra jutunk, hogy három lehetséges<br />

módon lehet kijönni egy ilyen nagyságrendű<br />

változásból:<br />

1. Úttörőként, avagy győztesként, ami jel -<br />

lemzően a korai csatlakozók kiváltsága lesz.<br />

2. Követőként, akik későn alkalmazkodnak,<br />

és idővel ugyanúgy végig kell járniuk<br />

az ijesztőnek és nehézkesnek tűnő átállás<br />

lépéseit, ám mivel késlekedtek, nem részesülnek<br />

az úttörők sikereiből, és a „jutalmuk”<br />

maximum az életben maradás lesz.<br />

3. Vesztesként, akik talán még vegetálnak<br />

egy darabig a régi módszereikkel, de végül<br />

vagy kései csatlakozóként lemaradnak, vagy<br />

teljesen el is tűnnek a piacukról, mindegy,<br />

mennyire uralták azt korábban.<br />

Röviden fogalmazva tehát nem az a<br />

kérdés, hogy ki akar csatlakozni az elkerülhetetlen<br />

változáshoz, hanem hogy ki lesz<br />

képes hasznára fordítani a folyamatot, és ki<br />

lesz az, aki túl későn kapcsol, ezzel pedig<br />

behozhatatlan hátrányba kerül.<br />

Ugyanakkor ezek a változások nem<br />

azonnal, egyszerre és egyenletesen mennek<br />

végbe: a fejlettebb piacokon jóval hamarabb<br />

adoptálják a megoldásokat, mint a<br />

lemaradottabb térségekben. Ez különleges<br />

helyzetet teremt a közép-kelet-európai<br />

piacon: már pontosan láthatók a külföldi<br />

példák alapján az új ipari forradalom<br />

előnyei, azonban mivel a digitális fejlettség<br />

minden mérő<strong>szám</strong> szerint elmarad az EU-s<br />

átlagtól, még nem késő, hogy ezeket az<br />

elveket lokálisan alkalmazva bármely cég<br />

2021. 12. 07. 18:40 https://dyntell.com/wp-content/uploads/2020/09/dyntell-logo.svg<br />

vagy vállalkozás úttörőként jelenjen meg,<br />

és akár garázsból regionális jelentőségűvé<br />

nője ki magát csupán azzal, hogy nyitott az<br />

innovációra.<br />

Ebben természetesen mindig van egy<br />

nagy adag rizikó, de a digitalizáció a valóságban<br />

már a bevezetés pillanatában<br />

https://dyntell.com/wp-content/uploads/2020/09/dyntell-logo.svg 1/1<br />

megtérül. Elegendő csupán azt megnézni,<br />

hogy az egyik leggyakoribb cégértékelési<br />

módszertan szerint hogyan vizsgálja, hány<br />

évnyi nyereséget érdemes fizetni egy adott<br />

cégért. Ekkor a nyereség (pl. EBITDA) lesz<br />

a szorzandó, és egy értékelési szempontrendszer<br />

alapján kijött kompozit mutató a<br />

szorzó, így kapjuk meg a cég valós értékét.<br />

A McKinsey-féle 7s talán a legismertebb<br />

vezetői és szervezeti értékelési módszertan,<br />

ahol minden S betű egy olyan szempontrendszert<br />

jelöl, ahogyan a vállalatot értékelni<br />

szükséges. Az egyik S mögött a System<br />

áll, mely nagyrészben függ a vállalat digitális<br />

érettségi fokától. Bármely cégnél, mely<br />

nem, vagy csak minimális digitalizációs<br />

rendszert alkalmaz a folyamatai során, ez a<br />

kompozit mutató<strong>szám</strong> alacsony lesz, és így<br />

mérsékelt lesz a végső cégérték is.<br />

Ez akkor lesz érdekes, ha mindezt lefordítjuk<br />

a <strong>szám</strong>ok nyelvére: amíg egy digitálisan<br />

közepesen fejlett középvállalkozás<br />

5-10 százalékkal ér kevesebbet a hiányos<br />

vagy rosszul működő rendszerei miatt, ez<br />

a <strong>szám</strong> duplázódik, ha egyáltalán nem él<br />

a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel!<br />

Innen könnyen ki<strong>szám</strong>olható, hogy az igazi<br />

veszteséget nem egy vállalatirányítási és/<br />

vagy üzletiintelligencia-rendszer bevezetése<br />

jelenti, hanem pont az, ha ez nem történik<br />

meg. A legtöbb helyzetben pedig a fejlesztésre<br />

fordított pénz gyakorlatilag azonnal<br />

megtérül azzal, hogy a cégérték 5-15 százalékkal<br />

növekszik az informatikai beruházás<br />

aktiválásának másnapján.<br />

Hogyan jutunk el a digitális fejlettségtől<br />

az ipari forradalomig? Négy egyszerű<br />

lépésben.<br />

Ma egy középérett vállalat már alapnak<br />

tekinti egy integrált rendszer használatát,<br />

de ezen érettség megtartásához tovább<br />

kell lépnie a második szintre egy olyan<br />

BI rendszer kiépítésével, ami az éjszakai<br />

szinkronizációval vagy az automatikus<br />

riportgenerálással azonnal tehermentesíti<br />

a dolgozókat. Az adatgyűjtés automatizációja<br />

kamerákkal, szenzorokkal már a harmadik<br />

lépés, míg a negyedik szinten ezen adatok<br />

proaktív tervezésre, predikciók készítésére<br />

vagy külső adatsorokkal való összevetésre<br />

is használhatók lesznek. Így pedig lépésről-lépésre<br />

bárki csatlakozhat a zajló ipari<br />

forradalomhoz, és kihasználhatja az átalakuló<br />

ipar nyitotta lehetőségeket, miközben<br />

már csak a fejlesztések bevezetésétől jelentősen<br />

megugrott a cég értéke.<br />

Az elkerülhetetlen változás ijesztő lehet,<br />

hiszen az utóbbi százötven év alatt sorra<br />

véreztek el cégek ilyen időszakokban<br />

pusztán azért, mert nem voltak hajlandóak<br />

elfogadni, hogy a világ nem áll meg<br />

körülöttük. Ugyanakkor az ilyen történelmi<br />

időszak páratlan lehetőséget is rejt. Az ipar<br />

4.0 gyökeresen alakítja át a globális piacot,<br />

és aki meg tudja lovagolni az első hullámot,<br />

olyan magasra repítheti vállalkozását, ami<br />

korábban talán elképzelhetetlennek tűnt.<br />

<strong>2021.12.15.</strong> | | 31


Color: C(0) M(100) Y(100) K(0)<br />

PANTONE<br />

CMYK<br />

420 U<br />

29 24 23 0<br />

RGB<br />

HEX<br />

191 189 189<br />

#BFBDBD<br />

RENDKÍVÜLI ÉV VÉGI<br />

PC WORLD-ELŐFIZETŐI AJÁNLAT<br />

Ultimate<br />

csomag<br />

34 980 Ft<br />

VÁLASZTHATÓ AJÁNDÉKOK<br />

Mercusys MR70X<br />

Wi-Fi 6-os router<br />

Trust Trino HD<br />

webkamera<br />

Glorious PC Gaming<br />

Race Model D- RGB<br />

Optikai gamer-egér<br />

Trust Nika Touch BT<br />

TWS fülhallgató<br />

Moshi Digits<br />

Touchscreen<br />

kesztyű<br />

Trust Carus<br />

headset<br />

GARANTÁLT<br />

AJÁNDÉKOK<br />

Légy Te is Ultimate-előfizetőnk 2022-ben, hogy élvezhesd a különleges előnyöket!<br />

A 12 darab, ajándékokat is tartalmazó PC World lap<strong>szám</strong>on felül egy teljes PC-játék, egy Microsoft<br />

Office online tanfolyamcsomag, komplett Norton 360 védelmi csomag, egy minőségi USB Type-C-kábel<br />

és egy választható ajándék hardver lehet a tiéd a többi kiváltságon felül.<br />

EpistoGram Microsoft Office online tanfolyamcsomag 50 ezer forint értékben,<br />

Norton 360 Standard védelmi csomag (1 év/1 PC), Pizza Connection 3<br />

teljes PC-játék, ajándék hardver minden Ultimate-előfizetőnek,<br />

Veger V104 prémium minőségi USB Type-C-kábel.<br />

Több mint<br />

80 000 Ft<br />

megtakarítás<br />

PC WORLD ELŐFIZETŐI AKCIÓ 2021 CSOMAGOK ALAP ULTIMATE<br />

Ár 19 980 Ft 34 980 Ft<br />

12 darab PC World <strong>magazin</strong>*<br />

Biztonsági csomagok minden hónapban<br />

Ajándék szoftverek minden hónapban<br />

Minden hónapban ajándék teljes játék<br />

Online segítségnyújtás<br />

Exkluzív külső tanácsadói tagság<br />

PC World Online reklámmentesség**<br />

EpistoGram online Microsoft Office tanfolyamcsomag 50 ezer forint értékben<br />

Norton 360 Standard 1 éves, teljes körű PC-s védelmi szoftver<br />

Ajándék teljes verziós Pizza Connection 3 PC-játék<br />

Ajándék prémium minőségű Veger Type-C-kábel<br />

Választható ajándék termék<br />

Termékek ingyenes házhozszállítása<br />

* Jelentős kedvezménnyel, 10 lap<strong>szám</strong> áráért ** Aktivált PC World Plus-hozzáférés mellett, bejelentkezve<br />

LAMAX Dots2<br />

fülhallgató<br />

Moshi Prémium<br />

3-in-1 univerzális<br />

töltőkábel<br />

Trust Yozu<br />

notebookhűtő<br />

Rolit<br />

társasjáték<br />

Veger C10 10 000 mAh<br />

powerbank, beépített<br />

kábelekkel<br />

LAMAX X3.1 Atlas<br />

akciókamera<br />

Veger CC50 2-portos<br />

autós töltő<br />

Trust Tecla-2 Wireless<br />

Deskset HU billentyűzet+egér<br />

Stratego<br />

társasjáték<br />

Veger CPD65-Lite<br />

65 W töltő<br />

LAMAX Sentinel2<br />

Bluetoothon kapcsolódó<br />

minihangfal<br />

pcworld.hu/elofizetes<br />

Episto<br />

Gram<br />

Az akcióban minden régi és új előfizetőnk részt vesz, amennyiben 2022. január 31-ig 34 980 Ft összegért egy évre előfizet a PC World <strong>magazin</strong>ra kiadónknál. Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés<br />

nem mondható fel, más akcióval nem vonható össze. Az Ultimate csomagban megtalálható ajándék tanfolyamcsomag 2022. január 15-étől aktiválható (és egy évig érvényes). Az ajándék programok 2021.<br />

december 1-jétől a www.pcworld.hu/szoftvercsomag oldalról tölthetők le, a belépéshez szükséges egyedi kódot az előfizetési díj befizetése után levélben postázzuk. A szoftvereket 2022. március 30-ig<br />

töltheted le, és az Epistogram tanfolyamcsomagot is eddig aktiválhatod. Az Ultimate csomaghoz választott termékeket megrendeléskor a pcworld.hu/elofizetes oldalon keresztül adhatod meg. Ha karácsonyig<br />

szeretnéd megkapni az ajándékot, az előfizetési díjat november 30-ig fizesd be. A kiválasztott terméket futárszolgálattal juttatjuk el a megadott címre az előfizetési díj jóváírása után. Az ajánlatok korlátozott<br />

<strong>szám</strong>ban állnak rendelkezésre, így ha a készlet valamiből már elfogyott, a rendszer nem enged választani abból. A feltüntetett árak javasolt kiskereskedelmi árak. A termék- és dobozképek csak illusztrációk.<br />

A tájékoztatás nem teljes körű, további információ: pcworld.hu/elofizetes. Minden jog fenntartva.<br />

Color values

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!